Felső-Nyitravidék - A Nyitra forrásvidékén

Odafent északon, túl a nyelvhatáron, van egy máig békés csücske Felvidéknek, ami úgy, ahogy átvészelte a török háborúkat és a Habsburg-ellenes felkeléseket is. Felső-Nyitravidéken a magyar múltról főúri hajlékok, a németről csinos polgárházak mesélnek, míg a szlovák jelenről a gyárkémények és a panelnegyedek árulkodnak. Magyar közösségek híján az Északnyugati-Kárpátok délre alacsonyodó vonulatait szabdaló völgyek épített örökségének nyomába ered a Hazajáró. Közben a Nyitra-folyó születésénél keletről bábáskodó Kis-Magura és a nyugati oldalán emelkedő Zsár gerinceire is felkapaszkodunk.
A Száraz-Magura déli végéből, Felsővesztényből indulunk. A Nyitrica völgyén északra tartunk Divékújfalu, Nyitradivék és Divékrudnó felfűzésével. A Temesi-szikla és a Magura érintésével átkelünk a Kis-Magurán. A Bajmóci-kilátónál beereszkedünk a Nyitra völgyébe, amelyen Nádasérberzsenyen keresztül Németprónáig emelkedünk. Megmásszuk a Zsár-hegység gerincét a Visegrádi-csúccsal, hogy végül a Nyitra forrásánál zárjuk túránkat.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.

[@defiletia8838]

Nagyon szeretem a Hazajárót, mert pótolhatatlan a szerepe a magyarság öntudatának a megőrzésében, sok olyan információhoz jut az ember, amit máshol hiába keres. Felvidék nekem egy nagyon fájó seb, mert még a két világháború között is sokkal több magyar élt még a Tátrában is, de akár Besztercebányán, Kassán, vagy más északfelvidéki településeken is.1993-4 körül Ausztriában síeltem, és egy hamburgi némettel társalogtam hegymenetben, aki mikor megtudta, hogy magyar vagyok, megszólalt magyarul! Szabadkozott, hogy Hamburgban nem volt alkalma magyarul beszélni. Megkérdeztem hol tanult meg magyarul? a felelet úgy meglepett, hogy szinte hihetetlen volt - a Magas Tátrában egy üdülőben 1938-ban(!), ahol a németek 3-4 hónapos üdülésre küldték a gerekeket. Ott az egész személyzet magyar volt! Hát ott tanulta meg a magyar nyelvet! Különben ami a "nagymorva birodalmat" illeti, olyan a volt Csehszlovákia területén SOHA nem létezett! Az egész csak kitalálmány! Cirill és Metód sem járt ott soha. Püspöki Nagy Péter történész már 1976-ban 4 részes cikkében az Irodalmi Szemlében cáfolta ezt az idióta mesét. A valódi "Velika Morava" Szerbia területén volt, tanítják az iskolában, és ők írnak cirill betűkkel nem a tótok! Nagyon keveset írhatok itt erről, de ez hosszú cikket igényelne. Én jártam Velika Morava területén 2013-ban, amikor Honszerető túránkon a Délvidéken voltunk.

[@tiborfarkas5180]

Köszönöm a történetet!