Szörényi Levente szerint a Holdvilág-árok titka

Рет қаралды 8,034

HungarianHistory III.

Күн бұрын

Пікірлер: 28

@hungarianhistoryiii.1359 10 ай бұрын

www.patreon.com/user?u=25396723

@csiknekertimaria1111 10 ай бұрын

Nagyon köszönöm. Adott a magyarok Istene nekünk prófétákat, nagy lelkierejű művész embereket. Aki látja látja, aki hallja hallja. Szerencsére van aki küldetéstudattal meg is mutatja. Még szeretném a lelkemet melengetni ilyen videók mellett. Ön még hozzámképest fiatal. Ha nem írok ilyen lelkesen, mert már nem leszek / kb 20 év múlva/ akkor is folytassa az akkori legmodernebb eszközökkel. Mert KELL. ❤❤❤ 30:40

@magdolnasandor9589 10 ай бұрын

💖Nimród tüzét élesztgetni kell, jó, hogy mindig akadnak rá bátor és kitartó lelkek...

@joek9588 10 ай бұрын

Koszi Levente nelkuled talan soha nem hallottam volna a Holdvilag-arokrol . 37 ev tavollet bizonyara sok nagyszeru dologtol megfosztott, de talan egyszer sikerul eljutnom oda, meg talan lathatlak is.

@lajossplivalo2479 10 ай бұрын

Ma màr 2024 van! Remélem, hogy a Csapat minden tagja jól van, erőben és egészségben! Lajos

@zsuzsanna5947 10 ай бұрын

Sajnlom hogy a c.zenét akarja visszahozni,amit a Habsburgok tettek hivatalos magyar zenévé.

@73veki 10 ай бұрын

Azért ezt így nem korrekt Cigány zene nem magyar népzenenek titulált a Habsburgok által De a magyarok magukénak érzik Egy magyar cigány is magyarnak érzi magát Oder?

@brunobrumm4708 10 ай бұрын

A Hassburgok ezért voltak

@73veki 10 ай бұрын

@@brunobrumm4708 nem ertem,

@hv303 8 ай бұрын

@@73veki Helyesen: a magyar népzene az egyik legősibb, legösszetettebb, legváltozatosabb. Közü(n)k nincs a cigányokhoz. A népzenét a nép fiai játszották, ÉNEKELTÉK, több ezer évig alakultak ezek a dallamok! Talán ez utóbbi a fontosabb. A tánccal együtt (erre Kodály is hivatkozik, a cigányzene ellenében). Na most ezek a parasztok maguknak zenéltek, énekeltek. A 19.sz. első felében kezdődött h a nemesek akartak némi talpalávalót, a paraszt viszont SOHA nem zenélt pénzért! Na erre jöttek a cigányok (leginkább 1850 után), akik lebutított vinnyogó műdalokat kezdtek vernyogtatni, ebből lett az ún. cigányzene, amit sokan a magyar népzenével azonosítanak, ld. a belvárosi puccos éttermek. Tulajdonképpen a magyar műdalok és a cigánydalok a 19.sz. második felében jelentek meg. DE EZEK NEM AZONOSAK A MAGYAR NÉPZENÉVEL! Melyek darabjai, változatokkal együtt 1 milliót tesznek ki......... Ezt mind Liszt, mind Kodály és Bartók is hangoztatta. Aztán az operettet, ami szintén nem magyar műfaj (khm) vegyítették ezekkel a műdalokkal. Kik támogatták ezeket? Habsburgok és később a komcsik. Ma meg.... na igen. Szörényi SOHA nem tolta a cigányzenét. Sőt, a nagylibsi Bródyval, a legendássá vált BBC nyilatkozatban ki is kelnek, hogy remélik, az operett és az ún. cigányzene világából végre visszatérünk a magyar népzenéhez! Ezek tények.

@RR88882 10 ай бұрын

.. 10 évvel ezelőtt volt először látható vagy régebben ez a video.....most.újra töltve ...Köszönjük!

@zola2116 10 ай бұрын

Most akkor volt honfoglalás vagy nem?

@margitsera3663 10 ай бұрын

Nem honfoglalás volt, hanem vissztèrès őseink földjère.

@zola2116 10 ай бұрын

@@margitsera3663 Azért kérdeztem mert csodálkozva hallgatom a nagy magyart.Bizonyított hogy hazatérés ről van szó!

@lajossplivalo2479 10 ай бұрын

Az ősök már kb 30 éter éve a Kárpát medencében laktak. Innen vándoroltak - a jégkorszak miatt - dèlre, Mezőpotámiába, ahol az ismertebb városuk Ur, Árpád, Kis stb volt. Az egyiptomi dinasztiák nagy része tőlük ered! Amikor a klíma nagyon meleggé vàlt, visszatértek pl a mai görög szigeteken át. Ott vannak magyar - mahgar - nevű szigetek, mint a Számos, a Páros, a Tilos, a Kos! Az ősök eljutottak egészen Japánba is. Ott ők lettek a szamurájok, vagyis testőrök, mert magasabbak voltak a szigetlakóknál. A japánok morfológiai vizsgálatokkal bizonyítják.

@bkalman8805 10 ай бұрын

Makovecz Imre egy magyar ertek!

@imrefeher8020 10 ай бұрын

Van elérhető összefoglalója Sz. Levente Holdvilág árokbeli kutatási eredményeinek? A filmből nem derült ki konkrétum.

@Zaz738 10 ай бұрын

Igen. Legendák és valóság a Pilisben című könyv.

@hungarianhistoryiii.1359 10 ай бұрын

vagy ez: studio.kzbin.infoWG9y7BqQPoI/edit

@jakabgipsz1483 10 ай бұрын

2006-os film.

@lajossplivalo2479 10 ай бұрын

Kapcsolatba kellene lépni Egyed Zoltánnal, aki Attila várát - Vetus Budát, vagy római nyelven Sicambriát - fedezte fel és kutatja rendületlenül!

@hungarianhistoryiii.1359 10 ай бұрын

Egyed kutatási területeiről masszívan hiányzik hun település előzmény, márpedig, ha nem Atila városában, hanem egy fiktív helyszínen kutat nem hozzátesz, elvesz a végeredményből.

@bkalman8805 10 ай бұрын

Kulonben kosz hogy feltetted, a doku nagyon jo es a taj meger egy milliard forintot!