Rubin házilag is előállítható! Íme...

Drágakövek súlyát karátban mérik. 1 karát az 0.2gramm.
40-50 karátos Rubin már nagyon ritka és ilyen méret esetén már jóval drágább mint a gyémánt.
Ja és az anyagok közül a második legkeményebb!

[@DarkWiking]

Helló! A grafit elektródát fordítva tessék befogni! A réz köpeny az áramátadást hivatott segíteni,mert ugyebár a grafitnak jóvalmagasabb ellenállása van mint a réznek, így sok a veszteség energia. Egyébként ez gyök faragásra szokták használni, egy speciális sűrített levegős fúvókával ellátott befogóval. A 8mm átmérőjű grafit elektróda 400A körül működik így. Esetleg egy oxigénszegény környezetben tartósabb ívet lehetne létrehozni, ami megfelelő ideig tudna hő energiát szolgáltatni az anygok kellő összeolvadásához. A vákuum még hőszigetelne is, így jobb lenne a hatásfoka a keletkező hőnek, de nehéz megfelelő módon előállítani. Esetleg a gázkoszorítással lehetne még próbálkozni...

[@ordasigabor]

Kösz! Nagyon sokáig kerestem a neten, de nulla infót találtam, hogy befogásról.

[@laszlototh2220]

klassz volt, köszönöm szépen!

[@jozsefkovacs6343]

Nagyon jó. Tömör , érthető, nincs benne hókusz pókusz. Javaslom, hogy a következő gyártási kísérletnél fedd le a tégelyt egy rafit és samott lappal , amin egy lyuk van, ahol az elektróda beengedhető.

[@zoltanszabo5171]

Szia, Szerintem ez a téma megér egy folytatást! Estleg indukciós fűtés, jobb hőszigetlés, rubin és zafír... Egyébként nagyon tetszett!

[@keepupspeak643]

Gázlámpával előmelegítve az alapanyagot, kíváncsi volnék, hogy eredményesebb lenne-e a szintetizálás...

[@adorjandobra1503]

Nekem tetszett, nagy jó videó volt, érdekes kísérlet! Köszi a feltöltést!

[@pulsarxp]

25-30 évw láttam egy kapcsolást, ahol stroboszkóppal, és rubin rudakkal csinálnak nagy teljesítményű lézert. A rubin rúd beszerzése már akkor is problémás volt, és azota is. Pesig anno nagyon érdekelt a dolog. De a video ettől még szuper volt, köszönjük :)

[@janyjozsef]

Szia Krisztián! A rajz tőlem származott. :D

[@pulsarxp]

@@janyjozsef na neeee... :D Van valami elerhetoseged? (Nincs facebookom) :)

[@v1l1k3]

@@janyjozsef Én is kérném! Gyerekkorom nagy álma volt a rubin lézer.

[@janyjozsef]

@@v1l1k3 Sajnos azóta én is felnőttem és már nincs meg a rajz. De a youtube-on fellelhető videó egy rubin lézer építéséről.

[@janduraistvan]

Nagyon köszönjük! Ezt a videódat is nagyon élveztük!

[@szucsstewe9407]

Nagyon tetszett ez a videó is :) (Kellemes ünnepeket a családnak is)

[@ordasigabor]

Viszont kívánom!!!

[@gyorgyhalasz7988]

Szia, Gábor! Ezek a módszerek nagyon szennyezett rubint adnak. A Verneuil-módszer felé kellene közelíteni, talán még a HHO készülék is bevethető lenne, (kicsiben) és talán a hidrogén helyettesíthető lenne PB gázzal. A lánghegesztő és a plazmaív közelít, de szétfújja a porkeveréket, ezt a gázkeverékhez kellene óvatosan adagolni. Eszembe jutott még, hogy esetleg plazmavágó fej elé lehetne beiktatni a zárt porkeverék adagolót és talán ez is a Verneuil- módszerhez hasonló anyagot adna. Ez nem lenne robbanásveszélyes, talán a vágófej sem tömődne el. (nem ismerem a szerkezetét) Az ötletért csak egy darabka rubint kérnék ....

[@sziluchannel]

Hello Jó látni, hogy magyarok is kezdenek ilyen érdekesebb dolgokat csinálni itt a KZbinon. Az ilyen tartalmat kell terjeszteni, ami érdekes, és közben még tanul is az ember! Itt sikerült előállítania szép nagyokat, szinte azonos felszereléssel: kzbin.info/www/bejne/g325YqOGq7mjf9k Lehet, hogy az a nagy vasdarab az alján elvonta a hőt. Egyszer elemekből kiszedett grafittal szórakoztam, és sikerült kenyeret grafitizálni ezen a magas hőmérsékleten. Csak így tovább, várjuk a hasonló érdekes projekteket! És kellemes ünnepeket!

[@TUNYUKA]

Szia Gábor! Esetleg kipróbálhatnád azt is , hogy a chromium oxidot termittel (Fe2O3 + Al) kevered , itt az égés úgy 2400C° történik és közben Al2O3 + Fe keletkezik, vagyis külön az Al2O3-t nem szükséges hozzáadni. De ez csak az én elméletem, a valóságban lehet nem működik.

[@ladislauss]

Várjuk a gyémánt kísérletet is! Persze ez csak vicc, oda nagy nyomás is kell!

[@zsuzsannatakacs8861]

Nagyon tetszett a videó!

[@Polonyi28]

Nagyon jó a videó, rakétát és annak hajtó müvét lenne jó csinálnin.

[@jozsefbalatoni8782]

Legközelebb, ha vízüveggel dolgozol nem árt tudni, hogy CO2-re köt. Tehát ha egy zacsi alatt ecetet öntesz szóda-bikarbonátra akkor perceken belül kész. Valóban helyes a megállapítás, hogy kevés volt az energia. Szerintem kevesebb anyaggal kellett volna próbálkozni. A samott nem igazán jó hőszigetelő. A perlit viszont igen.

[@gyorgyszabo6121]

Jöhetnek a házi robbanószerek😜

[@jamesgandolf5005]

Én awival próbálnám meg a wolfram olvadáspontja 3ezer fok felett van de a keletkezett ív lehet ennél jóval melegebb is. Azzal simán fel lehetne hevíteni a grafit tálcát meg az anyagot is mellesleg az argon gáz még védené is a motyót.

[@ordasigabor]

ismersz olyan helyet, ahol adnak ebből keveset is?

[@jamesgandolf5005]

​@@ordasigabor Argon volfrám elektródás ívhegesztés. Én arra gondoltam. Nincs egy hegesztő ismerősöd akinek van awi gépe?

[@dankovicscom]

Szia Gábor! Plazmaívet ajánlanám, szívesen adok gépet kísérlethez +segítek...

[@tibordemian2342]

Hogyan kell DVD lemezből napelemet készíteni? Köszi.

[@ordasigabor]

Olyat csak a like vadász indiai youtuber tud készíteni. Nem lehet.

[@friciworld]

Ez hogy van, nekem úgy remlett a grafit és a gyémánt is szén alapú anyag. Akkor éghető. Miért nem ég el egyszerre?

[@laszloczuczor2526]

Próbáld meg tűzbe dobni a gyémántot, grafitot és mikor elhamvadt a tűz,keresd meg mindkettőt a hamuban. A gyémánt és grafit nem szén alapú, hanem mindkettő maga a szén. A kristály rácsuk szerkezete adja a szilárdságuk tulajdonságát. Egyébként a hamuban, nem találnál semmit járulékos salak anyagon kIvül. üdv Cz 71

[@pmate95]

Szia! Engem érdekelnének a kis elkészült golyócskák, legalábbis akad itthon egy pár mikroszkóp, amivel jó minőségű képet/videót tudnék készíteni róla. Keress meg emailen, vagy FB-n, ha megoldható! :) Köszi!

[@SanyiPreku]

Hol lehet króm oxidot & aluminium oxidot beszerezni?

[@ordasigabor]

Szia. ebay.com -ról vettem egészen kevés is pár ezres.

[@gyorgyhalasz7988]

Vagy nálam króm-oxidot...

[@gyorgyhalasz7988]

Volt egy oxid bolt a Bakács téren, még ott vettem...

[@gyorgyhalasz7988]

Nem tudom, a hozzászólásaim miért tűnnek el, de az itt felsorolt módszerekkel nagyon szennyezett rubint lehet előállítani rá kellene keresni a Verneuil-módszerre. HHo-val lehetne előállítani a hidrogént, esetleg PB gázt hidrogén helyett. Az oxidok elég magas hőfokon olvadnak.

[@8000steev]

@@gyorgyhalasz7988 engem érdekelne

[@raytry69]

A samott azért tűzálló, mert az alumímium oxidnak köszönhetően jó hővezető, ezáltal nem alakul ki benne akkora deformálódási stressz és törés, ha erős hőhatás éri.

[@laciesevasimon2568]

Én ismerek pár tűzálló anyagot: cirkónium dioxid, magnezit, corvisit, de szerintem a samott szilicium dioxid!

[@laciesevasimon2568]

Ja és a rossz hővezetők a jó szigetelő anyagok!

[@raytry69]

@@laciesevasimon2568 Ajánlom figyelmedbe a samot pont hu első két pontját.

[@ivanolsen13]

Ferde a fogas, nagyon zavaró... :)

[@petikiss6996]

Kazánba nem lehet összeolvasztani apukám régen a rezet olvasztotta bene

[@zsoltrichter264]

A réz olvadáspontja 1000 fok körüli, a kazán acél tűztere 1500 (plusz a szigetelés ami még ennél is sokkal magasabb). Így az elképzelhető lehetne. Bár a tűztér viszonylag ritkán melegszik 1000 fokra, inkább 600-800-ra. Az is csak akkor, ha tökéletes a szigetelése.

[@Gpety3355]

Nem grafit faragó elektródával kellene kipróbálni (amit pont a rezes végénél kellene befogni, de itt mindegy), hanem a sima hegesztő inverterhez is köthető szelepes AWI pisztollyal, wolfram elektródával és argon védőgázzal. Biztos vagyok, hogy klasszisokkal szebb eredményt adna, az ív is szinte hangtalanul égne. Ezek egyébként nem vészesen drága dolgok.

[@ordasigabor]

Szia, jelenleg nekem egyik sincs ezek közül

[@v1l1k3]

Hú, ha ezt a videót 40 évvel ezelőtt láthattam volna! Gyerek koromban rubin lézert akartam csinálni. Most előhívtad a régi emlékeimet. Köszi! Esetleg indukciós hevítés légritkított búra alatt?

[@vagyok_aki_vagyok]

Én is gondolkodtam gyerekkoromban rubinlézer készítésen, hologram fotózáshoz szerettem volna használni, de kiderült, hogy azt csak nagyon spéci körülmények között, és eszközökkel lehet elkészíteni. Egyszerűbb, olcsóbb venni készen. ( Persze honnan lett volna pénzem ilyesmire...? szóval maradt később a HeNe lézer, ami olcsóbb volt...) A rubinnak homogénnek, tisztának, és egykristálynak kell lennie. Megfelelő %-ban kell krómot tartalmaznia a jó működéshez. Ez vákuumban növesztéssel érik el : egy kristálycsírát forgatnak, amire a vákuumban tégelyekben izzó alapanyagok gőze kicsapódik és egy szabályos kristályt épít fel önmaga. Ez lassú folyamat, atom-rétegenként növekszik. Azután meg kell tudni csiszolni, méghozzá a megfelelő optikai tengely irányában, és legalább a hullámhossz ( kb . 694nm ) 1/10-ének a pontosságával. ( +/- 0.05 - 0.08 um ) Ez főleg a hosszirányt lezáró vég-felületek sík és párhuzamos minőségére vonatkozik. A végeknek a legmagasabb minőségűnek kell lennie, hogy a veszteségek, szóródások minimálisak legyenek. Ha mindez meg is lenne, akkor sem egyszerű a rubinlézer építő élete : szükség van spéci rezonátor tükrökre, méghozzá nagy teljesítményűekre, mert minden veszteség hővé alakul át a felületen, amitől beéghet a tükör. A lézer hullámhosszán az egyik oldali tükörnek lehetőleg 100%-os visszaverő képességűnek kell lennie, a másik tükör lehet kb 25%-os visszaverő képességű is. ( K. Tradowsky : Laser ABC-je 1971 ) A villanó lámpa drága dolog hozzá és 10 000 felvillanás után cserélni kell. A rubinrúd megvilágítása sem egyszerű : tükör-kamrát illik hozzá használni, esetleg spirális villanó csővel, vagy egy- , vagy több egyenes csővel. A rudat körbe vevő tükör minden fényt a rúdba fókuszál. Nagyobb energiánál 100X-os a probléma a keletkező nagy hőmennyiség elszállítási nehézségei miatt. Hűtésnek vizet-, vagy folyékony gázt használnak . Ilyenkor tükröt, a rubint és a fényforrást is hűteni kell. Szóval ez nagyon drága és macerás eszköz . Ma már a száloptikai lézerek ( lézer gravírozóban például) kellően nagy teljesítményűek és sokkal tartósabbak, jobb hatásfokúak lehetnek. ( Persze tudni kell milyen célra , milyen hullámhosszú lézer kell éppen odahaza... hiszen egy lézer általában egy még drágább, még összetettebb rendszer része, önmagában nem igen használható..... : )

[@otigreengit9773]

kozepsuliban fizikatanar kapott egy rubin lezert. Szakkor elott jatszottunk vele aztan kozolte a tanat hogy az ara par auto ara, utanna mar nezni se mertunk ra. ( 1990)

[@peti1887]

Szia Gábor! Ez nem volt semmi!! De hogy "mersz" ilyen veszélyes kisérletet csinálni? :)

[@legjobbakona8533]

Gábor - Csinálhatnál valami olyat amivel bekerülhetnél a Ginness rekordok közé én megelőlegezem, hogy képes vagy rá.

[@zsolta1639]

Hahó! A samott helyett ami hőállő, de nem igazán hőszigetelő próbáld meg egy ytong téglába vájt üregbe helyezni a grafit-kádat. A biztonsági adatlapja szerint az is haszn Nem lesz akkora hőveszteség. Kell mégegy grafit elektróda amit a testkábelbe fogsz és hozzászorítod a grafitkád oldalához. Így valszeg stabilabb hőátadást tudnál elérni. Persze jó lenne valamilyen semleges gázfüldő is, nyilván az argon lenne az optimális, vagy a hélium.A széndioxidról nem gondolom, hogy jó lenne, bár igazából miértis ne?

[@renenoel9952]

Sajnos nem egyszerű, de talán műlik a következő videóban esetleg folytatod. Szerintem ez egy nagyon jó téma. Legalábbis reméljük... :) Esetleg valami lánghegesztővel ? Vagy talán nikis vulkán fűtéssel ?

[@HowaroHans]

kzbin.info/www/bejne/r5PGlYWHoraWfrM

[@user-yr5nv2gv7m]

lehet vele impulzuslézert csináni? galambok ellen állandóan összepocsíkolják az itatót etetőt és megbetegszenek az énekesmadarak >:(

[@otigreengit9773]

egy erosebb legpuska jobb megoldas

[@user-yr5nv2gv7m]

@@otigreengit9773 hát de azér tuti beszólnak itt panelházba:(

[@VillantZsolt]

Lehet érdemes volna az indukciós "kis kemencét" a tégely köré tenni. Nem biztos, hogy elég meleg, de az olvadékban talán lenne ideje úgy a salaknak kivállni.

[@imrelothrigel2726]

Nézzed meg, hogy ha ívhegesztesz szénnel (grafit), akkor a keletkező port vonzza e a mágnes!!! Tehát ne legyen semmi fém a közelben, csak szén-szén rúd közötti ívhegesztés.

[@ordasigabor]

És mi történik, ha a mágneses mező hatással van rá? Az elektromos ívet egyébként eltéríti a mágneses mező.... szép alakzatokat lehet kihozni.

[@imrelothrigel2726]

​@@ordasigabor Én ezt utánépítettem Egely György útmutatása alapján: kzbin.info/www/bejne/o3uYo4ywjptofbs Tompa utcában van egy üvegtechnikai bolt, ott vettem egy ujjnyi vastag 20cm hosszú kvarcüvegcsövet. Széntablettákat tettem bele, egymástól 0,5-1mm távolságban. Sima konyhai mikrosütő. Meg kell találni, hogy hol a legerősebb benne az elektromágneses térerő. Amikor beindul az átalakulás, akkor hegesztés szerű hangot ad, és utána tényleg vonzza a mágnes a keletkező port. Ezért kérdeztem.

[@imrelothrigel2726]

A jelenség magyarázata az, hogy nem igazán ismerjük még az atomok összetételét, valamit a hőmérsékletet. Az atommag protonokból, elektronokból ÉS FOTONOKBÓL áll. A protonok és neutronok felületére sok foton fel van tapadva. De kijjebb, az elektronhéjjak közelében is kóvájog sok. A kijjebb kóvájgók adják a hőmérséklet jelenségét. Minél több van egy adott picurka térfogat egységben, annál magasabb a hőmérséklet. A kóvájgó elektronok mozgása és eloszlásának a kiegyenlítődése rendkívül hasonló, mint a gázok molekuláinak a mozgása, illetve hogy egy adott zárt helyen mindenhol közel azonos a légnyomás. A légnyomás kiegyenlítődés és a hőmérséklet kiegyenlítődés hasonlóan zajlik, az egyenletes eloszlásra törekszenek. A szupravezetés azért jön létre, mert a hűtés következményeként kiszippantottuk a kóvájgó elektronokat, ami a vezetési sávban levő elektronpályákon keringő és azt könnyen elhagyni tudó elektronok útjában lehettek addig, amíg melegebb volt a vezető. Az ott kóvájgó fotonok adták addig az ellenállás jelenségét. Még szupravezetésnél illetve 0 kelvin hőmérsékleten is megvannak az atommagra tapadt fotonok, csak nem zavarnak be semmibe. Ha megmikrózzuk a tárgyakat, akkor az elektromágneses hullámoknak olyan nagy a térereje, hogy az eletronpályákon levő elektronoknak elképesztően nagy mozgási energiát tudunk adni a moduláció vektorának az irányában. Lényegében az elektronok telibeverik az atommagokat, nagyokat ráütnek. Az odatapadt fotonokból sok onnan leszakad, és átkerül a kóvájgó elektronok közé. Emiatt lesz melegebb az anyag, amit megmikrózunk. Ha nagyon erősek az ütések, amiket az elektronok bevisznek az atommagnak, akkor a protonok-neutronok közötti összetartó erőt legyőzve az atommagok szétesnek. A következő pillanatban viszont -mivel alacsonyabb energiaszintű és "kellemesebb" elrendeződésre törekszenek- újra összeállnak. A természetben alapesetben a legkönnyebben a vas szerkezetű atommaggá tudnak összeállni. Hegesztés során is nagy ütéseket visznek be az elektronok. Aki ügyes, az már rájött, hogy nem csak szénporral, hanem bármivel meg lehet csinálni ezt a magfúziót. :) Aki még ügyesebb, annak már sikerült azt is megoldania, hogy ne vas, hanem pl titán keletkezzen, akár nagy mennyiségben. Érdemes a hulladékgazdálkodást újragondolni. De sajnos nagyon sok energia kell hozzá.

[@emanacio]

Én is csináltam régen ilyeneket, de a hegesztés közben a fekete kesztyű füstölt és megolvadt a kezemen, annyi hőt nyelt el. Vagyis vastag hőszigetelt kesztyű kell! Az üveg metszését vagy karcolását hiányoltam, mert ott látható, hogy a puha alu hogyan lesz az üvegnél keményebb. De tetszett a bemutató. A leírás megtalálható egy Magyar Természettudományi közlönyben, ahol hidrogén gázzal fűtik a lehulló port. Az alugyártás salakjából , a szemétből gubizták ki az első darabokat anno. Mert ott a fajsúlyától és sűrűségétől is különbözik a tiszta alumíniumtól. Ja, és a drágakőgyártás nem tűri a konkurenciát! Mert aki meg akar belőle gazdagodni és nem fizet a maffiának hamar baleset éri!

[@Zilahi-Branyi_Laszlo]

Tetszenek ezek az „így lehet otthon csinálni, ne ismételd meg otthon, mert veszélyes” videók.

[@ordasigabor]

Néha jobb ha monitoron látod, mint amikor ráég a bőrödre....

[@imrekiss3221]

Szerintem a csiszolópapíron és csiszolókorongon szilícium karbid van. Annak van fekete színe és 9 -es keménységű is. Egyébként az alumínium oxidhoz (korund -hoz ) a felfedezése körüli bizonytalanság és az ebből adódó elnevezése miatt van köze. en.wikipedia.org/wiki/Silicon_carbide

[@szektolo3195]

chinatown

[@engelhardseifert439]

Próbáld legközelebb mikrohullámú sütőben