Indukció: Így is lehet fűteni? Radiátor cső izzana vízkeringetés nélkül. Tudod mennyire gazdaságos?

Mágnesezhető (ferromágneses) fémek az átmágnesezési veszteség miatt felmelegszenek váltakozó mágneses térben. Nem mágnesezhető pedig az örvényáramok miatt melegszik fel.
Indukciós "tűzhely" és főzőlap már nem kivételes dolog. Ott fontos, hogy:
- ne legyen nagy légrés az edény aljánál
- jó vastag fémből legyen az alja a fazéknak
Nos az előbbiek itt is fontosak.
Műszerek és kütyük otthonra:
FNIRSI-1014D Oscilloscope 100MHz
www.banggood.com/custlink/3mG...
FNIRSI 138Pro Oscilloscope, ez egy picit többet tud mint a videóban a panel szkóp. olcsó:
www.banggood.com/custlink/mm3...
Jelgenerátor, egészen jó
FY3224S (FY3200S-24M) 24MHz
www.banggood.com/custlink/KG3...
24MHz-es 8 csatornás logikai analizátor
www.aliexpress.com/item/10050...
2db 18650-es cellával 12Voltos tápegység (5V/9V/12V Type-C 15W 3A 18650 )
www.banggood.com/custlink/KGD...
Töltőállomás:
Kupon: BGBFAUTO6
www.banggood.com/custlink/vv3...
Multimédia:
Kupon: BG15322b
www.banggood.com/custlink/3GD...
Gázolaj - fűtés:
Kupon: BGBD090B
www.banggood.com/custlink/3vK...
Video is made by Filmora

[@ferencmolnar6683]

nagyon alapos vagy köszönöm a preciz számitásokat,a munkamódszered tanulságos

[@janosnagy8254]

Imádom Gábor kisérleteit! Nagyon jók! Rengeteg tapasztalatot lehet nyerni belőlük. Köszönöm Gábor! 👍

[@fromika]

de minek?

[@kisarpika]

Szia Gábor,Nagyon szeretem a videóidat....nagyon szépen ,lényegretörően tudsz elmagyarázni,megcsinálni mindent ! Ez egy adottság !!! Én is sok ilyesmit megcsináltam Saját gyártmányú ,,levegős,, ,,vizes,, ,,és szigetüzemű fotovoltaikus rendszerem van ,de senkinek nem vagyok képes elmagyarázni a működésüket .

[@lugosinandor]

Gábor, ez is jól sikerült video! Sajnos nincs ingyen energia, mint ahogy ingyen ebéd se! Gyűlölöm az átverős youtube video-kat, nálad minden korrekt, mint mindig!

[@user-we6sb4et8o]

Ez így igaz. A fűtőszál az, ami a legkevesebb veszteséggel adja a hőt. Ennél a megoldásnál azért vannak veszteségek, nem véletlenül vn a hűtőborda és a ventilátor. A vezetékeknek a félvezetőknek stb. mind meg van az ellenállása, ami veszteség. A fűtőszálnak ez a vesztesége pont "hasznosul".

[@johny.tayl.7325]

​@@user-we6sb4et8opontosan

[@miklosmiklos9213]

Szia Gábor! Rég töröm a fejem egy indukciós vasalón. Pontosabban azt szeretném, ha dédikém faszenese újra munkába állhatna. Felteszem, hogy a vasalódeszka hővisszaverő vászna alá indukciós tekercset telepítve, dédi faszenese újból életre kelne... Nagy kedvvel, pedagógiai szakértelemmel, és műszaki hozzáértéssel végzed a kísérleteid. (Én majd mindegyiknek híján vagyok.) Ha volna kedved "dédi vasalóját” életre kelteni, nagy örömömre szolgálna!

[@lajosbarath1034]

Szerintem vegyél egy kisebb vasalót ami belefér. Vannak hővezető ragasztók. Belül ráragasztod, és tadám! :D De van jobb ötletem. A vasalódeszka mellé kell egy indukciós főzőlap, amire kis időre rárakod, vasalsz, aztán amikor kezd kihűlni, megint rárakod. Szerintem ez a legkevésbé balesetveszélyes, csak azt kell megoldani, hogy meddig hevítse a vasaló alját. Illetve lehet belül valami hőtartó anyagot rakni (réz lap?). ;)

[@editfarkas4503]

Sokkal egyszerűbb, olcsóbb és jobb hatasfokú (indukciós fűtésnél a veszteséghő nem a vasalót fűti) egy kerámia szigetelésű fűtőszálat beszerelni a dédi vasalójába.

Szerintem a hatásfokon lehetne javítani azzal, hogy ha zártabb lenne a rendszer. A keringő vizet egy hőszigetelt tartályban kellene tárolni ami egy idő után elérne egy kívánt hőmérsékletet. Ezután a rendszert már nem kellene folyamatos üzemben használni hanem ki-be kellene kapcsolni és csak 1-2 Celsius fokot visszamelegíteni a rendszerben lévő vizen. Egyébként az indukciós hevítő egy nagyon nagy hatásfokkal működő szerkezet ha a rendszer egyéb komponensei jól megvannak tervezve. Az iparban sok helyen használják pl. edző gépekben ahol másodperce alatt fel kell izzítani pl. egy fúrószárat. Szóval szerintem van realitása egy ilyen fűtési megoldásnak csak fejleszteni kell rajta.

[@gyenisattila1069]

Nagy köszönet a hasznos kisérletért, tényleg tele van a net ilyen szuper fűtési megoldásokkal....

[@zoltanvaczulin358]

Két gondolat: 1. A két vízkör egyesíthető, a tekercs hűthető a radiátorvízzel is, javul a hatásfok. Az eltérő csőátmérő miatt párhuzamos kialakítás javasolt, kis szabályzószeleppel. 2. A szabadkifolyású radiátort, ha alul be/felül ki kötöd, magát légteleníti.

[@IstvanNemeth-sn6xk]

3. gondolat: nem bíznék a vékonyfalú indukciós tekercsre 2 bar nyomást, ami a fűtésrendszerben előfordulhat. (kiegyenlítőtartályos üzem már nem sok helyen van)

[@zoltanvaczulin358]

@@IstvanNemeth-sn6xk A kis átmérőjű csövek veszett sok nyomást bírnak ki. Persze érzékenyek törésre, de emiatt nem aggódnék. Egy csőtáblázatot azért megéri csekkolni meglepi helyett.

[@Kombany]

A kísérlet nagyon jó volt, érthető és nagyon profin kivitelezett. De ha a felesleges napenergiával lakás/házat vagy vizet akar valaki melegíteni, arra jobb megoldás egy klíma vagy egy bojler :) Sajnos a saját tapasztalatom az, hogy amikor igazán fűteni kell (december-január-február) akkor még egy túlméretezett napelem rendszer is örülünk ha annyit termel ami a ház sima elektromos fogyasztásához elég, nemhogy felesleges áram maradjon fűteni.. :(

[@miklossz2514]

Gratulálok, nagyon jó! Köszönjük.

[@Duracellmumus]

Villany áramot 100%-ban lehet hővé alakítani, itt az egyetlen az RF teljesítmény, ami nem hasznosul helyben, hőként, amit esetleg kisugároz az elektronika, és kimegy az ablakon, átmegy a falakon. Még ventilátorok által keltett zaj is hővé alakul, amikor elnyelik a tárgyak.;) Nagyon tetszik ez az indukciós fütés, igaz 20 éve még felületi edzésre, fémöntő kemencének fűtésére, esetleg anyaghibák keresésére használtuk;)

[@tamassomlai9624]

Biztos másnak is eszébe jutott, de miért nem kötöd be a fűtőtekercsben keringetett vizet a radiátorba? Tök fölösleges az a külső puffer, meg ventillátor. Az a hő full elvész.. és nyílván a kültér, meg a sárga vödör is rengeteg veszteség.. szerintem ezeket kiiktatva sokkal hatékonyabb lenne... egyedül a túlmelegedés ellen kellene bekötni egy termosztátot ami kikapcsolja az indukciós kütyüt ha már olyan forró a radiátor.. bár az órákba is tellhet.. szóval 60 c fokos víznél is kikapcsolhatna annál több nem nagyon kell egy radiátorba... de bocs ha valamit benézek, nem értek hozzá, csak józan parasztiba :D

[@miroslavbeno8584]

Köszi a videót, üdvözlet a felvidékröl. 😂😂

[@antiolah4906]

A videó tökéletes lett és érdekes is. Más kérdés az, hogy tökéletesen bebizonyította így nem érdemes radiátort melegíteni. Magának az indukciós fűtésnek az elméleti hatásfoka nagyon jó, de gyakorlatban csak 80% körüli érték érhető el.

[@ric1ric1ric]

Régóta vártam, hátha egyszer kipróbálod, köszi! Sokat néztem Zafer Yildiz (pl. mágneses indukciós) ötleteit, ajánlom, vannak érdekes dolgai!

[@Timre.biztositas]

Nagyon jók és tanulságosak a videók, csak a sok felesleges információ unalmassá teszi.

[@ordasigabor]

Igyekszem megmutatni a dolgokat. Aki pl. nem ismeri a ZVS rezonáns áramkört, annak elképzelése sem lesz, hogy miért kell csövet feltekercselni. Oktató jelleggel is készíteni, a tanuláshoz pedig idő kell. Ezzel együtt értem, amit írtál.

[@istvangallyas5714]

Ez a sok nem felesleges infó a csodaváró örökmozgó építőknek szól, nem a " fizikusoknak".

[@LuighiOne]

Jók ezek, kísérletezni! Egy jó inverteres (van azokban is jobb és gyengébb!) rendszernél nem nagyon lesz jobb! Egy látható fizikai példával szemléltetés. Azok a melegítő rendszerek, amik a villany fűtő hatására épülnek olyanok, mint az akinek az álló hintát működésbe kell hoznia. Ellenben az inverteres rendszerek, amelyek hő termelést nem, vagy alig végeznek, csak a hőt szivattyúzzák a hidegebb helyről a melegebb azok csak úgymond a már belengetett hinta folyamatosan lengésben tartását végzik. ❤😂😂😂😂 De részemről is köszönöm szépen a kemény munkádat Gábor!

[@ispapp]

Legnagyobb probléma a legrés. Tekercs-vascső távolsága. Próbáld ki, ha van olyan vascsöved ami jobban beleillik a tekercsbe (utána szűkítheted a keresztmetszetet, hogy ra tudd kötni a csőre)

[@kadaszog]

szerintem is fontos a légrés minimalizálása ezzel párhuzamosan, még amivel lehetne csiszolni a hatásfokot: a vascsőhöz mint fix indukciós maghoz be kellene lőni a rezonancia frekvenciát (és ehhez a tekercshez)

[@quecksilberhochdruckdampfl7429]

nem

[@ispapp]

​@@quecksilberhochdruckdampfl7429 Mi nem? Csak szoros csatolással lehet jó teljesítményátvitelt elérni. Illetve a pontosan kihangolt rezonanciafrekveniával. De egy egyszerű teszt: Indukciós főzőlapnál tegyél valami minimális távtartót az edény és a lap közé és látni fogod mennyit jelent a légrés (akár csak 2-3 fokpiszkálót).

[@gaborhorvath9820]

Jó lenne ez én is hamarossan kísérletezek én is a légrés csökkentését javasolnám. Illetve szivattyú helyett gravitációs keringést használnék a másik pedig mint egy forgó tartás pisztoly töltény tartó szerkezethez hasonlóra gondoltam. Azon keringene a víz. A visszatérő kört pedig az indukciós hevítő hűtésére használnám. És lenne még hozzá egy Termosztát ami 50 foknál be majd 60-65 foknál ki kapcsolna egyedül az elektronika hűtésére menne 12 v os egyszerű hálózati táprol. Illetve szinte a fűtött tér szigetelve lenne.

[@CIRMOSOFT]

Valójában a sok elektronikai alkatrész okozza a többlet fogyasztást, egy hálózati feszültségre jól illeszkedő fűtő ellenállás is bőven elég lenne.

[@bencsikgabor8575]

Érdekes volt ! Köszönjük!

[@hinor62]

Nekem lenne 1 ötletem egy dB elektromos 230 v os átfolyós vízmelegítő amit csak bekel tenni a cső szakasz ba egy keringető szivattyúval, majd a radiátor . Kb 60 c fokos vizet tud a melegítő ez forgatná a szivattyú. És a vizet állul vezetném a radiátorba és Dellül jönne ki a visza tető ág plusz itt lenne egy kiegyenlítő tartály. Későn készítek egy rajzot az elképzelésemről. Ezt kellene lemodellezni.

[@gergelyacs1841]

Szia! Nagyon nagy arc vagy! Gratula!

[@tamasbunda]

Szia! Én speciel rohadtul nem használok loctittot mert rosszak a tapasztalataim. Jól tömit ,meg vannak elönyös helyek.ahol nagyon jó. Fűtés szerelésnél meg aholmagasabb hőmésékletek vannak, 60°C körüli hőmérsélet tartománynál pár év alatt szétporlad.

[@attilanagy2661]

Jó a videó. Szerintem a légrés nem közvetlenül befolyásolja a hatásfokot, hanem az átvitt teljesítményt korlátozza. Tehát a fix alapjárati teljesítmény, és a fűtési teljesítmény arányát javítja. A fix fűtőszál ebben ez esetben egyszerűbb, és jobb a hatásfoka.

[@martonsc2226]

ez teflon zsinór, nem teflon szalag, tényleg az egyik legjobb megoldás :)

[@I33nc3]

gyakorlatilag pont ilyen a tekerecsem 11 méteres CB sávra! D Igaz én max 20 Wattal dolgozok :D A Mágneshurok antenna meg jó "jedi" kardozásra a fénycsövekkel.. :D Na persze csak óvatosan!

[@gergelypapszt8577]

Sziasztok, igazabol nem ertem az otlet lenyeget. Egy mezei futoszallal is lehet futeni a futorendszerben levo vizet. Hatasfokban is boven 90% felett lehet. A bemeno feszultsegre sem erzekeny. Es 1000x egyszerubb, hibaturobb megoldas. Vagy hol tevedek?

[@ordasigabor]

Mások azt gondolják, h a mágneses energia bevetése csodaszer és jó a hatásfok. Még cég is van aki ilyet ad. Itt az volt a lényeg, h a valóság is látható legyen.

[@fromika]

@@ordasigabor csak az a baj, hogy 30-50% elektromágneses energia el fog disszipálni. Gondolni kevés. Hasonlítsd össze.

[@tothjozsef1971]

Ha elektromos árammal fűtesz, a mezei elektromos radiátor a jó választás. Ez ugyanis 100%-os hatásfokkal melegíti a levegőt, szemben minden más megoldással. Megjegyzem, az indukciós is, csak annál az nem mindegy, hogy hol alakul hővé: a kamrában, vagy a szobában. JA, és mégegy fontos dolog: a villanyradiátor a takarításon kívül gondozásmentes, esetleg néha rá kell nézzen egy villanyszerelő a kapcsaira. De a vizes megoldásoknál még vezess a házban körbe egy csúnya és szerelésigényes csőhálózatot, miközben elektromosság nélkül ma nincs helység.

[@mategombas771]

Vizes meglévő rendszer szét tudja hordani a hőt egy nagyobb lakásba, annyi elektromos radiátort nem érdemes venni.

[@tothjozsef1971]

@@mategombas771 "annyi elektromos radiátort nem érdemes venni" - ez hülyeség. Vizes radiátort érdemes? Illetve mindegy mivel fűtöd a vizet, veszteséges lesz a hőleadás, hiszen a felfűtés helyén a nagy hőmérsékletkülönbség miatt nagy lesz a drop is + azt a vizet el kell juttatni a többi helységbe, ami plusz költség, a meghibásodási lehetőségekről és hiba esetén az okozott károkról nem is beszélve. Sem a gáz, sem a villanykazán nem lesz 100%-os, mert a hő egy része nem a hasznosítás helyén (nem a fűtőtt helységekben) keletkezik, márpedig minden hőszállítás veszteséges. Ja és persze trend azt mutatja, hogy a napelemesek sorra állnak át elektromos fűtésre. Tiszta, könnyen szabályozható (ellenben pl. a gázzal) és ki lehet mondani, karbantartást sem igényel. Esztétikailag is jobban eldugható (vannak pl. fűtőfilmek). Illetve van még a hőszivattyú, ami több energiát hoz be az utcáról, mint amennyit elfogyaszt, viszont annak is megvannak a maga nyűgjei.

[@zoltanlakos4081]

@@mategombas771akkor pl egy elektromos radiátor amelynek a radiátor része egy “központi” víztartályban lenne az elektronikája meg a víztartályon kívülre esne, és a tartályból keringetni az így melegedő vizet a ház egyéb helyiségeibe? Igen, ez szinte már a közvetlen fűtőszálas megoldás, de a példában a felesleges napelemes energia felhasználása a cél, az meg nem tud ekkora, ehhez a fűtőszálas megoldáshoz szükséges teljesítményt biztosítani.

[@leventedavid7400]

Szerintem a "vasmag" cső vastagabb lenne akkor is javlulna hatásfok. mert ez így lópikula egy cekász kb 95 % hatásfok és és filléres befektetés ehhez képest. Érdemes lenne egy 10 cm szakaszt esztergálni kb 2 cm falvastagsággal és pár milliméter légréssel. Az indukciós lapoknál is kb ez a fizikai felépítés. minél vastagabb az edény alja annál "jobban működik." és itt a felület is kicsi.

[@kopalmuvek.8596]

Ez gázra tökéletes. Vízre is de vízre legjobb kenderkóc.

[@leventedavid7400]

Ez konkrétan gázra, hideg meleg vire jó. Azért megnéznélek hogy 10 db 1/2" menetet mennyi idő alatt tömítésnél fel kenderrel , (szakszerűen, befésülve , stb) manapság a gyorsaság is számít egy munkánál.. Kendernek manapság inkább a nagy dimenziónál van némi előnye, de az is csak arra miatt..

[@kopalmuvek.8596]

@@leventedavid7400 jaja

[@ferencradvanyi2091]

Szia Gábor, esetleg azon a részen ahol az indukciós tekercs részen egy a csőre egy vastagabb köpeny lenne felrakva nagyobb áram felvétel és hő keletkezne.

[@zsoltzombory8553]

Jó maga a kísérlet és látványos is, de már megint az a fránya terodinamika 1. Alaptörvénye. Hogyan is gondoltuk, hogy nagyobb energiát kinyerunk, mint amennyit beleadunk? Ha jól gondolom, akkor az indukciós hevito, vagy főzőlap (tök mindegy) annyiból jobb, hogy a hőközles jobb a lábas között. Most, ha a cekasz benne van a vízbe, akkor az már eleve jó, tehát tényleg nincs értelme így fűteni. // ez most csak egy másik megközelítése volt a magyarázatnak, részemről

[@ordasigabor]

Hidd el sokan hisznek abban, h ilyen és hasonló dolgokkal hatékonyabban lehet fűteni mint a cekász. Még hazai cég is van, aki hiper hatásfok ígéretét teszi az árcédula mellé. Fontos megmutatni, h nincs ingyen kaja. Ez a lényeg, átadni a valóságot.

[@zsoltzombory8553]

Gábor , következő kísérlet a mikrohullámúbol átalakított hevites lehetne.

[@peterantal5457]

Ki mit tapasztal! Igaz az is,hogy az ellenálásos fűtőbetét a jobb hatásfokú és igaz az is,hogy az indukciós főzőlap jobb.(nem indukciós hevitő -tök nem mindegy) Mindkét esetet tapasztaltam.Először 16 évvel ezelőtt tudtam összehasonlitani a vizforralót és az indukciós főzőlapot.Azonos hőfokú mennyiségű vizet forraltam föl.A forraló műanyag falú,a forralón vas lábast használtam.A viznek mindkét esetben ugyanannyi hőmennyiséget-energiát kell felvenni,hogy felforjon. A vizforraló felhasznált X watt-ot,az indukciós főző 1/3 X watt-ot. Hoppá nagyobb hőenergiát kivettünk mint amennyi elektromos energiát beleadtunk,az indukciós hatás ezekszerint többlet hőenergiát képes felszabaditani a vasból!A fém edény adja át a hőt a főzőlapnak! Pár éve egy 2019-es gyártású indukciós főzőt használtam.Hasonló értékeket mértem mint az első estben.A vizforraló 3x-os energiát használt el mint az indukciós. A harmadik mérésem 1 évvel ezelőtt volt,ugyanazzal az edénnyel és mérő eszközzel. Itt a vizforraló 167watt-ot fogyasztott az indukciós főző 195watt-ot. Öntöttvas lábast 3mm falvastgság használtam.Kipróbáltam egy rozsdamentes vastag aljú ( 5-7mm lehet) edénnyel 210watt-ot fogyasztott.Itt a vizforraló lett a jobb hatásfokú! Lehet,hogy változtattak a meghajtó áramkörön vagy az indukciós lapos tekercsen.

[@richardvamosi1500]

Faintos a polója! 😊😊😊😊

[@marcielnok]

Ebből sokat lehetett tanulni. Jó lett. ❤

[@fromika]

mit?

[@norbertkis7128]

Szia Gábor! Mi lenne szerinted, ha magát a vasradiátort fűtenéd fel egy ráfektetett közönséges gyári indukciós főzőlappal?. Nem kell neki forrasztgatni, szerelni, csak minél szorosabban rányomod a lapot és megnézed, mit csinál. A szivattyús rész ugyanaz maradna, csak a fűtés módja lenne praktikusabb. A bordáknál esetleg némi vaslemezekkel ki is hézagolhatod. Egy használt főzőlap 5000Ft mindössze és 2KW-ot ez is tud. Kíváncsi lennék egy ilyen kísérlet eredményére... Amúgy köszi az érdekes videóidért, ne hallgass a kárálókra! Mindig lesz, akinek ez vagy az jobban/kevésbé tetszik. :)

[@ordasigabor]

Erre én is gondoltam, remélem lesz 1x ilyen feláldozható főzőlapom.

[@zsoltnagy9276]

@@ordasigabor szia Gabor mekkora indukcios lapra lenne szukseged? Engem ez mar 18 eve erdekel ez a kiserlet csak en nem ertek hozza. De a fozolap problemadat meg tudom oldani! Nagyon erdekelne a video! Minden szakemder mindig lebeszelt rola mert hogy, baromsag. De bennem mindig is motoszkalt hogy miert?

[@kondorbp]

A hagyományos bojler cekászhoz képest milyen hatásfokot lehet elérni? Ha valakinek a fölös elektromos energia elhasználása a cél és nem akar a házában levő gázos radiátor rendszerre egy 5-6 millió forintos hőszívattyút rakni, mert túl drága, az ha ráköt egy 2 kw-os boylert azzal nem oldja meg csak rossz hatásfokkal? Annak milyen egyéb gondjai lehetnek? Van indukciós bojler is, annak mennyivel jobb a hatásfoka a régi bojlereknél? Köszönöm

[@johny.tayl.7325]

​@@kondorbpA cekásznak effektíve jó a hatásfoka, mert a vízben lóg, a felvett teljesítményét le is adja hő formájában.A tűzhely más téma, ott sok a veszteség,mert csak közvetetten érintkezik az edényel,az indukciósnak ebben van a nagy előnye.Emiatt szerintem az indukciós melegítővel nem lehetne bojlernél több energiát kicsikarni, mint amit belepumpálunk.

[@fromika]

Egy kuktát egy indukciós tűzhelyen, és ennyi. De az indukciós tűzhely nem hatékony

[@janyjozsef]

Az indukciós frekvencia erősen befolyásolja, hogy milyen anyagot mennyire tud felhevíteni. A frekvencia beállítása fontos szerepet tölt be az optimális hatásfok elérésében. Ezzel lehet befolyásolni, hogy milyen anyagot és azt milyen mélységben melegítse fel. Akár a szkin hatás is szóba jöhet. A táp IC pedig valószínű, hogy az 50V+ -tól ment tönkre. Ezek tipikusam 36V...40V -ot bírnak. A HVS -ek bírnak elvileg 60V-ot. Én nem hinném, hogy ez HVS volt. Valószínűleg a 40V-os változat lehetett ami éppen elviselte a 48-at. Ezért ebben a tartományban már nem step down konvertert használnak, hanem kis trafós DCDC konvertert használnak.

[@I33nc3]

Jaja, magas frekvenciákon már jelnetkezik a skin-effect, ami a rézcsővnél nem kis jósággal jár!

[@fromika]

mekkora a hatékonysága egy ilyen indukciós megoldásnak?

[@janyjozsef]

Túl sok minden függvénye, mint azt fentebb írtam. Fűtésre biztosan nem alkalmas. Mai legjobb hatásfokkal a hőszivattyúk rendelkeznek (klíma). Ez nap elemel kombinálva nagyon jó.

[@karolyszennai3450]

Üdv. Kísérletnek nagyon jó volt, régebben én is gondolkodtam hasonló megoldáson, de utánaolvasgattam hogy megéri-e. Természetesen nem, a jelenlegi "legjobb" hatásfok vagy a közvetlen hőleadással jön ki, vagy a hőszívattyúval. Pár hónappal ezelőtt azonban nézegettem egy "újfajta" megoldást amit AT-zöldkazán néven forgalmaznak itthon. Sajnos semmilyen tecknikai leírást nem lehet elérni a működési elvéről. Elvileg nagy hatásfokúnak mondja a forgalmazó (miért ne). Promó videó is elérhető erről, ahol egy tulaj bizonygatja, hogy mennyire jól járt, bár a kiépítése is arany árban mérhető szerintem. Ahogy mondják a komplett nagy kazán rendszert ki lehet váltani egy ökölnyi nagyságú blokkal. Erről van valakinek véleménye, vagy legalább a működési elvéről? Ahogy láttam ez egy átfolyós vízmelegítő lehet, bár ha indukciós elven működne, akkor most már érhető lenne számomra a cső keresztmetszete...

[@shark473]

Az elektromos árammal való fűtés esetén nincs sok lehetősége, és nem lehet nagyon feltalálni a melegvizet, ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, és még titkolózás is van, az nem szokott igaz lenni. Szóval vagy marad a legolcsóbb megoldás COP 1-gyel, vagy pedig valamilyen hőszivattyús rendszer COP 3-4-gyel.

[@lorifilm]

Azon gondolkodtam, hogy a lapradiátor helyett egy öntöttvas radiátort, a ki és bemenetet csak egy-egy könyökkel és csővel úgymond rövidrezárni, kihagyva az egész kiblizést... gravitációs kéringetés, és egy labortáppal kitapasztalni hogy hány volton akar a rendszer futni.

[@mariamenendez151]

es algo que habia pensado en agun momento hacer, pero como no se de electronica pensaba que seria muy costoso en electricidad compre el aparato pero no lo termine de hacer por eso y por que no se me ocurrio utilizar la caña para calentar graciaspor el video me gustaria que activaras los subtitulos para poder enterarme un poco mejor al traducirlo

[@vincevarga9700]

Játéknak ok. Fűtésre hőszivattyú való. 1kw hálózati vagy napelemes energiából ból min. 4kw nyi hőt tesz át a lakásba a kültérből.

[@gaborkiss1485]

Hőszivattyúval fűteni? Sok sikert hozzá mondjuk -10 fokban, telepitsetek csak sokat, ha sok pénzetek van. 400%-os hatásfok az biztos megvan😂!

[@aplikarb5639]

@@gaborkiss1485 Szia Gábor. Nekem sajnos nincs hőszivattyús rendszerem, de volt alkalmam közelről megvizsgálni egyet. (levegős) -70 fokra hűti a hőcserélőit, tehát bőven tud a -10, -20 fokos levegőből hőt elvonni.

[@belaegresi2636]

A 4-szeres jósági tényező egy átlagos érték az egész szezonra. Ezen belül -10 foknál kb. 2,5-szeres a jósági tényező. +10 fokban pedig kb. 6-szoros.

[@gaborkiss1485]

Jó a marketing, jobb mint a termék, túl van hypolva, túl van árazva. A jósági tényező normál esetben a hatásfok...

[@laszlototh872]

Üdv! Engem a fűtési teljesitménymérő érdekelne.

[@ordasigabor]

Szia ezt többen kértétek, így felírtam a listára... idő kérdése és elkészül a video. A lényeg röviden: az áramlási sebesség, közeg fajhője és hőmérséklet különbség kell a számításhoz. Van készen is ilyen kütyü: vi.aliexpress.com/item/32832826122.html?gatewayAdapt=glo2vnm

[@laszlototh872]

@@ordasigabor Nagy tisztelettel várjuk az arduino változatot.

[@sp6ml]

When it comes to energy efficiency, there is no difference in thermal efficiency between a resistance heating system and an induction heating system. Best Regards👍

[@ordasigabor]

same information is inside the video content

[@veghbela]

üdv, ennek kapcsán lenne egy kérdésem. Vannak most a hevítős elektromos cigik, azok is ilyen elven működhetnek igaz? Mert néztem ha szétbontom magát a hevítőrudat akkor valami alumiínium fólia van a papírral egybepréselve. Ebből gondolnám, hogy indukciós módon hevíthet de lehet én vagyok hozzá nem értő :D ha úgy tippelni lehetne/kellene akkor jó az elgondolásom?

[@I33nc3]

remélem az ötletet én adtam a legutóbbi szavazásodnál kommentként 🙂

[@KrenAtesz]

A hatásfok nem lett volna (papíron) egy kicsit közelebb a valósághoz, ha az "alapjárati" áramfelvételt levonjuk a teljesből?

[@Asia-li6em]

Indukciós tekercs légrés probléma alapján az indukciós tűzhelyre gondoltam, vajon ott milyen hatásfokkal alakulnak a különböző átmérőjű fazekak?

[@imrelothrigel2726]

Egy ismert tömegű és anyagú fémet melegítve könnyebben meghatározható a hatásfok a fajhővel, ha a hőmérséklet változást mérjük pontosan, és gondoskodunk róla, hogy a meleget ne nagyon tudja a mérés közbren leadni a környezetének. Nem kell se radiátor, se víz se semmi ilyesmi sallang.

[@imrebeke557]

Már létezik indukciós kazán. Úgy hirdetik hogy nagyon hatékonyan fűti a vizet. A legolcsóbb 3kw-os 1 800 00 ezerért. "Bagatel"

[@ordasigabor]

Na ez a lényeg.... lehet, hogy elérték vele a 90%-os hatásfokot. De tuti nem 300%-os. Szerintem van, aki még el is hiszi milyen hatékony dologra költött el bő egy millát.

[@fromika]

és miért hatékony?

[@janosbajusz4680]

Több kissebb átmérőjű csövön keresztül vezesd át a vizet a tekercsen, így jelentősen megnő a melegített felület vízzel való érintkezése! Több hőt tud levenni a víz a vasról

[@OwerWild]

Újfent kiváló videó! Kérdés: Opció, hogy az indukciós berendezés hűtésére a radiátor vizét fűtse?

[@ordasigabor]

igen, úgy a hatásfok is jobb. Nekem későn jutott az eszembe, hogy felesleges a tekercset külön hűteni

[@pappszabolcs4049]

Szerintem elnézted ezt a teljesítményt dolgot. A belépō és kilépō vízhōfok külőnbségébōl számolsz. De mivel körbemegy a víz, így mindent melegít. A belépő is egyre melegebb. Sose lesz nagy különbség a belépő, és kilépō között. Azt kellett volna megnézni, hogy a vas csōvel 1-2-3 óra alatt mennyire melegszik a víz, mennyi áramot használtál el. Fel lehet e pl bojlert, nagyobb szigetelt puffertartályt melegíteni. A vascsővel is lehet játszani, vékonyabb- vastagabb, esetleg vastagabb falú...

[@ordasigabor]

szia az energiát számolja az Arduino, ez pedig független attól, h körbemegy a víz vagy sem. Így működik a távhő fűtésnél is. Az idő ismeretében az energiából megvan a teljesítmény

[@pappszabolcs4049]

@@ordasigabor ok, de szerintem egyre kevesebb energia kellett volna a felfűtéshez. 60-70 fok max elég bármihez. Tovább kellene vinni a kísérletet :-) . A fūtōszálat se kell hūteni, mert itt nem fog izzani a csō. 70 foknál lekapcsolhatna a fūtōszál, 55 nél be.

[@robertbognar3472]

hát király vagy ment a like ismét

[@szuzalecsandru4130]

2Kw ..az 2KW es a sok ho veszteseg ?

[@LuighiOne]

+1: ezzel az is a baj, hogy olyan mint az oldal lapátkerekes hajó! Látványos, izgalmas, csak a a hatásfoka tré! 😮😮 A hő kifelé/elfelé is "menekül" a munka elől! Az rengeteg veszteség! Egy jó inverteres rendszer hatásfoka 4 feletti, de még mínusz tíz Celsius alatt is legalább 2! Ami legalább 2x több mint minden hagyományosan villannyal történő melegítésé! 😮😂😊

[@tiborpapp5947]

Szia, nagyon jók és hasznosak a vidóid! Van egy Würtemberg indukciós melegítőm, 1 üzemóra van benne és tönkre ment, garanciában már nem veszik vissza és érdeklődöm hogy van e lehetőség arra hogy megjavítsd? Válaszodat előre is köszönöm!

[@ordasigabor]

szia, én nem foglalkozom javítással, de nem olyan nehéz hozzáértőt találni a neten

[@balibambosz333]

- Nem jó! Drága,bonyolult. Ionizációs fűtéssel,olcsó,gyors, ezért tilos. (Távfűtéses lakások,percek alatt leválnának,lényegében távfűtés nélkül.önállóan olcsón tudnak fűteni. (Ezért tilos ismertetni.)

[@petersimon978]

Alapvető villamos ismeretekkel belátható, hogy életeket veszélyeztető butaság amit írsz. Az "ionkazán" ugyan olyan hatásfokú, mint a fűtőbetétes vízmelegítő, csak ott gyorsabban, magában a folyékony közegben fejlődik a hő, ugyanúgy a P=U*I alapján. Ez hátrány is, hiszen a desztillált víz nem vezeti az áramot, csak az ionok, így nem számolható előre a felvett teljesítménye sem, azt a vízmű által biztosított vízminőség és ásványi anyag tartalom fogja meghatározni az adott helyen, azaz máris szükséges hozzá egy folyamatos teljesítménykorlátozó elektronika, ami fűtőbetéthez nem. Amiért a Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság betiltotta ezeket, az az érintésvédelmi hiányosságok. A működése, hogy közvetlenül a vízbe két rozsdamentes elektróda van belógatva, az egyik a fázis a másik a nulla. Áramvédő-kapcsoló máris nem alkalmazható, mert mindig lesz annyi szivárgóáram, ami a fázis rúdtól a tartály falához és a kötelezően földelt vízcsőhálózat felé megy, azonnal leoldana. Egy nem megfelelően földelt hálózat esetén pedig ezek a részáramok a vízen keresztül eljutnak a csapokhoz, kádakhoz és zuhanyfejekhez, ahol az emberi testen keresztül fognak a föld felé folyni (mert ugye a TN rendszer jellegéről már mélyen hallgatnak az ionkazánosok, amíg az eladás a lényeg...). Ez különösen veszélyes, mivel a vizes testnek még kisebb az ellenállása, főleg gyerekek esetén, ahol még egy ÁVK nélküli hibás bojler is tud halálos áramütést előidézni. Aki ebben bármilyen összeesküvést sejt, az fogja fel hogy nálunk a villamos biztonságtechnika van olyan szinten, hogy tilt minden berendezést ami üzemszerűen víz, szennyvíz stb. hálózatba fázisfeszültség bevezetését eredményezné.

[@Rebjani]

Az infra technika szerintem sokkal jobb. Igaz nem napelemről üzemel nálam, viszont eleve nem konvekciós.

[@mategombas771]

Szia Gábor. A szekunder kör teljesítménye és a hasznos teljesítmény különbsége nem tartalmazza a trafó veszeségét, az ezen felül van.

[@ispapp]

Pontosan. Jobb lett volna lakatfogó helyett a tápegység 220-as oldalán egy sima konektoros fogyasztásmérő. Meg lehet pontosabb lett volna a mérés, ha zárt térben kb 40fokig hagyja átmelegedni a rendszert

[@youtubekreator165]

Hello! A hatásfok érdekébe használj vasöntvényt!

[@fromika]

esetleg összehasonlítva fűtőszállal azonos energiahasználatnál.

[@tamasbunda]

Légfűtést is meglehetne csinálni mert a levegőt könnyebb felmelegíteni.

[@endike]

érdekes, hogy ennek mekkora nézettsége van! mi lehet az oka?

[@ernototh5744]

Kedves s Gábor! Érdekes a kísérlet, de ami egem jobban érdekelne, az az arduino projekt, amivel a fűtőértéket méred. Szivesen néznék erről is egy tutorial videót, vagy esetleg segítenél e benne?

[@ordasigabor]

OK, kösz a tippet. Kicsit később igyekszem erre is sort keríteni.

[@tamasdenem7892]

Az elég nagy gond, ha az indukciós lap az ételt melegíti(0:24). Persze értem, hogy mit akartál mondani.

[@editfarkas4503]

Szia, Gábior! Nem említetted, mekkora frekvencián hajtod meg a tekercset. Feltételezem, hogy a főzőlap tekercsénél jóval kisebb induktivitás miatt nagyobb a frekvencia, és ennek csak a vas permeabilitásának frekvenciafüggő csökkenése szab határt. Sajnos nem tudom, ez hol kezdődik. Esetleg próbáltad többmenetes tekerccsel, akkor jobb volt a hatásfok? (A tekercs erős melegedése ui. már önmagában jelzi, hogy az alkalmazott frekvenciához képest túl kicsi az induktivitás, ezért nem tudja jó hatasfokkal kicsatolni az energiát a vasba.) Persze demonstrációs célra tökéletes, csak gratulálni tudok a bemutatódhoz.

[@ordasigabor]

ezek 20-60kHz között működnek

[@editfarkas4503]

@@ordasigabor Szóval egy főzőlapból való a meghajtó elektronika. Ez esetben a menetszám növelése javítaná a hatásfokot, és a tekercs sem melegedne annyira. Még egyszer nagyon köszönöm a videót, nagyon szemléletes és tanulságos.

[@gezaficsori4688]

👍

[@davidtimko4305]

én zsugorcsöveztem volna......harisnya helyett.......de ha jó akkor jó....

[@HolloZoltan82]

Szia,a radiátor kissebb puffer vödörrel hatékonyabb lehetne,mert nem hűlne vissza a kilépő viz meg jobban?

[@HolloZoltan82]

Tovább megyek, olajjal zárt rendszerrel még jobb lenne

[@ordasigabor]

A kevesebb puffer vizet értem. Az olajat nem. Olaj fajhője is kisebb és a hőelvonó képességet is. Miért lenne jobb olajjal?

[@lajoslukacs64]

Szia Gábor nemtudom lehetne hórdonyi. samotliszt vagy samotporbol puffertartályt csinálni meddig tartja a hőt és lehet vagy át lehet vinni több napra is a hőenergiát köszönöm előre is szerintem sokunkat érdekelné ez a tárolási mód

[@ordasigabor]

15eFt-ért már van a neten használt hőtárolós kályha, az 2-3 napig jó... 400kiló..., ennél olcsóbb és stabilabb nincs.

[@user-zm9gw2vi9r]

Helló, Kaphatok egy linket ehhez a kályhához?Köszönöm

[@gabormagyar487]

lehet kapni ilyen radiátorokba szerelhető elektromos fútőbetétet, több teljesítményfokozatban. az nem egyszerűbb picit?

[@ordasigabor]

Hiszed vagy sem, vannak olyan hívők, akik azt hiszik, hogy a mágneses energia valamilyen csodatevő dolog. Én is ezt mondtam a videó végén, hogy a mezei cekász fűtőbetétet vegyen az aki így akar fűteni....

[@autosanyi65]

Ennyi energiával már egy olajradiátor is működhet...

[@arpadsimon4246]

A távoli űrkutatásnak sincs értelme, de érdekes!

[@a.t.8708]

Szia milyen szenzort használsz a vizmennyiség mérésére?

[@ordasigabor]

hu.banggood.com/G3-or-4-Flow-Sensor-Water-Flow-Sensor-Switch-For-Flow-Meter-Water-Sensor-Copper-Shell-Hall-Turbine-Flow-Meter-p-1556430.html?gmcCountry=HU&currency=HUF&cur_warehouse=CN&createTmp=1&ad_id=&gclid=CjwKCAjw7c2pBhAZEiwA88pOF7VZBGmZGTbZG2U3HogjlBK2sGwVzYywwd6g1iHxj175qaKbpQECvxoCm1AQAvD_BwE

[@bordiandras5927]

Szerintem akinek van felesleges napelemes energiaja az rakjon ossze egy banyasz gepet,az is eleg jo hot termel es legalabb csurran,csebben valamennyi kriptovaluta ami majd a kovetkezo felfutasnal a tobszoroset eri majd.

[@lajosbarath1034]

Ami mikor is lesz? :D

[@bordiandras5927]

A felezes uttan varhato ami velemenyem szerint jovo ev vege, de ami azt illeti mar elkezdodott csak kikell varni.

[@rtamasmail]

Ha lesz elég majom, aki újra beleteszi a pénzét, és így azt majd el is lehet tőlük szedni, akkor lesz újra felfutás. Merthogy csupán árfolyama van a kriptoknak, de ezek tényleges értéke zéró!

[@pejdli]

@@rtamasmail Azért vannak kivétlek

[@imrelothrigel2726]

Köszi a videót. Most akartam beírni, hogy nagy a tekercs vascső távolság, de már megelőztek. Legyen minél közelebb egymáshoz a tekercs meg a vascső is. Pl a vascsőre tekered. Nézz úgy is hatásfokot. Mondjuk a radiátor felület, környező levegő hőmérséklet, légmozgás az mind olyan adat, ami bevitele pontosítaná a mérést, de nagyon bonyolúltá tenné. Tehát kérnék még plusz mérést. Ráadásul kettőt. Egyik esetben nagyon szűken legyen egy vascsőre tekerve kívűlről, egy másik esetben nagyon szűken legyen egy nagyobb átmérőjű vascsőre belűlről illesztve. Itt nyilván vizet nem lehetne melegíteni, de az áramfelvétel nagysága megadná azt a választ, hogy van e különbség a kettő esetben a teljesítméní között. Esetleg meg lehetne említeni a vas mágnesezési hiszterézis veszteséget.

[@ispapp]

Ha áttekeri a tekercset, akkor nagyon el tudja hangolni a rezgőkört. Ezért ajánlottam, hogy inkább keressen olyan csöméretet ami passzol a tekerbe, aztán ezt a csövet leszűkíti amennyire kell. (Pl 3/4 a radiátor fele, erre egy 1"-os ami a tekercshez illeszkedik, majd visszaszűkíti 3/4-re) Gyakolatilag egy olyami cucc lenne, mint a rézcsöves kísérletnél csak vasból

[@imrelothrigel2726]

A rezgőkőr folyamatosan "elhangolódik" A cucc elkezd rezegni a kondik és a tekercs rezonanciafrekvenciáján. Ha a tekercsbe vasat teszünk akkor növekszik, réznél csökken az induktivitása. Ez viszi magával az üzemi frekvenciát mindig, a berendezés önrezgő. Persze az is érdekes, hogy milyen a csatolási tényező. Fog valaki egy hagyományos trafót. Megnézi az induktivátását egy műszerrel pl a primernek. Ezt megismétli úgy hogy a szekunder rövidre van zárva. Sokkal kisebb. @@ispapp

[@johnjudge2831]

Szia, 2 ève megcsináltam, ès nem így kell megcsinálni, hogy jó hatásfoka legyen.

[@ordasigabor]

Milyen hatásfoka lett és milyen tanácsot tudsz adni?

[@fefebacsi]

Az biztos, hogy a sok reklámban szereplő termékekből semmit nem fogok vásárolni! Undorító a rengeteg reklám, ami 3 percenként megszakítja az amúgy érdekes műsort!

[@petersimon978]

Szuper hogy ezt is kipróbáltad kísérletként, ráadásul még hőteljesítményt is mértél, alapos voltál. Ihletet adtál amit kipróbálnék, de te is megcsinálhatnád egy következő videóban: vízmelegítés a rézcsövön direktben vezetett árammal. Két mikrosütő trafóból kivágva a szekunder és a sönt, a primerek sorosan kötve 230VAC-re (esetleg toroiddal szabályozva), így nem lesznek túlgerjesztve. A trafók egymás melletti elrendezésben, hajlékony réz vízcsőből átmérőtől függően 1-3 menet a trafókban szekunderként, a két trafón átvezetve sorosan, majd úgy elvezetni egymás mellett a két csővéget, hogy hosszú szakaszon párhuzamosan fussanak és jó forrasztással lehessen a hurkot zárni, a két csővéget akár rézszalaggal is át lehet tekerni és úgy összeforrasztani, a végekre szabványos fittingek. Még a fűtőszálnál is biztonságosabb, mivel a rézcső tetszőlegesen földelhető, így hiba esetén is hatásos a TN rendszer. Szerintem elérhető a 95-98% hatásfok, hőszigetelni is lehet. A D10/1-es cső kb. 28mm2, a D15/1-es kb. 44mm2, szóval pár száz amper elég hogy rendesen melegedjenek. Ponthegesztőmet ilyen elrendezésben 2+2 szekunderrel 950A-re becsültem.

[@ispapp]

Arra gondolsz, hogy csinálnál kb egy pontheggesztőt mikrótrafóból, amiben a szekunder meg maga a rézcső lenne, amiből kivennéd a hőenergiát? Mikrótrafók elég rövid ideig bírják az ilyen terhelést. Én 2x50m² kábellel csináltam ilyet, fűrészlap fogak leforrsztására (gyűjtés). Kb 2mp egy fogat lekapni, de 5 perc alatt már forró a trafó és hagyni kell kihülni

[@petersimon978]

@@ispapp Hány trafót használtál hozzá? A "költséghatékonyság" és a rövid idejű működés miatt ezeket alapból túlgerjesztve tervezik, nem hiába van a mikrókban a venti a trafó mellett. Ezért célszerű kettővel dolgozni és a primereket sorba kötni, vagy egyéb feszcsökkentő, soros fojtós megoldást alkalmazni. De még így is nagyobb a veszteségük, mert van amikor a lemez is vastagabb és az összehegesztésnek is örülnek az örvényáramok. Egy kW-os leválasztótrafót lenne az igazi átalakítani. Először arra gondoltam, hogy egy vékony csőszakaszra, mint ellenállásra lehetne kötni egy kis menetszámú, nagy áramú kábelt, de a kábel sem olcsó és a veszteség jelentős része a szekunderkör kábelének melegedéséből származna. 70-95-ös kábelnél nagyobbat pedig át sem lehet fűzni a trafókon az átmérő miatt. Ezért sokkal jobb ötlet a vízhűtésű csőből közvetlenül megcsinálni a szekunder rövidzár-tekercset, benne több száz amperrel, a hatékony keringetés pedig egyből elviszi a fejlesztett hőt a szekunder körből. A csőből is elég akkora szakasz, ami éppen kialakítja a zárt szekunder hurkot, nagyobb áramútnak nincs sokkal több értelme.

[@ispapp]

@@petersimon978 1 trafóból csináltam, mert akkor csak annyi volt. 1 vastag kábel helyett 2 párhuzamosan is jó, az már elfér, én is így oldottam meg

[@ToucanMusic]

hátsfokra ez még rosszab lehet, mintha cekászos meleglevegős ventillátort használnánk.

[@ordasigabor]

Ezt mondtam én is a videó során. Képzeld, van aki azt hiszi, hogy olyan mint a hőszivattyú és komolyan gondolja, hogy ezzel spórol.

[@ToucanMusic]

@@ordasigabor ezek az emberek lehetnek azok valószínűleg, akik elhiszik, hogy ha a hosszabbítót önmagába dugod, ingyen energiát kapsz.

[@ToucanMusic]

@@ordasigabor egyébként az első videó, amit láttam tőled az a homok aksis volt, de nem tudom, nem láttam közte ilyet, viszont érdekes kísérleti ötlet lehet, olyan módón eltárolni, hogy mondjuk napelemmel, hajtot szivattyúval vizet felszivattyúzni magasabb pontra, majd így visszaforgatva a szivattyút vajon mekkora lehet az energia veszteség.

[@fromika]

csak a laposföldhívők.

[@MociProgrammer]

Amúgy ha van napelem, (ami ha jól tudom egyenáramot ad) akkor azt miért nem egy bojlerre van kötve? Van egyenáramú fűtőtest is. S akkor miért nem egy rendszerbe van az egész víz? Mármint a gáz is, a vegyes tüzelésű és a villany is ugyanazt a vizet melegítené valami elektromosan kapcsolható szelepekkel. Nekem ilyen időkbe bőven elég ha este bedurrantom a kazánt és ha az nem csak büzölög hanem vakító fénnyel ég az hamar felmelegíti a vizet, de ha ezt még több különböző módon egy időbe melegíteném.. én szerintem ez lenne a leghatásosabb. Amikor meg elér egy hőfokot a víz akkor lekapcsolna a villany és a gáz, majd pár órára rá megint menne ez a kettő és kész. Szerintem csak ezzel meg csak azzal meg csak pl 60fokon tartani a vizet full pazarlás. Az elején mindent rákapcsolni és egy 80-90 fokra felmelegíteni, had pattogjanak a radiátorok :D Aztán hagyni had adják le a hőt. Persze aki egész nap melegen tartja a falakat, azt megértem, de ehh... lehet csak én nem fázok, de szerintem full felesleges.

[@petersimon978]

Én is így csinálnám? A napelem sztringek munkaponti feszültségét a fűtőszál feszültségére (effektív értékére) méretezném, vagyis lehet 230VAC fűtőszálat használni. A modernebb napelemekből ez 7db sorosat jelentene (IBC Monosol 430 HC), 7x430W teljesítménnyel, vagyis 1db 1F/3kW fűtőszálra mehetne direktbe. Esetleg régebbi 275-ös modulokkal 2kW-os fűtőszállal. Biztonsági rendszernek pedig a mezei bojler túlmelegedésgátló/termosztát kört lehet alkalmazni annyi módosítással, hogy a DC-t kettő soros nagy áramú 230VAC vezérlésű mágneskapcsoló kapcsolná, amíg nem old ki a termosztát/bimetál, addig a mágneskapcsolók behúzva vannak. Esetleg egy kis bekapcsolási késleltetés időrelével a mágneskapcsolók biztonságáért. Ez egyben még a HMV hőfokszabályzását is megoldja, feltéve hogy van elég napsütés. Azonban sokkal nagyobb probléma az áramütés elleni védelem, igaz országunkban kivételként nem kötelező fix vízmelegítőnél az áramvédő-kapcsoló, de én első gondolatként földelném a napelem és a fűtőszál egyik pólusát, a lejövő DC kábeleken meg megoldanám a DC különbözeti védelmet a szokásos 30mA-es értéknél, vagy még kevesebbnél. Annál is inkább, mert a fűtőszál bár földelt rézcsőben van, ha ez felreped akkor napelemnél semmilyen túláramvédelem nem fogja lekapcsolni az áramkört a vízbontás utáni hidrogénrobbanásig... így belegondolva, a DC vízmelegítés nem is olyan jó ötlet.

[@ispapp]

DC-t nehogy sima mágneskapcsolóval kapcsolj! 2-300VDC ami ehhez kellene olyan ívet húz, hogy nem szakítja meg a mágneskapcsoló, aztán összeég az kontakja. Simán egy FET-es szabályzóval meg lehet oldani a vezérlést, akkor van baj, ha elég a fűtőbetét (idővel mind tönkremegy), na ott lesz durva ív, ami még bontja is a vizet, aztán bumm. Meg lehet oldani amit írsz, de komolyabb vezérlés kell hozzá. Amúgy vannak napelemes bojlerek is (teljes vezérlés benne van, csak rá kell kötni a napelemes sztringed)

[@petersimon978]

@@ispapp A mágneskapcsoló a legkisebb probléma, még egy DILM7-10 is tud DC1-ben 15A-t kapcsolni. De én is a félvezetős kapcsolást pártolom, mondjuk egy DC-SSR formájában. Mindenképpen tennék bele ív/szivárgóáram védelmet, pl. Siemens 5SM ívhiba érzékelővel, vagy THIIM DDCA Earth leakage relay-el lehet próbálkozni. Így már többe kerül a leves, mint a hús, ráadásul a fűtőbetét sosem dolgoztatná a napelemeket az ideális munkaponton, ezért lenne akkora teljesítményvesztés mint egy inverter konverziós vesztesége. Így nézve lehet hogy jobban megéri és biztonságosabb egy bojler inverter pl. Green Boost 3000W, ami beépített MPPT-vel csak 100 ezer forint, kimenetére egy ÁVK, vagy a 150 ezertől induló szintén MPPT-s napelemes bojlerek.

[@ispapp]

@@petersimon978 Mágneses ívkioltó nélkül nem tudja megszakítani. Persze 24V esetén nem gond, de 100V-nál már tuti nem bírja, csak a DC-re való mágneskapcsoló. Ahogy írtad, ha korrektül csinálod, akkor meg drága lesz. Amúgy 100e-ből kijön egy MPPT és egy kisebb autós inverter, ami elbírja a bojlert.

[@pappszabolcs4049]

Amit leírtál, az létezik. Komolyabb puffertartályokon ban van több " benenet" vízkeringés, 1-2 fūtōszál. PV Heizstab-Napelemes fūtōszál. Csakhát sajnos a fūtési időszakban nem sokat süt a napocska. Meg amikor hetekig esik...

[@lukacs8446]

Érdekes kísérlet. A "hiányzó" kb. 700 W teljesítmény sem vész el, nyilván az is hővé alakul és bent marad helyiségben. De, ahogyan Gábor is említette, egy ellenállásos fútőpatron majd' 100% hatásfokkal fűtené a vizet és nem kell az egyéb hókusz-pókusz hozzá. Ennek akkor van jelentősége, ha egy helyisében melegítem a vizet, de azt keringetem több helyiségben elhelyezett radiátorban vagy pl. padlóban. Gyakorlatilag egy elektromos kazánt alkottam. Ennél jobb csak az, ha hőszivattyút üzemeltetek, de az nagyságrenddel nagyobb költséget jelent. Mérlegelni kell, hogy megéri-e több millós invesztálás vagy egy kiválóan megépített és hőszigetelt épület és a vezérelt, de akár normál lakossági piaci áron vett árammal való fűtés. Tapasztalatom szerint, a különbség évtizedek alatt térül meg. Az indukciós üzemmódnak itt nincs létjogosultsága, előnye. De az ismeretek gyarapítására kiváló kis video.

[@karolyllh1242]

A varnish csöves szigetelés nem szép de van benne valami visszataszító .:D. A 6-os rézcsö elég merev ahhoz, hogy ne érjen össze.

[@davidnagy2894]

Mennyivel jobb hatásfok mintha izzószáll fűtené?

[@ordasigabor]

Ha végignézed, akkor megtudod.... elhangzott.

[@davidnagy2894]

@@ordasigabor Válaszodtól nem lettem okosabb

[@fromika]

semennyivel.

[@gabrielene2543]

Translate in english for many likes and visualisations

[@gabor12800]

vagy a boiler vizét fűteni

[@Zoli049]

Dobta a YT, nem nézem végig. 2kW-tal csak 2kW hőtetjesítményt (7,2MJ) tudsz előállítani.🤣

[@ordasigabor]

3600-as szorzás eredménye helyes, ezért a mosolygós arc?

[@csahoscsuhas3344]

Szerintem olajradiátorba építve jobb lenne.

[@fromika]

mivel?

[@Atesz-ur4dt]

Kínaiak, akik épp lehallgatnak. 🫣🤯

[@jacektomaszlepczynski6075]

Hogyan készítsünk INGYENES ENERGIA generátort AUTÓS ALTERNÁTORSAL itt a youtubon lehetséges??

[@ordasigabor]

van erről két videó is a csatornámon pl kzbin.info/www/bejne/aKW9i5ejjZmci8ksi=xHEDPe2wsVgIdDo5

[@jacektomaszlepczynski6075]

fiataloknak a fizika óra nem lenne unalmas!!!

[@tamasbunda]

A radiátor hő leadó teljesítménye a gyári táblázata alapján 65/45 fokos vízn3l 200w/¹10cm a fűtötwljesítménye. Vajon hazudtak e!?😊

[@ordasigabor]

Már nem célszerű a 65/45 kondenzációs kazán esetén. 50/30 a kazán érdekében jobb. Mondjuk ilyenkor egy "normális méretű" radiátor kb. 400Wattra képes, ami már éppen hogy csak elég.

[@tamasbunda]

@@ordasigabor igen ez igaz, ezért szoktam preferálni a kombinálasát a padló fűtéssel vagy egyéb felületfűtésre. A radiátoros fűtés már lassan evalultnak számít.

[@ErzsiBolbas-gk3nw]

Csak gyerekek szeme elé ne kerüljön ez a videó !!! 18+ -os !!!!

[@attilatamas4897]

Üdv Dr OrdasiG! Volna egy-két kérdésem: Te ezzel a technikával fűtöd a házadat? szerintem (tutira nem! ) Érdekes, de szerintem a hatásfoka nagyon kevés! És te is megmondtad. Akkor felmerült a kérdés: Mi a haszna??? Lájkollak, de miért

[@ordasigabor]

Azért készült, mert sokan úgy gondolták, hogy ez jó és hatásos. Ti kértétek. Azt is meg kell mutatni, ha valami nem működik. Képzeld volt, aki 1000%-os hatásfogúnak gondolta. vagyis 100Wattból 1000Wattnak megfelelő fűtőteljesítményt lehet így előállítani, mint a hőszivattyúk. Meg olyan is, aki azt hiszi, hogy állandó mágnest feltesz a radiátorra és attól meleg lesz. Mert egy indiai ezt mutatta neki.....

[@attilatamas4897]

, T! Ordasi Dr! Nem kívánok, és nem is lógatom feletted a pallost! Csak kíváncsi voltam a véleményedre! Amúgy nagyon érdekesek, és hasznosak, valamint jók a @@ordasigabor videóid! Csak így tovább! Üdv:Tamás Attila

[@mihalyturanyi6634]

Nagyon bonyolult. Ezzel fűteni otthon. És menni a fogyasztása? Jobb mint egy villany radiátornak?

[@ordasigabor]

Nem nézted végig :)

[@mihalyturanyi6634]

​@@ordasigaborNem. Most már végignéztem. Hát nem érdemes vele bohóckodni. Nekem klíma, gáz, CP1 villany radiátorok vannak. Hát még csak kályházom, mert az is van. Még nem fogyasztottam 1100 m³ gázt. A ház toldotta ikersejt 5 cm szigetelés műanyag ablakok.

[@mihalyturanyi6634]

Na az inverteres klíma az a legjobb. Nekem Hisense energy pro van.

[@steelsmith4612]

Az a baj, hogy sok a meghibásodási lehetőség az induktorba véletlenül belekerül egy buborék vagy elmegy a víznyomás azonnal elég.

[@editfarkas4503]

Szerintem Gábor ezt csak bemutatónak, gondolatébresztőnem szánta. Jó méretezés esetén nincs szükség a tekercs hűtésére. Az indukciós főzőlapok ventilátora is az IGBT-t hűti, nem a tekercset, pedig az aokkal több menetből áll. Perdze a főzőlsp tekercse a magas frekvencia miatt litze huzalból van (szkinhatás), Gábornál viszont elég vastag, így nagy a felülete.)

[@fromika]

pálinkát kell főzni.

[@peterectasy2957]

pity it does not have translation

[@ordasigabor]

no issue, this content for my national subcribers :) Shortly: Iron pipe will heat up because of ZVS heater. There are several advanteges but too complex so not recommended.

[@selmeczil]

Az indukció csak mágnesezhető anyaggal működik, tehát a réz eleve elhibázott ötlet....

[@ordasigabor]

örvényáram a rezet is melegíti.... szóval a nem mágnesezhető anyagokra is hatással van

[@85Thok]

A radiátor hőleadása mint veszteség miért nem szerepel?

[@ordasigabor]

Miért szerepeljen? Kizárólag az átfolyó víz mennyisége és a hőmérséklet számít. Az egész Havanna lakótelepet is rá lehetne kötni, a teljesítmény akkor sem változik.... csak hideg marad az összes radiátor.

[@85Thok]

@@ordasigabor Csak azért gondolom, mert a visszatérő ág hőmérsékletét méred. Bár a videóban nem szerepel hogy miből van számolva a hőmennyiség. Ha csak az előremenő hőfok és a átfolyt víz mennyiség akkor tényleg nem kell a radiátort számításba venni. Üdv, egy tuningnetes olvasód, néződ.

[@fromika]

milyen vesztesség?

[@85Thok]

Amit a radiátor lead a külvilág felé.@@fromika

[@fromika]

@@85Thok az nem vesztesség, az a feladata, leadni az energiát a külvilágnak. Az más kérdés, hogy milyen hatékonyan teszi, vagyis a visszaáramló víz mennyivel magasabb marad a közeghez képest. De még az sem vesztesség, mert, az vissza keringeted. Más kérdés, hogy a vezetékeken mennyit hőt veszik. De az nem a radiátor hibája.

[@belabarkacs1568]

Kicsit komplikált

[@qwertzuiop8070]

Ezt inkább a nagyfrekvenciás edzés témakörében mutattam volna be ...

[@ric1ric1ric]

De a "fűtőszálat" hűteni? 🤔

[@belamiezaszar5878]

A legtöbb fűtőszálat kell hűteni különben szétég a szigetelés vagy elolvad az egész. A bojlerben a víz, a cekászt a venti, az elektromos konvektort a hűtőborda, stb.