A vulkáni veszély soha nem volt akkora, mint a 21. században | Harangi Szabolcs

  Рет қаралды 3,469

MTA 1825

MTA 1825

Күн бұрын

Пікірлер
@martonziegler2181
@martonziegler2181 6 күн бұрын
Igen kiváló előadás volt, gratulálok az előadónak! Ilyen mennyiségű releváns információ átadása egy rövid előadásban már művészet. Akinek az igényszintjébe belefér egy ilyen előadás meghallgatása, az a saját szintjén, az előképzettségének megfelelően fontos tudást kap, legyen az bádogos, vagy akadémikus. Mivel a föld egy dinamikus rendszer, amely folyamatosan változik, mindig lesznek váratlannak tűnő események. Ez mindig is így volt és a jövőben is így lesz. Az előadás jól megvilágítja, hogy a veszélyeztetettség növekedésének oka az emberi populáció szinte exponenciális növekedése és ezáltal a potenciálisan veszélyes területek benépesülése. Ez nem csak a vulkánkitörések és földrengések általi veszély növekedését hozza magával. Kies hazánkban is problémát jelent például az árvizek okozta veszély. Ennek növekedésére jó példát adnak a patakok és természetes vízlefolyások eldózerolása, a vízjárta helyek feltöltése és az ilyen helyekre történő építkezések. Amikor jön a villámárvíz csodálkozik a pógár, hogy visz a víz, mert mióta az eszét tudja nem volt ott áradás. Arra senki nem gondol, hogy azt a völgyet az évmilliók során az ilyen áradások alakították ki... Ugyanez a helyzet a magyarországi vízügy másfél évszázados dúlásával. Ennek eredményeképpen minden csepp vizet kivezettek az országból. A természetes lápos területeket lecsapolták és ennek eredményeképpen, együtt a rossz mezőgazdálkodással, félsivatagi klíma alakul ki az alföldön és jelentősen lecsökken a csapadék mennyisége és talajnedvesség... A katasztrófák nagy része az emberi társadalmak rossz működéséből fakad. A tudomány mára jelentős eredményeket ért el, de maga a tudomány a társadalom integráns része-társadalmi produkció és maximálisan alá van vetve az aktuális társadalmi trendeknek és a politikának. Globális szinten nézve a dolgot, az emberiségnek nincs valódi döntési szabadsága. A termodinamika törvényeinek van alávetve, hasonlóan bármely zárt rendszerben élő állati populációhoz-lásd patkánykísérletek. Ezt az alávetettséget jól mutatja be Clawell "A Patkánykirály" című regénye is... A föld pedig egyre szűkülő zárt rendszer...
@jozsefgyorgykiss352
@jozsefgyorgykiss352 8 күн бұрын
A természetnek lelke van! Ha haragos, gondoljunk erre is a tudományos okok mellett.
@lesliew67
@lesliew67 7 күн бұрын
Ez a komment-elő eklatáns példája/bizonyítéka annak, hogyan születnek és terjednek a hülyeségek (ami a vallások alapja is)! A természetben CSAK és kizárólag fizikai-kémiai folyamatok zajlódnak le! Fizikailag lélek nem létezik. Amit az egyszerű ember és a vallás léleknek hív/nevez az nem más, mint az egyénre jellemző gondolkodás és viselkedés mód összessége. Röviden szoftver. A halál pillanatában, az elektromosság megszűnésekor az agyban futó szoftver - a számítógépek RAM-ban futtatott szoftvérhez hasonlóan - nyomtalanul megsemmisül.
@user-ec6sk1ov7p
@user-ec6sk1ov7p 6 күн бұрын
😀
@Borbanazigazsag
@Borbanazigazsag 6 күн бұрын
És amikor a világ minden pontján óránként volt kitörés, akkor az mi volt?
@asiklosi
@asiklosi 2 күн бұрын
Azt nevezzük fake news-nak, esetleg konteonak 🙂
@lajosbacsi956
@lajosbacsi956 5 күн бұрын
Remek volt. Adalék a témához, hogy bővitsük a rálátást az alakuló helyzethez... kzbin.info/www/bejne/fGjVoK2baredp6M
Why no RONALDO?! 🤔⚽️
00:28
Celine Dept
Рет қаралды 114 МЛН
Арыстанның айқасы, Тәуіржанның шайқасы!
25:51
QosLike / ҚосЛайк / Косылайық
Рет қаралды 643 М.
Farmer narrowly escapes tiger attack
00:20
CTV News
Рет қаралды 14 МЛН
A gyilkos galóca | Aranyosi Péter
17:53
Aranyosi Péter
Рет қаралды 155 М.
A MAKÓI GÁZKINCS, AMI EGÉSZ MAGYARORSZÁGOT DÚSGAZDAGGÁ TEHETNÉ
13:39
Toroczkai László
Рет қаралды 131 М.
Trianoni bűnbakok | Romsics Ignác előadása
22:13
MTA 1825
Рет қаралды 11 М.
Kilőhetetlen rakétát vethetett be Oroszország? | EXKLUZÍV
23:40
A székelyek eredete | Benkő Elek előadása
26:51
MTA 1825
Рет қаралды 9 М.
Why no RONALDO?! 🤔⚽️
00:28
Celine Dept
Рет қаралды 114 МЛН