Sok lakásban a párátlanító lehet a leghatékonyabb fűtési rendszer

[@janoskiss7652]

Én nyáron költöztem új lakásba és a 6nm fürdőben nincs normális fűtés, csak 420w-s törölköző szárító 300w-s patronnal. Viszont pára gondom volt ősztől, jellemzően 65-70%, először szabályzós ventilátort (30e) akartam, amire klímásoktól gyémánt fúrós falátütésre, telepítésre 55ezres ajánlatot kaptam. Megtaláltam a videódat, felkeltette a páramentesítő az érdeklődésemet. BF-en lecsaptam egy 185w-s 35ezres gépre. Első napokban járattam folyamatosan, lehúzta 60% alá, közben az általában 18 fokos fürdőben már egy óra múlva 19,5 fok lett. Szóval hellyel közzel azért működik ez a dolog, azóta fürdés után időzítővel kapcsolom egy órára, párát kirántja, meleg bent marad. Nyilván fogyasztásban a 185w vs venti 10wattja nem hasonlítható össze, cserébe átrakható bárhova, ruhaszárításhoz is használható stb.

[@thomasx767]

Aleco air d22 párátlanítót használunk pár hete. Amikor megérkezett 68%os páratartlom volt a lakásban. Pár nap alatt levitte a párát 50-55 közé alig kapcsol be azóta. 240w /óra. A fogyasztása,de a nap felét készenlétben tölti,akkor kapcsol be addig csendben lesi hogy a páratartalom a beállított érték felé kússzon. 2.4kw /nap a fogyasztása így.Tuya smart al mérem a fogyasztását.Hulladékhő amivel fűtenénk nincs is az energiatakarékossága miatt. Ruhaszárítás ,külön helységben szarítógéppel történik.Jó dolog ez de nem fűtésre.

[@SLeslie]

Szellőztetni nem csak a páratartalom miatt kell, hanem szagok elvezetése, és oxigén utánpótlás miatt is, ezeket nem vetted figyelembe. A másik, hogy a páratartalom csökkenésével a hőérzet is csökken, ezért párátlanítani csak észszerű keretek között érdemes (40% alatti páratartalom élettanilag is hátrányos). Amennyiben lehetséges, a ruhaszárítás lakáson kívül helyezésével csökkenthető a párásodási probléma, lévén a száradás hőfelvétellel jár (ami ellen a párátlanítóval küzdünk), eredménye meg egy csomó pára. A főzéskor, és fürdőhasználatkor keletkező szagokat pedig amúgy is érdemes elvezetni (a főzés egy csomó zsírpárával is jár, ezt valószínűleg nem szeretnéd a párátlanító elpárologtatójában lecsapatni). Maga a párátlanítós ötlet nem alapvetően hibás, de csak olyan esetben érdemes alkalmazni, amikor gondot okoz a pára.

[@martonors]

Hasonlóan látjuk a dolgokat. Úgy számoltam az értékeket hogy maradjon jó bőven szellőztetés is. A kint teregetes sajnos sok lakásban nem lehetséges. Természetesen csak oda kell ahol probléma a pára de épp ez az hogy az új nyílászárós lakások nagy részében ez a helyzet, inkább csak az a kérdés hogy mekkora teljesítményű gép kell hogy 50% környékére vigyük a páratartalmat.

[@martonors]

Tapasztalat: 30l/24h 500w teljesítményű párátlanító 1 nap alatt 70%-50% közötti páratartalomnál 6 l vizet vont ki 5kWh fogyasztással. 350W volt az átlagfogyasztás. Számottevő fűtési teljesítményt biztosított, 1-2 fokkal felfűtve a lakást. Ez a körülbelül megfelel a 200%-os hatásfoknak. A mosás és bentlakás miatt őszi időszakban személyenként 1-2l párátlanításra lesz szükség naponta.

[@SLeslie]

Még egy gondolat: A kondenzációs kazánok hatásfoka sem 100% feletti, csak azért adják meg így, mert korábban az a megszokás terjedt el, hogy a gáz elégetésekor keletkező vízgőz energiáját figyelmen kívül hagyták, hogy jobb számot írhassanak a termékre. Például ezért fontos arra figyelni, hogy a fűtési rendszerben a visszatérő vízhőmérséklet lehetővé tegye a kondenzációt a kazánban, különben a távozó vízgőzzel egy csomó energia is távozik, és a kazán hatásfoka egy lépcsővel kisebb lesz.

[@IlleesEndre]

Fűtőértékre vetítve igenis tud 100 %-nál magasabb lenni egy kondenzációs kazán hatásfoka, csak ilyen adatot már tilos megadni. (Szóval az a "szokás" valójában szabvány volt vagy száz évig.) Ugyanakkor a gázszámlán továbbra sem égéshő szerepel, hanem fűtőérték, tehát korszerű berendezéssel többet kinyerhetünk belőle. (Égéshővel számolva csökkenne a gáz ára.)

[@SLeslie]

@@IlleesEndre Na igen, annak idején tűzvédelmi célra szórt azbesztet is alkalmaztak, ami egy kapitális állatság volt, mint, ahogy a hatásfok megadása fűtőértékkel számolva is.

[@IlleesEndre]

@@SLeslie Szerintem nem. Az egyik egy tévedés volt, a másik célszerű számítási mód.

[@SLeslie]

@@IlleesEndre A célszerű számítási módszer megfogalmazással nem tudok egyet érteni. Tekintve, hogy például a tűzifával ellentétben a földgázban nincsen sem számottevő víz, sem vízpára, a fűtőértéket, és az égéshőt nem lett volna szabad különböző értékekben megadni. Az, hogy így történt, a megszokáson kívül mással nem magyarázható. Egyszerűen a szabványalkotók nem gondolkodtak, mikor kellett volna. Ezzel összességében visszaélésre alkalmas környezetet teremtettek, amit a gyártó, aki 100%-nál nagyobb hatásfok értéket adott meg, ki is használt.

[@IlleesEndre]

@@SLeslie Elnézést, de ebben több tévedés is van. Egyrészt az emberek többségét soha nem érdekelte a fűtőberendezések hatásoka, legfeljebb felkapták a fejüket a 100-nál nagyobb számra. Másrészt földgáz sokkal kevesebb ideje van általánosan elérhetően, mint amióta tüzelőberendezések (kazánok) léteznek. Egy mozdony, vagy főleg egy hajó üzemanyag-mennyiségének kiszámításához sokkal jobb mértékegység a fűtőérték, mint az égéshő. Harmadrészt a szénhidrogének elégetésekor széndioxid és víz keletkezik, vagyis a földgáznál is így van. Egyébként nem lenne értelme a földgáz tüzelésű kondenzációs kazánnak.

[@kaplartom005]

Kedves Márton! Tudnál ajánlani esetleg olyan páramentesítőt ami egy 60 m2-es lakást képes hatékonyan lefedni?

[@MsYoda007]

Sajnos ezek a gépek már inverteresek. A hatékonysága 3-5 COP, tehát a fogyasztásból származó hő ebben a formában nem számolható. el kell osztani a COP értékkel.

[@jozsefvarga721]

Na de ha hűtjük a levegőt a pára kicsapatása érdekében akkor előbb utóbb hideg lesz a helységben. Vagy még sem? Természetesen ez a kifejezetten párátlanításra készülő gépeknél nem fordul elő, mert a készülék kondenzátora ahova a meleget szivattyúzza közvetlen a hűtő hő cserélő mögött van. Ezért amennyit a gép hűt annyit fűt is tehát a belső hőmérséklet nem változik számottevően. Csak a ventilátor és a hűtő kompresszor súrlódási hője marad a helységben ami elhanyagolható.

[@martonors]

Egy párátlanító gépben a levegőt előbb a hőcserélő hideg oldalára fújja. Itt történik a pára kicsapódás. Mivel hőszivattyú aminek a fűtött és fűtött oldala is a helységben van ezért lesz egy meleg rész is ahol megjelenik ugyan az a hő amit elvontunk. Ezen a hőcserélőn is átkeringteti a levegőt a rendszer ezért a már párátlan és visszafűtött levegőt fújja ki magából. Ugyan úgy ahogy egy nyitott ajtós hűtőszekrény sem hűti hanem fűti a lakást ez a párátlanító gépekre is igaz.

[@benjoka666]

Érdekes felvetés! Azonban ez csak addig működik, ameddig 60% feletti a páratartalom a lakásban. Ha a párátlanító pl. 1-2nap alatt leviszi 45%-ra és kint sincs már 70-80%-os páratartalom (ami bejöhetne), akkor innentől kezdve nem működik ez a fűtési mód. Lehet, hogy egy fűtési szezonban összesen 1-2 hetet lehet csak fűtésre használni

[@martonors]

Ez nem egészen így van. Egy ember egy nap 1-2 liter vizet lélegez vagy izzad ki. Egy főzés 1 l/h tusolas 2l/h szárítás ha bent a lakásba kell szárítsunk újabb 2l stb. stb. És akkor a földszintes vizesedő hazakról még nem is beszéltem.

[@balazsszekely4551]

Nálunk évek óta van páramentesítő készülék. A villanyt rendesen megdobja és ha nem adszorpciós van az embernek, bizonyos hőfokon nem működik hatékonyan. Ebben a helyzetben sakkozni kell nálunk, hogy hány órát mehet a készülék délután, hogy beleférjünk a keretbe. Korábban nappal értsd reggel 8 és este 8 között kiszedett a levegőből napi 6 liter vizet. Na ezt most nem tehetjük meg, túl sok lenne a napi fogyasztás. Pedig napi szinten írjuk a villanyfogyasztást és most így is 5 KWh felett vagyunk, max 8 ig el lehet menni.

[@martonors]

Köszönöm a tapasztalat megosztasat. Igazán hasznos. Szerintem ez is mutatja hogy nyilván nem ingyen de számottevő fűtési kapacitást is biztosít. Aki gáz fűtéses és bele fér a keretbe annak olcsóbb azzal fűteni de ha túl menne az ember a gáz keretén vagy villannyal fűt akkor ez jó kiegészítő fűtés lehet.

[@balazsszekely4551]

@@martonors Amúgy tavaly ha be kellett csukni az ablakokat, tehát nem tudtuk kellően átszellőztetni a lakást akkor a páraelszívó elég volt bőven az enyhe hűvösben, ergó nem kellett a gázt bekapcsolni. Most viszont a gázt égetjük nyitott ablaknál rendszeres szellőztetés mellett, hiszen abba a keretbe bőven beleférünk!

[@csavarhuzos]

-A párátlanító a 300W-os fogyasztásával legfeljebb kiegészítő fűtésnek tekinthető. Átlag lakásban azt tapasztaljuk, hogy levittük 60%-ról 40%-ra a páratartalmat, és még mindig hideg van, ha nem kezdünk el mással is fűteni. -Nem a hőmérőnek fűtünk, hanem a hőérzetünknek, és minél kisebb a páratartalom, ugyanazt a hőfokot annál hidegebbnek érezzük (testhőmérsékletnél hidegebb hőfokok esetén, szaunában ez fordítva van) mert a bőrünk több vizet párologtat, jobban hűt minket. Túl alacsony páratartalom esetén a nyálkahártyák is kiszáradnak, könnyebben kapunk légúti fertőzést. -A másik energetikailag kedvezőtlen hatás, hogy alacsonyabb páratartalomnál erősebb a párolgás, ami meg ugyanazt a párolgáshőt elvonja, amit lecsapódáskor megnyerünk. Ez akkor számottevő, ha a víznek van honnan párolognia (akvárium, szobanövények, párologtató, párásító :)) -A párátlanítóval csak akkor fűthetünk, ha már tapasztaljuk a magas páratartalmat a lakás légtömörségének fokozása miatt. -Túl nagy légtömörség nem kívánatos, az embernek szüksége van friss levegőre: 25 légköb/óra/fő a szabvány. Ha kisebb, nem az oxigénhiány okozza a problémát, hanem a szén-dioxid szint feldúsulása a kinti 400ppm-ről 1000ppm fölé. 2000ppm-ig csak álmosságot okoz, felette fejfájást, koncentálóképesség-csökkenést is. Más, nem a kilégzésünkből eredő káros gázok is feldúsulhatnak, pl. a talajból, kohósalakból érkező radon, a bútorlapokból érkező formaldehid, a gáztűzhely lángjában keletkező nitrogén-oxidok, stb. Emiatt a túl jól záró nyílászárók problémájának megoldása nem a párátlanító hanem a hőcserélő szellőzőrendszer.

[@martonors]

A 300W az csak egy példa volt. Lehet kapni ennél nagyobb teljesítményű gépet is. Én pl 500W-at vettem tehát ez méretezési kérdés és ha szobánkként számoljuk akkor egy számottevő fűtési kapacitás. -Igaz, hogy párásabb levegőben magasabb a hőérzet, de ez csak nyáron igaz. Mivel a nedves levegő jobban vezeti a hőt ezért melegben még melegebbet érzünk és hidegben még hidegebbet. Egy nedves téli napon sokkal jobban fázunk mint amikor ugyan nagyon hideg van de alacsony a páratartalom. -Szerintem sem szabad 40% alá vinni a páratartalmat ha ez bekövetkezik én is párásítani szoktam a lakást. -Szárazabb levegőben valóban magasabb a párolgás amivel valóban hőelvonás történik, de ez akkor is bekövetkezik ha sok szellőztetéssel visszük le a páratartalmat. Tehát csak a számunkra kényelmes szintig érdemes levinni ez valahol 40-60% között van e fölött a legritkább esetekben jó. -A széndioxid koncentrációra is valóban érdemes figyelni ezt szoktam is érezni magamon ha kis szobában alszom csukott ablakkal. Tehát szellőztetés kell, csak kevesebb kell ha nem ez a fő módja a párátlanításnak. -A hőcserélő szellőztetőrendszer valóban ideálisabb megoldás de ez a lakások nagyon alacsony százalékában van.

[@mikloskiss8026]

Amire szükséged van, azt úgy hívják, hogy rekuperátor. Nem oldja meg a fűtést, de sokat tud segíteni rajta.

[@imregaal4648]

Szia nem is igazán gondoltam még erre a Párátlanító dologra gyakorlatba mit mutat ezt a fűtési módszert használod ?

[@martonors]

Természetesen csak magas páratartalmú lakásnál van értelme ahol amúgy is kell párátlanítani a sok szellőztetés helyett lehet ezt használni és kevesebb szellőztetést. Természetesen csak kiegészítő fűtés mivel nem lehet hőmérsékletet beállítani rajta. Egy átlagos gép nap 5-10kWh fűtési kapacitást biztosíthat ami elég számottevő. Használom. Nálam csak annyi érdemes, hogy alacsonyan tartsam a páratartalmat mivel H tarifás légkondis fűtésem van ami a lehető legolcsóbb fűtési módszer ráadásul külön villanyórán van.

[@jozsefvarga721]

Ilyen alapon a mobilklímával is lehetne úgy fűteni hogy a kiáramló hideg levegő csövét nem vezetnénk ki a lakásból.

[@martonors]

így van. Ráadásul abból még nagyobb teljesítményűek is vannak.

[@IlleesEndre]

Érdekes gondolat, de ennyi vizet nem lehet egy lakás levegőjéből naponta kinyerni. Nem derült ki, hogy hány szellőztetést jelent a kevesebb szellőztetés (vagyis, hogy miből jött ki az a megtakarítás). Nem mellesleg a szellőztetésre sokkal komolyabb ok az elhasznált levegő frissre cserélése, mint a pára kiengedése. 10 °C alatti külső hőmérsékletnél pedig már párásításon kell gondolkodni inkább, hogy ne legyen egészségtelenül száraz a levegő (a 10 fokon 100%-os páratartalom 22 fokon kevesebb, mint 50%).

[@martonors]

Jogos. Ez az őszi kora téli probléma. Tél közepén sok esetben parasitani kell.

[@nitro500full]

Az elgondolás jó lenne, ha nem lenne baromság az egész. 2 éve használok ruha szárításra sencor 750 wattos (felvett teljesítmény 500w) páramentesítőt. Az igaz hogy 4-5 mosásnyi ruha szárítása közben (5-6 óra alatt 40% szekrényszárazra szárít) a 19 fokos 10nm-es szobába 25 fok felé viszi a hőmérsékletet, de mihelyt eléri a 40%-ot leáll a kompresszor benne. Ezalatt 6-8 liter vizet szed ki a levegőből. 1 napi fűtésre kiváló, de állandóra semmiképpen se. Ha a nagy elmélet helyett a gyakorlattal kezdted volna ez a videó el se készül.

[@martonors]

Természetesen nem váltja ki a fűtés rendszert de hatékonyabb ezt használni mint sokat szellőztetni és fűteni a különbséget. Szerintem ez helyes megállapítás és a tapasztalatom is ezt támassza alá.

[@SpeedFire88]

Ez hülyeség...

[@martonors]

Előfordul hogy tévedek. Kifejtenéd hol van a hiba?

[@iqfighter100]

Konkrétan nem tisztáztuk, hogy most itt mit értünk párátlanító berendezés alatt. Ha kompresszoros párátlanító alatt itt a normál hűtőkörfolyamat elvén működő gépről van szó, akkor tényleg hülyeség. Mivel a kondenzátor és az elpárologtató hőcserélőd is egy adott helyen van - bent a szobában, a gépen belül- ezért amennyi hőenergiát leadsz a szobának, hozzávetőlegesen annyit el is vonsz belőle. A hőérzetünk viszont változik a páratartalom függvényében, ugyanazt a hőmérsékletet magasabb páratartalom mellett melegebbnek érezzük. Szóval ha tényleg spórolni szeretnél átmeneti időszakban, inkább maradj egy jó hűtő-fűtő split klímánál. Másokat pedig ne vezessünk félre, mert már így is elég sokan hoztak rossz és elhamarkodott döntéseket a rezsidémon miatti spórolással.

[@martonors]

@@iqfighter100 Elhanyagoltad a képletben a lecsapódási hőt. Ugyan úgy, ahogy tusolás után fázunk mert párolog a bőrünkről a víz ami hőelvonással jár, vagy lehűl a spré amikor használjuk. Az ellenkező jelenség hő termeléssel jár. A másik, hogy nem igaz, hogy párásabb levegőben magasabb a hőérzet. Ez csak nyáron igaz. Mivel a nedves levegő jobban vezeti a hőt ezért melegben még melegebbet érzünk és hidegben még hidegebbet. Egy nedves téli napon sokkal jobban fázunk mint amikor ugyan nagyon hideg van de alacsony a páratartalom.

[@akisss]

@@iqfighter100 A split klíma párátlanítás funciója csak nyáron működik jól, őszi-téli időszakban túlhűti a helyiséget, s miután átváltod fűtésbe, látszólag ugyanazt a párát vissza is köpi a helyiségbe, ami egyből lecsapódik a lehűtött ablakokon: így kb. még rosszabb a helyzet mint használat előtt. Most szembesültem ezzel a ténnyel, hogy bizony kell egy külön párátlanító készülék a split klímák mellé. Korábban nem volt penészedéssel problémánk, de ez az ősz nagyon kedvezett a gombáknak, és ezután már 60%-os páratartalomnál is virágzanak az ablakokon sajnos.