Edison izzó házilag. Lehetséges?

[@peti1887]

Amikor bemutatja valaki azt, hogy háztartási anyagokból is CSODÁT lehet készíteni, na az a KREATIVITÁS csúcsa! Gábor egy GÉNIUSZ vagy!

[@Gpety3355]

Nagyon jó volt, a nyolcvanas évek vége jutott eszembe, mikor még takonnyal ettem a nápolyit és bámultam Öveges professzort a TV-ben. Edison egyébként nagyon sok szabadalmát lopta, a szénszálas izzóét. Swan volt a feltáláló, aki beperelte Edisont és meg is nyerte a pert, később közös céget alapítottak, amiből Edison kipicsázta. Így maradt fenn, hogy Edison volt a feltaláló. Kicsit olyan ez, mint az a bizonyos hétszeres F1 VB győztes pilóta, akiről csak ez a szám fog fennmaradni, az már nem, hogy ebből max. kettőt nyert meg tisztességesen. A kísérletet egyébként lehetne tovább folytatni, a hegesztő boltokban kapható szén faragó elektródával, vagy különféle átmérőjű AWI wolfram elektródákkal, illetve vákuum helyett könnyen beszerezhető CO2 és argon védőgázzal átöblített üvegben.

[@laszlokiss4119]

Edison egy zseni volt! (Zseniális tolvaj!) A video viszont nagyon tetszett!

[@whirlwater]

nagyon szuper videó . jó ötlet a gyertya okossága az oxigén elvonására talán . . azt gondolom hogy a grafit ceruzabél az nem tiszta grafit , ezáltal az olvadáspontja is más lehet . valamikor mintha olvastam volna hogy agyag is van benne meg egyebek . mindig nagyon örülök mikor bedobják az ajánlóba az új videódat , így írom . így írom köszönjük a befektetett munkát ! néha még félelmetes is volt vákuum meg nagy hőség . .

[@EcoPityu]

Kaptál tőlem egy megérdemelt like-ot barátom! Nagyon jó lett a videó, bár a végére én is örültem volna valami 100 éves megoldásnak ám a grafit "rostot" vegyük annak! :) Jók a témák, gratulálok!

[@ordasigabor]

Szia, kösz. Láttam az indukciós melegítő videót, benne a kalapáccsal... csak tápegységgel bírja az ember :)

[@gaboristvankomoroczki903]

Öveges József : Legkedvesebb kísérleteim műsoraira emlékeztetett. Csak így tovább ! Szuper kis videó lett.

[@NoIPHU]

Pont ez fogalmazódott meg bennem. Gábor a mai kor Öveges professzora..

[@tothista4477]

Köszönöm a bemutatót, tanulságos, sok munka volt benne.

[@ordasigabor]

örülök, hogy tetszett, gyere máskor is a csatornámra :)

[@laszlokadar3487]

Nagyon szemléletes videó ! Én spec CO2 T használtam az enyémhez és vékony nicr huzalt . Ajánlom minden kezdő E-cigisnek :D !

[@Jimitek]

Ilyet én is csináltam középiskolás koromban. A grafitszálat nagyon lassan kell felmelegíteni, enyhe füstölés kíséretében, és akkor nem "robban szét", majd miután abbahagyta a füstölést, mehet rá a teljesítmény, és szépen izzani fog. Amúgy hiányoltam a nitrogén (vagy hélium) gázzal töltött verziót. Előbbit chips-es zacskókból lehet kinyerni, másikat meg értelemszerűen lufikból. :)

[@lukacsjozsef1938]

Govillban kapható hagyományos izzó.. 25w tól 200w ig. De van reflektor izzó is ami még nagyobb teljesítményű! Jók a kísérletek! Feliratkoztam!

[@zoltanm6034]

Lehetett volna a címe az is, hogy "Így működik az olvadó biztosíték" ;)

[@gaborm6358]

Nagyon jó videok vannak. Ez az elsö amit láttam de van mit megnézem ❗👍

[@arnoldbencz6886]

Kipróbálhatnád még grafit elektródákkal kicsi szikraközzel vákuumban...így működtek az első mozis vetítőgépek :-)

[@miklossima8810]

Nagyon jó az ötlet, ha szakkifejezéseket korrigálnánk még oktatásra is lehetne használni vagy ismeretterjesztésnek is.

[@ordasigabor]

Ez egy barkács csatorna... ha voltmérő és a feszültségmérő ugyanaz :) Na jó, csak vicceltem.

[@miklossima8810]

@@ordasigabor Persze, de attól még..... Nem a voltmérő bántotta a fülemet. :) De amúgy meg hiánypótló és látszik, hogy rengeteg munka van benne. Meg tudná szerettetni a gyerekekkel a fizikát.

[@davidszekelyhidi7256]

19:40 A horgászboltokban a pergető részlegnél lehet kapni volfram előkét a csukázáshoz és abból ki tudnád szerintem szedni. Szerintem sokan örülnének neki ha több fajta fémmel is kipróbálnád.

[@ordasigabor]

Jó ötlet, kösz!

[@CsibeBiGa]

Jó kis videó lett, szemléletes 🙂

[@the_true_life_tutorial]

Nem is tudom mikor örültem ennyire videónak :D Csak azt sajnálom, hogy a végére nem lett egy élet képes izzónk :/ Természetesen ez a tartalom is jó lett ;)

[@zsolthorvath4142]

Egyszerűen nagyszerü sőt!!!!!

[@peterv7902]

Két kérdésem lenne még: 1. Miért kell nemesgáz az izzóba? Miért nem jó a sokkal olcsóbb CO2 vagy nitrogén? 2. Van-e jelentősége annak, hogy mekkora az izzó búrája? Régebben nagyobb méretű búrákat használtak, de mintha az élettartamuk is hosszabb lett volna.

[@ordasigabor]

A nemesgáz segíti a magasabb hőmérséklet elérését, úgy, hogy közben nem megy a semmibe az élettartam. Búra méretét azt határozza meg, hogy mennyire bírja a felhasznált üveg. Most már tudnak elég jó minőségű üveget készíteni, szerintem ezért csökkent a méret.... nem reped szanaszét.

[@eszterzarandi7995]

Többször azt mondtad, hogy a Cr-Ni huzal és a grafit is elolvad. Azaz eléri az olvadáspontját a hőmérsékletük. Lehet, hogy valamit félreértettem, de az oxigént azért kell csökkenteni, hogy ne tudjanak oxidálódni (azaz elégni). Én úgy gondolom, hogy mind a gyertyás kísérletnél mind a vákumszivattyúnál marad bent az üvegben oxigén és ezért az átfolyó áram következtében addig emelkedik a szálak hőmérséklete, hogy oxidálódnak (elégnek) és emiatt szakad meg az áramkör. Természetesen az olvadáspontot nem szabad elérni mert akkor megolvad az anyag. Úgy emlékszem, hogy a wolfram szálas izzókban az izzószál olvadáspontja magas és ezért lehet emelni az átfolyó áram erősségét, ezáltal a fényerőt. Ebben az esetben az izzóban levő nemesgáz akadályozza meg az oxidálódást. Lehetséges, hogy mindkét hatás együttesen játszik a kísérleteidben, hiszen a réz olvadáspontja alacsony. Érdekes lenne hőmérsékletet is mérni az izzószálakon, illetve amikor a szálak izzanak akkor rá engedni a környezeti levegőt? Régebben amikor még voltak ilyen izzók (autókban még most is találhatóak) a búra törése után azonnal elégtek az izzószálak, ebben az esetben a szál hőmérséklete mind búrával mind anélkül ugyanannyi, hiszen a tápfeszültség nem változik és ezért az átfolyó áram ugyanannyi. Én így gondolom. Természetesen csodálom a kitartásodat, azt ahogy "egyszerű" eszközökkel mutatod meg a fizikát és a kémiát is. Tanár lennél és lenne lehetőséged az ilyen bemutató órákra, imádnának a tanulók.

[@ordasigabor]

Igen, az olvadáspontot nem szabad elérni, mert akkor KO lesz. De az anyag párolog, még vákuumban is. A párolgás kevesebb, ha távol maradunk az olvadásponttól. Az oxigén pedig oxidálja a szálat. A vákuum azért elég jó volt, nem sok marad ilyenkor az üvegben és az a kicsi is gyorsan elhasználódik az izzás során. A fémek itt jobban teljesítenek. Eredetileg ívfényt szerettem volna készíteni, ehhez kellettek volna grafit rudak. Az ívlámpák teljesítménye brutális. Sajnos nem sikerült elég vastag grafitrudat szerezni.... pl. a mai elemekben sincs már (AA méret és D méret). Régen volt....

[@eszterzarandi7995]

@@ordasigabor Köszönöm. Amikor meg kocogtattad a végén az üveget a grafit rúdnál akkor volt egy-egy pillanatra ív, Régen a légvédelmi reflektorok dolgoztak ívfénnyel és ne feledjük el az ívhegesztés is az.

[@lifetextures7106]

@@ordasigabor Sőt, vákuumban gyorsabban kell párolognia. Kell betölteni nitrogént, vagy valami (nemes)gázt, ha lehet, minél nagyobb nyomással! Ajkaiként könnyen írom (kripton). :-) Ívlámpához elégnek kell lennie a ceruza grafitrúdjának, csak minél kevesebb agyag legyen benne -> sok B, kevés H. Nagyon jók a videóid, fel is iratkoztam! Remélem, lesz még sok ilyen tartalmas anyag!

[@norbist2]

40%-os hatásfokú ízzószálas égő? :) Na azt megnézem magamnak. Lehet eljön az az idő is, de biztos, hogy a LED-esek akkorára 80 - 90% -os hatásfokúak lesznek és a Marson állandó emberi jelenlét lesz, de lehet még városok is lesznek :) Ez olyan, hogy ma is tudnának jobb hatásfokú gőzgépet építeni, mint annó, de szerencsére vannak jobbak is.

[@arnoldbencz6886]

Szuper videó!

[@viktormolnar]

Ez szuper kis videó volt. Jó volt végignézni. Ha esetleg szeretne még kísérletezni tudok adni karbon szálat. Az szerintem jobb lenne. Vékony szálakból áll és tiszta szén. Ez az amibőlna karbon szövetet csinálják. Szerintem edison is valami hasonlót használhatott. Bár nemtudom honnan szerezte. Más. Edison versenytársa nem Westinghause volt?

[@CsibeBiGa]

Bambusz rostokat szenesített Edison a szénszálhoz, magas olvadáspont, rugalmas kivitel.

[@molnarerik3428]

Szia! Nagyon jó lett a videód. A hegesztőgépet amúgy mérted valaha egyenáramú lakatfogóval, hogy a 240A az valós-e? Sajnos simán lehet, hogy osztani kell kettővel. Csak így tovább, végre magyarul is lehet értelmes tartalmat nézni, nem csak a sok beuty marhaságot!

[@ordasigabor]

A 16A-es automatát lecsapja 120A-es beállításnál. 240A-nél a 25A kismegszakító bírja

[@davideckschmidt8647]

Üdv a videód jó lett! Sok dolgot megmagyaráztál úgy hogy értsék a laikusok is! De kötekedhetnékem van sajnos: ---kihagytad,vagy nem hangsúlyoztad eléggé a ledes izzók hatásfokát..pl.: 1-2 wattos minőségi (nem obis hulladék) ledizzók 20.000 üzemórás garanciával megalázzák teljesítménybe a 200-300 wattos bármely fényforrásokat,,,, ---Kihagytad hogy a gyártási költsége és az ökológiai lábnyoma a minőségi ledes izzóknak töredéke,,,bármely konkurenciához képest A videó önmagában szuper lett!!...csak olyan érzésem van,hogy elfogult vagy Edison elavult technikája felé!

[@riska1670]

Kedves Gábor! Levákuumozáshoz milyen eszközt használtál?

[@ordasigabor]

Egy klímások által is használt szivattyút, ami 5PA-ig le tudja vinni a nyomást. Van ennél jobb, ez csak egyfokozatú, több fokozattal 1PA alá lehetne menni.

[@wenepzoli]

Tetszet ez a videó!Mindenképpen éri a hatalmas Liket!További sikeres szép napot ,és erőt egésséget mindenkinek! 👍🏻🌞👆🏻

[@zoltanfeher4379]

Szia. Hegesztő boltban tudsz venni wolframot.Awi elektróda.Ha kell még valamilyen videóhoz.

[@elahinomiranon97]

A grafit felületi strukturálya játszik valamit? 8 vékony grafit jobban birja mint egy vastagabb száll grafitból.

[@eszterzarandi7995]

Soha nem tudtam és fel sem figyeltem erre az E betűre. Pontosabban láttam de nem tudtam a jelentését. Köszönöm. T.A. Edison rengeteg anyagot szenesített el a kísérleteihez. (ezres nagyságrendre emlékszem)

[@CsibeBiGa]

Én tízezresről hallottam...

[@jozsefkovacs6343]

A mi szemünk a Nap által kibocsátott fényhez alakult ki. A Nap fényéhez legjobban az izzószálas ( halogén) lámpa fénye hasonlít. A kompakt (fénycső) és LED lámpa fénye tönkreteszi a szemet.

[@utonevvezeteknev6781]

A gyertyás oxigénmegvonással az a baj, hogy CO2-vel tölti ki a levegő helyét, de ha CO2-t izzó szénre vezetjük, akkor CO-t kapunk...

[@tamaskato8314]

Üdv. Ilyen tápegységet miből barkácsoltál? :) Leírnád a hozzávalókat? Köszi! :) Egyébként pedig wolframe-s izzot be lehet szerezni, sima tungrsam izzó, piacokon, pár helyen még árulják!

[@ordasigabor]

Ilyet táp volt a videóban: www.wish.com/product/5f07d64d6165851d6e1aa7aa?hide_login_modal=true&from_ad=goog_shopping&_display_country_code=HU&_force_currency_code=HUF&pid=googleadwords_int&c=%7BcampaignId%7D&ad_cid=5f07d64d6165851d6e1aa7aa&ad_cc=HU&ad_lang=HU&ad_curr=HUF&ad_price=1596.00&campaign_id=9039364463&retargeting=true&exclude_install=true&gclid=Cj0KCQjwppSEBhCGARIsANIs4p413kOvrKcLfdJcn8DmteUKmHC52WNtVwneJF91kfT0vN4UWzO5TjcaAoduEALw_wcB&share=web

[@tamaskato8314]

@@ordasigabor köszi. És amire rá volt kötve az valami fix kimenetű táp? Hány voltos? Tök jó kis cucc ez egyben

[@bigiee7]

Kedves Gábor! nagyon tetszettek a bemutatott kísérletek, de egy ponton engedje meg , hogy kijavítsam, a Livermore-i tűzoltóságon levő izzó nem "Edison művek" terméke hanem Shelby Electric cégé, ami tudomásom szerint csak formailag azonos az Edison izzókkal , az izzószál anyaga viszont nem wolfram hanem valamilyen garafit keverék, természetesen a fényereje ennek megfelelően kisebb mint a wolfram izzószálas társainak, ráadásul a száz év alatt névleges teljesítményének töredékére esett a jelenlegi teljesítménye: www.erdekesvilag.hu/112-eve-vilagit-egy-villanykorte-egy-amerikai-tuzoltosagon/

[@ordasigabor]

Köszönöm az infót, ettől függetlenül nagyon jól bírja :)

[@Jensenn279]

A grafitceruza belében valószínűleg volt valamilyen ötvözőanyag, ezért pattant el terhelés alatt.

[@martonparajdi781]

A ceruzabél finom agyagba kevert grafitporból készül. Szóval nem grafitrúd:)

[@CIRMOSOFT]

Edison idejében sok kohó működött a városokban és csak be sétáltunk egy ilyen kohászatra majd meg kérdeztük a mestert hogy mi a legerősebb legtobbhőt igénylő vasa ami jó rugalmas és a mester a kezünkbe fogja azt nyomni főleg ha ez a tudomány azt a célt szolgálja hogy a gázégőket ki űzzük az otthonainkból.

[@demonmaler3010]

Szuper, de szabadjon megjegyeznem a szénszállal kapcsolatban az aggályomat : Merev befogás, hőtágulás, szénszál törés? Talán ha egyik oldalon csúszó érintkező lenne...

[@ordasigabor]

Igazad van, én annyi tettem, h a befogó rudak V szerűen rugalmasak voltak. Minden rúd két részből áll, az átmenetnél mozog. De a V-nél azért a csúszó saru a grafitnál jobb lett volna

[@trendy2349]

Kb.: 2:20- nál azt mondja: 40 százalékos lesz a hatásfoka,ami jobb mint egy ledes forrás? Csókolom! Egy led izzó hatásfoka 90% felett van!

[@lacikaje1]

Előre is bocsánatot kérek, de nem figyeltél ! A grafitot elő kell izzítani (feszíteni), neked ez sikerül vákumban, és természetesen, az új nagy áramú nagy fényerő elérésére céljából, lassan húztad fel és fent is maradt. Te most olyat csináltál a nagy árammal a nagy elektromágneses mezővel , mint amikor fel ütik a mágnest egy impulzussal, miután a molekula szerkezet átalakul le esik az áram de a fénye erő már nem , erre jött rá az edizon akit én egy szerencse vadász tolvajnak tartok, de a jelenség az ő érdeme. Az atomfizikai változás!

[@ujaranykor]

A agy távolságokra való eljuttatás "eőnye" igazából a nagyhtalom számára előny, mert ezzel a lakossá got függő helyzetben tudják tartani, ahelyett hgyo inkább helyben lenne az energiaforrás is és akkor háztartásonként helyben, megvan az energia, nem kell stzőállitani akármilyen távolságokra, nem kell kiépiteni vezetékrendszereket, stb! A kérdés vajon melyik költséghatékonyabb?

[@MrTamas56]

Mekkora feszültség kell, hogy működjön az az indukciós adó? Ha azt el tudjuk érni, hogy a mágnesek meg tudnak hajtani egy motort, (mágnesek forgó mozgását átalakítani elektromos árammá) amihez egy dinamó,(áramfejlesztő) majd egy feszültség növelő, átalakító (Inverter : van már ami 12V, 3000w-ot képes előállítani) 12, 24 V-ból csinál 220V-ot, amivel legalább egy hősugárzót, és egy televíziót tudunk üzemeltetni, már van értelme a dolognak, főleg a téli hónapokban, legalább egy hálószobában, vagy a nappaliban. Igazában mindig olyan videókat szeretnék látni, ami azt mutatja meg, hogy hogyan lehet,- és nem azt, hogy hogyan nem lehet - megoldani dolgokat, mert annak van értelme.

[@CsibeBiGa]

A jelenlegi technika körfolyamatokba gondolkodik,zárt rendszerben. Ahhoz, hogy pl. a te mágnesmotorod működhessen, be kell tenni egy olyan mozzanatot a körfolyamatba (hiszen a mágnesmotor körbe forog), ami olyan erőt visz be a rendszerbe és viszi tovább a körfolyamatot, ami nem függ a mágneses tértől, a mágneses erőtől (becsatolás). Különben a benyomott energia visszamegy oda, ahonnan jött és ez örökmozgónak nevezett zsákutcává tenné a rendszert, ami nem fog működni. Mindig kell valami külső erő-, illetve energiaforrás.

[@Speedcore4L]

24:10 Valami füstöl :) Ó csak a kábel.

[@sandordurczi9755]

Tetszett a kisérlet -és a videó! Edison attól volt zseniális, hogy nem egy problémára megfelelő megoldást talált. (Például az emberi hang rögzítésére a viaszhengert. Mert az is neki köszönhető!) Mások is eljutottak az izzítási kísérletig, de ő nem állt meg itt, hanem beszerezte tudtommal Németországból (tehát Európából!) a kor legjobb vákuumszivattyúját. Annak segítségével sikerült már használható élettartamú, kereskedelmi forgalomban eladható, szénszálas izzólámpát készíteni. (Tehát akkoriban még Európa szolgáltatta a kor csúcstechnológiáját!) Mellesleg az "ólomakkumulátor" is tőle -mármint a kísérleti műhelyéből -származik. A volframszál előállításához ő még nem rendelkezett technológiával, az későbbi korban született. A TUNGSRAM gyár és márkanevet mindenki figyelmébe ajánlom!

[@mernokimuvek]

edison tolvaj meg gyilkos volt.

[@sandordurczi9755]

Bocs, hogy csak most írom: a halogénlámpákban a wolframszálat molibdénszál tartja, annak is magas az olvadáspontja! Vastagabb mint a wolframszál. A hagyományos izzónál ebben nem vagyok biztos.

[@mlosonczi8]

A szög meg szeg közt van egy kis difi , nem mindegy,hogy ha fűrészelsz egy darab fát ,hogy szegbe,vagy szögbe vágsz!

[@lacikaje1]

Ha Kívánod össze hozlak a Sándorral, kéne beszélgetnünk a bedini motornak is tudom a működési elvét te az első részét ismered csak. Látom szeretsz barkácsolni, már csak az a kérdés akarsz e valamit csinálni is [e-mail]

[@ordasigabor]

Tudsz videót feltölteni? Megnézném, hol lehet ezen javítani.

[@lacikaje1]

@@ordasigabor Szívesen meg osztom veled amit tudok, de van némi elintézni valóm ebben az életben. kérek egy mélt amire tudok választ adok.

[@martonparajdi781]

A ceruzabél az nem grafit, hanem finom agyagba kevert grafitporból készül. A grafit szénből van és nagyon puha. Minél puhább a ceruzabél annál több grafit van az agyagban.

[@PEJBANDI2190]

De már az is kiégett. A tűzoltoságon.

[@janina-is-ember2763]

Be van rezelve, illetve szarból nem lehet izzót készíteni.😀