Égi mechanika |

[@astar78powervideos]

Parades csatorna. Hetek ota mindenhol ezt hallgatom.

[@urkutatasmagyarul]

Csak nehogy túl sok legyen! ;)

[@astar78powervideos]

@@urkutatasmagyarul gyerekkorom ota rajongok a csillagaszatert, szoval ezt ki is zarhatjuk. 🙋🏻‍♂️💪🏼🤜🏼🤛🏼

[@lalamper]

Zseniális, minden kérdésre választ adó videó, nagyon szuperül érthető animációkkal. Egész egyszerűen beszippant. Bárcsak általános iskolában lett volna lehetőség ilyen minőségű tananyagra szert tenni. Alig várom a következő részt. Ezek az egy-egy témát felölelő ismeretterjesztő részek a legjobbak!!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm a kedves szavakat! :)

[@2567lgy]

Én is már fogalmaztam magamban a kérdéseket , hogy majd beírom kommentbe. De szépen elfogytak ahogy a végéhez közelített a videó.

[@Semmisembiztos]

Régóta követem ezt a csatornát szóval ez a csatorna olyan, mint gyerekkoromban a Delta vagy az Öveges professzor műsora. Annyira jó magyar nyelven érthetően tudományos műsort nézni! Durván nagyon nagyon jó, mert ezeket az információkat ilyen tálalásban soha, de soha nem hallanánk magyar nyelven médiában. Csak szubjektív; de nagyon jó az orgánumod, sokat tesz hozzá.

[@peterpeter5409]

😂😂 erős túlzàs!!

[@feryzoly]

Régóta érdekel és szeretem az égi mechanika témáját és olyan jó látni, hogy csatornádon visszatérő téma. Úgy gondolom, animációid színvonalasan, jól szemléltetve mutatják be a jelenségeket! Kérlek, folytasd a munkát, ez a videó szerintem profi, köszönöm szépen!

[@urkutatasmagyarul]

04:55-nél a gravitációs állandó értékéről lemaradt egy elég fontos szorzó, ugyanis a valós értéke: 6,67 X 10-¹¹

[@imrefoldesi4654]

Milyen mértékegységrendszerben? Ezt sem ártana közölni. Szabatosan: ha a távolságot méterben (m), a tömeget kilogrammban (kg) és az időt másodpercben (s) mérjük, akkor az erő mértékegysége a newton 1 N=1 kg m / s^2 és a tömegvonzás állandója G = 6,67 x 10^(-11) Nm^2/kg^2 =6,67 x 10^(-11) m^3/(kg s^2). Csak a pontosság kedvéért...

[@StRe0]

Köszi, zseniális rész, alig várom a következőt!! ✌️🛸🪐

[@ferenckis3950]

Király! Megtanultam, hogy hogyan tudok energiát tárolni környezetkímélően és gazdaságosan a könyveim segítségével szimplán a szobámban. Ezt neked energiaválság! Köszönöm neked Űrkutatás magyarul! ;) "... nyugalomban lévő test révén folyamatosan tárol a szekrény tetején." Közvetlen a barackbefőtt és szalagavatós díszvázám szomszédságában. :)

[@szabolcsjobbagy30]

Egyébként teljesen igazad van, nemrég olvastam, hogy az egyre több napelem által termelt, de fel nem használt energiát hogyan lehetne úgy tárolni, hogy ne kelljen rengeteg akkumulátort gyártani, ami brutálisan környezetszennyező lenne. A már bezárt, rég nem használt bányáink tárnáit kellene megnyitni, amelyek lényegében jó mély "kutak", "liftaknák", amelyben fel és le tudunk "liftezni" rakományokat, pl. homokzsákokat, vagy más terhet. Amikor túltermelés van, a napelemek által termelt fölös plusz energiával felemeljük ezekkel a liftekkel a homokzsákokat, és így azok helyzeti energiájában tároljuk az energiát, majd amikor nem süt annyit a nap, és energiára van szükségünk, leengedjük a lifteket, és a leereszkedő tömeg energiáját átalakítjuk elektromos energiává, amit fel tudunk használni. Ugyanezt meg lehet csinálni folyékony anyagokkal is szivattyúval, illetve gázokkal is.

[@gregor_man]

:)) Nagyban is kísérleteznek már vele, hiszen a gáz és olaj elégetése az üvegház-hatás növelése miatt lenne minél inkább kerülendő, a "megújuló" energiák viszont esetlegesek. Az a terv, hogy a megújulók által termelt energiafölösleget extrém mértékű tömegek emelgetésével helyzeti energiává alakítsák, és abból nyerjék vissza, amikor a nap nem süt és a szél nem fúj.

[@balint_szoke]

Nagyon érdekes adás volt, nagyon élveztem, bár szerencsére a 95%-át már tudtam a korábbi adásoknak (és középiskolás tanulmányaimnak) köszönhetően. 21:40 két gyorsítás szükséges 180 fokkal átellenben (látod, ezt nem tudtam, csak azon gondolkoztam közben, hogy hogy lesz ebből körpálya, és már-már kezdett körvonalazódni, mikor lelőtted a megoldást, mindenesetre nagyon érdekes!), hogy magasabb kör alakú pályára álljanak. Kifejezetten boldog voltam, hogy a francia TGV-t raktad be a mozgási E szemléltetési érdekében (mellesleg nyugodtan mondhattál volna 300 km/h-t is😅, bár a példa szemléltetése szempontjából nincs jelentősége, csak a TGV szempontjából van😄), óriási kedvencem, 1999-ben utaztam rajta először, és majd' olyan nagy vágyam valósult meg vele, mint neked a Hold utazás (legalábbis így éltem meg, hiszen én a TGV-vel való utazásra vágytam) ! Emlékszem, Angers-tól nem annyira messze a nagy síkságon álltunk, és a földet túrtuk a francia osztállyal valami elemzést végett, amikor messze feltűnt egy TGV a suhogó hangjával, aztán olyan hamar átrobogott egy nagyon régi, a Hortobágyi hidunkra nagyon hasonlító kőhídon tőlünk nem messze, aztán el is tűnt, hogy mi Lóránt barátommal csak döbbenten álltunk, és néztünk a messzeségbe leesett állal, álló lapátokkal a kezünkben. Erre megkérdezték a francia osztálytársaink, hogy mi van, mi történt velünk, erre Lóránt szólalt meg először felocsúdva, hogy tudjátok, nálunk odahaza Magyarországon nincsenek TGV-k! 😅😆😊

[@CuprAti]

Ez nagyon erdekes resz volt, koszi!👌🏻 Viszont egyszer meg kell ujra neznem, hogy teljes legyen a kep.😅

[@endrekarolyi7682]

ezzel én is így vagyok! :)

[@dogvessz]

csak 1x? Jó nektek.... :D

[@ernonagy1948]

Köszönjük!

[@urkutatasmagyarul]

Én is köszönöm! :)

[@tivcsiszlavitsek8281]

Üdv mindenkinek. Boldogságos napokat. Köszönet 2023.02.09.🙏

[@arpadszeiff]

Ez így nagyon érdekes volt. Részben tudtam, de ez most rendszerébe lett szedve.

[@arpadszeiff]

Ez a mechanika okoz amúgy egy darab Holdhoz két dagályt. Mind kettőt a Hold gravitációja okozza, de egyiket közvetlenül ható erőként, másikat elég közvetetten. Mivel a Hold vonzásának kiegyenlítésére a Föld a kettejük tömegközéppontja körül forog, az ebből származó "centrifugális erő" okoz dagályt a túloldalon.

[@galffytibor9126]

Mindig is érdekelet ez a téma,ezer hála neked hogy mostmár renszeresen magyarul is hozzáférhető ez a téma. EGY HATALMAS ŰRT TÖLTÖTTÉL BE EZZEL A CSTORNÁVAL 🙏🙏🙏🙏 Nagyon szépen köszönöm.

[@-afyx-]

Rendkívüli, érdekfeszítő rész! Minden percét élveztem! A "First man" című film jutott az eszembe róla, amiben Neil Armstrong (Ryan Gosling) mesél a feleségének, a 27. percben pont az égi mechanikai paradoxonról.

[@krisztianandrasjiling6793]

Imádom hogy olyan nemes egyszerűséggel magyarázol el olyan érthetetlen dolgokat, amiket 49 év alatt nem sikerült felfognom! Szóval hatalmas köszönet!

[@gaborecker5109]

Ezt a részt már nagyon vártam. Volt jó pár infó amit tudtam, csak nem sejtettem. Köszi a magyarázatot! :)

[@adamszucs258]

A videó zseniálisan jó lett, minden érthető és egyszerű. Ha egy építő jellegű kritikát megfogalmazhatok, személy szerint (csak magamról beszélve) engem zavartak és kizökkentettek a like-ra és feliratkozásra emlékeztető ikonok megjelenítése, ebben a formában a videó közben.

[@zsolta1639]

Szuper összefoglaló! Jöhet majd a hintamanőver is! :) Köszi!

[@lajoskovacs1052]

Prezíz és zseniáéis volt mint minden esetben 🙏

[@MegaOkoska]

Megint sokat tanultam! Köszi szépen! Már nagyon várom a következő részt! 🙂

[@imrezsoltbalogh7142]

Simán el tudom képzelni eszt a videót iskolákban, mint oktatóanyag kiegészítés, vagy ilyesmi :D . Sokkal jobban érdekelné szerintem a diákokat ilyen jó minőségű, érthető és jól illusztrált videók bármilyen témakörben. Gratula a Videóhoz :)

[@czecsaba]

Ez nagyon informatív rész volt, érhető, érdekes, köszönjük. Most úgy érzem, hogy egy biciklivel is simán körbe tudnám az egészet utazni, már tudok navigálni :)

[@istvanborsay1049]

Az egyik legjobb, legmegérthetőbb video!

[@zitakerekgyarto3801]

Régóta követem a videóidat. Nagyon színvonalas, minden alkalommal egy program! Köszi érte. A gravitációs állandó értéke, viszont úgy tudom, jóval kisebb. Lemaradt egy 10 a minusz 11-en szorzótényező. Amúgy az is egy érdekes kérdés, hogy hogyan alakult volna az univerzumunk története, ha ennek értéke kisebb vagy nagyobb lenne.

[@urkutatasmagyarul]

Totálisan igazad van, egész pontosan 10−11-nel kell megszorozni, ahogy te is említetted. Azért siklottam át efelett, mert valóban nem számít a hatásokat összeasonlítva, ugyanis minden gravitációs hatást ezzel a számmal kell megszorozni. De ha egy bizonyos értéket szeretnénk meghatározni, nagyon is fontos lesz ez a mennyiség! Köszi a kiegészítést!

[@zitakerekgyarto3801]

@@urkutatasmagyarul Én köszönöm a videókat! 🙂

[@Hatezorulet]

nagyon sokat segített megérteni a témát

[@marinanagy4125]

Minden részletre kitértél, amire csak lehetett! 😇 Hálás köszönet érte! 😍

[@takacsadamaprilia]

"A durva életbe"! Ugyan azt mondtad el... amit már "fizika" órán is megtanultam. De... adtál nem kis "ötletet", igazolást egy elméleti megoldásomnak a gyakorlati megoldására... Még mindig zseniális a csatorna. És megint köszönöm, a már (megtanult/ bemagolt) törvényeknek egy más (szemszögből/ elméleti) megközelítésének. Hajtod előre a világot... ha nem is (látod/érzékeled)... de biztosra veszem, lesz hatása. Jó egeszséget a további munkássághoz, neked is és családodnak-barátaidnak.

[@tamaspeter9700]

Ez baromi érdekes volt, köszi a videót!

[@tamasszabo4335]

Ezt már nagyon régóta vártam, köszönöm!

[@andrassipos5766]

Gratula! Az egyik legjobb munkad!!!

[@barbaramarkus1897]

Hú ez kiemelten tetszett, ment is tőlem épp a 640. Like 👍❤🙏📡🔭🍀

[@erba84]

Már nagyon várom a következő részeket! Szép munka, még én is megértettem! :)

[@gyurivarga2781]

Sok munkába kerülhetett ennek a tanító videónak az elkészítése, sok új ismeretet szereztem belőle. Köszönet érte. Csak egy nem fér a fejembe: hogyan húzhatja a kicsi Föld ugyanakkra erővel maga felé a Napot, mint amekkora erővel a nagy debla Nap a kicsi Fôldet, mikor láthatóan a Nap sokkal nagyobb, és nyilván erősebb is.

[@urkutatasmagyarul]

Az erők mindig párosával jelentkeznek, te annyi kilóval nyomod a talajt, amikor állsz, amennyivel a Föld tol téged felfelé. Az erő mértéke ugyanakkor, pedig a Föld is nyilván nagyobb, mint te.

[@jenohathazi920]

köszi szépen

[@69ricsko]

Remek esti mese munka után ❤❤❤ Imádom!

[@laszlokovacs7472]

Nagyon ügyesen összeszedett szerkesztett videó, Gratulálok hozzá. A pályák a kedvenceim :)

[@evahuber9810]

Hűűű ez az egész nagyon bonyolult, nagyon érdekes és nagyon különleges. 😱😲Teljesen érthető a videó, de nem tudnám elmondani másnak. 😂 Hálásan köszönöm. 🙏🏻🙏🏻🙏🏻👌🍀🎁💝

[@Roland92]

Ez szuper volt! Hálás köszönet a munkásságodért! 🤩

[@gilgames4539]

Az állandó értéke: 6,67*10^-11 ! Jobb a súlypont helyett a tömegközéppontot használni, mert két égitest súlyáról beszélni nincs értelme. A helyzeti energia nem a test energiája, hanem a gravitációs mezőjé, ami ellenében az emelést végeztük. És fordítva.

[@belatakacs3882]

Ez fantasztikus volt... Gratulálok!

[@peterpapik7520]

Ez remek volt!

[@jozefnovak7750]

Köszönöm nagyon szépen!

[@istvanvarga3326]

Nagyon szuper videó lett, remek magyarázattal és példákkal. Tök jó hogy az "egyszerűbb" 400 és 600km-es pályák után jött a geoszinkron és a hold pályája is, illetve a több objektum együtt hatása. Ezek után kifejezetten érdekes laikusként pl az Artemis I pályája. Amit én még beletettem volna (ide is) aza Plútó és a holdja Charon esete... remek példa arra, hogy a fő objektumon kívüli a tömegközéppont. Illetve vártam a visszautalást az űrpogram kezdetekre, amikor előszor próbáltak megközelíteni űrben másik objektumot, ott is meg kellett ezt a "gyorsítunk, hogy közelebb érjünk, közben meg messzebb kerülünk aztán ott meg lassabbak leszünk mégis" dolgot oldani :) Ami még nagyon látványos hogy valójábán, hogy halad a föld és a nap az univerzumban az itt bemutatott megszokotthoz képest (tekintve hogy halad az egész galaxisunk is) - van róla több angol nyelvű anyag ha odajutsz az is egy szuper téme, ha másnem egy kisokos erejéig. Remélem egyszer majd felkérnek hivatalosan is ilyen-olyan eseményekre, iskolákban vagy akár egyéb fórumokon előadni. Nagyon jó stílusban és tempóban, jó példákkal magyarázol, csak így tovább ;)

[@barnabasgaspar1555]

Hirtelen azt hittem 5 perces volt a videó, de valójában 25 perces…. Ahh még többet akarok, legjobb “űr” csatorna!

[@gamersx55]

Nagyon jó lett ez a videó is köszönöm!!! Arra kérlek hogy ne a videó közepére tegyed a reklámokat hanem a végére de ez eltörpült a videó zsenialitásához képest kevés olyan csatorna van amin 10 percnél több időt tudnék eltölteni de mint mindig ezt túlszárnyaltad!!!

[@urkutatasmagyarul]

Nekem a reklámbevételekből származik a jövedelmem, elemi érdekem, hogy legyen reklám a videó közben is. Persze, arra figyelek, hogy ne legyen túl sok. A KZbin 8 percebként kettőt javasol, én a felét tartom reálisnak.

[@JeanLucPicard1701d]

Nagyon szemléletes példa a hejzetienergiára, a dombra fel majd lebiciklizés, és a legtöbb ember már tapasztalta... 🖖

[@etelkaolah2621]

Nagyon érthető köszönöm szépen

[@gregor_man]

Kiváló lett. A kétharmadánál azt hittem, hogy ebbe a részbe egyszerűen nem lehet belekötni, mert mindent elmondtál, a megszokott (és annyira szeretett) átgondoltsággal. Ám a végén azt kellett mondanom magamnak, hogy aki ezekkel eddig nem volt tisztában, az most egy kicsit összezavarodhatott. Ilyen szoros terjedelmi korlátok között ezt lehetetlen úgy elmondani, hogy a kezdő is megértse. (Márpedig a korlátokat már nem nagyon lehet tágítani, eljutnánk a podcastok erőpróbáló hosszához, klasszisokkal tömörebb tartalom mellett.) A kezdőknek azt javaslom, hogy hallgassák meg a videót többször is, mert nagyon sűrű anyag, minden egyes mondatnak súlya van. És mivel egész biztos, hogy maradtak kérdéseik, hát azt vagy itt fogják feltenni kommentben, vagy kénytelenek lesznek egy csepp fizikát saját erőből megtanulni. 🙂 Szóval attól tartok, hogy az égimechanikai paradoxonnak egyszer, a mohó hallgatóság nyomására, kénytelen leszel még egy Kis-Okost is szentelni, a helyzeti energia, vagy ha úgy tetszik, az orbitális pályák energiaszintje szintén további fejtágítást követelhet. Kepler II. törvénye is érezheti még magát kissé elhanyagoltnak, pedig ott van, szó esett róla, minden elhangzott, csak aki még nem szokott hozzá, annak nehéz ilyen feszes magyarázatból megértenie. De nem baj, az elmét a kíváncsiság tartja formában, és te, szerencsénkre, mindig ki is elégíted azt a kíváncsiságot.

[@jozsefgyorgykiss352]

De azért ez is hiányos. Miért nem foglalkozik a másik fókuszponttal is? Mintha nem is lenne. Ez a tudomány szószólóinak a hibája, mielőtt gondolkodnának, csak mondják a magukét, a hallgatóság meg elhiszi, hiszen ők a kikiáltott tekintélyek. A teljesség hiánya.

[@gregor_man]

@@jozsefgyorgykiss352 Az ellipszis szimmetrikus. A másik fókuszpont pont ugyanolyan, mint az egyik. Mit szeretnél még hallani róla a tudomány szószólóitól?

[@burairobbi2558]

Szia! Köszönöm ezt a remek videót is. Felmerült bennem pár gondolat amit megkérdeznék tőled. Alapból szeretem az űrszimulátorokat. Eddig sosem gondoltam bele hogy milyen lehet navigálni egy naprendszerben mondjuk egy alkalmas űrhajóval. Az ovális pálya magyarázatakor az jutott eszembe, hogy a sok gravitációs hatás miatt a közlekedés olyan lehet, mint mikor egy részeg ember nem tud egyenesen menni, és ahogy haladna előre, balra jobbra kileng? Ha mondjuk a marsról a holdig szeretnénk elrepülni. Az is meglepett, hogy milyen nagy távolságból is belezuhan az égitestbe ha lassabban halad valami. Az "első ember" című filmben arra emlékszem, hogy a repülőgéppel lepattanhat a légkör/ atmoszféráról, és elszáll az űrben..Emiatt meglepett most, hogy milyen nagy távból is garantált hogy visszatérsz a földre. Gondolom nem ment gyorsabban, mint ami ellipszist túlszárnyaló tempó. Én jót nevettem egyébként az öniróniádon :-)

[@Throrma]

Én inkább nem egy részeg ember mozgásához hasonlítanám, mert az egy belső folyamat. Inkább ahoz, hogy összevissza fúj a szél és egy vitorláshalyóval mész a tengeren, ami szintén más és más irányba áramlik, persze kiszámítható módon, de túl sok tényező van, ami nagyon nehezen kiszámíthatóvá teszi, ezért egyszerűbb, ha néha evezel, hogy korrigáld az esetleges oldalról jövő szeleket stb...

[@szabolcsjobbagy30]

Fantasztikus volt, teljesen érthetően elmagyaráztad, köszönjük!! 22:43-nál "perihélium"-ot mondtál, ott nem "perigeum"-ot szerettél volna mondani?

[@urkutatasmagyarul]

Igen, a perihélium a Nap körüli pálya Naphoz legközelebbi pontja. A perigeum pedig a Föld körüli pálya közelpontja.

[@tamasbenak-tomori4028]

Jó kis space flight simulator felvételek. Jó játék!

[@zarlat]

Köszi

[@0utslder]

Köszi a videót! Viszont KSP-s tanulmányaim alatt, én a legalacsonyabb és legmagasabb pontokat periapsis és a apoapsisként ismertem meg. Ahogy utána olvastam (igaz felületesen) nekem úgy tűnik, mint ha az Apogeum / Perigeum szavakat csak akkor használnánk, ha föld körül keringő tárgy pályájáról van szó. Amikor kikerül nyilvánosba, akkor szerintem más KSP-n nevelkedett embernek is fura lesz ez. Egy kisokos részt szerintem megérne, hogy mikor melyiket kell használni. ;)

[@urkutatasmagyarul]

Úgy, ahogy mondod! Ezek a kifejezések a Föld körüli pályára érvényesek. A Nap körül már perihélium és aphélium a helyes kifejezés-pár.

[@0utslder]

@@urkutatasmagyarul Köszi a választ! Csak érdekességként kérdezem, hogy van külön elnevezése, más égitest körül is ezen pontoknak? Vagy a Jupiter körüli, vagy másik csillagrendszer körüli pályánál is ugyan úgy geum/helium utótagot használunk? Ha jól tudom, a geum utótag a gaia szóból származik. Így (nekem) kicsit fura lenne másik bolygónál is ezt használni.

[@urkutatasmagyarul]

@@0utslder Ezt nem tudom, nem kizárt, de nem találtam még ilyet

[@zoltansinka7521]

@@0utslder wikin pár ojektum fel van sorolva, de sztem sokkal elegánsabb (apo/peri)apszisnak nevezni. A kevesebb néha több.

[@pistitoth1363]

Hát ez már jó ! Csak így tovább! Kvantum mechanika is kis dolgon múlik !" Ott van a lábunk előtt , csak le kell érte hajolni" .Sokan átlépik ! És a kérdést sose felejtsd el ! Mi van ha? Sok sikert továbra is !

[@monkeychunky]

Szuper volt! 🙏

[@oszkarpetz8079]

Jó lett volna a sebesség - magasság közötti összefüggések magyarázatánál - 13:52 és 17:09 - között a Föld forgási irányát a valóságnak megfelelően ábrázolni (a geostacionárius pálya magyarázatánál már a helyes forgási iránnyal készült az ábra). A Föld ugyanis nem kelet-nyugati irányban forog a saját tengelye körül - ahogyan a fenti időtartam alatt ábrázolva van - hanem nyugat-keleti irányban. Ennek megfelelően az űrrakétákat is az ekliptikával 90°-nál kisebb szöget bezáró irányban indítják, kihasználandó a Föld forgásából adódó perdületet.

[@urkutatasmagyarul]

Teljesen igzad van, hitelesebben is ábrázolhattam volna!

[@janduraistvan]

Már megint rohadt jó !!!

[@maths3239]

5:00 "... meg kell szoroznunk egy gravitációs állandóval, ami körülbelül 6,67,..." Lemaradt egy nem kicsit elhanyagolható 10^-11-es szorzó (ha m^3/(s^2*kg) a mértékegység). Egyébként kiváló videó.

[@urkutatasmagyarul]

Igen, igazad van, már többen szóltak. Nem tudom, hogy tudom-e már javítani. Köszi

[@Throrma]

Köszönjük ezt az Avatar 2-t megszégyenítő minőségű animációt is 😁 Egy kérdésem pedig: Ugye ha a helyzeti energiánk megnő, ahogy a mozgási energiánk lecsökken, akkor ha el szeretnénk hagyni mondjuk a Föld vonzását (ami egyébbként fizikailag nézve ugye nem lehetséges, mert a gravitációs erő sosem lesz 0, csak nagyon megközelíti, szóval inkább csak úgy mondom, elhanyagolhatóan kicsi lesz), akkor a helyzeti energiánk megmarad és ha megközelítünk egy másik égitestet, ami felé elkezdünk 'zuhanni', ez a helyzeti energia visszaalakul mozgási energiává. Tehát minden esetben elég csak addíg a pontig gyorsítani, amíg el nem hagyjuk az elhagyni kívánt bolygó vonzását (a korrekciókat leszámítva), mert onnantól a befektetett helyzeti és mozgási energia megmarad és a megközelítendő égitesthez képest elkezd átalakulni a helyzeti energia mozgási energiává, minél jobban erősödik annak az égitestnek a gravitációs vonzása. És ha jól értem, akkor egyébbként pontosan ezt használják a tudósok jelenleg. Csak ugye ez elég lassú, tehát mindenképpen az a legjobb, ha folyamatosan gyorsítjuk, majd 'fékezünk', csak ez több energia befektetésével jár. Csak mert azon gondolkoztam, hogy ha egyszer elhagyjuk egy égitest vonzását, akkor ha megállunk, akkor a mozgási energiánk teljesen átalakul helyzeti energiává, de mihez képest? Mert akkor van helyzeti energiánk pl a Földhöz képest, meg ugyan abban a pillanatban van helyzeti energiánk a Naphoz képest meg a Jupiterhez meg az Androméda galaxishoz képest is? Tehát akkor ez is relatív, mint a mozgás? Ezt így kell felfogni?

[@gregor_man]

Végül is jól okoskodsz, minden égitesthez képest van távolságunk, tömegvonzásunk és sebességünk is, azaz a mechanikai energiánk is kiszámítható. A többtest-problémával általánosságban csak annyi a gond, hogy képlet nincs rá, de kis szakaszokra bontva ez elmozdulásokat a számítások elvégezhetők, majd ezek összegezhetők. Ez történik a gyakorlatban a kis naprendszer-szimulátor programokban is, meg az űrhivatalok pályaszámító számítógépein is.

[@Throrma]

@@gregor_man Köszi!

[@tiborbalogh9135]

Szia, remek video, mindig mindet megnézem! Egy kis hiba benne maradt, talán érdemes lenne egy felirattal megemlékezni erről: 22:43-nál perihéliumot (Nap közeli pont) említesz a Földre való visszatéréskor. Ez is perigeum, vagy periapsis, perigee lenne. Így tovább, klassz a munkád!

[@urkutatasmagyarul]

Teljesen igazad van, sajnos egy sorral elnéztem az égitestek közelpontját!

[@justaguy6217]

Szuperül elmagyaráztad ebben a videóban a dolgokat! Csak egy kérdés: Nem lett volna jobb, ha két részből áll ez a videó? Mármint azt mondtad, hogy egy másik videóban megkapjuk a többi kérdésünkre is a válaszokat, persze ez csak a saját kíváncsiságomra egy kérdés, te neked biztosan el van tervezve jobban, hogy mikor miről beszélsz, miről készítesz videót. :) Köszi ezt a videót is! 😊

[@azolee]

Csatlakozom az elottem szolokhoz. Zsenialis resz lett! Mikor jon a kovetkezo? :)

[@urkutatasmagyarul]

Normál epizódok 2023-ban kéthetente érkeznek, de mindn héten lesz Nemzetközi űrhírek videó és legalább egy KisOkos és/vagy Képes krónika! ;)

[@martinalbrecht7159]

Nagyon jó videó lett! 2 dolgot szeretnék csak hozzáfűzni. Először 4:54 hez, hogy a gravitációs allándó 6,67×10^-11 N*m²/kg² Másodszor pedig 22:43 nál a perihéliont a Napkörüli keringésnél szokták mondani a Naphoz legközelebbi pontra, a Földnél ahogy a videóban mondtad is korábban, perigeumnak szokták hívni.

[@urkutatasmagyarul]

Mindkettő megállapítás totálisan igaz.

[@peterfarkas672]

Nagyon tetszett a videó, és sokmindent elmondtál benne egyszerűen. Csak érdeklődnék, hogy hol van a Föld függőleges tengelye? A válasz 17:00 -nál :D

[@oszkarpetz8079]

Mihez képest függőleges? Szerintem célszerűbb a Föld forgástengelyével kalkulálni, ami az ekliptikával ( a Föld keringési síkja a Nap körül) kb.23,5°-os szöget zár be.

[@homersimpsobhun]

Hello Számomra nagyon izgalmas és érdekes volt ez a videó remélem majd egyszer fogsz foglalkozni az Project Orion nal vagy más alternatív meg hajtással mag az is érdekelne , hogy mennyi valóságos a térhajtómű értem úgy az működne vagy egyáltalán meg lehetne építeni

[@aivlyss5720]

Nagyon jó !

[@zolagaspar4485]

Sokszor elmondod benne, hogy nem lehet akárhogy mozogni az űrben. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a bolygók, holdak és az űreszközeink is úgy mozognak (utóbbiak két pályamódosítás között), mint egy eldobott kő: ún. tehetetlenségi pályán. Más pályák is lehetségesek, csak azokhoz pl. állandóan működnie kellene egy hajtóműnek, ahogy az autónkban is így van, amikor tetszőlegesen választunk sebességet és sávot. Amikor én magyarázom az égi mechanikát, akkor a hajításoktól szoktam kezdeni, ezzel rávilágítva arra is, hogy mi is az a súlytalanság, ami az űrállomáson, űrhajókban tapasztalható. Ha lesznek ionhajtóműves űreszközeink, azoknál egy kicsit más lesz... (Persze nem a fizikai törvények, csak a lehetőségek és következmények.)

[@janosnagyfejeo1243]

Egy kérdésem lenne. Elméletileg ha a rakéta indításoknál figyelembe vennék a Hold vonzását akkor vannak olyan időpontok ahol egy kicsit kevesebb üzemanyag is elég ugyan ahhoz a föld körüli pályára állításhoz? Mekkora lehet ez a "segítség"? Figyelembe veszik ezt?

[@urkutatasmagyarul]

Remek meglátás, de olyan minimális a hatása, hogy nem érdemes számításba venni

[@V_Atti]

Javasolt kísérlet: állj mérlegre akkor amikor magasan van a Hold, és akkor, amikor nincs fent a Hold. A különbözet a keresett hatás.

[@petersimon791]

3:11 meg a rombusz is egy speciális deltoid, a téglalap is egy speciális paralelogramma, a paralelogramma pedig egy speciális trapéz

[@dogvessz]

Rövid véleményem a videóról: 12:20

[@Rem-Ember]

Az oké hogyha felrakom a polcra a könyvet, akkor nagyobb lesz a helyzeti energia, de ha visszarakom a fiókra, akkor hova lett az energia amit belefektettem? Mert ezzel a mozdulattal én is veszítek energiát és a könyv is veszít a helyzeti energiájából.

[@urkutatasmagyarul]

Igazából arra használod az energiát, hogy lassítod az esését.

[@V_Atti]

Könnyebb-e levenni valamit fentről, mint feltenni lentről? (igen) Az izmok munkája a mozgást is kontrollálja, a helyzeti energia kezelésén kívül.

Ez egy nagyon érdekes téma volt. Persze egyből felvet egy kérdést, hogy a visszatérő egység földetérési pontját hogy tudják kiszámolni, hogyan tud pld a Starlink egységek méterre pontosan leszállni. Illetve le van e értelme annyira lelassítani az ürben egy visszatérő egységet, hogy hőpajzs nélkül se égjen el a légkörbe lépésnél.

[@urkutatasmagyarul]

A lassítással maximum a belépési pontot lehet meghatározni, azután az aerodinamikai hatások veszik át a főszerepet.

[@szabolcsjobbagy30]

A SpaceX cég Falcon rakétáira gondolsz, ugye? Tényleg zseniális, ahogy pár méteres pontossággal visszaérkeznek a talajra, és sokszor újrafelhasználhatók. Amikor elkészül az új Starship, akkor pedig új korszak kezdődik, csodálatos lesz. És a Holdra leszálláskor majd nem is kell nagy hőhatást kibírnia a hőpajzsnak a ritka légkör miatt :), és a Holdról felszálláshoz is kicsi energia kell majd. Ha pedig tényleg csak a Hold körül keringő Gateway űrállomásra érkeznek majd az űrhajók a Földről, és onnan fognak leszállni a Holdra, és oda mennek majd vissza az űrhajósok, akkor tényleg eljön a Star Wars világa. :)

[@C.h.r.i.s.t.m.a.s]

Sziasztok! Köszönöm a videót Én arra lennék kíváncsi, hogy a föld, és a mars bolygó közé lehetne-e akár egy bolygó még, úgy, hogy ne akadályozzák egymást gravitációs téren? Illetve, ha lehetne, hány db lehetne kőzet bolygó, és milyen tömegű? Szoktam ilyen dolgokról fantáziálni, hogy ha az emberiség elég fejlett volna. És képesek lennénk bolygokat mozdítani, és átalakítani, hogy például a Vénusz ha nem ott volna ahol most van, hanem bekerülne, a föld, és a mars közé, és lehűlne. Akkor tudna-e keringeni ő is úgy, hogy a bolygok mágneses tere nem zavarná-e egyik a másikat, van-e elég km távolság a két bolygó között, hogy elférjen egy harmadik. Mert arra gondolok, hogy egyszer emberek mennek a Marsra, és dobozokban, kapszulákban fognak élni. Lesz egy idegbeteg, aki egyik nap normális a másik nap már nem, azt szétvágja a felfújt lakó komplexumot, azt veszélyeztet mindenki. Inkább átalakítani kéne a bolygot, nem kapszulákban élni.

[@oszkarpetz8079]

A naprendszer jelenlegi rendje évmilliárdok alatt alakult ki, és nem tudni, hogy hány bolygó volt eredetileg és abból hány repült ki belőle, illetve hány zuhant bele a Napba a jelenlegi viszonylagos kiegyensúlyozott állapot eléréséig. Ha most csak úgy ripsz-ropsz egy Mars méretű bolygó kerülne a Mars és a Föld pályája közötti pályára, az teljes bizonyossággal szétzilálná a jelenlegi bolygópályákat és földi létünknek is véget vetne. Egyébként ez a jelenlegi stabilnak tűnő helyzet sem végleges, csak az emberiség vélhetően nem éli meg a változást....

[@sirhafbrand]

19:02 Ez a pálya-emelkedés nagyon hasonlít a Spaceflight Simulator nevű játékban találhatóra. Ismered? Vagy csak véletlen egybeesés?

[@urkutatasmagyarul]

Az ellipszis növekedése onnan van ;)

[@joules83a]

24:30 Egy teszt folyamatosan "gyűjti" a helyzeti energiát amikor magasabb pályára kerül annak ellenére, hogy ott kisebb gravitáció húzza vissza testet. 🤔 Mi van akkor ha e test olyan magasra kerül, hogy Földet, hanem még a Naprendszert is elhagyja? Ilyenkor az összegyűjtött helyzeti energiája megsemmisül?

[@urkutatasmagyarul]

Természetesen nem, akkor az elmozdításába fektettük az energiát. A vonatba fektetett energia sem vész el, amikor ugyanazon a magasságon eljut A-ból B-be.

[@darabantzoltan]

Imádtam ismét a iszonyat drága animációt. 19:02 Az a Kerbal Space Program görbéi? Mert ha nem akkor kellene szünetet tartanom... asszem rá fügtem keményen :)

[@darabantzoltan]

21:36 jap ez ksp mehetek tovább zaklatni Kerbálkákat☺

[@tiborvarga4615]

Ezek a magyarázatok mind egy logikátlan megerőszakolt magyarázatok a régmúltból. A forgó testek maguk körűl keltett örvénye a magyarázat, ugyanis minnél messzebb kerűlsz az örvény középponttól annál kisebb lesz az örvénylő anyag sebessége és ha minnél beljebb kerűlsz az örvény közepéhez annál nagyobb lesz az örvénylő anyag és a benne lévő űrhajó sebessége. Semmi köze a gravitációs hatásnak ehhez a keringéshez. A küllős galaxisok is azért tekerednek fel spirálgalaxisokká mert a központi csillag forgása felgyorsúl és az örvénylés által megforgatott anyagörvény sugara egyre kisebb lesz. A gravitációs hatás a Földnél csak a légkőr felső határáig terjed ami a földközéppont felé mutat, a felett megmegszűnik és átveszi a forgó belső mag /nneutron gombóc/ álltal keltett örvénylő mozgás.

[@urkutatasmagyarul]

Érdekes, hogy több ezer fizikus máshogy gondolja ezt, mint Tibor a KZbin kommentelő. Sőt, ők bizonyítják is, hogy a gravitációs hatás végtelen távolságra hat, persze egyre gyengébb mértékben. A te kommentedben viszont semmilyen bizonyítást nem látok. Titkolod a matematikai levezetést? Vagy te sem tudod, hogyan kéne ezt levezetni? Esetleg már az egész örvényes dolog hibás, amikor bolygómozgásokról beszélünk?

[@tiborvarga4615]

@@urkutatasmagyarul Az a több ezer fizikus azt se tudja mi a gravitáció, mi okozza, hogyan hat. Még mindíg azt hiszik, hogy a gravitáció a tömegek által kifejtett "VONZÁS", csakhogy "vonzani" nem lehet. A tömegek nem minden alkotórésze felel az igazi gravitációs hatás /ami tolás/ kifejtéséért.

[@urkutatasmagyarul]

Mozgás (örvénylés) nélkül is van gravitáció minden tömeggel rendelkező test között. Azt, hogy mi okozza, valóban nem tudjuk, akár csak a gyenge kölcsönhatásnál, vagy a mágneses erővonalak kifejlődésénél. De az már nem igaz, hogy nem tudjuk, hogyan hat! Pontos képleteink vannak mindhárom elemi erőre, pontosan értjük a működését és a mechanizmusait is, számolhatunk vele, és mindig a várt eredményeket kapjuk.

[@tiborvarga4615]

@@urkutatasmagyarul Cavendish gravitációs képlete egy szubjektív megerőszakolt egyenlet, aminek semmi köze a gravitációhoz, logikátlan az egész. A gravitáció nem "vonzás" a tömeg felől - hanem "tolás, áramlás" a tömeg irányába. Úgy valósúl meg, hogy az egész űr, a látható világ a nyomás alatt lévő ÉTERBEN leledzik és a tömeg úgy okoz gravitációt, hogy az anyagban az atommagokban lévő pozitronok az éter "szétzúzásával" térfogatcsökkenést idéz elő a magban és a kintlévő éteri nyomás igyekszik kitölteni ezt a felszabadított teret és megindúl az áramlás a vákum felé. Na ez az éteri áramlás sodorja, tolja a benne lévő anyagokat magával. Minél távolabb vagyunk a "vákumkeltési" ponttól annál lassabb az áramlás sebessége. Ezzel az áramlással magyarázható, hogy miért esik le egyszerre a tekegojó meg a structoll ha egyszerre, egyforma magasról ejtik le a vákumkamrában.

[@urkutatasmagyarul]

Ha egy lezárt vákuumkamrában elhelyezünk egy testet, az anyagáramlán nélkül is húzódik egy másik tömeggel rendelkező test felé, úgy, hogy azt nem tolja semmi.

[@zsoltgal4747]

Érdekes kérdés foglalkoztat. Értem hogy az ISS-en miért nincs gravitáció, pedig csak itt van "picivel" a fejünk fölött, de ugye zuhanó test. De egy geostacionárius pályára helyezett űrállomáson lenne valamennyi gravitáció? Az szó szerint úgy kering mintha a föld egy elméleti, kiterjesztett felszínén állna.

[@urkutatasmagyarul]

Mindenhol van gravitáció, amiről te beszélsz az a súlytalanság. Az pedig minden természetes pályán adott, akár LEO akár GEO

[@zsoltgal4747]

@@urkutatasmagyarul Igazad van, fogalomzavarban vagyok. Szóval nem létezhet olyan pálya pár száz/ezer kilométerrel a fejünk fölött ahol úgy hat a földi gravitáció hogy nincs teljes súlytalanság? 10 km-en még van, lásd repülőgépek. Hol "szűnik meg"?

[@gregor_man]

Félrevisz, ahogy fogalmazol, ez okozza a zavart. Az ISS-en van gravitáció, a Föld azzal tartja pályán az űűrhajót és az űrhajósokat is. NEHÉZKEDÉS nincs, ez rá a pontos szó, tehát nincs lent és fent, nincs esés, ez a súlytalanság. A súlytalanságnak csak annyi az összes oka, hogy az űrhajó és az űrhajós pontosan azonos pályán halad (tulajdonképpen zuhan), a Föld gravitációjának engedelmeskedve, ezért egymásra nem fejtenek ki erőt, egymáshoz képest nem mozdulnak el. Igaz ez alacsony orbitális pályán is, de igaz a geostacionárius pályán is. Ott lassabban halad az űrhajó és az űrhajós is, de egyforma sebességgel egyforma irányba, ezért súlytalanság van.

[@imrefoldesi4654]

@@zsoltgal4747 Sehol. (A végtelenben.) A Holdat is a Föld gravitációs vonzása tartja a pályáján, pedig az jó messze van ám! _Sokkal_ messzebb, mint 10 km... :)

[@jozsefbokor1649]

Érdekelne, mi van a poláris pályával,ahol a ,, Fekete Lovag" is kering?

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

A legtöbb rakéta kelet felé indul, de a tieid a kivételek, a videóban az animációkban mind nyugat felé haladt. Ill. ööö... kelet felé, csak az másik kelet, mint amit megszoktunk, mert rossz irányba forog a Föld. 🙂 Másik apróság, amit hozzá tennék, hogy csak a Föld körül keringő objektumoknál beszélünk peri- ill. apogeumról (mint az az elnevezésből is gyanítható), általánosságban peri- és apoapszis a megnevezés.

[@urkutatasmagyarul]

Jogos észrevételek, köszi

[@peterhirku1748]

👏👏👏👏👍😉🚀

[@Peta_bruh]

Szia! Ismered-e a KSP nevezetű játékot?

[@urkutatasmagyarul]

Ismerem

[@Inspactah1]

A hintamanőverekről van külön videó vagy szó esik erről valahol részleteiben? Köszi!

[@urkutatasmagyarul]

Lesz róla külön epizód!

[@elodhajdo4380]

Ha letöltitek a Spaceflight Simulatort egész jól el lehet szórakozni ezekkel a dolgokkal😁

[@lhmangerfist825]

Lehet nem a videóhoz tartozik, az is lehet volt már erről szó korábban, de felmerült egy olyan bennem hogy mondtad minden égitest kering valami körül. A naprendszerben mi a nap körül. És a nappal mi a helyzet? Az is kering valami körül? Vagy csak megy világgá mi meg követjük? Ha az is kering valami körül akkor az a gravitációs vonzás ami a napra hat és kering körülötte az hogy hogy nem hat a többi bolygóra úgy mint a napra úgy mint ahogy felvázoltad azt hogy ha egy bolygó van és bekerül egy másik az már bonyolít a helyzeten, ha egy harmadik is bekerül akkor borul minden mert mindegyik gravitációja hat mindenre?

[@urkutatasmagyarul]

A Nap a galaxisunk, a Tejútrendszer közepe körül kering.

[@csabapajer9544]

A kisebb tömeg mindig a hizzá közelebb lévő nagyobb tömeg körül kering. Ezért sem "lopja el" például a Nap a bolygók holdjait. Persze a távolabbi, nagytömegű test gravitaciója is kihathat a kisebb tömegű test körül keringő még kisebb tömegű testekre, zavarhatja a pályájukat, lassíthatja őket, stb

[@andrasdemeter6477]

Tényleg csak a kérdésekre, a válaszok érdekelnek.🙄 Persze nagyon sok kérdésem van, de nem fogom elnyomni az érdeklődőket.😮‍💨🥴

[@zsoltecsedi682]

És mi van akkor ha a szekrényről vissza tesszük az asztalra? Akkor hol van a belefektetett energia? (Értem mit mondtál de kíváncsivá tett :😀) adsz energiát és ugyanúgy adsz neki mégegyszer mégis eltünik? Hogy is van ez 😆 nagyon jó amit csinálsz imádom nézni és hallgatni

[@urkutatasmagyarul]

Amikor leveszed, akkor a belefektetett energiával lassítod a könyvet (hogy ne zuhanjon le).

[@zsoltecsedi682]

Imádom a fizikát 😄 köszönöm a választ 😃

[@istvangombos76]

Nem tudom írták-e már. Ajánlanám a Cerbal Space játékor, szetintem az elég jól szemlélteti az elhangzottak egy részét.

[@rizsaboy]

🙋🏻‍♂️ A földnek az ellipszis pályája hatással van arra, hogy pl. a déli féltekén melegebb a nyár, mint az északi féltekén?

[@urkutatasmagyarul]

Erre nem tudom a választ, az biztos, hogy valóban januárban vagyunk a Naphoz a legközelebb, amikor a déli féltekén van nyár.

[@imrefoldesi4654]

Nem, arra a Föld forgástengelyének a pálya síkjához képesti hajlása a magyarázat. Ha a forgástengely merőleges lenne a pálya síkjára, akkor nem lennének évszakok. De mivel a merőlegestől eltér a hajlás, ezért amikor a Naptól "elfelé" hajlik, akkor az északi félgömböt laposabban érik a Nap sugarai, tél van. Amikor a forgástengely a Nap felé hajlik, a napsugarak beesési szöge közelebb van a merőlegeshez, az északi féltekén nyár van. A déli féltekén fordítva. Ábrával ezt sokkal könnyebb elmagyarázni. A forgástengely térbeli helyzete a Föld keringése során nem változik. (Pontosabban alig, egy kúpfelületet ír le 26000 éves periódussal, ez a precesszió. De ez független a pályán való keringéstől, csak a forgó Föld impulzusmomentumának megmaradásával van összefüggésben.)

[@urkutatasmagyarul]

Ez világos, de a kérdés az volt, hogy miért melegebb a déli félteke a télen, mint északon a nyár.

[@imrefoldesi4654]

@@urkutatasmagyarul Igaz, nem olvastam el elég alaposan a kérdést. A déli félteke melegebb telének nem a földpálya körtől való eltérése az oka, hanem az, hogy a déli féltekén több az óceán és ezek melegítő hatása jobban érvényesül, mint az északin, ahol a szárazföldek vannak túlsúlyban.

[@zoltansinka7521]

Nem melegebb, a válasz tehát az, hogy nincs.

[@sakkmatt]

Ha egy könyvet fellövünk az ISS -re, feltöltjük mozgási energiával. Mikor megérkezik a súlytalanságba,hová lett az energiája? Nem veszett el, csak átalakult?

[@urkutatasmagyarul]

Igen

[@sakkmatt]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm ezt a rendkívül átgondolt tudományos magyarázatot.De evvel nem mondtál újat, mert ezt a magyarázatot kaptam a sarki kocsmában is. Energia nem vész el, csak átalakul. Kérdés már csak az hogy mivé?

[@imrefoldesi4654]

@@sakkmatt A mozgási energiája nem tűnt el, hiszen együtt kering az ISS-sel.

[@sakkmatt]

@@imrefoldesi4654 Igen ám csak a két energia vektor iránya eltér. Az az nem gyorsítja a könyv mozgási energiája az állomást.

[@imrefoldesi4654]

@@sakkmatt Az energia nem vektor, hanem skalár. Nincs iránya. A könyv természetesen nem gyorsítja az ISS-t, senki nem írt ilyet. A tömege hozzáadódik az ISS tömegéhez és ezért (ha éppen így akarod nézni) a helyzeti energiáját növeli. Pontosabban az ISS + könyv rendszer helyzeti energiája az ISS helyzeti energiája + a könyv helyzeti energiája lesz.

[@varzsha2]

A Föld kering. A Nap korong. Úgy vélem! :D

[@nisz17]

Szia . Mi a véleményed az Alaszkai Ufo esetről?

[@urkutatasmagyarul]

Nem tudom, miről van szó

[@nisz17]

@@urkutatasmagyarul Kérlek nézz utána és ha van időd .Dolgozd fel.

[@18sailer18]

Ksp-ban is bemutathatnad a dolgokat :)

[@pezo77]

Mi tortenik, ha a palyara merolegesen (a bolygo felszinehez kepest "felfele") gyorsit a jarmu? Megemelkedik a palyaja, de tul lassu lesz a korpalyahoz, es a bolygoba zuhan?

[@urkutatasmagyarul]

Nem teljesen. Az aktuális magassága alig fog nőni, és a túloldalt sem fog emelkedni a földtávoli pont. Tulajdonképpen csak pazarolja az energiát, és alig fog valamit emelkedni a pályája és a sebessége.

[@pezo77]

@@urkutatasmagyarul De akkor mire fordítódik a befektetett energia? (Feltételezve, hogy ugyanannyi energiát fordít a "függőleges" emelkedésre VAGY pályirányú előre gyorsításra, az egyik esetben a videóban leírt módon emelkedik a pályája (és csökken a sebessége), a másik esetben viszont EZEK nem következnek be, de a befektetett energia hova lesz, mit eredményez?

[@urkutatasmagyarul]

@@pezo77 Akkor is emelkedik a pálya, csak nem olyan mértékben, így ez a módszer nem olyan hatékony

[@steve1435]

Hát megint élvezettel hallgattam, pedig azért némi fogalmam már van a témáról, természetesen nagyrészt Neked köszönhetően valamint más hasonló jó előadásokból és előadóktól (pl. Dávid Gyula, Kiss László, Frei Zsolt, és még sokan mások, bocsánat akiket kihagytam...). Viszont két hülye kérdés egyszer eszembe jutott... 1. A Föld pályája minden keringés alkalmával azonos, illetve nyilván csak elméletileg azonos, hiszen hat rá a többi égitest is, kisebb nagyobb mértékben. De vajon ez a pályaingadozás milyen mértékű? Ha le tudnék tenni egy jelzőbóját az űrbe, (itt már még elvetemültebb agymenés jön :-)) megjelölve; itt suhantam el a földdel az idén, vajon a következő körben mekkora lenne az eltérés? Kilométeres, 100 Km-es, vagy csak pár méter? 2. Azt tudjuk, hogy a Föld kissé elnyújtott pályán kering a nap körül, ebben a videóban is elhangzott, hogy a naphoz közelebb gyorsabban, távolabb lassabban. a minimum és a maximum értékei: 105 448 km/h és a maximum 109 033 km/h. Persze ezt az egyébként jelentős gyorsulást és lassulást, (mivel ha jól gondolom fél év alatt éljük meg a gyorsulást majd utána rögtön fékezni kezdünk), nem érezzük. De vajon a földön valami "egyszerű" mechanikai rendszerrel ki lehet-e mutatni. Vagy az egyéb effektusok (pl. Föld forgása, vagy a Hold hatása, ár-apály erők) miatt ez olyan kicsi hogy csak nagyon érzékeny műszerekkel lehetne mérni, ha valakit ez egyáltalán rajtam kívül érdekel. 🙂 Ha valami butaságit írtam (ha csak nem az egész az) kérlek tedd helyre!! Üdv, Várom a további videókat!

[@ac.hungarydova8247]

Ez is egy olyan téma, amiből sorozatot lehet csinálni 😀 olyan kérdések megválaszolásával, mint pl.: Miért keringenek közel egy síkban a bolygók a nap körül, illetve mennyire befolyásolja a nap körüli pályájukat, hogy melyik irányba forognak, valamint a bolygók egymásra gyakorolt hatásánál számít-e az, hogy a dőlés szögük különböző? 😀Minden esetre, (ez is) hiánypótló videó 😀

[@gregor_man]

Évekkel ezelőtt már olvastam pár szót valahol arról, amit te is mondasz, hogy a Jupiter tömege már elég nagy ahhoz, hogy a Nappal közös tömegközéppontot a Napon kívülre emelje. Azóta jár az eszemben, hogy ha a Nap ekörül a pont körül kering, az elég durván megrángatja a Napot az égboltunkon. Egy efemeriszszámító program, egy hajózási navigációs évkönyv vagy egy égtérkép-program gyaníthatóan egy mozdulatlan, egy pontban álló Nappal számol, ehhez képest akár fél fokos eltérés is adódhat a Nap valódi helyzetére. Te tudsz valamit arról, hogy ezek a programok, az efféle számítások figyelembe szokták-e venni az óriásbolygók helyzetét is a Nap helyének megállapítsakor? Egyáltalán sikerült érthetően elmondanom, hogy mi a gondom? :)

[@urkutatasmagyarul]

Igen, ha szükségszerű a csillag pontos pozíciójának meghatározása, akkor figyelembe kell vennina bolygók által okozott kitérítéseket is

[@gregor_man]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm. Én erről eddig nem tudtam. Igen, van, amikor fontos a Nap pontos helyzete, egy fél fokos, azaz napátmérőnyi eltérés két percnyi időeltérést eredményez egy helymeghatározásban, például szextánssal mérve a pozíciót, ami megengedhetetlen pontatlanság a hajózásban, hogy csak egy példát kiragadjak. Egy egyszerű számítási modell, egy gépiesen kijelölt, egyenletesen haladó égi ponttal ezek szerint nem elég. Elgondolkodtató.

[@h734802]

7:36 nem lett feloldva az n test probléma. Nincs zárt analitikus forma, perturbáció számítással számolják ki; közelítő egyenletek összessége, melyekből minél többet számolnak ki, annál közelebb jutnak az elméleti pontos megoldáshoz, de azt el nem érhetik.

[@jozseffrank2643]

elérhető olyan videó ami valós térbeli animációt ad a naprendszerről, és nem egy síkban mutatja az orbitális pályákat?

[@urkutatasmagyarul]

Én a NASA's Eyes-t használom erre a célra.

[@zoltantoth7059]

Szia, így is nehéz megérteni, amikről beszéltél, de mégis hiányérzetem van. Látszólag minden egy síkban történik. Mi az az erő, ami miatt egy síkban történik? Egyáltalán egy síkban történnek ezek a mozgások?

[@urkutatasmagyarul]

Ha két testről van szó, az mindig leképezhető egy síkként, ha több égitest van (pl. Naprendszer), ott már csak közel egy síkról beszélünk, de nem tökéletesen

[@V_Atti]

A síktól való eltéréshez kell(ene) plusz erő, oldalirányú komponenssel. A síkban való keringéshez csak a centripetális erő kell, ami a gravitáció szokott lenni (vagy lehetne pl. egy madzag is :) Ha az a kérdés, hogy vannak-e másféle orbitális pályák, amelyek pl. az egyenlítőhöz képest ferdék vagy akár pl. a sarkok (pólusok) felett is áthaladnak, akkor igenlő a válasz.