PATENT - "Az orosz támadás lehetősége végig ott volt a levegőben" - Külpolitika 1848-49-ben

A ’48-as politikai elit felkészült volt, jó nemzetközi kapcsolatokkal, nem rajtuk múlt, hogy Magyarországnak 1848-49-ben nem sikerült nagyhatalmi szövetségest találni - mondja Erdődy Gábor történész, akivel a forradalom és szabadságharc vezetőinek külpolitikai törekvéseiről és nemzetközi mozgásteréről beszélgetünk.
Szóba kerül egyebek mellett:
- Miért nem volt a Batthyány-kormánynak külügyminisztere?
- Hogyan fogadták külföldön a magyar kormány küldötteit: Teleki Lászlót, Pulszky Ferencet, Szalai Lászlót?
- Miként próbálta elérni a magyar diplomácia az Egyesült Királyság támogatását?
- Az oroszok miért mozgósítottak hatalmas, 200 ezres haderőt ellenünk?
"
Néhány gondolat a beszélgetésből:
- A szétesőben lévő Habsburg Birodalom és a születőben lévő egységes német állam reális lehetőséget jelentett az önálló, független Magyarország elismertetésére.
- Bár az Egyesült Királyság és Magyarország közös érdeke volt a cári expanzió megakadályozása a Balkánon és Közép-Európában, Anglia az európai hatalmi egyensúly zálogának az egységes Habsburg Birodalmat tekintette.
- Az esetleges orosz beavatkozás lehetősége már 1848 nyarán felmerült.
- 1848. augusztus 31., az áprilisi törvények visszavonásának bécsi követelése után két választásunk maradt csak: a feltétel nélküli megadás vagy a védekezés.
- A szabadságharc leverése Oroszországnak is érdeke volt: így nem kellett attól tartania, hogy a magyar példa átterjed az általa uralt lengyel területekre.

[@leghosszabbnap22]

semittbeszeles..semmi konkret törteni forras..ugy ne beszelgetünk .elkepzelünk