Ássunk vagy ne ássunk a kertben?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@janosszabo3261]

Én 500nm -en kertészkedek,minden zöldhulladékot visszaforgatok.emellet 150nm-en van fű,aminek a nyesedékét is visszaforgatom a kertbe,mint mulcs,amit ősszel beforgatok😁plusz trágyázok,talajtművelek!külső forrásként trágyázonm a füvet(szerves,mű 40-60%-ban,plusz, ősszel a kertet is marha ill. baromfitrágyával.És forgatom a talajt!!nem vagyok híve ennek a két "talajművelésnek"🤭kártevők elleni védekezésként is jó a téli talajlazítás,jobban át fagy a talaj....😁ezért írtam,"megoldás,az ásó" szerintem!! Remélem nem ment félre,ha mégis mostmár mindenkinek tiszta....✌️

[@Kisvakondkert]

@@janosszabo3261 Nem, dehogy. 🙂Csak olyan sok a hozzászólás, hogy egyszerűbb volt minden megjegyzés alá betenni a linket.

[@kissgabriella2058]

A Hortobágy területe 1700 km2

[@Kisvakondkert]

@@kissgabriella2058 Igen. 82000 hektár.

[@Morc_Bivaly]

Ahogy Lenin elvtárs mondta: Minden módszer jó ami beválik :) Nekem a takarás alatt nagyon jól érzik magukat a csigák. Itt agyag van. És lerágnak mindent. Mindenkinek ki kell kisérleteznie, hogy nála mi válik be. Anyukámnál is vannak csigák. De por-szerű a talaj, vagy mondjuk, hogy morzsalékos.Ott a takarás nagyon jól beválik, mert ott nem tudunk locsolni. Ott az a lényeg.És ott a csigák nem szaparodnak el. Mert úgy látszik ahhoz agyag (illetve az agyag repedései) kellenek. Viszont ha faapritékkal mulcsolok, akkor csodálatosan nő minden. Különösen a rózsák. Állítólag a mikhoriza miatt. Na ott tényleg nem szabad bolygatni a talajt! Mert a gombafonalak nagyon érzékenyek, és egyébként meg a gyökerek fellazítják a talajt. Szóval a 'gazda szeme'! FIgyelni kell. És gyűjteni a tapasztalatokat.

[@Hornet496]

Szia Kisvakond! Nagyon jó videó ismét! Szerencsés helyzetben vagyok, mert mindkét módszert ismerem. Olvastam Charles bácsi könyvét is, és Gyulai Iván munkásságát is ismerem. A no dig lényege, hogy a talaj minősége javuljon, ne legyenek gyomok vagy minimális. A mélymulccsal tényleg az a baj hogy nagyon sok beviteli anyag szükséges és ha bio kertet akarunk, akkor az a búza valószínűleg permetezve volt, szóval nem lesz bio. Charles bácsi megoldásához annyit tudok mondani, hogy ő mindig többet termel és egy részét visszaforgatja és gyakran van hogy nem tudja eladni pl a salátákat, akkor az megy vissza a komposztra és mondja is hogy mindig szedni kell a salátákat, akkor is ha komposzt lesz belőle. Valamint vannak beteg növények, ami szintén. Elvileg ha az ágyások ki vannak alakítva évente elég csak kicsit ratölteni tehát a későbbiekben kevesebb komposztra van szükség. Nagyon sokan tartanak állatokat, amiknek a trágyájat ingyen el lehet vinni. Azonban számomra itt mit evett az állat és az mennyire bio szokott inkább kérdés lenni. Vagy van a pelettrágya ahogy pl Őry Barnabás csinálja a 3órás kertben, de akkor ismét ott tartunk hogy valamit behoztunk. Szóval szerintem a megoldás többet termelni és azt visszaforgatni néha kiegészíteni biztos forrásból származó állati trágyával.

[@szilviakarko233]

Kedves Kisvakond! Értem a lényegét, annak, amit mond. Én csak a saját tapasztalatomat szeretném elmondani. Nálunk nagyon agyagos a föld, ha esik, akkor úgy csúszik, hogy elég megállni rajta, de ahogy kisüt a nap felszárad és szikrázik a kapa rajta. Ezért én is kipróbáltam a mulccsal történő takarást.Nem a mélymulcsot. Nekem nagyon bejött , a taljélet feléledt. Nagyon szép termést sikerült elérni. Több és egészségesebb volt minden. Alig kell locsolni és amin elcsodálkoztam, hogy a tömött kemény földemből jó arasznyi mélyen kézzel morzsolható föld lett. Ha nem látom nem hiszem el. Arról nem is beszélve, mivel a földdel nem érintkezik a növény és a takarás miatt nedves is a földibolha sehol nem jelent meg. Egyedül a meztelencsiga szeretett volna nálam lakni, de mivel tudom, hogy szereti a sőrt, így kaptak esténként kicsit és éjjel szépen belemásztak a lesülyesztett, sörrel félig töltött margarinos dobozba. A bakhátnál csak az első évben kell a földet megmozgatni utána szerintem nem kell, mert mindig a mélyebb részt töltjük fel. A takaráshoz való anyagot is be lehet szerezni olcson, sok szomszéd teszi ki a lenyírt füvet, ágat. Nekem sikerült szalmát is szereznem, amit állatok alá már nem tettek be, mert nagyon megázott, viszont takarni jó volt, alig nőtt ki gaz, pedig jó tarackos területre raktam és még csak kartont se raktam le. egyszóval,szerintem érdemes kipróbálni. Szép estét kívánok és köszönöm a sok jótanácsot, nagyon hasznos videót készít.

[@Kisvakondkert]

Valamit félreértett, mert a videóban nem arról beszéltem, amiről ír. Nem a mulcsolás a kérdés. És nem is az, hogy jó-e a mulcs vagy sem. Mindenki tudja, hogy jó és csak pozitív hatása van. Én is mulcsolok, ön is mulcsol. A legtöbb ember mulcsol. Két fontos kérdés merült fel. Az első az ásás. Ön felássa a földet, mielőtt mulcsot terít rá? Ettől rosszabb lesz-e a föld, ha mulcsal gondosan betakarja? Az ásás teszi tönkre a földet? A másik kérdés: ha minden takarást máshonnan hoz, az tekinthető-e ökológiai kertészkedésnek? Ezekről beszéltem a videóban.

[@jozseffazlinovics1728]

@@Kisvakondkert Kedves Kisvakond! Az ásás a földet természetesen nem teszi tönkre. Viszont vannak olyan talajtípusok amiket nem vagy csak igen nagy nehézségek árán lehetne felásni, ill. nem is érdemes mert úgysem teremne meg benne semmi. Az ilyen talajokon 2 lehetőség van. Vagy nem termel a tulajdonos semmit, vagy keres valamilyen megoldást, hogy kialakítson egy megfelelő termőréteget. Ezeket nem sorolom ön is tudja.

[@jozsefsostai3227]

Üdvözlöm, videóban több kérdés is elhangzott. Azt gondolom ezekre többféle válasz is adható, ahány ember anyiféle választ fog adni. A szántás úgy tudom azért nem jó, talaj felső 5-10 cm rétegében van élet, ott vannak gombák, mikroorganizmusok. Egymás táplálékául szolgáló élőlények összessége. Ebbe beletartortozik a legegyszerübb egysejtű élőlénytöl a vakondig. Ezeket az élőlényeket csoportosithatjuk sok féle képpen, viszont ami a talaj szempontjából számunkra fontos hasznos élőlények. Léteznek olyan gombák amelyek szinbiozisban élnek a növényekkel. Önekik köszönhető, hogy növények fel tudják venni tápanyagokat és a vizet. Gombák elősegitik tápanyagfelvételt növény fotoszintézis által termelt szénhidráttal táplálja a gombákat. Néhány évvel ezelött csináltak egy kisérletet. Hasznos gombákat vizbe raktak, beinjektálták a szölő gyökeréhez, poersze volt olyan tőke amit nem. Az eredmény 30 százalékkal több termés és 50 százalékkal több hajtás lett. Viszatérve, ez csak felső 10 cm ben van. Az eke megforditja a földet úgy mint az ásás is

[@jozsefsostai3227]

Talaj alsó rétegében nincs élet, néhány évnek el kell telni amig ujra elszaporodnak, miden évben meg van forditva a talaj igy idővel élettelen lesz.

[@jozsefsostai3227]

Magyarországon létezik tündérkertek mozgalom. Az ország területén elszórva vannak tanyák, hegyközségek akik áttértek az önellátásra, mindenki a maga modján saját elképzelése alapján épiti fel technologiát. Találkoztam aki erdő közepére ülteti gyümölcsfát, vissza próbál térni ősi időkhöz vadon termettek zöldségek gyümölcsök. Azt próbálja leutánozni. Mindenképpen vegyszermentesen kell nevelni növényeket. Réz, kén megöli a gombákat talajban, eső bemossa, több év kell amig regenerálodik a talaj. Talán a mély mulcs ezért jó ötlet viszont 500 nm en hatalmas költség. Néhány négyzeméteren megvalósitható, valoszinű olyan erős táptalajt biztosit növényeknek, szebbek nagyobbak lesznek a növények termés is izletesebb. Fontos növény tömeg. Pl 10 bokor paprika 10 nm en van 100 db levéltetű az hamar kivégzi a paprikákat. Viszont van 10 nm 30 tő, mellette fű is nő van egy málna bokor is. 100 db levéltetű nem bir el annyi növénnyel. Szinte nem látni a kárositást.

[@katalinl.6462]

Kedves Kisvakond! Nagyon örültem a témának. Szerintem a kulcsmondata a videónak az, hogy nem kell pártokra szakadni. Épphogy az összefogás lenne a lényeg! Teljesen mindegy, hogy ki milyen módszerben hisz, amíg megtermeli vele a saját szükségleteit, egészségesen, vegyszermentesen, életteret adva az állatoknak és biodiverzitást az adott területnek. Más a föld, más az éghajlat, mások a lehetőségek......mindenki válassza azt, ami neki a legkedvezőbb. Ki kell próbálni mindent.....és ami működik, azt használni. Amikor gyerek voltam, az évi kétszeri ásás volt az"elvárás". De azóta nagyot fordult a világ.... Én már évek óta a magaságyásokat használom, de azt is mulcsozva, sűrűn beültetve, vegyeskultúrával, nekem nagyon bevált. Köszönjük a videókat, további jó kísérletezést! :)

[@edittamaramenyhart7360]

Nyilván ez annak életszerű, akinek eleve van kaszálója, lova, hatalmas termőföldje. Aki csak a kiskertes, annak bizony falevél, kaszált fű marad. Jómagam kb 15 kisbàlás szalmát használok a tyúkjaim alá (9 tyúk, 1 kajas). Az ő szaros szalmájukat terítem a 200 nm-es konyhakertem egy részére. A többi részt (kb 3/4-ét) falevéllel, vágott fűvel takarom. És hagyom a kövérporcsint, tyúkhurt a kertben. Talajtakarónak. Minden szavaddal egyetértek. A nem ásás nekem bevált. A tyúkokat egész télen kiengedtem a kiskertemre. Az a legjobb - így tapasztaltam.😊

[@Kisvakondkert]

Nem hiszem, hogy a kert mérete mérvadó. Tekintsük a kert rossz talaját (bármekkora kert) egy gödörnek. Ha földet hozok bele, akkor a kerti gödör eltűnik. Ahonnan a földet hoztam, ott viszont hiány lesz. Azt nem értem, hogy ha szerves anyagot viszek a mezőről a kertembe, akkor az rajtam és a kertemen kívül kinek megoldás? Illetve tekinthető-e ez okológiai gazdálkodásnak?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@gergelyvarga4764]

Kedves Kisvakond! Én nagyon örülök, hogy felvetetted ezeket a témákat, mert szerintem egy jó (hobbi)kertész ismérve, hogy igyekszik tájékozott lenni, és igyekszik a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyni, amit csak lehet. Szerintem nincs egy jó módszer, ahogy te is mondod. Erre nagyon jó példa Huw Richards videói alapján megtudhatod, hogy ő is kísérletezik a különböző kertészeti eljárásokkal, hogy a lehető legkevesebb beavatkozással járjon, és ő maga vallja is, hogy ő nem "no dig" emiatt. Viszont például ha megnézed akár Charles Dowdingot, akár Huw Richards-og, mind a ketten ilyen őstermelői szinten termelnek, nem nagy területen feltétlenül és gépek nélkül. Nem nagyon foglalkoznak például búza termesztéssel sem. A gyomok keletkeznek ugyan, de kisebb mennyiségben (a terület lefedése komposzttal való beterítés előtt legalább fél évre téli időszakban). Viszont ez az egész teljesen más éghajlati körülmények között van. Nálunk például kell mulcsolni a melegben, amivel viszont vissza lehet fogni a gyomokat is. A növénybetegségekkel kapcsolatban, meg nyilván ki kell húzni azt a növényt az életciklusa végén, amelyik beteg, viszont ha komposztba kerül, úgymond meleg komposztálással szerintük ezek a betegségek nem kerülnek vissza a földbe. Szerintem itt nincs fekete és fehér. El kell fogadni, hogy kinek mi jön/jött be és nem pálcát törni más felett. Mellesleg szerintem nagyon kevesen tudnak művelni 500+ m2-en, főleg hobbi szinten. u.i.: A zöldhulladékra visszatérve... például a településemen van zöldhulladék szállítás rendszeresen, és meg szoktam kérdezni a szomszédokat, hogy nem bánják-e ha én felhasználnám, amit amúgy is kidobnának. A legtöbben örömmel adják oda a "szemetüket", ami másnak "kincs".

[@Kisvakondkert]

Az alapkérdés nem is a módszer. Hiszen szerintem ebben a formában egyik sem fenntartható. Ami nem hagy nyugodni: tényleg ördögtől való a kert ásása? Nem a mezei mélyszántásról, hanem az ásásról beszélek. Az ásás miatt lesz rosszabb a kerti föld, vagy a védtelenség okozta erózió miatt és szervesanyag elhordása miatt? Tényleg rosszabb egy mulcsozott felásott kert talaja, mint egy mulcsozott és nem felásott kert talaja? Erre keresem a választ és éppen ezért fogom ezt személyesen kipróbálni idei kezdettel. Őszinte leszek: én kételkedem benne.

[@MrRedMovies]

@@Kisvakondkert Az ásás (valószínűleg) azért rosszabb, mert a talaj, ami csak állt és létezett, önmagában egy bio-szociális környezet, az érintetlen ideje alatt kialakít egy állapotot - légyen ez bármilyen rossz minőségű talaj, mert attól függetlenül, hogy milyen rossz, ha mondjuk évekig nem nyúltak hozzá, az azt jelenti, hogy évekig gyógyította magát a gazokkal. Azzal, ha felássuk, megbolygatjuk ezt a "megszokott" világot - tkp. lenullázzuk a világát, ami plusz energia a talajnak és az élővilágának (baktériumoknak). Ásás helyett kerti lazítóval lazítom a talajt, tehát nem forgatom, csak megszurkálom, amit aztán eláztatok, majd betakarom komposzttal, kartonnal és mulccsal. Ha ez ősz elején megtörténik, akkor tavaszra beindul az alap baktérium-rendszer, és sokkal hamarabb beindul a talajban az élővilág (gilisztákkal, stb.) Tehát, véleményem szerint felesleges ásni, viszont kell a talajlazítás, hogy a nedvesség és a komposzt kényelmesebben beilleszkedjen a talajba.

[@denagyok]

Charlesnak erre van 2 ágyása jó ideje, egyiket ássák, a másikat nem. Az ásottban is szép a termés, az ásásmentesben csak egy icipicit szebb, nincs számottevő különbség. Kérdés, hogy mikor és mire kell az ásás, ha nélküle kevesebb a munka és a tápanyagok ugyanúgy bejutnak. Én is tesztelek êvek óta mi válik be nálunk, szárazság, tűző nap mellett, kilúgozott talajnál. Egyelőre a síkkomposztálás, sekély lasagna ágyás vezet. Akkor ásunk, ha valami miatt kell, pl. gazirtás, csontkemény a talaj, tereprendezés. De nem forgatjuk át, az nem jött be

[@Kisvakondkert]

@@denagyok Nekem továbbra sem nyilvánvaló, hogy miért lett mumus a kiskerti ásás. Ha nem ragadunk le a mélymulcsos videóknál, hanem megnézünk néhány no-dig videót, azt fogjuk látni, hogy ásóvillával talajt lazítanak. Ugyanis a nitrogén körforgásban résztvevő baktériumok oxidáció útján végzik a dolgukat. A levegő be kell jusson a földbe és MINDEN talaj tömörödik. A tiszta komposztból létrehozott talaj is. Az erdő talaja is és a kerti no-dig talaja is. Ha más miatt nem, akkor azért mert járunk rajta. Ezt ki lehet próbálni egy ásóval az erdőben is, ahol nem jár senki. Bennem feltevődik egy kérdés, akkor is, ha elfogadom a nyilvánvaló tényt, hogy az ásás visszaveti a föld mikrobiális életét, tehát a baktériumok egy része elpusztul. Ha ások, akkor a bejutó levegő miatt nem fog jobban működni, szaporodni, az ami megmarad? Nem csak időszakos lesz a számbani visszaesés, ha megfelelően végzem az ásást? A talajlazítás miatt jobban behatolhat a víz a talajba, ami szintén nélkülözhetetlen a mikrobiális élet számára. Az ásás lehetővé teszi azt is, hogy szerves anyagokat (pl trágyát vagy komposztot) és zöldtrágyát juttassunk a földbe. Csupán annyit kérdezek: bizonyos-e hogy nem csak időszakos visszaesés történik? Ha trágyát (bármilyet), levegőt és vizet juttatok a talajba ásással, majd elgereblyézem és mulcsal takarom, védve az eróziótól, akkor bizonyos-e, hogy a pillanatnyi visszaesést nem követi majd hirtelem talajélet robbanás? Ami akár meghaladja a nem ásott, tömörödött talaj mikrobiális életét? Bizonyos-e, hogy egy levegőtlen talajban több lesz a talajélet? Figyelembe veszi-e az elmélet a kerti talajok sokszínűségét? Ha igen, akkor miért levegőztetnek ásóvillával a no-dig kertekben? Szerintem akkor, amikor ezt egybehangzóan kijelentik, akkor a klasszikus ásást veszik alapul: ősszel felásom, aztán hagyom tavaszig szétfagyni a rögöket. Vagy a mezőkön a mélyszántást, ami ugyanígy történik. Végezetül, a víz , a levegő és a szerves anyag mellett a mikrobiális élet akár több százszorosa lehet a növényi gyökerek környékén. Sekély talajmozgatás esetén (ásás) vethetek zöldtrágyát, pl mustárt, lóherét, zabot, retket, sok sok száz gyökérrel átszőve a talajt. Minden gyökér körül több százszorosára növelve a talajélet. Mélymulcs esetén is lehetséges? A videókban nem láttam erre sem utalást. Én nem látom annyira ezt fehér-feketének, mint a legtöbb ember. Találtam sok tudományos elemzést arról, hogy no-dig versus klasszikus mélyszántás vagy ásás. De sajnos olyat nem, hogy no-dig versus ásás trágyázással, talajrendezéssel, sekélymulcsos takarással és zöldtrágya alkalmazásával. Pedig szívesen megnéznék egy ilyen tudományos kutatást.

[@imrebalkus3368]

@@Kisvakondkert Egy dolgot talán nem vettél számításba,mégpedig a termésed beltartalmi értékét,ami méréssel abszolut kimutatható lenne.A gödöllői agr.egyetem cirka fél évszázada végzi a méréseket,melyek legalább részben adoptálhatóak a kiskertekre is. Minél mélyebb a talajforgatás,annál több a kár,a pusztulás mind az aerob,mind pedig az anaerob talajélőlények számára. Ez a veszteség pedig látványban talán nem,de beltartalmi értékben mindenképpen tettenérhető a termésben.Már hazánkban is kb.15 éves tapasztalattal rendelkezik néhány gazdaság,ahol akár 100 hektáron termelnek mélyszántás nélkül. Keress rá ilyen videókra,kérlek!

Kedves István! Mindig nagy tisztelttel hallgatlak. Azt gondolom, Gyulai Ivánt egy kicsit félreértetted. Ő is úgy csinálta, hogy a lovak alól kivitt almot elterítette kb. 20-30 cm vastagon. Erre jött még más is, akár komposzt, vagy le nem bomlott komposzt, és erre jön mulcs, ami lehet fadarálék vagy szalma, ami maga csak néhány cm, hogy ne száradjon ki a talaj. Így az 500 nm2-en, mit említesz, a takarásra elég kb. 4 olyan nagy bála. Tavaly én is nekiálltam (a kialakítást előző szeptemberben kezdtem), mert a fizikai állapotom szükségessé tette. Nálam is alul van egy fél teherautónyi lótrágya, azon a komposzt és fadaráék a tetején. Tavaly ebben neveltem a paradicsomokat, uborkát és sütőtököt, nagyon jó eredménnyel, kevesebb locsolással, sőt úgy, hogy amikor a legnagyobb hőség volt eső nélkül, 2 hétig nem voltunk itthon, így locsolásse volt. Most éppen megnéztem egy kapanyom húzással, nagyon szép fekete föld alakult ki.(hozzá teszem, hogy nagyon tetszik nekem a te precízitásod, de én nem vagyok ilyen, 70 éves elmúltam, energiám sincs rá, így ahogy esik, úgy puffan módra intéztem.) A Hortobágyon szerintem nem jók a környezeti körülmények. Elsősorban a napsütés lehet az ok, meg az, hogy ott nincs falevél, ami rakodna egymás tetejére. Komposzt a kerti és a konyhai zöldhulladékomból van, és az utcából több szomszédtól elkértem az övékét. Ők elvitették volna, így én etikusnak tartom, hogy nem a Székomnál köt ki, hanem nálam, ami előny, mert se műanyag zsák, se 30 km-re szállítás nincs, én talicskán tolom át. Szalma egy szál se volt nekem. Így én megvalósítottam, amit mondasz, a lótrágyán kívül minden helyből származott. Mivel én magam minden nap főzök, és mi ketten elég sok zöldséget fogyasztunk, hihetetlen mennyiségű zöldhulladék keletkezik. Vagy pl. van gy régi diófánk (30 éves), csak annak ősszel annyi a levele, hogy az egész kertet 10 cm vastagon beteríti. Annyit még, hogy nem vagyok agrár szakember, csak kocakertész, így nyáron, ősszel több tapasztalatot tudok majd mondani. A búza-kukorica kérdésre nem tudok válaszolni. A no-dig szerint az ásással megbolygatjuk a talajbaktériumokat, mire éppen kialakulna valami, addigra beforgatjuk. Az egész onnan indult, hogy valamikor a 70-es években hatalmas talajerózió volt Amerikában a nagyüzemi gazdálkodás következményeként, és vitte a szél a földet.

[@janoskasza8922]

Kedves Helga ! A diófa levelét hogyan komposztálja,mert ahogy olvastam róla azt csak két -három év múlva lehet felhasználni trágyaként? Köszönöm,Ha válaszol rá !

[@Kisvakondkert]

Egy szóval sem kérdőjelezem meg a komposztálás és a mulcsolás eredményességét. Magam is végzem és használom. De bevallom, továbbra sem tudom meggyőzni magam arról, hogy nagy mennyiségű szervesanyag importja lenne a megoldás. Az ásás tekintetében is szkeptikus vagyok. Hogyan lehet zöldtrágyázni talajmozgatás nélkül? Ha levegőt és zöld anyagot juttatunk a földbe ásással, az miért pusztítaná el a talajéletet, de ha ugyanezt a forgatást tesszük a komposzthalommal, akkor abban növeljük az életet? Sok sok kérdés. A mélyszántás és a föld szabadon hagyása számomra is kétségtelenül pusztító hatású. De biztos az, hogy egy felásott és mulcsolt kert rosszabb, mint egy nem felásott és mulcsolt? Az ásástól pusztul a talaj, vagy a felszíni eróziótól? Ha komposztot hozok a kertembe, azt többször átforgatom, mire az ágyásra kerül. Ettől gyengül a komposzt? Vagy a környezetnek kitettségtől fog gyengülni? De idén kipróbálom! Már készen van 3 teszt parcella. Számomra nagyon sok kérdére nincs egyértelmű válasz, így látni és mérni is szeretném ezeket idén.

[@nagymesterb111]

@@janoskasza8922 A juglon pár hónap alatt kimegy a levelekből, 1 év alatt (forgatás nélkül) pedig 90%ban már komposzt lesz belőle (tapasztalat)

@@janoskasza8922 Kedves János! Nem igaz a 2-3 év, 6-7 hónap elég a lebomláshoz. Először én csak ott hagytam a diófa alatt, és rászórtam némi egyéb konyhai zöldhulladékot, és láttam következő nyáron, hogy szép nagy paradicsomok és uborkák nőttek ki a dombon. Amit szintén tapasztaltam, hogy ez a barna meg zöld dolog működik. Ameddig csak a zöld hulladék volt, addig nem bomlott le olyan szépen. Amikor hallottam a papírról, pont akkor kellett volna szelektálnom a cégem tizenéves papírjait (amin érzékeny információk voltak, nem lehetett csak úgy kidobni) , amit egy darabig daráltam, de aztán türelmem fogytán összetépkedtem és beleraktam a komposztba. Na, onnantól beindult csodásan.

@@Kisvakondkert Kedves István, nem tudok válaszolni a kérdésekre, csak a tapasztalatomat osztottam meg. Az tény, hogy az ősszel, amikor erre a részre dobáltam leveleket és konyhai zöldhulladékot, 2 nap múlva véletlenül megmozgattam, csak úgy hemzsegtek alatta a komposztgiliszták. Annyit tudok mondani, hogy van egy bonyhádi lány, Bottyán Noémi, ő csinálja a fb-on a Bonyhádi konyhakertészeket is, ő talán már 8 éve vagy még régebben műveli így a kertjét, és ő is nagyon alapos és precíz, így ő biztosan többet tud(na) mondani. Esetleg elküldöm neki a levelezésünket, jó?

[@ulicska55]

Szia! Értem az okfejtésed, de nekem is lenne pár hozzáfűzni valóm. 1. Aki 500m²-n gazdálkodik, az szerintem szerencsés. Ha feltennéd a követőidnek egy szavazásba a kérdést, hogy ki hány m²-en gazdálkodik, szerintem sokkal alacsonyabbra jönne ki az átlag. Ha nincs ilyen nagy terület, ahhoz nem kell ennyi szalma. 2. A szalmát Gyulai Iván a lovak alól szedi ki minden nap. Így ha belegondolsz, az egy melléktermék, ugyanis nem azért rendeli a körbálàt, hogy bele ültessen, hanem hogy a lovak alá tegye. Ha így vizsgáljuk a hasznosságot, már is nem olyan rossz. (Mint a gázmotoroknál, ha villanyt és hőt is termel 80%fölött van a hatásfoka, amúgy meg 30% alatt) 3. Nem kell ezt elsőre 500m²en kezdeni, lehet fokozatosan is. Mindig annyiból ami van, abból egyre bővítheti az ember a mélymulcsos részt, majd évek alatt kialalul. 4. A kaszálóról lehozni a növényzetet, az egyértelműen "kizsákmányolás", ebben egyet értünk szerintem, és feláldozod a természet által létrehozott tökéletességet azért, hogy a te kertedben legyen humusz. 5. A bakhátas megoldás valóban ásás, de egyszer csinálod meg, majd évekig nem bolygatod. Már is sokkal jobb, mint évente felrotálni mindent, és levinni minden humuszképzőt róla. 6. A Charles D módszeréhez valóban egyszer kell sok komposztot szerezni, de utánna már ekkora területen nem lehet megtermelni azt az évi 3 cm-t? Fák metszéséből, a kertben termett zöldhulladékokból, nem jön ki évi 3 cm? 7. Takarónövények használatával sok zöldtömeg keletkezik, ami helyen komposztálódik idővel. Pont abban az időszakban, amikor ugye pőrén lenne a föld, és pusztulna a talaj. Pont, ahogy Te is bevetetted mustárral valamelyik videódban. Az is növeli a komposzt mennyiséget. Plusz a gyomok elnyomásában is sokat segít. Nagyon jó kis összefoglaló videót csináltál egyébként. Én speciel megértem az ásást elkenzőket, és a műtrágya ellen érvelőket, és a saját kertemben én is a helyi maradványokkal stb-vel operálok, takarónövényekkel, némi szalmával. Amit te is mondasz, lassan halad, lassan megy, egy kezdő "beruházás' nélkül nehéz ezt elkezdeni, de utánna fenntartani talán nem lehetetlen. De könnyen beszélek, talán ha 50m²-en "gazdálkodok"... Köszi a videót!

[@peterkrisztian9848]

"2. A szalmát Gyulai Iván a lovak alól szedi ki minden nap,, -írod. Azt a szalmát valahonnan le kell vágni 2x átforgatni, hogy megszáradjon, be kell bálázni, majd elszállítani a lovak alá. Csak ezután tudja a Gyulai úr kiszedni a lovak alól.

[@ulicska55]

@@peterkrisztian9848 ezt a részt nem kérdőjeleztem meg, de ha belegondolsz, a munkafolyamat mindaddig azonos, amíg a körbála elkészül. Azt, hogy ezt valaki miként hasznosítja, arra vonatkozott a dolog: 1. Berakja a ló alá, majd megszabadul a "hulladéktól" 2. Kiszórja a földre mulcsnak 3. Berakja a ló alá, majd az ott keletkezet hulladékból kertet épít magának. A három közül azt hiszem nem kell magyarázni, melyik a legkedvezőbb megoldás. Abban az eseben két dologra is felhasználjuk egymás után a szalmát, míg a másik két esetben csak egy célra hasznosítjuk. Erre akartam utalni.

[@andreaszekeres6024]

Nem a szalmát vágják le, hanem gabonát aratnak, aminek a mellèktermèke a szalma. A szalmát nem forgatják, hanem szárazon bebálázzák ès lehordják a területről, hogy azt a következő monokultúrás nővènyzetnek előkèszíthessèk. A szalmabálát megvásárolhatja akinek kell, általában állattartók, kertèszkedők, de dekorációs cèlra is jópofa dolgokat kèszítenek belőle. Állatok alól kikerülő trágyás alom vagy egy megázott, tönkrement szalma vagy szénabála tökéletesen hasznosítható mulcsozásra. Tehát nem azèrt lett "legyártva" a szalma, hogy mulcsozzak, hanem azèrt mulcsozok ezzel helyben, mert van.

[@Kisvakondkert]

Húha. Lesz mit írjak, de szeretem, ha érdekes és hasznos dolgokról lehet véleményeket ütköztetni. Ez mindíg konstruktív. Ha a bemutatott módszerek neve ez lenne: "hogyan javítsd fel a saját kerted talaját", akkor nem is lennének kérdéseim. De a módszerek ökológiai megoldásként való tekintése már sok kérdést felvet bennem. Néhányat a videóban elmondtam. Ami a letöbb kérdést felveti bennem az maga az ásás károsító hatása. Tehát, hogy valóban az ásás okozza-e a károsítást, vagy a szervesanyagok elhordása és a takaratlan föld? Érdekes tény, hogy ha elolvasom a hozzászólásokat, nem az ásásról szólnak, hanem inkább az ökológiai szempontokról. Tehát a véleményem a pontjaid alapján: 1. Ha a behozott szervesanyag környezetkárosítását tekintem, szerintem mindegy mekkora föld. Tekintsük a világ termőföldjeit egy állam kincstárának. A kommunizmusban mindenki lopott egy kicsit. Manapság kevesebben lopnak sokat. A végeredmény ugyanaz. A kincstárban hiány lesz. A termőföldek is fogynak, apránkét is és nagy tételben is. Mindkettő negatív végösszegű játszma. 2. Mindegy kinek hozzuk a szalmát. A lényeg, hogy hozzuk és ez nem fenntartható. Gyulai úr minden bizonnyal őszintén beszél erről, ha megkérdezik, de ez nem mindenki számára ilyen világos. Sok sok ezren ökológiai élharcosnak érzik magukat, mikor mélymulcsoznak, pedig a valóságban nem azok. Ha felhívod rá a figyelmüket, kivégeznek, támadnak. Mind egyesek engem, itt lentebb :) 3. Nézd matematikailag: mire jó a fokozatosság? Ha modjuk évi 1 ágyást készítesz? Idén kevés kell, jövőre kétszer ennyi, három év múlva háromszor, és így tovább. Tíz ágyásod lesz összesen? Akkor 10 év múlva tízszer annyi, mínusz egy nagyon pici, ugyanis a legelsőre már 10-15cm-el kevesebb kellesz. Ha nem ma, akkor holnap kell sok egyszerre. Gondold át. 4. A kaszálóról szénát hoznak. Azzal nem operál szinte senki. A szalma a nyerő, mert azt nem eszi meg semmi. 5. A bakhát, az bakhát, tehát ásás, akárhányszor bolygatom. Ha bakhátat készítek és oldalról mulcsolom, az állítólag nem öli a földet. Ha felásom és aztán mulcsolom, az meg igen. Továbbra sem értem ezt. Amit szintén nem értek: ha zöldtrágyát használok, akkor azt hogyan juttatom be a földbe, ha nem ások? Ha hagyom elkorhadni a zöldrágyát a felszínen, akkor pedig nem visz be nitrogént, tehát onnantól fogva nem zöldtrágya, hanem mulcs. 6. Nem igazán jön ki. Mi kell hozzá? Barna: mondjuk metszés ledarálva. Más nincs. Falevél, mondanád, de azt ott kell hagyni a fák alatt avarszintnek. Ezt tanultam a mélymulcs videókból. Marad a metszett, darált barna egyedül. Zöld: fűnyesedék. De mégsem, mert az sem jó. Nem járja a levegő. Ezt is Gyulai úrtól tudom. Akkor gyomok! Az meg nem nő sem a mélymulcsban, sem a do dig-bencsak minimális. Nagyon úgy tűnik, hogy hozni kell. 7. Sem a mélymulcsban sem a no-dig kertben nem igazán láttam takarónövényt. Én így látom. A vicc az, hogy az alapkérdésre még mindíg nem találok választ: ásni vagy nem ásni? Abban biztos vagyok ezekkel a módszerekkel lehet jó kertet építeni, de abban, hogy ökológikusnak tekinthetőek-e, abban már nem. És bevallom abban sem, hogy az ásás léte vagy nemléte lenne a vízválasztó.

[@ulicska55]

@@Kisvakondkert Köszönöm a részletes választ. Ami ebből számomra kiderül, hogy ismét elvesztem a részletekben, és nem feltétlen a nagy egészre koncentrálok. Ez sajnos gyakran megesik velem 🙂, így az első néhány pontban jobban belegondolva igaz lehet, amit mondasz. Ami viszont továbbra is érdekes számomra: Az évi 3cm komposzthoz az ágnyesedék felhasználása barna. Az évközben a kert egyéb részeiben keletkező fűnyesedék, zöldmetszés, növényi maradványok (pl kihúzott borsó szára, zöldségek levelei, stb) nem elég szerinted? Kérdem ezt azért, mert én kicsiben lehet, hogy más arányokkal dolgozok, mint mások nagyban. Számomra keletkezik elég (még sok is) zöldhulladék a fű által, ezt igyekszek bolti szalmával, ágdarálékkal keverni, és ebbe mennek be az egyéb zöld részek, fokozatosan, folyamatosan év közben. Még nem tudok hosszútávú következtetéseket levonni, mivel még én is kísérletezek, illetve nem 10 éve csinálom. Az avar nálam is marad a fa alatt. Ha a zöld anyagot nem forgatod be a földbe, a nitrogén egy része tudtommal elpárolog (lehet nem ez a szakszó, elnézést), de a többit az eső beviszi a földbe. (Épp ebből adódnak ugye problémák műtrágyázás esetén, hogy az eső kimossa a talajból.) Ha viszont az ember vegyesen rakja a rostos és zöld részeket, és rostossal fejezi be felül, ez a kérdés is megoldódni látszik, nem? Azokon a helyeken, ahol ipari termelésben próbálják ezt a no-dig módszert és helyben komposztálás\mulcsozást csinálni, ott már elkezdett terjedni a takarónövényzet használata. Én is vettem egy keveréket, amit ősszel elszórtam, sok zöldtrágya lett belőle. Ezt pici szalmával tervezem elkeverni tavasszal, és folytatódhat a komposztálás a talajfelszínen. A mikorhizza gombáim élhettek tovább, szerintem idén nem kell pótolni, de erre nem mernék mérget venni. Kísérletezek én is még. Tény, hogy a Gy.I videókban nem esik szó takarónövényekről. És igazad van, térjünk vissza az alapkérdésre: Ássunk, vagy sem? Személy szerint értem, vagy érteni vélem a mögöttes tartalmát a no-dig módszernek. A természetben sem ás senki, csak a paránylények, giliszták, bogarak, és a természet boldog. Számomra ez egy olyan érv, amit én hajlandó vagyok elfogadni, és megpróbálom eszerint gondozni a kertem. Ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve utálom azt, aki ás 🙂 a szomszédaim például mindent kiszednek, ami nem haszonnövény, folyamatosan bolygatják a földet, és nekik is minden megterem. Másik kérdés, hogy ha jön egy szél, akor mindenfelé száll a por a homokos talajról, az eső elmossa, és nem tartja a vizet, forró a napon.... De ugyan úgy megteremnek rajta a dolgok. (Ha valamelyik pontra nem válaszoltam, azt pótolom, de telefonról nem tudom olvasni a válaszod, és írni a hozzászólásomat is)

[@zsuzsiszmrecsanyi7920]

Egyetértek veled, hogy valamilyen köztes, helyi megoldás lesz a nyerő a legtöbb kiskertben. A magam részéről valahogy így is van. A saját kerti hulladékomat használom valamint a saját komposztomat. De mivel ez nem elég, a szomszédaimtól átveszem a használható hulladékokat. Ha belegondolok, hogy csak én csak tőlük milyen mennyiséget veszek át, el sem tudom képzelni, hogy csak a mi városunkban milyen mennyiségű zöldhulladékot visznek el. Ennek a sorsa ugyan az lesz, ami nálam is, csak aztán az ingyen elhozott zöldhulladékot jó pénzért értékesítik. A lusta kerttulajdonos meg megveszi a saját hulladékából készült komposztot, termőföldet, ami ingyen is elkészülhetne a kert végében... Szóval ezeket szerintem nem a természettől veszik el, hanem mi magunk szolgáltatjuk tonnaszám.

[@kittivass9340]

annyi különbséggel, hogy a városi komposztáló telepeken még a "lebomló" zsákot is beledarálják és azzal együtt komposztálják. Éljen a mikroműanyag!

[@dimehr]

@@kittivass9340 Most már elvileg nem - kezdünk eljutni oda, hogy vagy kiöntözgetik a zsákokból, vagy a darálóban van műanyag leválasztó. Az már egy másik kérdés, hogy ez utóbbi mennyire jól működik valójában :/

[@magdidoncs7561]

Köszönöm szépen a munkádat nagyon elgondolkodtató.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@szabiracz]

Az az igazság H én is nézegettem ezeket a melymulcsos videókat. Én egy megközelítőleg 500 nm- en próbálgatok kertészkedni 1-2 éve . Úgy gondolom talán itt is az arany kozeput lehet a legjobb választás, mulcsozni,komposztálni ,zoldtragyazni és beforgatni a talajba. Az idén így fogom megpróbálni. Köszi a videót.

[@kaprosfeco9828]

Az a legjobb ásás, ha a kertedben más ás ! :D

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@ritaszabo4269]

Kedves István, Szuper videó! Örülök mindig, ha ilyen gondolatébresztő videót látok! A kérdés annyira összetett, hogy nem is próbálok saját vélemény megfogalmazni így írásban a hallottakkal kapcsolatban. Erről le kell ülni beszélgetni! Ismételni tudom magam: szuper videó! A legfontosabb dolgot próbálja elültetni a fejekben, a kritikus gondolkodást! (Nagyon kedvelem a többi videót is, rendkívül hasznosak, de ez most nagyon jólesett a pedagógus lelkemnek…😊)

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@otto9001]

Szia! A bakhátas témát nagyon félreértetted. A bakhát akkor kell ha nincs 24 órás istálló trágya, hanem csak mélyalom áll rendelkezésre. Ugye a mélyalomnak nagyon magas a nitrogén tartalma, ezért nem alkalmas mélymulcsnak. A bakhát közé csak a 3.évtől lehet vetni. Az ásással az az egyik legnagyobb probléma, hogy oxidálódik a talaj szerves anyag tartalma, ezért durván csökken is. A Föld nevű bolygón a legnagyobb Co2 kibocsájtást a termőföldek szántás okozza. Ha egy kicsit jobban belemélyed az ember ebbe a témába és nem csak a felszínét kapirgálja, akkor rájön hogy minden logikus és kézenfekvő. Olyan ez majdnem mint a germán gyógytudomány.

[@Kisvakondkert]

Nem hiszem, hogy félreértettem, de persze lehetséges. A mélyalom esetében én erre emlékszem: "ott kell hagyni, majd három év múlva lebomlik, komposztálódik". Azért nem alkalmas mélymulcsnak, mert tömörödött, levegőtlen. A friss istállótránya nitrogén tartalma mérföldekkel nagyobb. A videó nem is erről szólt, de ha már újra más témákra lyukadok ki, megkérdezném: ha "az ásás az egyik legnagyobb probléma, mert oxidálódik a talaj szerves anyag tartalma", akkor a felkapált bakhát miért nem oxidálódik? No, én erről beszéltem. Ez az alapkérdés: miért ördögtől való az ásás, ha takarva van? Mellesleg nem hiszem, hogy az oxigén okozná a talaj romlását. Ami a CO2 kibocsájtást illeti, azért kb 75%-ban az energiaszektor felelős (szénhidrogének égetése) és kb 10-11%-ban a mezőgazdaság.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@hobbykertesz7625]

Charles Dowding nem használ 30 cm-t (az emelt ágyás lenne). Bármilyen furcsa, 10 cm (igen tömörítve annyi) amit letesz, sokszor szegély nélkül. A lényege nem az, hogy egészséges 30-20 cm talajba ültessünk, hanem az, hogy az eredeti, akár fűvel (nálam tarackkal) vetett talajba ültessünk úgy, hogy 10 cm komposzt védi a növényt és javítja a talaj minőségét. Nem utolsó sorban úgy, hogy ásással nem bolygatja meg a talajban lakó életet (ide értve az általad is elismert talajlakó gombákat). Bár nem hangsúlyozza eléggé, de a hullámpapír lemezzel takarás ősszel nagyon fontos. És itt nem arra értem hogy a takarás fontos, hanem arra, hogy papírral takar. Én csak így kertészkedek. Szerintem zseniális és ásson a fene :-). kzbin.info/www/bejne/hXrSm4qaf99jiKc

[@Kisvakondkert]

Ez nagyon jó! 😂 Sárgarépát vet 10cm talajba. Ez nagyon jó poén. Tetszik. Ha egy pici fogalma lenn valakinek arról, hogy mit jelent a gyökér egy növénynek, akkor nem nyalná ezt be. Ráadásul milyen hamar szárad ki 10cm talaj? Ahol volt már nyár, ott ezért sem dőlnek be. Itt egy régi videó, amiben történetesen kiástam egy egyszerű karalábé gyökerét. Kérem magyarázza meg nekem, hogy mihez kezd egy karalábé 10cm talajjal? Ha van kedve nézze meg: kzbin.info/www/bejne/lXLFo5Vvmd55l80si=SkN_CRXNg3Dbxry- Ha rendszeresen követi a videóit, rá fog jönni, hogy a valódi termelés a fóliákban történik (amit elad). Amit mutogat, az a matketing a youtubera.

[@krisztianzseller7714]

Szia Kisvakond! Hobbi kertész vagyok én is és elég sok videod láttam már (szeretek tanulni másoktól és ha úgy érzem hogy tudok valamit azért mindig próbálok új ötletekkel is találkozni hátha segít bizonyos problémákon.) Van pár észrevételem ezzel a videóval és a témával kapcsolatban. Gyulai Iván videóit ismerem. A témában aktuális termesztő közeget az ősszel állítottam elő. Nekem azért nincs 500nm zöldséges kertem, csak kB 160nm plusz egy kis fólia. Kettőnknek és 2 pici babánknak sztem pont elég. A szabadon lévő fele terület 80 nm, a melymulcsot itt a településen úgy oldottam meg, helyi lotragya és ugyaninnen szalma vásárlásával. 80 nm területre 6 db kis kocka bála szalmát használtam és az istallobol kB 1 m3 trágyát. Ahogy Iván is mutatta a videóban villalazan kell a szalmát szethordani aljára tetejére és közé a lotragya. Így lett kB 50 60 cm magas mostanra ez már sokkal kisebb, összeesett kB 15 c re. Szóval jól csinaltam és nem kell túl sokat dolgozni vele nem kell ilyen irdatlan mennyiségű szalma hozzá amit számoltál. A szalma az allattartás egyik pillére és a szalmáért nem kellett fizetnem sem mert felesleges lett a tulajnak. Szóval valahol feleslegessé válik és el lehet használni. Így az előre nem látható okokból nem kizsakmanyoljuk a szántót, hanem hasznositjuk a felesleget. Az idei év egy próba a részemről a fele kertem melymulcs a másik fele ló és tehentragyazott lett. Tudni akarom hogy mi a jobb. Az eredményt majd meglatom nyáron. Visszaterve a témára 1500nm a telkem és rengeteg zöld hulladékok keletkezik funyirasbol, zöldséges kertből metszesbol 1 év alatt kB 1-1.5 m3 lesz a kov. Évre mint fekete, talaj állagú anyag. Hasznositok mindent. Én tisztellek téged is de Gyulai Ivánt is. Szerintem nem ennyire kisarkitott a téma részéről. Csak lehetőséget mond egy másik termesztési lehetőségről. Akinek van rá lehetősége csinálhatja másképp is. Mint én. A felesleges szalmát elkértem és a lóganét is. 🙂A videói elsősorban kiskertekre vonatkozik szerintem, szántóföldi kultúrára nem kivitelezhető így, hogy már ki lettek égetve a talajok. Hol van már a 3 nyomasos földművelés és a hasonlóan környezetbarát termesztés? Minden gabona termesztő a mának él. Régen kihajtották a teheneket az éppen nem termesztett földre hogy trágyázzanak, és a következő évben beszantottak. De már nem így van. Sajnos. Pedig így kéne. Üdv Krisztián.

[@Kisvakondkert]

Jó hírem van. Ez már kezd változni, ugyanis egyre többen térnek át arra, hogy helyben termeljék meg a szükséges szervesanyagot. Nagyon sokan zöldtrágyáznak a szántón ősszel és tavasszal is és ők bizony ott is hagyják a szalmát, kórót, stb. Többen fogtak hozzá, mint gondolnád. Én ebben látom a jövőt, ilyen megoldásokban, mert fenntarthatónak vélem. És biztos vagyok benne, hogy ezzel Gyulai úr is így van. Ami a videó témáját illeti, továbbra sem tudom, hogy az ásott, takart föld miért rosszabb, mint a takart bakhát, vagy a takart és nem felásott. Ez volt a fő téma és eddig még nem kaptam erre a kérdésre olyan választ, ami minden kétséget eloszlat. Mindenki csak kijelenti, "tudja" és pont. Hogy honnét, azt már senki sem fejti ki. Azt viszont jócskán tapasztaltam, hogy ez a tétel, miszerint az ásás a ludas mindenért, dogmává alakult, amit nem lehet megkérdőjelezni, vagy ha mégis, úgy pellengérre állítanak. Furcsa dolognak tartom, hogy ennyire beleivódott a köztudatba úgy, hogy közben úgy tűnik, mindenki csak hallomásokra épít.

[@krisztianzseller7714]

Szia! Szóval készítettem egy kertet fele takart és fele ásott tragyazott kertet. Ez a próba éve lesz, öntözés és termesztesi szempontból. Ahogy te is használod a mikhoriza gombákat az ultetesnel úgy ebben a takart földben is ki kéne hogy alakuljanak az egyéb hasznos organizmusokkal együtt. Meglátom majd. Az biztos hogy a mulcsozas nem kisebb energia mint felrotalni kapaval a kertet. Sőt! De az biztos hogy a lemulcsozott föld egyre lejjebb szivárog majd, és az a fekete termő réteg egyre mélyebben fog rakodni az erózió által és a környezeti hatásokkal az én sárga agyagos talajomba. Így a szerkezetet javítva. Nekem az a véleményem hogy egyik sem káros amíg ésszel és meggondoltan csináljuk. A kétféle módszer eredményét kB 2 éven belül fogjuk meglatni. A talajba beszivodas miatt. A bak hát pedig csak egy felületi domborzat kialakitas 1x aztán közé a tápanyag a mulcs berakásával. Gyakorlatilag a gyökerek onnan szívják majd a novekedesukhoz kellő tápanyagot. Hogy foldforgatas e ez? Fene tudja a felső réteg föld mindenképp halott ha épp nem fekete az biztos. Nem hiszem hogy a foldforgatas bűn lenne. Minden csak opció. Ki mit választ. Az én agyagos kertem a lotragyatol lett jó, pedig mindenki azt mondta felejtsem el. Az eredmény magáért beszél.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@noraschweitzer9838]

Kedves Kisvakond! Nagyon örültem ennek a videónak, gondolatébresztő! Annyit had tegyek hozzá, hogy Gyulai Iván is azt mondja, hogy nem tökéletes a “megoldás”. Az ásás mentes gabonánál ő is a gyomirtót látja a legnagyobb problémának, így az amúgy nem lesz bio. Persze a nem ásásmentesnél is gyomirtoznak. A kertbe bevitt nagy szerves anyag tömeg meg elvileg első körben a lovak alá lett elhozva a földekről, es az állattartás mellékterméke megy a kertbe és nem vissza a szántóra, egyre csökkenő mennyiségben, mert ő is mondja, hogy nem fenntartható. Zöldhulladék amúgy keletkezhet a nem takart kertrészeken és város esetén a sok amúgy is összesöpört meg levágott es zsákban elszállított hulladék is kiváló lehetne helyben. Mi be-begyűjtjük az utcánkban a kitett zöldhulladékot.

[@Kisvakondkert]

Igen. Keletkezik zöldhulladék, de mennyi? Idén egy kísérletbe fogok, három parcellán. Bevallom, én továbbra sem találok választ néhány kérdésemre, így idén személyesen szeretnék meggyőződni olyan dolgokról, amik választ adhatnak. Néhány négyzetmétert erre szeretnék használni és konkrét mérésekkel megnézni az eredményt.

[@agnesnagy750]

Mi is össze szoktuk gyűjteni ősszel a szomszédok által bezsákolt faleveleket, és vastagon szétterítjük a kertben. Tavaszra mindig puha, porhanyós a föld, nem kell ásni. A tyúkokat is ráengedjük ősztől tavaszig, szépen átdolgozzák a kertet. 🙂

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@jurajleszko504]

Rokon témára jött ki a minap egy érdekes videó: kzbin.info/www/bejne/j3eTcop5eJh3es0 Egy kertészmérnök beszél a komposzthagyó mulcsról, virág és haszonkertben is. Persze szó sincs tömegesen odahordott mulcsról, csak az adott területen nőtt növények visszaforgatásáról. Érdekes videó.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@eszterpollak9284]

Én Kecskemét közelében élek. Sivatag szó szerint. 3 éve komposztáljuk a saját almosan gyűjtött végtermékünket, a saját állataink almosan gyűjtött végtermékeivel és hordjuk ki minden évben a saját kb. 500 m2-es kertünkbe. A szalmát vesszük. Minden évben fel is használják a növényeink és idén jelentek meg először értelmesebb gazok pl.: kövér porcsin, tyúkhúr és szőrös disznóparéj. Eleve ott a hiba sokaknál, hogy nem hajlandóak megérteni, hogy a kert tápanyag utánpótlásának szerves része a saját potyadékuk visszaforgatása.

[@ferenctakacs5570]

Jó napot. Gyulai Ivánnak van 2 videója, ami Magfalván készült és a másodikban van 1 megoldása arra, hogy nagyobb területen hogyan lehet mulcsolni (egyszerűen a területet kaszálni kell, rendeket kell hagyni és évről évre szélesíteni a rendeket, lehet szórni el gabonát a területre, nem vetni csak elszórni és ami kikel az helyben zöld tömeg és nyomja el a gazt), ami 1-2 éve ott van rend az már valószínüleg komposztálódott :)

[@Kisvakondkert]

Hát éppen ez az. Ott kell hagyni. Ez tekinthető ökológiai megoldásnak és én éppen erről beszéltem. Mellesleg az én videóm alapkérdése: az ásás teszi-e tönkre a kertet, vagy a szervesanyag elhordása és a környezetnek kitettség? Ha felásott földet mulcsolok megfelelően, az biztos, hogy rosszabb lesz, mint a nem felásott, mulcsolt föld?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@TheHisztics]

Figyelem a munkásságod és zseniálisak az ötleteid. Szeretnèk kicsit segíteni remélem, hogy tudok. Az első a mèlymulcs esetében ha már kialakult 20-25 centi humusz réteg akkor már nincs szükség hatalmas szervesanyag bevitelre. Elég azt megvédeni felszíni takarással. A másik dolog amiről kevesen beszèlnek, hogy a nitrogén bevitelhez emberi vizeletet és széklet használnak, ami ez ezelőtt pár évtizeddel még igen elterjedt volt. Sokan irtoznak ennek a hallatán, pedig folyamatosan a gyomruk alatt hordanak ebből egy jó adagot... Azt is mulatságosnak tartom, hogy a szarvasmarha ürülék mennyei manna a földnek, az emberi pedig undorító... Persze ez a baktérium fóbia következmènye ami jelentős részben a média számlájára írható. Javaslom, hogy maradj ugyanilyen kétkedő mindennel kapcsolatban. A gondolkodás ès a józan paraszti ész (amiből lássuk be, hogy jutott bőven) segíteni fog!

[@Balumacci]

Erről szól a világ! Abból élünk,amit másoktól elveszünk. Aki nem hiszi,járjon utána.

[@Kisvakondkert]

Attól tartok, hogy ez egy nagy igazság.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@laszlonagy2928]

Nagyon tetszik a szkeptikus, kérdéseket boncolgató hozzáállás. Bevallhatom, most nyertél meg magadnak. Tapasztalatom: egyszer ástam, kialakítottam árkokat, amit feltöltöttem ágnyesedék és száraz gaz elegyével. Még a gyümölcsfák alól is elhoztam a leveleket. A tetejét megsóztam kevés földdel. Nem homok, nem agyagos, hanem jól ásható vályogos talaj. A sorok, árkok között növő gyomokat rendszeresen lesarlóztam, és rátettem felülre. Összegzés: kiskertben azért működik jól, mert vannak fák, és olyan területek, amiket parlagon hagytam, tehát kb. 3-szor akkora területről raboltam le a zöldtömeget. Egyébként, úgy láttam, hogy vegyesen a legjobb. Ha a szalmát és a faaprítékot vegyesen töltöm. Plusz persze a fűnyesedéket is. Nem trágyáztam. Szántóföldes léptékben borul, mert ott 100% ki van használva, nincs honnan elszedni. Hacsak nem két évenként vetek, két évenként zöld tömeget növesztek. Kérdés: próbáltátok az aktív szén bekeverést? Azt mondják, humuszképző. 5 év múlva, de megéri. Én nem próbáltam még.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/p2maZGeHqtpooqM

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/bITWcpKJo8dkb6s

[@Kisvakondkert]

Itt a teszt és az eredmény.

[@muhlbertkornel3851]

Kedves Kisvakond! Véleményem szerint ezt a sok-sok kérdést (ami elhangzik a videóban) nem felénk - követők felé - kell feltenni, hanem közvetlenül Gyulai Ivánnak és Charles Dowdingnak. Ők valószínűleg képesek lesznek válaszolni minden egyes kérdésre. Esetleg egy online rendezvény keretében érdemes lenne ezeket megvitatni, úgy mi biztosan sokat tudnánk nyerni/tanulni, az Ön kérdéseire pedig meglennének a válaszok.

[@Kisvakondkert]

Igen. Remélem sikerül egyszer ezeket és más kérdéseket is személyesen is feltennem, bár azt hiszem, hogy ha létezne jó válasz egy igazán ökológiai lábnyom nélküli kertre, akkor már meséltek volna róla.

[@muhlbertkornel3851]

@@Kisvakondkert Mesélt róla Iván a mélymulcsos hétvégén ugyan úgy, ahogy Ön is a videó vége felé megemlítette. Véleményem szerint - ugyan nagyon kezdő vagyok, ugyanakkor igyekszem figyelni - megvan a megoldás, csak ahhoz türelem, idő, önfegyelem, következetesség szükséges.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@katalinblasko7113]

Kedves Kisvakond! Nagyon örültem a videónak, ugyanis szerettem volna mélymulcsos kertet, de a szalma és a trágya hiányában elmaradt a megvalósítás, és maradtak a saját módszereim. Ezekre a szempontokra eddig nem is gondoltam, amiket elmondtál, de így már nem fáj a szívem utána. 😃 Én télre kinn hagyok mindent a kertben, a növényi szárakat elterítem, a gyökereket is benn hagyom, ahol lehet. Gazt sem kapálom ki, főleg ami alacsonyan elterülő (pl. tyukhúr) csak a magas, felmagzott gazokat kihúzkodom. Ha marad fedetlen rész, azt próbálom kartonpapírral, fóliával letakarni (bár a szél ebben nem a barátom :-) ). Idén mustárt is tervezek majd ősszel ültetni talajtakarónak. Tavasszal szedem csak ki a gazt, meg a bennmaradt gyökereket, alatta nagyon puha a föld, szinte egyszerre lehet bele vetni. Vetés előtt ásóvillával átmozgatom a földet, ha szükséges, de nem forgatom át. Ha nincs "rendes" trágya, akkor pelletált marhatrágyát szórok rá vetés előtt. Meg amennyi komposztom van, abból hordok rá, de az nem túl sok. (A bakhátról azt olvastam, hogy komposztból kell csinálni, ha nem akarjuk megforgatni a földet. Ezt nem csinálom, mert nincs annyi komposztom.) Nyáron a lenyírt füvet, ágdarálékot teszem a sorközökbe, amennyi van otthon. Nem tökéletes, de a rendelkezésre álló erőforásaimból ezt tudom viszonylag egyszerűen megvalósítani.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@kataszucsnetoth5237]

Egy amerikai filmben azt láttam, hogy egy-két kisbála szalmát használt évente, csak annyit, hogy a burgonyát éppen fedje, nem többet. Egy 200 nm-es kertben. Az első évben talán többet, hogy legyen alapja, de két-három év után megvastagodik ez a réteg, és működik.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@gyorgyfejer1373]

Nagyon jó a téma, és jók a hozzászólások... Én is kiírom magamból: 1) Kezdem megszokni, hogy a legtöbb (bio) 'elméletből' jó, ha a fele igaz... Az egyik helyen ez a fele, egy másikon a másik... Szerintem nincs olyan módszer, ami -adaptálás nélkül- mindenütt egyformán beválik! 2) Sok igazságot találtam viszont abban, hogy minél több a talaj bolygatása, annál több a vele járó kockázat is... Nekem azóta sokkal szebb és egészségesebb a szőlőm, hogy hagytam fűvel benőni alatta, és ezt csak nyírom. (3 év persze kellett, amíg minden visszaállt...) A gyümölcsfákkal ugyanígy... A giliszták odalenn nyilván jól teszik a dolgukat. (Amíg kapáltam-, komposztáltam-, mulcsoztam tiszta erőből a fákat és a szőlőt, silányabb volt a termés, és még a gyökérgolyva is felütötte a fejét... Elég volt... 3) Az sem mindegy, hogy ha fel akarom túrbózni a kertem, mennyi pénzt és munkát kell beleölni? Mindig fel kell tenni a kérdést: megéri...? Ha egyáltalán megtérül a többlet-munka, és a pénz-befektetés, vajon mikorra...? Nekem szerencsére bőven van területem. Inkább ültetek 3-5 gyümölcsfával többet, minthogy a gyümölcsfáimat álladóan áskálnám, komposztálnám, takargatnám, stb. Locsolást és mulcsot persze a csemeték kapnak bőven, 4-5 évig.. Aztán, ha jól érzi magát, akkor ott marad, ha nem, akkor lesz helye a következő csemetének... A kerítés mellett van a faiskola, türelmetlenül várják, hogy felszabaduljon végre egy-egy hely nekik... 4) A vetemény az kicsit más! Ősszel kap egy falevél takarást: több utánfutónyi zsákba rakott falevelet, amit a szomszédok a zöldhulladékkal vitetnének el. Egyszer ástam fel ősszel a veteményt, tavasszal csak néztem: olyan tapadós lett a talaj, mint a vályog... Soha többé őszi felásást! Kora tavasszal sem ások, csak lehúzom a téli lomb takarást, egy csavarós kéziszerszámmal megforgatom a földet (ez nem szabdalja szét a gilisztákat annyira), és ott is marad augusztusig a lomb takarás, amíg végleg el nem porlad a nagyja. (A palánták ültetésekor persze egyenként egy kis helyen fel kell szabadítani a takarásból a talajt.) Lényeg: takarás mindig legyen a vetemény talaján: falevél, vágott fű, gyaluforgács, bármi!

[@Kisvakondkert]

A kérdések célja éppen az, hogy beindítsa az emberek önálló gondolkodását. Nem minden fehér és fekete. Talán csak egyetlen dolog: a módszerek tálalása. Valahogy az árnyoldalak nem kerülnek bemutatásra soha, esetleg kisbetűvel. Ezek a félbemutatások manapság mindenre jellemzőek: kert, politika, életmód, táplálkozás, stb. Egyszerűen mindenre. Így szakad pártokra a közvélemény és érez késztetést arra, hogy vízbe folytsa a másik pártot, akkor is, ha sok dologban igaza van. Így leszünk lassan szélsőségek kardcsörtetői: jobbosok vagy balosok, vegánok, gluténmentesek, vegetárjánusok vagy húsevők, no-digesek, mélymulcsosok, zöldtrágyázók vagy hidropónások, remeték vagy nagyvilági influenszerek, stb. Valamiért az emberek hajlamosak erre, sőt egyre hajlamosabbak. Én örülnék, ha többen gondolnák át tövéről hegyére a trendeket.

[@gyorgyfejer1373]

@@Kisvakondkert Kedves Kisvakond! Köszönöm szépen a (részben) nekem szóló-, személyes választ. Bár a hozzászólásomban nem tértem ki a -széthúzást generáló- 'félbemutatásokra', azért a legteljesebb mértékig egyetértek Önnel ennek a tendenciának az egyre károsabb mivoltában... Én is kénytelen voltam megszokni, hogy semmit senkinek ne higyjek el csak úgy kapásból, ami fontos, csak ha leellenőriztem... Nagyon nemes számomra a gondolkodtatási törekvése is, bár úgy tűnik: ebben a mostani világban egyre kevesebben szeretnek mélyen belegondolni a dolgokba... Én szeretek, és úgy látom: Ön is... A válaszom Önnek szóló-, személyes része: szeretnék Önnek néhány nagyon idevágó részletet bemutatni a Bibliából, és azt is, mit ír: mi lesz a ferdítéseknek a vége... Ha megtisztel ezzel, és elfogadja ezt, (nem baj, ha egyenlőre próbaképpen), nagy-nagy tisztelettel javaslom: ajánljon egy olyan kommunikációs lehetőséget, ahol kevésbé nyilvánosan-, és törlésektől mentesen ejthetjük meg ezt a gondolatcserét. Megigérem: nagyon-nagyon elgondolkodtató lesz... Ha nem veszi ezt igénybe, akkor is maradnék továbbra is nagy tisztelője a csatornájának és a szorgalmas törekvéseinek...

[@Kisvakondkert]

@@gyorgyfejer1373 A csatorna email címe nyilvános: [e-mail]

[@Rockmachiner]

Nekem ezért is tetszik az agrár erdészet, mert ott nem kell feltétlenül más földről oda szállítani a szalmát, hanem azt a szerves anyagot az adott területen is létrehozhatjuk fák segítségével. Erre egy jó példa amit Ernst Götsch-ék csináltak Braziliában. A lényege hogy eukaliptuszt, banánt és egyéb fás növényeket termesztenek a zöldségtáblák között sorokban. Ezeket a növényeket segéd növényként termesztik a szukcessziós folyamatok segítése érdekében, emellett a gyümölcs adhat többlet hasznosítást. Rendszeresen metszik a fákat majd az ágakat leaprítják, és szétterítik a területen. Így egy zárt rendszerben hozzák létre a mulcsot. (persze a gépeknek itt is kell üzemanyag, de az bármely más módszer esetén is nehezen megkerülhető). Videó: kzbin.info/www/bejne/eWjLXn2Ylq-dpJY

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@adriennenagy4758]

Szuper videó lett ez is. Nagyon jó gondolatok.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@gerdakodak]

Sacc/kábé 70 négyzetméteren huligánkodunk (ez is bőven elég ahhoz, hogy megtapasztald, milyen érzés a fütyi rosszabbik felén állni...). Én egyszer alaposan megrotálom ősszel, a "buli" végén, aztán kora tavasszal (kb. február elején), majd kevéssel a palánták kiültetése előtt. Ásson a rossebb. Fárasztó. (Jövőre tervezünk pluszban 400 nm-t, hogy legyen krumpli, dinnye, bab, eper, bőven hagyma. Ott majd hozatott szamamulccsal fogjuk kizsigerelni a távoli gabonaföldeket.) Megjegyezni kívánom még, hogy a Kisvakond-csatorna nélkül mezőgazdasági munkálkodásunk eredményessége a ló...sz fogalmának pontos definíciója lenne - úgyhogy: köszönet (írásban is).

[@Kisvakondkert]

🤣😂 Hát sok sikert a továbbiakhoz is!

[@zitasiklodi6539]

Ūdvõzlõm Kisvakond ❤ nagyon érdekes meglátás 😊 ajánlom figyelmébe a „Fenntartható visszafejlõdés „ nevū csatornát ahol megjelent egy új módszer a „talajmūvelõ retkek , gyõkerek „ (elnézést az írásjelekért a billentyūzet miatt) . Még mindig kedvelem a videóit , értékelem a változatos témákat ❤

[@Kisvakondkert]

Kedves Zita. Én használok zöldtrágyázást. Ha követi a videókat, akkor láthatta, hogy mustárt, retket használtam az ősszel is másodvetésre. De továbbra sincs válaszom a két alapkérdésre: az ásás teszi-e tönkre a kertem talaját? Ha igen, úgy a bakhát miért nem teszi tönkre? Ha mindkét esetben takarom, akkor miért jó az egyik és miért nem jó a másik? Tekinthető-e okológikus megoldásnak, ha más földekről elhordom a szervesanyagot a sajátomba?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@555Gabor]

Attól, hogy van egy nagy kert még nem kell az egészet bemulcsozni.. Nyilván ez úgy tartható fent, hogy csak bizonyos területen, ahol a termelés zajlik, oda koncentrálódik a mulcs, trágya stb. Így azért máris nem kell akkora mennyiség, mint pl. az általad említett több tíz-száz bála:) Sok a csúsztatás a magyarázatodban :( Etika: oké, nehéz eldönteni számodra, hogy etikus-e vagy nem.. De azért azt szerintem igen könnyű eldönteni, mi az etikusabb: Modern kizsákmányoló mezőgazdaság, vegyszerekkel és műtrágyákkal, vagy természetközeli megoldások, a természeti egyensúlyra való törekvéssel, amennyire csak tudunk. A betegségekről meg annyit, minél diverzebb az életközösség a kertedben, annál kevesebb lesz az elburjánzó betegség, rossz gomba stb.. Még egyszer: sokat csúsztatsz a témával kapcsolatban, mennyiségek és fenntarthatóság terén is. Sajnálom de nekem ez jött le, főleg úgy, hogy az elmúlt 3 évben igencsak beleÁSTAM :)) magam a témába. Egyébként a szalma önmagában nem trágya a talajnak, max. a szerkezetén javít az évek alatt. A te elved alapján virág vagy palántaföldet se vegyél, mert az is máshonnan lett elvéve, kizsákmányolva, ott pedig hiány képződött. Szóval a lényeg: ha van egy kis-közepes vagy nagyobbacska kerted, amiben sok fa, cserje, egyéb zöldfelület van, mindig lesz elég anyag a komposztáláshoz, mulcsozáshoz. Én ezt tapasztalom. Pl. a gyümölcsfák alól ugye összegereblyézed a levelet a kórokozók miatt. De pl. érett trágyás mulcsot szalmával nyugodtan teríthetsz be alá, és máris meg van oldva a tápanyag utánpótlás, a fa leveleit pedig lehet más kert-részben hasznosítani. Mindenre van megoldás, csak úgy kell hozzáállni, hogy hogyan lehet, ne úgy, hogy hogyan nem lehet jól csinálni:) Se neked se nekem se a többi hobbikertészkedőnek fogalma nincs róla, hogy az évtizedes csupaszító, permetező, vegyszerező, stb. eljárások mennyire befolyásolták az adott kert biológiai körforgását, és táplálékláncolatát. Kezdve a fákat, haszonnövényeket támadó gombáktól, baktériumoktól, azokon át amik ezekkel táplálkoznak.. Ehhez már komoly biológiai szaktudás kell. Mi jobbára az évek során látott tapasztalatokra hagyatkozhatunk csak. Ezeknek a módszereknek az a lényege, hogy nem elpusztítja a rossz, kártevő fajokat, hanem az, hogy NEM pusztítja el azok ellenségeit. Ezáltal egyensúlyba kerül az egész. Persze nem lesz 100%-os a termés sose.. Lesz beteg gyümölcs, beteg fa-rész, beteg paradicsom stb. De elenyésző. Arról nem is beszélve, hogy az így nevelt növények is önnön védelmi rendszerük által is ellenállóbbak lesznek. Én nem ásom 3 éve azt a bizonyos kertrészt és meglepő módon igencsak felpuhult a talaja, szóval ha ültetni akarok bele, elég azt a részt megbolygatni ahova a palánta, mag stb. kerül. Széthúzom a mulcsot, elültetem, a többi rész sértetlen marad. A végére egy érdekesség: bizonyos okokból került hozzám 2 tengerimalac. Gondoltam, ha már úgyis befogadtam őket, legalább hasznuk is legyen :D Az almukat szoktam használni mulcsnak, illetve a komposztba is. (malac-trágya "granulátum", némi fáradt "olaj" és az általuk evett réti széna szétszórt maradéka + faforgács. Soha olyan szép paprikám még nem volt, mint amiket az ezzel mulcsolt területre ültettem :D Egy ideje követem a csatornádat, és sok hasznos videód van, még ha néhánnyal, mint pl. ezzel nem is értek teljesen egyet. Megértem, ha te a konzervatívabb kertészeti megoldások híve vagy, bár olyan érzésem van, mint ha érdekelne ez a másik vonal, de valahogy "félsz" tőle, ezért próbálod arról meggyőzni magad, hogy miért nem is olyan jó megoldás. Egyébként amikor elkezdtem, én is csak kísérleteztem, volt a kertnek hagyományosabb, és ilyen mulcsozós része is. A mélymulcsot is csak beindítani nehéz, utána fenntartani már a kerti lommal is fent lehet, ha nincs háztáji állat. Egy próbát megér ;) A legfontosabbat el is felejtettem, a vízmegtartás, elnézve az elkövetkező aszályos időket, valamiféle mulcs nélkül már nem is igen lehet majd kertet fenntartani, ha csak nem egy kiapadhatatlan vízforrás mellett lakik az ember :( További jó videózást, kertészkedést, kísérletezést:) Üdv.

[@otto9001]

Szia! Nekem szinte szóról szóra ugyan ez a véleményem! Nem is igen tudok hozzátenni semmit!

[@Kisvakondkert]

Szerintem nincs. Egy család szükségletét nem lehet két ágyáson megtermelni. Aki ezt állítja, az bizony tényleg csúsztat. Ezt félretéve, a megjegyzések alapján megint az az érzésem, hogy beszéltem egy dologról és mindenki mást értett. Az alapkérdés ez: biztos, hogy az ásástól romlik-e el a föld? Ha felásom és takarom, akkor rosszabb lesz, mint ha nem ásom és takarom? Ha bakhátat készítek és takarom, akkor az jó, de ha ások és takarom, az nem? Ha más földekről hozok szervesanyagot, akkor ökológiai gazdálkodást folytatok? Ezek fenntartható megoldások? Ez a jó út, vagy még keresni kell? Én erről beszéltem és nem állt szándékomban csúsztatni.

[@555Gabor]

@@Kisvakondkert mint alább egy kaszálós példánál is írták, minden a mennyiségeken múlik:) Meg kell találni azt a mennyiséget, ami még nem befolyásolja döntően azt a területet, ahonnan elhozzuk. Ezen kívül a hozzászólásomban azt is felhoztam példának, hogy a saját kertben felgyülemlő zöldhulladékot is lehet úgy csoportosítani, hogy valahova több koncentrálódjon, valahova kevesebb. Nyilván, ehhez egy sokszínű, sokféle növényt tartalmazó kertre van szükség. De mégis lehetséges.. Az ásással az a probléma, hogy a talaj felszínéhez közel kialakuló hasznos mikroorganizmusok, a talaj alsóbb rétegébe átforgatva elpusztulnak.. Nekik az a 15-20 cm is számít. A Gyulai féle bakhát nem teljesen olyan mint a hagyományos, ha jól emlékszem a videójára, kerti komposztból csinált bakhátat, közé pedig mélymulcsot rakott. Ez szerintem közel sem ugyanaz mint magának a kerti földnek a felhalmozása bakhátakba, ráadásul a hagyományos bakhátnál nem is takarják, így az erodálódik. Nekem személy szerint sose tetszett egyik bakhát megoldás se. Mivel a víz mindig lefele szivárog, nem is értem, pláne a mai klíma-helyzetben mi értelme? Nem ördögtől való néha ásóval a talajhoz nyúlni, de más az, ha néha elkerülhetetlen, bizonyos részeken, meg más az állandóan fél évente így művelt ágyás. Az a talaj is termékeny lesz, amibe bedolgozzák ásással a tápanyagot, de ettől még egyszeri megoldás. Tápanyag lesz, de mikro-élet kevésbé. És ez már hatással lehet a növényeket érő kártevők, betegségek nagyobb számban való megjelenésére is.. De a legjobb ha magad is kinevezel egy ilyen ágyást és kipróbálod.. A saját tapasztalatnál jobb úgysincs

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@Kisvakondkert]

@@otto9001 kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@Megtor]

Az én kertem hátul 500 m2. De ha nyírom a telek többi részén a füvet, akkor is meglesz a zöld komposzt rész. Inkább a szén alapú komposzt rész ami problémának tűnik. Mert annak kell lennie kb. a 2/3 részének. De majd figyelek, és amiket kitesznek az őszi metszések után összekötegelt gyümölcsfa ágakat, akkor majd azokat elviszem komposztba. Mondjuk én nem szeretném első körben mind az 500 m2-t megművelni. Régebben próbáltam, de az sok volt. Ásással sem csak helyi anyagokat használunk, lásd trágya.

[@kadarzoltan2620]

Szia Kisvakond! Csak egy megjegyzés a Gyulai Iván féle bakhátakhoz: a bakhátakat a felhalmozott mulcsból alakítja ki, ezek között tölti fel komposzttal.

[@Kisvakondkert]

Nem. A bakhát készítést olyanok számára hírdeti, akik nem készítettek mélymulcsot, mint alternatíva.

[@MedicinaKbPecs]

Kedves Kisvakond! Ősszel én is készítettem mélymulcsot, persze ez akkor éri meg, ha a közelből tudunk szerezni istálllóalmot. Nálunk tavaly sajnos szinte semmi sem lett, pedig egész évben öntöztem:( Idén kísérletbe kezdek, meglátjuk ,melyik milyen eredményt produkál. Lesz kb. 40m2 mélymulcsom, 200m2 bakhátas mélymulcs, 30m2 hagyományos művelésű részem, és van néhány magaságyam, amit évek óta mulcsozok... Nálam az elsődleges cél , hogy a családomat ellássam egészséges zöldséggel gyümölccsel, vegyszer nélkül. Szeretek újrahasznosítani, az istálló alom így került hozzám, mert a forrásom már nem tudott mit kezdeni vele.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@peterkovacs5790]

Kedves kisvakond!ami kérdést feltettél a mélymulcsrol a tisztelt professzor többi videoiban megtalálható a válasz!ez a videod kicsit félrevezető!szeretem az érveléseid mert jok,de ebben keveset kutakodtál még!én ajánlom a mélymulcsot,csinálom is!az tévhit hogy minden évben 50 centi kell rá!6 éve mélymulcsozok,2 éve csak 10-15 centit rakok rá!

[@Kisvakondkert]

Akkor az már nem mélymulcs, hanem mulcs. Tehát az, amit én is hasznalok. A videó kérdései mások voltak. Egy egyszerűsített videóban el is mondtam őket újra. Ez most a videó alatti legelső megjegyzés.

[@nem_er_a_nevem]

Tiszteletem! Szerény meglátásom szerint nem ártott volna néhány gondolatot pazarolni arra tényre, hogy a felhasznált szalma (sajnos, nem sajnos) akkor is elhagyja a gabonaföldeket, ha senki nem mélymulcsozik. De lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet. Nem mentegetni akarom ezt a módszert, de ez nekem olybá tűnik, mint az a kérdés, hogy vegán létemre hordhatok-e bőrcipőt? Ha jól sejtem, az a szalma még egy köztes felhasználásban is részt vesz, állatok alá almozva. (Esetleg lovakat tart a szomszéd, örülni fog, ha valaki elhordja a cuccot.) Persze nincs tökéletes megoldás, de a csupán-ásás ártalmaitól menekülni próbáló módszerek sem rosszabbak, (talán) jobbak is az iparosított termelésnél.

[@Kisvakondkert]

Annál semmiképp. Ugyanakkor a videó fő kérdése, a mumussá tett ásásra visszatérve, én még mindíg toporgok a kérdés előtt. Ha nem ragadunk le a mélymulcsos videóknál, hanem megnézünk néhány no-dig videót, azt fogjuk látni, hogy ásóvillával talajt lazítanak. Ugyanis a nitrogén körforgásban résztvevő baktériumok oxidáció útján végzik a dolgukat. A levegő be kell jusson a földbe és MINDEN talaj tömörödik. A tiszta komposztból létrehozott talaj is. Az erdő talaja is és a kerti no-dig talaja is. Ha más miatt nem, akkor azért mert járunk rajta. Ezt ki lehet próbálni egy ásóval az erdőben is, ahol nem jár senki. Bennem feltevődik egy kérdés, akkor is, ha elfogadom a nyilvánvaló tényt, hogy az ásás visszaveti a föld mikrobiális életét, tehát a baktériumok egy része elpusztul. Ha ások, akkor a bejutó levegő miatt nem fog jobban működni, szaporodni, az ami megmarad? Nem csak időszakos lesz a számbani visszaesés, ha megfelelően végzem az ásást? A talajlazítás miatt jobban behatolhat a víz a talajba, ami szintén nélkülözhetetlen a mikrobiális élet számára. Az ásás lehetővé teszi azt is, hogy szerves anyagokat (pl trágyát vagy komposztot) és zöldtrágyát juttassunk a földbe. Csupán annyit kérdezek: bizonyos-e hogy nem csak időszakos visszaesés történik? Ha trágyát (bármilyet), levegőt és vizet juttatok a talajba ásással, majd elgereblyézem és mulcsal takarom, védve az eróziótól, akkor bizonyos-e, hogy a pillanatnyi visszaesést nem követi majd hirtelem talajélet robbanás? Ami akár meghaladja a nem ásott, tömörödött talaj mikrobiális életét? Bizonyos-e, hogy egy levegőtlen talajban több lesz a talajélet? Figyelembe veszi-e az elmélet a kerti talajok sokszínűségét? Ha igen, akkor miért levegőztetnek ásóvillával a no-dig kertekben? Szerintem akkor, amikor ezt egybehangzóan kijelentik, akkor a klasszikus ásást veszik alapul: ősszel felásom, aztán hagyom tavaszig szétfagyni a rögöket. Vagy a mezőkön a mélyszántást, ami ugyanígy történik. Végezetül, a víz , a levegő és a szerves anyag mellett a mikrobiális élet akár több százszorosa lehet a növényi gyökerek környékén. Sekély talajmozgatás esetén (ásás) vethetek zöldtrágyát, pl mustárt, lóherét, zabot, retket, sok sok száz gyökérrel átszőve a talajt. Minden gyökér körül több százszorosára növelve a talajélet. Mélymulcs esetén is lehetséges? A videókban nem láttam erre sem utalást. Én nem látom annyira ezt fehér-feketének, mint a legtöbb ember. Találtam sok tudományos elemzést arról, hogy no-dig versus klasszikus mélyszántás vagy ásás. De sajnos olyat nem, hogy no-dig versus ásás trágyázással, talajrendezéssel, sekélymulcsos takarással és zöldtrágya alkalmazásával. Pedig szívesen megnéznék egy ilyen tudományos kutatást.

[@nem_er_a_nevem]

@@Kisvakondkert Gondolom van különbség az ásónyomnyi mélységből feje tetejére állított, és a villával épp hogy meglazított föld élővilágára való hatása között. Ha jól emlékszem az előbbi mellett az szól, hogy a mélyebb rétegekbe leszivárgott tápanyagokat újra felszínre hozzuk, az utóbbi az elengedhetetlen oxidálás miatt. De az utóbbit bízzák a gilisztákra és társaira, ha jól értem, tehát ideális esetben, ha nem tapossuk le fölöslegesen a talajt, ásni se kéne. De bizonyos értelemben az egész témakör elméleti síkon mozog - eltekintve azon néhányaktól, akik kisebb-nagyobb sikerrel kipróbálnak egy élhetőbb módszert - laboratóriumi kísérlethez hasonlóan másodrendűek az általad felvetett hatások, mert talán szem elöl tévesztik őket, amikor marketinges vénával megáldott embertársaink eladják nekünk a gondolatot... Vélhetően túl vannak értékelve az ásás hátrányai, az említetteken kívül a mások által említett fizikai hátrányról (derékfájás, feltört kéz) nem is beszélve is sokat nyomhatnak a latban, amikor megpróbál az ember könnyíteni a dolgán. Eszembe jutott még egy Ruth Stout nevű ember, aki csak úgy ledobta a krumplit a szalmába, aztán várt. Persze ezek csak egyéni kísérletek, lehet, hogy nem mindig az ökológiai lábnyom, vagy a körforgásos gazdálkodás a fő céljuk, de én elképzelhetőnek tartom, hogy sok embernek alternatívát mutatnak, és sokan javítanak is ezeken az imént említett szempontok irányába. Talán van rá esély, hogy a véglegesen öngyilkos pályára kényszerült ipari mezőgazdaság is észhez tér, és hasznosít(hat) valamit ezekből a felismerésekből. A kiskertjében úgyis mindenki azt csinál, amit jónak lát. Én úgy értettem, hogy a mélymúlcs esetében nem abajgatják a talajt. Értem ezalatt a mulcs alatti talajt. A bakhát esetében sem, de lehet, hogy nem figyeltem eléggé. Hogy a békén hagyott talaj laza szerkezetűvé válik, ezáltal nem is igényel lazítást. Hogy a békén hagyott élőlények elvégzik azt helyettünk. Ha nem tapossuk le. De bizonyos mértékig a tömörítés is regenerálódhat, ugyanúgy, mint az ásás utáni állapot... Persze mindez a gyakorlatban mutatkozik meg a legjobban, én ha tehetném, biztos kipróbálnám, ha csak rágondolok a korábbi őszi ásásokra, még ma is sajog a derekam...

[@Kisvakondkert]

@@nem_er_a_nevem Ezelőtt kb 15 évvel vásároltam egy kicsi telket a város melletti Nagyréten. Mivel az ötvenes évekig volt rajta egy vályogház (kicsi tanya), kíváncsi voltam milyen érdekességek rejlenek a földben. Kb 30 éve érintetlen volt a föld. Már akkor is tilos volt nálunk engedély nélkül fémdetektort birtokolni vagy használni, de nagyon piszkált a dolog. A nagybátyámnak gázszerelő cége volt. Volt detektorjuk. Kölcsönkértem, megígérve, hogy sutyiban használom a telken. Fogtam egy ásót és kimentem "pittyegni". Annyi volt a fémhulladék, hogy minden méterben jelzett. Találtam baltát, drótot, szeget, törött sarlót, orvosságos üvegcsét fém kupakkal, stb, Ott, ahol 30 éve még szántottak, de azóta sodrófa vastagságú bokrok és derékig érő fű nőtt. Miért mesélem el mindezt? Mert haza kellett menjek csákányért. Ugyanis az ásót nem tudtam belenyomni az érintetlen földbe, amin 30 éve nem jartak és a giliszták, meg a talajélet "fellazították". Ha kimegyek egy száz éves legelőre, vagy Ady Endre "magyar ugarjára", bizony ennek az elméletnek épp a fordítottját tapasztalom. Pedig érintetlen és növények borítják. Csákanyt kell vigyek magammal. Ha alkalma adódik rá, tegyen egy kísérletet. Esetlen ásson valahogy le és nézze meg a talaj minőségét.

[@nem_er_a_nevem]

@@Kisvakondkert Evidencia. Viszont vagy félreérthetően fogalmaztam, vagy anélkül lettem félreértve: A laza talajt a mulcs alatt értettem. Kiegészítés: Nem vitatom a gondolat jogosságát, hogy a mélymulcsozás alapgondolata hibás logikára épül abból a szempontból, hogy (többnyire) csak hozott anyagból valósítható meg, ami valóban jelentősen növeli az ökológiai lábnyomot, és ugyancsak hiányozni fog ott, ahonnan elhozták. Az is megérne egy misét, hogy az a szalma egymagában ott mekkora hatással tudna lenni a talajminőségre, ha otthagynák... Mert ugyebár a termésmaximalizálás korát éljük jó ideje, tekintet nélkül a körülményekre és a járulékos vesztességekre. Én csak azt akartam szóvá tenni, hogy a fejtegetésből fájóan kimaradnak a jóra való törekvések, értsd lehetőleg saját anyagból való megvalósításra való törekvés, ami - ha egy pillanatra félretesszük az eredeti gondolatot, miszerint nem szép hozott anyagból gazdálkodni, mert az ott fog hiányozni - azért mégiscsak lehetséges, mondjuk ha kaszálója van az embernek, vagy szomszédjának - de nem értek hozzá, csak próbálom elképzelni, hogy mi lehetséges. A kaszálón csak nem hagyják ott a szénát, vagy igen?

[@szilviaricznetamas2106]

Nem az ásás kihagyásától lesz öko- bio, hanem a vegyszermentességtől.

[@Kisvakondkert]

Attól sajnos csak bio. Nem öko. Az öko véleményem szerint egy fenntartható, környezetre nem káros tevékenység. Ha valahol valamilyen érték a tevékenység közben csökken, azt szerintem környezetbarátnak lehet nevezni, de ökológikusnak már csak szemhúnyással.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@gaborgrano4417]

Huú nagyon sok kérdés, sok félreértés, sok félregondolás. Erről szívesen megosztanám veled a gondolataimat, de itt leírva nagyon sok lenne. Ha érdekel keress és beszélgessünk.

[@Kisvakondkert]

Nincs semmilyen félreértés és még félregondolás sem. Vannak itt leírva egész regények. Arra rájöttem, hogy aki nem érti elsőre a kérdéseket, az másodjára sem fogja.

[@gaborgrano4417]

@@Kisvakondkert egyetlen kérdésre válaszolj csupán: miért nincs a hortobágyon dús növényzet?

[@Kisvakondkert]

@@gaborgrano4417 Mert szikes a talaj. Hiába érintetlen, a természet nem teszi jobbá, mert nem adottak a környezeti feltételek. Nem az ásás miatt ilyen, hanem azért mert a környezeti feltételek miatt nem kepződhet elég humusz. Ehez erdő kellene és sok ezer év. Odahordhatnám az ország összes szalmáját, de ez megoldás lenne? Sokan azt képzelik (mert ezt mondták nekik), hogy ha 20 évig mélymulcsoznak és létrehoznak néhány centi jó talajt, akkor azt a későbbiekben már nem kell építeni. De ez szerintem nem igaz. És ezért nem fenntartható ez a módszer, mert folyamatos külső input anyagot idényel, a végtelenségig. A videóban ezt a kérdést tettem fel: olyan módszerre kellene rászokni, amelyik helyi anyagokat használ (mert ez fenntartható), vagy olyanokat kell népszerűsíteni, amelyik folyamatos külső anyagot igényel (mert ez nem fenntartható)? Ha még most sem értehtő, gondoljuk el, hogy mi történik a jó talajjal, ha kivágom az erdőt és már nincs évente tonnaszám szerves hulladék, tehát avar, én pedig elkezdem termesztésre használni? Ugyanolyan jó marad? Vagy csak akkor marad jó, ha: 1. Külső forrásokból anyagokat hozok be 2. Valamilyen fenntartható módszerrel helyileg létrehozom ezeket (pl. zöldtrágyázás, komposztálás, stb) Ebből a kettőből melyik lenne fenntartható és ökológikus? Mit értettem tehát félre? Melyik kérdés nem jogos azokból, amelyeket feltettem?

[@gaborgrano4417]

@@Kisvakondkert Abban egyetértünk, hogy a mélymulcs és a nodig -utóbbi szerintem ugyanolyan mélymulcs- nem tartozik a fenntartható talajművelés kategóriba. A lokálisan jelentkező biomassza többlet felhasználása mulcsozásra jó dolog. Az már nem, hogy, esetleg messziről odaszállítva épüljön a kert talaja. A forgatás nélküli művelés esetén azonban a két kérdésed félrevisz. A gyomirtó használata valóban egy irányzata pláne a korai notill művelésnek, de ma már agrotechnikai eszközökkel és minimális, par cm-es műveléssel elég jól lecsökkentik a gyomirtó mennyiségét amit egyébként a szántásos művelésnél is alkalmaznak. A beteg maradványok egy másik tészta. Szántóföldi tapasztalatom nincs én szőlőben használok talajtakaró növényeket és a közhiedelemmel ellentétben sokkal kevésbé betegszenek a növényeim. Sokáig nem értettem mi az oka, de a közelmúltban találtam hozzá infot és ez a talajélettel, a szimbionta gombákkal, a talaj szerkezetével függ össze. Kicsit hosszú, ha érdekel beszélhetünk róla.

[@Kisvakondkert]

@@gaborgrano4417 A mulcs mindenképp hasznos. Ez vitathatatlan. Ha az erózió elleni végelmet nem is néznénk, a szőlő esetében azt is meggátolja, hogy az eső felverje a talajról a növény tövére a gombákat. Mindemellett megtartja a nedvességet is. De ez egy vékony mulcsal is elérhető. Az ásás tekintetében még mindíg vakarom a kobakom. Nem vagyok meggyőzve. Ha nem ragadunk le a mélymulcsos videóknál, hanem megnézünk néhány no-dig videót, azt fogjuk látni, hogy ásóvillával talajt lazítanak. Ugyanis a nitrogén körforgásban résztvevő baktériumok oxidáció útján végzik a dolgukat. A levegő be kell jusson a földbe és MINDEN talaj tömörödik. A tiszta komposztból létrehozott talaj is. Az erdő talaja is és a kerti no-dig talaja is. Ha más miatt nem, akkor azért mert járunk rajta. Ezt ki lehet próbálni egy ásóval az erdőben is, ahol nem jár senki. Bennem feltevődik egy kérdés, akkor is, ha elfogadom a nyilvánvaló tényt, hogy az ásás visszaveti a föld mikrobiális életét, tehát a baktériumok egy része elpusztul. Ha ások, akkor a bejutó levegő miatt nem fog jobban működni, szaporodni, az ami megmarad? Nem csak időszakos lesz a számbani visszaesés, ha megfelelően végzem az ásást? A talajlazítás miatt jobban behatolhat a víz a talajba, ami szintén nélkülözhetetlen a mikrobiális élet számára. Az ásás lehetővé teszi azt is, hogy szerves anyagokat (pl trágyát vagy komposztot) és zöldtrágyát juttassunk a földbe. Csupán annyit kérdezek: bizonyos-e hogy nem csak időszakos visszaesés történik? Ha trágyát (bármilyet), levegőt és vizet juttatok a talajba ásással, majd elgereblyézem és mulcsal takarom, védve az eróziótól, akkor bizonyos-e, hogy a pillanatnyi visszaesést nem követi majd hirtelem talajélet robbanás? Ami akár meghaladja a nem ásott, tömörödött talaj mikrobiális életét? Bizonyos-e, hogy egy levegőtlen talajban több lesz a talajélet? Figyelembe veszi-e az elmélet a kerti talajok sokszínűségét? Ha igen, akkor miért levegőztetnek ásóvillával a no-dig kertekben? Szerintem akkor, amikor ezt egybehangzóan kijelentik, akkor a klasszikus ásást veszik alapul: ősszel felásom, aztán hagyom tavaszig szétfagyni a rögöket. Vagy a mezőkön a mélyszántást, ami ugyanígy történik. Végezetül, a víz , a levegő és a szerves anyag mellett a mikrobiális élet akár több százszorosa lehet a növényi gyökerek környékén. Sekély talajmozgatás esetén (ásás) vethetek zöldtrágyát, pl mustárt, lóherét, zabot, retket, sok sok száz gyökérrel átszőve a talajt. Minden gyökér körül több százszorosára növelve a talajélet. Mélymulcs esetén is lehetséges? A videókban nem láttam erre sem utalást. Én nem látom annyira ezt fehér-feketének, mint a legtöbb ember. Találtam sok tudományos elemzést arról, hogy no-dig versus klasszikus mélyszántás vagy ásás. De sajnos olyat nem, hogy no-dig versus ásás trágyázással, talajrendezéssel, sekélymulcsos takarással és zöldtrágya alkalmazásával. Pedig szívesen megnéznék egy ilyen tudományos kutatást.

[@miklostoth7041]

A természet működése egy folyamat..Ebbe beilleszkedve lehet benne élni... Valójában a ránk erőltetett szemlélettel van a baj ..a nyugati kapitalizmus tönkretesz mindent...Nálunk is ez a harácsoló nyerészkedő rendszer tesz tönkre mindent..

[@norbertszilvasi0512]

Ez a Hortobágyi hasonlat nagyon rossz volt hisz a hortobágyon eleve szikes talaj van amibe szinte csak a fűfélék vannak el.Ahol normál átlag termő talaj van ott idővel megjelennek mindenféle növények fák, és kezdődik a humuszkèpződès.Ahol rossz a talaj ott javítani kell,ahol még eleve jó ott meg lehet még jobb különböző teknikákkal.A mèlymulcsozás meg megint más téma.Egy átlag ember nem művel 500nm-ert , mèlymulcsozással 200 nm-en bőséges termést lehet elérni.Aki meg ennél nagyobba nyomja ott már van állattartás is ergo van trágya is,van kaszáló is.Ezt a két dolgot felesleges összehasonlitani,akinek van egy csepp esze az úgy is rájön minden fortélyra és nem kell a szájába rágni....

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@norbertszilvasi0512]

@@Kisvakondkert túl sok a filozofálás😅ne foglalkozz mással csak a saját tapasztalatokból èpitkez! Egyébként kilehet próbálni pl a mèlymulcsozást egy kis 2x2mèteres részen minden évben, aztán a tapasztalat dönt 🙂

[@Kisvakondkert]

@@norbertszilvasi0512 Sőt, ki kell mindent próbálni. Ezt vitathatatlannak tartom.

[@kolidave]

Kedves Kisvakond! Köszönöm, hogy összefoglaltad ezeket a tényeket. Bennem is hasonló kérdések merültek fel. Amit még szerintem nem feszegettél az, hogy ezek a befektetések megtérülnek e. Én most például ha Budapesten komposzton vennék ilyen mennyiségben, akkor azt nem tudom hogy valaha kitudnám e termelni a kertemből, hogy tényleg megtérüljön a befektetés. Továbbá a másik jó kérdés, ha azt a mennyiségű szerves anyagot beásnám a talajba, szerintem az ásott talaj is csodákra lenne képés ... (Hozzá tenném, hogy évek óta nem ásom a talajt)

[@Kisvakondkert]

🙂 Nem tudom, hogy jó-e ásni, vagy sem. Sok a kérdés, kevés a konkrét válasz és az az érzésem, hogy sok irányzat már kicsit dogmává dagadt, amivel kapcsolatban kérdést feltenni emberiség elleni vétek. Az biztos, hogy a videó miatt itt előbb utóbb pellengérre állítanak 🙂. Jelenleg 40 hozzászólás van, de még egyetlen magyarázatot sem kaptam a kérdéseimre. Senki nem mondta meg, hogy miért fujj az ásás és miért üdvözletes a bakhát? Azt sem tudtam, meg, hogy miért ökológiai megoldás, ha máshonnan importálom a szervesanyagot. Szóval ... türelmesen válaszolgatok minden másra, amiről nem beszéltem. 🙂

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@kolidave]

@@Kisvakondkert Szia. Ez biztos nekem akartad becsatolni? Hisz én pont azt írtam, legalább is szerettem volna, hogy egyet értek veled, sőt igyekeztem kiegészíteni még két olyan problémával, amit te nem említettél...

[@Kisvakondkert]

@@kolidave Nem. Mindenkinek csatoltam, mert sok száz komment van, amelyek teljesen másról beszélnek, mint a videó kérdései. 🙂

[@tamasmuller4759]

Érdeklődéssel néztem a videót, és sok minden kérdésfelvetéssel egyet is értek. Dowding kapcsán pár dolog szerintem kimaradt a videóból, amit érdemes hozzátenni. Amennyire én látom, ő az ásásmentességet kizárólag a „market gardenekre” (vagyis a kisebb léptékű kertekre) ajánlja, ugyanis tudja, hogy szántóföldi növénytermesztésre az ő módszere teljesen nem alkalmas. Dowding az ágyásait vásárolt komposztból hozza létre. Véleményem szerint ez nem ugyanaz, mint Gyulai esetében. Dowding a komposzttelepről vásárol, nem von el a természettől. A telepen ugyanis abból állítanak elő komposztot, amit sajnos más hulladékként így is, úgyis, de kidobna pl a kukába, vagy ami rosszabb, elégetne, stb... Pozitívum, hogy Dowding egyszer vásárol egy ágyáshoz, aztán többször nem. Ugyanis az ő nagy méretű kertje nagy mennyiségű saját komposztot tesz lehetővé, amit ő készít. Ez adja az évi 3 cm rátötlést. Emellett helyi gazdáktól kapja a marhatrágyát a komposztba. De ha ezt nem is tudja valaki megcsinálni, akkor sem rossz dolog szerintem komposztot vásárolni, mert a telepi komposzt nem zsigereli ki a természetet annyira, mint egyéb megoldások (arra figyeljünk, hogy a sima telepi komposzt alig rendelkezik tápanyaggal, értéke nem ebben rejlik, hanem a szerves anyagban és organizmusokban. Dowding komposztja azért baromi jó, mert trágyát is komposztál benne). Persze egy ideális világban mindenki komposztálna, de sajnos ez ma még nem így van. Így a komposzttelep még mindig jobb és környezetkímélőbb dolog, mint műtrágyát vásárolni, vagy házhoz rendelni a szalmabálákat, vagy vásárolni a zsákos szerves pellettrágyát, stb… Dowding a komposzt mellett amúgy sem szerves trágyát, sem semmilyen vegyszert nem használ, mert nincs szüksége rá. Köszönjük a kérdésfelvetéseket és a sok értékes videót!

[@janosszabo632]

Elnézést kérek de nagyon nem jó a megközelítés! Ugya is ha múcsolunk ha nem az 1 hektár búzaföld úgy is üres marad hisz mindent elhoznak róla a búzát is és a szalmát is! Nem a búzaföls kárára lesz egy kert múcsolva! Amúgy meg múcsolni azokban a kertekben szoktak ahol nagyon rossz a talaj minősége!

[@Kisvakondkert]

Szerintem igen. Az ellenkezőjét állítani önámítás. Ilyen címen terjeszteni a módszert, hogy "fenntartható gazdálkodás" és "ökológiai megoldás" nem korrekt. A módszert bemutató videókban egy szó sem esik arról, hogy nem fenntartható. Ez azért zavaró számomra, mert egy ökológiai intézet ökológusa népszerűsíti. Véleményem szerint jobb lenne azt népszerűsíteni és abba fektetni energiát, hogy példanak okáért az a szalma maradjon a mezőkön. Esetleg, ha ideiglenes módszerként elfogadjuk ezt a mélymulcsot, akkor legalább tudatosítsuk az emberekben, hogy nem fenntartható.

[@janosszabo632]

@@Kisvakondkert Ha Iván 17 éve csinálja és működik miért ne lenne fenntartható! Az a baj hogy mindenkiben hosszú évek alatt beérett a tudatában a szántás meg az ásás és nem tudják elképzelés hogy lehet más hatékony termelési forma! Nézen meg legyen szíves olyan videót is ha már az ökológiával van gondja ahol jégcsap retek és bükkfü keverékével lazítás a talajt és közvetlen útána vetnek bele! Ja és most had kérdezzek én is öntől! A jelenlegi kultúrformák meddig lesznek fenntartható? Ha 3-4 év múlva már termőréteg sem lesz a földeken és a kertekben?

[@Kisvakondkert]

@@janosszabo632 Mert külső anyagokat visz be a kertbe. Ezt Gyulai úr is nagyon jól tudja. Más videóban már említi. Gondolom nekiszegezték a kérdést és "önálló" elismeréssel szerette volna elejét venni a további kérdésfeltevéseknek. A facebook csoportban a minap írta valaki, hogy a mélymulcsos videó is átdolgozás. Az első ilyenben szerepelt, hogy az erdőről is hozhatunk leveleket. A második "frissített" videóban mar azt mondja, hogy ez nem etikus. Nem tudom, hogy ez tényleg így van-e, de egy régi követője ezt írta. Ha nem ragadunk le a mélymulcsos videóknál, hanem megnézünk néhány no-dig videót, azt fogjuk látni, hogy ásóvillával talajt lazítanak. Ugyanis a nitrogén körforgásban résztvevő baktériumok oxidáció útján végzik a dolgukat. A levegő be kell jusson a földbe és MINDEN talaj tömörödik. A tiszta komposztból létrehozott talaj is. Az erdő talaja is és a kerti no-dig talaja is. Ha más miatt nem, akkor azért mert járunk rajta. Ezt ki lehet próbálni egy ásóval az erdőben is, ahol nem jár senki. Bennem feltevődik egy kérdés, akkor is, ha elfogadom a nyilvánvaló tényt, hogy az ásás visszaveti a föld mikrobiális életét, tehát a baktériumok egy része elpusztul. Ha ások, akkor a bejutó levegő miatt nem fog jobban működni, szaporodni, az ami megmarad? Nem csak időszakos lesz a számbani visszaesés, ha megfelelően végzem az ásást? A talajlazítás miatt jobban behatolhat a víz a talajba, ami szintén nélkülözhetetlen a mikrobiális élet számára. Az ásás lehetővé teszi azt is, hogy szerves anyagokat (pl trágyát vagy komposztot) és zöldtrágyát juttassunk a földbe. Csupán annyit kérdezek: bizonyos-e hogy nem csak időszakos visszaesés történik? Ha trágyát (bármilyet), levegőt és vizet juttatok a talajba ásással, majd elgereblyézem és mulcsal takarom, védve az eróziótól, akkor bizonyos-e, hogy a pillanatnyi visszaesést nem követi majd hirtelem talajélet robbanás? Ami akár meghaladja a nem ásott, tömörödött talaj mikrobiális életét? Bizonyos-e, hogy egy levegőtlen talajban több lesz a talajélet? Figyelembe veszi-e az elmélet a kerti talajok sokszínűségét? Ha igen, akkor miért levegőztetnek ásóvillával a no-dig kertekben? Szerintem akkor, amikor ezt egybehangzóan kijelentik, akkor a klasszikus ásást veszik alapul: ősszel felásom, aztán hagyom tavaszig szétfagyni a rögöket. Vagy a mezőkön a mélyszántást, ami ugyanígy történik. Végezetül, a víz , a levegő és a szerves anyag mellett a mikrobiális élet akár több százszorosa lehet a növényi gyökerek környékén. Sekély talajmozgatás esetén (ásás) vethetek zöldtrágyát, pl mustárt, lóherét, zabot, retket, sok sok száz gyökérrel átszőve a talajt. Minden gyökér körül több százszorosára növelve a talajélet. Mélymulcs esetén is lehetséges? A videókban nem láttam erre sem utalást. Én nem látom annyira ezt fehér-feketének, mint a legtöbb ember. Találtam sok tudományos elemzést arról, hogy no-dig versus klasszikus mélyszántás vagy ásás. De sajnos olyat nem, hogy no-dig versus ásás trágyázással, talajrendezéssel, sekélymulcsos takarással és zöldtrágya alkalmazásával. Pedig szívesen megnéznék egy ilyen tudományos kutatást.

[@nagymesterb111]

Én 2021-ben kezdtem el kertészkedni (úgy, hogy addig nem értettem egyáltalán miért is csinálnak kertet az emberek és miért nem veszik simán a zöldségeket gyümölcsöket), miután láttam hogy egy évben hány zsáknyi zöld "hulladék" került a kertünkből elvitelre, és a kis komposztdomb közepén milyen fekete arany "termett". Én csakis nodig módszerrel csinálom, már az elején tudtam, vagy így vagy sehogy! Persze ásást nem lehet teljesen elhagyni, így van/lesz 3 részleg a kertemben, egy évelő részleg, egy ásás nélküli egynyári részleg és egy "ásásos", ergo gyökérnövényes részleg. Ami biztos nem működik, azt már láttam édesanyámtól, kb 2 évtizede még szép vastag paprikák termettek, meg minden szép volt, de most már a szokásos háború által emberekre "tuszmákolt" technika végett (forgatás, talajfertőtlenítés, műtrágyázás), 4-5 centis paprikák termettek. Míg az én első éves nodig részemben (~5-10 cm komposzt az összetömörödött föld tetejére még előző ősszel) olyan gyönyörű spenótok nőttek, hogy csak na(aztán persze 4 hónapos aszály miatt ott is akadtak problémák, hidrofób lett a talaj mindenhol is). Mindenhonnan gyűjtöm a szerves anyagot, szomszédoktól a kirakott leveleket, saját házból már másfél éve 1 deka szerves anyag sem került kukába / elvivős zöldhulladékba, még munkahelyen is gyűjtik nekem a kávézaccot banánhéjakat stb. Ami eléggé undort vált ki az emberekben, és valószínűleg nem lehet egy igazi permakultúrás kertet sem készíteni nélküle, az a vizelet használata. A legolcsóbb és legelérhetőbb nyersanyagforrás, amit mindenki lehúz (ivóvízzel) a wc-n. Idén én ezt fogom teszteni (többek között), két terület, mindkettőn komposzt, az egyiket hígított vizelettel fogom locsolni kéthetente/havonta, a másikat sima vízzel, van egy tippem, hogy melyik lesz a nyerő.

[@Balumacci]

Az ásás is lehet környezet barát! Az a neve,hogy talaj lazítás! Tehát nem forgatjuk meg a földet.

[@Kisvakondkert]

A kérdés az (és erről szólt a videó), hogy az ásás-e a kulcs a föld megőrzéséhez és javításához, vagy a komposztálódó takarás? Ha ások és azt takarom komposztal vagy mulcsal, akkor szükségszerűen rosszabb lesz-e a föld? Ha bakhátat készítek és azt takarom, az miért jó és, ha ások és takarom, az miért nem? Nem vitatom, hogy így van. De miért van így? Miért lenne így? Ezek a kérdések. Ha máshonnan hozok komposztot vagy más szervesanyagot, az a jó út? Fenntartható megoldás? Ökológiai megoldás? Csak Isten tudja hanyadik alkalommal ismétlem ezeket el itt a megjegyzésekben. Valamiért mindenki arról akar meggyőzni, amit nem tettem fel, mint kérdés 🙂

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@Thekoma23]

Szép és jó ez a mélymulcs. Próbáltam iszonyat meló és 200 ezer Ft minimum. Trágya 3,5 tonna 30 ezer Ft, ami semmire nem elég, 1 körbála 6ezer Ft.... Szóval egy vagyon.

[@vargaerzsebet6611]

Én még nem láttam, hogy a gabonaföldeken kinthagyják a szalmát. A földekről mindent letakarítanak az utolsó szalmaszálig stb. és felhasználják. Én a komposztot komposztáló üzemből hozom.......ahol a kerti és a konyhakerti hulladékokat használják fel.

[@Kisvakondkert]

🙂 A videóban olyan kérdésekről beszéltem, melyek az ásást, mulcsolást érntik. Valamiért kaptam sok sok megjegyzést, de ezt a témát egyik sem érinti. Amit ön ír, az nagyjából alátámasztja azt amit az ökológiai lábnyomról beszéltem.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@robertolah3201]

Ennyi badarságot ritkán hordanak össze egy videóban. Csak néhányat említve: a Hortobágy területe szerinted 82000km2? Melyik Hortobágyról beszélsz? Mert ami Magyarországon található, az 1700km2. Ez ugye majd az ötvened része az általad említettnek. A Hortobágyról szóló mese többi része is vészesen sántít. Kicsit jobban oda kellene figyelned, hogy ekkora hülyeségek ne kerüljenek ki a kezeid közül. Bocsi

[@Kisvakondkert]

A videót javítani nem lehet. Ezt már leírtam itt megjegyzésben kb 50 alkalommal olyanoknak, akik szoktak olvasni. Ön azért nem tud róla, mert nem tartozik ebbe a csoportba. De persze ezt is biztosan jobban tudja, hiszen látható módon mindent jobban tud. A videóban egyetlen egy szó hagzik el tévesen, ami egyszerű nyelvbotlás: 82000 hektár helyett négyzetkilométer buggyant ki. Ezt leszámítva a videó minden szava hibátlan. Egyetlen ferdítés vagy alaptalan kijelentést sem tartalmaz. Másrészt: hülyeséget írt a megjegyzésben, ugyanis "néhányat" mondott, de egyetlen egyet írt le. Jobban kellene figyelnie, hogy ekkora hülyeséget ne írjon le! Ez így az éterbe hajítva vagy magyartalan, vagy csak egyszerűen hülyeség. És mielőtt újabb otromba beszólást gépelne be tájékozatlansága, hatalmas alaptalan egója és faragatlan megnyilvánulási kényszere miatt (ami egyébként úgyis csupa badarság és hülyeség lenne, mint ez a pár gyöngyszem itt fentebb) javaslom, hogy olvassa el a megjegyzéseket. Megspórolja vele a gépelést, a válaszom pedig az internetről tanult NAGY IGAZSÁGOKRA ott lesz már leírva.

[@istvanbuzas3036]

Ez is zsigerbeszéd volt. A saját rossz gyakorlattal szembenézés értetlenkedést okozhat. Én azt látom,hogy a szomszédom ősszel fel talajmarózza a kertet tavasszal meg földet hozat rá, hogy az elfújt földet pótolja. Nekem meg ezzel kapcsolatban vannak kérdéseim. Jelenleg aki szalmát vesz a mélymulcshoz, az nem úgy veszi meg hogy egyébként az ott maradt volna a földön. Tehát a mélymulcs nélkül is bebálázzák. Azonkívül a komposzt pl nekem egy iskola és egy óvoda kertjeiből gyűlik össze, amit ha én nem vinnék el akkor a szeméttelepre kerülne. Nemrég rendeltem meg a takarónövény mixet a gyümölcsfák alá, amit júliusban lekaszálok komposztanyagnak és a helyét beültetem őszi keverékkel.

[@Kisvakondkert]

🙂 Nem, nem volt az. Igen jól átgondolt, higgadt beszéd volt. Én mulcsolok, zöldtrágyát vetek, trágyázok és komposztálok. Igyekszem védeni a földet. De, ha valaki azt mondja, hogy az ásás miatt elpusztul a talajélet, a mulcsolt, tragyázott és zöldtrágyázott földben, akkor engedje meg nekem, hogy feltegyem a kérdést: miért? És, ha valaki azt monja, hogy ásás helyett, ha bakhátat készítek, az már nem öli meg, akkor had kérdezzem újra: miért? Ez nem zsigerbeszéd és ezt ön is tudja. Mint ahogy azt is jól tudja, hogy nem lehet hosszútávú megoldás az, hogy a bálákat a jövőben is behozzuk. És bizony az sem lehet hosszútávú megoldás, hogy "vásárolj X köbméter komposztot". Tudom, hogy ezeket mind érti és tudom, hogy jól tudja azt is, hogy ez nem fenntartható.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@janosszabo3261]

Megoldás,az ásó🤣✌️

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@sl8844]

Okszerűen adott helyzethez kell alkalmazkodni Magyarországon a magyar földekhez . szerintem !

[@cserjesandras9038]

Minden elismerésem, egy kis pontosítás, a Hortobágy területe: 284,6 km².

[@adamcsillag6058]

Hú ezek nem így vannak. Kipróbáltam legelőn összehúztam kaszált füvet ezekből csíkokat építettem 2 tesztzónám van kb 5x10-esek. 4-5 csík kb 70cm vastag. 3 év alatt bomlott le. (ez csak szárazanyag volt nem komposzt). A nedvességmegtartó képessége miatt nagyon zöld és magas fű nőtt ki rajta. Mégtöbb nedvességet tartott meg és árnyékolta a nem letakart részt is. Közben a szén megy a földbe + a cukrok a napenergia miatt. Minél magasabbrendű növények vannak annál jobban termelnek --> nő a talajban az élet ez nem egy 0 végösszegű játszma! A Nap meg élőlények miatt +ba vagy. Az lett az eredmény hogy ahonnan elvettél ott is több lett az élet - tök pluszba vagy és tévedsz: az égből potyog szó szerint!

[@adamcsillag6058]

A talajlazítás azért van mert van egy baktérium/gomba arány, a talajlazítással vagy szántással a gombaszálakat téped szét így a baktérium felé viszed el a földet. A gabonafélék(kalászosok) a baktériumban gazdag talajt szeretik. Pl a fák erdők helyzetében ez a gombával dominált talaj felé megy el. A gyomok általában szintén baktériummal dominált talajt kedvelik + teljesen más a nitrogén ciklusuk, meg mindenfajta körciklusuk. Ezért erdőben pl teljesen más "gyomokat" találsz általában semmilyent. Ezt nagyjából itt keresd: bacteria fungi ratio Ez nem annyira találgatós eléggé ki van kutatva. Ezt a nőt érdemes figyelni: Dr. Elaine Ingham. Azt nem tudom Magyarországra miért nem jutott el még a tudás, majd egyszer talán. Lehet már valaki tudja csak Youtubon nincs fent magyarul. Azért szégyen.

[@adamcsillag6058]

Hogy mondjam az élet életet generál, tehát sokkal jobban megéri valamit összehúzni mint szétteríteni: nedvesség, hőcsere, baktériumok, gombák. Így minden elkezd felfelé lépkedni és a mellette lévő rész is javul. A komposzt is így működik ha nincs megfelelő nagyság - más a lebontás és a tápanyag nagy része gáz formájában távozik. Az sem mindegy milyen komposztot csinálsz mert attól függ milyen növényhez - ha valami évelőshöz akkor erdei talajt szimulálsz ergó fakéreg/falevél - ha fűféle: búza/kukorica akkor fűből. Van átjárás csak ilyenkor jönnek a betegségek. Tehát azért nem mindent tudsz mindenhol termelni, minden növény a saját környezetét szereti és építi ki a megfelelő társ élőlényekkel. Tulajdonképpen a növények tartják az állatokat. Egészséges talaj -> egészséges növény. Pl a kukorica tud olyat hogy a levéltetveket érzékeli és egy cukorsokkot küld rájuk amiben felfordulnak (ez az emésztőrendszerük miatt van, nem tudják abbahagyni a táplálkozást és cukormérgezést kapnak). Általában van erre egy vizsgálat asszem refraktométerrel mérik a növény egészségét mutatja. Hú nagyon sok az irodalom nem írom végig de azért ez bonyolult is meg nem is és nálam sokkal jobban el tudják ezt mondani. Főleg mikrobiológusokat keress. Ez a nő pl nagyon durván adja akit már említettem onnan szépen el lehet ugrálni a többiekhez Dr. Elaine Ingham.

[@Kisvakondkert]

@@adamcsillag6058 Ez mind így van, de én nem erről beszéltem. Az ásás káros voltáról, a szervesanyagok kertbe való importjáról beszéltem. Arról, hogy ezek a módszerek mennyire fenntarthatóak.

[@adamcsillag6058]

@@Kisvakondkert Én is arra próbáltam válaszolni :D - Megpróbálom akkor példával: Van ez az 50m2 vagy 500m2 tökmindegy: Most nem tudom a talajt, de igazából mindegy, nincs hozott anyag. Mindent letarolok rajta (mármint fűnyíró legalacsonyabbra) talán csak a járómezőt hagyom a csíkok között zöldnek. Egy csík 70-80cm lesz járda 40cm(az egy fűnyíró) a következőn a termőrétegét is leszedem és ráteszem az egyikre ott akkor megdupláztam a termőréteget (kb 10-15 ig megy a fű). Most ezt érdemes beleásni elkeverni és a végére hagyni egy finom mondjuk 3cm termőréteget a tetejére. Akkor van egy laza termőréteggel megemelt (bakhát) erre a nyírt fűvet kiterítem az is 3cm - ha marad még fű akkor az nem megy rá hanem külön felhalmozom ezt is - ebből 1 hónap alatt komposztálok. Akkor van egy tök jö csíkom amiben már most egész jól tudok termelni és van egy ami csupasz föld. Ezt bevetem fűvel az elég igénytelen nem lesz belőle túl nagy cucc, de igazából nem érdekes ebbe ások lyukakat amibe azért ültethetek valamit mondjuk 30cmx30cm - ide nagy levelű/és vagy futó igénytelen növényeket teszek ezek fogják itt a talajt takarni (meg valamennyire fenntartani a talajban lakó élőlényeket - nagy pusztulás lesz azért), és még zöld tömeget is adnak - szintén nem érdekes mennyi termés lesz. Viszont a másik oldalon nagyon tuti lesz a dolog és megtervezett vetésmintákkal itt szépen tudok termelni már az első évben is. Ami nem kell szintén komposztdomb. Aztán ha elég sok komposztom felgyűlt kb 2. év most ezt a tarlót építem és itt ásom be az egészet és keverem el. Utána többet nem ások, csak rakom rá a talajt. Tehát nincs hozott anyag, ha van még valami fadarab botocskák azt is mindig belehajigálom. Itt is ott is lesz élet, és megéri mert pluszba leszel, ráadásul az első éved is elég jó - ott annyival több lesz ami megcsinálja a másik oldalt is. Ez az évi 1cm az nagyon lassú. Persze így meg sok munka. Nagyon nem lehet megúszni vagy ez vagy az. Szerintem a Gyulai Iván módszere nagyon lassú, itt már az első évben van kb 40cm féljó telek-fele és semmi a másik felén (azért ott is lesz növény, tehát hiába vettél el mindent onnan mégis nő majd valami). Ha az emberi vizeletet is beleszámoljuk ami nagyon sok 3 nap alatt megtelik a 10 literes vödör (legjobb nitrogénforrás) - akkor azzal is lehet locsolgatni (hígítva) - bár ez most nem tudom hozott anyagnak minősül, de jobb mint ha a folyóba kerülne. Ha nem így jársz el nincs elég anyagod és ha még hozatsz is akkor is lassú és így függetlenül attól mikor kezded rögtön termelsz, az 1 év mire valami. Utána már lehet építgetni a mélymulcsot de az elején nem működik.

[@adamcsillag6058]

Tehát most nem azért ásol hogy csak áss, hanem talajszerkezetet változtatsz. Utána meg nem ásol mert az ásással tönkreteszed a már kialakult gombafonalakat és kapillárisokat. Ha nem adsz bele plusz anyagot akkor csak jobban betömörödik úgy szerintem nem érdemes ásni, egyébként a szántás is ezt szolgálja csökkenti a gombák részarányát. Akkora földön nem tudom mit lehet csinálni ott talán ez a vertikális szántás/takarónövény kombó lehet a legjobb - és talán komposzteák. Azt nem próbáltam. Tehát talán jobb ott is mint kicsiben úgy változtatni az arányon hogy mindegyiket növelem és nem visszaveszem a másikat mondjuk gombaölő szerekkel és/vagy szántással. Bár elég nagy terméskiesés lesz, ha nem csinálsz vele semmit - az a rész passz.

[@vityuu]

Kedves Kisvakond! Reagálnék én is pár dologra, ahogy többen mások is. Az 1-2 hektár "kifosztásáról" úgy beszélsz, mintha a mélymulcsolókon múlna az, hogy a megtermelt búzát elviszik a malomba, a szalmát meg bálázzák és eladják. Nem a mélymulcs "divatossá" válása óta kezdték el a szalmát bálázva elvinni. :D Szerintem sosem arról volt szó a mélymúlcsolási technológiában, hogy hogyan lehet a világot megmenteni, hanem az, hogy hogyan hívjuk segítségül a kertünkben a működő ökológiai rendszert azért, hogy olyan dolgokat neveljünk, ami egészségesebb, mintha nem így tennénk. Szerintem a komposzthagyó mélymulcs értelme ott van, ahol talajt kell építeni ahhoz, hogy termelni lehessen. Ha van normális talaj, szerintem felesleges 50-60 cm takarás, elég annyi, hogy ne fagyjon át a talaj télen. Olyan gilisztákat találtam most is a 10 centi falevél alatt, közvetlenül a fagyok után, mint egy-egy anakonda :D Az etika kérdése. Az erdőből elhozni a lombot nem etikus. Mert az amúgy ott maradna. Ha bálázott szalmát akarsz venni, akkor nem mész oda a szomszéd földbírtokoshoz, hogy kikuncsorogd a szalmát, amit amúgy otthagyna, és ezért neki majd műtrágyázni kell. Magától készíti el elvitelre a szalmát, sőt, meg is hirdeti eladásra. A komposzt, amit veszel, az nem az erdő leorvlevélgyűjtéséből van, hanem a "udvar tisztaságmániások" által kipakolt zöldhulladékból van. Azokból a levelekből, amiket ősszel mindenki olyan serényen kapirgál össze a fái alól, hogy a fáinak ne legyen jó. Kinek kedvez az ásásmentes technológia? Nekem vagy a földnek? Fordítsuk meg. Kinek kedvez a forgatásos technológia? Nekem vagy a földnek? Ezt a kettőt hasonlítsuk össze. Ha nem ásunk jobb a földnek ÉS szerintem jobb nekünk is, hiszen ha a földnek jobb, nekünk jobb. Ha ásunk, jobb nekünk, de biztosan nem jobb a földnek. A videóból hiányzik az a szempont, hogy ezekkel szemben milyen a forgatásos művelés. Holott a videó címe az, hogy ássunk, vagy ne ássunk. Egyetlen egy mondatot nem hallottam benne az ásás mellett, vagy ellen. Így nem igen derül ki, hogy ássunk-e vagy nem. Miért ássunk? Én egyébként az ásásmentes technológia mellett teszem le a voskom. Ősszel mulcsolok 10-20 centi falevéllel, amit a környéken élők gyűjtenek, mert nekik nem kell. Másod- harmadvetésben zöldtrágyát vetek főleg, ami megy a levelek közé. Nem kapálok, talaj mentén vágok. Most fogom kezdeni a második évem a kertben, ez nyilván nem nagy tapasztalat. Kíváncsi leszek, mennyi idő lesz, mire jó termés lesz ezen a kb 15 éve nem gondozott, begyepesedett területen. De most sem volt szörnyű a brutális aszály ellenére sem. Én ráérek, ahogy a tyúkoknak sem adok tojótápot, hogy minél hamarabb kitojják magukat, úgy a földet sem akarom üresre paszírozni minden év végére. Nem azonnal akarok mindent. Ezt sem kommunista, sem kapitalista szemlélettel nem lehet csinálni, én ökológiai szemlélettel próbálom (könnyű nekem, ökológiával is foglalkozó kutatóként).

[@Kisvakondkert]

Én értem, amit mond. Ön nem érti egészen, ami az én problémám ezzel. Ha valaki ilyen hosszan ír megjegyzést, azt jelenti, hogy indulatból teszi. Most kérem nyugodjon meg, amennyire lehetséges és válaszoljon a lenti kérdésekre. Próbálja egyenként és higgadtan megadni a választ. Röviden, csak az igen és nem szavakat használva, magyarázkodás nélkül. Tehát csak igen/nem. Idemásolom a kérdéseket, amit már lentebb leírtam egy hölgynek: Kérem mondja meg nekem, hogy a következő kijelentéseket hallotta-e már az említett két módszer kapcsán: "fenntartható gazdálkodás", "ökológiai megoldás"? Ha igen, gondolja át higgadtan (tényleg higgadtan, alaposan), hogy mit jelent a fenntartható és az ökológiai szó. Ha ezzel megvan, gondolja el, hogy mi lenne, ha a föld minden embere behordaná a portájára a természetből azt a néhány köbméter szervesanyagot. Ha a minden ember túl sok ahoz, hogy elképzelje, akkor csak képzeljen el mondjuk 10 millió embert fejben, ahogy viszi a kamionnal az anyagot haza. 10 millió megrakott kamionnal. Rendszeresen, minden évben. Ha ez megvan, képzelje el, hogy ön egy híres ember, akire hallgatnak és ha tanácsot ad, megfogadják. Divatos szóval élve, képzelje el, hogy ön egy híres influenszer. Mindamellett, hogy híres influenszer, képzelje el, hogy ön egy szószólója egy ökológiai intézetnek. Az a feladata, hogy megvédje a természetet. Elképzelte? Most tegyen fel magának egy kérdést: Mit hírdessek, mire buzdítsak másokat? 1. Mondjam annak a 10 millió embernek, hogy hordjanak kamionnal máshonnan anyagokat a kertjükbe évente? 2. Mondjam annak a 10 millió embernek, hogy változtassanak a kertész szokásaikon, használjanak komposztot, ha van otthon trágya, akkor trágyát, vessenek zöldtrágyát és takarják a földet, védve a szél, a nap, a fagy és a víz káros hatásaitól? Elemezze a kérdést türelmesen, higgadtan, mint ökológiai influenszer. Ne feledje, nagy a tét, mert ön egy influenszer. Hallgatnak magára az emberek. És most csak egyetlen szóban, kérem írja meg, hogy melyiket népszerűsítené? Kérem ne írjon regényt, magyarázatot, mentegetést, csak egyetlen szót válaszban. 1 vagy 2? Melyik verziót hírdetné? Melyiket próbálná terjeszteni az embereknek?

[@Artemispaint]

Erre nem is egy videóban ad választ Gyulai Ivan. A hektáros felületeken zöld/élő mulcsolás zajlik. A saját területére visszamaradt szlama nem elég ott semmire, ezért használnak talajtakaró növényeket, élőmulcsként.

[@Kisvakondkert]

Ez butaság. A saját területén visszamaradt szalma olyan szervesanyag, amit kivisznek a rendszerből. Mintha elhordanánk az avart az erdőből.

[@blindfuxi]

Hmmm.....időszerű téma, korrektűl megfogalmazva. ( környezetbarát a villanyautó? 🙂 ) É n kakukktojás vagyok, igaz a kertem, a gyümölcsössel 700 nm, a veteményes 100. A takarás, a szomszéd gyepkaszáléka, a munkahyelyemé (egy luxusszálloda pázsitja) a házam előtti nagy park, amit a városgazda nyír. Ez-sehonnan nem hiányzik. Komposztnak való, a konyhai pucolék, tojáshéj, zacc. Naponta egy nagy szemeteszsákkal akár. 4. éves a kertem. Tarackosagyagos ugar volt. Gyulai Iván módszerével-na az "Öregnek" sem volt egyszerű az útja :-) 17 év kisérletezése áll mögötte. És sokaknak nem jött be. (Tanyasi barkács remek csatorna, szegény nem jutott á-ból-b-be :-( Hosszú folyamat. Én-nem tudok-nem is akarom megválaszolni a felvetéseidet. A saját tapasztalatom-hogy lett 30 cmes humuszom, télen élet van a földben, giliszták, ragadozó rovarok. A gyomnyomás kicsi, és könnyen eltávolitható a laza talajból. Igényel földmunkát. Lazitani kell. Ásóvillával-de az én kiskertembe a sima villa is jó. És néha kapálok, gerebjézek. Ez-nem cáfolata az általad megfogalmazottaknak, és nem is általános. Sőt...roppant érdekesek az érveid. A környezetbarát nagygazdaságok, takarónövényeket használnak. (olajretek, zab, lóbab, mustár, vöröshere, stb) és a szártöveket betárcsázzák. Berente Antal videóit érdemes megnézni. (vagy a fenntartható visszafejlődés csatornát) A Démétér biosystem sokszor tart online előadásokat, náluk sokféle-kiskerti is-takaró mix van, rendelhető. (nem is drága) A mélyszántás, borzalom. A föld kimerül, a takaratlan föld errodálódik. Rengeteg műtrágya, és vegyszer hasznosul. Javarészt-nem is menne másképp. A kérdés, meddig bírja a föld.Szeretem a kisokos videóidat, különösen a palántázósakat, mert ebben nagyon kasu vagyok. Nagyra értékelem, hogy konkrét tapasztalatokat osztasz meg.Talán-ezt nézd meg, lehet választ ad valamennyire. (A legborzalmasabb-amit Te is felvetsz-a szalmát, teherautókon, nagy távolságra szállitják-égetni-energiát előállitani) kzbin.info/www/bejne/n2eUgHuXi7ebn9k

[@mtzmtz82]

Én ősszel a vetendő sorok helyèn árkot csinálok és bele szórom a trágya pellettet,utána vissza temetem.vetés előtt a laza sorok helyèt megnyitom és mehet a mag bele.

[@ilona1866]

Azon kívül nem értem a dilemmát. Gondolkodó ember , nem keveri össze a kezét a lábával,a fülét a szájával ,mert tudja hogy az mind más feladatot lát el. Na hát ez a különbség a területek között is meg van , más a termő terület ,más az ősgyep( hortobágy ) és más a legetes erdő. Vagyis a fazon és a szezon is más.

[@uborka1956]

Egyetértek azzal a gondolattal, hogy lehetőleg ne vigyük el a területről az ott keletkezett mulcsnak való növényi hulladékot, hanem ott helyben használjuk fel. Persze ha kis területen intenzíven akarunk termeszteni, akkor már kénytelenek vagyunk a másutt termett mulcsnak valót összegyűjteni.

[@Kisvakondkert]

Biztos így van? Mármint miért ne lehetne megtermelni azt a szervesanyagot helyben és beásni vagy komposztálni? Illetve mi van az alapkérdéssel: miért ártalmas az ásás, ha letakarjuk mulcsal? Miért nem ártalmas a bakhát, ha letakarjuk mulcsal?

[@uborka1956]

@@Kisvakondkert : Az ásással az a baj, hogy felforgatjuk a talajt, és a mulcs a föld felszínéről a föld alá kerül. Állítólag ilyenkor a már kialakult talajéletet tesszük tönkre és kezdődhet megint kialakulni. Lehet ásás helyett lazítani, ahogyan például a gyeplazító is dolgozik. Mélymulcsnál az lenne az egyik nyereség, hogy nem kell sem ásni sem lazítani, mert a talajban élő lények a mulcs fedésében maguk lazítják a talajt. A bakháthoz nem értek.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@ilona1866]

Értem én a rablás gondolat menetét, de ha aratás után körbe járod m.o.megtapasztalod,hogy a földek kopaszak,mert mindent letakarítanak róla lásd nagyüzemi mezőgazdaság ( búza ,szalma,de a kukorica szár és a többi),akkor én miért ne használnám a saját kiskertekben?

[@Kisvakondkert]

Ennyi üzenetet talán még senki sem írt soha. 🙂 Ha ennyi időt ráfordított, akkor úgy érzem illendő lenne válaszolnom. Kérem mondja meg nekem, hogy a következő kijelentéseket hallotta-e már az említett két módszer kapcsán: "fenntartható gazdálkodás", "ökológiai megoldás"? Ha igen, gondolja át higgadtan (tényleg higgadtan, alaposan), hogy mit jelent a fenntartható és az ökológiai szó. Ha ezzel megvan, gondolja el, hogy mi lenne, ha a föld minden embere behordaná a portájára a természetből azt a néhány köbméter szervesanyagot. Ha a minden ember túl sok ahoz, hogy elképzelje, akkor csak képzeljen el mondjuk 10 millió embert fejben, ahogy viszi a kamionnal az anyagot haza. 10 millió megrakott kamionnal. Rendszeresen, minden évben. Ha ez megvan, képzelje el, hogy ön egy híres ember, akire hallgatnak és ha tanácsot ad, megfogadják. Divatos szóval élve, képzelje el, hogy ön egy híres influenszer. Mindamellett, hogy híres influenszer, képzelje el, hogy ön egy szószólója egy ökológiai intézetnek. Az a feladata, hogy megvédje a természetet. Elképzelte? Most tegyen fel magának egy kérdést: Mit hírdessek, mire buzdítsak másokat? 1. Mondjam annak a 10 millió embernek, hogy hordjanak kamionnal máshonnan anyagokat a kertjükbe évente? 2. Mondjam annak a 10 millió embernek, hogy változtassanak a kertész szokásaikon, használjanak komposztot, ha van otthon trágya, akkor trágyát, vessenek zöldtrágyát és takarják a földet, védve a szél, a nap, a fagy és a víz káros hatásaitól? Elemezze a kérdést türelmesen, higgadtan, mint ökológiai influenszer. Ne feledje, nagy a tét, mert ön egy influenszer. Hallgatnak magára az emberek. És most csak egyetlen szóban, kérem írja meg, hogyan döntene. Kérem ne írjon regényt, magyarázatot, mentegetést, csak egyetlen szót válaszban. 1 vagy 2? Melyik verziót hírdetné? Melyiket próbálná terjeszteni?

[@ilona1866]

@@Kisvakondkert egyiket sem

[@annajoo5462]

Erdokertek a megoldas.

[@agnesdiczko555]

Kedves, Iván elmondja az ő területe köves Azt is elmondja nagy az imput, de amúgy termés képtelen területre vitte Azt is elmondja 5 bála kell Meg lóalom !! A mély mulcs 20cm szalma,villalaza, 25 cm 24 órás lóalom,15-20cm szalma . Ebből lesz mélymulcsot Lazutja a talajt táplálja és minden évben a képződött humusszal kevesebb a bevitel. De ha a talaj nem köves a jó 20-25 cm humuszos talaj gyorsan kialakitható No Till annál használnak talaj lazító vetemény, melyet terminálok kell Nézz utána ez most kicsit olyan volt mint aki csak hallottam valamit távolról, és arról szakért Nekem a kert eleje mély mulcs a vége mintill.

[@Kisvakondkert]

Szuper, de mi köze van ezeknek a kérdésekhez?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@agnesdiczko555]

@@Kisvakondkert a videót nézve válaszoltam 15 báláról beszél ami amúgy 5 bála .stb stb

[@agnesdiczko555]

@@Kisvakondkert az videó címének,a kérdésére,az utolsó mondatban ott van ...... Mi nem ásunk, nem kapálunk, nem szántunk, csak max tárcsázás.... Én nagy szerelmese vagyok a mélymulcsnak én a notill-nek

[@Kisvakondkert]

@@agnesdiczko555 Mindenképpen jó kertépítő megoldás. Ez vitathatatlan. Ha ilyen címen ismertetnék és ismernék, a második kérdésem fel sem merült volna. Egy biztos, ha én ökológus volnék, és egy ökológiai intézetben dolgoznék, akkor olyan módszert népszerűsítenék, ami ökológikus és fenntartható. Az ásással kapcsolatban is jogosnak tartom a kérdést, amit feltettem. Nem hiszem, hogy maga az ásás okozna komoly gondokat. A mikrobiális élet folyamatos vízellátást és levegőt igényel, ami tömörödött talajon nincs jelen. Olvastam jónéhány kutatást arról is, hogy a mikrobiális élet a növények gyökere körül halmozottan van jelen és szaporodik, míg a gyökerek hiánya esetén csökken. Ez az egyik oka annak, ami miatt nem vagyok meggyőződve arról, hogy ha például összehasonlítanánk egy mélymulcs alatti talajéletet és egy felásott, gereblyézett, eróziótól mulcsal vedett, zöldtrágya növényekkel bevetett talajt, akkor az ásásmentes nyerne. A "nem ásunk, max tárcsázunk" azért mosolyra húzta a számat. 🙂

[@ilona1866]

Következő a zöldfű a házkörüli udvari gyepből, mert gondolom nem köves, vagy betonos az udvar egéssze, és zöld még a metszés nyesedék,,illetve a komposzt

[@PappPeter]

Én a szomszédból hozom a csirkekakát (ami kukába menne) és falevelet füvet, amit szintén dízelessel vinnének el. Saját háztartásból mindenféle komposzt, munkahelyről kávézacc (ami szintén kukába menne). Sajnos anyósomat nem sikerült beidomítani, higy a komposztot külön gyűjtse, de még nem adtam fel...

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@PappPeter]

@@Kisvakondkert én olyan anyagot hozok, ami a szeméthegyet növelné. és sajátot.

[@csabaczirjak8410]

Jó estét. Kicsit javítanék a számításain mivel én mezőgazdaságban dolgozok mint főállású őstermelő. Egy szalmabála ált 3.5-4.5 mázsa körül van. És ált 10-15 bála körül ad egy hektár föld szalmát. Bár most divatba jöttek az alacsonyabb szalmával rendelkező fajták. Mivel az nem tud annyira megdőlni. Pl vihar miatt, belekavar a szél . Ha ledől nem tudja a kombájn felszedni. Illetve állatot lassan már faluban sem látni így sokaknak felesleges műtrágyáznak inkább. Valamint még a hortobágyos számításra csak felvetés h Magyarország területe kb 93000 négyzetkilométer. Szerintem a 82 kicsit sok inkábn 8200 de azt sajnos nem tudom fejből. Nagyon tetszik ez a videói sokmindent tudok belőle tanulni 😉 .

[@Kisvakondkert]

Lentebb már írtam, hogy téves mértékegységet mondtam a videóban. 82000 hektár. Köszönöm az infókat a bálázás jelenéről.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@csabaczirjak8410]

@@Kisvakondkert Jó napot! Végignéztem a videót jó lett teljesen egy állásponton vagyunk. Ezt a mezőgazdaságban no-till termesztésnek nevezik. De amit ön is említett videóba h dupla annyi vegyszer felhasználásával. Hát az már aztán sokkal barátibb 🤔 . Illetve van aki szerint már talajlazítózni is lehet no-till-nél alkalmazni. 40 aranykoronás földbe lehet működik ezt nem vitatom .(nagyapám ezekre régen azt mondta ha nem felejtenek el vetni akkor aratni fognak rajta ) Mondta az úriember a videójában h kevesebbet 10-12 tonna kukoricát termelnek. Itt Hajdú bihar ,,vár"megyében sárrét területnél bukfencet is vethetnek akkor se terem 10 tonna termés. Kötött talajok vannak 20-25 aranykoronás legtöbbje. Én személyes véleményem szerint nem a földforgatásnak van óriási jelentősége hanem az irdatlan mennyiségű műtrágyának ami tönkreteszi a földeket. Régen elég volt 1-2 mázsa. Most már 4-5-6 mázsa. Ebben kellene megoldást lelni. Másik tegyük fel jó elhagyjuk a műtrágyát és lesz harmadannyi termés. Valószínűleg magasabb lesz az ára kínálat-kereslet miatt . Érdekes amíg 1. Vagy 2.ik(nem tudom fejből sajnos ) világháborúnál egy tudós nem találta fel a műtrágyát addig nem volt gond. Jóformán az emberek része mezőgazdasággal foglalkozott illetve állattenyésztéssel. Volt szerves trágya szórták az emberek szét a földekre. Csak akkor 25 mázsa búza termett most már 60-80-100 mázsás termések vannak. De ha 25 mázsát termelünk az full deficit már vetőmag ,vegyszer, üzemanyag ,gép amortizáció stb stb.

[@Kisvakondkert]

@@csabaczirjak8410 A vegyszerek mindenképpen ölik, ez nem kétséges. A mélyszántás is minden bizonnyal rontja a talajt. Abban, hogy az egyszerű ásás is ezt okozza, ha utána mindjárt elgereblyézem és lefedem, ebben már nem vagyok biztos. Én a folyamatos takarásban hiszek. Ne érje a földet a nap, szél, fagy, eső direkt módon. Takarja mindíg mulcs, növény, valami. De lehet, hogy tévedek.

[@ilona1866]

A kórokozók és a betegségek ellen a növény társítás segít

[@ilona1866]

Kedves a M.o.90 százalékáról évtizedek óta behordják a termênyt és a szárakat is, miről beszélünk ? Amerika területén is emiatt egyre nagyobb valamikor termő terület sivatagosodik el .

[@kovacsgyula9507]

Kedves Kisvakond! Számos félreértés van abban, amit mondasz. Sajnos a szalmát szinte mindig bálázzák és lehozzák a szántásról, ha kell, ha nem. Évente több 10-100 nem tudom hány ezer szalmabála rohad meg használatlanul. Ez nem a kiskert tulajdonos hibája, hanem az agronómusé. Valóban jobb lenne beforgatni, ami javítja a talaj szerkezetét és még a tápanyaggazdálkodásban is szerepe van. Kiszámítható, hogy a következő évben mennyivel kevesebb műtrágya kell. Mégsem használják, pedig tanítják, legalábbis 20 éve még tanították. Szerintem jobb ha a kertembe viszem a bálát, minthogy a szántóföld szélén rohadjon meg pár év alatt. Nem kell minden évben 50-60 cm, csak kezdéskor, ha nagyon rossz a talajod. Ha már elve jó, akkor kevesebb is elég. A további években sokkal kevesebb kell. Nem az ásás a kulcsszó, hanem a forgatásmentes talajművelés a helyes kifejezés. Bakhát készítéshez nem kell ásni, mert itt nem a talaj átforgatása a feladat. Kapával is megoldható, a talaj egy részét áthelyezed. A Hortobágy jelenlegi formája nem több ezer éves, max. 200-300. Nagyrészt emberi tevékenység hatására alakult ki. A szikeseink kb. 90%a is másodlagos. A folyószabályozás (ami ökológiai katasztrófa volt) egy sokkal magasabb biomassza termelésű terület volt az Alföld. A jelenlegi arid (száraz) sztyeppi klimatikus körülmények között a humusz felhalmozódás sokkal lassabb, főként ha a már említett mezőgazdasági művelés van rajta. Egy extenzív gyepen is van felhamozódás, de ilyen rövid idő alatt (200-300) év ne várjunk sokat. Honnan lesz zöldhulladék? Még a falvakban is bezsákolják műanyagba a levágott füvet, hogy zöldhulladéként elvigyék... Kérd el a szomszédoktól... Ezek a módszerek nem grammra kimért receptek, hanem szemléletmódok. Mi 40 éve is komposztáltunk, csak nem így hívtuk. A kert sarkában helyeztük el a krumplihéjat, almacsutkát, levágott füvet, stb. Ez évi 1-2 m3 komposzt + 3-4 évente pár talicska kacsatrágya. Semmi hókusz-pókusz, csak 400 nm-en minden megtermett. Májusban még saját krumplit, répát, hagymát ettünk. Régen azért nem volt gazos a búza, mert magasabb volt. A mostani alacsony búza az intenzív termesztéstechnológia eredménye, mert ilyen kell a kombájnnak. De ahogy Lin-Csi apát mondta: ha rám hallgattok, azt csináltok, amit akartok. Köszönöm!

[@Kisvakondkert]

Nos, számos félreértés van abban, amit olvastam. A szalmát lehozzák, írja. Egy kérdésem lenne. Mi egy ökológiai intézet feladata (jelölje meg a helyes választ): 1. Minden erejével azon dolgozni, hogy ez ne történjen meg. Fenntartható megoldásokat hírdetni. 2. Olyan módszereket terjeszteni el, melyek nem fenntarthatóak és ökológiai szempontból megkérdőjelezhetőek, azt sugallva mégis a nyilvánosságnak, hogy fenntarthatóak és ökológiai szempontból helyesek (egy szót sem említve a módszer hátrányairól). Ha a kettőből úgy kellene egyet választani, hogy ne kelljen magyarázkodni, akkor melyikre voksolna?

[@kovacsgyula9507]

@@Kisvakondkert A 3. válasz a helyes. Egyébként nem az ökológiai intézet feladatáról írtam, hanem a felvetésekre reflektáltam. Ha jól értem, akkor a szalma lehozását nem tartod helyesnek. Ezt a mezőgazdasági oktatás sem tartja helyesnek, mégis csinálják. 100 éve modják, akkor még híre sem volt ökológiának. Szóval egyértelmű, amit mondasz, ez nem vitás.

[@istvanfarago6542]

Én a saját földemen növő fűből készÍtett mulccsal trágyázom a kertemet .

[@Kisvakondkert]

Szerintem ebből kiindulva kellene tovább építeni, javítani.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@ilona1866]

Édes lelkem a hortobágy területe levéltetvek van 😀

[@ilona1866]

Jó is az mikor a telefon okosabb, mert az eredeti gondolat az volt ," ősgyep van a hotobágyon"

[@ilona1866]

Remélem néhány kérdés más megvilágításba került ,esetleg válasz is ad.Összegezve a test tagjainak is más más a feladata ezért a különböző területeknek is más más a hasznosítása. Hogy ki melyiket alkalmazza, legyen egyéni megoldása,igen pártoskodás nélkül !

[@nimrodrozsa6897]

Kedves kisvakond. Ha jelenleg mindenhol átálltak volna már a szántás nélküli módszerekre, akkor jogos lenne a kérdésed. De mivel Magyarországon még nagyon kevés helyen hagyják kint takarásnak a szalmát, hanem amúgy is elhozzák onnan, ezért nem ártasz senkinek ha megveszed, mivel eredetileg sem tervezte a gazda otthagyni. A Hortobágyon legeltetés történik. Ezért nincs humusz szerintem.

[@Kisvakondkert]

Az más, erre nem gondoltam. 🙂 Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy egy ökológiai intézet ökológusa ezt kell népszerűsítse és nem kell említést tennie a népszerűsítő videókban ezekről a szempontokról. A Hortobágyon csak igen kicsi területeken történik legeltetés. Nem mellesleg, amit egy marha megeszik, az nagyrészt helyben visszakerül a földre. Azért nincs humusz, amiért általában: szikes a talaj és nincsenek meg a környezeti feltételek. Éppen úgy, ahogy Ady Endre "magyar ugarján" sincs fekete föld. Sőt, a végtelen orosz sztyeppén sem. Ha belegondol, akkor rájön, hogy az emberek azért hiszik azt (amit ön is), hogy a fekete földhöz csak annyi kell, hogy ne legyen ásva, mert ezt sugallják az igen egyoldalú bemutatások, melyekbe úton-útfélen belebotlik. Mindenki fogékony a természet védelmére. Én is az vagyok. De ettől még vannak kérdéseim és kételyeim.

[@gyulalakatos4833]

A MEGOLDÁS az lenne, hogy ahol a ZÖLD HULLADÉK keletkezik, az ott kerüljön felhasználásra. Nem ETIKUS onnan elvitetni. Az ne hulladék legyen, hanem komposzt.

[@Kisvakondkert]

Bingó! Ahol pedig nincs, ott lehet gyártani. Zöldtrágyázással.

[@annajoo5462]

A kiskertekben otvozzuk az oszes modszert otvozve ahogy nekunk van lehetosegunk.

[@KrisztinaBuda-wg9ck]

Ötlet morzsáim vannak. nem 2 hét alatt rontottuk el, nyilván nem lesz gyors a kijavítása sem. Gondoltam egy merészet. A saját végtermékeinket kell kihordani a 500m2 kis kertünk be. pl. kaki pisi. Szaru hangzik, még én sem csinálom, de lehet fogom. a kályhából a parazsat, a tojás héját. Mindenféle konyhai hulladékot. Csökkenteni a beton felületeket aminek a helyére hasznos dolgokat ültetünk és igen vágni kell a füvet stb. nem biztos, hogy javulni fog, de talán nem romlik tovább. Egyénileg kell elkezdeni, hogy később ezt mindenki magáénak érezze..... persze belém lehet kötni, de ez csak egy irány.

[@Kisvakondkert]

Igazából bármit lehet 🙂. Ez benne a szép. Pontosabban majdnem bármit. Megkérdőjelezni valamit, azt tilos. 😄 Minden mást lehetséges.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@denagyok]

Vízönellátó oldalt javaslom, ott ezt kifejtik, és egyedüli megoldásnak vizsgálják + minden vízmegtartását. Komposzttoalett, és annak a tartalma ki a kertbe!

[@blizardo13]

Azt a szalmát valaki ugyis megveszi. Most vagy én. vagy más. :)

[@Kisvakondkert]

🙂 A kommunizmisban is ezt mondták: ezt a csavart valaki úgyis ellopja a gyárból. Most vagy én vagy más. Vagy: ezt a fát úgyis kivágja majd valaki itt az erdőben. Most vagy én vagy más. Ez a gondolkodás kb 2 emberöltőre beleivódott az emberekbe.

[@blizardo13]

@@Kisvakondkert Sajnos ez nem csak gondolkodás. Ez fog történni a szalma bálával. :D

[@sza2bom]

van egy ír jútúber (red gardens) aki évek óta teszteli hasonlítgatja a legelterjedtebb kertművelési módokat. Vicces módon a 60cm mélyen felásott kert hasonló eredményeket hoz nagyátlagban mint az ásás nélküli.

[@Kisvakondkert]

Nem is az eredmény a lényege ennek a videónak, hanem az, hogy tényleg ördögtől való-e az ásás?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@ilona1866]

Továbbá először el sorolod a bakhát rétegeit,amire fel kell húzni egy bizonyos vastagságú föld réteget, na ebből melyik az ásás?

[@Kisvakondkert]

Kedves Ilona. Egyrészt ezeknek a módszerek az alaptétele, hogy a föld azért pusztul, mert ásunk, tehát forgatjuk. Egy ilyen alaptétel után tevődött fel a kérdésem, amikor láttam, hogy Gyulai úr 30 centis bakhátat készít, hogy attól miért nem lép fel a pusztulás? Másrészt ön zömében másról ír, mint amiről beszéltem. Nem hiszem, hogy megértette a kérdéseket. Ilyen esetekre van egy rövid magyarázat is feltöltve. Ez a legelső megjegyzés a videó alatt. Ha rákattint, talán egyszerűbb formában megérti a kérdéseimet és írhat olyan választ, ami ezekre felel.

[@MrSuperZeroh]

Legjobb tudomásom szerint az ásással az a probléma, hogy a földben lefele haladva egyre kevesebb élőlény szereti a levegőt/oxigént, míg a talajmentiek meg ahhoz szoktak hozzá. Ásás során, amikor a levegőre kerülnek az alsóbb rétegekből, attól pusztulnak, míg a felsőbbek a föld alá mélyebbre, ők meg ettől megfulladnak.

[@Kisvakondkert]

Talán. Bár egy ásónyom 20cm. Ha viszont így van, akkor a bakhát vajon miért nem okozgondot?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@zsizsu8917]

A kert ásása nem ördögtől való. A talajerrózió szerintem inkább a télen kopáron hagyott földön probléma. A biodiverzitás a lényeg, hogy minden ásó, mászó, repülő élőlény megtalálhassa a helyét. Két éve vettük meg ezt a területet. Boldogok voltunk, mert puha, de nem homokos talaj van és a régi tulaj csak egy részét ásta. Aztán kiderült, hogy ez kevés az üdvösséghez. A kertben egy kontáneres faiskola volt és, hogy a kártevők ne bántsák a csemetéket folyton permeteztek, talajtfertőtlenítettek, gyomírtóztak. A földben a következő tavaszra csak a lótetű és rengeteg inváziós növény volt. Szóval ásni kellett. Meg takarni. Meg pótolni a talajból hiányzó tápanyagokat. Szóval mindent, amit elvileg nem szabad. Viszont ennek köszönhető, hogy rövid idő alatt újra vannak katicák, pillangók, szitakötők, madarak (na meg lótetű +vakond 😁). Természetesen én is kipróbálom a komposzthagyó mélymulcsot meg a no dig-et a kert egy részében és gyűjtök továbbra is mindent, ami komposztálható, de ásni is fogok. Így legalább látni fogom a különbséget (ha van).

[@Etin74]

Ásás mentes kertészkedés iskola= lusta vagyok ásni, és ebből ideológiát gyártok. :D

[@csaba3946]

A Hortobágy biztos nem 82ezer négyzetkilométer, hisz az egész ország 93ezer.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@Kisvakondkert]

Már párszor leírtam itt, hogy hektár. Tévesen idéztem emlékezetből. Köszönöm!

[@zlutor]

nem a lényeg, de a 82 ezer km2 kicsit optimista lenne, nem? egész Magyarország 93 ezer km2... 😉 Wikipédia szeritn a Hortobágy 284.6 km2...

[@Srodney1988]

A Hortobágyi nemzeti park területe 82.000 hektár, a Hortobágy-tájegység területe 1700km2. A nemzeti park kb 50%-os átfedésben van a nemzeti parkkal, a park többi része szétszórtan van az észak Alföld régióban. Hajszálhasogatásnak tűnik,de a makró-mikró ökológia és meteorológiai szempontból nem keverném össze. Kisvakond: imádom az összes videókat, sokat szeretnék még tanulni tőled! Ami engem illet, ha részben is,de fogok ásni, talajt lazítani!

[@Kisvakondkert]

Igaz. Elnézést kérek. 82000 hektár. Azt hiszem a videóban km2-t mondtam. Ez csakugyan téves. Hektárról van szó.

[@zlutor]

Határeset, mondaná a vasorrú bába... ;)

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@gabordomokos1246]

Szia nézegettem én is amélymulcsos videókat és azt vettem észre hogy a végén elfelejtik bemutatni a termést ellenben veled.

[@555Gabor]

Akkor nem nézted figyelmesen mert bemutatjak.

[@Kisvakondkert]

De, egy adott pillanatban szerepel egy kosár termés. Biztos vagyok benne, hogy működik a módszer, abban viszont már nem, hogy nincs jobb alternatíva.

[@Kisvakondkert]

@@555Gabor Igen. Szerepel a videókban. Amit nem találok, pedig megnéznék erről egy viszonyítást, hogy mi a helyzet egy másik kertműveléshez képest. Egy ásott, de korrekt módon művelt kerthez képest. Ugyanis továbbra is úgy érzem, hogy van ennél jobb út. Ha nem ragadunk le a mélymulcsos videóknál, hanem megnézünk néhány no-dig videót, azt fogjuk látni, hogy ásóvillával talajt lazítanak. Ugyanis a nitrogén körforgásban résztvevő baktériumok oxidáció útján végzik a dolgukat. A levegő be kell jusson a földbe és MINDEN talaj tömörödik. A tiszta komposztból létrehozott talaj is. Az erdő talaja is és a kerti no-dig talaja is. Ha más miatt nem, akkor azért mert járunk rajta. Ezt ki lehet próbálni egy ásóval az erdőben is, ahol nem jár senki. Bennem feltevődik egy kérdés, akkor is, ha elfogadom a nyilvánvaló tényt, hogy az ásás visszaveti a föld mikrobiális életét, tehát a baktériumok egy része elpusztul. Ha ások, akkor a bejutó levegő miatt nem fog jobban működni, szaporodni, az ami megmarad? Nem csak időszakos lesz a számbani visszaesés, ha megfelelően végzem az ásást? A talajlazítás miatt jobban behatolhat a víz a talajba, ami szintén nélkülözhetetlen a mikrobiális élet számára. Az ásás lehetővé teszi azt is, hogy szerves anyagokat (pl trágyát vagy komposztot) és zöldtrágyát juttassunk a földbe. Csupán annyit kérdezek: bizonyos-e hogy nem csak időszakos visszaesés történik? Ha trágyát (bármilyet), levegőt és vizet juttatok a talajba ásással, majd elgereblyézem és mulcsal takarom, védve az eróziótól, akkor bizonyos-e, hogy a pillanatnyi visszaesést nem követi majd hirtelem talajélet robbanás? Ami akár meghaladja a nem ásott, tömörödött talaj mikrobiális életét? Bizonyos-e, hogy egy levegőtlen talajban több lesz a talajélet? Figyelembe veszi-e az elmélet a kerti talajok sokszínűségét? Ha igen, akkor miért levegőztetnek ásóvillával a no-dig kertekben? Szerintem akkor, amikor ezt egybehangzóan kijelentik, akkor a klasszikus ásást veszik alapul: ősszel felásom, aztán hagyom tavaszig szétfagyni a rögöket. Vagy a mezőkön a mélyszántást, ami ugyanígy történik. Végezetül, a víz , a levegő és a szerves anyag mellett a mikrobiális élet akár több százszorosa lehet a növényi gyökerek környékén. Sekély talajmozgatás esetén (ásás) vethetek zöldtrágyát, pl mustárt, lóherét, zabot, retket, sok sok száz gyökérrel átszőve a talajt. Minden gyökér körül több százszorosára növelve a talajélet. Mélymulcs esetén is lehetséges? A videókban nem láttam erre sem utalást. Én nem látom annyira ezt fehér-feketének, mint a legtöbb ember. Találtam sok tudományos elemzést arról, hogy no-dig versus klasszikus mélyszántás vagy ásás. De sajnos olyat nem, hogy no-dig versus ásás trágyázással, talajrendezéssel, sekélymulcsos takarással és zöldtrágya alkalmazásával. Pedig szívesen megnéznék egy ilyen tudományos kutatást.

[@555Gabor]

@@Kisvakondkert Hát igen, ha úgy érzi az ember, hogy betömörödött, muszáj villával, vagy ásással kicsit meglazítani, pl. a gyökérzöldségek méretének növelésére.. Az én kertem nagy része nem mélymulcsos, azt még én is csak próbálgatom egy kisebb területen. A sekélyen takart rész viszont ugyanúgy folyamatosan takarva van, és a takarás pótolva. Nekem homokos talajom van, ilyen elkülönített ágyás formájában nem tömörödik annyira, mert maximum én járkálok rajta néha. Ami tapasztalok, hogy most pl. rálépek és puha. Tavaly bizonyos palántáknál felástam egy kis részt. Semmivel sem lett jobb a termés, mint azok amiknél nem forgattam előtte a talajt, sőt a paprika még szenvedett is, bár az időjárás is elég száraz volt tavaly. A magam részéről egyébként is abban hiszek, hogy ne babusgassuk agyon a növényt, mert úgy nem fejlődik ki rendesen a természetes ellenállása a káros behatásokkal szemben, még ha ez esetleg néhány palánta életébe is kerül. Az igazsághoz nyilván hozzá tartozik, hogy egy homoktalajt könnyebben áttör a gyökérzet, mint egy tömörebb szerkezetű agyagos, vagy öntéstalajt. De erre is vannak pozitív példák a kommentek között, amik azt mondják, a takarás megoldotta ezt. Persze, semmi sem fekete-fehér, épp ezért, mivel ennyire szerte ágazóan bonyolult ez a téma, nem itt a kommentek közt leled meg a végleges "nagy igazságot", maximum apró mozaikokat, bár azok is hasznosak. Tervezed a jövőben esetleg ilyen szakmai berkekben utánajárni a témának? Szerintem lenne rá kereslet a csatornádon is:)

[@Borzas1661]

Persze hogy nem értettük a két fő kérdést amikor 100 dologról beszél és minket a részletek felé terel. Mivel kétszer megpribáltam válaszolni, harmadszorra nem próbálom meg. A kérdésekre csak te dudom meg a választ, ha te találod meg. Jó tanulást.

[@Kisvakondkert]

Nem tudom megtalálni, ugyanis ehez komoly talajelemzéseket kell végezni laboratóriumban. Az ásást továbbra sem tudom mumusnak nézni. Ha nem ragadunk le a mélymulcsos videóknál, hanem megnézünk néhány no-dig videót, azt fogjuk látni, hogy ásóvillával talajt lazítanak. Ugyanis a nitrogén körforgásban résztvevő baktériumok oxidáció útján végzik a dolgukat. A levegő be kell jusson a földbe és MINDEN talaj tömörödik. A tiszta komposztból létrehozott talaj is. Az erdő talaja is és a kerti no-dig talaja is. Ha más miatt nem, akkor azért mert járunk rajta. Ezt ki lehet próbálni egy ásóval az erdőben is, ahol nem jár senki. Bennem feltevődik egy kérdés, akkor is, ha elfogadom a nyilvánvaló tényt, hogy az ásás visszaveti a föld mikrobiális életét, tehát a baktériumok egy része elpusztul. Ha ások, akkor a bejutó levegő miatt nem fog jobban működni, szaporodni, az ami megmarad? Nem csak időszakos lesz a számbani visszaesés, ha megfelelően végzem az ásást? A talajlazítás miatt jobban behatolhat a víz a talajba, ami szintén nélkülözhetetlen a mikrobiális élet számára. Az ásás lehetővé teszi azt is, hogy szerves anyagokat (pl trágyát vagy komposztot) és zöldtrágyát juttassunk a földbe. Csupán annyit kérdezek: bizonyos-e hogy nem csak időszakos visszaesés történik? Ha trágyát (bármilyet), levegőt és vizet juttatok a talajba ásással, majd elgereblyézem és mulcsal takarom, védve az eróziótól, akkor bizonyos-e, hogy a pillanatnyi visszaesést nem követi majd hirtelem talajélet robbanás? Ami akár meghaladja a nem ásott, tömörödött talaj mikrobiális életét? Bizonyos-e, hogy egy levegőtlen talajban több lesz a talajélet? Figyelembe veszi-e az elmélet a kerti talajok sokszínűségét? Ha igen, akkor miért levegőztetnek ásóvillával a no-dig kertekben? Szerintem akkor, amikor ezt egybehangzóan kijelentik, akkor a klasszikus ásást veszik alapul: ősszel felásom, aztán hagyom tavaszig szétfagyni a rögöket. Vagy a mezőkön a mélyszántást, ami ugyanígy történik. Végezetül, a víz , a levegő és a szerves anyag mellett a mikrobiális élet akár több százszorosa lehet a növényi gyökerek környékén. Sekély talajmozgatás esetén (ásás) vethetek zöldtrágyát, pl mustárt, lóherét, zabot, retket, sok sok száz gyökérrel átszőve a talajt. Minden gyökér körül több százszorosára növelve a talajélet. Mélymulcs esetén is lehetséges? A videókban nem láttam erre sem utalást. Én nem látom annyira ezt fehér-feketének, mint a legtöbb ember. Találtam sok tudományos elemzést arról, hogy no-dig versus klasszikus mélyszántás vagy ásás. De sajnos olyat nem, hogy no-dig versus ásás trágyázással, talajrendezéssel, sekélymulcsos takarással és zöldtrágya alkalmazásával. Pedig szívesen megnéznék egy ilyen tudományos kutatást.

[@Borzas1661]

@@Kisvakondkert már szinte megvan a válasz benned, csak a zavaró tényezőket kell elhagyni. 1 ásó villa akkor kell ha még tömörör a föld. Ha a gyökereket nem szedjük ki hanem levágjuk akkor az elkorhadva lazitja a földet. A giliszták is lazitják a földet. Csak türelem kell hogy helyre álljon az egyensúly. 2 Minden környezetben más egyensúly áll be. Más az erdőben, más a pusztán. Amúgy a puszta túl van legeltetve és nincsenek meg az időszakos áradások amik biztosítják a talaj nedvességet és a szükséges szerves száraz anyagot. 3.A talajt lehet javítani a földbe ásott trágya módszerrel is, de ezt nem kell minden évben megismételni. A talajban vannak aerob és anaerob baktériumot, ezeket keveri a szántás ásás és mindkettő meghal rossz helyre jutva. 4.Egy békén hagyott földben lassan áll vissza a rend és ha minden évben bolygatjuk nem áll vissza soha, ha vegyszerezzük, kipusztul az a kevés is. 5.A baktériumok, gombák hálózatot hoznak létre a földben, amelyen keresztül táplálkoznak, kommunikálnak. Nem az erősebb győz elven működnek. Az ökoszisztéma elve élj te is akkor én is életben maradok. Bármilyen permakulturás kertnek idő kell hogy helyre jöjjön, hogy betelepedjenek és eltűnjenek- csökken a számuk, bizonyos hasznos és káros elemeknek. Tehát türelem kell, 4-6 év. Próbáld ki egy ágyáson a mélymukcsos rendszert, és a no dig, de folyton helyben komposztálós módszert. A természetnek mindenre van válasza, de nekünk néha nem tetszik, vagy nem tudjuk leolvasni a választ.

[@lipodresch]

Ez a mennyiség számítás nagyon nem valós. Félre visz. Pár bála elég ekkora kerthez.

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@Kisvakondkert]

Értem, de ennek semmi köze a kérdésekhez. Ezt én is mondtam, hogy nem tudom a mennyiséget. A pár bála lehet 2 vagy 9. Nem ez a lényeg. A lényegről nem beszél.

[@erzsebetpozsgai]

Nem 500nm kell múlcsolni, önellátásra elég sokkal kevesebb. Kiforgatod a lényeget, és nemérted iván mit akar.😢

[@Kisvakondkert]

Sajnos nem én vagyok az, aki nem érti. Önellátásra pedig 500nm túl kevés. Talán egy kevés alapélelmiszert lehet megtermelni ekkora felületen. De tegyük fel, hogy pár ágyásban megtermel valaki mindent: lisztet, gyümölcsöt, burgonyát, cukrot, paradicsomot, uborkát, paprikát, zöldséget, mindent. Tegyük fel, hogy van egy 10 méter széles és 10 méter hosszú kertje, amiben csoda folytán annyit termel, hogy önellátó, tehát nem kell vegyen semmit. Tegyük fel, hogy ezt a cseppnyi kertet akarja 30cm mulcsal befedni. Számolja ki bátran! 30cm mulcshoz ebben a falatnyi kertben egyszerre 30 köbméter anyag szükséges. El tudja képzelni, hogy mennyi 30 köbméter? Persze ez is csak pár napig elégseges, mert néhány eső után megrogyik és felére tömörödik. És ezt az anyagot nagyrészt a termőföldekről hozzák el. Mert ez Iván úr és az Ökológiai Intézet szerint idézem: "fenntartható" és "ökológikus". Most pedig képzelje el, hogy az ön kertjében van egy nagy gödör. Erre valaki azt mondja önnek, hogy erre a gödörre az a megoldás, hogy kimegy a termőföldekre, ott ás egy hasonló méretű gödröt, majd a földet hazahozza és betömi vele a saját kertjében a gödröt. Remélem érthető volt a példám: nem tűnt el a gödör! Csak elköltözött a kertünkből oda, ahol nem látjuk. De attól, hogy nem látjuk, még személyesen járultunk hozzá ahoz, hogy tönkretegyük a termőföldeket. EZ NEM FENNTARTHATÓ! Aki annak látja, az nem érti a folyamatokat. Iván úr és az Ökológiai Intézet inkább arra kellene fordítsa az erőforrásokat, hogy abban segítse a gazdákat, hogy másképp termeljenek. A fél igazságot elmondani lényegében olyan, mint félig füllenteni.

[@ilona1866]

Komposzt konyhai hulladék stb

[@attis02]

Domb-ágyás alias hügelkultúr amivel most kísérletezek. Szerintem nem a mély-mulcs a lényeg hanem a talajtakarás, nekem kicsit úgy tűnik túlgondoltad ezt a témát.

[@Kisvakondkert]

Nem, nem hiszem. 🙂Csupán olyan kérdéseket feszegettem, amelyek átlépik azoknak az embereknek az ingerküszöbét, akik személyesen nem fogalmaznak meg kérdéseket. Kicsit szembe úsztam az árral, mikor ezeket nyíltan feltettem, de néha ezt is kell, mert egy-két jó beszélgetés vagy konstruktív vita kisül belőle. Azt már inkább sajnálom, hogy kevesen értették meg a kérdéseket, amelyeket feltettem. Válaszokat pedig továbbra sem sokat kaptam. A többség azt bizonygatja, hogy jó a mulcsolás, vagy valami hasonlót, amit senki sem vitat, hiszen én is mulcsolok, komposztálok, stb. 🙂

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@bolcsekkove3592]

A Hortobágy 82.000 négyzetkilométer?😂 Wtf? Egész (jelenlegi) Magyarország területe 93.036 négyzetkilométer. Hortobágy az 1700 négyzetkilométer. Itt nagyon mellényúltál, de ettől még érdekfeszítő téma.

[@Kisvakondkert]

Hektár. 82000 hektár. Most írom le kb 100-120. alkalommal, de sebaj, kitartok. Végülis érthető, hiszen én vagyok az első ember a történelemben, aki nyelvbotlásból hektár helyett kilómétert mond. 🙂

[@annajoo5462]

A valasz az organikus muvelesben van.

[@Ilcsi-n7z]

Ha akarsz saját paradicsomot enni akkor áss ha nem akarsz akkor ne áss. Vagy vegyél egy nagy erdőt és gyűjtögess ehető növényt vadássz állatot. Vagy halj éhen az is egy opció. :D Ez persze vicc de az ember nem alkalmazkodik a környezetéhez mint az állat hanem megteremti magának.

[@Kisvakondkert]

🙂 No igen, csak ugye sok a kérdés. Mit és hogyan?

[@Kisvakondkert]

kzbin.info/www/bejne/ZqemnXqirrxpq9U

[@Etin74]

az emberiség kb 40 ezer éve ás, hogy jobb termés legyen. Szóval ennyi ideje rosszul csináltuk? Ahha-ahha-persze.

[@tamasdebreceni3593]

Róka fogta csuka

[@viktormerle7882]

Magyarország területe 97.000km'. A Hortobágy 264km'.....