Ki és hogyan építette az egyiptomi piramisokat

  Рет қаралды 382,323

Pandora HU

Pandora HU

Күн бұрын

Közel 5000 év telt el a Gízai piramisok építése óta, de a legtöbb ősi építménytől eltérően továbbra is meglepik mind a turistákat, mind a tudósokat. Hogy tudtak ilyen hihetetlen épületeket felépíteni? Ki és hogyan mozgatta a hatalmas tömböket, és milyen érdekes dolgokat nem tudunk még az egyiptomi piramisokról?
#Pandora HU#

Пікірлер: 713
@parapoulis7721
@parapoulis7721 3 жыл бұрын
A legjobb ebben a videoban az hogy láthatjuk az emberek nem ostobák,a hozzászólásokbol láthatjuk hogy senki el nem hiszi ezt a sok marhaságot,csak a média manipulál..más téren is! (A holland fizikusok meg kifaraghatnának egy gránit tömböt réz vésövel kamera elōtt, ha már úgy is bizonyitanak!
@Vizilovaspolo
@Vizilovaspolo 2 жыл бұрын
Szóval ez nem igaz, mert ezt tanítják? Viszont egy jutub videó, amit gipszjakab csinált és amiben az van, hogy a piramisokat a földönkívüliek építették, az bezzeg igaz, mi? Viccesek vagytok ti, inkompetens fotelszakértők! :D
@parapoulis7721
@parapoulis7721 2 жыл бұрын
@@Vizilovaspolo Remélem hogy tíz éves vagy,a saját érdekedben! Ha nagyobb leszel majd használd az eszed!
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
A kritika csak a Magyarokra jellemző.Egyiptomban mindenki elhisz mindent.
@zsoltcsaba3086
@zsoltcsaba3086 12 күн бұрын
A médiának az a célja, hogy bamba birkák legyünk, és a valósághoz semmi közünk ne legyen. Árpi már elmondta, hogy építették a piramisokat.. Egyiptom a kémiáról szól.
@Abstrack88
@Abstrack88 3 жыл бұрын
Ez a videó egy óvodás ismeretterjesztő szintjén van. No comment.
@denyjhorvath9620
@denyjhorvath9620 3 жыл бұрын
Ez felháboritó, és nevetséges! Kitalált elméleteket, tényként közölni! Mint akiknek fizetek volna hogy ezt, a videot elkészitsék! 😀
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
Minden a turistákról szól. Javasoltam tegyenek ki egy táblát "A piramisokat az ufók építették" tízszer több turista jönne.
@szolgalatikli9923
@szolgalatikli9923 Жыл бұрын
Hát te neked fogalmad sincs hány "tudós" le van fizetve.... Ez megy több száz éve... Amit tanítanak,annak nagy része hazugság....És ez a céljuk.. Mert, ha megtudná az emberiség az igazi múltját,akkor nem tudnának irányítani....
@tiborhadnagy860
@tiborhadnagy860 3 жыл бұрын
A legviccesebb jelenetek a képeken amikor két ember csónakázik lefelé egy több tonnás kőtömbel a fedélzeten egy kifaragott teknőben a Níluson. A másik kedvencem mikor a több tonnás kőtömbbel gurigáznak a sivatag homokjában. És a legviccesebb az egészben az hogy ezt a mai napig így tanítják.
@peternegabor1383
@peternegabor1383 3 жыл бұрын
Sot a legviccesebb az hogy van aki meg el is hiszi hogy igy volt
@hoboce
@hoboce 3 жыл бұрын
A suliban a "honfoglalást" is tanítják, pedig a saját történelmünket illene tudni. Vicc az egész.
@kalan0921
@kalan0921 3 жыл бұрын
Szerintem a piramisokat nem ember építette és nem is 5000 ezer évesek.Sőt nem is temetkezési hely volt eredetileg…Az egyiptomiak csak megtalálták a piramisokat és ezért telepedtek le Egyiptomban…Fingjuk se volt róla hogy mik voltak a piramisok csak oda temették a meghalt fáraójukat..Egyes bizonyítékok szerint 15-20 ezer évesek a piramisok.Ember előtti civilizáció építette..
@szokejozsef
@szokejozsef 3 жыл бұрын
@@kalan0921 teleportálás oldotta meg eme eseményeket, ma használni e szót, akkoriban nem tudni hogyan nevezték. Egyszerűen, sokakban ott a képesség rá. Tagadni mindent könnyebb.
@gitgud3062
@gitgud3062 3 жыл бұрын
Hogyan tudnánk a saját történelmünket ha nem tanítja meg senki???
@saboteur-44
@saboteur-44 3 жыл бұрын
Jó kis félre vezető videó, több mint fele találgatás, nem tudjuk meg sosem hogy építették.
@tamasszakal136
@tamasszakal136 3 жыл бұрын
Csak azért kattintottam rá, hogy biztos legyek benne, hogy a szokásos hülyeséget nyomják. Fingjuk nincs, ki csinálta és miért, hogyan. Még a keletkezés időpontjában is több ezer évet tévednek. A dühítő, hogy rendesen hülyének néznek minket .......
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
Ne csodálkozz.Egyiptom nemzeti érdeke hogy Ők a legrégebbi civilizáció. Még akkor is mikor az első fáraó kisajátította magának a talált piramist.
@zsoltbudai2311
@zsoltbudai2311 3 жыл бұрын
Mi lenne ha a készítenél egy videót A piramisokról más megközelítéssel ?? Like akinek tetszik ez a gondolat
@gecfernandez
@gecfernandez 2 жыл бұрын
Nem fog, mert egy ötlete sincsen az ilyennek.
@zsoltcsaba3086
@zsoltcsaba3086 3 күн бұрын
@@zsoltbudai2311 Te tartalmat és mesét akarsz. Biztos megkapod, nincs ezzel semmi gond. Attól még tudás nem lesz mögötte.
@tabakisakal4481
@tabakisakal4481 2 жыл бұрын
Ha illetlenségnek tartom is, én nem bánom különösebben, hogy Pandora forrásmegjelölés nélkül magyarít máshonnét átvett anyagokat, de az, hogy ilyen gyermeteg „magyarázatokat” kritika nélkül továbbít, az már igazi szégyen. A videó a piramisok építése körül torlódó problémák közül a legegyszerűbbnek is csak a felszínét kapargatta meg, és azt sem sikerült kellően tisztáznia. Mellesleg szerintem a régészek hozzáállását elég jól mutatja a bemutatott fatalpon-szánkáztatás bámulatos felfedezése: Ha jól emlékszem, valamikor a kétezres évek elején (vagy pár évvel előtte) jutott valakinek az eszébe, hogy a freskón ábrázolt módszert a gyakorlatban is kipróbálja -- és jé, tényleg működött. De ezzel csakugyan ki van pipálva minden nehézség? Hogyan termelték ki rézszerszámokkal és faékekkel azt a néhány percenként legalább egy irdatlan kőtömböt? Hogyan rakták őket hajóra? Ha feltételezzük is, hogy a freskókon nem egészen hitelesen ábrázolták a hajók méretét -- végül is hány hajónak kellett folyamatosan, évtizedeken keresztül szállítania a köveket? És nem száz méterrel kellett őket odább vinni a bányából... A többek által emlegetett öntött kő sok mindent megmagyarázna, ha arra is választ kapnánk, hogy a mondjuk több százezer tonnás vízüveg- vagy hamulúg honnan és miféle gyártási folyamat eredményeként került a masszába. Szerintem az alternatív megoldások keresői ugyanabba a hibába esnek, mint a régészek. Az utóbbiak egy nyári tábor keretében felraknak harmincan (itt hasamra ütök a számoknál) például egy öt méter magas piramist 200 kilós kövekből egy hónap alatt, aztán osztanak-szoroznak, és bizonyítva látják, hogy ugyanezt meg tudja csinálni négyezer ember háromtonnás kövekből 120 méteresre 20 év alatt -- de a kis modell meg a valódi méret és súly közti különbség egy halom olyan problémát vet fel, ami nem kezelhető a munkások számának növelésével. Az előbbiek pedig klassz kutyulékokat állítanak elő boltban vásárolt összetevőkből joghurtos pohárban, de több millió tonna kőről beszélünk! Nem, semmit nem tudunk a tényleges technológiáról. És ez jóformán csak a hórukkmunka. Ahhoz, hogy ezt a mérhetetlen mennyiségű anyagot feltornyozzák, szilárd alapra volt szükség, amihez egy sziklaplatót kellett kialakítani. Ki, milyen alapon és milyen tudás birtokában választotta ki a helyet? Hogyan planírozták el? Khufu piramisa nem pusztán egy kőkupac, bonyolult, térbeli szerkezet található benne -- szűk folyosók, továbbá kamrák, milliméter pontossággal illesztett, tükörsimára csiszolt, több tíz tonnás gránittömbökből. Ez a kő nagyjából üvegkeménységű, ami ahhoz képest, hogy rézeszközökkel már a puha mészkő megmunkálása is képtelenségnek tűnik... hát, kihívás. Ki tervezte meg? Ki volt képes kivitelezni, és hogyan? Nem akarom elkötelezni magam abban a kérdésben, hogy valami idegen civilizáció, vagy maguk az egyiptomiak voltak képesek minderre. Van, aki az utóbbira csak legyint, de érdemes odafigyelni az egyértelműen őáltaluk készített „apróságokra” is. Obeliszkek, sztélék, sőt használati tárgyak tömege készült gránitból, bazaltból, dioritból -- egyszóval a legkeményebb kőzetekből -- precíz, éles vonalú, szépen rajzolt domborművekkel telezsúfolva. Nem tudjuk, hogyan csinálták. Volt rá kísérlet, hogy például a leletanyagban talált kővázákat a freskókról ismert megoldással, nehezékes esztergával készítsék el, ez sikerrel is járt... a munka körülbelül fél évig tartott. Ilyesféle leletekből valami harmincezer került elő, tehát sejteni lehet, hogy nem holmi fáraó őrült pénzekkel megfizetett egyszeri megbízásáról van szó. Megint csak jelzem: A régészek szerint ebben a korban csak réz-, fa- és kőszerszámok álltak rendelkezésre, illetve csiszoláshoz a sivatag homokja. Valamit nagyon nem tudunk. A videó csak az egyiptomi építészettel foglalkozik, mint egyszeri, megismételhetetlen csodával, nem egészen alaptalanul, ugyanakkor van még néhány megfejtetlen rejtély a történelem hajnaláról. Gyakori toposz, hogy „még a modern technológiával is nehéz lenne megvalósítani”. Ez sok esetben csak lózung: Valójában nem tudunk elképzelni egy olyan vállalkozást, amely technikailag és gazdaságilag képes lenne arra, hogy több tíz kilométeres falakat emeljen 2-3-5 méteres, szabálytalan kőtömbökből, amelyek három dimenzióban olyan pontosan illeszkednek, hogy a kövek közé egy bankkártyát sem lehetne becsúsztatni (ezt egyébként jól magyarázná az öntött kő, csak az ipari háttér nem világos). Vagy a kőfejtés helyén a derékszögű sarkokkal kivágott kőtömbök helye, ami egyetlen ma használatos szerszám nyomára sem hasonlít. Vagy a történelem hajnalán olyan bonyodalmas, szögletes negatív formák használata, ami vágókoronggal, vídiavésőkkel is nehézkesen utánozható, kézi eszközökkel meg maga a pokol; Mintha az alkotók mazochista módon a legkellemetlenebb, már-már lehetetlen feladatot keresték volna. Itt is valami olyasmi lehet a háttérben, amit nem ismerünk, vélhetőleg egy olyan technika, amelyben éppen ezek a formák kínálták magukat. Ilyesmi Dél-Amerikában tömegével található. Indiában az elvileg már belátható 1-2000 éves történelmünkben is számtalan elképesztő méretű templom épült jóformán a semmi közepén -- legalábbis ma nem tudjuk megmagyarázni, hogy hogyan kerültek oda, nemegyszer alkalmas építőanyag és víz nélkül, nehezen elérhető helyekre, például csak gyalog megközelíthető hegycsúcsokra. Ja, és kemény kőből készült, kifinomult szobrok ezreivel. Efféle érthetetlen építmények tízezrével vannak a világon. Tízezrével. Mindezekhez képest már csak lábjegyzet, hogy hetente és tucatszámra kerülnek el olyan leletek, amelyek megmagyarázhatatlan módon kilógnak a videóval remekül illusztrált naiv történelemszemlélet kereteiből. Nehéz elképzelni, hogy ez a bárgyúság ne a butítás kifejezett szándékával került volna a közönség elé.
@attilabalazs7348
@attilabalazs7348 2 жыл бұрын
Pontosan ki számoltam, 4000 kőművessel 25 évre számolva 15 naponta kellet egy kővel el készüljön 1 mester
@garics777
@garics777 Жыл бұрын
Ebből a hozzászólásból több információt kaptam mint magából a videóból. Köszi hogy ezt mind leírtad!
@nebakonyi9080
@nebakonyi9080 Жыл бұрын
Nem emberek, sem szakemberek tervezték, készítették..Nem e földi világról valók..Idegen civilizáció igazán fejlett technológiával...Az sem véletlen, hogy a fáraók, az egyiptomiak jó része nagyobb, erősebb volt az embernél...Nem mernék bemenni sem kutakodni a piramisok után...hiszen nem véletlenül haltak meg kutatók sem ott a helyszínen...
@tamasvarga6673
@tamasvarga6673 Жыл бұрын
Keops piramis??? Azért mert ő bele tudta karcoltatni a nevét (mert az ő technológiájúk ennyiben ki is merűlt). Összességében sok teljesen idióta metódus lett megjelölve... Menj ki a sivatagba és próbálj egyedül csak egy 50 kg-követ vonszolni kicsit mielőtt bárkinek a "laboratóriumban bizonyított" egyszerű megoldását elfogadnád amiből melletleg teljes egészében hiányzik a vertikális problémák említáse is..... Szerinted minden 2 tonnás követ csak a földre tettek le? 😂
@tamasvarga6673
@tamasvarga6673 Жыл бұрын
​@@attilabalazs7348szerinted sikerült néhány perc alatt hejére tenni minden követ??? 😂😂😂
@hiphopbass5860
@hiphopbass5860 3 жыл бұрын
Ebben az egészben az a szomorú, hogy az emberiség kajak elhiszi magáról azt, hogy rajtunk kívül soha nem is létezett/létezik fejlettebb civilizáció. Pedig ennek ékes bizonyítéka azok az építmények illetve dolgok a földön, amikre a hatalmas agykapacitással rendelkező tudósok, fizikusok, stb se tudják a választ. És mindezt tetézi az a súlyos igazság, hogy a technológiai fejlődéssel az emberek borzalmasan butulnak.
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
Én se venném biztosra , hogy emberek építették. Vagy ha igen akkor segìtséggel
@kkjj6325
@kkjj6325 3 жыл бұрын
Amikor Dél Amerikában sorra találták a platinából, aluminiumból készült tárgyakat, amiknek az elkészítése elektromosság nélkül gyakorlatilag nem lehetséges, akkor a történészek azt találták ki, hogy porból sajtolták a faprésekkel. Természetesen egyetlen kémikust, fizikus, vagy legalább egy kohászt meg nem kérdeztek. Ezzel elrendezték magukban a kérdést. Az egész történettudomány egy vicc.
@roobertoo333
@roobertoo333 3 жыл бұрын
Jól gondolod, volt fejlettebb emberi civilizáció. Arra a sok ékes bizonyítékra jó páran tudják a választ, hogy miképpen csinálták. Viszont amikor megosztják az információt akik tudják, akkor két lehetőség lép életbe. Vagy eltűnik a sok szemét információ között az interneten, mert a megosztó ember nem egy híres tudós, vagy ha híres tudós akkor vége a szakmai karrierjének. Sőt az egész szakma kirekeszti. Ez igen gyakori eset. Nem cél hogy tudd mi történt annak idején, és miért lett annak a kornak vége. A vicces számomra, hogy voltaképpen már egy részét tudod most is, de pont úgy adták neked elő, hogy mesének hidd.
@roobertoo333
@roobertoo333 3 жыл бұрын
@lab22johnny Abból az információ halmazból épitkezel, ami tudomásodra jutott. Amíről nem tudsz, az számodra nincs.
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
@lab22johnny ne idegelj már te engem. Piramisok és más épületek belsejében még nem látad a villakörtére kisértetiesen emlékeztető rajzokat??? Nem láttad a kisértetiesen űrhajó vagy skafander rajzokat??? No és idézlek: " Józsi, a földtörténeti korok rétegeiben a dinoszauruszokig leástunk szanaszét a bolygón. Többszáz millió éves időskáláról beszélünk, ne idegelj már" Honnan tudod ha leástak nem-e találtak valamit, csak éppen nem kötötték az orrunkra??? Töbszáz millio éves időskála??? Mit beszélsz te? Az óceánok mélyét abszolút nem látjuk ember!!! Mi van ha nem is a földben van valami, hanem az óceán fenekén. Lehet olyan technika nekik ami nekünk nincs és oda le tudtak merülni. Attól mert te valamit nem tudsz, nem azt jelenti nem létezik vagy nem volt. Pont neked fogja elárúlni a titkosszolgálat és Nasa vagy bármely szervezet ha valamit találtak igaz? Kapise?
@11ildiko11
@11ildiko11 3 жыл бұрын
A hulyesegnek nincs Hatara kulonosen ha tudomanyosnak hangzik!
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
Ha baromságot is mondasz de áltudományos doksifilmben teszed.Akkor sokan el fogják hinni ám! :)
@janosnegabor2702
@janosnegabor2702 3 жыл бұрын
45 munkavállaló elhúz 16 tonnát egy méterre , aztán mind rokkantnyugdíjas ! Majd felvitték 46 emeletig vháhhháhhhá ekkora szart megetetni :)
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
de nem is simán egy méterre, hanem emelkedőn felfelé!!! Mert ha szar akkor legyen büdös mondják. xd
@kkjj6325
@kkjj6325 3 жыл бұрын
16 tonna/45 ember az fejenként 355 kiló. Valamit tudtak ezek az egyiptomiak..... :D Biztos készültek a görög olimpiára. :D:D:D
2 жыл бұрын
@*** xxx Ugyan, aki kiadja, gondolja át. Ennyi erővel mindenki mindenhol össze-vissza beszélhet. 45 munkás pedig akkor viszel egy ilyen követ, Ha egyenként tudnak 355 kg-ot emelni.
2 жыл бұрын
@*** xxx Oké. Akkor húzzál odébb egy cementes zsákot. Megy? Oké. Húzzál odébb kettőt. Megy? Gratulálok. Húzzál odébb hármat. Megy? Ne kamuzz. Vizes lett a homok? Hát, bebrunyáltak. ... Nem kéne erőltetni ezt a témát.
2 жыл бұрын
@*** xxx Hm. És vizes homokon emelik fel a következő kőre, ill. szállítják fel a piramis tetejére?
@camplazlo14
@camplazlo14 3 жыл бұрын
Ennél nagyobb megtévesztő videót még nem láttam, pedig elég sokat informálódtam a témában. Már réges régen megdőltek ezek a dolgok, amiket itt összehordott a videó készítője...
@zsoltbudai2311
@zsoltbudai2311 3 жыл бұрын
Igen mert a videó készítője azokat mondja el amit az iskolában lehet tanulni
@belabaksay-roka900
@belabaksay-roka900 3 жыл бұрын
Ha nem indoklod, MI a megtévesztő a videóban, akkor az állításod csak egy levegőben lebegő tollpihe, aminek szinte semmi súlya sincs... (Kevesebb értékű, mint az állítás, miszerint a Föld, lapos...)
@janos4786
@janos4786 3 жыл бұрын
@@belabaksay-roka900 Pártusok építették a piramisokat ez nyílt titok! Pártusok a Magyaroktól egy levált nép csoport (tehát Magyarok) Jézus Pártus herceg , tehát Magyar vérvonallal rendelkezik..!
@belabaksay-roka900
@belabaksay-roka900 3 жыл бұрын
@@janos4786 ...Ja... A Holdat meg Mészáros "pénztáros" Lőrinc építette (még időutazóként, 4,5 milliárd évvel ezelőtt...), éspedig azzal a céllal, hogy amikor Orbánnak menekülnie kell Magyarországról (merthogy rövidesen az lesz...), akkor legyen hova mennie... Ne röhögtess! (De tényleg...) Nagyjából annyira tényszerűek az állításaid, mint az, hogy a gumikacsák képesek visszarepülni a part menti nádasban rejtőző vadász karjára… És kb. annyira vagy hiteles, mint az önmagát két felvonás közti szünetben Verdi-rajongónak beállító „Repülős Gizi” az Operaház büféjében... …Mindent összevéve: őrültebb vagy, mint Frici bácsi, a szomszédom, aki miután kézhez kapta a nemzeti inzultációs ívet, úgy meg volt zavarodva, hogy leslattyogott a sarki kiskocsmába, ott kért a csapostól egy korsó alkoholmentes órát, majd miután az üzletvezető kivezettette a helyiségből, átment az utca túloldalán lévő órás bungiba, és ott kért a mestertől egy-egy szép kivitelű, 21 köves vízhatlan sört.. No de hát… „Elbájolóan szórakoztató látni, mikor a szellemileg vakok büszke idiotizmussal lépkednek saját hülyeségük zászlaja alatt, és bárgyú képpel rázogatják elmeháborodottságukról hírt adó transzparenseiket...” /Vulpus „Scepticus” Optimus Prætor/ Hát így...
@ariamine4161
@ariamine4161 3 жыл бұрын
Igaz
@tiborberkes4599
@tiborberkes4599 3 жыл бұрын
Na megint köpött a TV maci. Jó éjszakát gyerekek! Holnap újra mesélek nektek.
@BuddyHollygan
@BuddyHollygan Жыл бұрын
Amit mondasz, el is hiszed? Ezt a sületlenséget már sokszor sokféle formában próbálták velünk megetetni. Az a baj, hogy még magyarul sem tudsz helyesen beszélni - pl. többes számra hivatkozva a kontextust is figyelembe véve konzekvensen egyes számban fejezed be a mondatot.... De csak próbálj meg egy picit utána számolni: Ha kb. 20 évig építették és kb. 2.3 millió kő volt összesen, akkor még 5!!!!!!!!!!!!!!!!!!! percük sem volt egyetlen kő elhelyezésére, ebbe bele kell érteni a tetején lévő "kisebb" több tonnás köveket is ??? Vagy azt kipróbáltad, hogy 50 ember mikor húz el nedves homokon egy 16 tonnás kőtömböt, mert ha kiszámolod fizikai szinten a súrlódási erő legyőzéséhez sík terepen még így is több mint 100 kg jut 1 emberre! Bár ha lejtőn felfelé húzod akkor jóval több kell! De akadt 80 tonnás kőtömb is amit még egy mai 500 lóerős kamion sem tud elhúzni. Amikor már a teteje fel jártak, a felfelé vezető út közel 40 km!!! Szóval nem egész 5 perc alatt elhúztak egy kőtömböt 40 km hosszon ráadásul felfelé. Tényleg hihetőnek találod ezt? Mert ezt még egy hétköznapi óvodás sem fogja bekajálni. De mesélgesd csak ezeket a leellenőrizhető valótlanságokat, hátha elhisszük. Maradjunk annyiban, hogy a mai napig nincs elfogadható magyarázat ezek építésére. Ám ezzel csak az a baj, hogy az emberi EGO nem képes ezt elfogadni (tisztelet a gondolkodó kivételnek, aki képes elfogadni, hogy nem lehet tudni)...
@erikorsos3485
@erikorsos3485 11 ай бұрын
PONTOSAN!!!!!!!!! VÉGRE VALAKI!
@unipresslinex
@unipresslinex 3 жыл бұрын
Közel 5 ezer évvel ezelőtt milyen kötelek voltak amivel ezeket a hatalmas köveket mozgatták volna?
@mariahorvath7925
@mariahorvath7925 3 жыл бұрын
Jó kérdés
@gabrieltoth554
@gabrieltoth554 3 жыл бұрын
Hát jah.Amúgy meg oké,hogy rájöttek,hogy a nedves homokon jobban csúszik a szánkó,de aztán ezt a "tudást" miért nem használták utánna is.Jó,gondolom nem kellett több piramist építeni,de miért merült feledésbe?
@nagyistvan2389
@nagyistvan2389 3 жыл бұрын
Kender kotel pl.
@fitnessbathory
@fitnessbathory 3 жыл бұрын
@@gabrieltoth554 A "sötét" a középkorban az ókor találmánya, tudományos vívmányai kitoroltettek. Eretneksegnek gondolták. A legtöbb feljegyzésre bibliát írták.
@CorVex691
@CorVex691 3 жыл бұрын
@@gabrieltoth554 Mert romaiak felgyujtottak a könyvtarakat amikben benne volt a tudas. meg hanyatlas is volt, szinte mindeg volt amikor egy farao, kiraly, csaszar vezetö meghalt, sokszor hanyatlas jöt.. .masik meg mi ez a hülye kerdes hogy milyen kötelek voltak? piramist tudtak epiteni de kötelet gyartani nem?? Ösemberek is vartak a bört szeritned mivel? selyem ruhazat is mar madj 4000-5000 eves, de kötelet nem talaltak fel?? Mai emberben benne van mint ha az elmult 200 evben fejlödtünk volna idaig!
@kaposfured
@kaposfured 3 жыл бұрын
sajnalatos modon sok tevhit, tevinformaciot sorolt fel a video. a piramis nem temetkezesi hely volt, nem temetkezett oda senki. a temetkezesek a kiralyok volgyeben tortentek.
@attilasantha3371
@attilasantha3371 3 жыл бұрын
Igen, A piramisok meditációs épületek voltak kb 10 ezer éve és nem 5 ezer èpültek
@ferencszocs6308
@ferencszocs6308 3 жыл бұрын
Ennyi hülyeséget összehordani .aki ezt csinálta ezt elhiszi? Csakhogy valamiről csináljon valami filmet
@lajos3980
@lajos3980 3 жыл бұрын
Na de Feeeeeri
@zoltanvarga8000
@zoltanvarga8000 3 жыл бұрын
16t=16000kg. 16000:45= 355,55 kg/fő. 1 ember arréb húzzon 355kg követ, hát nem kis teljesítmény! Lejtőn, hátszéllel talán még menne is. Lehet a hangyák hordták össze.
@jozsefberes2668
@jozsefberes2668 3 жыл бұрын
@*** xxx amilyen nagy a világegyetem nem hinném hogy valaha is ide eljutott volna egy idegen civilizáció, még akkor sem ha a szomszédos 100-1000 fényévre van, az usa ufóugyek is mese a hidegháborúban, ezt bizony ember építette.
@asaldahed
@asaldahed 3 жыл бұрын
"Lejtőn, hátszéllel talán még menne is" - sírok a nevetéstől. jó reggelt. köszönöm :D
@ferencbrandhuber2768
@ferencbrandhuber2768 3 жыл бұрын
@*** xxx Meg ott voltak az igavonó állatok(Ápisz bikák). Mivel több százat mumifikáltak,valószínüleg fontosak voltak.
@molnarattila3113
@molnarattila3113 3 жыл бұрын
@@jozsefberes2668 Szerintem is! Akkor a Kínai Nagy Falat is az ufók építették, pedig több anyag van benne, mint az összes piramisban! És a Kínai Nagy Falról senki nem gondolja, hogy az ufók műve!
@sagiszombathely4496
@sagiszombathely4496 3 жыл бұрын
Nem nagyon ismerik az akkori Technikàt , 20 30 év sok idő munkaerő volt bőven , és mégis csak elkészült !
@richardzdenko3888
@richardzdenko3888 3 жыл бұрын
A kőtömbök átlagos súlya 16 tonna , ezért legalább 45 ember kell az elmozdításához a videó szerint. Tehát emberenként kb 355 kilogrammot mozgattak :D
@ChbyChby
@ChbyChby 3 жыл бұрын
És hogyan emelték fel? Erre sem tért ki :D :d Ez egy szar video volt.
@ChbyChby
@ChbyChby 3 жыл бұрын
@Nóra Takács-Borkuti 2,5 tonna az átlag súlya egy kőtömbnek, valólyában ez 1,5 tonnától több tíz tonnáig terjed, de ha el is húzgálták valahogy, akkor is maradt a kérdésem, hogyan emelték a helyére, mérnöki precizitással, matematikai pontossággal....és ne felejtsük el kb 4500 évvel ezelőttről beszélünk ;)
@kalan0921
@kalan0921 2 жыл бұрын
@@ChbyChby ha emberek is építették akkor sokkal fejlettebbek voltak mint ma
@zoltansinka7521
@zoltansinka7521 2 жыл бұрын
@@ChbyChby Kb úgy, ahogy egyetlen A4es lapból, és csakis abból, 2mnél magasabb tornyot építettek
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
Egyenes úton. És a kanyarban?
@osztalyzart2925
@osztalyzart2925 3 жыл бұрын
KZbinr Senki Alfonz tudományos előadását ajánlanám! Úgy mond "eccerű de naccerű" A hosszabbik verziója az igazi!😊😊👍❤❤ A piramisokról szól.
@TovayIstvan
@TovayIstvan 3 жыл бұрын
45 ember kell egy 16 tonnás kőhöz"" szóval egy ember 355.5kg-ot cipel, biztos jól kicombosodtak ezek az egyiptomiak.
@kkjj6325
@kkjj6325 3 жыл бұрын
Kénytelenek voltak megállni 45-nél mert többen nem férhettek volna köré. :D Gondolták úgyse számol utána senki. :D Tévedtek.
@sagiszombathely4496
@sagiszombathely4496 3 жыл бұрын
45 ember kellett a mozgatásához , nem a megemeléshez !
@TovayIstvan
@TovayIstvan 3 жыл бұрын
@@sagiszombathely4496 Az a teória is rég megdőlt már hogy farönkökön görgették a köveket, mert hátra sem tud érni egy rönk mire szétzúzódik a 16 tonna alatt, de voltak nagyobb kövek is.
@renatosarkozi5127
@renatosarkozi5127 3 жыл бұрын
Még jó, hogy a videóban volt egy jelenet, ahol megemlítették, hogy nedves homokon húzták, ami által elviekben fele annyi erőre van csak szükség
@TovayIstvan
@TovayIstvan 3 жыл бұрын
Naa akkor nem is baj hogy nem néztem végig:'D
@tiborhadnagy860
@tiborhadnagy860 3 жыл бұрын
Hogyan tudtak ilyen építményt létrehozni? Úgy hogy nem ők építették.
@zatrok78
@zatrok78 3 жыл бұрын
Ja, az isten, nem? 😂
@osztalyzart2925
@osztalyzart2925 3 жыл бұрын
@@zatrok78 Lehetséges.
@tiborhadnagy860
@tiborhadnagy860 3 жыл бұрын
@@zatrok78 Kérdés hogy ki miben hisz.
@f1paperboy
@f1paperboy 3 жыл бұрын
@@zatrok78 Nem,hanem egy letünt civilizáció akik az emberek előtt éltek,vagy földönkivüli civilizáció.
@tiborhadnagy860
@tiborhadnagy860 3 жыл бұрын
@@f1paperboy Ja! Ez inkább valószínűbb mint bármi más.
@FHM336
@FHM336 3 жыл бұрын
Közel 5000 év... Na itt állítottam meg a videót 😂 köszönöm mára ennyi elég volt 🤣
@kabirbody
@kabirbody 3 жыл бұрын
Most vagyunk 2021ben Krisztus után + idoszamitasunk előtt 3000 mi ezzel a baj?
@GabiSz-r1i
@GabiSz-r1i 10 ай бұрын
Én valahogy hihetetlennek tartom hogy emberek építették Amikor Egyiptomba voltam,láttam olyan kőtömböt ami ha 50 tonna nem volt akkor 1 se Talán mai napig nincs ilyen gép ami megemeli,akkor gépek se voltak. Vagy ami 100%-os pontossággal van vágva (lézervágóval) hogyan???
@tibornemeth519
@tibornemeth519 3 жыл бұрын
1 darab követ nem tudtak volna pontosan elhelyezni.Már az első kőnél elbaszták volna. Egyszerűen nem voltak meg a feltételek. A mai munkagépekkel is nagy kihívás lenne ilyen pontosan felépíteni a Piramisokat. /Szerintem/
@zsoltunger5461
@zsoltunger5461 2 жыл бұрын
Ma a mai technikával logisztikával nem lehet megcsinálni ,duma van de senki sem meri le modellezni kicsiben ,aki látott ekkora követ azt nem lehet mesével elkábitani )))aztán rengeteg piramis van az egész földön
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
Láttam egy temetésen hogyan húzzák ki a kötelet a leengedett koporsó alól. És 30 tonnás kő alól a 60 kötelet? Azt elképzelni sem tudom.
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
Sajnos még azt sem tudjuk melyik volt az első kő. Annyira bonyolult már az alap és a földalatti rész is hogy ott már szellőztetés és világítás is kell. Hányszor tudnál felvinni egy nap, egy papírlapot a századik emeletre. Egy munkacsoport 1 követ 1 hét alatt vinne fel.
@gdocs1307
@gdocs1307 2 жыл бұрын
És hogyan faragták ki a 16 tonnás köveket milliméter pontossággal? Úgy hogy több millió ilyen kőtömbből áll egy ilyen piramis. És földrengésbiztos. És amúgy Kínában is vannak piramisok, több száz. Azokat is az egyiptomiak építették? És hogy jön ide a mumifikálás?
@zsoltcsaba3086
@zsoltcsaba3086 12 күн бұрын
Árpi már rég megválaszolta.
@Norb23
@Norb23 11 ай бұрын
Nekem erről a piramisokról mindig a Húsvét - szigetén lévő Moai fejek ugranak be valamiért.. De lehet csak hülyeség, hogy jóval a földben van még valami.
@zsoltcsaba3086
@zsoltcsaba3086 12 күн бұрын
Ugyanúgy öntött kövek.
@Norb23
@Norb23 3 күн бұрын
Számomra is egy érdekes teória ez.
@ianosescuion9218
@ianosescuion9218 3 жыл бұрын
Csak az a gond, hogy a belső tereket hogyan építették egyszerre a kőtömbökkel. A sorrend nagyon fontos. Ezt csak úgy lehet ha szétszednéd és újra összeraknád az egészet mert az épület egyre szűkűl felfele és a végén nincs hely befejezni. A technológia és a szállítás kérdése nincs megválaszolva eléggé.
@gerardoruszo7843
@gerardoruszo7843 3 жыл бұрын
Nem iss lehet megválaszolni, emberi kézzel 4500 évvel ezelőtt ilyet építeni no chance és sajnoss van aki elhiszi....
@moraleserik7689
@moraleserik7689 3 жыл бұрын
@@gerardoruszo7843 Hát persze..! UFO-k voltak, egyértelműű. Hűje, aki erre nem jön rá magától!
@bencecsepanyi-istok7963
@bencecsepanyi-istok7963 3 жыл бұрын
Akik pontos j-vel írják a hülye szót, azok végülis elvárják, hogy komolyan vegyék őket? ...vagy csak puszta írónia lenne, szarul tálalva?
@ianosescuion9218
@ianosescuion9218 3 жыл бұрын
@@bencecsepanyi-istok7963 Mást akart mondani. Valakinek a hűje.🤣🤣🤣. Valakinek a hűje nem jön rá magától.😅😅😅. Érthető?😊
@janomano1396
@janomano1396 3 жыл бұрын
Nekem az is kérdés,hogy ha sok ezer ember építette ezeket akkor mit ettek és ittak ot!?
@renatosarkozi5127
@renatosarkozi5127 3 жыл бұрын
20-30 évig épült?? Az akkori átlag életkort figyelembe véve akkor vehetjük úgy, hogy egy új fáraó szüketésekor kezdik el, hogy a halálára kész legyen?
@matetamas83
@matetamas83 3 жыл бұрын
Miért nem lehet beismerni, hogy nem tudjuk hogyan épültek?
@BuddyHollygan
@BuddyHollygan Жыл бұрын
Az EGO miatt kérlek szépen! :)
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
A katekizmus azt jelenti hogy Így volt és kész.Fogadd el! Emberek építették! (vagynem). Kellene egy hajszál a kövek között, vagy egy megszáradt hasmenés megkövült maradványa. Na az már analizálható lenne a kormeghatározásban. Mammut kaka is jó lenne.
@ChbyChby
@ChbyChby 3 жыл бұрын
Ezek az állítások több sebből véreznek, és semmit nem lehet megtudni a címben feltett kérdéssel kapcsolatban. Persze ez onnan is fakad, hogy gyakorlatilag pontosan a mai napig senki nem tudja ezeket, csak elméletek vannak, bár ezeket könnyedén meg lehet cáfolni.
@istvandaroczi1273
@istvandaroczi1273 3 жыл бұрын
Egy kis matek feladvány! 20-30 évig építették a piramist, ami kb 2 500 000 , kb16 t kőből készült! Na most legyen olyan kedves számolja már ki hány perc mondjuk 25 év? Akkor hány percük volt egy kőtömbre! ? Meg van az eredmény? Na akkor lehet elölről kezdeni a gondolkozást!
@aniko-8236
@aniko-8236 3 жыл бұрын
A köveket nem faragták hanem öntötték.Ugyanúgy mint ma a betont vagy a gránit őrleményes padlót,ablakpárkányt,sírkövet stb stb. Azért mert régen éltek nem voltak olyan primitivek mint ezeknek az ismeretterjesztő filmeknek a készítői gondolják. Egyébként úgy tudom már lehet archeogentikai vizsgálatokat végezni a múmiákon vagy az építőmunkások csontvázain. Minek már ez a sok buta találgatás ha a tudomány ma olyan szinten áll,hogy egyszerű vizsgálattal meg lehet a Dns-t határozni? Valószínűleg már rég megcsinálták csak kellemetlen lenne közölni a világgal,hogy mekkorát tévedtek.
@peterkurucz3583
@peterkurucz3583 3 жыл бұрын
Először én is azt hittem, hogy a kövek öntése a logikus magyarázat, de ezzel az a gond, hogy akkor egyformák lennének a kőtömbök. Vajóban viszont nincs két egyforma darab.
@aniko-8236
@aniko-8236 3 жыл бұрын
Olvastam Papp Árpád László könyvét aki meg is csinálta azokat a kémiai kísérleteket a piramisból származó kődarabbal amivel az örleményből készült követ újra szét lehet alkotórészeire bontani.Ez az eljárás a természetes kőre semmilyen hatással nem volt.
@arnoldk9252
@arnoldk9252 2 жыл бұрын
Jaja. Stonehenge-t is úgy öntötték és a Húsvét-szigetekre is kiutazott a malterosbrigád, hogy moai szobrokat zsaluzzon.
@sakkmatt
@sakkmatt 2 жыл бұрын
A piramis kövei helyszíni erózió tekintetében 500 éves eltéréseket mutatkoznak. Így az építése 1000 évet vett igénybe. (ha építették)
@zsoltcsaba3086
@zsoltcsaba3086 12 күн бұрын
​@@peterkurucz3583Miért lenne két egyforma kőtömb? A köveket egymáshoz zsaluzták.
@mihalykerekes8355
@mihalykerekes8355 3 жыл бұрын
Közmunka program , "már akkor is"
@peternegabor1383
@peternegabor1383 3 жыл бұрын
Ja persze feketen
@feheriren-sw3gd
@feheriren-sw3gd Жыл бұрын
Tetszik
@emanacio
@emanacio 3 жыл бұрын
Az egyiptomi piramisok soha nem voltak temetkezési hely, hiszen múmiát sem találtak benne. A köveket meg öntötték: gránit , diorit, alabástrom, bazalt,...
@BuddyHollygan
@BuddyHollygan 11 ай бұрын
Ja és hogy készítették az őrleményt és mennyi ideig tartott 1 elem elkészítése és odaszállítása? :)
@emanacio
@emanacio 11 ай бұрын
@@BuddyHollygan Minden alapanyag ott van a helyszínen. A Szahara homokja két okból nem alkalmas a mai cementes építéshez. Az egyik, hogy sós, a másik, hogy nem kvarc, hanem földpát őrlemény-máladék. A mészkő tömbök nagy része sós, pontosabban szalmiáksós. Vagyis a puha mészkőből egy tömörebb és keményebb kő lesz néhány órán belül. A piramis kövei , aminek darabja 2-3t-s alig 1-3 perc alatt tud elkészülni. A gránit, diorit, grandodiorit, bazalt egy kicsit lassabban készül, mert az átkristályosodás .
@zsoltcsaba3086
@zsoltcsaba3086 12 күн бұрын
​​Milyen örleményt? A sivatag homokja gránit őrlemény. Adalékanyag kell csak hozzá. Egymáshoz zsaluzták a köveket, elemeket nem vittek sehová. Zsaluztak, mint most a batontechnikánál.
@mzperx07
@mzperx07 3 жыл бұрын
Engem az érdekelne, hogy milyen daruval tették fel a legutolsó követ a piramis csúcsára :D
@gerardoruszo7843
@gerardoruszo7843 3 жыл бұрын
Engem meg az hogy amikor megpróbálták leutánozni csak a formályát a földön megállás nélkül 22 évig tartott, de ja emberek 10 tonnás köveket dobáltak :D
@szabolcsfilep8346
@szabolcsfilep8346 3 жыл бұрын
@@gerardoruszo7843 megépült… nem?
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
@@szabolcsfilep8346 😂😂😂
@zatrok78
@zatrok78 3 жыл бұрын
Azzal kezdték 😂
@jozsefpongo2199
@jozsefpongo2199 3 жыл бұрын
A piramis fele magasságától a köveket kisebbre faragták. Lehet hogy egy kisebb követ már emberek is felcipelnek valahogy?
@krisz203
@krisz203 3 жыл бұрын
Űrlények építették
@lorantberettyan2699
@lorantberettyan2699 3 жыл бұрын
Igen, vagy Alienek & Predàtorok ...
@imrekrisztian6234
@imrekrisztian6234 3 жыл бұрын
Ez 1 értelmetlen film ! Kérdés = ha 1 5 tonnás kötömb behelyezésére 2 perc jútott hogy csinálták ? És mivel ? A piramis 2 millió db köböl áll a felépitéséhez tartozó idöben 2 perc állt a kötömb behelyezésére .... Lehetetlen ! Még a mai technikával is !!!! És nem voltak acél szerszámaik mivel nem ismerték azt !!! Én biztos vagyok benne hogy ezt csak a földönkivüliek épithették ez 100 % !! És még ma sincs magyarázat arra hogyan csinálták és arra sem hogy mikor !!!!
@jozsefpongo2199
@jozsefpongo2199 3 жыл бұрын
Igazad van nem 2 perc volt rá. A 2 perc a fáraó élettartamából jött ki, hogy a piramis elkészüljön a temetésre. Csak azt tudnám ki volt az, aki tudta, hogy mikorra legyen kész.
@szokejozsef
@szokejozsef 3 жыл бұрын
Közösségi hálón elmondják hogyan lehet köveket önteni. Víz üveg a kulcs hozzá. Ha hozom a linket törlik a szavaimat, de lehet még így is. Gránitot is tudja önteni oldani...
@csinaldmagad1053
@csinaldmagad1053 2 жыл бұрын
16 tonnát nem fog 45 ember el mozdítani. Halvány lila fingunk sincs hogyan épültek
@erzsebetvrzala9847
@erzsebetvrzala9847 3 жыл бұрын
Jó pelenkáik vannak 😎. Biztos azért nehogy besz.... a nagy erölködésben...
@Not-impossiblebutHard19
@Not-impossiblebutHard19 3 жыл бұрын
Érdekesnek hangzottak! :) Bár annyira nem a szívem csücske a történelem ezen része,de attól még érdekes! :)
@kabirbody
@kabirbody 2 жыл бұрын
Annyira vicces, hogy komolyan gondolnak olyan logikai buktatókat, hogy például a kereket még nem ismerték de a múmiákat már 4000 5000 évekre tudták tartosítani. Ez kb olyan mintha még nem találtuk volna fel a kereket de már tudnánk hogyan kell májat átültetni vagy szivet.
@istvanpesti5758
@istvanpesti5758 5 ай бұрын
A rámpa a megoldás. Csak kb 1km hosszú, 150 m magas, piramis alakú rámpa kell, mert az is kötőanyag nélküli. Az elkészült piramis után a rámpa anyagát el lehet vinni a város építéséhez.
@tiborracz8098
@tiborracz8098 2 жыл бұрын
A videó csak arra tért ki, h hogyan szálították A pontból B potba a több tonnás köveket.. nedves homok értem. De egy piramis majd 150 magos nah hogy vitték fel a tonnás köveket olyan magasra hmmm? Csak ez a egy kérdésem van.
@claudiusoltarimanus4433
@claudiusoltarimanus4433 2 жыл бұрын
Meddig égetik még magukat az egyiptológusok ezekkel a nevetséges teóriákkal?
@cubebanyasz
@cubebanyasz 3 жыл бұрын
Jó videó
@TeJay020
@TeJay020 3 жыл бұрын
Az index kép egy vicc. Rengeteg olyan videót látok, ahogy egy hatalmas követ targonca villával vagy hasonló villával felszerelt munkagépek próbálnak a bányába megemelni hasonló méretű vagy kisebb mondom kisebb köveket, ami az index képen van ÚGY, hogy a munkagép előre billen és a hátsó kerekei a levegőbe vannak. SŐŐT. Olyat is láttam, hogy egyszerre 4 munkagép próbált megemelni egy követ és mind a 4 előre billent..... akkor miről beszélünk....?? Nemhogy majd egy csapatnyi ember fog elhúzni egy óriási követ.....
@arpadmihalovics-lugosi8544
@arpadmihalovics-lugosi8544 3 жыл бұрын
Sétál egy katona a laktanyában a folyosón majd benyit egy terembe ahonnan érdekes hangokat hall. Látja, hogy három katona D.g egy katonanőt... - Fiúk beférek? A válasz: - Beférni beférsz de hova állsz??
@roberttuske8217
@roberttuske8217 3 жыл бұрын
Mondjuk,hogy elhiszem,de,hogy raktàk a tömböket egymàsra? Mai napig nincs vàlasz erre! Ràimàdkoztàk? 😁
@altairaquila1019
@altairaquila1019 3 жыл бұрын
Meg kérték szépen 😄
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
Nekem a Pufin ad erőt és mindent legyőző akaratot. Lehet ők is Pufint ettek xd
@jozsefberes2668
@jozsefberes2668 3 жыл бұрын
szerintem elefántokat is bevethettek, többet 1 kavicsnál, alárakod a kenderköteleket és két oldalról húzza 3-3 elefánt + van 50 ember körülötte segítségnek vagy kicsiben vitték fel a köveket és fagyálló csemperagasztóval összeragasztották őket hogy szép legyen
@peternegabor1383
@peternegabor1383 3 жыл бұрын
a redbul szarnyakat ad
@erikanagy9428
@erikanagy9428 3 жыл бұрын
@@Enkeli344 😄
@radir1657
@radir1657 2 жыл бұрын
A Magyarok építették 🇹🇷🇫🇮🇲🇳🇭🇺💪💪💪💪💪🤘🐺🤘🐺🤘🐺🤘🐺🤘
@pedrochimp5155
@pedrochimp5155 3 жыл бұрын
A nagy piramisban a szamitasok szerint 2 millio 2 es 80 tonna kozotti kotomb van. Ha PERCENKENT a helyere raktak egyet akkor 40 ev alatt lesz kesz.
@fulopzoltan7143
@fulopzoltan7143 3 жыл бұрын
4 év
@pedrochimp5155
@pedrochimp5155 3 жыл бұрын
@@fulopzoltan7143 Igazad van, elszamoltam. De akkor szamoljuk ugy hogy OTPERCENKENT egy kavics helyretetele ( 24/7 ) akkor 20 ev alatt keszul el. Szerintem az eleg jo munkatempo !
@fulopzoltan7143
@fulopzoltan7143 3 жыл бұрын
@@pedrochimp5155 hát igen érdekes megközelítés, valószínűleg óránként se lehet egyet helyretenni
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
Ez érdekes valós megközelítés. Én még az óránként egy kőben sem hinnék. Max napi négy... kivéve ha nem annyian voltak amennyien tipelik, hanem sokkal többen. Vagy ha nem is emberek építették, hanem egy sokkal fejletteb civilizáció....
@pedrochimp5155
@pedrochimp5155 3 жыл бұрын
@@Enkeli344 Az emberek letszamanak is van egy felso hatara hiszen tulsagosan sokan nem tudnak egy helyen dolgozni mert akadalyoznak egymast
@peterdr.horvath5685
@peterdr.horvath5685 10 ай бұрын
A baktériumok voltak. Gyakran csináltak ilyesmit régen. De már nem.
@emilvalker2151
@emilvalker2151 2 жыл бұрын
1975-ben voltam a Keopsz csúcsán. Néhány órát töltöttem el ott, sok képet készítettem.
@zoltanvitai7861
@zoltanvitai7861 3 жыл бұрын
Értékelem én az igyekezetet de adnék kis helyreigazítást. Minden tévhittel ellentétben, a piramisokban nincsenek múmiák. Egyikben sem. Nem is voltak.
@Dali-69.
@Dali-69. 3 жыл бұрын
Az az igazság senki sem tud olyan ismeretterjesztő videót csinálni amivel mindenki egyet ért, mivel még a tudósok közt is akkora vélemény különbségek vannak, hogy majd ölre mennek egymással! Van aki ezt latja igazoltnak van aki másik teóriát!
@zoltanvitai7861
@zoltanvitai7861 3 жыл бұрын
@@Dali-69. A tudósok sem találtak múmiát piramisban, legalább is eddig .
@kenanshiva4047
@kenanshiva4047 2 жыл бұрын
És hogy viszik fel őket százméteres magasságokba?
@erzsebetskrovan2119
@erzsebetskrovan2119 3 жыл бұрын
Nem volt olyan hihetetlenül nehéz? Ez a film egy nagy zagyvaság összesége.
@farkasakos2238
@farkasakos2238 3 жыл бұрын
Hogy ment össze a Keopsz piramis?🤨
@gabrieltoth554
@gabrieltoth554 3 жыл бұрын
Biztos süllyed vagy a természetes erózió.Van egy másik csatorna,ott egy öreg filózgat folyton,hogy mik azok a bemarás sávok a Sfinx oldalán,de arra már hülye szegényke,hogy fel bírja fogni,hogy több ezer évig fújja a szél a homokot rá és az elég nagy csiszoló hatást ki tud fejteni.Pláne évezredeken átt.
@Dali-69.
@Dali-69. 3 жыл бұрын
Azért lett sokkal kisebb mert a környéken élők lebontották a fényesre csiszolt kőbürkolatot, ami nagyon szép lehetett messziről, hófehéren tükröződött az egész! Gyakorlatilag le volt burkolva csiszolt mészkővel az egész piramis!
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
Mert magas hőfokon mosták és nem Persil mosóporral. Max erre tudok gondolni! A kiméletlen főzőmosás, az lehet az oka! NO csak nézd meg, még a színe is megfakult!!! xd
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
@@gabrieltoth554 A víz eróziója okozta. Akkor még víz hömpölygött a Szfinx körül. Mar régen megmondták!
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
@@sarkadiildiko205 no és búvàrok építették, igen ezt én is hallottam. 🤣🤣🤣
@roberthavasi1297
@roberthavasi1297 3 жыл бұрын
Úgy öntötték!
@lajos3980
@lajos3980 3 жыл бұрын
Engem csak az érdekel hogy a több százezer 16 tonnás kőtömböt hogyan faragták ki szimetrikusra.
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
2,5 millió darabot!
@gyorgykarady8028
@gyorgykarady8028 3 жыл бұрын
Lézerrel. Nem nagy ügy.
@perduktunde9999
@perduktunde9999 2 жыл бұрын
Na és persze egyik a másiknak tükorképe a bejáratnál pl karnakban egyik oldal másik oldal ez érdekes plusz egy penge nem fér közzé s mindezt habarcs nélkül!!! Ha valaki elhiszi ezt a videót az hülye! Ezt nem ember csinálta.
@rolandkiss1212
@rolandkiss1212 2 жыл бұрын
Ezt a videót kár volt megcsinálni... 😐
@myrra10
@myrra10 Жыл бұрын
330k views.. elerte a celjat
@laszloberenyi2035
@laszloberenyi2035 2 жыл бұрын
hm.... erdekes . de mi az ujdonsag????????? 30 eve tudok a ket kamrarol , sot arrol is tudok hogy ures , ES sot arrol is tudok hogy miert . szoval nem kene utana nezni dolgoknak , mielott egy kepekbol lopott videot csinalsz ??????????????
@martonziegler2181
@martonziegler2181 3 жыл бұрын
Ki építette az egyiptomi piramisokat? Az egyiptomiak. Hogyan építették a piramisokat?- Macska ügyességgel. Vagy a rézfaszú ufó építette, úgy hogy azt mondta: Ritty! Aki ezt nem hiszi el azért éjszaka eljön a rézfaszú bagoly... 😀
@XxLaLi12Xx
@XxLaLi12Xx 3 жыл бұрын
Talán azért nem hiszünk benne mert "modernkori" elmélettel próbáljuk megfejteni :D megvalósítható volt csak itt több száz éves távlatban,szertevilágon rengeteg szép és csodás művészi alkotást láthatunk, akkoriban biztos nem az számított hogy mikor lesz kész és mennyibe fog kerülni :D
@balibambosz333
@balibambosz333 3 жыл бұрын
-A Kutató szerint,nagyon fontos volt a piramis,vagy piramisok,elkészülésének ideje! (Szó szerint,mindannyiuk élete múlott azon,mikor üzemelhetik be!) A mennyibe fog kerülni,még ennél is fontosabb lehetett? A körülöttük található rengeteg,és nagyon olcsó ,anyagokat használhatták. (Egyik alkotó anyag.)Szilikátos homok,például a sivatagban,olyan sok van,hogy akár 10db piramist is építhettek volna! Vizük is volt rengeteg!
@jozsefpongo2199
@jozsefpongo2199 3 жыл бұрын
Szerintem számított menyibe kerül, mert az egyiptomi nép legtöbbször éhezett. A jólét csak a sivatag lakóihoz képest volt jólét. A gabona termelés megbízhatóbb élelem forrás mint a vadászat, halászat. Az egyiptomiak adót fizettek, ebből épültek a piramisok. Homokból , vályogból, fából, és néhol kőből is. Az évezredeknek építkeztek. A legtöbb fenmaradt piramist többször átépítették, megnagyobbították, de volt amit lebontottak. Az akkori emberek is racionálisan gondolkodtak, néha tévedtek, néha szerencséjük volt.
@balibambosz333
@balibambosz333 3 жыл бұрын
@@jozsefpongo2199 -Az ismert egyiptomi leírások előtti időkre teszi a szerző ,az ott élt népek ,gyümölcs,zöldség,és rengeteg mindenféle egyéb leírását,a gabona termesztésen kívül.(Itt Mi most ,a Mérsékelt ég övben lakunk.) A rengeteg almát,körtét,egyebet,ami a kertben terem,a pincébe teszem ,téli tárolásra. De ott állandóan meleg volt! A rengeteg megtermett,gyümölcs,zöldség, pár hét után tönkre ment volna! Ki gondoltak egy olcsó,és hasznos dolgot,az élelmiszerek tartósítására. Mi itt élő emberek is alkalmazzuk ezt a módszert. Igaz teljesen más,és megváltozott módon!De az alkalmazás,és a technológia ,alig változott,a hosszú évek óta!
@jozsefpongo2199
@jozsefpongo2199 3 жыл бұрын
@@balibambosz333 Mindenkinek meg van a saját elmélete , miért építették a piramisokat. Egy homokból fából épült piramist, mert ugye nem csak a Kheopsz van, nem használnék raktárnak. A "Piramis efektus" eredetileg egy vicc volt április 1-re.
@balibambosz333
@balibambosz333 3 жыл бұрын
@@jozsefpongo2199 -Tisztelt József Pongó! Nem volt az raktár. (A piramis vagy piramisok,nem volt,raktár,vagy tároló hely!) Nem volt a piramisokon ajtó!(Nem volt a piramisok belsejében búzamagok,vagy egyéb,termény.) (Mást találtak!) A piramis,vagy (piramisok) egy gép. A kutató,aki ezzel foglalkozott,részletesen leírta,hogyan működtették a piramist (piramisokat) az építői. A könyv,és a kutatás, megértéséhez kb. középfokú fizikai, kémiai, biológiai,és matematikai ,építőipari ,ismeretek kell. (A könyv szerzője,úgy tom. építészmérnök?) A kő öntést tanulmányozta. (Aztán lett a többi érdekes dolog bemutatva,a piramisokról.) Véletlenül szóltam hozzá! Érdekelt a téma. A piramisok azért vannak olyan közel egymáshoz elhelyezve,hogy könnyen össze lehessen kapcsolni a gépeket. (A piramisokhoz,egy egész más kiegészítő berendezés is tartozott. De ma már azt mind lebontották.) A piramis effektus a 2/3 magasságban egy jópofa gondolat! De rengeteg olyan téves gondolat van a piramisokról,ami félre vezető,de jól hangzik.Később már csak azt kerestem,kik voltak azok a népek ,az egyiptomi népek előtt,akik ott éltek,és ezeket a gépeket működtették.
@ratkooporonty
@ratkooporonty 3 жыл бұрын
Háát, ez a homoklocsolás engem nem győzött meg, ha igaz, ettől száradt ki a Nílus. Én azt olvastam valahol, hogy vonattal vitték a köveket, a sínek fából voltak és az ott gyakori kátrányféleséggel kenték be a "sínt" a "vonat" előtt. Még a Nílusnál is elfordítható fasín volt, a bárkán is és kikötőt építettek, ráhúzták a követ, vagyis a vonatot a bárkán lévő sínre és azzal mentek. Találtak is sínmaradványokat és egy hajós naplója is meglett, amiben éppen erről beszél, pontosabban erre lehet következtetni. A piramist magát is belülről építették, de azt már elfelejtettem, hogy hogyan. Ezenkívül saját véleményem szerint nem úgy történt ahogy egyesek lehetetlennek tartják a 20 évet, nem akkor bányászták ki a követ amikor már építették, lehettek lerakatok, sőt lehettek magán kőfaragók is akik az út szélén faraghatták a szabvány kövüket és ott ültek rajta amíg el nem kelt, ma is ott ülnek a metrón, minden egyes utas nyomkodja a saját okosát, mert ma ez a módi, nem tudják még, hogy a nyomkodás súlyosan veszélyezteti az egészségüket, de mit tegyünk,, a múlt század elején is mindenki dohányzott, még a közepén is, eljön a nap, amikor nyomkodni se lesz olyan elegáns, mint ahogyan ma már a metrón senki se gyújt rá.
@molnarattila3113
@molnarattila3113 3 жыл бұрын
Elio Diomedi olasz mérnök elmélete volt a sínes-szános mozgatás. Két arab munkás elhúzott egy kéttonnás követ. És igen, egy szállítóhajó parancsnoka leírta, hogy egy 25 km-re eső mészkőfejtőből borítóköveket szállított a Níluson a piramisig.
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
Én még pl. arra is kíváncsi lennék, hogy az akár több mint tíz tonnás köveket hogyan mozgatták a helyére a piramis meredek oldalán? Hány ember összehangolt akrobata mutatványa kellett a meredek falon? 😂 Elképzelem, hogy 10-20 ember tobzódik 1 kő körül a meredek falon, kötelekkel, erőlködve, hogy megemelve, pontosan a helyére illesszék azt. Se elég hely, se stabil, fix, egyenletes talaj a művelethez, hogy biztonsággal megvethessék a lábukat! ☝🙈 Mennyire néznek ezek minket hülyének? Nagyon !!! 😫 De minek is nézek bele már az ilyen "mi megmondjuk a tutit" videókba? 😤
@tamasvari7015
@tamasvari7015 3 жыл бұрын
Azért mert te nem érted a fizikát, azért az még működik
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
@@tamasvari7015 😂😂😂 Na hál'istennek! Megnyugodtam. Már tudom, hogyan építették őket! 😂😂😂
@petermizsei8998
@petermizsei8998 3 жыл бұрын
Meghökkentő, hogy van itt olyan ember is aki belegondol a dolgokba. Majdnem minden evvel kapcsolatos videót megnéztem már, egy volt ami nem teóriákat hanem kizárólag tényeket mutatott be. Ajánlom a figyelmedbe... a személyes meglátásom az, hogy még a mai kéziszerszámokkal is hatalmas hülyeség lenne nekikezdeni ennek a projektnek. Még így, hogy ismerjük a mértékegységek fogalmát és a fizikai ismereteink is sokkal fejletebek. Bármelyik munkafolyamatot nézve is a lehetetlenség határát súrolja.... értem én hogy hajón vitték ez még elfogadható, de senki nem beszél arról mégis hogyan rakják fel a hajóra. Már csak pár tonnás darabnál olyan szerkezet kell ami a szárazföldről a hajó fölé tudja emelni és azt függőlegesen leengedni. ezt pár fadarabbal kötéllel még elképzelhető ha pl. 2tonnáról beszélük, de mondjuk 40tonnával..... ha valaki ezt komolyan átgondolja azt hiszem elmereng ha persze nem ostoba. Ez persze csak a szállítás, az hogy hogyan munkálták meg és rakták a helyükre szintén hasonlóan a lehetetlenség határát súrolja. Persze legyen igaz vizes homokon... de utána?? Egy komoly darunak is kihívás akár centi pontosan lerakni valamit. A belső építményt nem is említve ahol minden elem a legnehezebb és miliméter pontos illesztések vannak ahol minden derékszög és a mai napig vízszintes.
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
@@petermizsei8998 Szívesen megnézném a videót, ami csak a tényeket mutatta be. Nem emlékszel véletlenül, hogy mi volt a címe, hol találtad, hogy juthatnék a nyomára? Legutóbb egy olyan videót láttam, ahol kitalálták, hogy kipróbálják a hajón szállítást egy 2,5 tonnás kővel. Egy falvéseten láttak egy szimpatikus méretű hajót. Úgy gondolták, ez elbírja a kigondolt nagyságú követ. A többszáz km-re lévő bányában kiszabták a követ. (Kirajzolták, berajzolták, mérték zsinórral. Számoltak, hogy ugye akkor ez most kb. 2,5 t.) Valahogy órák alatt kifeszítették a vésővel a nagy kőtömbből. Ahogy kifordult a kő, itt-ott megsérült, sarkai letörtek, szóval már nem olyan volt az alakja, amilyet szerettek volna. Majd látták, hogy ez bizony nagyra sikerült! Méricske, számolás... Ez bizony 3,6 tonnás kb! 😄 Volt baj elég! Le kell vágni belőle! Osztás, szorzás... véső, kalapács, sok munkaóra... Oké, kb. jó lesz. Jött a teharautó, meg a daru. 😄 Felrakták. Nem volt egyszerű. 8-10 ember púposkodott a kocsi körül, egymást taposva. Kötél szakadt, a kocsin nem megfelelő helyre került a kő, a súlyponttal baj volt stb. Na, nehezen a folyóhoz megérkezett a kő. Újabb daru, 8-10 ember, de most már a parton is, meg a hajón is egymást akadályozva. 😄 Nagy nehezen felkerül a kő a hajóra. Megint baj van a súlyponttal, újabb daruzás, kötelek, egymást akadályozó emberek... van baj elég (megint). Sok óra telt el ismét. Kő "rögzítve", indulás! Evezősök nekifeszülnek, alig tudják megmozdítani a hajót. Haladnak talán 100 m-t, az evezősök talán nem összhangban dolgoztak, a kő megmozdul, súlypontnak végleg befellegzett, hajó megbillen, majd lassan süllyedni kezd, csalódott emberek. Végkonklúzió: sajnos azért nem sikerült, mert nem voltak gyakorlottak, de bizonyára többezer éve igen. ☝ És ez csak 1db 2,5 tonnás kő története!!! 🙈😂
@zsoltsebo3158
@zsoltsebo3158 3 жыл бұрын
@@sarkadiildiko205 A hajóra felrakásra és leszedésre halottam egy egész értelmes elméletet. Beállt a kikötőbe a hajó és egyszerűen ráhúzták a követ, kb mint ahogy ma pakolják a kamionba a raklapokat targoncákkal persze a modern technika nélkül.
@mrskensington9739
@mrskensington9739 3 жыл бұрын
Nagyon szomorú ilyen hazugságokat hallani...
@senkialfonz6889
@senkialfonz6889 2 жыл бұрын
A videó nem rosz viszont én beletemetkezhetek egy metró alagútba és egy katasztrófa után még feliratozhatom is hogy a metró alagutat a lecsó király epitette...
@tothbalazs7829
@tothbalazs7829 3 жыл бұрын
Meg építették utána gyorsan el is felejtették a tudományt ☝️🤔
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
4:12 16 tonnát 45 ember mozgatott??? Milyen emberek voltak ezek??? Na most fejezem be a nézését ennek , ha hülyeségre vagyok kiváncsi arra ott a Blikk és Bors magazin.
@CorVex691
@CorVex691 3 жыл бұрын
A videoban benne van tudomanyosan bizonyitot hogy vizes talajon felere lecsökken, ergo 16-bol let 8 tonna, 45 ember az olyan mint 1 tonnat 6 ember huzna, amit lazan meglehet csinalni. Vannak olyan emberek a földön akik egymaguk huznak egy tonnat a crossfitten
@Enkeli344
@Enkeli344 3 жыл бұрын
@@CorVex691 ha felére is csökkenne akkor 8 tonna =8000kg/45= 177kg Azért holnap próbálj meg vizes homokon egy 177 kg követ elhúzni! Ha sikerült akkor írj vissza ide. Azért 8 tonna is rendesen meg tud feküdni , föleg földes talajon tengelyek nélkül a nyers kocka kő. hmmm
@kkjj6325
@kkjj6325 3 жыл бұрын
@@CorVex691 Szedd össze a szomszédokat oszt csináld meg, építs piramist. :D:D:D:D:D
@kkjj6325
@kkjj6325 3 жыл бұрын
@@CorVex691 Már elnézést, de a súrlódási tényező mióta arányos szám?? A holland ratyi tudósok egy pár kilós követ húzgáltak azt is traktorral.:D:D:D Ha azt hiszed, hogy a tömeggel arányosan csökken a súrlódási tényező, akkor nagyon gyengus voltál fizikából. :D:D Lesz az csökkenés egy 16 tonnás kő esetén még 1-2 tonna is kb. :D
@frankysmish5652
@frankysmish5652 3 жыл бұрын
Nekem csak azt mondja meg valaki,hogy a kőkorszaki ember a gránit kőveket hogyan tudta felszabdalni és tökéletes kör alku fúratokkal elátni ehhez minimum gyémántvágó fúró gép szűkséges! nem rég jöttem haza egyiptomból ezeket nézegetük lenyügöző
@gerardoruszo7843
@gerardoruszo7843 3 жыл бұрын
Kézzell csinálták :D Már megprobálták csak a formát leutánozni a földben, 22 évig tartott jármű segítségével és megallás nélkül :D de a Piramist 20 év alatt össze dobbtákk *emberek*
@Shaddark79
@Shaddark79 3 жыл бұрын
"hogy a kőkorszaki ember" Egy akkori csillagász, fizikus vagy matematikus a ma élő emberiség 90%-át lealázná a tudásával, persze a saját tudomány ágán belül...
@frankysmish5652
@frankysmish5652 3 жыл бұрын
@@Shaddark79 Egyetértek!
@balibambosz333
@balibambosz333 3 жыл бұрын
-A dolog pofon 1XŰ! sokkal könnyebb megcsinálni mint gondolja! Örömmel ide teszem,hogyan lett a Puma-punku?
@gomesztata
@gomesztata 3 жыл бұрын
Mert ma sem a betontömbből vágják ki az emeletes házakat, hanem inkább ,,,kis,, darabokat öntenek.,, és egymásra rakják őket..
@IstvanJakab-uq5eg
@IstvanJakab-uq5eg Жыл бұрын
Ekkora marhaságot ki az aki elhisz.Még hogy odavitték az is lehetetlen,de mivel vágták ki?Koncepciókat lehet gyártani,de ha kiderülne az igazság,mivel foglalkozna ennyi tudós,régész stb.
@cirbolya100
@cirbolya100 3 жыл бұрын
Sajnos ez elég nevetséges volt, mivel csak egy 16 tonnás követ tudtak volna elvinni 800-1000 km távolságból 20-30 év alatt simára kivágva és lecsiszolva, pláne az akkori szerszámkészlettel! A gránitokról nem is beszélve! Ennek az emberi erővel való felépítéshez köze nincs. És ahogy már előttem is írták, több mint 10 000 évesek. A fáraók csak foglalók voltak, mert üresen álltak a piramisok.
@tamasvari7015
@tamasvari7015 3 жыл бұрын
xD xD xD bazdmeg, mekkora ész vagy :D
@zlidakzoltan7555
@zlidakzoltan7555 3 жыл бұрын
@@tamasvari7015 nem igaza lehet, könnyen lehet egy eltűnt civilizáció építette, sokkal régebben, vagy 10 ezer évvel ezelőtt..
@kalan0921
@kalan0921 3 жыл бұрын
@@tamasvari7015 5000 ezer évvel ezelőtt nem volt olyan szerszám amivel a vörös gránitot meg tudták volna munkálni.Nem emberek építették a piramisokat.Előttünk élt ezen a bolygón más civilizáció.Ők építették a piramisokat.
@palmaliget3824
@palmaliget3824 3 жыл бұрын
Hittek a túlvilági élet ben, a lélek halhatatlan és ez nem hit kérdése
@tiborbartus5605
@tiborbartus5605 3 жыл бұрын
Én nem hiszek benne , akkor csak hit kérdése nem? Ez olyan mint mint mikor valaki hisz Istenben akkor tudja, hogy van . Soha egy percig sem hittem Istenben ( vallásos családom van minden vasárnap templomba jártam) igaz azt sem hittem soha, hogy nincs . Végülis soha nem gondolkodtam rajta és még csak nem is folytattam róla eszme cserét annyira nem érdekel, hogy van e vagy nincs . Pont ilyen a túlvilági élet is mert nem mindegy ? :D
@utazoido
@utazoido 3 жыл бұрын
Szart se tudtok.
@gjanos
@gjanos 3 жыл бұрын
A mai napig halvány büdös fingjuk nincs hogyan épült viszont tippek vannak bőven
@karexking
@karexking 3 жыл бұрын
Megérett a leiratkozásra
@attilameszaros9527
@attilameszaros9527 2 жыл бұрын
És ezt honnan tudod ott voltál ?
@Geb5626
@Geb5626 3 жыл бұрын
A piramisokba nem temettek soha, senkit. Azt hogy miképpen építették, mind a mai napig nem tudjuk, ugyanis a piramisban találhatóak olyan kőtömbök, amelyek súlya több mint 80 tonna ezek mozgatásához akkoriban nem létezett szerkezet. Csak elméletek léteznek az építés menetéről, konkrétum nem.
@pedrochimp5155
@pedrochimp5155 3 жыл бұрын
Az tuti biztos hogy letezett szerkezet mert valahogy a 80 tonnas kavics csak odakerult
@rfprofimontage1426
@rfprofimontage1426 3 жыл бұрын
@@pedrochimp5155 a redbull allítólag szárnyakat ad
@Geb5626
@Geb5626 3 жыл бұрын
@@pedrochimp5155 Persze hogy létezett, csak nem tudjuk, hogy milyen és hogy honnan származott, ki találta fel stb.
@pedrochimp5155
@pedrochimp5155 3 жыл бұрын
@@Geb5626 Hat igen, sok a kerdes..............de egy bizonyos. A Piramis ott van es nem a szel hordta ossze.
@balibambosz333
@balibambosz333 3 жыл бұрын
@@Geb5626 -Kénytelenek voltak megcsinálni! Az életük múlott rajta! (A piramisok építése idején,más időjárás volt arra!) Megnézhetik a meteorológiai történeteknél.Talán a Gugliban is van?
@marisanyi
@marisanyi 2 жыл бұрын
A fáraókat a "Királyok Völgyébe"😉 temették...
@attilakovacs3758
@attilakovacs3758 2 жыл бұрын
Szerintem meg nem emberek építették a piramisokat' hanem óriások a Biblia szerint
@larry314x
@larry314x 3 жыл бұрын
Szerintem ezt már az ovisok sem kajázzák be! :) és még mindíg ezzel szopatják az iskolásokat....
@korisjolan8499
@korisjolan8499 2 жыл бұрын
Hát kedves hozzászólók jól teszitek ha nem kajáljátok be a szent tudomány és a mégszentebbtudósok akikajópénzértfelkellhogymutassanakvalamit elméleteit.Ellenben olvassátok el Elisabeth Haich,azaz Haich Erzsébet (aki egy magyar grófnő volt) könyveit "Beavatás 1-2 .Főleg a második részt,ha afféle tudományosabb megközelítést kerestek,vagy szerettek. Azután még mindig feltehetjük a kérdést,hogy mi lehet az igazság..? Ha azt mondom "magyarként bízzatok az intuíciótokban.
@karexking
@karexking 3 жыл бұрын
Fikázza mindenki, de like jól alakul picit Sem gyanús
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
Ezeket a blablákat eddig is ismertük. ☝
@gergoszarvas108
@gergoszarvas108 3 жыл бұрын
A Keopsz piramis adatai is érdekesek (asszem azé érdekes)
@schefold3376
@schefold3376 3 жыл бұрын
Egy piramis építése 20-30 évig tartott!!!!!! Igen???? Mégis hol? Ennyi sületlenséget egy videoban összegyűjteni…..na ez a valami, nem a piramisok megépítése vazze!!
@arpadfarsang6364
@arpadfarsang6364 2 жыл бұрын
Egyiptomi nép soha nem volt és soha nem lesz képes erre a teljesítményre.
@zoltanhorvath2621
@zoltanhorvath2621 2 жыл бұрын
Nedves homok, jé most aztán kitalálták, ez igen! Na ez szintén nem valószínű, hatalmas baromság. Öt percenkén t helyére megy egy több tonnás kő, amit meg is munkáltak hirtelen ugye, öt perc alatt. És persze felröppen a megfelelő magasságba is, mert felfelé miért lenne nehezebb húzogatni. És akkor már végképp semmi több tonna homokot is odavinni persze állandóan, meg a z a néhány liter víz...Értem én....és ezt nevezik tudománynak :D És Baalbeket is pesrsze a rómaiak építették, akiknek hirtelen meg sem kottyant 300 tonnás köveket mozgatni és így tovább...az embereket totál hülyének nézi a tisztelt tudósnak nevezett haudozó réteg..Egy léptékeiben kis piramist építsen fel ezzel a technikával, és majd rájön, hogy mekkora ökörségeket dumál, de ugye a mai napig nem bizonyították így be, mivel nem is lehet...
@BuddyHollygan
@BuddyHollygan Жыл бұрын
Teljesen igazad van!
@tarcal1
@tarcal1 3 жыл бұрын
Na igen, bla bla bla. Meg hogy hit kérdése..... Okosabbak voltak, mint ma..... ez nem hit kérdése. Matamatika, fizika és kémia. Az egyetlen bizonyíték, h ez a teoria tévút, h másnapra eltünktek az okos emberek tömegei??? Az őket eligázó népek pedig nem akarták felhasználni a tudást??? Ugyan már kérem. Margit, normális?
@szintianemeth9949
@szintianemeth9949 Жыл бұрын
Akárki akármit mond. Ezeket a műveket emberek nem építhették., és tévedésben vannak azok az emberek, akik azt hiszik hogy időszámításunk előtt olyan emberek éltek mint mi. Ki tudja milyen élőlények éltek ezen e földön mi előttünk. Óriások pl.
@nvidiaucsiha_9240
@nvidiaucsiha_9240 3 жыл бұрын
👌
@belalevai8721
@belalevai8721 3 жыл бұрын
Ezt aki elhiszi, hogy emberek építették abban az idöbe mikor nem volt daru, normális szerszám sem az balek.
@krisztiankolozsvari8189
@krisztiankolozsvari8189 3 жыл бұрын
Nem hinném, hogy emberek hanem Mamutok húzhatták! - de a kérdés már itt is van tudták a mamutokat irányítás alatt tartani?
@fogak69
@fogak69 3 жыл бұрын
Ajánlom neked megnézni a 13 000 BBC filmet. Ott mamutokkal építettek fel kis várost a rabszolga tartók és a kőkorszaki elemek segítségével.
@imreferenczy7536
@imreferenczy7536 3 жыл бұрын
a mamut jó 15000 km re és északon élt szibériában a mínusz 40 ekben ha oda is visznek 1 et szinte azonnal hőgutát kap ez a gyapjas állat
@krisztiankolozsvari8189
@krisztiankolozsvari8189 3 жыл бұрын
@@imreferenczy7536 jogos! De több ismert példánya is van!
@krisztiankolozsvari8189
@krisztiankolozsvari8189 3 жыл бұрын
Déli Mamut illetve Afrikai Mamut!
@imreferenczy7536
@imreferenczy7536 3 жыл бұрын
@@krisztiankolozsvari8189 ja meg az egyenlítői jegesmedve mi ? nem hogy mamut de még elefánt csontvázakat sem találtak az építkezések közelében
@bigben91able
@bigben91able 3 жыл бұрын
ezt atlantisziak foldonkivuliek epitettek az benne a nagyon nevetseges hogy akkor kobaltaval jarkalo emberek hogyan birtak volna felepiteni de ugy hogy nem is 4 szogletes hanem 8 szogletes legyen es pontosan egy helyzetben allnak az orioni csillagokkal ugy hogy valami nagyon nem stimmel a tortenelmunkel ezt akkor ilyen matematikai pontossagal 5 6 ezer eve emberek nem epithettek
@ellakovacs173
@ellakovacs173 3 жыл бұрын
Ezt soha senki nem fogja megtudni.!!
@osztalyzart2925
@osztalyzart2925 3 жыл бұрын
A tudás és a titkok birtoklása= hatalom Na ezé mondaná Hofi anyósa.
@emanacio
@emanacio 3 жыл бұрын
Már megvan!
@barnaczferike6210
@barnaczferike6210 3 жыл бұрын
Most hiába találgatok hogy hogyan épült úgysem fogtok rá jönni soka az életbenben!! Annyi hogy reggen 1000-szer okosabbak voltak az emberek!!
@sarkadiildiko205
@sarkadiildiko205 3 жыл бұрын
😂😂😂
@istvaniker3255
@istvaniker3255 2 жыл бұрын
Láttam egyszer egy kamerás felvétel a piramis bellsejéröl hihetetlen de az is hogy csinálták ezt meg sajnos én soha nem fogom megtudni az igazságot erről
@Norb23
@Norb23 11 ай бұрын
Lézerpontossággal gránitból, tükörsimára csiszolva mert ráértek, mi más dolog lett volna...mondanak itt 600ezer embert, mivel koordinálták őket, füstjelekkel. Telón nem szólhatott oda, hogy Pityu kell még két 20 tonnás.
10 Hely A Bolygón, Amit A Tudomány Nem Tud Megmagyarázni
10:56
Pandora HU
Рет қаралды 1,7 МЛН
А что бы ты сделал? @LimbLossBoss
00:17
История одного вокалиста
Рет қаралды 9 МЛН
DID A VAMPIRE BECOME A DOG FOR A HUMAN? 😳😳😳
00:56
🕊️Valera🕊️
00:34
DO$HIK
Рет қаралды 7 МЛН
Миллионер | 2 - серия
16:04
Million Show
Рет қаралды 1,4 МЛН
A történelem legdrágább építési hibái
16:33
Pandora HU
Рет қаралды 80 М.
Ezt nézd meg! Ez megy Dubaiban nap mint nap!
13:52
Pandora HU
Рет қаралды 142 М.
A boszniai piramisok "csodája"
28:56
PAXEL
Рет қаралды 214 М.
Miért törölte Hollywood A rettenthetetlen c. filmet?
21:28
Pandora HU
Рет қаралды 210 М.
Az Apollo program holdjárója  |  #145  |  ŰRKUTATÁS MAGYARUL
38:20
Űrkutatás magyarul
Рет қаралды 130 М.
Arab országok vasutat építenek a sivatagban!
13:14
Pandora HU
Рет қаралды 165 М.
Milyen volt a Föld a dinoszauruszok után? Az emberiség hajnala
16:54
Az 5 legnagyobb nukleáris teszt, amelyről felvétel is készült
15:39
А что бы ты сделал? @LimbLossBoss
00:17
История одного вокалиста
Рет қаралды 9 МЛН