Túlzott alkalmazkodás - A megfelelési kényszer útvesztőjében / Spiritusz podcast 3. évad 2. adás

[@kovaribettina1127]

Nagyon hálás vagyok, hogy rábukkantam ezekre a Képmás-podcastekre! Köszönöm a munkátokat!

[@erzsebetkovacs899]

Nagyon profi KÖSZÖNÖM SZÉPEN

[@timeafabianbora1455]

Nagyon sokat kaptam ettôl a beszélgetéstôl is köszönöm szépen 🙏

[@laszlonagy2928]

lenyűgöző távlatokat látok az itt elmondottakból. működési mód, beidegződött kapcsolati működés=biztonság szolgáltatni mert szeretem őt, vagy szolgáltatni, hogy szeressen engem. nem használ ki engem, eleve nem is igényli a szolgálataimat. Kár hőbörögni ránevelni arra, hogy ő is adjon nekem, ha már én neveltem rá arra, hogy csak kap. rendszeresen megváltoznak idővel a kapcsolati igények és az új igényt kifejezni, a vágyaimat képviselni eleve megismerni a vágyaimat, a határaimat, amin nekem nem jó ha ők túllépnek. Persze, vetődnek fel kérdések, mert nem fekete-fehér helyzetek ezek, mérlegelni kell a biztonságot mindig. Néha jobban járok, ha hagyom, hogy kihasználjon, ha én is kapok csontokat, mintha semmihez nem jutnék hozzá. Ilyenkor a szakítás viharos, mert ő azt hitte, hogy szeretem, holott csupán kényszerből tűrtem el az igazságtalanságot. Szóval, jobban is bele lehet ebbe menni. És az élet bele is visz. Ha egy kultúra kiemelné a kapcsolati tudást és képességet, vajon feljebb menne-e a boldogsághányados (HQ) vagy inkább továbbra is a GDP és a fizetésünk növelésére koncentráljunk? Mondjuk, 8 óra helyett 6 óra munka, 2 óra kapcsolati-gyakorlatok. Annak idején e miatt kerestem az un. pszichodráma tanfolyamot, de nem találtam meg azt, amit kerestem.

[@erzsebetkovacs899]

TiTISZTELETEM pschiho drámásokban kevés a józan paraszti ész tapasztalat mindig rád akarnak húzni egy sémát bocsi TiTISZTELETEM