Is there any issue with the brick?

What do the brick and thermal insulation manufacturers say, about the reason for significant heat loss? I will show you.
Web: baumed.hu
Facebook: / baumed.hu
E-mail: [e-mail]
Phone: [phone]
@baumed
Condition assessment before real estate purchase and renovation, renovation consulting, technical inspection, detection and prevention of construction defects throughout the country! Our services are also available ONLINE!
#heating #foundation #baumed #renovation #onlineconsultation #technical inspection #renovation #general construction

[@dr.eros-vet6902]

Végre egy jó videó, összefüggések, magyarázatok, oktatás, jó tanár

[@madaraszmiklos2664]

Minőségi tartalom. Köszönöm szépen a belefektetett munkát.

[@m89hu]

Köszönöm ezt a fotókkal illusztrált ismertetőt. Sok apró részletre rávilágított.

[@RaptorBandi]

Szuper és hiánypótló összefoglaló!

[@gyuribacsi6503]

Köszönet,nagyon sok jó infót kaptam!

[@laszlo9953]

Nagyon tökéletes, érthető, szakmailag maximálisan kielégítő csak ez oltári nagy téma. Az agyas szakembörnek kis lépésekben kellen ezt elmondani, mert rengeteg rosszul összerakott ház van. Várom a folytatást. Köszönöm szépen!

[@gezaigmandy9766]

Nem számítottam ilyen jól illusztrált videóra, le a kalappal!

[@agnessimon6321]

Annyira jók a videóid! Nagyon szeretem, hogy rámutatnak az összefüggésekre! Köszönjük! Kérlek folytasd a tanításunkat! :)

[@baumed]

Nagyon köszönöm! Igyekszem több videót csinálni, de meglehetősen sok idő egy-egy hasznosabb anyag elkészítése. Örülök, hogy ha segíthettem az eddigiekkel.

[@Sanyi1978]

Az is szép, hogy teljesen le van ázva a téglafal és azt beleszigetelik örökre a falba! :)

[@belabodecs751]

nagyon jo es informativ ez a video. koszi

[@Bigfoot19830108]

Ez hiánypótló! Köszönjük!

[@baumed]

Örülök, ha segített!

[@gagarin16]

Tehát: a modern építőanyagok sokkal pontosabb technológiai előírásokat, előírásszerű kivitelezést igényelnek mint a hagyományosak. És mivel a laikus építtető max addig jut el, hogy dejó, modern építőanyagok, jajjdefasza... sokkal nagyobb az szívási potenciál... ami a hazi kivitelezői-gazdasági környezetben egyenlő garantált bukással. :)

[@laszlogaspar8146]

Nagyon jó!

[@attilavas8293]

Köszönjük a részletes videót, segítettél a döntésben hogy habtégla blokkal falazzunk, nem pedig nutféderessel :)

[@mzsolt7777]

Alapos szaktudás, kiváló példák, kiváló érvek, mintha magamat hallanám. Gratulálok, még sok ilyet, mert nagy szükség van rá(d)! 👌👋

[@_Tinky_]

Gondolatébresztő video azoknak akik nem jártasak a témában. Nem akarok házat építeni, de megnéztem, hogy legyen fogalmam erről a témáról is.

[@Loaderone1]

én építettem és folyamatosan harcolnom kellett, hogy úgy legyen csinálva, ahogy kell. mert mindig "így szoktuk" reflexió volt, vagy ami még az agyamra ment, hogy "spórolni kell, az úgy felesleges pénzkidobás". És sok mai építkezésen is ugyanezeket a hibákat látom nap mint nap. még 2023-ban is 10-ből 9 és fél háznál...

[@jonassandor1911]

Tökéletes előadás! Szerencsére kevés az úlyépitésú ház deee ha beesik. Mindent a Tervezőiroda levezeti( papíralapon) vagy imélben átküldi. Mii már inkább csak a " régi-és korszerűt próbáljuk összehozni.

[@zoltanroman8439]

Nagyon jó a videó, olyan kérdésem lenne hogy milyen anyaggal érdemes a kis videóban bemutatott filtrációs vakolást kézzel elvégezni?

[@zoltanroman8439]

@@baumed Nagyon köszönöm a gyors választ. Remélem lesznek még hasonló videók!

[@zoltanbene9145]

Nagyon koszonom a videokat. Rendkivul tanulsagosak. Csak igy tovabb!! Lenne egy kerdesem: ytong teglabol keszulo haz kulso vakolasat, meglehet oldani Baumit Duocontact polieszter ragasztoval? Koszonom valaszat.

[@zoltanbene9145]

Hőszigetelés előtti ragasztóval való bevonásra értendő a fenti kérdés.

[@Ornamentum1]

Köszönjük a hiánypótló videót! Lenne egy kérdésem, a Baumit ThermoMörtel 50 külső vakolatként is lehet alkalmazni Porotherm 38 Klíma Rapid Dryfixes falazatra?

[@baumed]

Örülök, ha tetszik a videó! Ha segíted munkánkat és másoknak egy megosztással, annak nagyon örülünk és köszönjük! Az anyagösszetétele miatt (mészhidrát, cement, duzzasztott perlit, katalizátorok) Kifejezetten hőszigetelő habaracsvakolat. Az anyagösszetételből az következik nekem, hogy alkalmas rá. A felhordás előtt érdemes lehet a felületet vízzel mattnedvesre alapozni!

[@Ornamentum1]

@@baumed Köszönöm Szépen a gyors választ!

[@Szerinted10]

20:34 Pont így "szelel" a gipszkarton falban lévő konnektorunk. Muszály lesz benézni mögé. :--(

[@patrikgaborikpatrik4153]

Üdv . Habba rakott Porotherm 44dryfix téglánál jó megoldás csak nutfédernél kívül mészcementhomokkal kikenni?

[@baumed]

Szia, szerintem csak félmegoldás.

[@tuncsikamanda]

Lehet e konklúziót vonni? Normális kivitelezés mellett külső, belső vakolattal ellátott fal esetében melyik tégla ajánlott? A nehezebb, jobb hőmegtartó képességel bíró NF tégla vagy a könnyebb, jobban törő csiszolt? Hogy jobb a tégla hőszigetelő képessége? Ha NF esetében körbe van zárva téglánként a levegő, vagy csiszolt tégla falakat estében, ahol elvileg egyben van bezárva a levegő? NF téglánál a vízszintes habarcs sok hőveszteséget okoz? Köszönöm a válaszát!

[@salalala5251]

Vékonyágyas habarcs esetén is elengendő lehet csak a nútokat kivakolni?

[@baumed]

Ha habarcs alul-felül zárja a téglát, akkor igen.

[@dokika01]

Szia. A belső gipszes vakolás rontja a légtömörséget?

[@baumed]

Szia, nem, semmiképpen nem rontja, a cement vakolathoz hasonlóan növeli.

[@gaborhorvath760]

Tisztelt Szerző! Szeretném megkérdezni, hogy mi a vélemény a Baumit Open rendszerről, amit egy tömés falazathoz szeretnék szigetelés gyanánt?

[@baumed]

Üdvözlöm, a B. open hőszigetelő tábla felületén egyenletesen helyezkednek el a lyukak, amik mentén a a pára a nyomáskülönbség hatására kifelé tud mozogni. A hozzávaló anyagok alacsony páradiffúziós ellenállású termékek. Az egész rendszer lényege, hogy egyenletesebb páramozgást tesz lehetővé a lyukak miatt, mint egy normál eps rendszer, ahol főként a táblák illesztési pontjainál játszódik le az, ami itt elosztva. Ha az a kérdés, hogy jó-e a rendszer, akkor a válaszom, hogy igen. Érdemes mindig vizsgálni, hogy mi z elvárás tőle, mit adhat más rendszerekkel összehasonlítva és mibe kerül.

[@gaborhorvath760]

@@baumed Köszönöm a választ!

[@Loaderone1]

mai napig látom hogy rontják el (légtömörség nuku, vízszigetelés hibás, kávaszigetelés nincs, stb...) az új házakat, és ha netán megjegyzem, akkor még a tulaj is saját maga ellen érvel, a kivitelező meg háborog :D na így vegyen az ember jó házat :D

[@baumed]

Valóban, a legtöbb esetben a tulajt megvezetik...

[@gyozolorincz8244]

Sajnos a volt házam pont úgy készült el ahogy a videóban leírták mit ne csinálj. Soha nem értettem, miért nehéz kifűteni a 2 x 50 nm - t. Ott még a Nut-okat sem tolták össze, át lehetett látni rajtuk, tégla kitolva az alapról picivel. Bosszantó, amikor kifizeted a kőművest, a kivitelező mérnököt és gyakorlatilag közük nincs a szakmához.

[@Sineseol]

Itt inkábba mérnök, müszaki ellenőr sara a dolog, a kőműves azt csinálja, amit megrendelnek. Nálunk a kőműves azt mondta, hogy szó nélkül azt csinálják, amit mondanak, mert ha ők beleszólnak és később nem tetszik valami, akkor őket cs.szik meg miatta. Így hát tojnak bele mi van, azt csinálják, amit kérnek, aztan majd rájön az illető, hogy hülyeséget akart.

[@ToM-jm6ti]

15:45 Már többször láttam, hogy az alsó sort ytong téglával rakták ki. Gondolom ez lehetett az oka, de kérdés, hogy az jó-e ha keverve vannak a téglafajták a falazás során. Egyszer láttam olyat is, ahol a felső sor is ytong volt. Talán azért, hogy ne lukacsos téglával fejeződjön be a falazás, így nem kellett végig lekenni a felső sort a koszorú beton alatt.

[@baumed]

Az ún. falegyen, azaz a koszorú előtti habarcsréteg így is úgy is dukálna, csak jellemzően nem készül. Az ytong azért volt, mert kisebb a hővezető képessége, így a koszorú körül kisebb hőveszteség/hőhíd keletkezhet. Ne baj, ha a tégla keveredik, ha nincs kötéshiba, vagy a nyomószilárdsága hasonló. Mondjuk egy normál ytongé negyede a vázkerámia téglákhoz képest, azaz abban az esetben talán nem igazolta vissza negatív következményt a tartószerkezeti tervező vagy ez a kivitelezőnek nem jutott eszébe...

[@nagyjozsef5005]

Sok terven szerepel mostanában az ytong hőhídmegszakító sor (kezdő alsó sor a vázkerámia falazat alatt) erre az ytong gyárt spec. elemet "start" néven

[@zoltansomlyai8771]

A szigetelőanyag dübelezésénél ez a jelenség nem okoz gondot? Vagy ott nem fog filtráció jelentkezni ha átbökjük dübellel a vakolatot?

[@baumed]

Javarészt a tégla van átfúrva, abból is csak az üregek kis része, pár cm mélyen. A dűbelezés kérdése ennél kevésbé jelentős dolog, bár sok esetben a dűbelezés következményeként, illetve azzal együtt vannak hibajelenségek.

[@gaborwiesner372]

14" 43-nál egy hőtükör fólia elhelyezése miért rossz ha az illesztések is öntapadós aluszalaggal légmentesen vannak kiragasztva körben, a földön és mennyezeten egyaránt?

[@baumed]

Az teljesen jó, ha így van, de ezen a fotón látszik, hogy nem így készült. Nézd meg alaposabban az alsó és felső csatlakozásokat.

[@gaborwiesner372]

@@baumed elnézést, azt hittem az elvvel van probléma

[@baumed]

Dehogy, az emberi hülyeséggel van baj, amikor nem veri ki a kivitelező szemét, hogy amit csinál, az nem lesz jó... :)

[@gaborwiesner372]

@@baumed A baj az hogy nagyon sok "mindenhezértek" kivitelező sikhülye az épületfizikához/kémiához. Üdv Gábor

[@MrRics03]

Jó videó, de a hangminőség nagyon rossz.. azon érdemes lenne fejleszteni ❤

[@tiborbalogh4181]

Csak belenéztem még, nem néztem végig, de hiánypótló videónak tűnik.

[@kovacsattila8993]

0:00 Mikor nem magasak az árak mond meg nekem?

[@gyorgybalogh315]

Üdv, ez a ragasztóhab alkalmas függőleges zsalukőfal aminek a belső oldala vakolt főfal , a külső oldala meg támfal, földházról van szó. Tehát zsk-fal,- villas primer kellősitő-1réteg viapol extra 4mm-2dik réteg szintén viapol extra4mm bitumenes kátránypapír ami lángolvasztással van rögrízve a zsfalra. Erre kellene a ragasztóhab ami a 20cm vastag xpst ragasztaná a viapol lemezre. Szóval függőleges bitumenes kátránypapírra is ragad ez a ragasztóhab?

[@baumed]

Ha a bitumenes lemez hintett/szórt, azt leseperve alkalmas lehet ragasztani. Ki kell próbálni, én minden esetben egy próbaragasztást csinálnék. Vannak bitumenes ragasztóhabarcsok is, illetve bitumenes ragasztó/vízszigetelő anyagok is.

[@nagyjozsef5005]

egy 30 vagy 38 (netán 44) cm vtg, belülről vakolt/burkolt, szellőzéssel ellátott házban a falon áthatoló páráról beszélni nem a téma túltolása kicsit? (nem trollkodom, csak én nem látom ezt problémának)

[@baumed]

Minél vastagabb a fal, annál fontosabb kérdés a p.diffúzió. A vastagabb falra vékonyabb hőszigetelés szokott felkerülni, viszont a vékonyabb hőszigetelés belső felén a felületi hőmérséklet alacsonyabba, mint egy vastagabb hőszigetelés esetén. Az alacsonyabb hőmérséklet + pára eredményezi, hogy a felületen kondenzálódik a víz. Az ytong és a vályog falaknál az alacsony páradiffúziós elleállnás eredményez látványos károsodásokat a hőszigetelésben, de ez a téglára, illetve annak beépítésére ugyan úgy igaz.

[@jozsefhorvath173]

👋👋👋👋👋

[@zsolttelekes6509]

A videóban szereplő belső ház sarok , amiben egy ajtónyílás van, na az a fal el van cseszve, hiszen 4 sor van rakva kötés nélkül.

[@lszlo8619]

Hány percnél??

[@adamfukasz4968]

Engem az érdekelne ,hogy a ragasztott téglánál nekem kicsit nehézkes befogadni azt ,hogy ugyan olyan jól ragasztana egy purhabos ragasztó mint egy cementes habarcs.Mi az oka ,hogy mondok egy triviális példát a purhabos fal nem dől ki mondjuk a födém súlya alatt? a födém annyira lefelé terhel ,és pont úgy ,hogy a tégláknak esélyük sincs mozdulni ?Mivan későbbiekben ezekkel a purhabokkal ?Ezt úgy értem később nem fog felszívódni ? előre is köszi a választ!

[@baumed]

A habarcs a tégla egyenetlen felületét kompenzálja ki, azaz a beágyazódással a téglákat ért erőket a tégla egész felületére viszi át. A csiszolt tégla méretpontossága miatt nem igényli ezt a habarcsréteget. A tégla nyomósziládsága ugyan az mindkét esetben, csak a kidolgozása miatt egyikhez elég a hab. De nem a habon múlik a dolog, hanem a téglán. A födém (és minden más) terhe pedig vonalmentén oszlik el a tégla teljes vonalában. Ha akkora a téglára nehezedő súly mindkét fajta kihajlik, a fal pedig károsodik. Ha a habarcsos tégla habarcs nélkül (megfelelő nyomószilárdsgú habarcs nélkül) lenne egymásra pakolva az a felfekvési pontokon (ahol a tégla egyes pontjai találkoznak) eltörne. Ilyeneket látni áthidalók alatt, amikor habarcságy nélkül pustén a téglára kerül rá az áthidaló) A PU hab ha nem kap Uv fényt, akkor az évtizedekig egyben marad.

[@nagyjozsef5005]

a vörösiszap katasztrófa után rengeteg új ház ezzel a technológiával épült, elvileg gyorsabb is a hagyományos habarcsos technológiánál és hideg időben is előnyösebb kivitelezni vele ( vizet nem igényel)

[@adamfukasz4968]

@@baumed most lattam ,hogy valaszoltal nagxon szepen koszonom a valaszt

[@bogarzsolt6513]

De.jó ez a videó! Pedig nem vagyok szaki

[@baumed]

Örülök, ha tetszett!

[@laszlorogacs1925]

De akkor - ha jól értettem - elmondható, hogy a régi B30-as tégla, ami minden oldalról habarcsaba van ágyazva, légtömör felületet falat képez, azaz a külső hőszigetelés mehet közvetlenül a téglára (nekem le kell vernem a régi vakolatot tégláig, úgyhogy az tuti nem álljha már útját a levegőnek)

[@baumed]

Igen. Talán annyival egészíteném ki, hogy a vakolat ha van, annak van némi hőszigetelési képessége (csekély) és páradiffúziós ellenállása.

[@csehszlovakze]

ICF-ről vélemény?

[@baumed]

Bizonyos szempontból pont olyan, mint a többi rendszer. Másképpen előnyös vagy hátrányos. Láttam már penészedő házat ebből és láttam már olyat is, aminek nem volt semmi baja, csak nem volt benne térerő. A tapasztalatom az, hogy a hőtárolóképesség hiányát az alacsony fűtésköltseggel és egy hővisszanyerős szellőztetővel kompenzálni lehet. Ha a födém/tető nagyon hővesztő, akkor pedig oda a benne rejlő lehetőség. Egyébként tényleg pont, mint mások rendszerek, nem rossz vagy jó, csupán előnyei vannak és hátrányai, mint minden másnak. ha ezekkel tisztában van kivitelező/tulajdonos, remek rendszer lehet.

[@istvanmate2553]

Mostanában nagy marketing övezi a masszív liapor házakat. Laikusként kérdezem én, vajon mi igaz a reklámból, ténylegesen az egyik legjobb faltípus családi házakhoz?

[@mzsolt7777]

Végiggondolva a jelenleg alkalmazott anyagokat, kezdem azt hinni, hogy igen.

[@baumed]

A kérdés, hogy milyen szempontból nézzük. (Nem tudtam, hogy van masszív liapor és nem masszív liapor ház. Milyen a nem masszív?) Azt viszont tudom, hogy nem a falazat anyagán, hanem a felhasználás minőségén múlik a dolog. Mondok egy példát: ügyfelünk ilyen házat építtet. A lemezalap vizes lesz, mert a vízszigetelő anyagot a kivitelező menet közben tönkretette, illetve nem tudja megcsinálni rendesen. A terasz vízszigetelését nem tudja megcsinálni rendesen. A gyártáskor a terveken nem szereplő erősítő borda pont az ablak fölé esik, ahol nem lehet a többivel egyenértékű hőszigetelést kialakítani... Sorolhatnám. Szumma: nem a liapaoron múlik, hanem a szakmai hozzáértésen. És önmagában a szerkezet csupán a szerkezet. Mint az autónak a váza. Aztán abból a vázból, ha autót nézzük lehet MB és csingcsungcsang is. Na általában csingcsungcsang lesz.....

[@peti8651]

kíváncsi lennék mi a véleményed a SIP házakról 🙂

[@baumed]

A könnyűszerkezetes házak hotarolo képessége igen alacsony, viszont könnyen felfutheto és jó hőszigeteléssel energiatakarékos lehet. Ez persze a teglaszerkezetekre is igaz. A tapasztalatom az, hogy jellemzően a víz és páratechnikai megoldások kivitelezése kritikus. így maga a technológia rendbe lévő, viszont a megvalositas zömében tönkreteszi, vagy lerontja azt, ami pozitív adottsága lehet(ne).

[@expamandro]

@@baumed A "könnyűszerkezetes" háznak a padlóban kellene lennie a hőtároló tömegnek. Valamilyen betonba kell rakni a vizes padlófűtést és egyből van tömegünk is. Ennyire egyszerű. Én tégla házat nem javaslok. Rendkívül környezetszennyező...

[@baumed]

A padló tömege a modern házaknál kb. 120-130 kg/m2, ami melegburkolat esetében szinte semmilyen szerepet nem látszik a rövid időtartalmú hőáramok átadásában a levegő felé. Hidegburkolat esetében pedig az össztömeg is elenyésző a tömör téglákhoz, de elenyésző a vázkerámia téglákhoz képest is. Szumma, egy könnyűszerkezetes ingatlannak csekély hőtároló képessége van.

[@tiborbalogh4181]

@@expamandro "Én tégla házat nem javaslok. Rendkívül környezetszennyező..." - Ezen hangosan röhögök.

[@mzsolt7777]

@@tiborbalogh4181 ehhez csatlakozok, de én a térdemet is csapkodom... 😂

[@laslolulic5781]

Ez nem egészen igy van. A tömör tégla sok elönyel rendelkezik, stabilabb és a höt sokkal jobban tárolja. Az üreges tégla jol szigetel de a höt nem tárolja ezért csak állando fütés mellett elönyös. A vakolat nem kihagyhato, egyik burkolatnál sem.

[@tomvoki1]

Lábazaton mit rontotak el? (18:34)

[@baumed]

Kifúrkálták a vízszigetelést a dűbellel.

[@tomvoki1]

@@baumed A vízszigetelést oldalt nem elég csak 10cm-t túlógatni? Funkciója csak az hogy a függőleges lábazat vízszigetelését hozzá tudják hegeszteni, amit talajszint fölé 30cm-ig vezetnek. Alulra miért kéne lefuttatni? Nem felesleges 1 oldalról szigetelni lábazatot? Hiszen belülről úgyis kap nedvességet feltöltés felől az elsődleges védelem pedig az így kialakult padló + lábazat felső szigetelése lesz.

[@buktatoni]

Az épület szerkezetek is olyanok,mint az emberek. Amikor baj van egymásra mutogatnak...

[@buktatoni]

Nálunk is volt beépített tégla a munkahelyen...Sok baj volt vele...

[@tiborhidegkuti7870]

Végre valaki ért is hozzá..rengeteg kókler ragaszt simán a téglára vakolás nélkül.

[@gaborwiesner372]

Tisztelt BauMed, ismeri a Lupotherm nevű többrétegű fóliát, elvileg 95%-ban visszaveri a hősugarakat, a jelenlegi épületszigetelési filozófia szinte teljesen figyelmen kivül hagyja ezt az effektust, mi a véleménye erről, ill. ha ismeri a terméket,a termékről? Üdv Gábor

[@mzsolt7777]

Röviden: tévút, féligazság. Tehát lehúzás, átverés. A hő nem csak sugárzással terjed. Bocs hogy belevaúúúúúúú...

[@baumed]

Nem tudom, hogy az adott anyag mennyit ver vissza a hősugárzásból, az viszont biztos, hogy ahhoz, hogy bármilyen sugárzás visszaveréséhez két dologra van szükség: visszaverő felületre és sugárzásra. Innen a kérdés már csak az, hogy az adott közegben mekkora a szerkezet hősugárzása és mi az iránya... Ha a sugárzott hőt teljesen elnyeli valami mielőtt a fóliához érne (és arra nagy esély van), akkor nincs mit visszaverni. Minden test akkora sugárzást tud elnyelni, mint amit sugározni képes. Ez fordítva is igaz. Tehát, ha valami sugároz és a visszavert sugárzást más valami elnyeli, pl. a sugárzó hő a cserépben elnyelődik, akkor a cserép egyben sugároz és egyben konvekció útján közvetít hőt. Ha a sugár átalakul hővé, attól még ugyan úgy melegítheti a szerkezetet tovább... De hogy a kérdésre is válaszoljak: :) Lehet, hogy visszaveri, de ehhez több minden szükséges, hogy megvalósuljon egyszerre. Hogy mennyi hasznosul a visszaverődésből, az felhasználás és körülmény függő, van amikor minimális. Lehet jó a fólia, de ideális körülmények közt. Hogy Önnél azok vannak-e... (?)

[@gaborwiesner372]

@@baumed jelentkezek fóliatesztelésre Önöknél, paradigmaváltásra van szükség az épitőiparban-de lehet hogy tévedek...

[@expamandro]

mennyivel jobb ezeknél a thermodul rendszer. Nem kell vacak téglákkal foglalkozni...

[@tolzsfogas2295]

Hasznos a video, de egy kicsikét csapongó.