Visszatérés a konzervatív oktatáshoz - Ez itt a kérdés, 2024. március 1.

A nyugati világ fölénye az oktatásban is megbukni látszik, a PISA-felmérés legjobban teljesítő öt országa között, szinte kizárólag kelet-ázsiaik szerepelnek. De hol van a bajok eredője és mi lehet a megoldás? A klasszikus oktatás újjáélesztése és a renenszánsz ember eszményképe? Ez itt a kérdés.
Horváth Szilárd vendégei:
· Setényi János az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója
· Székely Levente az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója
· Pöltl Ákos az MCC Ifjúságkutató Intézet, Kutató-szakértője
· Lánczi Péter az MCC általános főigazgató-helyettese
Az M5 a közmédia kulturális csatornája.
Az M5 az a hely, ahol a kultúra otthon van. Legyen szó irodalomról, zenéről, film- és színházművészetről, képzőművészetről, történelemről vagy épp a kultúrát érintő közéleti kérdésekről.
Főbb műsoraink: Librettó, Ez itt a kérdés, Kommentár Klub, Multiverzum, Kunszt, M5 história, Kontúr, Agenda
M5, a kultúra otthona
Látogassa meg weboldalunkat:
www.mediaklikk.hu/m5/
Nézzen ránk a Facebookon is:
/ m5tvcsatorna
#m5tv

[@barboracle]

Kíváncsian várom, hogy ezek az okos emberek elmondják, hogy most pontosan mit tegyen a család, hogy jól induljon a gyerek az oktatásba, vagy mit tegyen az iskola, hogy legyen fizika tanár, stb.

[@sebastiansiko4762]

Nagyon szeretem a műsort, de most megijesztett a téves gondolatok megjelenése, mert megkérdőjelezi a felkészültséget. A szkértői bizottságok működése és a "cimkék" nem azt célozzák, hogy elkerüljük a megküzdést, hanem sokkal inkább, hogy megtaláljuk az optimális megküzdési módot! Ne vezessük félre a nézőket! Inkább nézzünk utána! A hospitlizáció pedig teljesen mást jelent! Egy ilyen szinvonlas műsorban ilyen tévedések nem megengedhetőek!!

[@DorottyadrBoda]

Az elhangzottaknak pont az volt a lényege, hogy a cimkék a gyerek megkűzdési esélyeit rontjàk:A megkűzdést azzal, hogy gyenge olvasàsi, szàmolàsi egyéb képességekkel rendelkeznek. Persze ha problémàt abban azonosītjuk, hogy rossz jegyet kap, adott esetben megszégyenül a gyerek, akkor aktuàlisan segītünk rajta egy felmentéssel. De hosszútàvon pont egy motivàciót veszünk el tőle. Motivàciót, hogy kűzdjön gyengeségeivel szemben. Fejlődhetnének, de ezt a lehetőséget minimalizàlja a felmentések rendszere.

[@DorottyadrBoda]

A hospitalizàciót, pedig ha megérteni akarjuk amit mondanak a szakértòk, érthetjük és értjük is úgy, mint egy képesség-hiàny betegségként, egészségügyi problémaként kezelése.

[@freeisaura8725]

Mennyire jó volt ez a beszélgetés!!!!!! Huh, igazi szellemi felfrissülés, gondolatébresztő, riadó, köszönöm!!!!

[@katalinbakonyi2327]

Nagyon élvezetes, érdekes volt a műsor. ( Setényi János már volt itt az m5-ön, amikor a tudásról beszélgettek.) . Tanítói végzettségem van, 1971-től 2008-ig voltam a pályán. Önöket hallgatva, felmerült bennem az is, hogy a generációk közti értetlenséget sok más mellett az is okozza, hogy a fiatalok az anyanyelvet sem beszélik jól, hiszen hiányzik a klasszikus kulturális bázis. Vegtelenül jó érzéssel tölt el, hogy vissza szándékoznak térni a konzervatív oktatáshoz, neveléshez. Soha senki nem mondta azt, hogy tanulni könnyű. Ez is komoly munka, de szükséges az élethez. Azon is gondolkodtam( orvosokat hallgatva, akik a sok depressziós fiatalról beszélnek), hogy az emberi szervezet belül nem változik. Idő kell a rengeteg információ feldolgozásához, meg egy szilárd alap. A fejlődéshez idő kell és ezt nem lehet lerövidíteni. Székely Leventének igaza van, amikor arról beszél, hogy a tanulni tanítás az iskola feladata. Fogalmakat , ismmereteket , lényegkiemelést, rendszerezést stb. az iskolában kell tanulni. Otthon gyakorolni kell, meg ahogyan Setényi János mondta: házi feladatot írni, verset, szöveget tanulni, olvasni. Unokáim Angliában tanulnak , s történelemből projekteket készítenek az I. világháborúról, amiben a fiam segít. Mindezt a nélkül, hogy bármit is tudnának a témáról.( A tanár kedvenc témája a partraszállás). Semmit nem kötnek semmihez, csak lóg a levegőben. Nincs rendszer a tanításban- tanulásban. Való igaz, hogy a mese, játék mennyire fontos. ( szeptemberi szültésű vagyok, évet veszítettem és sok mesét olvastak nekem ) . Nem is értettek meg a többiek. 7-ben Tolsztojt olvastam , 8-ban a Háború és békét is. Gimnaziumban az ajánlott irodalmat is. Nagyon jó rajztanárom volt, aki művészettörténetet is tanított. Otthon volt lemezjátszónk , zene is része volt az életünknek. Ma valóban tömegoktatás van( 35 -en kezdtük a gimnáziumot és 15-en érettségiztünk). Örömmel hallgattam Takaró Mihály ismertetését az átdolgozott NAT-ról, ahol a célként a kultúra átadását jelölik meg és a teljes személyiség fejlesztését nevelési feladatként. Kulcs szereplő a pedagógus személye( tehát a ped. képzés is fontos, valamint az ellenőrzés. Tetszik az eleg jó szülő fogalma. A különböző képességek csak a lexikális tudáson keresztül fejleszthetők . Nagyon egyetértek a retorika tanulásanak hiányával. ( Önök nagyon jól artikulálnak.) Ép család és nevelt gyermek a siker központi eleme. Az a vélemenyem, hogy a klasszikus irodalomban minden benne van, amit az életről tudni lehet és kell. Ma sok a " túlóvó" szülő. ( Nem bírálom, de néha túlzásnak tartom a mai" moder" nevelést. Mindent megkapnak, azonnal, s ehhez hozzászoknak. Mi lesz, ha ő ezt nem tudja megteremteni majd felnőttként. A globalizáció iparága lett a" fejlesztés, ahogyan mondták Önök. De ez megint csak a nehézségek kikerülését jelenti. ( Pályám kezdetén a lemaradókat külön korrepetáltuk, gyakoroltunk. A szülőket is bevontam az otthoni gyakorlásba. Nem lázadoztak, megköszönték. Ma már elhallgatom, hogy tanítottam, ennyire becsüli a társ. ezt a hivatást, mert nem gazdagodtam meg és más az értékrendem. 74 éves vagyok, de igyekszem figyelemmel kísérni a történéseket. Remélem, egyszer ez az őrült ütemű digitalizáció is mérséklődik, s egy idő után minden visszatér a normális, " emberi" kerékvágásba. Élvezetes volt Önöket hallgatni! Köszönöm. ( bár nem létezem, mert nem vagyok a vilaghálón sűrűn. Nem tartom fontosnak. 51:44

[@leszekvagyok6274]

Katalin,ez egy kicsit hosszu lett. De elolvasva meg rovidis ugygondolom.

[@juditindra1720]

Tanítóként örömmel olvastam a hozzászólást. Végre egyezik a véleményem egy-egy kollégával. Édesanyám, aki szintén pedagógus volt, azt mondta erre, hogy mintha a kabátokat nem létező fogasokra akarnák felakasztani.

[@andreaszabonekajatin1761]

Kár, hogy az oktatás kialakításában senki nem veszi figyelembe pl. Vekerdy Tamás, vagy a többi nagyon jó magyar pszichológus tanácsait. Pedig vannak nekik.

[@MrKA1961]

Vekerdi egy seggfej, aki óriási károkat okozott a magyar oktatás kialakításában. Az egész ténykedésének az volt a mozgatórugója, hogy a saját tehetségtelenségéből fakadó gyerekkori kudarcait, sérelmeit kompenzálja valahogy. Nyilván a tanulni nem szerető sokaknak tetszik, amiket leírt. De az életben semmit nem lehet komoly munka nélkül elérni. Ez van. Tanulni kell. Nyilván azt is ésszel. Akinek meg esze nincs, csak becsvágya, az nyilván biflázni fog, és ha tanár lesz belőle, akkor másokat is erre kényszerít, de attól még a Vekerdinek nincs igaza.

[@csorbaandi]

Hú, de jó beszélgetés! Nagyon fontos kérdésfelvetések és releváns, lényeglátó válaszok! A kulcsszó a felelősség -- minden téren! Nagyon köszönöm!

[@laszlonagy2928]

43:00 kellene. Filozófiát tanítani már középiskolában. Nekem nagyon hiányzott, de sem a tanárok, sem a többi gyerek nem voltak fogékonyak. Gyerekként viszont nem könnyű autodidakta módon filozófiát tanulni. Teljes életet bölcsességgel lehet élni.

[@peredijudit4168]

Nahát, mi mindent megtudtam! Akkor elnézést kérek a társadalomtól, hogy annyi adófizetői pénzbe kerül feleslegesen, amíg állami logopédusként pl. beszédindításban, diszlexia-reedukációban dolgozom. Drága szülők, olvassatok mesét, gyakoroljatok keményebben, az bőven elég jó lesz a kutatók szerint. Könnyítések és felesleges szakemberek nélkül lehet ezt jól csinálni a kutatók szerint. Feleslegesen hosszúra nyúlik a közoktatás Setényi szerint. Ne azonosítsuk a tanulási zavarokat, elég a kettes, nem kell mindenkinek leérettségizni, és ez így olcsó is az államnak.

[@tamasszakal9834]

A bajok eredete a nyugati oktatás szabadosságában rejlik..... látszólag, mert a hatalom igenis igényli az igazi teljesítményt, csakhogy ezeket az eminenseket kiemelik, a sok "vókhülyét", meg elvtársaikat kilökik, tenyésztik a mindennapokra...... Őrület.😢😢😢

[@bucbuc472]

Az úszás kulcsfontosságú. Az a testet is megfelelően edzi és monotonitáshoz, kitartáshoz, gondolkodáshoz szoktat.

[@peterujfalussy1323]

A szülőkhöz, ha lehet, hozzá kell adni a nagyszülőket a gyermekek nevelésében. A videójátékokat pedig korlátozni kell.

[@sebastiansiko4762]

Persze félreértés ne essék: nagyszerű dolgok hangzanak el! Kiemelném példként, hogy az ősi módszerek a családban (mese, játékok stb.) alapvetően betöltik a fejlesztés szerepét!

[@ilka4904]

A történelem oktatás nagyon fontos, mert a kronológia ismerete és a történelmi folyamatok ismerete nélkül nem tud eligazodni a gyerek, de a felnőtt sem.

[@juditindra1720]

Valamint nem érti meg a jelen eseményeit!

[@N7sensei]

Soha nem volt történelemoktatás. Hadtörténet és kronológiamagolás van, volt, és lesz, ami nem mond majdnem semmit arról, hogy mi az az ember, vagy arról, hogy a jövőben mi várható ha / hacsak nem ez vagy az nem teljesül.

[@YourNickIsTaken]

Telefonkönyv oktatás volt és van az iskolákban. Történelem oktatást Katona Csaba végez iskolán kívül.

[@istvanpesti5758]

Nem helyes, ha a diák veri a pedagógust! Jó lenne, ha nem a számítógépén kellene kiszámolni Jucikának, hogy mennyi 6 x 6 ?

[@edesanna8989]

Ami itt elhangzott az sni státuszról és a különböző fejlődési zavarokról az teljesen félrevezető, erősen torzított, féligazságokkal tűzdelt. Kellett volna egy szakember, gyógypedagógus véleményét is megkérdezni.

[@MrKA1961]

Félrevezető?! Olyan iskolában tanítok, ahol évről évre egyre több SNI és BTMN-es "szakvéleménnyel" ellátott csemetét fogadunk a 9. osztályba! És a "szakvélemények"... uram irgalmazz, tele helyesírási hibákkal, rettenetes magyartalansággal... Kérdem én, miféle szakemberek azok, akik ilyen szakvéleményeket állítanak ki?! Most - talán a COVID időszak online "oktatásának" is köszönhetően - olyan évfolyamok jönnek fel, amelyekben alig van olyan gyerek, akinek ne lenne valamilyen SNI vagy BTMN "diliflepnije"! Nekem ne mondja senki, hogy megfelelő oktatással, odafigyeléssel, szorgalommal ezeknek a gyerekeknek a jelentős hányadából nem lehetett volna normális, jól teljesítő diákokat kinevelni! A sok "modern" bullshit oda vezetett, hogy a mai oktatás nem nyújt versenyképes tudást, a gyerekek sem a komoly munkához, sem a tanuláshoz nincsenek hozzászokva. Feljönnek a 9. osztályba, és fel vannak már mentve az írás, olvasás, számolás meg az idegen nyelvtanulás alól.... Némelyikük csak egyikből-másikból, némelyikük mindegyikből. Nyökögve, szótagolva "olvasnak". Némelyikük írásképe egy EKG-vel simán összetéveszthető. Nem tudnak számolni, mert minek, arra ott a számológép... csakhogy aki nem tud számolni papíron, az a számológéppel sem fog tudni! Nem véletlen, hogy az ázsiai iskolákban se matekórán, se fizikaórán nem használhatnak se számológépet, se függvénytáblát. És ezek az ázsiai gyerekek fogják az elkényeztetett SNI, BTMN csemetéket mindenhonnan elsöpörni és kihasználni.

[@N7sensei]

Ismersz gyógypedagógus szakembert? Merthogy a szakma 99%-a tudománytalan ostobaság és ideológia.

[@istvannagy246]

@@MrKA1961 " a mai oktatás nem nyújt versenyképes tudást" . Mi a versenyképes tudás? - definiáld kérlek!! "Feljönnek" .. na mintha a barmokról írnál. Úgy tűnik, állatszámba veszed a diákokat. Azon kéne elgondolkodnod, hogy miért van az, hogy az írtás-olvasás-számolás képessége oly gyenge ezeknél a tanulóknál? Ha nem kap a szakértői véleményben egy kódot, lásd SNI, és a többi, attól még nem fog tudni se írni, se olvasni, se számolni. Valakinek meg kell tanítani őket. Viszont, ha nincs elegendő tanító néni és főleg elég jól képzett, akkor bizony nem fog tudni. Lásd visszaélrkeztünk a tanári fizetések ( és az oktatásra fordított kiadások ) kérdéséhez. Az elmúlt14évben a GDP arányú oktatásra fordított kiadások stagnáltak, vagy csökkentek. És ezen beszélgetésnek a fő célja az lehet, hogy beszántani, felszámolni aakarja a kormány a jó színvbonalú gyógy, - és fejlesztőpedagógiát a magyar oktatásban, mertaz pénzbe kerül. Így lehet majd csökkenteni az oktatási kiadásokat. Igaz, a kínai multiknak éhbérérért dolgozó szalgmunkásnak, vagy Kósa Lali anyjának sertéstelepére nem kell jól képzett ember... A fideszes politikusok meg úgyis elitiskolákba küldik a gyerekeiket, majd utána nyugati elitegyetemekre.. a te gyerekeid és unokáid meg mehetnek a szalag mellé, éhbérért. Viszont te most kitűnően visszaadtad, amit itt az íróasztal emberek belenyomtak az agyadba, akik közül egy sem dolgozik a közoktatásban, így fogalmuk sincs, mit jelent napi szinten tanítani és nevelni. Egy osztályteremben egy tanítási nap végére meghalnának, vagy idegösszeomlást kapnának.

[@tarnayk2]

Hmmm szabad gondolkodás az iskolákban, többféle politikai nézetű tanárok? A tankerületi vezetőknek remélem, levetítik ezt az adást

[@rominapetervari]

Kik vagyunk,honnan jöttünk,egy ország fele történelmét nem elhallgatni...ezek adják az alapot a személyiség egészséges fejlődéséhez.Érvelni,fogalmazni tanítani a gyerekeket,hogy a későbbiekben meg tudják védeni magukat ,ha kell és egyéb hasznos és praktikus felhasználható tudásra lenne szükség szerintem .Külföldi irodalmat,történelmet kisebb arányban erőltetni talán.Az élményszerű videókat meghagyni otthoni kiegészítő anyagnak,természetismeretet a szabadban is bemutatni időnként,a képzeletvilágot média nélkül is hagyni fejlődni.

[@ChristaHorvath]

Csak neandervölgyi őslények döntenek a gyerekek oktatási irányáról?

[@N7sensei]

Igen. Úgy hívják őket, hogy a szavazók 90%-a.

[@ChristaHorvath]

@@N7sensei Úgy tudtam, hogy azokat birkának hívják.

[@kashmirha]

Meg kellene tanulni százalékot számítani, ha már valaki felvezető szöveget ad egy ilyen témához. A legjobban szereplő országok: Szingapúr, Japán, Korea, Észtország és Svájc voltak. Akkor ugye 40%-a Európai. Ugye a 40% az majdnem a fele. Ebből nyugatos szabados libernyák mondjuk 4, Szingapúr talán nem. Ezeket a lesajnált országokat mi alulról figyelgetjük.

[@neinundnein6358]

Ezt nyugaton már akár el is lehet felejteni. Elkorcsosodott fajokbol már nem lessz versenyló

[@N7sensei]

Ez sajnos igaz.

[@MrDeer70]

Vigyázzon mit ír, nehogy a fagyi visszanyaljon!

[@YourNickIsTaken]

Szülőként foglalkozzak 13 órát a gyerekkel. Közben 12 órát dolgozzak. 2 órát foglalkozzak naponta az egészségemmel. Vezessem a háztartást. Aludni ráérek a sírban. De fizessek a lakáshitelre annyit, hogy 1 munkahely ne legyen elég hozzá. Megértem azokat, akik nem akarnak gyereket.

[@YourNickIsTaken]

Lexikális tudás fontossága kiemelkedő. Gondolkodni képes emberek meg nem kellenek. - Az ideológia rossz, kivéve, ha konzervatív. - Állítólag ki akarják vezetni a tudományokat az iskolákból a genderesek - Csak ez az állítás nincs megalapozva. - Egy fizika, biológia, kémai hol tartalmaz lexikális tudást? Az nem tudomány? - Versek fontossága nélkül nem tud identitást találni a fiatalok. - Matekpéldákat az internet miatt nem tudnak értelmezni a diákok (nem azért, mert értelmetlen szövegek vannak benne, érdkees módon a 15 évvel ezelőtti matek példákat értik a gyerkekek - Mondom matematika korrepetálóként.). - A világhálónak vannak veszélyei az emberekre - tehát el kell tiltani, ahelyett, hogy oktatnánk a gyerekeket és a szülőket ezekről a veszélyek kezeléséről. (kozneravatív hozzáállás) - Szülőnek sokkal több feladata lenne a nevelésben, mint amit ma teszenk: - A nehézséggel küszködő gyerekeknek terhet kell viselniük, kinövik. Nem kell külön foglalkozni azzal, hogy valódi megoldást találjanak erre (extra feladatokkal lekötehető az ADHD-s, vannak hormonpótlások, amik segítik a figyelemzavarosokat - ezek ördögtől való modern tudományi eredmények, ezeket el kell vetni konzervatívként) és terhelni kell a gyereket, majd beleszokik. - A gyerek nem fog jobban olvasni, vagy számolni, ha foglalkoznak veleük. - Papirok nem megküzdést erősíti, azzal, hogy külön foglalkoznak vele heti 4-8 órát, hanem felmentést jelent nekik, hogy ne csináljanak dolgokat. (azért itt össze van keverve egy bekezdésben 4 fogalom is: külön foglalkozások, orvosi kezelés, felmentés, terhelés. Amikor valaki dadog, addig nem kap jó jegyet, amíg szépen nem fog beszélni. A konzervatív megoldás szerint. Akinek nincs lába, megbukik, mert nem tud futni tesi órán?) - Mesélni kell, vagy lemarad a gyerek. (Akinek mesélnek, az is lehet ADHD-s, autista, rokkant.) - Aki nem mesél a gyereknek, túlóvja a gyereket és felnőttként kezelik őket, ezért nem engedik fejlődni. (itt is egy bekezdésben több minden volt összekeverve) - Két szülős gyerkek jobban teljesítenek. Az Ép család fontossága nem vizsgált, pedig kéne. - reziliencia, a pszichológiai ellenállóképesség egy nehéz szó. Valaki nem tudja kiejteni. Tartása van a gyereknek, gerince van. (Ismét, össze van keverve néhány fogalom. A pszichés tartás és az, hogy valakinek gerince van, nem ugyan az. Az össze vissza hazudozás az gerincetelenség, mégis nagyon komoly kiállással és pszichés ellenállással tudnak ezek az emberek - akár gyerekek is - működni. Legalább az alapfogalmak, amikről vitatkoznak jó lenne, ha tisztázva lennének. Ehhez lenne jó, a hiányolt lexikális tudás, ami a beszélgetésben lévőknek is hiányos.) - Szülőik feladatai extra terheket jelentenek. Emellett a család tud mély tudást adni a gyereknek és nem az iskola. - Fejlesztő játék nem kapható, csak fejlesztő játék. Nem kellenek fejlesztő játékok. Minden játék fejleszt, nem kell külön fejlesztő játék. (De ha a legó fejlesztő játék, akkor az most kell, vagy nem? A kocka? A színező? A homokozó? A mászóka? A csuszda? A kismotor? A futóbicikli? A labda? Ezek most kellenek vagy nem? Ez mind fejlesztő - ami konzervatívéknál rossz - bár nem igazán tudni, miért, csak rossz.) - Házifeladat fontossága: kötelességtudat, fegyelem, kitartás, kellemetlen dolgok elviselésére való fejlesztés. (bár a fejlesztő játékokra nincs szükség - de fejlesztésre, táska összepakolásra van szükség. Ismét egy fura ellentmondás.) - Unalom fontos. Minden gyereknek kell fél óra unalom. Mert abból lesz kreativitás. - Szülőknek nincs digitalizációhoz iránytű. Pedagógusok sem értik. A """szakértők""" sem értik. - IQ csökken, mert a digitalizáció túl korán elérhető a gyerekeknek. - Németeknél a migráncsok jelentik az IQ romlás okát. - Nem tudás alapú tantervek is az IQ romlás okát jelentik. - "Oktatás célja a tanulás": olyan, mint egy foci amit nem gólra játszanak. Így a teljesítmény csökkenni fog. - Irodalom oktatás helyett kommunikáció lehet, hogy okosabb embereket teremt, de nemzeti identitást nem ad, műveltséget nem ad. Nem lesz gyökere és szárnya a gyerekeknek. - Műveltség átadás: a lexikális tudás az alapja mindennek. Kerativitást segítik. (Ha az agyadat megtöltik szecskával, akkor a kreatitivás hogy kerül bele - erről vannak azért híres, régi, magyar tudósok által fogalamazott kritikák a poroszos rendszerrel kapcsoatban. Lásd Öveges, Eötvös, Scharnitzky) - memoriter fontos. Mert növeli az agy működését. (Mondjuk a memoriter nem feltétlen kell Toldi VI. énekből, lehetne Süveg Márk memoriter is - nem?) - AI és Internet segít elérni infókat, de szükségesek az memória fejlesztése. Tabletek helyett tankönyveket kell vinni az iskolába. - Svédeknél volt egy gyakorlat, hogy csak digitálisan olvastak a gyerekek és látják, hogy a könvek kellenek, nem lehet csak digitálisan olvasni, Nem ugyan az. Ez egy fontos eredmény, ebből is lehet tanulni. - Információ, az nem tudás. A tudás az értelmezett egységekbe pakolt információ. Műveltség átekintett tudásrendszer. Időben és személyesen megélt műveltség a bölcsesség. (Bár ez kizárja a józan paraszti eszet és a falu bölcseit, akik nem voltak művletek, de az életet nagyon ismerték, és velük is jó lenne teázni néha.) - Konzervatív hozzáállás, hogy mindent meghallgatunk, de nem engedünk az új információknak, hanem figyelünk az elmélyült, régről hozott tudásra. (nem fejlődik az ilyen hozzáállás, de stabil) - Fontos lenne filozófiát és teológiát kéne tanítani, hogy könnyebb legyen az részletesebb információkat egységbe foglalni. (Mintha a legnagyobb tudósok nem pont anti vallásosak lettek volna a történelemben - nagy itt az ellentmondás a valósággal.) - Motyognak a tudósok egy előadáson. Retorika hiányzó tantárgy. MCC-ben fontos. (Néhány gondolattal előtte a kommunikációt, mint tantárgyat elvetette, hogy az nem fontos. Integritás, fontos? Ha retoritkát tanul és nem gyakrolja az előadást, mert nincs rá kereslet, hogy tömegek hallgasság őket, akkor miért lesz jobb egy tudós megszólalása? Még nem világos, de MCC-n biztos tudják.) - MCC tehetséges, tenni hajlandó és tenni képes emberekből építkezik. (nem ezeknek az embereknek a megteremtése, oktatása a cél, hanem ezek felhasználása saját maguk által megálmodott társadalom formálására.) - Történelem, magyar néphagyomány legyen benne az oktatásban! Enélkül egy fiatal nem nő fel. EU egyetemese történelmet akar oktatni és nem akarja a nemzeti történelem oktatását. (Monjduk a magyarországi történelem eddig is nagyon kis részt tett ki a világtörténelem mellett a 4 éves gimis anyagban. Szerencsére az évszámok telefonkönyv szerinti tanítása összefüggések és átlátható anyag nélkül, ahogy nekünk tanították - az a konzervatívoknak megfelel.). EU-s irányzatban az lenne, hogy történelemben nem fontosak a folyamatok. Kronológia nem fontos. Kurzus és projekt alapú történelem fontos: csak egy-egy korszakot tanulmányoz önmagában. Lengyeleknél működik. Innen lesz majd tapasztalat, miként működik ez. - Tárgyi tudás fontos, mert különben megvezethetőek lesznek az emberek. (Bár most is megvezethetőek az emberek, azok az emberek, akiknek tárgyi tudást adtak, csak egy zsák krumpli kell nekik, vagy 10k és jönnek békemenetre. De ha még telefonkönyv szerű évszamokat sem tanul összefüggés nélkül, még jobban megvezethető lesz. Bezzeg, ha információ szerzési módszereket sajátít el, és több forrásból is ismereteket szerez, akkor megvezethetősége nőni fog - a konzervatívok szerint.) - Családi támogatása a gyerekeknek a konzervatív elvek alapján tud eredményt elérni. Hát ennyi volt a videó. Sok kérdést nyitva hagyott. Sok ellentmondást szült. Hiányosak voltak az alapismeretek. Volt benne néhány tapasztalásra alapozott következtetés, majd rövidesen annak való ellentmondás. A magyar néphagyományokról a végén sem beszéltek, csak hogy ez kizárólag a család felelőssége. A konzervatív influencer: JB Peterson azt vallja, hogy nem azt kell követni, amit az őseink tettek, hanem azt, amit az őseink követtek. Tehát nem a lexikális értékeket kell átadni, hanem az eszényi, filozófikus, metafórákkal tűzdelt, lelki útmutatást kell követni és azzal érünk a jövőbe, a lexikális tudással csak egy helyben futkosunk a hagyományokat illetően. Példa: Nem azért tartottak húshagyást a régiek a böjti időszakban (amúgy sem ettek minden nap húst), mert spirituálisan, vagy egészségügyileg gondolkodtak, hanem azért, mert megromlott a hús a melegedő idő miatt. De a böjt jelentőssége nem a hús elhagyásával lesz érték, hanem az lemondással járó áldozattal, a spirituális gondolatokkal. Példa 2: Az őseink azért zavarták közösségbe a gyerekeket, hogy a közösségi értékeket elsajátítsák. Ráadásul volt olyan felnőtt, akire rá tudták bízni, mert az képviselte az értéket. Mai iskolákban a tanárnak feladatai közül nagyrészt a központosítással kapcsolatosak és nem az értékekkel.

[@kamillaerdos7636]

Megváltozott az értékrendszer!Régen számított a tisztelet megbízhatóság empátia szolidaritás. Ma a gyereknek a kényelem meg a szórakozás az érték. Irtó gagyi tik tok videókat nézegetnek és még a szülők is.

[@kamillaerdos7636]

Középpontban az egoizmus hatalomnak pont jó mert a népek nem fognak kiállítás másik ember érdekéért és nem fognak össze, hatalom bármit csinálhat velük.

[@kamillaerdos7636]

Erdekes hogy minden szektorban gáz van! Ezt hozta a kapitalizmus.

[@wicked_one123]

4:00 szerintem az a megoldás, ha a tanár a politikai nézeteit otthon hagyja, mert a politikai nézet az magánügy, azaz csak olyan ember lehet tanár, aki képes erre. ...a gyerekeknek, pedig nem több, minthogy tudjon fejben számolni, írni és olvasni folyékonyan, illetve megtanítani őket a stratégiai gondolkodásra. ...az összes ideológiát azt pedig büntetés terhe mellett kívül tartani, mert az ideológiák/vallások azok butítatnak, hisz olyan leegyszerűsített magyarázatai a világnak, ami a digitális korban nevetség tárgyai kellene hogy legyenek, hisz sokkal inkább károsak mintsem hasznosak a körülöttünk lévő világ megértéséhez.

[@istvannagy246]

"a tanár a politikai nézeteit otthon hagyja" - ez a Rákosi - korszakban sikerült... a Kádár - rendszernek is, egészen az 1980-as évekig. Igaz, a kommunista nézeteit az új tanárok nem hagyták otthon. Az új Rákosi - korszakban is ez lehet a cél... amikor a fideszesek "használják" a saját politikai céljaikra a gyerekeinket.. Azt persze szerinted szabad.

[@kamillaerdos7636]

Amelyik gyereknek van önfegyelem az képes odakoncentralni a munkájára. Valakiknek érdeke a liberális nevelés...

[@gyurinaistvan]

A koedukációt kell(ene) megszüntetni, és több férfi pedagógust alkalmazni. Persze sok más mellett.

[@emberho3426]

Mi a baj a koedukacioval?

[@gyurinaistvan]

@@emberho3426Az, hogy nem lett általa jobb semmi. Sőt!

[@ChristaHorvath]

Nem kellenek pöcsök az oktatásba, ők menjenek a gyárakba vagy a bányákba nehéz fizikai munkát végezni, hogy a tesztoszteron ne az agyukba legyen.

[@timeacsato274]

@@emberho3426 tudományosan bizonyított, hogy az egynemű osztályokban mind a fiúk, mind a lányok jobban teljesítenek, viszont a koedukált oktatás közelebb hozza egymáshoz a nemeket. szóval ez egy nehéz kérdés

[@emberho3426]

@@timeacsato274 hat, ausztraliaban elek ahol nagy divat az egynemu oktatas. Az egyetemeiken megis tele vannak del kelet azsiai diakokkal, ahol koedukalt az oktatas. Az ausztral fiatalok meg ejsotetek hozzajuk kepest.

[@GezaLauly-tt6je]

Bármely értelmes ember, ha tanit valakit, azt azért tanítja, hogy a tanuló a tanultakat alkalmazni tudja az életében. Az alkalmazhatóság a megértésen alapul, az átadott szavak megértésén. Nem akarom azt mondani, hogy ami itt elhangzott az "habraty, bla, bla, bla". Keressen egy Tanulás Alapvető Kézikönyvét az, aki a megértésig, az alkalmazhatóságig akar valakit, valamire megtanítani! " Hogy mennyi értelmesnek tűnő embert összefújt itt a szél?" Valóban jót akarnak? - ha igen kinek?

[@anonimus6525]

Jogos.

[@neinundnein6358]

Igen, az értelmes! De a tökkelütött fanatikus ember, az már nem!

[@user-pc9zk1vg8h]

Kompetencia a tököm. lexikális tudás nélkül a gyerek hülye marad, azaz inkompetens. Nincs olyan, hogy fölösleges tudás.

[@MrKA1961]

De van. Pl. a marxista-leninista esti iskola, a foximaxi. És még lehetne sorolni: Kritikai fajelmélet(=szegény afro-amerikaiakat mennyire elnyomják a genya fehérek) , gender-ológia, laposföldtan, stb

[@N7sensei]

Ezt te biztos, mint havi 5-10 milliókat kereső informatikus mondod, ugye? Arra tippelek, hogy nem. Lehet rádfért volna még egy kis kompetencia, mert látszólag hülye maradtál. Nyilván van rengeteg értékes lexikális tudás, de az, hogy melyik évben halt meg Napóleon, vagy milyen bányaipara volt a Szovjetúniónak Németország területén, vagy hogy XYZ költő melyik nőjét milyen poziban szerette leginkább kúrni talán nem annyira hasznosak. Márpedig az oktatási rendszer lexikális tudásanyagának zömét ezek teszik ki.

[@YourNickIsTaken]

"Az egész oktatás ügyet áthatja egy nagy tévedés. Egy óriási tévedés, ami abból áll, hogy azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belenyomja a fejébe. Az én nézetem szerint a fej az gondolkozásra való. És a könyv arra való, hogy ne kelljen mind azt itt tartani. Azt sokkal egyszerûbb a könyvtárban tartani - ugye? És akkor a fejemet használhatom sokkal jobb dolgokra: Gondolkozásra például. De ha a fejemet megtöltöm szecskával (szóval mindenféle adattal), akkor azt nem tudom használni semmire. És ezzel meg is bénítják, ezzel borzasztó kárt tesznek, mert megbénítják az embert. Mert ez a sok szecska, ami az ember fejébe belemegy, az úgy is elpárolog, abból semmi sem marad, azt az ember mind elfelejti. Ami megmarad, az a Tudomány, vagy Mûvészet, vagy a szépség szeretete, az, hogy egy problémát próbáljon megoldani, a tettre készség. Ezek az egyéni kvalitások, ezek a fontosak!" "A tudományokat azokat át kell élni! Az, hogy én a kísérleteimmel élek. Shakespeare-t azt nem megtanulni kell, hanem átélni kell - ugye? A zenét nem megtanulni kell, hanem azt megélni." + Az emberek nem száraz adatokban gondolkodnak, hanem történetekben.

[@MrKA1961]

@@YourNickIsTaken Na, próbálj meg bármilyen könyvből olvasott dolgot átélni struktúrált lexikális tudás nélkül! Kurvára nem fog menni! Nem úgy van az, h. ott a könyvtárban a "hogyan építsünk autót" könyv, és abba beleolvasva máris pikk-pakk tudok autót készíteni. Vagy a relativitáselméletet vagy a kvantummechanikát akarom tudni, csak felütöm a róla szóló könyveket, és máris megértem a Világegyetem működését... Amit te elképzelsz, az még egy ótvar sekélyes előképzettséget se nagyon igénylő törikönyvre se igaz. Nem működik, mert egy csomó fogalmat nem ismersz, amivel ott találkozol. A gondolkodás az is adatkezelés. Na de min gondolkodsz, ha üres a kobakod???

[@YourNickIsTaken]

@@MrKA1961 ha elolvastad az összes magyar költőt, könnyebben megy a relativitás elmélet?

[@IstvanToth-hp4gy]

De miért kell az M5nek ezt behoznia Magyarországra is? Maradjon meg nyugati probléma.

[@marcellkatona2404]

Miért teljesítenek jól a kelet-ázsiai országok az összehasonlításokban? Azért mert eredendően intelligensebbek a fehéreknél, az IQ teszteken is messze vernek minket. Ha valaki járt már Kanadai, Amerikai egyetemeken jól látszik hogy sokszor a diákok 70-90%-a kelet ázsiai eredetű. Ha nem hiszitek el menjetek látogassátok meg a University of Torontot, ott kb olyan 97% a kelet ázsiai tanulók aránya. Miért van ez? Mert a fehér diákok nem tudják velük felvenni a versenyt ezért nem jelentkeznek már az egyetemekre. A feleségem Kínai és az egész magyar családomat megdöbbenti hogy mennyire találékony, mi még azt sem tudjuk hol áll a fejünk ő már tökéletesen felfogta és átértékelte a helyzetet és már döntést is hozott és cselekedett. A szülei egyidősek az én szüleimmel 70+, csak általános iskolába jártak, vidéken, de egyikük sem fejezte be, 12 éves koruk óta dolgoznak, mindketten professzionálisan kezelik az okostelenonokat, ott fizetik a számláikat, ott intéznek ügyeket, videó-hívásokat kezdeményeznek, én az egyetemet végzett városi szüleimnek képtelen vagyok ezeket megtanítani, pedig demenciának nyoma nincs nálluk. Persze nem azt mondom hogy minden kelet-ázsiai intelligensebb minden egyes fehérnél, de köztük nagyobb a magasabb intelligenciával rendelkezők aránya. Amíg mondjuk egy 10 fehéremberes mintából 2-nek lesz az IQ-ja 120 felett, addig egy kelet ázsiai mintában ez lehet 6 ember is. Erről a mai PC világban nem lehet beszélni de ők az emberi evolúció következő lépése. Jobban együttműködnek egymással, kevésbé hajlamosak arra hogy az egyéni ambícióikat a csoport elé állítsák, ugye látjuk mi megy afrikában nem tud rend kialakulni mert az emberek csak a saját fejüket követik, európában mi már azért képesek vagyunk összefogni és együtt építkezni, de nem azon a szinten ahogy a kelet-ázsiaiak. Sok fizikai tulajdonságuk is mutatja hogy a keleti-ázsiaiak egy következő evolúciós lépéshez tartoznak az emberek családfáján, az agyuk mérete 10-15%-al nagyobb a testükhöz képest, hosszabb a várható élettartamuk néhány évvel, kisebbek közzöttük a nemek közötti fizikai különbségek, a férfiak tesztoszteron szintje alacsonyabb, tehát kevésbé agresszívak, impulzus vezéreltek és persze még sok más apróság. Mi egy fokkal közelebb állunk az állatvilághoz mint ők. Meg ezzel jönni, hogy azért rosszabb a fehér gyerekek teljesítménye mert túl sok digitális segédeszközt használnak meg egyenesen nevetséges. Kínában 10-szer annyi digitális segédeszközt használnak, mégis sokkal jobbak az eredményeik... Illetve sokan elborzonganak azokon a videókon amikor a kínai gyerekek a tanteremben együtt mozogva követik a tanár instrukcióit, ilyet fehér gyerekekkel nem lehet megcsinálni mert sokkal kevésbé képesek öszpontosítani. Ez olyan mintha egy állatnak próbálunk valamit tanítani az állat figyelme pár másodperc után elkalandozik és játszani, rosszalkodni kezd mert az ösztöneit követi. A fehér emberknél ehhez sokkal több idő kell de az ösztönök felülkerekednek rajtunk, a keleti ázsiaikban ezek az ösztönök még kevésbé működnek és képesek ember módjára koncentrálni is követni az utasításokat.

[@emberho3426]

Nagyon egyet ertek. Ausztraliaban elek, es ha egymas melle teszek egy feher/angolszasz Aussie-t egy kinai, koreai ugyanannyi idos tinivel, huszonevessel - nos, meg ha itt is szuletett, nott fel es nem bevandorolt - akkor is 100x ertelmesebb. Az 50 eves kinaiak meg vietnamiak kozott nem egyet latok, akiket nemcsak tanitottak oroszul anno, de meg is tanultak. Szoval, igen okosak, muveltek, intelligensek

[@MrKA1961]

Régebben érdekes módon a fehér emberek fegyelmezettebbek voltak, mint jelenleg. Ázsiai ide vagy oda, azt nem szabad elfelejteni, hogy az igazán forradalmi lépéseket a tudományban és a technikai fejlődésben azért az európai kultúrkörben nevelkedett emberek tették meg. Akik igazából döntő többségben fehérek voltak. Az ázsiaiak mindig is a másolásban és a dolgok elterjesztésében voltak jobbak. Amolyan másodvonalbeliek, akiknek a civilizáció jelenlegi állapota kedvez. Ugyanakkor tanúi vagyunk a fehér társadalmak tömeges elbutulásának is, jó kérdés, h. mi okozza ezt... Hát, fene se tudja, merre halad ez a világ.

[@MrKA1961]

Azt se felejtsd el, h. a nyugatra kimerészkedő kínai az már eleve az okosabbja. Kínában is rendkívül sok a seggfej, de hát 1200 millióan vannak, aki kimegy külföldre, az elszánt, érvényesülni akar, és abban a tudatban végzi a munkáját, h. neki mindent 2x jobban kell csinálni, mint a fehéreknek ahhoz, hogy elfogadják. Az indiaiakról is ugyanez elmondható, a youtube tele van "indian tech guy"-jal, akik mindent elmagyaráznak. Na de ők is rettenetesen sokan vannak, és náluk is sok az ostoba, de 1 milliárd emberből találsz 1000 000 nagyon okosat, aki szarrá alázza a környezetét, ha problémamegoldásról van szó.

[@N7sensei]

Ez nem igaz. Az USA Kanada ázsiaijai egy brutális szűrőn mentek már keresztül. Nagyon kevés "átlag" indiai vagy átlag kínai érkezik Észak-Amerikába.

[@ChristaHorvath]

Így igaz, nagyon okos, szorgalmas kis emberek. Egyébként elég megnézni a budapesti magán amerikai, brit, francia iskolákat, a kínai gyerekek 70 % - ban tartják el őket, és mindegyik jó eredményekkel kerül be amerikai, brit, francia neves egyetemekre.

[@1965storm]

Undorító ez a műsor

[@emberho3426]

Miert is?

[@MrKA1961]

Akkor minek nézed? Nézzél inkább Győzikét.

[@attilasz.j.5204]

Hat persze mert rolad szol,,na az ilyen gyokereket kell idoben kezelni.....

[@N7sensei]

Meglepően jó volt a műsor. Az egyetlen hibája az volt, hogy eléggé címszavakban volt idő a dolgokra. Én meghallgatnék egy 2x3 órás podcastot ezekkel az emberekkel, hogy a témáikat jobban kifejtsék.