Vasszerelés , de hogyan? Egy vasalatellenőrzés tanulságai

Félig sincs kész a vasalás, de sajnos számos alapvető hiba van!

[@TheoreticalCyclist]

Eyik barátom javaslatára néztem rá a csatornára. Zseniális! Lényegretörő, tárgyilagos és érthetően magyaráz.

[@peterbertalan1529]

Köszönöm a videót...tanultam most èppen😁..a kengyel felrakàrsa speciel nekem most sokat segített💪..pedig sok kilómètert megszereltem màr🤷‍♂️🙂 Köszönöm a videót.. Üdv 1 Kőműves

[@SzakiEllenor]

A jó szakember az, amelyik sosem lusta tanulni!✌️

[@janosvarga9628]

Nem a kútnál van feltámasztva?

[@krisztianfeher5122]

Jól monta gerendáknál midig felül van a csat meg nem ártott volna eltolásal rakni meg toldási hozz

[@gyulafejer6237]

Persze kukacoskodásnak tűnhet, de amikor megjelennek repedések a házon, akkor meg megy a sírás-rívás.

[@hjozsi54]

Köszönöm, Látva a videót,nagyon emberségesen közelítetted meg,az ellenőrzést! Én nyugdíjas kőműves vagyok,és úgy tanultam, hogy a toldás,az a mindenkori vas keresztmetszet 40x-se! T,H J.

[@lajosn]

Köszönjük ezt a videót.

[@marton6921]

Ne vedd magadra a kommenteket! Én speciel szeretek a munkámban (nem építőipar) a tudomány álláspontja szerint a lehető legjobban, és legesztétikusabban eljárni. Sokan vagyunk szerintem a nézők között, akiknek vagy pénzük nincs, vagy idejük kivárni egy kivitelezőt, amikor olyan dolgokat kell megcsinálni, ami nem nagy veszéllyel jár. Értem ezalatt mondjuk egy tyúkól lebetonozását, vagy egy kis részen a fal visszavakolását. Én speciel örömmel szívom a fontos információkat tőled, mert egyszerű tanyasi kisebb munkák miatt letenni egy diplomát vicces volna, de legalább törekszem a legjobb tudásom szerint megcsinálni és te ezt a laikus tudást bővíted!

[@romeokorsos1339]

Sziasztok! Egy kis vélemény, a kútalapokkal gyámolított talpgerenda nem úgy működik, mint egy többtámaszú gerenda. Hajlítás a süllyedés különbségek miatt fog kialakulni, ami egy rugalmasan ágyazott gerendánál az egyenletlen terhelés miatt váltakozó. A nyomott zóna alul/felül is lehet akár mezőközépen is. A toldási hosszról, egy keresztmetszetben max. 50% toldunk, de szabvány szerint megnövelt toldási hossz esetén toldható egy keresztmetszetben (födém vasalásoknál váltva toldást, talpgerendánál ritka).

[@SzakiEllenor]

Köszönöm az epito észrevételt !

[@andras3094]

22 évet lehúztam "sógoréknál" és egy fazon azt mondta nekem, hogy a magyarok gazdagok, mert egész életükben a házaikat építik. Mondtam erre, hogy nem, nem gazdagok csak vagy nincs pénzük egyszer normálisan megcsinálni, vagy nincs aki megcsinálja normálisan. Ezek a videók tükröt tartanak mindenkinek, akik ilyenre vállalkoznak. A tartalmakról: szerintem egyáltalán nem kukacoskodó, sőt(!) végre valaki, aki megmondja, hogy "Öcsém ezt benézted, csináld újra". El sem hiszitek, hogy mennyi vállalkozsó' van, akinek nem tetszik, hogy megmondják az igazat a munkájáról. Én amondó vagyok, ha valaki nem tudja a munkáját tisztességgel elvégezni, ne ilyen terepen gyakoroljon más pénzén.

[@magorfia3503]

Kár volt hazajönnöd!

[@tamasferencz9406]

Sok ilyen videót kérünk!

[@tajthyrenato5914]

A beton szélétől hány cm re kell tenni minimum a vasat?

[@ivanborik8326]

Ha szabad javasolni: 1/Szétszedetni és a rajzok szerint újra szerelni (gondolom nem igy voltak eredetileg, a felsö toldásnak sokkal inkább a támasz felé kellene lenni valahol 1/3 - 1/4- nél így elsö látásra) 2/ Hegeszteni, a statikus megmondja milyen hosszan kell (kb.20-30cm) 3/ Pótbetéteket betenni, felülre hosszabbakat, alulra elég rövidebb de a statikus pontosabban látja a nyomatékábrán, ez kb. +38kg acél

[@jozsefmolnar3143]

Nem minden minőségű betonacél hegeszthető. Ez fontos szempont.

[@ivanborik8326]

@@jozsefmolnar3143 Igen, ez pontosan így van. Nekem ez egy csavarbordás betonacélnak tünik a videóból kifolyólag, amelyet szabad (persze biztosnak kell lenni abban hogy pl. nem -e véletlenül B60.40-es mert annál viszont nem szabad).

[@Joe38ish]

Én is pótbetétet rakatnák. Egyszerűbb. Persze plusz anyag, plusz pénz. De bármi plusz az plusz.

[@birkapasztor]

A hegesztéstől rideggé válnak és törni fognak a betonban. De amúgy szarnak rá, a Kerzamitot (Kerámiafal, Liapor) is hegesztik a paneleknél. Nem hinném, hogy abban olyan acél van, ami kellene.

[@balintreinhardt9109]

Élmény nézni a videókat, pár perc alatt elég sok hasznos infóval lehet gazdagodni! :) A betonvasak toldásánál a hegesztés lehet jobb megoldás?

[@SzakiEllenor]

Nem! A vasat csak a pozicionalas miatt lehet hegeszteni. Az erőket a betonnal való tapadás adja at. Ezért kell az un. átfogás.

[@danielkovacs3664]

ha zsalutéglára teszem az egyenes szálakat akkor is kell kengyel?

[@csinaldmagad1053]

Üdv. Egy kérdésem van. Nem lenne jó ha össze lennének heggesztve a betonacélok? Természetesen csak ott ahol a kritikus átfedés van.

[@gyulahorvath6304]

Nekem is pont ez jutott az eszembe.

[@norbertnemedi787]

Elvileg a hegesztéstől rideg lesz és eltörhet csak megfelelő hosszúságban egymás mellé helyezve és kötve jó és szabályos. Ugymagyaráztakiárpi....

[@Papa-yk4ye]

Tiszteletem. Koszorú vasszerelessel kapcsolatban az lenne a kérdésem (12-es szál vas és 8as kengyel) hogy ha a 12-es vasakat osszehegesztem (tudom önmagában nem a legjobb megoldás ez) Viszont! Ha a hegesztési pontoknal kotozunk rá egy 1.1-1.3m - es darabot? Mivel van 12es vasam annyi, ami mondjuk egy koszorunal 15m-re elég. Én erre a megoldásra gondoltam. Más kérdés az hogy ez így megfelelő - e?

[@ivanborik8326]

3 nap után sem válaszolt senki, ezek szerint nem értjük, próbáld meg még1x máshogy megfogalmazni.....

[@billyg302]

Üdv! Laikusként kérdezném, ilyenkor mennyire járható út lenne az, ha pl minden vas mellé beraknának 2m es szárakat amik oda lennének rögzítve? Így meglenne a kellő átfedés.

[@SzakiEllenor]

Jó lenne, és a beton maga megfogja majd!

[@andrasnagy1770]

Nem elég bele rakni a toldáshoz 2m-es 20-as beton vasakat? Vagy esetleg össze hegeszteni a toldást?

[@jozsefmolnar3143]

A vasalási terven a betonacél minőséget fel kell tüntetni. Ennek alapján szabvány segít melyik minőségű betonacél hegeszthető.

[@zoltanorosz6859]

Tiszteletem kérdés csupán nem lehet hegeszteni a betonvasakat?

[@NDTGZ]

Köszönöm ugyanez jutott az én eszembe is hegesztéssel nem lehetne megoldani a kötést? Sajnos senki nem ad rá nekem válszt 😮

[@R_7_B]

Minek visszabontani a toldást? Nem lenne elég beletenni két vasat rendes atfedéssel mindkét irányban?

[@SzakiEllenor]

Lehet, de a húszas vasból az nem olcsó játék. Ki fizeti? A másik, hogy ez tervezési kérdés, és a tervező tervezhet! Én csak azt mondhatom meg, terv szerint épült-e? Sem joga, sem lehetősége nincs a műszaki ellenőrnek az áttervezéshez. HA valaki kirajzolta a megfelelő vasat valahova, azt ODA és ÚGY kell tenni.

[@szabolcsbalogh6830]

A sarki bekötések ? Ott mizu ?

[@janosvarga9628]

Kutnál van feltámasztva ?

[@miklosjernei4501]

Kedves Péter! Teljesen laikus vagyok. Meg tudná mondani, hogy a kútalap hogyan is néz ki és miért jó vagy nem jó? Köszönöm

[@SzakiEllenor]

Ha teherbíró talaj mélyebben van, akár 6-8 méter mélyen, akkor viszonylag hatékonyan, a kútásáshoz hasonlóan leásnak, és telibetonozzák, jellemzően acél köpenycső védelme mellett. A gépesítése nem drága. A cölöpalappal sokkal mélyebbre le lehet menni, de annak a gépesítése sokkal drágább bonyolultabb.www.kivitelezomester.hu/kutalapozas.php

[@szaboroland5255]

Tisztelt Péter. Nekem olyan kérdésem lenne, hogy a kengyel végeit hivatalosan nem kell 45 fokban visszahajlítani, hogy a nyomó feszültség hatására ne csak a kötöződrót szakítószilárdsága hagyatkozannak. Van erre szabályzat, vagy ez így elfogadott.? Érdekelne az ön véleménye is.

[@SzakiEllenor]

Ez egy nagyon jó kérdés ! Valóban, regen behajtottuk jobban! Kérem ha van itt statikus , kommentelje! Ezt ugyanis nem tudom!

[@ivanborik8326]

A bordák miatt már nem szükséges, de 10 ∅ hosszúságnak megkell lennie

[@gaborasz1767]

Nekem a koszorúba tett kengyelek végei 45 fokban be lettek hajtva, így mondta a kőműves. Közösen hajlítottuk le. Erős a gyanúm hogy a videóban látható kengyelek gépi hajlításúak. A gépek nem tudnak 45 fokot hajtani a végére. Az átfedéseket meg inkább hagyjuk.....12-es futóvasamat közel 80-100 cm-es átfedésekkel raktuk. Ezeken felül nekem még a kötözés módja is egy kicsit kapkodósnak tűnik. A kengyeleknél a kötöződrótot keresztbe át szokták "vetni" előbb, és aztán kötik meg. Sokkal stabilabban fogja össze a szerkezetet, ezt jól tudom Péter?

[@fuckkyt3338]

A tartószerkezeti kiviteli terveken a kengyel részletrajzokon fel van tüntetve a 45 fokos visszahajtás a visszahajtott rész méretével együtt. Mondjuk egy 20*30-as, 20 átm.8/15 - 110 (szükséges darabszám, vas átmérője / kengyeltávolság, hajlítandó méret) kengyelnél a megadott betonvas hossz 110 cm, tehát 2*20+2*30 a négy oldal +2*5, a betonvas végeinek 45 fokos visszahajtási hossza. Itt is az van, hogy semmit sem kell agyalni, el kellene olvasni a rajzot amit a statikus csinált...🙄

[@fec69]

Az hogy lehet hogy 1980ban épült ház alapjában egy db vas sincs, ráépült egy emelezes ház kisméretű tömör bontott téglából még is minden ok már 40éve? Ja azóta volt gyömrőn 4,6os földrengés is...

[@telekprojekt2123]

Azt is elmondhatnád, hogy az a vasalás összeillesztés - ha egy helyen és csak 40 centiben van megvalósítva - tulajdonképpen milyen hibát okozhat? Vagyis mi történhet akkor ha... kérdésre válaszolva. Meg persze, hogy volt e ilyen tapasztalatod, láttál e már ilyen hibából adódó problémát akárcsak képen is.

[@paltoth3784]

Nem, nem volt ilyen tapasztalata , de el kell adnia magát . Sőt videókban el is mondja , hogy utána néz a szabványnak! Mi csak fogjuk a fejünket néha milyen baromság ba köt bele …..

[@gyv4048]

Normál esetben mindig egy helyen van kötve a vas mert így szerelik, így lehet össze csúsztatni a két oldalt, de mondjuk nagyobb toldással, meg én a kút alap fölé tettem volna a toldást. Ha nem megfelelő a toldás akkor ott gyengébb lesz a beton szakító szilárdsága és meg tud rogyni a szerkezet. Csak azt veszed észre hogy 15 év mulva süllyed a ház valamelyik pontja, de ez sem biztos hogy a vas miatt van, ilyen tapasztalata senkinek nincs, mivel amikor látod hogy sűlyed vagy meg rogyik az épület nem tudod mi történt a 15 év alatt vagy az építéskor

[@SzakiEllenor]

Kérdésedre választ kapsz, ha beírod a keresőbe, hogy building collapse. Magyarul épületomlás! És minden világos lesz!

[@jozsefmolnar3143]

Van egy szerkesztési szabvány amely a toldásokat, lehorgonyzást szabályozza. A statikai terv ennek felhasználásával történik. Természetesen az igénybevételi számítások, méretezések is meghatározók a terv készítésnél.

[@krisztianszabo8921]

@@SzakiEllenor Azért ez egy kissé túlzó volt.

[@tajthyrenato5914]

Kedves Péter, amennyiben rosszul kötnek meg egy vasat az milyen látható érezhető következménnyel járhat? Repedés, stb? Azért kérdezem, mert tapasztalatom szerint azért nem dolgoznak precízen sokszor, mert mire felépül egy ház "úgyis elfér" egy ilyen "kis" probléma, kvázi nem dől össze a ház tőle. Vagy igen? Válaszát köszönöm.

[@SzakiEllenor]

Addig kell tartson a kötés, amíg a beton bele nem kerül a zsaluba

[@tiborkiss9294]

Na ezeket én is alkalmazni fogom, köszönjük! Bár olykor elgondolkodom, hogy a 70 éves kádár kockám, aminek 50cm-s alapja van, vasat nem látott (sajnos néhol cementet sem:) ) mégis egy hajszálrepedés sincs rajta... néha meg elk..únak egy vasalást és szétesik az egész ház, akkor az mégis mitől függ? Elvileg ugyanazt az erőhatást és terhelést kapják, sőt szerintem egy ikersejt falazat jóval nehezebb, mint egy porotherm.

[@SzakiEllenor]

Nem mindegy, hogy milyen talaj van alatta!

[@peterpiedl3312]

Én úgy tudom, hogy vasalást csak részben tanulnak a kőművesek is, személyes vélemény, hogy sok múlik a tanáron. Sajnos képzés pedig már nincs rá, természetesen itt a középfokú oktatásról beszélek. Így aztán merülhet fel a kérdés, hogy családi házak építésénél, ahol NEM vonnak be külsős céget a vasalatok elkészítésébe ( mert a kivitelező maga is le tudja hajtani) honnan veszik a tudást?? Ha csak nincs köztük egy építő mérnök. Ha rosszul tudom kérem javítsatok ki. PP

[@SzakiEllenor]

A kőműves akkor szerelhet vasat, ha van olyan felelős műszaki vezeto, FMV, aki a munkát irányítja és átveszi. Na, én FMV -t eddig élőben nem sokat láttam építkezésen . Teszek róla, hogy vagy irányítsák a munkát rendesen, vagy leszokjanak az aláírogatásról!

[@peterpiedl3312]

@@SzakiEllenor Köszönöm a választ, bár a kérdés továbbra is nyitott marad; ha nem tudom hogyan kell vasalni egy koszorút, mert nem tanultam, hogyan csinálom meg helyesen? Nem vitatkozni szeretnék, de valóban nehéz kontrollálni 4 ember munkáját egyszerre, akik rutin szerűen csinálnak egy folyamatot, úgy hogy a tudásuk csak a tapasztalat szerzésből adódik( mert látták már valakitől). Szerintem a FMV nem tart nekik kiselőadást építés előtt (bár nem ártana). Szerintem ez a képzés hiányossága is. De várom a véleményét.

[@ferencmayer4313]

@@SzakiEllenor miért ne szerelhetne vasszerelést a kőműves, pillérek, áthidalók, lépcsők, stb, stb... akkor miért oktatták a szakmunkásképzőbe szakrajzon, illetve szakismereten is?! Volt rajz a mélyalap gerendákhoz? Először azt kellene megnézni, utána lehet belekötni a kengyelbe meg a fővas eltolásba!!

[@SzakiEllenor]

@@ferencmayer4313 úgy nem szerelhet, hogy ő vállalja érte a felelősséget . Egy komuves egyéni vállakozó akkor számlázhat vasszerelést, ha van erre külön szakmája . Vagy akkor, ha van egy kft-je, és abban alkalmaz egy vasszerelőt.Ezt nem én találom ki, ezek tények .

[@SzakiEllenor]

@@peterpiedl3312 hát ekkor kell egy hozzáértő és jogosultsággal rendelkező embert megbízni.jobbat nem tudok!

[@ivanics1122]

Csomópontokon ès a sarkon sem látni pozíciós vasalást, pedig illene (gondolom). Persze ha nincs kèsz, meg szèt is kell szedni... 😁

[@champipy]

Elképesztő, hogy milyen "primkó" szabályok vannak és még azokat sem képesek betartani.

[@bboyfrencso]

Tanulságos videó

[@FZRTom]

Nem lehet összehegeszteni? Komolyan érdekelne.

[@kulcsar77]

A heggesztes nem ajanlott

[@FZRTom]

@@kulcsar77 Köszönöm a választ!

[@szivar1.0]

Általánosságban elmondható az, hogy a hegesztés ront az eredeti anyag tulajdonságain. De ez hosszú téma lenne.

[@SzakiEllenor]

Van hegeszthető acél, de a toldas esetében mindig az un. átfogás a jó megoldás .

[@peterberta7090]

​@@SzakiEllenor A toldáshoz bele tesznek még 4 db 3m-es vasat 1,5 -1,5 m átfedéssel, kötözéssel ami össze köti a két részt? az nem megoldás? A bontás és újra kötegelés helyett?

[@radatamas8369]

Miért kellene szétszedni ezt a vasalást? a 40 cm takarásnál, minden hova be kell tenni egy plusz szálat, aztán jó és erősebb is lesz a vasalás. Utoljára garázsomnál saját magam csináltam ezt a munkát, jó is lett.

[@csababugyik5945]

Szerintem a távtartók is hiányoznak a szerelés alól,annyira nincs ez a szerelés el rontva de valóban kifogásolható a toldás.

[@mihalyl7090]

Üdvözlöm csak kèrdeznèm mi lenne ha bele toldanánk vasat szèt szedès nèlkül

[@SzakiEllenor]

az jó, ha a terv szerinti toldási hosszokkal túl van a vas nyújtva

[@mihalyl7090]

Az igaz de mivel maga müszaki felelös akkor nem lehetne felül bírálni a tervet

[@lajosantal1496]

Lehet, de ki fogja kifizetni a többletként berakott vasak árát? Majd jön a vállalkozó, hogy drága jó építtető Úr! Adjon má' néhány tízezretm Mert elszúrtuk a vasszerelést?

[@mihalyl7090]

@@lajosantal1496 lenne egy olyan kérdésem hogy koszorú vásárlásnál a sarkot mennyi sarok vassal kell kötni elég a négy darab vagy hat darab kell bele köszönöm

[@lajosantal1496]

@@mihalyl7090 az előírás szerint 6db sarokvas kell.

[@peterbakos9861]

Ha a rajz mashogy nem rendelkezik a toldas az atmero 50xes A kengyelnek egy feladata van A fovasakat pozicioba tartani de szereleskor celszeru elforgatni a fuleket

[@SzakiEllenor]

A kengyel a terhelésekből is jócskán vesz fel, pl akár nyíróerőt is!! Sőt, van kifejezetten nyírási kengyel is!

[@ivanborik8326]

"A fovasakat pozicioba tartani" az inkább másodlagos, 1. a nyíróerök megfogása, azert szoktuk pl támaszoknál besüríteni, esetleg ha van csavarás akkor azt is, de akkor sokkal hosszabb az átfedés.

[@lajosantal1496]

A kengyelnek lehet olyan feladata is, hogy a támaszok közelében fellépő nyíróerőket felvegye. Ilyenkor a statikai terven pintosan megadják a sűrítésben lévő kengyelek távolságát, darabszámát. Itt a kenygyelek két napi járóföldre vannak egymástól (gyanítom, hogy a statikai tervtől eltérően) így ezek nem dolgoznak nyírásra, az hétszentség!

[@amasonasman]

A betonvas toldási hossza az az adott betonvas keresztmetszetének a hatvan szorosa .Ha van egy vas amely a jelen esetben kb 16 mm ,akkor annak a toldási hossza 96 cm .

[@lajosantal1496]

Hatvanszoros toldási hosszal még nem találkoztam. Gyengébb betonban hosszabb, erősebb betonban rövidebb a toldási/lehorgonyzási hossz.

[@amasonasman]

Minden betonvasra érvényes a keresztmetszetének a hatvan szorosa ,nem a beton erősségétől függ .@@lajosantal1496

[@kdanny9973]

Csömör mellett járunk úgy látom….

[@zolicsak741]

Dolgoztam a Ruhl-nál, Európa legnagyobb beton vas feldolgozójánál. Rengeteg rés armatúrát készítettünk metró alagutakhoz , a toldások ott is így voltak nem eltolva. Mondjuk azok függőlegesen voltak elhelyezve a helyükön ,a födém hozzá fogatásánál sem volt számottevő eltolás , igaz hogy az lentonnal volt készítve. Ha jól emlékszem a lenton kötésnél nem jön létre repedés a betonba , míg az átfedő toldásnál létrejöhet a beton vas végektől kiindulva. Félre ne értse nem kritika ,csupán érdekesség képen írtam. Kedvelem a videóit, sokat lehet tanulni belőle.

[@MrKisLaca]

Jó kis Ruhl... 10 évet én is lehúztam ott de ott csak a tonna számított a többit megoldották az építkezésen :) Szerintem ott voltak cifrább megoldások is :)

[@tiborkozma6053]

Az átfedès releváns, de mèg a vègei sincsenek vissza hajtva ami független h milyen típusú vasalatról is van szó ajánlott vèlemènyem szerint. Javítsatok ki ha esetleg tèvednèk. Átfedès, össze kapcsolás, biztosítás. N a beton tartja az erőket szerintem

[@SzakiEllenor]

Akkor kell a végét hajtani, ha extra erők vannak. Ezt a statikus kiszámolja, és ra is rajzolja a tervre. Mivel itt félig sincs kész a vasalás, nem néztem a tervez, csak a típus hibákat .

[@kulcsar77]

ha nem tevedek, akkor az atfedesi arany az min 40 x atmero

[@norbertsziklai8489]

50 d

[@SzakiEllenor]

Igen, ez egy kb valós okolszabaly , de ezen kívül egy csomó befolyásoló tényező van.

[@gergogalla]

Nem egyészséges, hogy mind a hat fővasat egy keresztmetszetben toldották. Egy keresztmetszetben max a betonacélok fele toldható és min. 54d-vel.

[@ivanborik8326]

@@SzakiEllenor pontosan pl. függ a beton minöségétöl (minél rosszabb a beton annál hosszabb kell) , függ a helyzetétöl, mert pl. a felsök sokkal rosszabb helyzetben vannak a betonozás szempontjából ezért van ott egy nagyon komoly tényezö (1,4 vagy 2,0 a takarástól függöen)

[@barnabasbalogh9947]

A sarokvasalásról nem esett szó pedig lényeges és a videóban kimaradt. Ha már ellenőr legyen részletes!

[@SzakiEllenor]

Közel sincs befejezve, és akkor meg a tervet sem láttam. De a meglátás jó !

[@imperator11111]

3:30 Tehát katona :)🤣🤣🤣

[@jozsefmolnar3143]

VB. terv nem készült? Ha volt ellenőrizhető, hanem az nagy baj!

[@jluconstruction7287]

Jók a videók de hang nagyon halk.

[@eldebrink588]

Katona volt a jóember ?

[@nojbispeedify]

Vagy rendőr

[@andras3094]

Vagy politikus.

[@nojbispeedify]

@@andras3094 Az biztos h nem. Azok nem csinálnak 2 kezi munkát.

[@zerkovitzzoltan2182]

nem szerencsés 1 helyen toldani az biztos, de kell hívni egy profi hegesztőt és 10 perc alatt a probléma meg van oldva. HA össze van hegesztve sokkal többet bír mintha át van lapolva!!!!

[@miklosmolnar3148]

Kedves Péter! Ne haragudjon meg érte, de ön vagy túl elnéző, vagy nem akar feltárni minden hibát!

[@SzakiEllenor]

Ez csak egy kis ízelítő volt, és tervet sem láttam. Más meg pont túl kekecnek tart!:-)

[@jozsefmolnar3143]

@@SzakiEllenor Ha nem nézte meg a terveket az nem túl kezdő magatartás?

[@SzakiEllenor]

@@jozsefmolnar3143 terv Nezes nélkül is világos volt, hogy az általános szabályoknak SEM felel meg. Epitteto bánatára hónapok óta 20% van kész a labazatbol. Ezért nem néztem a tervet még.

[@miklosmolnar3148]

@@SzakiEllenor A vasszerelésnél, mindenképpen kiemeltem volna a beton takarás fontosságát! Nem elég a kengyel, mondjuk fi 8, alátámasztásnak, hiszen a betontakarás, az 1 col. vtg. ebben az esetben, alul és felül, és nyilván, oldalt is! Még vizsgáltam volna a sarok erősítést, pótvasak meglétét. Üdv: Miklós

[@SzakiEllenor]

@@miklosmolnar3148 teljesen jogos, de ez nem volt meg készre jelentve . A toldas nem lesz jobb, Bak meg lehet alatta.

[@richardhorvath7237]

Jó napot! Én azt nem értem, hogy oké, hogy egy ember beismeri a hiányosságait, ez nagyra becsülendő szerintem! De ez nem játék!!! Itt óriási hiányosságok vannak, mint tanúlmányi, mint pedig gondolkodási szinten. Ez kinek a hibálya? Nem szabadna ilyen szarvashibákat elkövetni. Pont a hetekben volt erről szó náluk is, hogy ki, mit és miért, és miért nem meszekol. Hát ezért nem maszelkolok én is. Ezek olyan alapoknak kellene lenniük, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki házépítésben részt vegyen. Múltkor is írtma már ide kommentet a sarkoknál, a téglatoldásokkal foglalkozó videó alá. Azt én amatőr fejjel is fel tudom fogni, hogy nem toldunk téglát, meg úgy álatlában semmit sem, a; több darab esetén egy helyen b; átfedések nélkül c; megfelelő rögzítés nélkül. Az átfedás alól egy kivétel van a bukrolásban, de ott is csak egy bizonyos burkolóanyag esetében, különben fél anyag, vagy 10-15 centiméter legalább. Az oké, hogy itt is toldva vannak a betonvasak, de azt épp úgy rögzíteni kellene fixen békával, vagy valamilyen bilincsel, mert így, de még eltólva sem ér semmit sem az a vas ahol nincs összetartás a részek közt. Én a vissza szedendő részt úgy csinálnám meg FULL AMATŐR létemre, hogy eltólva, átfedés méretét nem bolygatnám, de 3- 3 bilincset tennék minden toldáshoz, vagy összeheggesztetném őket, és még a kengyelt is oda heggesztetném hozzá. Az hogy kilágyul a vas egy dolog, de még mindig jobb tartást fog adni úgy, mint ha semmivéle erősítés nem lenne a toldatoknál. Vagyis kapásból úgy kell indítani, hogy a 6 méteres vasbeton szálakat elvágod ~60 centiméret különbséggel egymástól. És ezekkel a darabokkal indítunk, de ezt nem ártana a rajzhoz is igazítani, vagyis ezt látini kellene a rajzokon is. Amúgy a mérnöki munka is felületes, ha ilyeneket nem szerkeszt ki szerintem. Tény, hogy a szekembernek azt mondod, hogy kell egy tűzfal téglából, és neki tudni kell, hogy azt hogyan csináljuk meg, de attól ,még a műszaki rajznak meg kellene lennie. Aki meg nem tud rajzot olvasni, menjen vissza a szakmunkásba. Én asztalos vagyok, de nekem adnak egy rajzot, én meg tudom csinálni a szekrényt, vagy asztalt, lépcsőt, vagy szinte bármi hétköznai dolgot, ami nem a vasaláson múlik, mert az adott vasalatot lehet, hogy az ember nem ismeri. Tudok táblásítani, tömbösíteni, tudok csapozni mindeféle csapot, egyedül a gércinket nem tudnám kézzel megcsinálni, mert még azt nem gyakoroltam, de ma már szinte nem is használják. De ácsot sem láttam még gerendákat helyesen toldani, mert aziskolában nem is tanítják ezeket! Pedig olyan gerenda kötések vannak, amik rendkívül fontosak lehetnek, mert nem mindegy mit, bír ki az a tető, vagy az a beálló, vagy garázs, esetleg fa szerkezetű melléképület. Ezeket meg kellene tudni csinálni egy ácsnak, és nem kellene az álványcsavarokkal törődni, mert a vas, és a fa ellenségek mint az tudjuk. Ugye tudjuk?! A vas párásodik, és bele vezeti a fába a nedvességet, ami rohasztja a fát. De mondjuk ezekhet a műveletkehez meg normális faanyag is kellene, ami itthon nincsen. Mert a teőanyag is legyen száraz, 30% alatti legalább, (de a legjobb az lenne ha rendes szárított anyagból lenne 14% os ból), de ez sehol nincs meg! Sokszor majdnem élőnedves faanyagot lehet csak vásárolni, majd amikor elkezd száradnni, meg szétdobja magát a francba, és kilazúlnka a csaravrok, és a csapozások is. Konkrétan amit nedves faanyagból csinálnak, az huladék az egész. Az csak ideig órási tető, vagy bármi. Ezért van az, hogy a híradóban is látjuk, hogy a családi ház tetejét lakapta a 80 km/h ás szél. Meg a silány munka is hozzá tartozik mondjuk. Egy épkézláb fa szerkezet 150 év, még kezeletlenül is! És nem recseg, nem ropog, de ilyen nincsen a fent említett dolgok miatt!!! Na ezért nem maszekolok! : ) Régen ezt tudták amúgy az azstalosok, és az ácsok is. Ezért voltak az Á.C.S. : D kapcsok, és a szeg. MErt a szerkezet inkább engedjen, mint hogy szétvetemedjen az egész. Milyen erő van a fában? Aki nem tudná az Ókori egyiptomba elvileg, fa ékeket verteka sziklák hasadékaiba, és azokat locsolták naponta 3-4- szer, majd a fa szétrepesztette a követ több méteres mélységig. És ez kivitelezhető, létező erő! Tehát van a fában vetemedési energia, rengeteg! Tanácsom!: Megveszed a tető anyagát, akkor legalább 3 évig szétszedva nagyod száradni, mielőtt elkészüléne a tető belőle. Lényeg, hogy jól szét kell rakni az anyagot, stáflikat közé rakni, ha kezelt akkor is, és 3 év alatt egész jól leszárad. Esőtől védeni kell, de a szél érje! Legjobb egyszín alatt tárolni, aminek 3 oldala legalább nyitott. Az anyag ~30% a úgy el fog vetemedni, hogy haszálhatatlan lesz, de szerintem megéri hosszútávon, mert nem mindegy mi van a fejed felett! 50 év, vagy 150. Ha valaki gazdag, akkor 50 év alatt úgy is lebontaja a házat, vagy eladja, de ha fital, és kicsit szerényebb életű, akkor megéri a többletköltséget, és a fatelep vissza is veszi, bár 3 év után nem biztos. De az a kereskedőnek is pénz.

[@gergonagy3769]

Talán elég csak belefűzetni még egy szálat a toldáshoz. Gondolom egyben szerelték 6 meterenként, utólag kötötték össze. Nem ördögtől való. Sarkokban is egy soron van toldva, a pillér kiállásoknál, falkiállásoknál is egy soron van toldva, még ezen a videón is, azzal mégsincs gond. Persze, nem így kéne, és a vasterven is tuti le van írva, hogy a toldásokat el kell különíteni, de na. Fűzzünk bele 6db 2 méteres szálat, és megoldottuk. Vagy én vagyok engedékeny? Az átfedés meg egyértelműen kevés, mindenkoron 40d.

[@SzakiEllenor]

A megoldást én is tudom azonban ezt a kivitelezőnek ezt tudnia kellett volna és pontosan úgy kellett volna megcsinálnia ahogy te mondod és akkor már szólni sem kellett volna. Viszont ez magától eszébe sem jutott úgy gondolta hogy ez így jó lesz.

[@gergonagy3769]

@@SzakiEllenor Én kivitelező vagyok. Sokszor mondhattam volna a mérnök hibájára, hogy nem az én dolgom, láttam olyan vastervet, amiről pl. lemaradt a csomópont, megszerelhettem volna a vasat ugy, majd a vasátvételnél a kezemet feltéve közölhettem volna, hogy pótmunkával újrakötjük, ha kapunk tervet hozzá. De nem ezt tettem. Szóltam, megoldottuk. Nem feltételezek rosszindulatot, és a végeredmény az kell legyen, hogy a megrendelő elégedett legyen.

[@radatamas8369]

Most nem azért, de mi van akkor ha a toldáshoz egyszerűen beraknak 1-1 hosszú betonvasat ami minden oldalt túl nyúlik még a "kutakon" is?! Én inkább raknék az ilyen helyekre + 4 szál vasat, mint bontanék.

[@peterrepasi4892]

Annak idején köveztünk,nem vasaltunk .

[@ivanborik8326]

Mert annak idején nem voltak hajlitott, csavart alapok, csak nyomottak

[@joseftamas6582]

Akkor volt jó világ amikor nem volt vas és úgyis megaltak a dolgok

[@mzsolt7777]

kzbin.info/www/bejne/pmelmmiFiNOAarM És ezt hogy lehetne?

[@ivanborik8326]

De akkor még jó volt az 50cm-es fal 4,5 méterenkét

[@krisztiankendrik1266]

Régen össze dobták a vályogházakat szaki ellenőr nélkül, az a régen 200 éve volt, és azok a házak még állnak, nem hiányzik onnan egy szál vas bekötés? Szaki ellenőr úr😂

[@janosbekesi6266]

A toldás tényleg karcsú. A kengyelek füle meg le van szarva szerintem. Ez annyira jelentéktelen befolyásoló tényező, hogy kár volt rá szót pazarolni. A szakértő úr erre a részére is tudott valami zseniális kritikával előállni. A kengyel fülének pozíciója miatt nem fog megroppani a kecó. Nyugi....

[@SzakiEllenor]

Vasszerelés nem azonos a vasacskázással...szerencsére vagy sajnos...

[@janosbekesi6266]

@@SzakiEllenor Pontosan. A vasszerelés nem egy családi ház lábazatánál kezdődik. Ez még csak vasacskázás.

[@mzsolt7777]

@@janosbekesi6266 Valamit félreérthettél. Ez egy kútalap fejgerendája, nem "lábazat"...

[@janosbekesi6266]

@@mzsolt7777 Lábazati vasbeton-gerenda. Tehát nevezhetjük fejgerendának is, vagy aminek akarjuk, de az építmény lábazati zónájában készül ez a monolit szerkezet, úgyhogy ha elkészül csak az lesz a vége, hogy egy lábazat lesz belőle. Azaz nincs félreértés.

[@mzsolt7777]

@@janosbekesi6266 A kútalap fejgerendája nem egyenlő egy átlagos lábazati fallal és nem nevezgetjük el úgy ahogy nekünk jólesik. De erről se nyitok vitát.

[@karvak1492]

Készitsen sok oktatófilmet, amiböl meg lehetne tanulni, mit hogyan kell jól csinálni. Az egyes filmek tartalma szorosan egyezzen a film cimében deklarált szöveggel.

[@kovacslaszlo8537]

Szerintem kukacoskodó ez a fazon, a gyakorlatban ez az épület stabilan fog állni.

[@idaraaradi2040]

Nem tehet rola, hogy azok akik hazat epitenek nem ultek iskolapadban es nem jarnak tovabbkepzesekre sem.

[@halacs]

Inkább legyen kukacoskodó mint gáz a ház amiért egy vagyont fizet valaki. Saját szememmel láttam, hogy mennyi a kókler "nem érdekel, jól van az úgy" típusú szaki sajnos. Sőt azt is láttam, hogy aki meg jó azért meg loholni kell és bár elsőre drágának tűnik utólag sokszor kiderül, hogy nem is volt az olyan drága (nem építőiparban dolgozom, csak hát nekem is lakni kell valahol és érdekel a téma)

[@19Konrad82]

Laikuskent mivel.nem.vagy hozzaerto nem.tudhatod milyen hibat okozna. Hagyjuk meg a szakertonek es tanulj. Maskulonben a biztosito is karesemenynel akkor fizet ha az epulet megfelel az eloirasoknak. Erintesvedelmi felulvizsgalat...a kedvencem mikor kilopjakna cementet a fi relet atadas utan leszedik a hulye ugyse tudja... Igazi takony magyar ganej mentalitas ...na ennek kivedesere szolgal a szakerto. A zsebedbol lopjak ki a penzt. Maskepp megfogalmazva nyilvan rendelkezik felelossegbiztositassal es jogi uton akar vele szemben ervenyesithetem a karigenyemet amelyert o anyagi es.szemelyi felelosseggel tartozik.

[@SzakiEllenor]

Így készültek anno a román daciak! Ezért akart mindenki R-11-et venni! Ugye?

[@sevenhorse8563]

Anyagi felelőséggel tartozik az építető felé. Tehát ha bár milyen hiba ki jön késöbb akkor az az ő bulija. Te nem lennél kukacos egy 50-100 millás beruházásnál? ;) Manapság nem 5-10 milla egy ház építés , hanem úgy 40-60 -nél kezdődik. Úgy pattognak a milliók mint egy filipper golyó. Bele fogni manapság egy építkezésbe , maga az öngyilkosság.