Mi a fény?

[@andraswittmann4948]

A Hold sötét oldala....🤔 Értem....köszönöm.

[@lakaly]

Szerintem úgy akart fogalmazni, hogy a földről nem látható oldala a holdnak.

[@RobertBohil]

mindenki bevank kattanva? hullámfügvény meg a ...... ...... .... . A fény részecske.... és a hullám, e kettő egyutt a dualitás. És hopp üdv a világban...... Agyam kifüstöl ilyen idegesitő szövegtől.. farasztod a marhasagaiddal a világot....

[@peterkelemen9114]

Két problémát látok. 1. Ha a fény hullám, akkor mi hullámzik? A tengerben egy közeg, a víz hullámzik. A fény esetében mi az a közeg? A tér? Vagy az anyagi természetű fotonok? Talán ez a hullám egy zhasonlat, mint amijkor az áramot (az elektronok áramlását)Ö a víz áramlásával szemléltetik. 2. Tényleg elvégeztek olyan kísérletet amelyben "egy szál, magányos" fotont bocsájtottak ki? Ilyen kísérletről egyébként az elektronok esetében is olvastam, ugyanezzel az eredménnyel és következtetéssel. Én csak egy kétkezi bölcsész vagyok. Lehetséges, hogy van olyan eszköz amelyen 1 darab vízmolekulát, 1 darab vas-atomot ki lehetne bocsájtani? Pláne egy lámpa, amely 1 darab fotont? Nem puszta gondolatkísérlet ez? Ha pedig az, akkor hogy lehet ellenőrizni? Van persze egy (laikus) magyarázatom: egy kísérletben találtak ilyen interferencia-csíkokat, és ebből következtettek az okra: a magányos fotonra és annak hullámtermészetére. Ez a hegeli fenomenológia: a jelenségből következtetünk az okra. A gyengesége ennek a módszernek az, hogy Hegel azt tekintette jelenségnek, hogy a világ jól működik, az oknak pedig az Ideát, amely a világot létrehozta. Tehát a jelenség és az ok is egymás logikai függvénye. Vagyis: az csík ,amit látunk, az tényleg interferecia-csík-e, vagy csak azért tekintjük annak, mert az interferenciaval meg tudjuk magyarázni a létrejöttét?

[@balazskovari4808]

Jészecske? :) A tartalom jó, de a rettenetes beszédhibáid miatt egyáltalán nem lehet sem komolyan venni, sem élvezni. Mintha egy 4 éves olvasná fel az Egri csillagokat.

[@laszloszabo2366]

A fotondetektor nem nyeli el azt az egy szerencsétlen fotont ?

[@lakaly]

Természetesen elnyeli, hiszen ebből az elnyelődésből tudjuk hogy azon a fotondetektoron halatt át, és nem a másikon.

[@Nidagydidavidid]

"Részecske vagyok, vagy hullám, Élek-e vagy ez a hullám?"

[@janyjozsef]

Engem érdekelne, hogy hogyan tudnak 1db fotont kibocsájtani. És honnan tudják, hogy 1-et bocsájtottak ki, ha az nem mérik meg? Mi az az eszköz vagy fizikai mód amivel 1db fotont lehet kibocsájtani és az egy előre meghatározott irányba halad. Az információ birtokba jutása pedig eléggé vitatott. Hiszen a holdat ki látta meg először? Mert ha az csak akkor van amikor ránézünk, de nem tudjuk, hogy ott van, akkor az nem is létezett soha. Habár most ott van, de csak akkor van ott ha azt valaki megfigyeli. A megfigyelő pedig a fizika törvényei szerint ha én vagyok, ha egy detektor, az atomokból áll. Nos, akkor az atomok figyelik az atomokat és ezért van ott az atom? És melyik atom volt az első aki megfigyelt egy másikat, hogy az létezzen? Itt sokkal inkább arról van szó, hogy az ember akkor számol valószínűséget, ha nem ismer minden változót az egyenletben. Azaz elhanyagolással dolgozik. Ebben az esetben pedig csak azt tudja megmondani, hogy az a részecske van. kb itt, de amúgy bárhol lehet, mert nem ismeri az összes változót a pontos hely kiszámítására.

[@85fuzio21]

Ez a kérdés az én fejemben is megfordult a videó alatt :)

[@andrist8054]

A Fény Természete, MTV 1966, 3. rész (kzbin.info/www/bejne/m56sYXqIbsyhn68)

[@janyjozsef]

@@andrist8054 Vicces. A 2. résznél járok. :D Tegnap néztem. Ma jönne a 3. rész. :)

[@janyjozsef]

@@andrist8054 Értem a foton számlálást. Azonban kérdeznék? 1 foton mindig kiüt 1 elektront? Azaz 100% valószínűséggel mindig ott találja el 1 foton az anyagot ahol kell, hogy kiváljon 1 elektron? A kivált elektron mindig eljut a detektorhoz? Azt is tudjuk, hogy ez a jelenség nagymértékben függ a hullámhossztól is. És amikor mérem az 1 fotont, akkor az a detektoromra esik és nem a résen megy keresztül. Vagy ha a detektorra esik és kiüt egy elektront, akkor amikor az elektron visszakerül a pályára az nem bocsájt ki szintén egy fotont? És még sorolhatnám a kérdéseket.

[@andrist8054]

@@janyjozsef Jó kérdések! Ezekből a kísérletekből rengeteg számadat keletkezik, és ezeket átlagolják. Tehát nem kell egyesével minden fotonnal elszámolni, hiszen nem mind csapódik be, van, ami már eleve a levegő molekuláiba ütközve eltérül, vagy ahogy írtad, nem lök ki elektront. A cél a statisztikai hibaszázalék fölötti eredmény elérése. De nem vagyok szakember, úgyhogy javaslom, hogy ha érdekel, olvass utána! :)

[@attilaszabo216]

A fény nem állhat részecskékből mert külömben szélben nem terjedne a fény . Mert ha a fény részecskékből állna akkor a szél az úgy nevezett foton részecskéket szét szórná és a fény nem tudna tovább terjedni . A fény nem más mint elektro mágneses hullámok gyors terjedése .

[@eddy20Hun]

eszméletlen jó a téma meg minden... de egy hivatalos narrátorral olvastad fel inkább. Vagy szánhatnál időt a beszédkészség fejlesztésére, teljes mértékben eltűnnének a hibák.... Lényeg hogy a tartalom minősége javulna, több néző stb. Magadnak teszel jót.

[@Sar_Ger]

Egy fizikában nálam jártasabb valaki azt mondta, hogy nem a mi megfigyelésünk - mint olyan - a lényeg, hanem az, hogy a valószínűségi hullámfüggvény összeomlik valamitől. Ez persze lehet a mi megfigyelésünk is, de lehet más is. Akár az, hogy két részecske hullámfüggvénye “találkozik” és ezzel információátadás történik. A lényeg az interakció. És innentől mindegy, hogy figyeljük-e a holdat, az ott van, mivel a részecskéinek a hullámfüggvényei már jó rég összeomlottak. Amúgy a hullám-részecske kettősség feloldására tesz egy kísérletet a “vezérhullám” elmélete. Érdemes lehet egy videóra.

[@gaborszepesi958]

A holdas példára egy jelzés: ha nem figyelik meg a részecskét, akkor hullámként viselkedik, ha mérik valamilyen úton módon, akkor részecskeként. Tehát a hold, mint atomok halmaza, ha megfigyeled ott van, ha nem, akkor csak valószínűségi hullám?

[@Sar_Ger]

@@gaborszepesi958 ezt most kérdezni akartad vagy csak véletlenül lett kérdőjel?

[@petersimon978]

Nem lehet, hogy az anyag sosem volt "hullámfüggvény", csak a kísérletek egy része azt sugallja? Például a kettős rés kísérletnél ki vette figyelembe, hogy a fotonok/elektronok egy része nekiütközik az anyagnak, azaz a lyukak szélének és szögben térülnek el, más fotonok pedig egy az egyben eltérülnek, visszaverődnek, netán a lyukon áthaladás után ütköznek a másik lyuknál eltérült részecskékkel? Létezik a hullámjelenség kimutatására olyan kísérlet, amikor ugyanúgy hullámtermészetű marad megfigyeléstől/detektortól függetlenül?

[@jozsefbozik1495]

Engem az érdekelne, hogy a fénynek mitől van sebessége , és soha nem csökken. ????

[@tamasszentes6090]

Uram a young kísérletnél 2 fal van az elson 1 lyuk a masodikon 2