Több előadó tolmácsolásában hallottam már, de Latinovics művész úré adja át számomra az igazi mondanivalóját a versnek. Köszönöm...
@Egon_Nordwint14 жыл бұрын
Kedvenc versem, és itt Latinovits jól szavalja. Köszönöm a feltöltést.
@123abc123456B11 жыл бұрын
Nagyon szeretem ezt a verset,csodálatosan jó előadótól hallgathatom.Köszönöm!
@andrasbeno59857 ай бұрын
Fantasztikus, senki más nem tudja ezt a verset elmondani/szavalni csak Latinovits!!!
@43ifymarie9 жыл бұрын
gyönyörű, köszönöm Kosztolányi Dezső ezt az élményt
@andrasbeno6 ай бұрын
Fantasztikus versmondás Latinovitstól. A titok a levegő vételen van. Hömpölyög és áradnak a szavak ahogyan ő mondja mint egy vízesés. Senkitől ilyen végtelen akadálytalanul nem pereg ez a vers, mint Latinovits előadásában.
@sarabottyanszeli27519 жыл бұрын
Ezt a nehéz verset élőben több mint két éve Kecskeméten a Planetáriumban hallottam utoljára,s azóta sem tudom elfelejteni.......valóságos .katarzis volt....!!!!!! Istenáldotta tehetség!!!!!
@katalinudvardi981610 жыл бұрын
Gyönyörű volt, köszönöm az élményt!
@oOVacskamatiOo8 жыл бұрын
csodálatos zseni volt KOSZTOLÁNYI ,főleg így LATINOVITS-al én még talán tudok verset olvasni , de a fiaimat már meg sem merem kérdezni a mai világ , barbár világ lett elszállt rólunk a kedvesség
@pmiki5 жыл бұрын
Elveszett a Hit, oda a remény! Vissza a Hitet, és bíborban látjuk az arany jövőt!
@pddp61005 жыл бұрын
Káprázatos ! Gyönyörű ! Felülmúlhatatlan ! Kosztolányi és Latinovits találkozása csodás remekművet hozott létre ! (Hanem... nem ünneprontás... de a háttérképek nincsenek szinkronban a vers sodrásával - még a vers legvégén is éppen csak dereng, világosodik, a verset legfőképpen a csillagos égboltra való rácsodálkozás ihlette - emellett a Logodi utcáról szóló részhez nem panelépületek képei illenének...)
@timeagalffy9787Ай бұрын
❤imádom a verset
@ilonacsizmariknefitos83996 жыл бұрын
Csodálatos,nem lehet megunni!
@veronikawagner3729 жыл бұрын
Imádom ezt a verset!!! Valami csodálatos....én is morzsoltam a könnyemet :'(
@lesliefoy497 жыл бұрын
ez a költészet csúcsa, nem véletlenül imádod
@lesliefoy497 жыл бұрын
kosztolányinál jobb költő van, de szebb nincs
@oOVacskamatiOo7 жыл бұрын
ISTENEM , a legkedvesebb versem onnan egy régi világból legyen tanulságos mindenkinek , ebben az ostoba gagyivilágban
@laszlotallodi5 жыл бұрын
Ja, 3 millió állati sorban élő paraszttal.
@zoltanbesenyei3827 Жыл бұрын
Egyetértek Önnel!Érti miről van szó ,sokaknak semmit sem mond ez a vers!
@botoselekne11 жыл бұрын
Élmény hallgatni a színész óriástól Kosztolányi gyönyörű versét !
@monikamatrai29323 жыл бұрын
Fantasztikus előadó Latinovits legnagyobb
@zoli820325088 жыл бұрын
Katarzis. Köszönet.
@erzsebetkovacs899 Жыл бұрын
🙏🙏♥️♥️♥️👍👍😊😊😁🙏🙏🙏🙏Én is ezt teszem öregséginyugtalanság
@dongo.juditdongojudit52075 жыл бұрын
Nagyon szep!
@oOVacskamatiOo8 жыл бұрын
CSodálatos vers , főleg így LATINOVICS -tól már majdnem könyv nélkül én is el tudnám mondani
@sandorbanyai74063 жыл бұрын
és le tudod írni a nevét?
@clarabencsics16137 жыл бұрын
Csodálatos előadás', kanadai gzermekeimet nagzon megrázta'
@juditkoltai34823 жыл бұрын
Milyen gyönyörű!...
@ryzsy12 жыл бұрын
Egyik kedvenc versemet költészet napjára. #napizene helyett
@RastaDrummer112 жыл бұрын
Egy másik nyelvre sem lehetne úgy lefordítani, hogy ugyanígy adja vissza. Becsüljük meg a nyelvünket, ne hagyjuk, hogy a felgyorsult világ követeléseinek engedelmeskedve rövidítéseket, szándékos helyesírási hibákat használjunk.
@zsolthernadi46656 ай бұрын
Sot mas ember sem tudna igy elmondani
@sigerne10 жыл бұрын
Csodaszép!
@rebekamargaretaszabo831911 жыл бұрын
Szépen köszönöm!
@melindabota12017 жыл бұрын
Kedvenc versem.
@TheBenkovic2 жыл бұрын
Csodálatos.
@erikasulcz642611 ай бұрын
Nagyon szep
@zsolthernadi46656 ай бұрын
Mindig csak ezt kellene hallanunk, Latinovits ota senki nem tudta igy elmondani nekunk, sokan probalkoztak, de keves a mai napig, csak ez❤️
@klarapereszta91114 жыл бұрын
Iszonyu szep
@juditkamondi3679 жыл бұрын
Kosztolányi a tökéletes - nyakkendő bál van
@vilisics13 жыл бұрын
köszönöm
@efeher Жыл бұрын
Gyönyörű❤
@ildyszi21964 жыл бұрын
Aktuális vers a mai időnkre vonatkozóan is, mert bizony láthatóan "tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, akár egy kunyhó. Ránehezedik a vétke, elesik, nem is kel föl többé." - mondja a próféta. (Ézs.24,20)
@katalinkiralyne70299 жыл бұрын
Köszönöm :)
@evita91145 жыл бұрын
Gyönyörű férfi Gyönyörű
@evita91145 жыл бұрын
Amig Világ a Világ ilyen szinész már soha nem lessz ,mert minden szinész más és más . nem kellet volna neki meghalnia ,mellőzve volt ,minden szerepet elvállalt .Tervei voltak ,nyilatkozta a riporternek ,másnap hirtelen meghalt
@anitaszaszy22786 жыл бұрын
Aktuális vers.Arisztotelész eszmetanainak méltó alátámasztója az irodalom nemes eszközével.
@juditkamondi3676 жыл бұрын
gyöngy - igazi
@juditkamondi36711 жыл бұрын
az elmúlt évben véletlenül elvetettem néhány magot - valami rebbent- el kell mondani, rácsodálkoztam - talán tavasz van "GYÖNYÖRŰM"
@ildikodr.pilaszanovich88563 жыл бұрын
A legszebb vers, a zseniális művész
@mariaszabo1053Ай бұрын
❤
@szola10004 жыл бұрын
CsaK csukd be a szemed, dőlj hátra. és hallgasd.
@ferenctoth57102 жыл бұрын
🙏
@gloriaszigetine66632 жыл бұрын
Nekem Latinovits szavalása,maga a csoda.Szuggesztív hangja,átélő kepessége.Sokszor láttam színpadon.A primitívek az " átkosban " fel sem fogták ki volt ő.Meghurcolták.Kultúrpolitikusok.Ma is ágálnak.Kosztolányi másik verse is remekmű.A Testamentum.G.Budapest.
@nagyimre422 жыл бұрын
Halgassátok meg a Halotti beszédet is !
@zoltanbesenyei3827 Жыл бұрын
Az Ismeretlen Úrral itt a földön,reménykedem Ő is találkozik majd!
@whoismysterionguy13 жыл бұрын
hatalmas !
@Latika06053 ай бұрын
😢
@drsandortamas5 ай бұрын
Talán a legszebb magyar vers, különösen Latinovits előadásában.
@evasipos30656 жыл бұрын
Gyonyoru... nem talalok ra szavakat
@juditkamondi3679 жыл бұрын
Ilyet nem lehet Lehet.
@juditkamondi3679 жыл бұрын
Vicceltem
@palmaveman7282 Жыл бұрын
Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva s mérges altatókkal. Az, amit irtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba le- föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombeli mézek s amint botorkálok itt, mint részeg, az ablakon kinézek. Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam s ha emlékezni tudsz a a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon vízszintesen feküsznek s megforduló szemük kancsítva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agy-vérszegénység borult reájuk. Mellettük a cipőjük, a ruhájuk s ők egy szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de - mondhatom - ha igy reá meredhetsz, minden lakás olyan, akár a ketrec, Egy keltőóra átketyeg a csöndből, sántítva baktat, nyomba felcsörömpöl és az alvóra szól a harsány riasztó: «ébredj a valóra». A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e, vagy állat óla. De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség, reszketve és szilárdul, mint a hűség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanába rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely írkámra szétfolyt, s a csillagok lélekző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe, mely a hideget előzi, kimondhatatlan messze s odaát, ők, akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem ekkor, de úgy rémlett, egy szárny suhan felettem s felém hajol az, amit eltemettem rég, a gyerekkor. Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek és távolba roppant tűzcsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyult, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent. a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az előcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsőn bucsúzott, előkelő úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása s mozgás riadt, csilingelés, csodás, halk női suttogás, mint amikor már vége van a bálnak s a kapusok kocsikért kiabálnak. Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly egy messze kéklő, pazar belépő, melyet magára ölt egy drága, szép nő és rajt egy ékkő behintve fénnyel ezt a néma békét. a halovány ég túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szűzi, szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tűzi és az álomnál csendesebben egy arra ringó, könnyűcske hintó mélyébe lebben s tovább robog kacér mosollyal ebben. aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan-lángoló Tejutnak arany konfetti-záporába sok száz bazár között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van és fölvilágolt mély értelme ennek a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek. Virradtig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily silány regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj s csak most tünik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj ötven éve - lelkem visszadöbben - halottjaim is itt-ott, egyre többen - jaj, ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes, égi szomszéd, ki látja, hogy a könnyem morzsolom szét. Szóval bevallom néked, megtörötten földig borultam s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem s azt is tudom, hogy el kell mennem innen. de pattanó szivem feszitve húrnak, dalolni kezdtem ekkor azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.
@estieszti7 ай бұрын
Nem bazár, hanem BATÁR között
@juditterplan47123 жыл бұрын
Kosztolányi Dezső katartikus állapotba kerül, mikor megnyílik Neki Isten Szent Világa. És árad rá Csoda, az Angyalok boldogsága, tánca elragadja.Elő lehet venni a Bibliát és olvasni Jézus Krisztus születését,az Angyali Seregek énekét, A Pásztorokat t a Három királyokat akik Isten üzeneteit meghallva, látva elindultak Máriahoz, Józsefhez, hogy a megszületett Kis Jézust imádják, örvendezzenek Az előző századok Freskó, Szentkép festőinek akkora hite volt, hogy látták az Angyalokat , a Szenteket az Égben és lefestették , lefotózták az agyunkba és így tanúsították Isten, Jézus Kriszfus, Szent Szellem és a Szent Lélek létezését...A Költöt Isten Szent Szeretete töltötte fel és ragadta el . &&&
@laszlodrnagy54652 жыл бұрын
szuper.... nincs rá szó..
@juditkamondi3679 жыл бұрын
Bál éj . csak ..
@marcus7001a10 жыл бұрын
Radnóti is, Kosztolányi verse is halhatatlan. Csak a többiért kár. Egy fekete háttérképpel többre mentél volna.
@seckerland10 жыл бұрын
Igen, igy távlatból már én is látom a hibákat.
@juditkamondi3679 жыл бұрын
+seckerland kell, hogy lássad
@balazskovacs61308 жыл бұрын
hunyd le a szemed
@gabriellazsigmond7179 Жыл бұрын
Gyonyoru
@blacksquadb63289 ай бұрын
Sajnos nagyon nehéz érteni 😮
@peterbaranyi10726 ай бұрын
Mécs Károlyt ajánlom inkább... Természetesebb, őszintébb. Ezt nem lehet végighallgatni, szörnyű. :(