Leoš Janáček:Zdenka variációk

[@davidrehak3539]

Ajándékba írták egy volt zongoratanulmánynak, a 14 éves Zdenka Schulzovának (1865-1938), akit a zeneszerző 1881 júliusában vett feleségül.

[@davidrehak3539]

A zene aligha jellemző Janácek kiforrott stílusára, Schumann és Brahms hatását tárja fel zongora írásában és Smetana szelleme cseh árnyalatú tematikus árucikkeiben. Ennek ellenére a zene még mindig elég vonzó és jól kidolgozott.

[@davidrehak3539]

Az operáiról és zenekari zenéjéről ismertebb Leoš Janáček kis, de jelentős zongoramuzsikát írt. Ahogy az itteni opusszámból sejthető, ez az első fennmaradt billentyűs próbálkozásai közül.

[@davidrehak3539]

A második gyors és izmos, míg a harmadik játékos és gondtalan ugráló oachalban. A következő variáció impozáns, de hamarosan viharossá válik.

[@davidrehak3539]

A téma szelíd és Schumann-szerű, tükröződő és karcsú a maga takarékos hangzásában. Az első variáció lendületes, de nem kapkodó, hangulatát nem nagyon szakítja meg a témától.

[@davidrehak3539]

A hetedik, egyben utolsó variáció eleve álomszerű, majd élénkebbé és színesebbé válik, ami a nyitótéma újbóli megjelenéséhez vezet.

[@davidrehak3539]

Az ötödik és a hatodik pedig, bár visszafogottan, Schumann és Brahms legérdekesebb keverékét tartalmazza, a páros közül talán az utóbbiban van a mű legmélyebb zenéje.