Faludy György: A haláltánc ballada

Рет қаралды 3,319

Emberiseg Hu

Күн бұрын

Пікірлер: 33

@mariaszocs5312 2 жыл бұрын

Köszönöm szépen ezt a gyönyörű verset!!!

@sandornesando7666 2 жыл бұрын

Csodálatosan ,és nagyon szep

@Ri-a-iR 2 жыл бұрын

Faludy versek! 🥰 Remek választás ez most!

@istvancsoke1100 2 жыл бұрын

Jól szavalod Gábor!! Köszönöm!

@frigyeshathazi2835 2 жыл бұрын

Már 15 évesen kívülről fújtam kedvenc versem...Hobo előadásában ajánlom. Grat .

@zsolthorvath6401 2 жыл бұрын

👍👍👍 Hobo előadásában: kzbin.info/www/bejne/emrHh3d5fdWDqZY ☮️

@izabellatoth7712 2 жыл бұрын

Hátborzongatóan szép és igaz vers. Az előadó is nagyon jó.

@matuskaszilveszter8626 2 жыл бұрын

👏👏👏 Bravó

@margitruszo3029 2 жыл бұрын

Kegyetlenül szép! Köszönöm az interpretációt!🌴

@violabalazs4206 2 жыл бұрын

Gyönyörű és időszerű fohász.Köszönöm,hogy hallgathattam.

@laszlopetri4032 2 жыл бұрын

Köszönjük! Sajnos újra és újra aktuális az üzenet.

@Kreatorkrisz 2 жыл бұрын

Nekem egy Jókai vers jutott az eszembe erről. Szívesen meghallgatnám tőled ezt is. Ischia. Egy vallás kezd úr lenni már a földön, Nem új, de egyre jobban terjedő; Egyik nép kéri a másiktól kölcsön: Legyen bármely próféta követő: A «gyűlölet vallása» szörnyű hit! Mely nem vár üdvöt, paradicsomot, Csak tetemhalmot, összedúlt romot, S az embertársak vérit, könnyűit. S miért gyűlölni? Mért e szót «kenyér» Ahány nép, annyiképpen nevezi: Pedig egyformán izzad a tenyér, Amíg az élő földből kiveszi. S hogy azt a földet, amely éltet ád, Hol annyi rossz évét szenvedte át, Honának vallja, s érte annyi kéz Imát, munkát, csodát végezni kész? Miért gyűlölni? - Annyi rá az érv: Különböző jel a torony fokán, Kovásztalan kenyér: tehát azért Gyűlölni kell, ki mást hisz, mert pogány! Czivódásra elég egy «Shibolet», Egy «rózsa», vagy egy szál «búzavirág», Egy «et cætera» mely mellőzve lett, Elég, hogy fegyver legyen a bíránk. A gyűlölet istene népszerű! Cserépbálványit mindütt megleled! Ennek parancsa nem nehéz terű; Ennek áldozni senki sem feled, Ott furdal a kunyhókban, mint a szú, S a palotákban, a sötét bosszú. Mint féreg milliárd, mint szörnyeteg, Egy Leviathan! � Térdepeljetek! Erre tanítnak az apostolok: Hogy embertársat ölni szent dolog. Azok, kik állnak olyan magasan, Kiknek a nép felett hatalma van. Országok éhező nagy óriások, S akik alatt saját trónusuk reszket, Emelgetik a harczhívó keresztet, S hangzik világrettentő ordításuk. Vezérek, kik nem laktak jól a vérrel, Babérral a főn és babértalan, Kezdik az új harczot vad, bősz beszéddel, Pohárral a kézben s pohártalan. S a szellemtáborok vezérgúnárja: A hírlapíró is e tábort járja S hogy csírát verjenek a rossz magok, Gondoskodik róla a demagog. Gyűlölni mindent, ki különbözik! Szegénynek gazdagot, úrnak szegényt. Jó ember? Nagy bölcs? Azt nem kérdezik. A gyűlölet «elv»; - nem ismer egyént. A gyűlöletben nincsen hæresis. Nem tesz kivételt, sem fajt, sem nemet, Arczról ráismer: ellenség ez is, S üldözteti Jáfettel a Semet. S van iskolája, vannak templomi, Ahol tanítják, szárazon, vizen, Hogyan kell embert ölni, rontani? A gyűlölet istene mit izen? Dörgő ágyútól, melynek egy falatja Száz ember szájából kivett kenyér, S mikor kiköpte, piros a fenyér, Száz más szegény lett odaát halottja. Titokteljes műhelyben ott teremtik A néma szert, mely villámot fogamz. Az összesajtolt poklot, földalatti harcz Sötétiben, mely sziklát, földet rendít. A tengerekben úszó várakat, S azoknak fürge ellenségeit, Amik ellen ágyútűz nem segít, Ütésüktől a vasvár szétszakad. Hogy versenyeznek! Egyik hatalom A másik ellen. Mind az oltalom Szép színeivel: pedig a gyűlölet Nagy szelleme terjeng művük felett. Míg végre elkezd alattuk teremni Az, akinek rettentő neve «semmi». «No hát, ha a pokol országa eljött: Isten neki! Csináljuk ketten együtt!» S kezdődik a pokol liturgiája. Karéneket a korbácsolt rabok, Zenét az ágyúk szörnyű orgonája, Anthiphonát a bombadarabok: S harangszót aztán ád hozzá a Sajtó, Jánus templomban nyitva minden ajtó! Fel minden népek, ünnep reggje lett, «Te Deum laudamus: Gyűlölet.» * Milyen szép lesz, ha majd ænok multán Mi nem leszünk, fölöttünk más világ. A föld majd egy jobb fajjal népesül tán, Ha elmúlt e bűnben fogant fiág. S a földet ásó új lény megtalálja Őslény nyomát, mit hagyott lételünk. Az öldöklő sok szerszámot csodálja S találgatja, mért kellett ez nekünk? Mi szörnyetegnek csontja volt e rézcső? S a koprolit, mi mellette hever, A nagy golyó? Azt kérdezi a néző. E szörnyű állat vajon mit evett? Vassal, ólomnal összetörve csontunk, Kimondja ránk tudós elméletét. Kétségtelen, hogy kannibálok voltunk, Azért végzé el e faj életét. * Egyszer aztán így szól az «igaz» Isten: «Még élek!» S egy szavára csend leszen, Talán örültek, tán küzdöttek itt lenn? Mindannyian alusznak csendesen. Csak egy sziget, mit tenger vesz körül S egy alvó tűzokádó melegít; De annyi népnek szolgált gyönyörül, Akik imádták földét és egét. Mily messzeség a csillagos azúr! Szédítő oda feltekinteni! Nekik rövid volt odáig az út: Percz vitte föl a holtak ezreit. Álomvilágból léptek túlvilágba, Nem rossz csere! Amott az angyalok, Itt emberek. Az égbe ki ne vágyna? Istentől elhivatni jó dolog. Az istenítés ám nekünk beszél: Szívünket megtaláljuk hirtelen, mit feldobbanni késztet a veszély. Ki tudna itt maradni szívtelen? Ha ember üldöz, Istenhez megyünk. De hogyha Isten sújt le, ah, ki véd? Még akkor is marad egy menhelyünk. Ki fölemel, az az emberiség. Fölkél az ember, elől a király, Fedetlen fő, szemében drága könny. A harczos nép fegyvertelen kiáll, Munkára kész vezérrel élükön. Egy félhalottért ki a rom alatt Még nyöszörög, egy dandár ostromol. Mint várvívásnál bontja a falat; S egy éltet hoz elő trophæumul. S a nép felé, amelyre gyász borult, Föld minden népe nyújtja jobb kezét, Szívét, falatját, polgár koszorút Kínálva; hévvel hozza a segélyt. S hol minden népnek jobbja összeér A sírhalommá lett nagy rom felett A millióknak szíve összevér, Gyűlölni elfelejt, - csak áld, - szeret. - Óh bárha egyesülnne ennyi kéz Egy forró szorításban e helyütt, Egymást segíteni és emelni kész, A közös üdvért tenni mind együtt. Óh bárha tudnánk e romok alá Temetni minden régi haragot S minden bosszú, mi lelkünk forralá, Halottul végkép hogy maradna ott! El Ischiába! Adjunk részt nekik, Mi, akiknek a föld áldást adott, Nekik a föld elvette mindenük: Tűzhelyüknek nyoma sem maradott. A részvét könyje, s emberszeretet Hő napsugár új élet terem, Az ember folytat Istenműveket S ez a teremtés soha sem pihen. S hozzunk magunknak e romok közül Egyenkint két követ. az egyiket Tegyük magunk elé oltárkövül S ez oltár soha ne legyen hideg, testvérszerelem oltára míg áll; Halandó ember, míg Istent követ. …. S ki még a gyűlöletről prédikál, Annak fejéhez a másik követ. (Jókai Mór)

@Emberiseghun 2 жыл бұрын

Köszönöm a tippet, kérlek küldd el ide: bg71bg71@dmail.com Köszönöm!

@Kreatorkrisz 2 жыл бұрын

Ez biztos jó email cím?

@krisztianlaszlohoflinger5292 2 жыл бұрын

Megrendítő!

@auroraasztalos6976 2 жыл бұрын

Köszönet ! ISZONYATOS MEGHATÓ BALLADA.KI TUDjA, VAJOM MI VÁR RÁNK ? JOL VAN MEGFOGALMAZVA ÉS SZAVALVA IS...

@ferenctoth5710 2 жыл бұрын

🙏

@laszlodarida7761 2 жыл бұрын

Semmit nem változott az emberiség...Szép előadást hallhattam.

@PeterJozsef65 2 жыл бұрын

Ha lenne gerinc,Zelenszkíjben,feltétel nélkül kapitulálna,és meg kimélné 39 millió Ukrán életét,és béke lenne végre!

@Emberiseghun 2 жыл бұрын

ugyanezt mondtam az előző videómban... Putyin bűnös, mert elkezdte, Zelenszkij bűnös, mert nem fejezi be...

@MagyarRudolf 2 жыл бұрын

@@Emberiseghun "Putyin bűnös, mert elkezdte" Ezek szerint, ha valaki a családodat irtaná, de neked meg lenne a lehetőséged arra, hogy leállítsd, te az a fajta vagy, aki inkább hagyná, hadd folytassa addig, míg van kikkel ezt megtenni!

@aniagh9218 2 жыл бұрын

Korán reggel olvastam, mint a hideg zuhany ugy hatott rám az igazság. Igen mindenki bünös aki a Fóldön él, régen felkellett volna ébrredni, de most már sajnos késő-, amit kapunk , azt megérdemeljük. Attól tartok, hoigy már az IMA sem segit, elkéstünk, elindult a lavina.