HŐSZIVATTYÚS KIVITELEZÉS 3. | Rendezzük be a gépészeti helységet | hmv, puffer, szivattyúk beépítése

[@arnoldbize]

Szervusz, érdekes és informatív volt hogy kell ennek kinézni profi kivitelezőtől. Ez a videó 8 hónappal ezelőtt volt feltöltve hiogy jön a következő része, tehát a 4 es videó. Sehol nem találom, nincs vagy csak lessz. Koszi 👍😉

[@energiatudat]

köszönöm, sajnos eddig nem nagyon volt idő foglalkozni vágással. készültek felvételek és lesz majd nemsokára.

[@danieltailor2589]

@@energiatudat Nagyon várjuk a folytatást!

[@adamerdos8041]

Szia, nekem az nem teljesen tiszta, hogy 12:10 körül a padlófűtés előremenőbe, miért kell visszakötni a visszajövőt? Miért van közösítve?

[@troycon9467]

Először is, hiánypótló a sorozat és szerintem minden szakmabeli vagy építkező ember nevében köszönöm hogy ilyen informatív videókat készítesz. Viszont lenne néhány kérdésem a tervezéshez, nagy szakmai segítség lenne ha meg tudnád válaszolni őket. 1, A hőszivattyú beltéri hőcserélőjébén található egy szivattyú, mivel a csövek keresztmetszete elég nagy, miért szükséges még 2-3 extra keringető szivattyú? A padlófűtésnél értem hogy lehet akkora ellenállás hogy szükséges (bár ennek is érdemes utánaszámolni) de a fan coilok hőcserélőjéhez ami mondjuk 10m cső végén van? 2, A puffertartály miért szükséges egy nem zónázott padlófűtés mellet? Miután a padlófűtés nincsen zónázva miért nem tudja a hőszivatyú a leolvasztáshoz szügseges energiát a hatalmas hőkapacitású padlőfűtés körből kinyerni? 3, Egy ekkora beruházásnál miért nem szerelsz tartalék fűtőpatront a hmv tartályba? Nagyon örülne a kliens hogy egy esetleges rendszer hiba esetén csak egy kapcsolót be tudna kapcsolni és máris van melegvíz amíg ki van javítva a hiba. 4, A padlófűtésnél talán egy automata keverőszelepet láttam, erre miért van szükség egy eleve alacsony előremenőre modulált hőszivattyúnál amin váltószelep van tehát nem kell neki egyszerre több igényt kiszolgálnia? Összefoglalva mi ennek a rendszernek az előnye egy olyannal szemben ahol egyetlen akár monoblokkos hőszivattyú egy váltószeleppel fűti a hmv tartályt vagy a megfelelően méretezett padlófűtést. Ebben az esetben ha a hmv re van szükség akkor a hőszivattyú automatikusan nagyobb előremenővel, ha padlófűtésre akkor pedig pont annyira modulál hogy épp hogy tartsa a kívánt hőmérsékletet a házban. Számomra ez egy sokkal egyszerűbb rendszernek tűnik és a szivattyúk és a puffertartály hiányában még a végső rendszerhatásfok is magasabb lehet, bár gondolom valamit kihagyok a képből ebben az estben. (például a fan coilos hűtést de még egy szeleppel szerintem az is megoldható lenne) Elég hosszúra sikeredet, elnézést a sok kérdésért, de nagyon érdekel a téma.

[@azrael834]

Sok mindenben igazad van. Pl. ha egy HMV tartály van és egy kör padlófűtés akkor oda nem kell keverő szelep. Csak a akkor kell, ha ez mellett radiátor fűtés is van, ami magasabb hőmérsékletű vízzel dolgozik. Amikor a szivattyú HMV-re kapcsol a 3 járatú szeleppel, ott elve egy nagyobb hőfok van megadva neki a felfűtésre. Ekkor a fűtés felé nem áramlik semmi, sőt a 3 járatú szelep lezárja azt a szakaszt. Ezért ha ott csak egy kör van akkor visszacsapó sem kell. Ha a padló fűtés rendszer nagy felületű akkor viszont nem biztos hogy a hőszivattyúban lévő keringető teljesítménye elegendő. Ha már Fan-Coil rendszer is megy a házba, akkor az miatt kell egy puffer tartály is, hogy abból vegetáljon és ne folyamatosan ki-be kapcsolgasson a szivattyú, amikor valaki nyáron bekapcsol egyet hűtésre. Ilyen rendszernél kell beépíteni a padlófűtéskör elé egy motoros lezáró szelepet, mert a hűtött víz nem mehet a padlófűtésbe, falpenészesedést okoz. Fan-Coilokat télen fűtéskiegészítésnek is lehet használni. Ilyen kombi rendszereknél, már a puffertartály kihagyhatatlan. Megóvja a szivattyú élettartalmát és van tartalék energia a fűtésnek. Ilyen esetben a hőszivattyú keringetője, elég a puffertartály cirkulációjához. A hőszivattyúkhoz minden esetben előírja a gyártó is a legalább átfolyós puffertartályt min 50 Liter általában, de sok helyen azt tanítják hogy kW-onként 10 Liter ajánlott. Ez megóvja a szivattyút a szapora ki-be kapcsolásoktól ami élettartalmát csökkenti. Ez mellett energia gazdaságosabb és ezzel tudja magát leolvasztani könnyedén. A padlófűtésből kinyert hőt, nem ajánlják sehol.

[@energiatudat]

@@troycon9467 ha még érdekes lehet szívesen válaszolok csak (még) egy kis türelmet kérek a kifejtős válaszhoz

[@attilajakab139]

Nagyon Szuper vagy köszi a sok infót

[@Solar976]

Nagyon jól elmagyaráztad a valóság és a terv együttes bemutatásával. Nagyon várom a folytatást amiben bemutatod a hűtési gépészeti kört. Mert sajnos azt nagyon sokan elrontják. Akitől én vettem az új építésű házamat megpróbálta elhitetni velem, hogy a hőszivattyús padlófűtéssel hűteni is lehet. Azt nem értem miért került be a padlófűtés körbe az osztó elé egy szivattyús keverő kör. A hőszivattyúnak az a jó ha minél hidegebb víz áramlik bele a visszatérő ágban. A visszakeverés emeli a hőmérsékletet.

[@arhsheua782]

Szia! Egy Daikin Altherma 3 rendszer, egy beépített 230 literes HMV-vel egy ilyen kisebb méretű ingatlanra nem lett volna elegendő? Nekem a 400 literes HMV nagyon soknak tűnik. Egy 4 fős család egy este alatt nem hiszem, hogy 2-nél többször ereszt meg egy kád vizet. Abba a kis gépész helyiségbe szerintem befért volna egy Daikin minden egyben rendszer is, a csöveket sem kellett volna felvinni a padlásra. Vagy anyagi megfontolásból lett így kialakítva? Így azért jelentősen olcsóbb?

[@ebergenyid1]

Szia! Köszönöm a tartalmakat, nagyon hasznosak. Nem találom a sorozat hűtés részét. Help 🙂

[@energiatudat]

@@ebergenyid1 köszönöm, sajnos eddig nem nagyon volt idő foglalkozni vágással. készültek felvételek és lesz majd nemsokára.

[@attiladorn9456]

Szerbusz! Az volna a kérdésem, hogy láttam forrasztással kötitek a csöveket press helyett. Van gyakorlati jelentősége vagy csak az ár miatt? Valamint a háttérben láttam kenderkócot megszokásból, vagy valami előnye miatt nem loctite-ot használtok. Esetleg is is? Válaszodat előre is köszönöm Dorn Attila gépész kolléga😉

[@energiatudat]

@@attiladorn9456 jobban bízom benne, kicsit időigényesebb, de szűk helyeken jobb vele dolgozni, meg persze kedvezőbb az ára is. Ekkora átmérőnél már kenderrel dolgozunk mert megbízhatóbb sokkal mint a loctite.

[@gyorgymeszoly4199]

Kedves Levente! Van arra megoldása hogy a HMV tartálybol ne cirkuláljon ki gravitációsan a melegvíz? A golyos szelep nekem nem vált be. Üdv MGy

[@energiatudat]

@@gyorgymeszoly4199 50cm-es u alakú hurok lefelé megoldja a problémát

[@azrael834]

Évekig jónak tartottam a Mofém csapokat, aztán amikor megmozdítasz egy 15-25 éves körülit, hát elég jól ereszti a vizet a tengelynél. 5-ből 3 rossz legalább. Ára méregdrága a többihez képest. Szerintem felejtős.

[@energiatudat]

@azrael834 ízlések és pofonok… én 3-5 éves olasz csapoknál tapasztalom ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy az nem is felújítható párszáz forintból hanem azonnali csere. Mondjuk a mofém minősége sem a régi amióta új széria van, de lényegesen jobb így is. Drágábbnak valóban drágább.

[@csabajuhasz7584]

@@energiatudat Csak Mofém, tartósabb a többinél, nálunk az olasz háza ahol össze van szerelve egyszer csak eltört...

[@steste84]

A hőcserélőzött fancoil körön én is megemeltem a szemöldökömet. :( de fogjuk fel mindannyian úgy, hogy a jó pap is holtig tanul. A nézők is , meg az alkotók is. Meg a kommenteket végig olvasók is.

[@energiatudat]

kérlek oszd meg konkrétabban a véleményed, köszi előre is!

[@steste84]

Gondolok itt a 30-70es glikol arányra, ha jól láttam a videóban, aminek jó eséllyel 3,7-es a fajhője ez már veszteség a 4,2-es vízhez kepest. Erre még rájön hőcserélős veszteség. Eddig legtöbb fancoil-os rendszerben én is 12-13C°-os hidegvizeket láttam keringeni. Plusz nyűg a kondenzáció és annak elvezetése.

[@steste84]

@@energiatudat az viszont tetszik, hogy beleteszed a munkat a videok keszitesebe, nem kis utomunka.

[@energiatudat]

@@steste84 hűtésnél elenyésző a veszteség. Ennél a kivitelezésnél fontosabb szempont volt hogy ne látszódjon több egy anemosztátnál helyiségenként (ezért fancoil kizárt ami termikus burok alatt tartjató) illetve ne kelljen minden évben ürítgetni és töltögetni a rendszert fagyvédelem miatt. Erre szokták azt mondani valamit valamiért.

[@tamasbunda]

Szia! Aza csempe azért repedhette el mert a csemét nem egy darabból kellett volna letenni ha ne a sarkoktó a padló összefolyó sakáig 4 darabból kellett volna a csempét lerakni., Szerintem .

[@energiatudat]

@@tamasbunda köszi az infót, ehhez sajnos nem értek. Elképzelhető.

[@tamasbunda]

Én is csak onnan tudom , mert a proggesszív buskoló videójában láttam egy videót hofy járólapok milyen feszültségek mentén repednek. Pont egy hasoló vagás is rajta volt a esetek listaján.

[@tamasbunda]

Amúgy víz és fűtés szereléssel foglalkozom .

[@energiatudat]

@@tamasbunda akkor szintén zenész

[@tamasbunda]

kicsi gépésztérrel engem is ajandékozott megbmar belső építész . Imadtam érte és aranyba tudtam volna önteni a kezeit 🙂🙂🙂