Nagyon drága a lemezalap sokak szerint. De mi van, ha nincs igazuk? Nézzük meg, hogyan készül!

Egy lemezalap sokkal egyszerűbb szerkezet, mint egy sávalap. Ha lehet, érdemes elgondolkozni azon, hogy nem lesz-e olcsóbb, egyszerűbb a kivitelezés egy lemezalappal a sávalap helyett?
A videóból kiderül, hogyan lehet lemezalapot építeni, és ha szeretnétek, számolni is fogunk!
#lemezalap #alapozás #kivitelezés #halehetegyszerűbben #passzívház #védőcső #döngölés #wacker #építés #wackerneuson #lapvibró #bobcat #hilti #hiltitools #hiltihungary

[@mannerg]

"és ha szeretnétek, számolni is fogunk!" Szeretnénk :)

[@peterhorvath3993]

Ha ez a lemez alap anyagi oldalára vonatkozik akkor +1

[@tiborcsidei9377]

Én laikus vagyok ezért lehet hogy hűlyeséget kérdezek ,a rákcsálok nem költöznekbe a szigetelésbe mert szerintem nekik ez kész kánaán vagy van vali trükk amivel távoltartják őketv ?

[@gaborsoos8979]

Rákcsáló nem letezo allatfaj.😅

[@gezaosztie2200]

A szigetelés alulról rétegrend szerint meghatározott zúzalék kövek betömörítve keretezik , felé jön a szerelőbeton . Oldalról meg vízszigetelés és drénlemez veszi körbe ( ez az én példám). A szigetelésben nagyobb eséllyel okoz kárt a homlokzaton egy madár a csőrével. Persze csak tippelek de 20 cm szigetelés külső harmada nem "sugározza" a meleget ami a a rágcsálóknak kedvező lenne. Én csak építkező vagyok nem szakember kérlek így tekints a válaszomra

[@ervinlaszlohorvath3330]

Szerintem (de nem vagyok építési szakember, csak gondolkodó műszaki jópár építkezéssel a hátam mögött) az, hogy milyen alapozással célszerű építeni egy házat, jelentősen függ a talaj milyenségétől. Nomeg az építtető elvárásaitól. Ilyen vasbeton lemez alapozást olyan helyeken láttam, ahol a talaj meglehetősen puha. (Jópár évtizede, amikor gyakran jártam arra, egy Székesfehérvárhoz közeli kis településen sorra épültek így a házak.) Keményebb talajon (talán megszokásból is) mindig a hagyományos alapozást láthatjuk, amit most "sávalapnak" hívnak. (ezt a szót a Szakiellenőrtől hallottam először, eddig csak símán alapnak neveztük) Ahol még puhább a talaj, ott levert cölöpökre építkeznek, ilyent Amszterdam melletti agglomerációban láttam (jó sokáig figyeltem, hogyan csinálják). Ott már hagyománya van az ilyennek, csak régen facölöpöket vertek le, ma meg vasbetont. Van ott egy Amstelveen nevű település, összeépülve a fővárossal (olyasmi, mint itthon Budaörs) a középosztály települése. Az Amstel a folyó neve, a "veen" az meg a talajra utal, körbemagyarázták, gyakorlatilag régen tőzegláp volt arrafelé, és egy fekete színű, mocsárszagú ingovány van arrafelé, ha a felső kb. 80 centis puha földet lehámozzák. És erre is lehet stabilan építkezni, egész nagy épületeket is.

[@GMIKI83]

Itt nálunk Svédországban meg nem is ismerik a sávalapot. A szokás az hogy 20-30cm kavicságyra ráhelyeznek "L" alakú XPS-eket aminek a külső fele betonnal van átitatva. Egymás mellé lepakolják, körbe és így meg lesz a ház alapterülete. Kb30-40cm magas. Belerakják a szigetelést kb 20cm arra vasháló és a beton. Igaz téglaház nincs errefelé.

[@lacihorinka3445]

A legjobbkor. Nagyon köszönöm.

[@SzakiEllenor]

ennek örülök!

[@hunbold1]

Lenne egy kérdésem! : a kő az 0-55-ös murva?

[@zoltansomogyi3953]

Elbocsánatot kérek előre, elhiszem hogy erős a tömörítőgép, de szárazon tömöríteni sztem nem lehet normálisan.

[@expamandro]

Nekünk is lemez alapunk van 120m2-en. 80cm döngölt kővel legalul, geotextillel és 30cm hőszigeteléssel amibe a vasalt beton került. Reméljük ez is szigetelve lesz alul is :) Továbbá nálunk egy úthenger ment végig. NA, az le van döngölve :D

[@titusznagy6198]

Üdvözlöm! Házfelújításom során fel kellett törni(a trehány kivitelezés miatt!) a szerelő betont ,utána újra be lett vasalva le lett betonozva.A házat nem lemezalappal építették hanem a falak álltak utána betonozták le (kb.tíz éve!!🙈)A kőművesek lebetonozták újra,most pár pillér sarkánál repedések jelentek meg.(gondolom a beton nem tud hova mozogni mert körbe falak határolják)Kérdésem hogy kell-e a pozitív sarkoknál T bevágást csinálni ha igen hogy(milyen mélyen és kell-e valamilyen anyaggal kitölteni?)vagy ezek ártalmatlan repedések,mert erre természetesen a "kőművesek"már nem tudták a választ ... Köszönöm a válaszát!

[@attilajakab2232]

Kedves Péter! Várjuk a számolást, mivel épp ilyen alapban gondolkodunk. :)

[@gmeszi.]

Kicst más kérdés. Sok helyen látom hogy alápincázetlen könnyű szerkezetes házak esetében is sáv és lemez alapot építenek nem is kicsit. Mi az oka annak hogy Magyarországon nem nagyon alkamazzák a pont alapozást? Anyagköltségben nem is feltétlen de időben és munkában/munkaórában lényegesen olcsóbra kijön.

[@GMIKI83]

Magyarországon sok helyen puha a talaj. Pécsen pl cserkúton akarsz építkezni ami alatt meg europa egyik legkeményebb márványa van akkor meg nem tudsz leásni. Nyílván kutat sem lehet lefúrni. De ha Mecsekben mint mészkőhegységre építkezel megint más téma. De sík területeken meg sok helyen sok a homok.

[@marci92hun]

Kedves Péter! Nézegetve a lemezalapos videóidat szeretnék egy szakmai kérdést feltenni. Szeretnék építeni egy a jogszabályoknak megfelelő, bruttó 100m3 alatti melléképületet építeni, amely afféle tároló és műhelyként szolgálna majd. Úgy terveztem, hogy a falazat 20 cm-es Ytongból lesz, hozzá valamekkora hőszigeteléssel és egy masszív koszorút lenne a tetejére. Viszont az alapozás még nagy kérdés számomra. Eredetileg azt terveztem, hogy rendes mondjuk 40x70-es sávalapot készítenék, bevasalva, utána zsalukő lábazat, majd erre rá egy kb 10 cm beton szintén vasalva. E fölött már nem lenne semmi a műhelyben a rétegrendben. Bent már nem lesz padló szigetelés sem estrich beton. Viszont a napokban főként a videók miatt elgondolkodtam, hogy az egyszerűség kedvéért lehetne helyette mondjuk egy 20 cm vastag duplán vasalt lemezalap is. Ahogy én számolgattam anyagilag olcsóbban jönne ki, és gyorsabban is meg tudnám csinálni. Tudna esetleg ebben valami tanácsot adni, jó ötlet-e ez vagy jobb lenne mégis csak a sávalap (eredeti verzió) A talaj egyébként teljesen homokos. A családi házunk egyébként ugyan ezen a telken van, annak kb 50x100-as vasalt sávalapja van statikai terv alapján.

[@ozora2014]

Kedves Marci! Bár választ nem kaptál, de sikerült végül megépíteni? Szinte hajszálpontosan ugyan erre a gondolatmenetre ültem fel én is, kíváncsi lennék a tapasztalatodra, ha lett azóta!

[@marci92hun]

@@ozora2014 igen. Elkészült. Milyen módon tudom megosztani a tapasztalatokat? Ide sajnos nem akarom lepötyögni. Messengeren keress meg.

[@ozora2014]

@@marci92hun szuper! Hogy talállak meg?

[@robertreszler8230]

Megnézném azért ezt a forma habosított epst, hogy bírja a rágcsálókat, vakondot, bogarakat, nyomást, az esetleges kőzet apró mozgásait stbstb az évtizedek alatt..És miután átlyukad, mi törtéhet az egész szerkezettel. De persze lehet, hogy voltak ilyen kísérletek és nem ismerem jobban. Viszont arra kíváncsi lennék, hogyha XY gyártó piacra dob épp most egy terméket, amire azt mondja hogy ad 40 év garanciát, akkor te és a szakma mi alapján fogadja ezt el? Kísérletezni lehet, de most fejlesztették ki, még 2 évig sem tesztelhették élesben.. mi alapján mondjátok rá, hogy ez egy jó anyag, amivel tényleg semmi gond nem történhet és mi alapján mondjátok hogy ez nem működik? Még gyerekkoromból emlékszek a szurkos hullámpalára. Egy időben megjelent, nagyon olcsón adták, még apám is rakott egy tetőre. A kivitelezők is szerették, egyből hittek neki, aztán pár év után kiderült, hogy nem bírja a napot és szakad, darabokban hámlik le az egész.

[@gezaosztie2200]

Nekem ilyen sávalapom épült. A szigetelés tervezett terhelése alatt van jóval megvalósult épület tömege, így nem aggódok emiatt . Valamennyit biztosan tömördött amikor rákerült a súly. Ha a vakond átrágja magát alulról 50 cm tömörített kavics meg zúzalékon akkor megérdemli hogy beköltözzön . A lemezalap együtt mozog az épülettel , így nem aggódom a tektonikai mozgás miatt. Sőt inkább a sávalapnál érzem ezt problémának. A korai passzívházak is épültek már a 80-as években ilyen alapokra , még nem olvastam problémát ezzel kapcsolatban, pedig sokat kerestem , mert minden amit Te leírtál azt én is éreztem problémának.

[@gyulanemes6721]

Most már (régóta) vannak mesterséges öregbítési eljárások, amivel korrektül meg lehet állapítani egy anyag fáradásának, öregedésének léptékeit és valós idejét. Korrekt nemzetközi vagy hazai cég ez alapján tudja vállalni a garanciát a technológiára.

[@ervinlaszlohorvath3330]

Teljesen igazad van. 30-40 év múlva a kifejlesztő cég már sehol se lesz, a gyártó se, vagyis a "garancia" szó csak lózung. Azt is mondhatnák, hogy becs-szóra. Hasonló a helyzet a bitumenes zsindelynek vagy micsodának nevezett tetőfedő kátránypapírral. Vagy a 80-as években népszerű "bitugél" nevű vízben oldott valami kátrányszerű anyaggal, ami 2 évet se bírt ki a föld alatt. A földalatti garázs oldalát ezzet kentük be több rétegben, a tetején meg rendes bitument vaslemez hordóban (ilyen 60 és 90 kilós hordós bitumen, normál hőmérsékleten kemény, amiben a tüzépen árulták) megolvasztva tűz fölött, 90 kilót szétlocsoltunk és elkentünk a garázs tetején, no az nem ázott be soha. Az állatok és rovarok meg NEM alulról fognak belemászni, hanem oldalról, a kis ravaszdik 🙂 Az élőlények és általában az élet leg-alapvetőbb törvénye, hogy minden lehetséges elérhető életteret betöltenek lassan, mind térben (búvóhely, stb.), mind pedig táplálékforrás-spektrum szempontjából

[@Karesz76]

Tényleg kár, hogy nem számoltam elöbb utánna ennek. nekem a viszonylag egyszerű sávalapomba 0,6x0,8x75 = 36 m3 beton kell, erre jön még a 2 sor zsalukő + 10 cm lemezalap. Ez összessen 60 köbméter beton! Ha a 150 nm ház alá 20 cm vastag beton lemezalapot csinálok 150x0,2 = 30 m3 beton elég. (azaz pont fele annyi) És vasalni is egész máshogy kell, jóval kevesebb vas kell bele. A munka is fele annyi.

[@GirlSceneGamer]

A jó öreg Budakeszi? :D

[@andybrezina]

Engem a lemezalap rétegrendje érdekelne üveghab kavics felhasználásával. Annyi féle képpen csinálják hogy szinte lehetetlen eldonteni hogy melyk a jobb megoldás. Üveghab, dörken delta ms, lemezalap sorrendben gondolkodom.

[@ruborlabii]

Lehet, hogy nem pont ide tarozik, de mi a helyzet a makroszálas betonnal? Tényleg kiválthatja a vasalatot? Mert, ha igen, akkor elvileg egy hibalehetőséggel kevesebb...Laikus vagyok..

[@zsolttorocsik6197]

ház alapot azert ne biz rá:)

[@ruborlabii]

Stadiont lehet? :)

[@zsolttorocsik6197]

@@ruborlabii Szerinted azokat a jövönek épiteték Persze hogy kihadják a vasszerelést Pénztáros Lörinc és társai:)))

[@ruborlabii]

Totál alkímia...vasból aranyat... :) Na...OK.. Kösz a választ!

[@aronimro4834]

Homokos talajhoz melyik jobb?

[@gezad21]

Attól függ hol van a teherbíró homok... Ha 1-2m között tömb és sávalap ha 60-70cm-es alapozási síknál jó ez.

[@AzenNevem]

Helló! Hangsáv nincs a videóhoz?

[@SzakiEllenor]

ne idegőjjé mán!

[@traube79]

Lechner tudásközpont oldalán sok szakmai infó található erről a technológiáról. Megfelelő gépparkal rendelkező cégek tudnak csak ilyet kivitelezni.

Nálunk lemezalap van + XPS. Nem bántuk meg, de valószínűleg a sávalappal olcsóbban jöttünk volna ki.

[@gabordomonkos2448]

Jó dolog a lemezalap, csak nagyon komolyan tartani kell hozzá a statikai terveket, előírásokat, mert ha valaki azt mondja jó magyar szokás szerint, hogy "jól van az úgy is", akkor nagyon hamar meg fog süllyedni. Jó tervezéssel meg a sávalappal is el lehet érni nagyon hasonló hőszigetelést. Igaz, tovább tart, bonyolultabb, de mindenképpen időtállóbb lesz a végeredmény.

[@SzakiEllenor]

mindent el lehet cseszni, ezt is. Mást is. De a lemezalap jó, viszont nem kell elhinni.

[@gabordomonkos2448]

@@SzakiEllenor Nem mondtam, hogy nem jó, sőt... :) Csak annyit állítottam, hogy a lemezalapot hanyag hozzáállással könnyű elrontani. Meg azt, hogy szigetelés szempontjából sávalappal is el lehet érni nagyon hasonló eredményt. Ezektől függetlenül egyáltalán nem elvetendő dolog, mert vannak előnyei.

[@editolah8635]

Szakiellenör ez olyan dolog hogy egy statikus mérnök meg azt mondta hogy van négy és fél tèglàs kémény ez amit itt mutatók ez pénz kidobás szigetelést máshogy is meglehet oldani csak te neked azt mondják hogy jó valami te már bólogatc hogy jó

[@To_Pal]

Lemezalap évszaktól és időjárástól függetlenül készíthető kiváló minőségben. Sajnálatos a labancok nyavalygása, mert ide az üveghab az igazi! Majd elmúlik ez is egyszer...

[@krisztianlabat2109]

Jól fizethet a vállalkozó, ha a melós srác Calvin Klein alsót hord. :p

[@SzakiEllenor]

mi van, ha ő a vállakozó ?

[@krisztianlabat2109]

@@SzakiEllenor Akkor dícséretes dolog hogy ő is megfogja a munka munkás részét. Sok hasonlóra lenne még szükség.

[@ervinlaszlohorvath3330]

Hogy te mit észreveszel .... tényleg bevillan a 4:20 körül .... öööösszerogyok 🙂

[@pritorian]

Háát, nem fáztak a skacok 💪👍

[@gergosipeki4805]

Nagyon halk. :(

[@janospriol9867]

A müanyagszigetelés se ki,se be

[@editolah8635]

Szakiellenör amire az monják hogy jó arra te már bologatc hogy jó

[@ZOZI1004]

Borzasztó a hangminőség

[@editolah8635]

Szakiellenör ez pénz kidobás