Lightyear és a fintech brókercégek problémái

[@IstvánBalaskó-w8q]

Köszönöm szépen

[@ANTICK89]

Valahol meg tudom nézni ingyen, hogy adott pillanatban egy bizonyos részvény vagy etf árfolyama hogyan alakul egyes tőzsdéken? Illetve főleg etf esetében, olyan lehetséges hogy csak egy vagy 2 európai tőzsdén forog egy bizonyos papír?

[@robertjakab3375]

Szia! Hogyan lehetséges azt beállítani Interaktive B-en, hogy magunk dönthessünk hogy honnan/melyik tőzsdén teljesüljön a megbízásunk? Hogy relatíve a legelőnyösebb árfekvésben tudjunk vásárolni és eladni? Válaszodat előre is köszönöm!

[@elemzeskozpont]

A quote panel, megbízás ablakban, a destination alatt lehet beállítani. Alapbeállítás szerintem a SMART, azaz a legjobb áron fogja az IBKR teljesíteni, hozzá sem kell nyúlni. Kivéve ha IBKR lite számlád van, ott nem érhető el a szolgáltatás.

[@IstvánBalaskó-w8q]

A 20.000 euros kártalantásról szeretnék kérdezni. - max 20.000 euro vagy 500.000 usd .Ez a szolgáltatónál lévő összes számlára vonatkozik? pl.alap számla + 3 TBSZ = max 20.000 euro védelem. ill. ez a teljes számlára vonatozik? pl.3000euro kp és 20.000euro eszköz van a számlán. -ha pl. 25.000 euro értékben és 50.000 usd van eszközöm a számlán akkor 20.000euroig és pl. 50.000 usd ig kártalanitanak? -Etf esetén elmletileg nincs tulajdon részem a vállalatban .Mivel igazolom hogy volt etf ? Ezeket most kimodottan Lightyear kihegyezve szeretném kérdezni. Köszönöm szépen.

[@aron68on_etoro95]

Szia! Hogy kell értelmezni ezt a 20 kEUR védelmet? Ez a készpénzre vonatkozik vagy a megvásárolt eszközökre is? A fintechnél tényleges tulajdonosa vagyok a részvénynek (nyilván nem cfd)? Pl, eToro azt írja vételkor: you are buying the underlying asset.

[@elemzeskozpont]

Hiányzó értékpapírokra vonatkozik a 20k, írunk erről az alábbi cikk "A hiányzó ügyfélvagyon az alapja a kompenzációnak" cím bekezdésében: elemzeskozpont.hu/brokercsod-bankcsod-befektetovedelem-hogyan-keszulj-fel

[@ANTICK89]

De én nem értem, hogy az order routing miért nem gond alacsony számú tranzakció mellett? Hiszen ha a prezentációban lévő árakat nézem akkor egységnyi befektetés mellett akár 25%-kal kevesebb részvényt tudok venni vagy eladás esetén ugyan így akár 25%-kal kevesebb pénzt kaphatok a részvényemért cserébe, így ha minden a lehető legrosdzabbul alakul, akkor 44%-kal kevesebb vagyonom lesz az optimális forgatókönyvhöz képest! Vagy ez a delta a tőzsdék közt azért kisebb szokott lenni?

[@aron68on_etoro95]

Ha nem kereskedsz, akkor érdemes limit árat megadni, majd annál jobb vagy egyenlő áron fogja teljesíteni a bróker a megbízást. Probléma a kis forgalmú nem annyira ismert részvényeknél lehet (esetleg nem tudja végrehajtani, mert az általa preferált platformon nem éri el azt az árat), ha viszont kereskedsz, akkor úgyis mindegy, mert el fogod veszíteni a pénzedet.

[@ANTICK89]

@@aron68on_etoro95 köszi a választ! És a limit árral elérhetem azt, hogy a bróker ne a "default" adott esetben drágább tözsdéről vegyen? Esetleg van tipped, hogy milyen forrás alapján érdemes reális limit árat belőni? (Valami szofisztikáltabb forrás a justETF; Yahoo finance és társainál?)

[@Kecz]

Én mondjuk Magyarországon sem tudom, hogy mennyire működne a 100k kártalanítás egy nagy katasztrófa után.

[@elemzeskozpont]

Az előadáson ez nem kapott nagyobb hangsúlyt, de csődesemény során nem biztos, hogy elveszik a vagyon, hiszen az értékpapírok léteznek ideális esetben a tulajdonos nevén vannak. Erről itt írtam bővebben: elemzeskozpont.hu/brokercsod-bankcsod-befektetovedelem-hogyan-keszulj-fel Idézem az ide tartozó részt: A legtöbb kártalanítási mechanizmus a hiányzó ügyfélvagyont téríti meg. Ugyanakkor egyes értékpapírok esetében a befektető tényleges tulajdonjogot szerezhet, melyeket a brókercégek a saját vagyonuktól elkülönülten tárolnak. Ebbe a körbe tartoznak a részvények, melyet a legtöbb tőzsdei (nem OTC) brókercégnél megvásárolva a brókercég vagyonától elkülönülten tartanak nyilván. Szerencsés esetben tehát a brókercég csődjét követően az elkülönülten tárolt értékpapírok megvannak, így a felszámolási eljárás során az ügyfél hozzáférhet a részvényekhez. Ez adhat némi biztonságérzetet azoknak a befektetőknek, akik a kártalanítási limit fölötti összeget tartanak a brókercég számláján. Eszerint tehát, ha befektetve van a pénz (részvényeket vettünk), akkor egy csődesemény során a kártalanítási limittől függetlenül kiadják az értékpapírokat. Ez a dolgok ideális állása mellett valóban így van. Sajnos azonban múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran a brókercégek ellopják, elsikkasztják, kölcsönadják, hitelt vesznek fel az ügyfélvagyonra. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a számlánkon levő értékpapírok valójában nincsenek meg, így a csődesemény során a kártalanítási limitek lesznek irányadók. Néhány múltbeli példa: Buda-cash ügy:: a valóságban nem vettek meg minden részvényt, a kimutatásokat meghamisították. A csődesemény után több évvel is szerzett vissza vagyont a felszámoló Buda-cash ügy: a Saxo Bank nem adta ki az ügyfelek értékpapírszámláján levő vagyont, csak több évnyi pereskedés után, Questor-csőd: az értékpapírok hiánytalanul megvoltak, kivéve a 150 milliárd forint értékben kibocsátott fiktív kötvényeket Hungária Értékpapír Zrt csődje: hasonlóan a fenti esetekhez, a felügyelet jelentős értékpapírhiányt állapított meg Lehman-csőd: A brókercég ETN alapjainak csődjével 10 évig tartó pereskedés után csak az ügyfélvagyon 45 százaléka térült meg Lehman-csőd: A brókercég az ügyfelek vagyonát fedezetként használta fel hitelügyletek során MF Global: Brókercsőd, melyben ügyfélvagyont adtak fedezetbe derivatív ügyletekhez "London Whale" ügy, melyben szintén ügyfélvagyont adtak fedezetbe, JP Morgan 6 milliárd dolláros vesztesége Számos csőd, veszteség a 2008-as pénzügyi válságban, ahol ügyfelek értékpapírjait adták kölcsön értéktelen CDO fedezeteket elfogadva