Az elzárt Esterházy óriáspince titkai

Egy Fellner Jakabhoz köthető építészeti különlegesség, amit nagyon kevesen láthattak eddig.
Feltárul a gigantikus pincerendszer, ami a baji szőlőhegy gyomrába rejtve, egyelőre elzárt a látogatók elől. Játékfilmes szuperprodukciókat forgattak itt az elmúlt években. Sok 'leg' kötődik hozzá, ismerjék meg!

[@Regiii3]

Jó kis videó lett,köszönjük szépen! :)

[@1960imi]

Strobel Árpád írta a pincéről:A baji hordók 1727-ben Galánthai Esterházy József gróf lett Tata új tulajdonosa. Az eladósodott Krapfoktól 343 524 forintért vásárolta meg az uradalmat. A tatai várral ő lett tulajdonosa Bajnak is, mely a továbbiakban szerepet kapott a létesítendő Esterházy-üzemek fenntartásában. A baji szőlőhegyen minta-szőlőgazdaságot teremtett. Megépítette a „nagypincét" 1754-ben. Boltozott, nyolcszögű középtérrel (Fellner Jakab műveként említik), amelynek tizennégy ágában 40 000 liter bor befogadására volt hely. Esterházy József halála után a hitbizomány új tulajdonosa - Esterházy Ferenc gróf - a dézsmaborok összegyűjtésére elkészíttette Közép-Európa legnagyobb hordóját, melyről az 1806-ban megjelent Magyar Kurír második negyedévi kiadásának 69-70. oldalán, a Hazai Tudósítások rovatban az alábbi, igen érdekes adatokat közölte:„Az Esterházy Ferencz gróf uradalma, Baj nevű szőlőhegyének pincéjében és ugyanott állították össze 1803 októberében, Középeurópa legnagyobb hordóját" . . . ) A fája, amelyből készült, a devecseri uradalomhoz tartozó üzem Uzsa helységében, valamint a kapornoki apátság szentmártoni erdejében termelték ki." „Fája: fehér tölgy (Quercus femina). Készítette a pápai uraság kádárja Tóth György, aki Veszprém vármegyéből származott. Könyve szerint vándorlásainak útja Nagykanizsa, Székesfehérvár és Veszprém volt. A hordó vasalásait Leicht János kovácsmester, pápai lakos készítette el és rakta fel." . . . ,.Hossza 17 láb és 10 hüvelyk" (5,64 méter). „A legnagyobb átmérője: középen, a szájánál 15 láb" (4,74 méter). ,,A fenekek egyenkénti mérete 13 láb átmérőjű" (4,11 méter). „Fenekei vaspántokkal vannak összeszorítva, míg a dongák 18 abroncsvassal körülfogva. 83 dongája van. Az egyik fenék 15, míg a másik (csap és tisztítónyílás oldala) 14 darabból áll. A fája 148 mázsát nyom, míg a rajta levő vas 43 mázsát. Tehát összesen 191 mázsát nyom az egész h o r d ó " . . . „ugyanezen esztendő decemberében újborral lett megtöltve. Az újbort 1804 májusában leeresztették belőle. Utánna a hordót kitisztították és ugyancsak 1804 májusában óborral töltötték föl . . . ". Még annyit erről a hatalmas hordóról, hogy űrtartalma 1412 akó volt. Akónként 54,3 literrel számítva tehát 76 672 liter.1830-ban, amikor végleg bizonyossá vált, hogy az 1412 akós nagyhordó belseje megromlott és szivárgott, új hordó elkészítése vált szükségessé. Annak elkészíttetése már az új örökös - Esterházy Miklós gróf - rendelkezése szerint történt. Pesten készítettek el egy óriási hordót. Majd kétszer nagyobbat, mint a korábbi volt. Ennek hiteles leírását Ramszauer Ferenc - uradalmi pincemester - 1833. július (Szent Jakab hava) 26-án teszi közzé az uradalom házinyomdáján sokszorosítva. Az eredeti szöveg: „Tatai 2150 akós, nagyhordó. Ezen Hordó, Nemes Komárom Vármegyében közel Tatához, Nagy Mélt. Eszterházy Miklós Úr Bajhegyi pintzéjében vagyon, két ezer százötven akót foglalt magában. 1831-dik esztendő Sz. Iván - Havában Klopfinger János pesti Kádár Úr által előzőleg elkészített és megmutattatott.ugyan 1831-dik esztendő Sz. Jakab - Havában pedig a' Baji Pintzében, úgymint a' rendelt helyén felállíttattatott: 's végképpen elkészíttetett. - Figyelmet érdemel itten az: hogy ezen nagy Hordó Klopfinger Úr' saját találmánya és helyesen elrendelt készületei által fennállva azon módon, mint egyébkint csak kisebb hordók szoktak kitüzeltetni (: tűz által meghajlítani 's gömbölyíttetni:) három napok alatt tüzeltetett, és helyesen elrendelve összeállíttatott, különb eféle nagyobb hordók tízszer annyi ideig vaskályhák által fáradságosan dongánként szoktak tüzeltetni, és összeállíttatni.A' hordónak dongái húsz láb, s két hüvelyk = 3° 2'2'hosszúk, és a'végén hat hüvelyk = 0°0'6" vastagok. Az akonátul fogva belül a' legalsó dongáig az általmérő tizenhét láb és két hüvelyk = 2°5'2". ^ fenekek tizenöt láb 's három hüvelyk = 2°3'3" nagyok, á közepe felé pedig nyoltz hüvelyk = 0°0'8" vastagok. /a fenekeknek befelé való hajlása (Senkung Gehrung:) a' mint a' Kádárok a fenekeknek Concavitását nevezik, tizenöt hüvelyk = 0°1'3". A' fenekeknek ezen befelé való hajtása által eszközöltetik az: hogy a' fenekek belől gömbölyödve convex boltozatot formálnak, és az által a' nagy terhet, minden dútz, vagy támoszték nélkül megbírják. Ezen készítés mód, újabb találmány, ez előtt mintegy húsz esztendővel minden nagyobb hordók, szinte sokszor nyoltzvan vagy száz akós hordók fenekei is támosztékok által tartattak. Azon 1400 akós Tatai hordónak fenekei, melly ennekelőtte a' Baji pintzében volt, szinte vas dorongok, és ehez srófok által tsatolva támasztattak és tartattak. Huszonkét vas abrontsok, mellyek öszvesen 6580 font nehézségüek, szorítják a' dongákat a' fenekekkel, egy tartós egészsze öszve. Ezen hordó már két esztendellye áll tele, legkevesebb csurgását sem lehet észrevenni, olly jó, és csinos ké$zületű hogy az efféle művészetekhez értők közönségessen mindenképp remeknek elesmérik. Tatában, Szent Jakab - Havának 26. napján 1833 Ramszauer Ferencz, Pinczemester" 1848-ban töltötték utoljára. A forradalom, a magyar nemzet szabadságharca elsöpörte a tizedet, a jobbágy természetbeni szolgáltatását. Többször nem is lett töltve. Idegenforgalmi látványossággá formálódott rendeltetése. A Tatán megfordult kirándulócsoportok mind megtekintették ezt a csodálatosan szép megmunkálású hordót, melynek űrtartalma 116 745 liter volt, magyar akóval számítva. Mint sok más minden, úgy ez a nagyhordó is barbár kezek áldozatává vált 1945-ben, pedig a bombák elkerülték. Ezzel együtt tönkrement a hatalmas pince teljes berendezése is. Évekig állt kihasználatlanul, mire lakót kapott. Nem ilyen óriásit, csak olyant, mint elődje volt. Megfelelő hely híján 1963-ban került Tatára a mintegy 250 éves Rákóczi-hordó, és ez újból nevezetessé tette a baji pincét a maga 74 830 literjével, csapos oldalán nagyméretű Rákóczi-mellképpel. Ez a szép megmunkálású hordó Kecskemétről került Tatába szétszedett állapotban, de mégsem kecskeméti, Sárospatakról került oda a második világháború után. Kecskeméten egy ideig használatban volt, és mivel a nem megfelelő pince miatt a hordó töltését, a bor kezelését és fejtését körülményessé tette, megfelelő pince után kellett nézni. így került a választás a baji volt Esterházy-pincére, melyben üresen tátongott a tönkretett 2150 akós hordó helye. A hordót szétszedték és teherautók Tatára, illetve a Pest megyei Pincegazdaság baji pincéjébe szállították. A ceglédi pincészet kádárai - Lázár József brigádvezetővel az élen - állították össze, háromhónapos munkával. A hordót hitelesítése után megtöltötték, és azóta is használatban van. Igaz, nem töltik ma már teljesen színig, csak legfeljebb kétharmadáig, nehogy a dongákra és fenekekre nehezedő nyomás alatt a hordó abroncsai megpattanjanak. A Rákóczi-fejet ábrázoló domborműves hordó jelenleg az ország és egyben Közép-Európa legnagyobb, tölthető, régi fa boroshordója. Adatait Soós Lajos, a Pest megyei Pincegazdaság tatai vezetője bocsátotta rendelkezésemre. Űrtartalma 74 830 liter. Oldaldongáinak száma 59 darab, hosszuk 553 cm. Oldaldongái vastagsága donga végen 16 cm, hasban 11 cm. Magassága 469 cm (hasban, belül mérve). Fenéknél mért teljes magassága 424 cm. Abroncsok száma 18 darab, a fejabroncsok 18 x 10 cm-esek. Hasabroncsok: 2 db 1 3 x 8 cm, 12 db 9 x 8 cm. Nem ismert a gyártás ideje, a gyártó neve és a többszöri szétszedés és összerakás miatt az eredeti űrmérete, valamint az, hogy ki faragta a Rákóczi-mellképet.A nevezetes baji pince ezzel a hordóval újból a hírességek sorába került. Fenséges látványt nyújt, amint méltóságteljesen telepszik meg a hatalmas pince boltozatos előcsarnokában. Még egy hordóról kell megemlékeznem a baji pincéből. Egy 21 230 literes hordóról, melyet - rendelésre - ausztriai cég szállított a pincegazdaság részére. Tata várossá nyilvánításának 25. évfordulója emlékére - 1979-ben - dr. Varga Gyula tanácselnök rendelésére Cs. Kiss Ernő népi fafaragó elkészítette Tata város címerét, amelyet a hordóra erősítettek. Ez a hordó a „Rákóczi-hordó" szomszédságában áll. Strobel Árpád