Рет қаралды 598
Egy órán keresztül záporoztak a kérdések a Nap-kelte egykori "Kereszttűz" c. műsorát felelevenítve az orosz-ukrán háborúról, az energiaválságról, a zöld átmenetről, a makrogazdaságról és a MOL gazdasági helyzetéről Hernádi Zsoltra, a MOL Csoport elnök-vezérigazgatójára. A labdákat Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese, Szabó Gyula, az Index újságírója és Orosz Márton, a Portfolio újságírója adogatták. A beszélgetés pedig nem volt híján parádés lecsapásoknak és visszavágásoknak sem.
Hernádi az energiaválság kapcsán kiemelte, hogy továbbra is fennáll az energiaellátási kockázat, ami a COVID után keletkezett, ugyanakkor az átállás a nem orosz típusú kőolajra - a különböző területről érkező kőolaj egyedi tulajdonságait figyelembe véve - nem csupán idő, de komoly beruházás igényekkel is jár. Az Oroszországgal kapcsolatos uniós szankciókat elhibázottnak tartja, véleménye szerint kristálytisztán látszik, hogy szankciókkal nem lehet az oroszokat térdre kényszeríteni. Megoldásnak a minszki egyezmény szigorúbb betartatását tartotta volna, mert noha megbocsáthatatlan az orosz támadás Ukrajna ellen, azonban az ukránok számos olyan intézkedést tettek, amelyekkel szintén megsértették az egyezményt.
A szemétszállítási koncesszió 35 éves elnyeréséről úgy nyilatkozott, bárki számára nyitva állt a lehetőség, hogy pályázzon, a MOL mégis egyedüli induló volt egy olyan üzletágban, mely jelenleg borzasztóan magas beruházási igénnyel bír, zéró megtérülés mellett. A 35 éves szerződés indokoltsága, hogy ez az az időtáv, ami biztosítani tudja a befektetések megtérülését, hiszen tőzsdei vállalatként nem titok, hogy a MOL profitot vár el az új üzletágától.
A makrogazdaság terén hangsúlyozta, hogy a legnagyobb magyar vállalatként elmondható, hogy ami jó a MOL-nak az jó a gazdaságnak is. Egy magyarországi központú vállalat pedig akkor tud erős lenni, ha a magyar kormány is az.