Tényleg be kellene tiltani a szántást? - Gyuricza Csaba talajművelésről, regeneratív gazdálkodásról

Рет қаралды 5,165

Күн бұрын

Tényleg államilag kellene betiltani a szántást? De mi lenne utána? És hol tart a talajmegújító, vízmegőrző agrotechnológiák kutatása és oktatása a Magyar Agrár- é Élettudományi Egyetemen? Hogyan lehet szemléletet váltani a hazai mezőgazdaságban, amikor a fiatal szakemberek 2023-ban is szántóversenyen vesznek részt, a szakmai újságok, honlapok pedig változtatás nélkül hoznak le olyan PR-cikkeket, amiben azt olvashatjuk, hogy forgatni márpedig kell?
Gribek Dániel műsorvezető vendége a HEKTÁR mezőgazdaságai podcast Magágy beszélgetéssorozatában ezúttal Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
TARTALOM:
0:00 - 3:53 - Bevezető, bemutatás, köszöntés
3:54 - 13:03 - A magyar mezőgazdaság értékelése 1-től 10-ig - Fenntartható a magyra agrárium?
13:04 - 17:42 - Versenyképesség és állattenyésztés
17:43 - 17:44 - Klímaváltozás és agrárium, a 2022-es aszály
22:55 - 27:24 - Reakciók a szántás betiltására
27:25 - 36:00 - Mi a probléma, mi a baj a szántással?
36:01 - 41:39 - Van olyan eset, amikor lehet vagy kell szántani?
41:40 - 42:53 - Régi elmélet: a növények igényleg a szántást
42:54 - 48:23 - Kommentérvek a szántás mellett - és azok cáfolata I. rész (mezei pocok, szervestrágya, ültetvények)
48:24 - 49:55 - A kisebb gazdaságok, kistermelők helyzete és jövője
49:56 - 51:41 - Kommentérvek a szántás mellett - és azok cáfolata II. rész (Nagyapáink is így csinálták)
51:42 - 56:36 - Kinek a felelőssége a szemléletváltás hiánya, a versenyképesség és ellenállóság csökkenése? A gazdafelelősség kérdése.
56:37 - 58:48 - Szántóversenyek jövője és létjogosultsága
58:49 - 1:09:12 - Regeneratív gazdálkodás az agrároktatásban - No-till, dierktvetés, min-til, sávos művelés, forgatásnélküli talajművelés
1:09:13 - 1:11:46 - Regeneratív mezőgazdaság a kutatásban - Regeneratív vizsgálatok és kísérletek az egyetemen
1:11:47 - 1:14:33 - Befejezés, elköszönés, műsorzárás

Пікірлер: 38

@hintalanadam309 7 ай бұрын

Itt a probléma az, hogy az istállótrágyázás eltűnt. Vegyszerekkel nem lehet beállítani az optimási mikrobiom összetételt. Az istállótrágya ezt minden gond nélkül megoldja. Állattenyésztés és trágyája nélkül nem tud teljesíteni a talaj. A másik hiba a kényszeres ragaszkodás a művelési sorrendhez és a nem helyesen megválasztott művelési időpont.

@balazskovacs5774 8 ай бұрын

Szerintem ez a csatorna életébe egy nagyon jó beszélgetés volt és remélem ,hogy több ilyen kaliberű ember is fog itt részt venni és hasonló föld művelési technológiákról lesz szó, mert szerintem erről kéne a legtöbbet beszélni. És maximálisan egyetértenék azzal ,hogy be kellene valamilyen képzést pár hetes (tovább) képzést bevezetni ezekkel kapcsolatba és olyan kísérleteket csinálni ami komplex gazdaságok kiértékelésén alapul + valami rendszer szintű ,fenntartható tematika alapján. ---->(ilyen kísérletek szerintem nem fognak megvalósulni, mivel ,hogy túl sok értelem lenne, mert ebből a gazdák tényleg tanulhatnának, kevésbé tőkével, eszközzel és tudással rendelkező gazdaságok is kaphatnának valamilyen fajta "modern útmutatót" a növénytermesztéshez. Ezen felül annyi véleményem lenne, hogy az ilyen szakemberek mindig szeretnek valami nagyot mondani (és miután nagyot mondanak semmi további érdemi koncepció nem marad ,hogy ezt az egyébként fontos tudást hogy lehetne átadni---> ott maradnak a csont tornyukba a DOKTOROK) és miután egy 1-2./3. generációs agrármérnök megkérdezi tőle ,hogy akkor mi lenne a jó, hogyan lenne érdemes ezt csinálni. Felvázolja ,hogy van a "jobb" eke használat és a "rosszabb" (ezt mindenki tudja ,de akkor mit tudna mondani annak az embernek aki jól használja az ekét, nem szárazságba ,nem 100mm eső után, hanem valahol a kettő között és mondjuk használ még talaj lazítót). De könyörgöm még nem vagyok túl tapasztalt azzal kapcsolatba ,hogy más gazdák hogy csinálják ,de úgy gondolom ,hogy miután 30t/ha szerves trágyát kijuttat bizonyára elsőnek tárcsával utána meg ekével megy át rajt (ha a szerves trágyát 1-2 napig kinthadjuk a felszínen ,hogy süsse a nap ,a benne lévő szerves élet jóval több mint a fele elveszik), vagy ha 10-14t kukoricát termel ,annak minimum ugyan annyi növényi maradvány lesz a talajon azzal mit csinál az ember ( ott hadja, betárcsázza, grúbert használ és utána ha akar lehet az eke) úgy tudom ,hogy az ilyen őszi munkáknál jöhet szóba az alaptrágyázás és a különböző baktériumos oldatok ,amit szintén be kell dolgozni a talajba és utána ,meg egy hengerrel faszán lezárja a talajt. Bocsánat ha egy kicsit erősen fogalmaztam. Ha valamikor még lesz ehhez hasonló témakör ,nekem az lenne a kérdésem ,hogy a mai körülmények között (2022, egész éves aszály után hirtelen jön 300mm) mit csináljon az ember most 2023 őszén az látszódik ,hogy az összes talaj még amin nehéz gép, rotációs kapa sem járt ,szerkezet nélküli a szántók még inkább- az ekét a tárcsát a grúbert és talajlazítók is sorban pattanak ki a tajból ,mert annyira kötött (éretlen)- jelenleg erre annyi magyarázatom van mint pár év múlva gyémánt diplomás agrármérnök nagyapámnak ,hogy a kietlen szárazságban keletkezett por (ha akartuk, ha nem) az őszi bődületes eső jól bemosta a talajba és eltömítette a pórusokat. A kérdésem ,hogy ezt hogy lehetne rendbe hozni? Mivel hogy szerintem egyre több ehhez hasonló esemény lesz és szerintem még nincs az a fajta gazdálkodás ,hogy a talajt nyáron ne érje fény és ne porosodjon

@hektarpodcast 8 ай бұрын

Nagyon köszönjük a kommentet, és nagyon örülök, hogy tetszett az adás! :)

@psdcsoport5428 8 ай бұрын

Főleg azokon a földeken, ahol kifejezetten az állami támogatásért szántanak, vetnek, kaszálnak (aratás helyett), és nem a földművelésért...0 haszon, csak a fals föld (vegyszerezés), eszköz és emberi erőforrás kihasználás.

@istvanpalszabo5408 7 ай бұрын

Ez hülyeség.A támogatásért pont semmit sem csinálnak,csak gyomot,kártevö rovarokat,rágcsálókat,gombákat termelnek.Ezek a föld spekulánsak.

@alittlescience-egykistudom5803 5 ай бұрын

Szétverte az egyetlen képzőhelyet, ahol ezzel komolyabban foglalkoztak.

@ZsomborDiriczi 8 ай бұрын

Rektor Úr, a regeneratív gazdálkodás keretrendszere évek óta adott, elég csak a talajegészség 6 alapelvére gondolni, de a 6-3-4 rendszer még jobban körülírja. Ezek általános elvek, lehet őket itt, a Kárpát-medencében is alkalmazni. 2017 óta foglalkozunk talajmegújítással, nem a 2022-es év volt az első, amikor azt gondoltuk, hogy “na majd most mindenki átáll”. Nincs megváltás, lassú víz mossa azt a bizonyos partot, de nagyon lassú a víz.

@attilakokeny724 7 ай бұрын

A rektor úr gondolom nem sokat foglalkozott a regeneratív mezőgazdasággal, hogy még nincs "definiálva" szerinte. 2002 óta, azaz több, mint 20 éve azonban a SAI Platformot alkotó 130 cég, közöttük a világ legnagyobb élelmiszeripari és mezőgazdasági cégei mégis egységesen képviselik világszerte a regeneratív mezőgazdaság jól definiált alapelveit és implementálják a saját üzleti modelljükben és a beszállítóiknál. Ezek közül egy a NESTLÉ LENS programja, amely Magyarországon is sok ezer hektáron segíti a mezőgazdasági alapanyag beszállítóik regeneratív mezőgazdasági átállását, amely programról évek óta nem hajlandóak tudomást venni a magyar kutatók és oktatási intézmények Nem különös ez a szelektív ismerethiány? saiplatform.org/who-we-are/members/

@laszlokulcsar451 7 ай бұрын

S még igen jelentős hátránya szántásnak, az igen kiváló vitalitást , talajban a szimbiózist biztosító létfontosságú mikorrizzák stabil elpusztítása.

@SzaboPisti81 8 ай бұрын

Nem a szántás mellett kampányolva, de érdekes lenne összegyűjteni a mezei pocok elleni védekezési módokat, mert ez most égető probléma országszerte.

@hektarpodcast 7 ай бұрын

Ez egy nagyon jó ötlet, köszönjük!

@550908lina 7 ай бұрын

Ném konkretum elhangozhatott volna a szántas nelküli talajművelésről. Nekem szép hosszú mesének tűnik így

@hektarpodcast 7 ай бұрын

@@550908lina, a HEKTÁR szinte minden anyagában a forgatásnélküli, illetve regeneratív megoldásokról hangzik el konkrétum.

@molnarlaszlo9063 7 ай бұрын

@@550908linaelég komoly külföldi és hazai irodalma van , csak keresni kell. Szakértőként Diriczi Zsombor ajánlott.

@user-uz8nt3wz6y 8 ай бұрын

Eddig még ezt soha nem hallottam egy országból sem a világon! Még hogy államilag betiltani a szántást? Csak pont két nagyon okos magyar ember van aki ezt fújja! Ebben is világelsők leszünk!

@horvathagro6192 8 ай бұрын

nem kell betiltani, csak meg kell vonni a támogatást attól aki szánt, aztán meglátjuk meddig szántogatnak a nagyeszűek...

@balazskovacs5774 7 ай бұрын

elsőnek 45 percig néztem ,most innen folytatom erre 48. percben arról beszél ,hogy túl sok a TÁMOGATÁS és ,hogy TÚLGÉPESÍTÉS van ,az első felébe ,valahol egy értelmes ember hangja hallatszott erre meg benyög egy ilyet ,nem is tudom lehet hogy véletlenül egy párhuzamos univerzum Magyarországán járt

@pierreyves1727 8 ай бұрын

Na végre megmondta valakit ! 2 apróság mondanék. egyik, azt mondja Dr úr hogy állatok nélkül nem lehet csinálni … én ezzel nem úgy gondolom mar a mikro biológia, giliszta ,…már fauna. Második, 30” a Dr úr mondja hogy pár év és elpusztul a gilisztak az eke miatt de vajon hogy lehet meg giliszta a földön ha eddig Szántótunk ? Amúgy nagyon jo volt hallgatni ezek a igazságok . Köszönjük szépen ! Üdv.

@Robert89208 5 ай бұрын

Nincs 10-20 millió Ft használt direkt vetőgépre, így kénytelenek az emberek művelni a földet.

@istvanpalszabo5408 7 ай бұрын

Nem minden talajon kellene betiltani a szántást.Vannak olyan helyek ahol képtelenség a földművelés szántás nélkül.

@zsoltpriger4746 8 ай бұрын

Az imput ár is rekord itt mindenki èhes

@attilacsengel6802 6 ай бұрын

Sziasztok, tényleg nem kukacoskodni akarok, de a szántást szerintem teljesen elhagyni nem lehet. Kezdjük azal, h Mo-elég heterogén talajok vannak, van minden, kötött, laza, kavics, homok stb.., és akkor még a változatos időjárásról nem is beszélek, egyik év száraz, másikban meg mellcsizmával kell menni még a kertbe is. Na a szántásra visszatérve, szerintem a felfogásban kéne rendet rakni, nem csak 35 cm en lehet húzni azt az ekét, mi a külömbség ha valaki 22 cm en grúberoz vagy szánt az eketalp ugyanúg a grúbernél, tárcsánál is meglesz. Pl a nagy fejlett nyugato akkor miért húzzák még mindi az ekét, ott is megmondják azt, hogy ki hogyan túrja a saját földjét!? Egy szónak is száz a vége mindenki a saját belátása szerint csinálja és hadját békén a parasztot. Ne azt mondják meg, h hogyan csinálja az ember, csak becsüljék meg a munkáját és normálisan fizessék ki. Na mind1 ezen a témán lehetne sokáig vitatkozni, beszélgetni.

@hektarpodcast 6 ай бұрын

Kedves Attila! Ez az érv a legfurcsább, ugyanis százszámra találni gazdaságokat országszerte, ahol működik a gazdalkodás szántás nélkül. Nézz körül a környéken nyitott szemmel, keress a saját földjeidhez hasonlón gazdálkodó termelőt, aki már az ekéit is eladta, mert tuti fogsz ilyet találni. Működik a forgatásnélküli módszer, ezt rengeteg termelő igazolja. :) Hogy könnyebb lenne? Azt viszont nem állítjuk.

@laszlonagy255 8 ай бұрын

Én nem ezt tanultam!

@hektarpodcast 8 ай бұрын

Mikor járt iskolába? :)

@molnarlaszlo9063 8 ай бұрын

Igen, sikerült is a talajok humusz tartalmát 70%-kal csökkenteni. Ezt azért nem nevezném hatalmas tudásnak.

@18Bakelit 8 ай бұрын

@@molnarlaszlo9063nem kellett volna a állattartás felszamoltatni a gazdákkal, annó meg kinjukba is kihordtak a földre mert ugye hová tegye,

@molnarlaszlo9063 8 ай бұрын

@@18Bakelit igen, a vezetési hibák valahogy nem kerülnek elő, csak hogy mikor tanított az egyetemen, akkor más volt a helyzet... pedig nem! Ángyán prof már megmondta, de előtte is többen, hogy ez az agrár bárós rendszer nem jó.

@user-uz8nt3wz6y 8 ай бұрын

Egyébként sokan nem fognak most szántani! De nem azért mert ti háttal ültök a lovon hanem azért mert nem lessz pénzük rá mert lerabolták őket !