Hoztam e 227. / Luca túlhordással pozitív kórházi élmények után otthonszülés

"A túlhordást mindenki egyfelől túlbecsüli, másfelől alulbecsüli. Túlbecsüli a kockázatát, hogy ez mennyire súlyosan veszélyeztető, milyen radikálisan romlanak az esélyek, ez borzasztóan túl van becsülve. Viszont alul van becsülve ennek az érzelmi terhe... Olyan mintha egy sportolónak azt mondanád, hogy egész életedben arra készültél, hogy itt az olimpián életed legjobb teljesítményt nyújtsd. Egy dolgot nem tudsz, hogy ez mikor fog történni. Tehát bármelyik nap, bármelyik órájában te legyél 100 %-os alkalmas arra, hogy ezt lehozd. Ez embertelen. Ez súlyos teher pszichésen is, fizikailag és egyébként mentálisan is... És a nagyon konzervatív világ kicsit azt sugározza, hogy te most súlyosan veszélyeztetsz, hogyha nem mész bele abba, hogy indítsuk el, tehát felelőtlen vagy. Az alternatív világ meg nagyon sokszor mintha azt sugározná, hogy ez a te hibád, hogy te nem engeded el a terhességet, te ragaszkodsz hozzá túlságosan, hogy bent maradjon, biztos van valami súlyoz lezáratlanság az életedben."