Nagyon érdekes volt, imádjuk ezeket az érdekességeket. Durva így belelátni, hogy mi zajlik a háttérben. Remélem sok hasonló lesz még. Mennyivel jobb látni ezeket a háttér infókat, mint a tvből áradó stresszes híradókat. Ha több hozzátok hasonló csatorna lenne ilyen jó minőségben akkor fel lehetne építeni a Magyar KZbin-ot. Sajnos sokan egymás lejáratásán dolgoznak, ami nem jó irányba visz, de ti megmaradtok a minőségi érdekes tartalomnál. Minden jót nektek. Üdv. Laci.
@nightadict Жыл бұрын
IMÁDNI CSAK AZ ISTENT LEHET!
@janoskereszturi305 Жыл бұрын
@@nightadict Tízparancsolat: Egy az Isten csak őt imádd
@nightadict Жыл бұрын
@@OneLife-Films azért nem kéne a kereszténységet így bántonotok "😆" látom felnőtten viselkedtek....
@nightadict Жыл бұрын
@@janoskereszturi305 igen
@PipiRoe Жыл бұрын
@@nightadict és @János Keresztúri! Nektek mi bajotok van? Hogyan juthat bárkinek is eszébe idekeverni istent?! Kétszer el kellett olvasnom az eredeti hozzászólást, hogy megtaláljam az "imád" szót! Ugyanis egy normális embernek fel se tűnik! Egy normális mondatban szerepel! Figyeljetek, mi a fenének van egyáltalán a magyar szótárban az "imádni" szó, ha nem is szabad más összetételben használni, mint "istent imádni"?? Az agyam eldobom az ilyen megrögzött... azért se írok csúnya szót... ÚJGONDOLoktól! Húzzatok vissza 1984-be!
@elte_ttk Жыл бұрын
Fantasztikus videó lett! Örülünk neki, hogy egyre több tudományos témát dolgoztok fel! ❤
@TRUCKER-ih7iw Жыл бұрын
bazzsátoók meg mé nem vettetek fel tavaly???
@zoltantoth3054 Жыл бұрын
@@TRUCKER-ih7iw szerintem a kérdésben benne van a válasz is
@Gnor27 Жыл бұрын
Tudományos témák a Monika Show igényességével és információgazdagságával....
@elte_ttk Жыл бұрын
@@Gnor27 Kedves Sün Bazsi! Számos természettudományos tartalmat talál az ELTE TTK felületein, ahol sokkal mélyebb tudományos magyarázatokkal szolgálunk a körülöttünk lévő világ működésére, matematikai és fizikai bizonyítássokkal alátámasztva. Tehát, ha mélyebben érdekli valamelyik téma, biztatjuk, hogy válassza tudományos ismeretterjesztő előadásainkat a részecskefizikától az idegtudományig bármilyen természettudományos területen. Azonban úgy gondoljuk, hogy az ilyen videók - amelyet a Pamkutya most készített - kiváló lehetőség arra hogy sokakban érdeklődést keltsenek a természettudományok irányába. Az ELTE Természettudományi Karán pedig az érdeklődők választ kaphatnak a mélyebb tudományos kérdéseikre is.
@asd-qw1ww Жыл бұрын
@@Gnor27 Irigy kutya.
@SunnySeaSalt Жыл бұрын
Köszönjük a rengeteg energiát, munkát és szorgalmat amit ti beletesztek a tartalmaitokba! Csak így tovább! Nagyon sok dolgot tudtam meg tőletek, ezért nagyon hálás vagyok, és ami hatalmas dicséret az az hogy még a szüleim is nagyon informatívnak, és nagyszerűnek tartják a videóitokat! Az egyik legjobb barátnőmnek az édesapja a paksi atomerőműben dolgozik/dolgozott, és atomfizikus. :0. Nagyon durva! Tényleg, csak így tovább!
@bencehorvath-renczes76 Жыл бұрын
:-$☢️☣️🥾
@daveeemusic Жыл бұрын
Remek video! Ti azok koze tartoztok, akiknek az uj videojat mindig megnezem. Mert erteket kepvisel. Es latszik rajta, hogy sok munka vele! ❤️🔥
@zzsofi1552 Жыл бұрын
Szuper, informatív, érdekes videó. Köszönjük! 😊 hihetetlen milyen minőségi kontentet készítő csatorna lettetek az évek során, csak így tovább! ✌️
@bencemervay Жыл бұрын
Nagyon hasznos videó, kérünk még ilyen témákat! Némi helyesbítés: 6:44-nél van ez a mondat: "...elhasználódott [kazetta], tehát már nem sugároz eléggé az energiatermeléshez". Az energiatermeléshez nem a sugárzás kell, hanem a hasadóanyag. Amikor a friss kazetta bekerül az erőműbe, tele van hasadóanyaggal (tele alatt azt értem, hogy az urán 235-ös izotóp fel van benne dúsítva a természetben megtalálható 0.72%-ról 3-5%-ra), viszont alig sugároz. Ahogyan a hasadóanyag a reaktorban kisebb tömegszámú elemekké hasad, valamint az urán 238-as izotóp neutronokat nyel el, olyan elemek keletkeznek, amik sugárzása sokkal erősebb. Tehát minél inkább "ki van égve" egy kazetta, a sugárzása annál erősebb lesz, nem pedig annál gyengébb. Illetve még egy további információ, ez a KKÁT-val kapcsolatban: a kiégett kazettákat nem egyből viszik át a KKÁT-be, előtte az erőműben kell őket pihentetni. És nem csak a sugárzás miatt, hanem a magas hőtermelés miatt is. A KKÁT-ban ugyanis a kiégett fűtőelemeket természetes levegőáramlással hűtik, azonban egy, a reaktorból frissen kiszedett kazáttához ez a hűtőteljesítmény még kevés lenne. Tehát a KKÁT-ban nem csak arra kell ügyelni, hogy meglegyen a megfelelő sugárzásvédelem, hanem arra is, hogy meglegyen a megfelelő légáram, ami a kazettákat hűti.
@adamcsaszar14318 ай бұрын
Mondja is hogy 5 évig a reaktor mellett pihentetik egy medencében, és csak aztán szállítják át.
@peti911027 Жыл бұрын
A szakmában érintettként mondom, hogy nagyon hiánypótló az ilyen friss szemléletű, fiatalabbakat és bizonytalanokat megszólító videó. Magam ugyan nem hulladékkezeléssel foglalkozom, de érdekel a téma. A videó pedig a tőletek elvárt minőséget tükrözte ismét! Pacsi ;)
@kristofbigner6031 Жыл бұрын
Nekem igazából annyi kérdésem lenne, lehet én értelmeztem rosszul... De ha 25 éve magunk oldjuk meg az erősen sugárzó elemek tárolását és 40 év csak a felépítési ideje a végleges tárolónak és 50 évig lehet tárolni az ideiglenes tároloba akkor mit csinálnak ezekkel ha kifutnak az időből?
@PamKutya Жыл бұрын
Köszönöm! Ha itt a kommentekben esetleg tudsz válaszolni a bonyolultabb kérdésekre, az nagy segítség lenne!
@peti911027 Жыл бұрын
@@kristofbigner6031 Bár nem vagyok szakértője a rad. hulladékok hosszú távú tárolásának, de azt tudni kell, hogy minden, ezekkel kapcsolatos intézkedéseket és stratégiákat jogszabályok írnak elő. Magas szinten az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról) szakmaibb szinten részletesebb rendelet. A lényeg, hogy ilyen létesítmények létrehozására baromi sok idő kell, mert a telephelyengedélytől kezdve a létesítési engedélyen át az üzemeltetési engedélyig ez több éves folyamat. Jelenleg a Pakson található KKÁT azért is kerül bővítésre, hogy amíg véglegesen nem tudjuk elhelyezni a kiégett kazettákat, addig is legyen hol tárolni azokat. A videóban helyesen hangzott el, hogy végleges tárolási lehetőség még sehol sem áll rendelkezésre, nekünk is kérdés. Az ideiglenes tárolókban viszont nem csak 50 évig lehet tárolni a fűtőelemeket, a lényeg a radioaktív anyagok felezési ideje. Egyre kevésbé fog sugározni a kiégett fűtőelem, de mivel a jelenleg még mindenhol "átmenetileg" tárolják a kazettákat, mostanában kerül előtérbe a végleges elhelyezés.
@Vodkalasnyikov Жыл бұрын
Lehet hülyeség, de nem lehetne megcsinálni a használt elemekkel hogy kijuttatni az űrbe?
@peti911027 Жыл бұрын
@@Vodkalasnyikov Fizikailag igen, de gondolj bele, hogy dollármilliókba kerül egy űrprogram is, tehát sokszoros áron lehetne ezt kivitelezni valószínűleg. Sajnos. Plusz, ezek azért nem kis egy kilós terhek :D
@vylko01 Жыл бұрын
Végre egy újabb Pamkutya videó!!! Szerintem kéne legyen egy Q&A!
@timeameszaros2328 Жыл бұрын
@@Remzon07Twitchen szoktak streamelni, mit értesz az alatt, hogy nincs ki támogassa?
@armin_sct Жыл бұрын
Nagyon jó, hogy végre ilyen sok tudományos témát dolgoztok fel. Én örülnék, hogy ha még több ilyen téma lenne. Sokkal érdekesebb mint az iskolában. Köszönjük a minőségi tartalmat😊
@ervinkejojo561 Жыл бұрын
Köszönjük szépen a minőségi tartalmat!Amugy meg érdekel ilyen téma .
@Myrcsik Жыл бұрын
Fantasztikus videó lett! Szeretem ezeket a témákat, amikor valahová mész/mentek! ;-) 🙂
@Domix0698 Жыл бұрын
Sziasztok! Én imádom az atomreaktorokat és a hozzá kapcsolodó témákat! Köszönjük a heti minőségi tartalmat!❤☢
@Felverdoki Жыл бұрын
Ez minőségi? Nézz meg egy 3 évvel ezelőtti videót! Ez olyan mint a Taxi sorozat, a beharangozó nem túl jó, az első rész Nagyon jó, a második rossz, a harmadik silány, 4,5,6 pegig egyeltalán nem hasonlít az alap koncepcióra. A szállító is ez. A PamKutya pedig, az eleje jó amit az elejétől a Repper leszek én-ig volt az QWA jó volt, amit még innentől nahát mint a szállító esete és a többi Gérard Pirès film is a vége szar. Csak a pénz a lényeg.
@nightadict Жыл бұрын
IMÁDNI CSAK AZ ISTENT LEHET!
@bzoli70 Жыл бұрын
@@Felverdoki Mi bajod van? Vajon miért 1M feliratkozoja van a PamKutyànak? Ők egy videóval nagyon sokat dolgoznak.
@janoskereszturi305 Жыл бұрын
@@nightadict Igen. A Tízparancsolatban is: Egy az Isten, csak őt imádd
@bzoli70 Жыл бұрын
@@nightadict Nem akkarok bele taposni a lelki világába,de lehet màst is imàdni azt is figyelembe kell venni,hogy orszàgunkban rengeteg a pogàny.
@andrasturoczi3297 Жыл бұрын
Érdekes volt a beszámoló Mivel Pakson voltam katona 1979-ben mivel épitőszázadban villanyszerelőként voltam az erőműben .Még a reaktorban is voltam.Nagy élmény vol újra látni!! 👍🏻🤠
@vincelada7134 Жыл бұрын
Szuper volt! Egyszerűen nem tudok benne semmi olyat találni, ami nem tetszett rajta. Ez egy olyan téma amiről szerintem viszonylag keveset beszélünk, és éppen ezért jó látni ilyen videókat. Nagyon minőségi volt, köszönjük.
@Deniel_ Жыл бұрын
Ezekhez hasonló videókból rengeteget várunk még! Köszönjük a remek élményt.
@Anitaroserainsso Жыл бұрын
Örülök hogy mostanába kezdtek több videót készíteni csak így tovább PamKutyák
@birolaszlo1792 Жыл бұрын
Dolgoztam a lerakó építésén, jó újra látni már működés közben :)
@leventedevai1822 Жыл бұрын
Ez fantasztikusan jó rész volt❤ csodálatos dolgokat tudtunk meg hálásan köszönöm!
@PipiRoe Жыл бұрын
Elképesztő téma! Hogy ez másnak még csak eszébe se jut, hogy meg se próbálják az ilyen dolgokat bemutatni... Hát respekt!
@101_Neleta Жыл бұрын
Jó téma igen. Gyetván Csaba nagyon sok informatív, hasonló videót csinál, ajánlom őt is. ;)
@janosantal6715 Жыл бұрын
Nem hiszem, hogy ha valakinek ez eszébe jutott volna (valószínűleg, hogy már több mindenki akart itt forgatni) akkor beengedték volna őket ide. Pamkutyáék is meghívásos alapon voltak ott.
@VincenzoJusto Жыл бұрын
@@janosantal6715 Ez pontosan így van.
@huskotabago Жыл бұрын
Látszólag is Sugárzó jókedv a végéig! 🤩 Köszönjük az ismeretterjesztést!
@hajnalkafilep9073 Жыл бұрын
Like ha szereted pamkutyáékat😜 Amúgy nagyon jó videókat csináltok❤️
@EFazy Жыл бұрын
Annyit pontosítanék, hogy az atomerőművek hatásfoka 30-40% között mozog (Paks kb 33%-os) Valóban innen jön a legtöbb energiánk, de sajnos az energia nagy része a Dunával vissza lesz hűtve, elveszik valamennyi a hőcserélőn, és persze a generátoroknál is. Ezzel együtt elképesztő, hogy bár az energia majd 70%-át kukába dobjuk, mégis - a mai napig - az egyetlen, normál esetben teljesen tisztának mondható energiaforrásunk.
@Zero05_Official Жыл бұрын
Nagyon jó hogy még mindig benne vagyok ebben a nukleáris témában engem is nagyon érdekel! :D és legközelebb egy teljes Paksi atomerőmű látokatást is megnéznék a kulisszák mögött! 👀
@petertakacs8236 Жыл бұрын
Tökéletes bűntény ilyen helyre hullát rejteni. Amúgy jók a videóitok, csak így tovább!
@gyuszikapethe5782 Жыл бұрын
Sziasztok! Nagyon szeretjük a videóitokat, csak így tovább! :) Minden nap nagyon várjuk az új tartalmakat, már 2 éve hűséges követőitek vagyunk. Üdvözlettel : Gveni (6 éves) és az Apukája
@kacsa1536 Жыл бұрын
Szoasztok! Írtózatosan jó videó lett, nem csak, hogy sokat lehet tanulni a nukleálos hulladékokról, de még földrajzilag is lehet egy bizonyos értelemben. Nagyon király videó lett, csak így tovább
@HNGRYVII Жыл бұрын
Huu megint egy izgalmas téma :D Jó látni a sok új színes tartalmat, érdeklődnék viszont hogy hogy álltok a zenékkel? Most úgy érzitek elég volt az előző pár sikeres szám vagy gondolkodtok még újakon a későbbiekben? :)
@Fogarasi_Bálint Жыл бұрын
Nagyon jó lett, de van egy tippem: csináljatok feliratot a videókhoz! Nagyban növeli a nézettséget (süketek, és olyanok is nézhetik, akik halkan nézik a videót)
@Nandor_Mester Жыл бұрын
Nagyon érdekesek a videók remélem lessz még sok ilyen!
@spontanvideok2466 ай бұрын
Ti Gyetván Csaba 2 vagytok. RESPECT nektek minden INFORMATÍV videoért. Egy kis PÖCSÖM Urán kocka ellátná a teljes évi Villamos Energia fogyasztásom? Nem semmi. Akkor annak a fele is elég lenne mivel eleve ENERGIA takarékos minden itthon eleve így is élek.👍👍👌👌
@gabrielladr.locsmandi347 Жыл бұрын
Nagyon szeretem ezeket az érdekes és misztikus vidiket! Nagyon tetszett, köszönöm!!!😊
@Reloading.. Жыл бұрын
Nagyon jó lett csak így tovább . Kicsit chernobyl feeling je volt .én azért nézlek mert nagyon informatív és oktató jellegű videókat csináltok .
@SuperCityscan Жыл бұрын
Nem gondoltam volna, hogy pont tőletek fogok tanulni Paksról, de nagyon örülök neki. Minnél több ember tud az atomenergiáról, hogy mennyire professzionálisan van kezelve, annál jobb. Sokan még mindig minden tudásukat A Simpson Csalásból szedték.
@tomferramenti686 Жыл бұрын
ismét egy érdekes és tudásszint növelő tartalom...köszi...
@piroskaorbancsakgratulalni5642 Жыл бұрын
Csak ámul és bámul az egyszerű hon polgár micsoda nagyszerű tudósok vannak, de bele sem szabad gondolni, meddig mehet ez így, igaz az már másik generációknak a gondja lesz. Köszönjük a videót!
@annaszerencsenewohlrab9401 Жыл бұрын
Nagyon köszönjük az újabb érdekes videót! Várjuk a következőt!
@markomtmofficial Жыл бұрын
Ismét aktivitás! Am érdekes vidiket csináltok! Csak így tovább!
@zsomborzoldvari422 Жыл бұрын
Sziasztok már nagyon régóta követem a csatornátokat és nagyon tetszik amit csináltok. 😃
@arabellaamiramajor6389 Жыл бұрын
Csak így tovább! Ti vagytok legjobbak!
@Soupy-Gaming Жыл бұрын
Épp most néztem meg a csernobilos videokat:)
@bestwelderever9097 Жыл бұрын
Jó ezeket a dolgokat a mélyben tárolni. Reméljük sosem kerül sor olyan természeti vagy emberi beavatkozásra ami által ezek a szennyező dolgok felszínre kerülhetnének.
@eszkep Жыл бұрын
A végleges elhelyezés azért sem történt még meg, mert a fűtőelemeket az oroszok már újra tudják hasznosítani. (Ők készültek el elsőnek az ehhez szükséges technológia fejlesztéséve.l) Ezt érdemes lenne megemlíteni. Több információ az alábbi keresésre érhető el: "Újrahasznosíthatják a paksi fűtőelemeket, az új blokkok már ezekkel is üzemelhetnek"
@egyeneskifli7808 Жыл бұрын
Az atomerőmű az emberiség történetének talán legalacsonyabb hatásfokú energiaforrása. Termikus hatásfokra egy benzinmotor szintjén áll (~30%). A paksi blokkok termikus kapacitása 1600 MW, az elektromos 500 MW. De ez még mindig nem a vége, de nem is az eleje. Mivel maga a villamosenergia átalakítás gőzturbinákkal zajlik, azok hatásfoka is befolyásolja a végső hatásfokot. Előtte persze száraz gőzt kell fejleszteni, és annak az eljárásnak is van vesztesége. De ugye kétkörös rendszer, ergo még van egy hőcserélő a primer és szekunder kör között a maga veszteségével. De ez még mindig nem mondható rossznak összességében. Amitől igazán alacsony a hatásfoka az az, hogy a maghasadás során felszabaduló energiát semmi másra nem használjuk, mint vízforralásra. És az összes felszabaduló energiából is csak a hőenergiát. A többi megy a levesbe. Itt hatalmas a veszteség. A fűtőanyag meg eleve csak max 4,4%-ban U235 egy VVER blokk esetén, ergo több, mint 95% gyakorlatilag csak ballaszt, azaz veszteség. Mert ugye a tipikus nukleáris reaktor csak a lassú neutronokat használja fel. Az U238 hasításához szükséges gyors neutronokat elnyeli a moderátor (azaz a hűtővíz). Tehát az elhasznált fűtőanyagkazetta >95%-a részt sem vett a folyamatban, ami részt vett abból meg csak a felszabadult energiának az 1%-át sem használjuk fel egy ~70% veszteségű folyamatban. És még ilyen pazarlás mellett is az atomerőmű a legnagyobb energiasűrűségű erőműtípus, nem is kicsi előnnyel (úgy nagyjából 2-3 milliószoros). Ja és ugye az "elhasznált" fűtőanyagot nem csak a rádióaktív sugárzás miatt kell víz allatt "pihentetni", hanem mert a spontán bomlás miatt továbbra is jelentős mennyiségű hőt termel. Ami hőenergiát megint csak simán kidobunk persze. Fukusimában is az elhasznált fűtőelemek tárolói miatt jutott a környezetbe sugárzás, nem a reaktorból magából. A reaktortartályok nem sérültek, a leolvadt fűtőanyag sugárzása bent maradt. Viszont a használt fűtőelemek tárolójából is elfogyott a víz. Amikor meg már kevés volt benne, akkor elforrt, amikor meg a kritikus szint alá csökkent, akkor elkezdett bomlani. Emiatt halmozódott fel a hidrogén az épületekben és robbant fel. És mivel a fűtőelemek szabadon voltak a sugárzás is akadály nélkül terjedt egy ideig. Ami miatt Fukusima messze alulmúlja Csernobilt a szennyezés szintjében, az a kiszóródás szinte teljes hiánya. A hidrogánrobbanások vittek magukkal némi rádióaktív port, és ennyi. Szóval nem arra kellene elszórni a milliárd dollárokat, hogy mindenféle lyukakat ássunk abban reménykedve, hogy 1 millió évig nem fog történni semmi ott (mert mint tudjuk a Föld az egy teljesen statikus bolygó, nincs lemeztektonika, nincsenek vulkánok, nem csapódik be időnként egy nagyobb kődarab a felszínbe, stb), hanem fejleszteni a folyamatot, növelni a hatásfokot. De továbbra is csak a termikus hatásfokkal van elfoglalva mindenki, pedig a fő veszteség nem az a rendszerben. De nem baj, a fúziós erőműveket is csak szaros vízforralónak akarjuk használni. Csak egy (talán kettő) cég van a sok közül, amelyik arra törekszik a fúziós reaktor fejlesztése során, hogy közvetlenül elektromos energiát nyerjenek ki. Hót büszke magára az emberiség, hogy milyen fejlett, de a valóság az, hogy továbbra is csak a hőenergiát értjük. Többszázezer év alatt nem tudtunk erről a szintről továbblépni, és a jelek szerint nem is akarunk.
@mihalyszabados67387 ай бұрын
Oda szarunk, ahol enni adnak…
@zsoltzombory85535 ай бұрын
Van egy mondás: "Watt gyermekei vagyunk" gőzbe jók vagyunk. Igen, sajnos a 30%-os hatásfok igaz, de ez ugyanúgy igaz a gáz és szénerőművekre, itt ugye 8GW megy a dunába, kíváncsi leszek, ha majd megépül paks 2 és azt is veretik 1000-el + jön egy aszályosabb időszak, alacsonyabb vízhozam, mennyire fogja felborítani ez a duna vízhőmérsékletét, ill, vajon ki tudja e hűteni megfelelően a blokkokat. Biztos készült erről valami tanulmány, csak nem reklámozzák.
@egyeneskifli78085 ай бұрын
@@zsoltzombory8553 Ráadásul nem használja ki senki a gőz valódi potenciálját. Az tipikus atomerőművek gőzturbinái jelentősen alacsnyabb hatásfokon működnek, mint pl az 1930 évek második felétől épült amerikai gyors csatahajóké. Mindenki fél a nagy gőznyomástól egy fixen, szárazfőldön telepített atomerőmű esetén. Miközben megbízhatóan működött a rendszer még 50 év után is az Iowa-osztály hajóin, amelyek finoman fogalmazva sem voltak statikus műtárgyak. És az 1940-es évek elején gyártott kazánokat, gőzturbinákat, reduktorokat használták, azok soha nem lettek kiépítve a hajókból. A Duna érdekes kérdés. A tipikus példája mekkora kárt okozhat ha döntéshozók nem képesek rendszerben gondolkodni. A Bős-Nagymarosi erőmű csak félig lett megépítve. A Duna problémái, egyre korlátozottabb hajózhatósága gyakorlatilag teljesen erre vezethető vissza. A Paksi Erőmű elméletileg jelenleg 100m3/s hűtővizet igényel. A Duna aktuális vízhozama Paksnál 3100 m3/s körül van. Egyébként egy belső keverőcsatornával lehet csökkenteni a Dunába engedett víz hőmérsékletét. Az más kérdés, hogy van-e értelme. Mikor 30˚C körüli kilépő vízhőmérsékletet mértek, az 1-2km-rel lejjebb már kimutathatatlan volt. Szóval a telepen belüli előkeverés könnyedén megoldhatná a problémát.
@Balazska05 Жыл бұрын
Érdekes videó lett köszönjük. 🙂 Még hasonló tartalmakat. 😃
@Outdoortechalexvilaga Жыл бұрын
Sziasztok nagyon jó lett a videó csak így tovább már a kezdetek óta nézlek titeket
@moncsyka812 Жыл бұрын
Remek volt a videó! Még tudtam volna nézni.
@DopaminShot Жыл бұрын
Vajon a megtermelt energia hány százalékát emészti fel az a hatalmas hulladékkezelő? Brutál milyen pocsékolás megy egy ilyen működtetése során. Ruhák, eszközök ezrei mennek a hordókba azok meg a föld alá. De hát ha megéri
@bajcsyzoltan74Ай бұрын
Bőven megéri sajnos..Igyis csak 5 forint egy kWh...a többi a szállitás..
@fruzsinatesler6440 Жыл бұрын
Nagyon jó lett😊😊😊
@mariacsimanehegyi8230 Жыл бұрын
Köszönöm az alapos, érdekes videót!
@Rdonat16 Жыл бұрын
Nagyon jó videó lett. Már régóta foglalkoztat a kérdés hogyha pár EZER évvel ezelőtt amit pl. az egyiptomiak leírtak azt sem értjük akkor 1MILLIÓ év múlva ki fogja érteni hogy azokat nem kéne kiásni
@zajzzzz Жыл бұрын
kzbin.info/www/bejne/amXEmodmiNqXg7M
@steve_video Жыл бұрын
Egymillió év múlva nyugodtan ki lehet ásni. Hamarabb is. negydrészt meg öszintén bevallom, engem tökre nem érdekel az sem, hogyha egy 500 év múlva véletlenül egy km-t leásó majd ott lent sugárzásmérő nélkül betontömböget bontogatónak sugárbetegsége lesz.
@MRENGLISHYT Жыл бұрын
sziasztok imádom a videokat sokat tanulta a Videokbol😊❤
@lucasipos7570 Жыл бұрын
Ez nagyon jó videó legyen még ilyen ❤❤
@chrisfinta4941 Жыл бұрын
Gratulálok fantasztikus lett 👍👍👍
@laszlokenyo9151 Жыл бұрын
Nagyon informatív oktató vlog lett. Sok kérdés merült fel bennem ami az atomenergia mellett és ellen van. 👍 Az biztos a vita soha nem ér véget.
@barbironai8232 Жыл бұрын
Nagyon érdekes videó😃 Izgalmas volt😃 Hajrá tovább😃😉😉😉
@sebestyensimonfalvi1097 Жыл бұрын
Okos, értelmes, intelligens és még nagyon jóképű is. Legyél a pasim légyszi. 🙏❤
@goprodog4304 Жыл бұрын
Félelmetes. Úgy 25 éve volt szerencsém beszélgetni pár paksi mérnökkel, köztük egy főmérnökkel, aki meglepően őszintén ezt mondta: "A hosszú távú megoldás csakis az elhasznált elemek újrahasznosítása lehet (fúzió), de fel kell találni. Ha nem sikerül hamarosan, a helyzet csakugyan aggasztó lesz."
@steve_video Жыл бұрын
Mit mondott miért lesz a helyzet aggasztó?
@aszfaltbetyar588 ай бұрын
@@steve_video azért mert szerinted mi lessz a sok szeméttel! Örökké nem rakhatunk mindent a földbe! Meg kell peróbálni minél kevesebb szemetet termelni ilyen sugárzó szemetet!
@steve_video8 ай бұрын
@@aszfaltbetyar58 Nem kell mindent örökké a földbe rakni, az a párszáz m3 kiégett fűtőanyag viszont amit egy atomerőmű termel a működése során elhanyagolható mennyiség.
@janosjung78355 күн бұрын
@@aszfaltbetyar58 Az Urán is a föld alól lett felhozva...
@xcleanerrr9322 Жыл бұрын
nagyon jó videó lett norbi márk . eltudnátok megint menni valahova síelni ? nagyon bírnám tényleg
@PhoebeDanger Жыл бұрын
Annyira imádoma videóitokat és a szuper ötleteiteket.😁
@CsengehangaNagy-hm6ppАй бұрын
Te vagy a legjobb videos
@kristofbigner6031 Жыл бұрын
Nekem igazából annyi kérdésem lenne, lehet én értelmeztem rosszul... De ha 25 éve magunk oldjuk meg az erősen sugárzó elemek tárolását és 40 év csak a felépítési ideje a végleges tárolónak és 50 évig lehet tárolni az ideiglenes tároloba akkor mit csinálnak ezekkel ha kifutnak az időből? Hova teszik az 50 évnél idősebb rudakat ha még nem lesz kész a tároló? Ui.: Szuper és érdekes lett a videó, gratulálok!
@PamKutya Жыл бұрын
Nagyon jó a kérdés. Valamivel tovább is lehet az átmeneti tárolóban, de ha nem lesz kész időben a végleges tároló, akkor építenek még átmeneti tárolót és oda áthelyezik még 50-100 évre.
@DrRhyhm Жыл бұрын
Válasz: Rák.
@kristofbigner6031 Жыл бұрын
@@PamKutya értem Köszönöm szépen a választ! Remélem tényleg meg lesz a megoldás, mert amennyire jó ez az egész, annyira veszélyes is Úgy gondolom nagyon jó és igazán fontos dolog ilyenekről beszélni ugyhogy mégegyszer köszönjük a videót és remélem mihamarabb láthatunk hasonló tartalmakat (akár ebben a témában is, mert kifejtetten érdekel engem is)
@zraw0 Жыл бұрын
@@kristofbigner6031 Tulajdonképpen az átmeneti tárolók is tökéletes megoldást nyújtanak, főleg ahhoz képest, hogy a másik fő energiaforrás veszélyes anyagait egyszerűen kiengedik a levegőbe, amit belélegzünk. Ráadásul esélyes, hogy 50-100 év múlva drasztikusan jobb technológiák lesznek a nukleáris hulladék kezelésére. Pl. Szegeden is van egy nagy energiájú lézerekkel foglalkozó kutatóközpont, ahol pl azt kutatják, hogy hogy lehet idő előtt ártalmatlanítani az ilyen fajta hulladékot.
@kristofbigner6031 Жыл бұрын
@@zraw0 Köszönöm a választ! Legyen így, ahogy mondod
@macsaicsaba Жыл бұрын
Érdekes téma, köszi a videót!
@VWpitta Жыл бұрын
Nagyon izgalmasak ezek a részek. Nagyon jól fejlődtök a videózásban. Szívesen látnék olyan videót hogy Oroszországban mik történnek az elhasznált kazettákkal. Amiket nyilván .ég valahogy tovább felhasználnak.
@sanya58530803 Жыл бұрын
A lényeg,nincs ingyen energia,ez is sokba kerül.Ha olyan tiszta lenne nem kéne horor pénzeket költeni a hulladék tárolására!Nem is tudhatjuk hogy mennyit.A videó jó volt és informatív,köszi!
@krisztianszegedi5719 Жыл бұрын
Voltam itt dolgozni 1 napot , énis lent voltam az alagútban ,ajtókon tömitést cserélni , fegyveres őrök kisértek mindenhova sugár vizsgálat stb. Elég durva létesitmény , robbantással csináljak a vájatokat , akkor robbantottak valahol a hegy gyomrába félelmetes. De gazdagottam 1 komoly élménnyel
@TravellingKitchen Жыл бұрын
Azt lehet tudni hogy a Bátaapáti tárolóban lebetonozott szeméttel mi lesz később? Vagy az idők végezetéig ott marad?
@PamKutya Жыл бұрын
Idők végezetéig ott marad, igen.
@TravellingKitchen Жыл бұрын
@@PamKutya köszi a gyors választ😇 csak így tovább💪
@CraftyF0X Жыл бұрын
300 év múlva background
@kovlev5771 Жыл бұрын
Erre pont kíváncsi voltam, köszi a videót :D
@akoscsepe7370 Жыл бұрын
Ha alig sugaroznak azok a hulladekok amik a 260meteres melysegben vannak betonnal biztonsagilag lefedve, akkor miert kell ekkora melysegee vinni oket
@Akol56Peter Жыл бұрын
A Bátaapáti nál lévő hulladék tároló alatt a vőlgyben kb 150 m re van egy kis forrás (remek vize van. Kollégámmal a munka után (garanciális felülvizsgálaton voltunk ott) megáltunk ott és megtöltöttük a vizes palackomat. Kérdezi a kollégám, hogy biztonságos e ebből a vízből inni. Miután én ittam belőle, elmondtam neki, hogy jobb lesz ha óvatos lesz. Mert ha még is szivárogna valamelyik kazetta akkor az a talaj vízzel a felszínre juthat. Csupán 18000 évet kell rá várni a geológiai felmérések szerint.
@zraw0 Жыл бұрын
Az a hulladék szilárd, nem tud kifolyni. Másrészt, mivel az egész tárolóban folyamatos a monitoring, ha bármi kijönne az elképesztő árnyékoláson keresztül, azonnal észrevennék, még mielőtt bármi történne!
@Akol56Peter Жыл бұрын
@@zraw0 Persze, hogy szilárd. Láttam az egész folyamatot. A felszíni gépész technológiai munkák Project Managere voltam annál az alvállalkozónál aki ténylegesen a munkát végezte. (Meg az atomerőmű építésén is töltöttem két évet amikor készült) Csak vicceltem a kollégámmal amikor a geológiai jelentést idéztem. Nem tűnt fel a 17 000 év ? (persze igazi ez egy komoly érték) Csak azt mondtam neki, hogy ha ez idő után már legyen óvatosabb.
@abelorban4650 Жыл бұрын
Jó napot kívánok!
@fricohun Жыл бұрын
Köszi a feltöltést, minőségi tartalom! :)
@TheWieler Жыл бұрын
Köszönöm, nagyon jó video lett!
@nonitans Жыл бұрын
Sziasztok, nagyon jó a videó! Leviszik a hulladékot és akkor minden ok? 😅 Eddig nem voltak aggályaim, de ez minden csak nem jó. Úgy tűnik addig ássuk a földbe amíg fér, utána meg lesz valahogy? Értitek mire gondolok....
@menyharttibor9754 Жыл бұрын
szerintem ezzel semmi baj. földből jött és a földbe is kerül vissza. emellett még elfelejtették megemlíteni norbiék, vagy csak nem fért bele az időbe, hogy a nagy sugárzású atomhulladék lerakókba olyan jelzéseket próbállnak kidolgozni amiknek hála bármi is történjen a jövőben, bárki képes legyen megérteni, hogy ott nem vár más csak a, bocsánat a nyersességért, a halál.
@CraftyF0X Жыл бұрын
Ezért felesleges aggódnod, mint ahogy a srác is elmondta az elején ez egy rendkívüli energiasűrűségű üzemanyag (azzal hogy meddig ellátja a szükségleteidet egy parányi üzemanyag pasztilla) több milliószor hatékonyabb mint a kémiai tüzelő anyagok. Ezzel azt akarom mondani hogy a keletkező hulladék térfogata ennek megfelelően elképesztően kicsi, üres bánya meg rengeteg van (nem mind alkalmas viszont) szóval nem igazán fogyunk ki a helyből ahova rakhatjuk (technikailag a fűtőanyag előállításához több kő kerül kibányászásra mint amennyi hulladékot el kell helyezni)
@lokofck4533 Жыл бұрын
Tiszta Umbrella laboratory. Szuper videó lett!
@krisztianfootball3914 Жыл бұрын
Ti vagytok a legjobbak
@krisztianjuhasz4894 Жыл бұрын
Így csrnobil után nem volt fura elmenni a itthon az atomerőműbe? Ha esetleg sok lett volna sugárzásod, akkor nem engednek el onnan?
@kackackackac8083 Жыл бұрын
Földrajz órán ma nézzük meg 8. osztályosokkal! Csak így tovább! :)
@Stevepictures Жыл бұрын
Hajrá villanyautózás... Szóval még 40 év mire elkészül legkorábban a radioaktív hulladék tároló amit további egymillió évig kell ott sértetlenül tárolni. Frankó! Ez lesz ám a környezet kímélő autózás!
@manegeCentral Жыл бұрын
Tök jó volt, azt hittem meg is nyalogatod a kazettákat a nagy lelkesedésben...
@hastomilu Жыл бұрын
Nagyon érdekes videó!
@zoltankirchknopf4049 Жыл бұрын
6:42 nem sugároz eléggé az energiatermeléshez? Tudtommal ahhoz nem sugárzás, hanem hasadóképes atommagok kellenek. 6:50 így, hogy kevésbé sugároz... Pont fordítva, a kiégett fűtőelemek jobban sugároznak (bocsájtanak ki radioaktivitást), mint a frissek, azokat akár meg is foghatod.
@doki5584 Жыл бұрын
Érdekesnek nagyon érdekes a téma vár engem érdekelne mivan akkor ha ezek a tárolók megtelnek teljesen? Első esetben ugye betonnal, tovább építkeznek? Második esetben is kíváncsi lennék egy elkepzelesre :) amúgy nagyon jó videó lett élvezet volt nézni úgy hogy ebből nagyon sokat tudtam meg :)
@PamKutya Жыл бұрын
Igen, mindkettőt lehet bővíteni szinte bármeddig, úgyhogy ez a terv.
Жыл бұрын
Nagyon jó informatív videó volt.👍 Kíváncsi lennék az oroszok hogyan kezelik a gyengén, közepesen sugárzó hulladékot. Lehet csak elássák azt jólvanazúgy. Főleg annak fényében amit a karcsáj tóval műveltek.
@alexgaal1317 Жыл бұрын
Nem tudom, miert el egyesek fejeben Oroszorszag ugy, mint valami kozepkori elmaradott falu 😀 Valoszinuleg ott is hasonlokeppen taroljak a sugarzo hulladekot, mint itt
Жыл бұрын
@@alexgaal1317 most már lehet kicsit odafigyelnek, de a leg szennyezettebb helyek ott vannak. Amikor mindenáron atomfegyvereket gyártottak az 50 es 60 as években nem sokat foglalkoztak a környezetvédelemmel. A karacsáj tavat például úgy elszennyezték hogy csernobil többszöröse volt a szennyezés. De van még pár ilyen hely náluk....
@peterfromthejungle Жыл бұрын
Ügyesek vagytok❤
@-bogi-3455 Жыл бұрын
Nagyon jó lett!!☢
@balintwolf9769 Жыл бұрын
A videó nagyon szuper lett! Viszont a végére felmerül a legelmebetegebb kérdés is a fejemben -> Miért nem lökik be az elhasználódott magokat a Földkéreg alatti magmába, hogy ott megolvadva elkeveredjen a hasonló anyagok között? Mondjuk elég nehéz lenne egy vulkánon aktívan tartani a kürtőt, hogy folyamatosan lehessen benne megsemmisíteni a dolgokat, de akkor nem kellene ennyit furkálni és építkezni sem. (Csak azért merülhetett fel ez a hülye kérdés a fejemben, mert nagyon nem értek hozzá és még sehol sem hallottam olyan vélekedéseket, amik ezt rossz, vagy jó ötletnek tartanák)
@zraw0 Жыл бұрын
A földkéreg átlagosan 30-40 km vastag, nem lehetséges olyan mélyre fúrni. A vulkánost nem is igazán értem, a radioaktív izotópok ott sem semmisülnének meg, max elolvadna az árnyékoló kazetta és ha kitör a vulkán, akkor sugárzó lávát lövellne ki. A végleges tárolók pont ezért lehetnek csak olyan helyen, ahol semmilyen tektonizmus, vulkanizmus nincs, és nem is várható.
@balintwolf9769 Жыл бұрын
@@zraw0 Köszönöm a válaszodat! (írtam, hogy hülyeség lehet, amire gondoltam!🤷♂) Az amúgy, így teljesen érthető, hogy túl költséges lenne a lefúrás ilyen mélységekbe! Viszont a vulkános dolognak pont az a lényege az elképzeléseim szerint, hogy a kürtő kontrollált keretek között van tartva és bár mindíg folyékony magmát tartalmaz, úgy van megoldva, hogy amég egy ezért felelős rendszer megfelelően működik, addig nem törhet ki csak úgy. Így képes lenne egy természetes hulladék megsemmisítő "krematóriumként" üzemelni. Kérlek azt ne mond, hogy amúgy csak a földkéreg szilárd része tartalmaz radioaktív sugárzó anyagokat, mert azt elég nehezen hinném el -> nem értek hozzá, de úgy képzelem, hogy a folyékony rétegek a Földfelszín alatt úgy nézhetnek ki a fajsúlyuk miatt mint mikor olajat próbálunk vízzel összeönteni és szépen elválnak egymástól -> szóval értem, hogy a vulkánkitörésekkor nem kerül sugárzó olvadék a felszínre, de miért ne lehetne egy sugárzó réteg valahol mélyebben, amiről csak azért nem tudunk mert leárnyékolja egy arra alkalmas felsőbb réteg -> szóval az ilyen anyagok olvadása után simán eltudnám képzelni, hogy a nehezebb anyagok lesüllyednek a megadott rétegbe és ott elegyednek a többi anyaggal. Vagy a másik, hogy, ha minden igaz, akkor a bomló anyagok a sugárzásuk következtében egy alacsonyabb szintű anyaggá alakulnak át a periódusos rendszerben és még a sugárzási formájuk is megváltozik közben -> a nem elég erős urán cellák tartalmát nem lehetne addig dúsítgatni és újra használni, vagy valahogy felgyorsítani az átalakulásának a folyamatát. A kobaltot állítólag a béta sugárzása miatt használják a rákos betegek sejtjeinek roncsolásánál sugárkezelésre.... értem én, hogy nem éri meg még szórakozni az ilyesmivel, de az elásás akkor is nagyon "szőnyeg alá söprés" gyanús megoldásnak tűnik! (ettől függetlenül még mindíg az atomenergiát tartom az energiaelőállítás szempontjából a legkörnyezetbarátabbnak a nem megújuló energiaforrások felhasználása közül -> mármint, amég az elektromos áram előállítás zajlik)
@zraw0 Жыл бұрын
@@balintwolf9769 Teljesen esélytelen "irányítani" egy vulkánt, pont azért veszélyesek. Például a Mt. St Helens vulkán kitörésekor 1600x hirosimai atombombányi energia szabadult fel, abszolút elhanyagolható bármilyen emberi tevékenység a vulkanizmussal szemben. "természetes hulladék megsemmisítő "krematóriumként" üzemelni" -> ahogy írtam, a radioizotópok nem semmisülnének meg, csak beleolvadnának a magmába. Természetesen nem csak a földkéreg tartalmaz radioaktív anyagokat, a Föld belső hőjének kb fele ilyen bomlásból származik, azaz a mélyben tényleg jelentős a sugárzás. Pont ez az oka annak, hogy a vulkáni kőzetek sokszor picit magasabb radioaktivitásúak, mint pl az üledékesek. Na így értem már mire gondolsz, hogy a földkéreg alá kellene leküldeni az anyagot a vulkánokon keresztül. Sajnos a vulkánok pont azért jöttek létre mert ott van feláramlás, így árral szemben kéne úszni, ami még jobban megnehezíti az egyébként is lehetetlen küldetést :D Igen, ezt hívják bomlási sornak. Addig alakulgat át az atommag (eldobva kis darabjait, ami maga a sugárzás), amíg stabil atomszerkezete nem lesz. A fűtőanyagot újra lehet hasznosítani, van, ahol csinálják is, de sokszor ez nem éri meg. Amúgy van olyan újabb típusú kísérleti reaktor (SMR), ami ezeket tudja felhasználni. Szőnyeg alá söprés... technikailag igen, de annyira nagy az a szőnyeg, hogy bőven odafér még sok száz éven át gond nélkül, addig meg sokkal égetőbb problémáink is lesznek, illetve vannak. És amúgy meg a sima háztartási és ipari hulladék jelentős része is csak a szőnyeg alá van söpörve. A különbség annyi, hogy a nukleáris teljesen izolálva van a környezettől, nem károsítva azt, a normál hulladékból meg millió tonna számra kerülnek vegyi anyagok a talajba, levegőbe. Persze, foglalkozzunk mindkettővel, de a nukleáris hulladék pont a legkisebb gondunk, mert közben ezernyi drámai módon tesszük tönkre a bolygónkat.
@balintwolf9769 Жыл бұрын
@@zraw0 Ez így tök logikus! Köszönöm a válaszaidat! 🤔 Ezek a gondolatok is egy érdekes videónak tudnának alapot biztosítani -> még sehol sem láttam erről tudományos értekezést eddig!
@Szofikkkaa Жыл бұрын
Nagyon érdekes összeállítás volt. Azt lehet tudni, hogy miért nem szállítják már ki Szibériába az elhasznált fűtőkazettákat?
@lucatoth4048 Жыл бұрын
Szia norbi! Esetleg majd lesz a jövőben egy videód arról, hogy mekkora kárt okozna, ha a paksi atomerőmű felrobbanna? Csak mert kíváncsi vagyok :)
@zatrok78 Жыл бұрын
Akkor te már nem fogsz kivancsiskodni, bárhol laksz.
@Cipotalp Жыл бұрын
Örülök hogy a fogad is szépen a helyére került. Nekem is most van fogszabim és kb nyáron veszik le :)
@aszfaltbetyar588 ай бұрын
Es mi lessz azal a sok szeméttel amit elásunk a földbe? Mert le nem bomlik! Nem csak pillanatnyi megoldást kell keresni hanem hosszútávut is! De a videó nagyon jó lett!
@airbender9584 Жыл бұрын
A geotermikus energiráról olvasam a napokban, sztem az is jó téma lehetne egy vidihez (elvileg Magyarországon lenen is benne potenciál...)
@nevikat Жыл бұрын
Azt már mintha "kikoncessziózták" volna a kínaiaknak! Ezért nem hiszem, hogy csinálhatnának róla videót!
@moviefanatic6659 Жыл бұрын
Sziasztok Pamkutyáék! Emlékszem találkoztunk a Cyberjumpban legutóbb december 30 adikán. Csakis azért vólt jó nekem az az élmény, mert talákoztunk. Köszönöm a képeket!
@vivienkapczar1824 Жыл бұрын
Elképesztően érdekes videó lett ez is! Mikor láthatunk titeket ismét együtt? :)
@krisz93 Жыл бұрын
Én azt tartom érdekesnek hogy a sugárzásból hogy nem csináltak már energiát mert a hőt már felhasználják biztos van valami módja hogy a sugárzást is munkára lehessen bírni mint pl a napelem az is sugárzást alakít át. Tovább gondolva a Radioaktivitásból semmi nem maradna kb ha munkára fognánk mert úgymond kioltanánk a sugárzást és gyorsabban csökkenne a sugárzás mértéke. Úgy értem mint a légkondinál hogy a hűtő részén részecske lassulás lép fel mert elvonjuk a mozgási energiát peresze a másik oldala meg azért fűt mert ezt az energiát ott adja le. És villanyt is mozgási energiából állítunk elő.
@ZsoltDienes-en3ow Жыл бұрын
Nagyon jók a összes zenétek
@mozi2.192 Жыл бұрын
Sziasztok. Csak egy olyan kérdésem lenne, hogy szeretem ezeket a pamkutya kalandokat de arra lennék kíváncsi, hogy új zenét nem terveztek? Mert igazából azokat a mai napig szinte rendszeresen meghallgatom. És a másik kérdésem az lenne, hogy pistivel mért bonttotátok szét a csatornát? Ezzel arra gondolok, hogy sosincs már közös videotok.
@mayeradam9604 Жыл бұрын
Nagyon szeretem ilyen videókat
@PityuGeri Жыл бұрын
Ez a Z-szal nagyon jól hangzik! 😍
@rothbrigitta2139 Жыл бұрын
Norbi, az egyes tároló mennyi idő alatt telt meg? Brigitta