Jó példa a klímacsúcs! Az összes nagyhatalom repülővel erkezett.😂😂
@Daikini0 Жыл бұрын
Ott az 1000-1500 magánrepülővel érkezett politikus eldönti, hogy a te kis Suzukid még mindig túl sokat puffog, és vegyél 20 milliós elektromos autót. Amit aztán részben szénnel, meg mással táplálnak, ami jó esetben kisebb arányú, mint idehaza, de pl Lengyelországban a kibocsájtása egy elektromos autónak végül rosszabb, mint egy SUV-é emiatt.
@Tibicsoki80 Жыл бұрын
Az egész életünk egy nagy átverés ! Kritikus szemmel nézek mindent, örülök az ilyen videóknak, mert több embernek nyitja ki a szemét.
@PaulusdeKenezy Жыл бұрын
Nem az életünk, hanem a környezetünk, a modern világ.
@ivanyiattila3547 Жыл бұрын
@@PaulusdeKenezy De ilyen formában az egész életünk hazugságokon alapul. Mert hiába vagyunk kritikusak, az átlagember akikből több van leszarják és beállnak a sorba és te vagy az ellenség a szemükben ha te nem akarsz beállni. Úgyhogy vagy behódolsz, vagy csak szenvedés az életed.
@joedon9758 Жыл бұрын
ez a libtard zöld lobbi az elmúlt 20 év legnagyobb csalása és pénzmosodája, ha valóban érdekelné egy kicsit is a környezetvédelem akkor amiatt ajvékolnának hogy a világ 75%-a magasról leszarja az egészet, dél amerika, india és egész ázsia baszik rá, köd van a szmogtól amit a levegőbe nyomnak... de a mocskos amcsik is mind 3 tonnás 5 literes motorral hajtott suvokkal mennek 150 kilósra hizlalni magukat a sarki gyorskajáldába, csak ezt a degenerált európát lehet hülyére venni ahogy mindig.
@joejohn346 Жыл бұрын
@@ivanyiattila3547 nem véletlen hogy a legtöbb akademikus és főleg a vezető szerepköröket betöltők a tudományos világban, vagy alkoholisták, vagy nagyon súlyos pszchés zavaraik vannak
@joejohn346 Жыл бұрын
@@ivanyiattila3547 jah és tegyük hozzá, ez a zöldesítés teljes kmu úgy ahogy van, kitalálhatjuk hogy újrahasznosítunk, csakh a problem hogy konkrétan tudom, sőt egy ideig még a szemetes autó sem különbözött, hogy nem tárolják külön a szemetet, az egész megy az égetőbe függetlenül attól, milyen anyagról van szó, ugyanis irgalmatlan sok meló szelektálni, az erre alkalmas szelektáló rendszerek és gépek se nem tökéletesek, tehát utómunkát igényel, se nem olcsók sőt
@sutemeny79 Жыл бұрын
Csak a hangod miatt indítottam be estére a videót. Megérte! Köszönöm!
@marianna5014 Жыл бұрын
Kedves Csenge köszönöm, szeretem ezt a témát és jó, hogy csináltál belőle videót 💚
@azElvetemult Жыл бұрын
Végre nem csak a mainstream fos a témában, köszönjük!
@ecsediimre8739 Жыл бұрын
Nagyon jó videó. A cégek valójában csak rájátszanak arra az emberi tulajdonságra, hogy a látszat elegendő, de a valódi igazság, csak nagyon kevés embert érdekel, mert annak a meglátása vagy fáradságos, vagy csak simán kellemetlen.
@joejohn346 Жыл бұрын
vagy egyszerűen valójában nem is probléma, mert úgy is vagy elégetik mint bármely más szemetet, vagy pár cég tényleg újrahasznosít, de azt csak előszelektált műanyagokkal, ami meg az óceánokba kerül, szintén rendszeresen begyűjtésre kerülnek pont ezen utóbbi cégeknek... tehát valójában soha nem volt igazi problem
@zomorozna5960 Жыл бұрын
@@joejohn346 azt nem zártad ki hogy miért nem lett volna valójában mindig is igazi probléma? Mert megszoktuk?
@zomorozna5960 Жыл бұрын
Mert nekem erősen úgy tűnik hogy a bolygónk nem megfelelő kihasználása mindig is igazi probléma volt, csak most vált sürgőssé. Ha nincs megoldás valamire, nem az a megoldás hogy nem foglalkozunk vele.
@joejohn346 Жыл бұрын
@@zomorozna5960 tisztában vagy vele, hogy ha igaz is lenne hogy kb 8 milliárdnyi ember él az egész földön, akkor is mindenki elférne ausztráliában saját telekkel, és ausztrália kb fele még üresen is maradna? Én is láttam némi petpalack drónfelvételt vmelyik óceán felett, de egyszerűen valójában ez az egész csak lobbi meg propaganda
@gaborszabo3110 Жыл бұрын
Az igazság az, hogy 8 Mrd ember nem tud minőségi életet élni egy ekkora bolygón, mint a Föld, normális ételhez jutni stb. Legalább a felének biztosan el kellene tűnnie. Te fogod nekik megmondani? Ezzel soha, senki nem fog szembenézni, a globális felmelegedés majd megoldja fájdalmas módon.
@remixpizzazabalo Жыл бұрын
A golf világbajnokságra 1500 magángép érkezett. 😮
@gaborszabo3110 Жыл бұрын
Most, hogy már nem nagyon van mit csinálni, illetve lenne meló bőven, csak ahhoz nagyon okosnak kellene lenni (1. az élőlények, köztük az emberi test kutatása 2. a Föld belsejének a kutatása 3. a világűr kutatása), az emberek jobbhíján ilyen hülyeségekkel töltik az idejüket, mint sportolás, golfozás meg ilyenek, és nyilván ha már egyszer elkezdik, fullba nyomják a kretént, akkor már magángéppel mennek...
@Bonewerkz Жыл бұрын
@@gaborszabo3110nem kell ehhez okosnak lenni. En sem vagyok okos,megis erdekel foleg az urkutatas.
@gaborszabo3110 Жыл бұрын
@@Bonewerkz Akkor biztos űrhajótervezéssel foglalkozol, ugye? Vagy legalább űrhajószerelő vagy? Űrhajólakatos? Ja... Akkor lehet, tényleg nem vagy annyira okos... Persze, sok embert érdekel az űrkutatás, de azért kicsit más dimenzió, hogy érdekel valakit vagy hogy abban is dolgozik, mert eléggé okos hozzá (én sem vagyok az, nem azért mondom). De ez jó, mert lehetsz még okosabb, elhelyezkedhetsz ezen a területen és akkor tuti lesz munkád nyugdíjig :)
@Bonewerkz Жыл бұрын
@@gaborszabo3110 nem feltetlenul kell ehhez urhajot tervezni,habar kisebb aerodinamikai szerkezeteket terveztem mar,gyerekkorom ota. De szerintem manualisan urhajot dokkolni barki tudna,aki normalisan(‼️) el tud vezetni egy autot,pl. Vagy barmelyik hiradastechnikus, kozep vegzettseggel osszerakni egy kockamuholdat. Kell hozza egy Raspberry, egy radios egyseg, antenna, megfelelo szenzorok (pl magnetometer, spektrumanalizator, miegymas) es az egeszet egy olyan dobozba kell rakni, ami kibirja a razkodast, es megvedi a cuccot a hoingadozastol. Tenni melle akksit,meg rapakolni megfeleloen redundans mennyisegben napelemet,ozt mehet. Akar egy papagaj atjatszot is ossze lehet dugdosni igy. Raketakkal is sokan kiserleteznek, kamaszgyerekek is lottek fel mar 90km magassagig ketlepcsoset. Igaz,nem ilyen foispanuras, kozepkori varmegyes vitezfoldon,mint nalunk,hanem ott,ahol kicsit nagyobb szabadsag van. Elolenyek kutatasa: biztos vagyok benne,hogy a Szekelyfoldrol bevandorolt nagyapam tobbet tudott a novenyekrol es gombakrol az elemi iskolajaval,mint sok biologus. Kiment gombaszni, a nagymamam csak azt csinalta meg,amit o szedett. Soha,senkinek baja nem esett. A kertet is meg lehetett nezni, a pottyantos WCbol volt tragyazva 3 fajta ribizli, eper, mindenfele zoldseg, salata, szolo stb. Permetezve csak a szolo volt rezgaliccal. Az oreg sztem a Marson is kicsiraztatta volna a barmifele novenyt. Nem kell 8 diploma ahhoz,hogy az ember megeljen a durva,ismeretlen helyeken, eleg,ha az esze helyen van. A vikingeknek se volt doktori cimuk, megis elnavigaltak Amerikaig egy magneses vasdarabbal, meg fenypolarizalo kristallyal.
Жыл бұрын
Szuper videó lett ez is! Kár hogy kimaradt a fa-/erdőültetéses greenwashing, amit bár elismerek hogy még talán a legkevésbé reménytelen a felsoroltak között is, szintén egy ótvar nagy átverés. Bármilyen téren is igyekszik valaki zöldebbé válni, ajánlom a "gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan" elvet követve kialakítani a mindennapjait. Valamint ahogy Csenge is szuperül hirdeti, legyen a tudatosság az első.
@melchizedekful Жыл бұрын
a fa és erdőültetéses green washingos dolgot kifejtenéd? Mégis mire gondolsz?
Жыл бұрын
@@melchizedekful net zero néven terjed ez az elmebaj, érdemes rákeresni. Rengeteg cég ezzel bájolog.
@Dermedvegy Жыл бұрын
@@melchizedekfulGondolom az az alapja, hogy a kivagott tobb idos fakat nem potoljak az ujonnan elultetett csemetek, csak evtizedekkel kesobb, igy pedig vegso soron a fakivagasokkal tobb szen dioxid kerul legkorbe. Laikus vagyok szoval a hulyeseget mondtam bocs,😅
Жыл бұрын
@@Dermedvegy az alapja hogy a kibocsátásnak megfelelő területű erdőt vesznek a világ egy másik, távoli pontján. Innen is jön a "nettó zéró kibocsátás", mivel papíron nem marad széndioxid kibocsátás.
@pingvintappancs Жыл бұрын
@ Ezzel nagyon mellé lőttél. Budapesten pl. nem azért kell minél több fát, ne adj Isten, kiserdőt ültetni, mert az Amazonas esőerdőben rengeteg fát vágnak, hanem mert lokálisan van annak nagyon nagy haszna. Ilyen haszon pl. a helyi magas légszennyezettség csökkentése, a hősziget, az állatvilág megvédése stb. Hegyekben sem azért kell a fákat visszaültetni, mert Amazonas, hanem hogy helyben a levegőt védjék, a talajt megtartsák, mérsékeljék a villámárvizet. Ez a videó több sebből is vérzik, ezt egy hozzászólásomban kifejtettem itt. És sajnos nem tér ki a környezetvédelem hiteltelenítésének jelenségére, tehát egyoldalú.
@laszlopapik7782 Жыл бұрын
Ismét egy két lábbal a földön járó "videó"/megállapítás. A realitás forrása: Csenge 😊 Mint valamennyi videód, ez is úgy jó, ahogy van. Ezt a "zöld" dolgot lehetne nyilván tovább fejtegetni, de sajnos mindig vannak lépcsőházi okoskodók. Persze egyszer majd sikerül felnyitni a szemeket.
@ita6868 Жыл бұрын
Nagyon okos meglátások sok újat mondtál és persze érthetően
@TheLordKROK Жыл бұрын
Ez a ruha nagyon jó választás volt ehhez a témához :D
@ub4079 Жыл бұрын
Bárcsak az emberiség legalább fele képes lenne gondolkodni, hogy megértse amik itt elhangzanak. De ne add fel, csak így tovább!!
@rgrg77 Жыл бұрын
40% már elég lenne Európában 21 éves kor felett. A fenntarthatóság témában is megy a hazugság, a totalitárius nagytáblás mezőgarázdálkodástól a hatalmi-/pénzrendszerig mind kuka, bűn életben tartani...
@Vid.186 Жыл бұрын
Köszi Csenge! 👍
@richardlovas2273 Жыл бұрын
Köszönjük 🙏 hasznos videó volt, több ilyen kellene :)
@DyraCaptain Жыл бұрын
Komcsi rendszerben voltam gyerek. Uveges kolak voltak, a hust pedig nem elorecsomagoltan vettunk hanem a huspultbol papirba csomagolva. Akkor is volt muanyag csak toredeke a mainak. Mehetnenek ezek most is csak sokkal kenyelmetlenebb es lassabb lenne az elet.
@kks777 Жыл бұрын
Jó meglátás, az első amit megtiltanék az élelmiszer iparban, az az előre csomagolt szeletelt szalámik.
@attilatasciko4817 Жыл бұрын
Köszi , kiváló , mint mindig .
@mr.studiogengszter8529 Жыл бұрын
0:42 Szerintem az a helytelen, hogy a tudatipar és a marketing által egy mesterséges igényt teremtenek repülőutakra. Hányszor hallom, hogy valaki "fillérekért" utazik Londonba, Milánóba, majd pedig ugyanazt a globalizált tevékenységet végzi amit Budapesten lehetne, - néhány helyi látványosság persze. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb ember egy sivatagi/távol-keleti úton sem mélyed bele igazán a helyi kultúrába. Ugyanazok az insta kompatibilis szelfik születnek meg és a szállodában hesszelnek.
@pgeri18 Жыл бұрын
Érdekes és elgondolkodtató a téma, amit felhoztál.
@gmbalint8652 Жыл бұрын
Köszi Csenge, jó volt!!
@ricsik6826 Жыл бұрын
Olyan kellemes hangod van, hogy ha nem érdekelne a videó is megnézem
@peterdanielantal352 Жыл бұрын
Az OTP kártya egy műanyag kódkártyával érkezik egy papírba csomagolva egy általános nem újrahasznosított borítékban, ezenkívül számlanyitáskor (kiskorúnak csak személyesen lehet) körülbelül 10-12 papírt nyomtattak ki (tényleg ennyi volt, nem túlzok) grat nekik
@karvak1492 Жыл бұрын
A repülövel közlekedés már eleve iszonyú mennyiségü foszilis anyagot használ fel amit szánalmas, 20% os hatásfokká alakit át mozgási energiává. Igy bármi más optimalizációnak tünö cselekedetnek alig mérhetö, elhanyagolhatóan kis haszna van. Igy a legzöldebb repülö, csak a kerékpár lehet.
@azbence Жыл бұрын
A "fenntart hatóság" alapja mindig a jó matek! 😎
@JockeyCake Жыл бұрын
Nagyon tetszett a téma felvetése. Talán egy egész csatorna kellene, hogy elmondjuk az embereknek, hogy hol, hogyan vernek át benünket a mindennapokban. A környzet-tudatosság szép dolog, de nem az amit velünk el akarnak hitetni és amiért minket lakosokat hibáztat a média. Mi is lenne, ha egyik napról a másikra az emberek nem pazarolnának ételt, nem használnának műanyag csomagolásokat, stb. szóval nem termelnénk annyi szemetet mint ma. Az az ipar ami most a szemét elszállítására, tárolására, feldolgozására épült egyszer csak összeomlana. Telephelyek, gépek és sajnos emberek válnának feleslegessé. Mit is kezdenénk ezzel a keletkezett felesleggel. Amik évtizedek alatt épültek ki nem tudjuk egy-egy kampánnyal megoldani. Én magam is követek el hibákat a természet ellen, hisz autózok, a multkor meg az elemet a kukába dobtam. Most a műanyagok az ügyeletes mumusok (jogosan), pár év múlva pedig jön a számítástechnikai eszközök, okostelefonok, tabletek, okosórák hiszen ezek gyorsan szaporodnak a világunkban és nincs megoldás a valódi feldolgozásukra az életük lejártával. Érzem, hogy valami nincs rendben, de nem tudom hogyan kellene tovább lépni, hogy életünk kényelmes maradjon, de a fenntarthatóságot, a valódi életstílus ne vegyük el magunktól (ha már ekkora okosok vagyunk, hogy már a MARS belakására készülünk), de tudjunk élni a Földön, a Földdel együtt.
Жыл бұрын
Kiváló tartalom, gratulálok!
@EifAdam Жыл бұрын
Nekem ugyanilyennek tűnik a most aktuális Déli körvasút 3-4. vágány megépülése Dél-Budán. A lakosok az ellen tiltakoznak, hogy az építkezés miatt kivágnának néhány fát, és szét lenne rombolva a park, de ezt később a beruházás végén rendeznék, a fákat visszaültetnék. De közben a beruházás eredménye az lenne, hogy több embernek nyújtson alternatívát a vonattal való közlekedés, ami azzal, hogy lenne ott további 1-2 vágány, 10 percenként tudnának közlekedni. Zaj hatás ellen pedig zajvédő fal lenne tervezve. Szerintem sajnálatos, hogy a bíróság megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt.
@EFazy Жыл бұрын
Két gondolat a teljes(ebb) képhez: - A környező lakásokban ingyen jó minőségű ablakokra cserélnék a régieket (#rezsicsökkentés?!) - A tehervonatok jelenleg a hajnali és az esti/éjszakai órákban (is) mennek, mert napközben a személyvonatok elsőbbséget élveznek... Ezzel a fejlesztéssel még több csend lenne este, mert napközben mehetne egy csomó tehervonat, ami amúgy itt-ott dekkol... Az indexen volt egy részletes cikk az egész felújításról, szerintem érdemes elolvasni.
@_Tinky_ Жыл бұрын
A kérdés inkább az, hogy az az útvonal ahova most a déli körvasutat tervezik valóban a jó útvonal? És ezzel meg is kapod a választ, hogy miért tiltakoznak az ott élők.
@EFazy Жыл бұрын
@@_Tinky_ Sajnos én ezt nem tudom megállapítani, mert nem ismerem sem a vasúthálózatot a terhelésével, sem pedig az alternatív lehetőségeket (sem annak következményeit, költségét, stb). Azt gondolom, hogy ezzel a tiltakozók nagy része is pontosan annyit tud ezekről, amennyit én. Van esetleg életképes alternatív ötlet, ami nem jár nagyobb környezetrombolással, és nem kerül horrorisztikus összegekbe?
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
@@_Tinky_ Annyira jó útvonal, hogy 100+ éve bevált. Amúgy, ha néztél/hallgattál már Vitézytől előadást arról, hogy mit terveznek, alapvetően a személyszállítás miatt kell a bővítés. A szeméylszállítás miatt pedig kimondottan jó helyen van a körvasút, hiszen forgalmas célpontok vannak a körvasút mentén (Infopark, MOL Székház, Fradi állomás, stb). Érdekes, a környékbeliek nem tiltakoztak a MOL székház és az Infopark miatt, hogy majd mennyivel több forgalom fog a környékre terelődni?
@_Tinky_ Жыл бұрын
@@TheOriginalLaszloVarga Nézd meg mennyire volt belakva a környék 100 éve és ma. Ennek a vasúti bővítésnek el kellene kerülni a sűrűn lakott területeket. A tervezett útvonal csak generálja a költségeket és a problémákat
@HerculesVlog Жыл бұрын
Nagyon bírlak. Ment a feliratkozás 🤗
@danniekov7655 Жыл бұрын
Nagyon szeretem amit csinálsz és nem kritizálni akarlak, de nagyon jól áll neked a fru-fru. Természetesen így is elbűvölő vagy, ez csak egy szubjektív vélemény. A tartalmaid hibátlanok, csak így tovább!
@vonderkompot9572 Жыл бұрын
Köszönjük a videót ☺
@pappxxl Жыл бұрын
A legviccesebb talán a BOSCH(?) legutóbbi mosogatógép-reklámja. A reklám szerint egy mosogatás alkalmával akár 30,5 liter vizet is spórolhatunk (LOL), azaz évente 8500 litert. Két apró megfigyelés: 1) Mégis ki a tököm mosogat el 40 liter vizet egy alkalommal? 2) Az gondolom jótékonyan nem képezte a kalkuláció részét, hogy hány liter vizet emészt fel 1 mosogatógép gyártása, logisztikája, üzemeltetése.
@rablobanda Жыл бұрын
máshogy közelíteném meg a dolgot: aki nem használ el egy (napi) mosogatáshoz 30-40 liter vizet, annak nincs szüksége mosogatógépre. :) aki egyedül vagy a párjával kettesben él, és napi szinten főz, annak valószínűleg legfeljebb 10 edénye/pohara és néhány evőeszköze kerül naponta a mosogatóba. ezeket (pazarlóan) kb. 5 liter vízzel elmosogathatja... a mosogatógép nagyon fölösleges. egy nagyobb, például 5 fős család esetén egy nap alatt 30-40 edény/pohár (+sok evőeszköz) is kerülhet a mosogatóba. 15-20 liter víznél több ezesetben sem kellene a napi mosogatáshoz, viszont ha kétnaponta használják a mosogatógépet (azaz van két napra elegendő edényük/poharuk/evőeszközük), már megérheti. főleg ha a mosogatással töltött idővel is kalkulálunk - a mosogatógépbe elég bepakolni, majd ki belőle. szerintem az lenne a korrekt, ha ezt valahogy így felvázolnák. ha nem is maga a reklámozó (hisz ő eladni akar), de a fogyasztóvédelem vagy a KÖZSZOLGÁLATI MÉDIA (khm) nyújthatna efféle információkat. se rábeszélni, se lebeszélni nem kell, csak tárgyilagosan elemezni, hogy milyen körülmények közt van értelme valaminek, milyenek közt nincs.
@peterkornis5377 Жыл бұрын
Egy otthon megfőzött ebéd a hozzátartozó tányérok, evőeszközök, poharak, kávés csészék elmosogatása kézzel sokkal több, mint 40 liter vizet emészt fel. Víz- és energiatakarékosság szempontjából nagyságrendileg jobban megéri a mosogatógép!
@zoltanmagyar2960 Жыл бұрын
@@peterkornis5377 ebéd 1 főre, 2 főre, vagy 5 főre? Elmosogatsz mindent egyből, vagy megvárod míg összegyűlik és akkor? Ezt nem lehet így leegyszerűsíteni.
@peterkornis5377 Жыл бұрын
@@zoltanmagyar2960 mondjuk, legyen egy 4 tagú család, leves+főétel. Főzőedényekkel együtt ez megtölt egy 12 terítékes mosogatógépet is, úgyhogy teljesen valid az összehasonlítás. Ezt mérhetően kevesebb víz- és energiafelhasználással fogja a mosogatógép elmosogatni, mint te kézzel. A mosogatáshoz felhasznált vegyszer mennyiségéről nem is beszélve.
@davidtari7491 Жыл бұрын
Nagyon túloznak a reklámok az "akár" szó után elhagzott számokkal. Emlékszem ment egy reklám hogy 1 csepp járral hász száz tányért lehet elmosogatni....
@SanthaH88 Жыл бұрын
Köszi a videót. És egy komment az algoritmusnak is!
@istvangallyas5714 Жыл бұрын
Tökéletes, mint mindig.
@csehszlovakze Жыл бұрын
vissza a frufrut! :D
@TheWakerLion Жыл бұрын
Jó erről is tisztán látni....
@lallerkiraly Жыл бұрын
Nagyon, nagyon, nagyon jó video!! És bele lehetne menni abba az úgynevezett "újrahasznosításba" is, ugyanis az is egy nagy átverés, de legalábbis, nagy nem úgy működik, ahogy legtöbben gondolják. (csak egy "apróság". Marha drága maga az eljárás, ezért eleve kevés cég áldoz rá, és egy műanyagot, max 3-4-5-ször lehet újrahasznosítani, ráadásul a 2., 3. alkalom után már nagyon silány lesz a minősége, így korlátozott hogy mit lehet belőle gyártani) NAgyon nagyon szívesen megnéznék egy ilyen videót az elektromos autózásról is, mert az is egy hatalmas parasztvakítás így ebben a formában, ahogy a mostani technológia alkalmas rá. (bár szerintem egyébként sem valós alternatíva) És most majd kapok, hogy hülye vagyok és az nem úgy van, az elemes autó a király :D:D (csak mellesleg jegyzem meg hogy az autók Co2 kibocsátása eleve marginális része csak az össz kibocsátásnak)
@_Tinky_ Жыл бұрын
Minap volt ép téma, hogy a műanyag újrafeldolgozók környékén a mikroműanyag szennyezés óriási. Levegőben, talajban, vízben.
@zord1352 Жыл бұрын
És az egyetlen ok hogy nem lebomló műanyagot használ a meki a fa helyett, az hogy az kb 0,5HUF/db-val drágább...
@hunzsinor Жыл бұрын
Köszi
@zsoltjakim8296 Жыл бұрын
Kedves Csenge Egy igazi kis Gyöngyszem vagy! Okos , értelmes és Gyönyörű! Miközben mondtad a Starbucks-ot és a McDonald's-t nem jutott eszedbe hogy ha annyira környezet tudatosak akkor miért vágják ki a fákat amik Termelik az Oxigént? "Védjük a fákat együnk Hódot" 😂😂😂😂
@hozamvadasz Жыл бұрын
5:13-nál félrenyeltem a fehércsokis shaken espresso-m.
@melchizedekful Жыл бұрын
mondjuk, ha senki nem inna starbucksos selejt szart, már azzal sokkal többet tennénk a bolgyónkért.
@denkezotya5560 Жыл бұрын
Át vagyunk verve, nemzetközileg úgy, mint globáliasan egyárant....
@1984robert Жыл бұрын
Színház az egész világ.
@pflanceristvan222 Жыл бұрын
Szia, tudsz készíteni egy közérthető videót a KZbin bevétel adózásáról. Hasznos lenne sok embernek.
@randomkommentelo9015 Жыл бұрын
A valós probléma az, hogy környezettudatosságnak hívjuk azt, amikor kevésbé szennyezünk. De ettől még szennyezünk. Régóta látszik, hogy a fenntarthatatlanul növekvő, a fogyasztást üdvözülésként kezelő társadalom egyenes úton halad a vesztébe, és elkerülhetetlen, mert a kultúrától a gazdaságig minden ugyanarra az eredendően hibás/rossz alapvetésre épül. Nem vagyok vallásos, de azért érdekes, hogy korunk szentje, a "sikeres vállalkozó kapitalistaember" alapértékei magukban foglalnak a hét főbűnből legalább ötöt. Az igazi probléma az, hogy tűnnek el a kultúrák, globálissá válik a fogyasztói társadalom ideája, még ott is, ahol amúgy szegénység van. Mélységesen kiábrándító, hogy ez az az egyetlen "eszme", ami egyesíteni tudja az emberiséget.
@Bonewerkz Жыл бұрын
Nem a novekedes a problena. A novekedes az elet sajatja. A problema a hatalomvagy,es kapzsisag. Az emberiseg novekedhetne extenziven,kifele,a vilagurbe is...
@randomkommentelo9015 Жыл бұрын
@@Bonewerkz A hatalomvágy is az élet sajátja, meg a kapzsiság is :D ezekből következik ok-kozati alapon, hogy növekedni kell, mert soha nem elég.
@Bonewerkz Жыл бұрын
@@randomkommentelo9015 nem feltetlenul. En is egyre tobbet akarok,bizonyos ertelemben. Eloszor epitenek magamnak egy urhajot, aztan egy urallomast, aztan terraformalnek magamnak egy bolygot....🙂😉 de ez nem jelenti azt,hogy uralkodni akarok masokon. Foleg,ha a sajat erombol epitenem fel mindezt. Nekem eleg lenne annyi hatalom,amivel a sajat sorsom ura lehetnek,nekem nem kellenek szolgak,mint az alfacsimpabzoknak.
@davidtari7491 Жыл бұрын
Fimdíszleteztem, mit asztalos. Nagyon környezetkímélő az egész XD. Először, megveszik a fenyő gerendákat, léceket, tartóelemeknek. Aztán erre jönnek MDF rétegek, sokszor CNC marva ( ami ugye sok energia, és szállítás) összeragasztjuk, illesztjük, vágjuk, marjuk, csavarozzuk. Aztán glettelik ( jó kis műgyanta alapű autógittel) Aztán lefestik több rétegben. Leforgatják a filmet, lebontatják, és az egyész cucc megy a kukába, úgy ahogy van! Jobb esetben esetleg újrahasznosíthatják forgácslapnak!
@gyurma7 Жыл бұрын
Nagyon jó videó,! Kíváncsi lennék mi a véleményed a nukleáris energia elleni hadjáratról, már-már összeesküvés elméletnek tűnhetne a dolog, de a fájdalmas igazság, hogy az olcsó tiszta(zöldebb) energia olyan régi nagy cégek, családok pozícióját veszélyeztetné, hogy mindent megtesznek ellene, értelemszerűen a politikai befolyásukat használva elsősorban. Ezen kívül a társadalom jobb életszinvonala a magasabb szintű gondolkodást eredményezne, ami a kontroll alatt tartható, irányítható társadalmi réteg csökkenéséhez, így pedig a korrupt politikusok hatalmának elvesztésével járna. Az átlag embereknek lövésük sincs erről, örülnek az elektromos autó ártámogatásnak, meg a csoknak, meg az árstopnak, de hogy milyen lenne bőségben, békében élni, egy működő és fenntartható rendszerben, az nagyon messze van attól, ami a fejükben van.
@joedon9758 Жыл бұрын
a nukleáris energia miféle régi családok érdekeit szolgálja fater? :D nem kisapám, ez megint arra megy ki hogy a ruszkiktól vett uránt megakasszák és ezzel is gyengítsék európa gazdaságát, nem kell ide az olcsó tiszta atomenergia, meg a ruszkikra is rohadjon rá, aztán legyen az európai gazdaság egy impotens energia szegény szar.
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
Én nem nevezném zöldnek/fenntarthatónak azt az energiaforrást, amelynek a végtermékét/hulladékát több száz (ezer) évre kell elásni, hogy még véletlenül se kerüljön a közelébe élő ember. Elég nagy probléma, hogy sokan csak és kizárólag a co kibocsátást nézik, ha "zöld" szemléletről van szó.
@kmm94 Жыл бұрын
Szia Csenge! Nagyon szeretem a videóidat. Ehhez annyi kiegészítést hozzá fűznék, hogy a WizzAir valójában sokkal többet tesz a környezetvédelemért, mintsem pusztán kimaxolják a férőhelyeket a gépeken. Zajcsökkentetett motorokat használnak, leszállást követően a lehető leghamarabb kikapcsolják legalább az egyik futóművet, könnyített anyagokból építik fel az üléseket, hogy kisebb legyen a súlyuk, stb. Szerintem valóban ők a legkörnyezetbarátabb légiforgalmi cég jelenleg és ettől csak jobb lesz a helyzet a folyamatos fejlődésnek köszönhetően.
@monika.szekretar Жыл бұрын
Szia Csenge! A Mizo doboz felirata szerintem azt korrigálná az "apróbetűs" résszel, hogy a megújuló kifejezést ne úgy értelmezze a fogyasztó, mintha a korábbihoz képest új módszerrel vagy más anyagból gyártanák a csomagolást, hanem ökológiai szempontból megújuló, mivel a fa megújuló energiaforrás. Aztán persz felmerülhet a kérdés, hogy miért nem tudtak egy másik kifejezést használni erre mint pl. fenntartható stb. Viszont jó a téma, amiről a videóban beszélsz és fogyasztóként igenis fontos, hogy odafigyeljünk ezekre a marketingfogásokra.
@grafo5861 Жыл бұрын
Mindenhol, minden az átverésről szól.
@misztert01 Жыл бұрын
Nem akarok ünneprontó lenni de 200 év mulva nem lesz ember a földön ! Csinálhatunk bármit ! Béke !
@rgrg77 Жыл бұрын
A Földön?🌍 A jövő rugalmas. Isten ravasz, de nem rosszindulatú.😊
@gipszjakab3927 Жыл бұрын
Legalább csönd lesz. 🙃
@pappadrian8347 Жыл бұрын
Örülök az ilyen tartalmaknak, nagyobb nyilvánosságot erdelemelnél. Csak így tovább! És nagyon örülök hogy ilyen fantasztikus cégek mint pl a mcdonalds ennyire figyel környezetünkre. Nem minden hős visel köpenyt.
@petipeti888 Жыл бұрын
Figyel?😀 kivágja a fát hogy te tudd enni a fagyidat hmm érdekes
@CsabaDani-l1v Жыл бұрын
olyan hallgatni , mint a hajnali madarak csiripelését:) IMÁDOM
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
Attól függ, mit mivel hasonlítunk össze? A Wizz air a repülőtársaságok közt lehet zöldebb, de a közlekedésben úgy általában már nem. A vasút bizonyítottan zöldebb, mint a repülés. A vasúton belül is vannak érdekes dolgok. Azt hiszem, az IHO-n volt egy cikk, amiben arról írtak, hogy a vasúton szállított tömegre vetített kibocsátás az oroszoknál volt a legkisebb. A megfejtés az volt, hogy a széles nyomtávon, sokkal nagyobb kocsikban sokkal több árut tudnak szállítani, alig valamivel több üzemanyag égetéssel, pedig az orosz dízelmozdonyok látványa nagyon mást sugallna. :D
@Zoli049 Жыл бұрын
Itt is érdemes rátekinteni az 50 éves Mad Max gépparkra! Utas/tonna/km biztosan még így is a vasutat is felülmúlná a hajózás.
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
@@Zoli049 Villamos vontatás esetén nem vagyok meggyőzve arról, hogy a hajózás jobb lenne. Dízel vontatás esetán lehet pariban a kettő, de ha abból indulunk ki, hogy a hajózásban meg a problémás nehézolajat használják, akkor megint csak árnyalódik a kép. Európán belül egyértelműen a vasút a jobb szállítási módszer, folyami teherhajózás van ugyan, de nem látom nagyon jellemzőnek. Akkor lehet értelme, ha az árú feladója és címzettje is közel van egy-egy kikötőhöz, mert ha át kell rakni az árút teherautóra/vonatra és onnan sokat szállítani, akkor már egyszerűbb vonattal vinni.
@Zoli049 Жыл бұрын
@@TheOriginalLaszloVarga Ne már... Nyilván a dízelre gondoltam. Jaaajjj. 🤣🤣
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
@@Zoli049 Ne már! Én legalább kifejtettem érthetően, hogy mire gondoltam! De ja, nyilván az én hibám, hogy nem tudok gondolatolvasni. :D
@Zoli049 Жыл бұрын
@@TheOriginalLaszloVarga Nem ott élek, Északabbra, meg globálban gondolkodom, nem magyar viszonylatban. Nameg fosszilis üzemanyag az alaptéma. A hajózás, még pakurával sem tol ki annyi fleót, mint a repülés, ha a cargo gépeket nézzük, összehasonlításban egy konténerszállítóval.
@noel3709 Жыл бұрын
"Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én magam hamisítottam." 🤷🏻♂️🤣🤣🤣
@istvanvarga4400 Жыл бұрын
Kiváló videó, köszi! :) Én mondjuk bele tettem volna még egy kicsit, pl. Maurice Lacroix órát ami óceánból kiszedett szemétből van, de mégsem.
@szaszm_ Жыл бұрын
Nem ismerem a konkrét órát, de még az óceánból kiszedett műanyag is sokszor greenwashing/zöldre mosás. Általában elhanyagolható, néhány százalék az újrahasznosított műanyag, és annak a nagy része sem óceánból kiszedett, hanem "ocean-bound plastic", azaz "óceánba készülő" műanyag, amit nagylelkűen mégsem dobnak az óceánba.
@SunaHamik Жыл бұрын
Lenne itt egy érdekes kérdés. Mi lenne a jó megoldás, festésnél a diszpis ecset elmosása vagy kidobása a környezettudatosabb. Mivel rengeteg ivóvizet emészt fel az elmosás, és ugye az ecset lószőr és fa. Amik ugye meg vizet isznak. 😀
@Dymon32 Жыл бұрын
3:41 Ugyanez volt a Nádudvari körözöttnél is:40%-al kevesebb műanyag tartalom, meg is volt, fele akkora volt a belső műanyag és a külső papírral lett ugyanakkora mint régen....
@attilakiss358 Жыл бұрын
A tervezett öregedés kimaradt
@ecsediimre8739 Жыл бұрын
Ööö... Az nem "tervezett elavulás"?
@attilakiss358 Жыл бұрын
@@ecsediimre8739 Én eddig így ismertem
@pappxxl Жыл бұрын
milyen tervezett elavulás? A gyártók nem tervezik meg, hogy mikorra avuljon el valami. A garanciális kötelezettségeken túl a fogyasztói igényeket is figyelembe véve azt tervezik meg, hogy meddig funkcionaljon LEGALÁBB egy termék, hogy optimális költséggel tudják gyártani. Ha ha van olyan hogy tervezett elavulás, a legtöbb gyártó nagyon béna benne 🙂 Egyetlen vasalót leszámítva nem tudok olyan tartós fogyasztási cikkemet felhozni, ami a jótállási idő kétszeresén belül úgy hibáasodott volna meg, hogy ne lehetett volna észszerű költségen megjavítani, pedig nem a "felső polcról" válogatok.
@csehszlovakze Жыл бұрын
@@pappxxl dehogynem, angolul *planned obsolescence* a neve. anno az LG nagyon profi volt abban, hogy pont a 2 év garancia lejárta utáni héten menjen tönkre egy CD író! oda is csapott nekik rendesen az EU
@FellegiZeno Жыл бұрын
@@pappxxl Van egy közel 40 éves Hajdú mosógépem ami tökéletesen működik.Akkor még nem terveztek ilyesmivel.Forgathatjuk a szavakat:elavulás v. tervezett élettartam,ugyan az.
@Szigil Жыл бұрын
Apple a kedvencem ebben a témában. Az telefonból kimaradó töltőn való pofátlan nyerészkedés csak a jéghegy csúcsa. El játszák minden évben, hogy az eszközök egyre nagyobb arányban készülnek újrahasznosított anyagokból, de közben a háttérben úgy tervezik meg a termékeket, hogy ne lehessen őket bővíteni, ne lehessen őket javítani (vagy csak nagyon nehezen).
@csehszlovakze Жыл бұрын
arról nem is beszélve, hogy a vezeték nélküli töltés mekkora pazarlás
@joedon9758 Жыл бұрын
aki megveszi a rohadtalmás szarokat az minimum megérdemli hogy jól átbasszák és lenyúlják. hülyékből lehet a legnagyobbat profitálni
@DoctorZacharySmith Жыл бұрын
Részben igazad van, viszont másik oldalról pedig az Apple minden konkurenst ver fenntarthatóságban azzal, hogy általában 5-6 évig kapnak szoftvertámogatást a készülékei és így jóval tovább használhatóak. Az androidos telefonoknál 3-4 év szoftvertámogatást már hatalmas extraként szoktak kihangsúlyozni. Én kb. 5 évente szoktam cserélni az iPhone-jaimat (hardveresen is abszolút bírják, minőségi készülékek), miközben az ismerőseim ezalatt 2-3 androidos valamit is el szoktak fogyasztani, mert a jelentős részük egyszerűen széthullik, elhasználódik és 2-3 év után már update-et sem kap. Ja, és igazából azok az 5 éves iPhone-ok, amiket cserekor el szoktam adni, még szintén tökéletesen szoktak működik, tehát további 1-2 évig kiszolgálnak valakit. Androidos telefonok közül egyedül a Fairphone veszi komolyan a szoftver- és hardver támogatást, valamint a hosszú jótállást. Ők igyekeznek mindent biztosítani ahhoz (pl. 5 év garancia és 7 év alkatrész ellátás, sőt, akár moduláris bővíthetőség - egyik modelljükhöz X év után megjelent egy jobb kamera, amit a user maga is be tudott szerelni egy csavarhúzóval), hogy akár 7 évig is használni tudd a telefonodat. A Google Pixelek esetében is elindultak a hosszabb szoftvertámogatás irányába.
@rablobanda Жыл бұрын
@@DoctorZacharySmith ne csúsztass... az iphone-ok a legdrágább készüléktípusok közé sorolhatóak. az azonos csoportban levő androidos készülékek legalább ugyanannyira tartósak. ergo leginkább arról kéne beszélni, hogy az apple kizárólag méregdrága telefonokat gyárt, míg androidos rendszerrel kaphatóak olcsóbb telefonok is, és az olcsóság esetlegesen azzal jár, hogy a felhasználó hamarabb "koptatja el" vagy "növi ki" a telefont... a szándékosan nem tartós (ezért olcsón adható) készülékekkel mellesleg felhasználói igényt szolgálnak ki a gyártók - az emberek valójában nem akarják ugyanazt az eszközt a végtelenig használni, és akkor sem akarnák, ha még használható maradna. (ezt épp te igazolod az ötévente lecserélt iphone-jaiddal, amik továbbra is tökéletesen működnek.) a gyártókat illetően tehát egyrészt megfigyelhető az igénykiszolgálás, másrészt az elitizmus, az igények profitorientált növelése... utóbbira nem mondanám azt, hogy jó irány. az apple (vagy más drága telefonok gyártója) nem azért gyárt drága készülékeket, hogy a felhasználónak jobb legyen, vagy hogy fenntarthatóbbak legyenek a készülékek - a "drágaság = tartósság = fenntarthatóság" pontosan a greenwashing része a sztorinak. kizárólag azért működnek ilyen szisztéma szerint, mert a profitszerzésükhöz épp ez az optimális képlet. (lásd: amikor az apple-nél csökkennek az eladások, kiadnak egy lebutított, olcsóbb szériát. olyankor náluk se számít, hogy a "drágaság = fenntarthatóság"...) ha egy gyártó környezettudatossá szeretné formálni a működését, illetve a vásárlóit, nem az elitizmus dominálna nála, nem árulna luxus árkategóriás készülékeket csak azért, hogy azokat státuszszimbólumnak tekintsék a vásárlók. az árképzés és premizálás helyett arra koncentrálna, hogy a készülékek leggyengébb pontjai a lehető legegyszerűbben legyenek javíthatóak. az egyszerű akkucsere például környezettudatos megoldás lenne. környezettudatos az is, ha olyan anyagot használnak a készülék borításaként, ami nem törik, nem kopik, nem deformálódik, vagy ha mégis, akkor bedobható a szelektív kukába, és bárki által házilag tehető a helyére egy cserealkatrész... de amíg arra tartanak fenn méregdrága szervizpontokat, hogy hátlapokat cseréljenek, addig csak a vadkapitalizmus létszik, bármennyire is zöldítik.
@peterkornis5377 Жыл бұрын
@@rablobanda sok igazság van abban, amit mondasz, de mégsem tudok egyetérteni veled. Hiszen ott van az SE széria, ami 200 ezer alatt van, és pontosan ugyanolyan tartós, mint a 600 ezres modell. Ugyanúgy megkapja az 5 év főverzió támogatást, meg a 3 év biztonsági támogatást, azaz összesen 8 évig kap frissítést minden egyes iPhone modell. Ez az üzleti modell pedig lehetővé teszi, hogy tudatosan vásároljunk. Abban igazad van, hogy az Apple nem elsősorban ezért csinálja, hanem brand imaging miatt, ugyanakkor ezt is hozza magával ez a modell.
@madman111116 ай бұрын
Kedves Csenge! Jó hallgatni az előadásod.Ez a palack újra hasznosítás egy hazugság.Ezeket a palackokat jó esetben 2-3 szor de inkább csak egyszer lehet újra hasznosítani,utána valami más szemetet kell belőlük csinálni mert palackot már nem lehet. A tanulság az,hogy ez egész egy zsák utca.Az elmúlt 150 évben fokozatosan de sebesen átformálták az életrendszerűnket élhetetlené.Az elmúlt évszázadok mások meggazdagodását és az emberek nyomorba taszítását szolgáló értelmetlen háborúkat nem veszem most figyelembe.Lehet nézni pozitívan,meg hogy ne legyünk cinikusak stb,de a valóság az hogy már egyre többen érzékelik hogy nem müködik.Sajnos rossz hírem van.Az önfenntartó paraszti élet módon kívül nincs más út.Ez a fogyasztó,kacathalmozó,mások jólétét szolgáló életvitelünk a pokolba vezető út.És ezt tudják azok akik az emberiség ellen ténykednek,ezért zajlik a földek és vizek tönkretétele amit velünk hajtatnak végre,hogy esélye se legyen egy vissza fordulásra a következő generációknak.
@AncientScamp Жыл бұрын
Egész egy kegyetlen, ostoba marketing. Emlékszem gyerekkoromban a 90es években orrba szájba reklámozták hogy ne használj fát, papírt, hanem haszbnálj műanyagot, mert ahhoz nem kell kivágni a fákat. Most pont az ellentetje megy, minden fa legyen mert a műanyag rossz. Majd 20 év mulva megint jön a fordulat :D
@csehszlovakze Жыл бұрын
nem is beszélve a mostani elektromosautó-őrületről, egy generáció múlva már a vak is látni fogja, mekkora hülyeség!
@madmax10-7 Жыл бұрын
Meg a pet palack helyett üveg palack volt. Amit vissza lehetett váltani.
@babo1982410 Жыл бұрын
@@madmax10-7 Meg volt még alu dobozos kóla, ami viszont ha jó helyre dobod, annyiszor újrahasznosítható, ahányszor csak akarják. A sörök nagyobb részét már abba teszik. Ellenben a kólát meg műanyagba szeretik tenni.
@davidtari7491 Жыл бұрын
A fa a legújratermelhetőbb anyag a világon! Egy fa növekedéséhez csak a legalapvetőbb adottságok kellenek, csak jóóóóval előre kell vele tervezni. Aztán mégis 2018 óta kb a 4x esére emelkedtek az anyagárak, és húzta magával az acél és aluménuim és egyéb árakat is.
@cyanoure Жыл бұрын
A Mizo tejesdobozt én is néztem és vakartam a fejem, hogy "most én vagyok a hülye amiért nem értem hogy akkor ez miért zöld termék, vagy ők a hülyék?" :'D
@tothgabor889 Жыл бұрын
Mi köszönjük drága Csenge!🤩❤ Ismételten lenyűgöző és bűbájos voltál! Hajrá és így tovább! 👍😉
@gaborszabo3110 Жыл бұрын
Úgy udvarolsz, mint 1932-ben :) Kisztihand a kisasszonynak :)
@louisvalois3863 Жыл бұрын
te is lenyűgözően drága bűbájos vagy hajrá gratulálok puszika a lukadra 🤣🤣🤣
@tothgabor889 Жыл бұрын
@@louisvalois3863 🤣🤣
@tothgabor889 Жыл бұрын
@@gaborszabo3110 😄😉 Amikor a szépség a műveltséggel egyesű egy női testben az minimum tiszteletet és udvarias bókot érdemel! Még ha ódivatúnak is tűnik! 😉
@szaszm_ Жыл бұрын
A műanyagok újrahasznosításában fontos különbséget tenni a fogyasztó előtt és a fogyasztó után újrahasznosított műanyag között. Fogyasztó előtt újrahasznosított (pl gyári sorja) műanyagból viszonylag könnyen lehet 20-40% körüli "újrahasznosított arányt" elérni anélkül, hogy szignifikánsan romoljon a minőség, de nagyon kevés helyen tudnak valóban használt, post-consumer műanyag hulladékból újra műanyagot csinálni. A szelektív gyűjtés végén a műanyagot inkább elégetni szokták, ami persze CO2 kibocsájtással jár, de nem az óceánban végzi. Nem tudom, hogy melyik rosszabb, de a törvényhozók mostanában több hangsúlyt fektetnek a látható műanyaghulladék eltüntetésére, mint a kibocsájtás effektív csökkentésére. A műanyaghulladék csökkentésében mostanában az a trend, hogy csökkentik az elem vastagságát és súlyát, de attól még egy szatyor ugyanúgy egy szatyor lesz a szeméttelepen, és a kevesebb súlyból nem adódik magától értetődően a kisebb környezetterhelés. Talán a gyártáskori kibocsájtáson csökkent egy keveset, de az amúgy sem szignifikáns műanyagoknál. Az óceáni teknősöknek nem lesz kevesebb baja attól, hogy 30%-kal kevesebb műanyagból készül egy ugyanolyan szívószál. Ebből a szempontból szerintem igaza van a Starbucksnak az említett példában: még ha több műanyag alapanyagból is, de kevesebb darab szemetet termelnek.
@Bonewerkz Жыл бұрын
A CO2 sokkal kisebb problema,mint a sok vegyszer es muanyag a kornyezetbe kerulve.
@szaszm_ Жыл бұрын
@@Bonewerkz A klímaváltozást nem a vegyszerek és a műanyag okozzák, hanem a CO2.
@Bonewerkz Жыл бұрын
@@szaszm_ a vegyszerek sokkal durvabb dolgokat okoznak,mint a klimavaltozas. Nalunk a 70es 80as evekben tul sok fiu szuletett,vajon miert.... Biztos a klimavaltozas miatt.... Meg a legdurvabb melegedes eseten is beall egy globalis tropusi klimatikus egyensulyi helyzet. Ez jar durva tengerszint emelkedessel, kihalasokkal,de az eletet nem veszelyezteti olyan mertekben,mint a PFAS vegyszerek,amelyek nem bomlanak le evszazadokig. Egyebkent nem is a muanyaggal van a baj,hanem azzal,hogy hova kerul. A tobbi anyagrol nem is beszelve,ami nelkul lehetne letezni,csak pusztan kenyelmi funkcioja van,vagy meg az sem. Oblitok, edesitoszerek, hormonszeru rakkelto anyagok,stb. Tizezrevel kerulnek a kornyezetbe,es a vegyeszek se tudjak meg csak megsaccolni sem, hogyan reagalnak egymassal es a kornyezettel. Na,ez a veszelyes, nem a CO2. A CO2 alapjaban veve egy termeszetes anyag, kilelegzed, az erdotuzben is CO2 es viz keletkezik javareszt, egy nagyobb vulkankitores (most 3 vulkan tort ki egyszerre a bolygo kulonbozo pontjain) tobb CO2t bocsat ki egy het alatt, mint Europa egesz evben...
@Borjan79 Жыл бұрын
Szuper téma!
@csongortoth8331 Жыл бұрын
Holnap meló után megkeressük neked a kérdőjelet!
@attiwise Жыл бұрын
Hát igen. A marketing és kommunikáció sokszor csak a problémák kidumálására teszi a hangsúlyt, nem a megoldásukra. Ismerek olyan kormányzatot, ami szintenén erre alapoz - a kommunikációra... 🤫 Jó, hogy érintetted a témát! És nagyon jó a frizurád is! 😉
@damagepy Жыл бұрын
HA például annyi utast amennyit eddig 4 repülő tudott elvinni most már 3 is el tud (kényelmetlenebbül de olcsóbban) akkor ténylegesen csükken a Co2 kibocsátás, még ha az extra túlsúly miatt kicsit többet is fogyasztanak per gép. Ha ez így átverés lenne akkor pl. a telekocsi rendszer is az, ahol nem 4 ember utazik 4 autóval hanem 1 autóval megy 4 ember ugyanarra, és azt mondaná rá valaki hogy az igy nem gazdaségosabb, hisz mindkét esetben 4 ember autózik, és attól hogy tele van egy autó vagy egyedül utaznak, ugyanannyi az autó kibocsátása... :)
@_Tinky_ Жыл бұрын
Ha így gondolod akkor igazad van, de valójában ez újabb problémát generál mert újabb embereket vonz be a repülés világába így pedig továbbra sem csökken a repülés Co2 kibocsátása. Sőt a Wizz Air üzleti modellje is arra van felépítve, hogy tovább növeli a kibocsátást. Nem olyan rég rendeltek 350 repülőt aminek a fele a jelenlegi flotta lecserélése a többi pedig kapacitás bővítés.
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
Én erre írtam azt, hogy nem mindegy, mit mivel hasonlítasz össze? Igen, a repcsi társaságok közt lehet "zöldebb" a wizz air, de úgy általában a közlekedési módszerek közt nem, mert a repülés mindennél szennyezőbb. Ha egységnyi utast vetítünk a Railjetre és a Wizzairre, akkor a railjet fog nyerni - főleg az osztrák és német szakaszokon, ahol az energiamix jelentős részét már megújuló energia adja.
@grafo5861 Жыл бұрын
Ejjjj, az akkumulátoros biciklik, rollerek, autók hogyhogy kimaradtak?
@BrouwerHungary Жыл бұрын
A fa létének a környezetkímélő tényével én egyébként egyetértek. Ellentétben más anyagok előállítása során itt tényleg oxigént termel, és széndioxidot bont le, és ha szándékosan ezért ültetsz egy fát olyan helyre, ahol előtte nem volt fa, az win-win. Nyilván a megmunkálása jár széndioxid kibocsátással, de maga az anyag nemhogy nem szennyezi a környezetet, hanem az maga a természetes anyag, már ha nincs festve/lakkozva. Miután elhasználódott az adott tárgy, fel lehet használni fűtésre, de ha eldobod, azzal se szennyezed a környezetet, hiszen vannak az erdőben is kidőlt fák. :) Nem is értem, miért kezelik veszélyes hulladéknak. Ennyi erővel maga az erdő is az. 😅
@milanmor Жыл бұрын
egyrészt kiváncsi lennék, hogy pl a kávékapszulákkal mit kezdenek (amiket vissza szoktam vinni). Másrészt meglődtem, amikor az egyik magyar bank küldött nekem egy újrahasznosított boritékban egy pin kódot. A pin kód egy műanyag kártyán volt rajta, amire rá van írva, hogy dobd el. Oké...
@bpitor1481 Жыл бұрын
Hová lehet azt vissza vinni? Pro tipp: szinte minden kapszulás kávéfőzőbe lehet venni fém kapszulát ami újra tölthető
@peterkornis5377 Жыл бұрын
@@bpitor1481 aki kapszulás kávéfőzőt használ, az pont nem azért veszi meg, hogy utána töltögesse magának a kapszulát, kidobja belőle a zaccot, mosogassa stb. Ha akarna ezzel vesződni, akkor venne egy kotyogóst, vagy ha gourmet, akkor egy jobb presszó gépet.
@peterkornis5377 Жыл бұрын
Eleve bankkártya: miért nem lehet olyat, hogy én csak virtuális bankkártyát szeretnék, ami be tudok tenni az okoseszközöm fizetős megoldásába? Miért kell kötelezően legyártani egy plasztikkártyát, azt logisztikázni, postázni stb? Nagyjából zsinórban a 4. bankkártyámnál tartok, amit SOHA nem használtam fizetésre...
@_Tinky_ Жыл бұрын
@@peterkornis5377 Azért mert nem mindenki olyan mint te. Nem mindenkinek vannak meg a technikai eszközei (vagy hajlandó ilyesmire költeni), hogy kiváltsa a bankkártyát mással 20-25 év múlva amikor idősebb leszel már te sem leszel minden technikai megoldással naprakész. Azokat a szokásokat amiket fiatalon felvettél még használni fogod, de nem minden újdonságot fogsz te is lekövetni. Ez a világ rendje. A fiatal agy sok mindenre fogékony az idős már nem. Viszont a lehetőségeknek a társadalom teljes kiszolgálását biztosítani kell (fiatalt-időst egyaránt).
@fileferenc7920 Жыл бұрын
@@bpitor1481 Van olyan cég, aki visszagyűjti az alu kapszulát, vannak ilyen jóféle látványboltok.. így keress rá "A KÁVÉZACC PANNONHALMI LEVENDULAMEZŐKÖN HASZNOSUL ÚJRA"
@cyanoure Жыл бұрын
"Szelektív hulladékgyűjtés". Ugyanúgy dobják a többi szemét közé az ezt feldolgozó illetékesek, hiába válogatjuk ki zöld kukába.
@zoltanvitkoczi2940 Жыл бұрын
egyszer használatos eszközöket betiltották, igy az ujrahasználható műanyag evőeszközt használjuk egyszer :(
@lacci20fgg Жыл бұрын
Egyik ismert nagyáruházban (többen is) hatalmas zöld táblákkal hirdetik a lebomló csomagolást, a műanyagmentességet stb stb. A táblák mellett 1 méterre pedig raklapokon roskadoznak a műanyag flakonos kólák, műanyag csomagolásban kartonozva.....
@bobibobi896 Жыл бұрын
A cocacola féle áthárítós kampány a legundorítóbb amit eddig láttam.
@peterkornis5377 Жыл бұрын
Minden cég áthárít. Fun fact: az ökológiai lábnyom kifejezés a BP (British Petroleum) "találmánya". 2004-ben jöttek elő a kifejezéssel, ami 2008-ra meghódította az egész világot. A céljuk az volt, hogy a felelősséget az egyénre hárítsák, hiszen ő az, aki fogyaszt, ergo szennyez, nem az olajvállalatok. 2004-ben tették ki a honlapjukra a "Carbon footrpint calculator" linket, amin az egyén közlekedési és fogyasztási szokásait megadva kiszámolhatta, mennyit szennyez, azaz mekkora az ökológiai lábnyoma. Persze a végére odatette a BP, hogy tudatossággal "tehetünk együtt a bolygóért"...
@peterkornis5377 Жыл бұрын
Fúú, nagyon érdekes videó. A WizzAir esetében a greenwashing szerintem sokkal mélyebben gyökerezik: eleve a fapadosok megjelenésével sokszorosára nőtt a légi forgalom. Olyanok is rendszeresen repülnek, akik korábban nem is álmodhattak volna róla. Hány 1-2 napos római/párizsi/londoni/madridi stb. kiruccanás van így? És ezek sokszor teljesen értelmetlen utak, mert azon kívül, hogy végigrohanják az emberek ezeket a városokat lóhalálában, és Instán ki lehet írni, hogy voltam itt-ott-amott, semmi értelmük. Ezek a városok nem felfedezhetők, nem megismerhetők 1-2 nap alatt. Mégis olyan mértékű plusz forgalmat generálnak ezek az egy napos turista utak, hogy az elképesztő. Ezek után a legzöldebb légitársaságnak nevezni magát, miután eleve ők a probléma forrása elég erős. Mégis, a világ legnagyobb greenwashingja az a szelektív hulladékgyűjtés. Eleve a felhasználóra hárítja a felelősséget, hiszen "mit tehetne szegény cég, ha a lusta felhasználó nem gyűjti megfelelően a szemetét?!" Arról nem is beszélve, hogy a körbe mutató nyilakból formázott háromszögben levő szám jelölés eleve megtévesztő, mert a nem újrahasznosítható műanyag jelölése csak a számban tér el, de a jelölés maga az újrahasznosíthatóságra engedne következtetni a formavilága alapján. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy a teljes újrahasznosítási ipar arra épült fel, hogy a szemét kihajózik Kínába, ott feldolgozzák, majd az alapanyag vagy késztermék visszahajózik EU/USA-ba, akkor már kezdhetjük sejteni, hogy valami nem OK a rendszerben. Főleg, hogy Kína is szigorított a szabályokon, és szennyezett hulladékot már át sem vesz, viszont EU/USA nincs felkészülve a szennyezett hulladék kiszűrésére, így erősen akadozik is a folyamat évek óta. Pedig egyszerű lenne a megoldás: 2; 3; 5 decis üdítők forgalmazásának megszüntetése, minimum 1,5-2 literes egységek rengeteg hulladéktól menthetnének meg. További előrelépés lehetne, ha a csomagolóanyagok újrahasznosítását nem úgy kellene megoldani, hogy rengeteg energiával mozgatjuk a szemetet, lebontjuk a műanyagot, majd újra felépítjük, hanem kitisztítjuk és újratöltjük. Mint régen a tejes üveget, szikvizes palackot. Így elegendő lenne csak a már elhasználódott csomagolóanyagot újrahasznosító üzembe küldeni, de egy kicsivel vastagabb anyagú PET-palack 4-5 kört biztosan kibírna, mielőtt erre sor kerül. Ezzel önmagában ötödére lehetne csökkenteni az üdítős palackokból származó hulladék mennyiségét. Csemege áru esetében is lehetne valami forgó rendszerű csomagolás: egyszer kell megvenni a tárolót, amibe kapod a párizsit/sajtot/farhátot stb. Utána második alkalomtól leadod az előző körös dobozt, kapod a tisztát, a tied meg megy a sterilizálóba, és kapja majd a következő vevő. Ehelyett 10 dkg-s adagokban csomagoljuk a sonkát 10-12 dkg műanyagba...
@zord1352 Жыл бұрын
Lehet ezzel egyedül vagyok, de én nagyon adnám a szokvizes palackban kapható kólát 😁
@CraftyF0X Жыл бұрын
A műanyag cégek mélyen sárosak ebben. Elintézték pl hogy a műanyag összetételt jelölő jelzéseik megtévesztésig hasonlítsanak az újrahasznosíthatóság jelzésére, ezzel az átlag fogyasztót abba az illúzióba ringatva hogy nyilván a műanyag termék amit vesz újrahasznosítható (nyilakból álló háromszög egy számmal a közepén) Nem beszélve arról hogy az egyébként újrahasznosítható műanyagot sem nagyon hasznosítják újra tekintve hogy nem gazdaságos ezzel foglalkozni, és amit még újra is hasznosítanak, azt is csak egyszer teszik minthogy az újrahasznosított műanyagok mulekuláris struktúrája az újrahasznosítások során degradálódik és ezért az így előállított műanyag rosszabb minőségű kevesebb funkciót képes ellátni/betölteni. És ez csak a jéghegy csúcsa, számtalan egyéb trükköt bevetnek (carbon credit stb.) hoygy jóval környezet tudatosabbnak tűnjenek mint amilyenek valójában.
@SygmaGbr Жыл бұрын
Az újrahasznosított műanyagokkal 2 picike probléma van. Az egyik, hogy háromszor akkora a költsége (energia, alapanyag, tehát környezeti hatása is jelentősebb), a másik, hogy súlyosan környezetszennyező (mikroműanyagok). Cserébe jobban hangzik. Azt nem értem, hogy miért nem PLA-t használnak ott, ahol az tökéletesen működne, pl. evőeszközök. Nem hasznosítható újra, viszont komposztálható, lebomlik.
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
Én 2000 forintért vettem kanálgépet, ha műanyag villás helyen kell ennem, inkább előkapom azt. Rozsdamentes acél, örök élet + 3 nap, nincs mikroműanyag és nem törik el az első vágásnál. A hátizsákom alján simáén elfér, a hátizsákom meg mindig nálam van. :D
@balazsborbas8474 Жыл бұрын
Isten hozott a kapitalizmusban 😊
@GoeroegViktor Жыл бұрын
A wizz air nem csak azért érte el mert sok utast visz hanem azért is mert a legfiatalabb flottàja van Európában. Minél újabb egy gép, annál kevesebb a co2 kibocsátása ha nem vesszük a repülő gyártásának öko lábnyomát. Ettől függetlenül minden igaz amit mondasz :)
@dianagal Жыл бұрын
Hol van nekik új gépeik 😂😂😂😂😂Sehol
@GoeroegViktor Жыл бұрын
@@dianagal tudatlan vagy
@Zoli049 Жыл бұрын
@@dianagal Fapadosban a legújabb az átlagéletkor és a legkorszerűbb hajtóművekkel szereltek.
@Zoli049 Жыл бұрын
Nem a gép kora számít, a hajtómű és egyéb korszerűsítések.
@GoeroegViktor Жыл бұрын
@@Zoli049 ezt írtam Enis. Egy új gépet nem kapsz 30’eves hajtóművel. Nyilván nem a gép torzsere gondoltam :)
@Bonewerkz Жыл бұрын
7:22 lasd oblitok. Az oblitonel haszontalabb,kornyezetszennyezobb hulyeseget ritkan latni. A csomagolasokat eleg lenne olyan anyagbol csinalni,ami tisztan eleg a vegyeskazanban,szennyezes nelkul.
@csatornam4484 Жыл бұрын
Rengeteg féle műanyag létezik, melyik ártalmas a környezetre ? Hogyan fejti ki a károsító hatását ?
@_Tinky_ Жыл бұрын
Mind. Legegyszerűbb ha megeszed, megiszod, belélegzed. Még rosszabb ha genetikai rendellenességeket okoz vagy tumor képző mert az gyorsabban rövidíti le az életed.
@norbertelek2334 Жыл бұрын
Mennyi energia szükséges a műanyag újrahasznosításához? Gondolom nem kevés. - Szerintem ez az egész ködszurkálás.
@FenrirVarg Жыл бұрын
A műanyaghoz való egész hozzáállásunkkal van probléma. A műanyag egyszerűen nem csomagolásra való, nem lenne szabad erre használni. Újrahasznosítani pedig nagyon sokféleképpen lehet, csak azokat nem promózzák, mert nem látványos.
@_Tinky_ Жыл бұрын
Sok ráadásul az újrafeldolgozás jelentős mikroműanyag szennyezést okoz, földön, vízben, levegőben.
@SandorFule Жыл бұрын
Az újrahasznosítás igényli az egyes országok kormányainak szándékát is. Szlovákiában 100 forint a sörösdoboz, pillepalack betétdíj. Szerintem addig kell növelni a betétdíjat, míg nálunk is meg nem jelennek az utak mentén a palackszedegetők.
@krisztinawien Жыл бұрын
Ismét szuper tartalom, ráadásul témához illő ruciban :)
@szalaytamas31848 ай бұрын
9:20 mi van csóró kell a pénz?
@bekespp0606 Жыл бұрын
Ott van a szlovák csoda, ott hirtelen mindent elkezdtek újrahasznosítani, eközben nálunk egy állami szabályzás helyett egy állami cég csinálja szarul, hatékonytalanul a hulladékgyűjtést... :(
@KrUmPL1P4SzT0R Жыл бұрын
Tudom, hogy nem tartozik a témához, de olyan jó látni a hátsó fehér ajtós szekrényen / bútoron, hogy nem csak én vagyok béna szekrényajtó-felszerelésben. ;) :D (Egyébként nagyon jó a csatorna, és tetszenek a videók, csak így tovább!)
@TUNYUKA Жыл бұрын
Én megígérem és biztosan be is tartom hogy 2100-ra újra hasznosulok!
@HappyLordx Жыл бұрын
Nagyon érdekes és tanulságos videó! 👍🏻🙏🏻
@lajosmiko3671 Жыл бұрын
Buta vagy a széndioxid a légnehezebb gáz
@dianagal Жыл бұрын
Nagyon szuper Video!!! Amúgy borzalom, ez a green washing Marketing…. Mindenhol észreveszem.
@J.ZsoltZ Жыл бұрын
Nem utaztam még repülőn, de ha tényleg olyan fapados mint azt gondolom akkor időközben vagy az út végén megoldhatnák hogy valaki vagy valami tetőtől talpig átmaszírozzon 😄
@labzoli1 Жыл бұрын
Eleve a co2 re fókuszálás egy tévút. A co2 a legzöldebb, abból lesz a növény.
@TheOriginalLaszloVarga Жыл бұрын
A probléma az, hogy a fosszilis energiahordozóból kinyert CO2 a légkörbe plusz teherként jelenik meg és ettől önmagában nem lesz több növény. Sőt, ezzel párhuzamosan az emberiség folyamatosan csökkenti a zölt területek méretét. Oylan ez, mintha bezárnálak egy szobába, amiben van egy rakás növény. A kilehelt széndioxiddal még csak-csak megbírkózna a növényállomány, de ha egy tartályból beeresztek pluszban széndioxidod és még a szobában lévő növények egy részét is kinyírom, akkor nagyon kellemetlenül fogod érezni magad abban a szobában. Pedig, most épp ez a helyzet, csak lassan történik.
@eletemmorzsaiblog Жыл бұрын
Fontos téma Kajákkal is ugyanez. Fotó szép a csomagoláson, meg bele lehet kamuzni, hogy mangós ital ha 0,2% mangó koncentrátum már van benne. Ez csak egy példa volt a sok közül.
@richardvoros Жыл бұрын
Szia Csenge, Köszönöm a szuper videót . Sajnos te is oda jukadtál ki. Ahová a barátaimmal folytatott beszélgetések során mi is szoktunk. De erről a témáról kell beszélni.
@lospadresapa6028 Жыл бұрын
Ricsike! Tudod mi a különbség a juk és a lyuk között? Nem? Na, nézz utána!
@pitta1978hun Жыл бұрын
A CC 'nem vagyok szemét' kampánya nálam is kiverte a biztosítékot. Arról nem is volt szó, hogy ilyenkor a felelősséget és a bűntudatot a fogyasztóra tolja a vállalat, mintha ő nem is szennyezne, CSAK TE aki megissza és aztán kidobja...
@farkasabel Жыл бұрын
6 darab 2 literes üvegben tárolt üdítőt nem lehet csak úgy felkapni és ide oda dobálni.
@ProfDev Жыл бұрын
Az elsőn, amikor találkoztam vele egy tejesdobozon, én is kissé meglepődtem. Azóta talán már megszoktam, hogy hülyébe veszik az átlagmbert.
@sz4rk3csk36 Жыл бұрын
Az egyik legnagyobb magyar gyárban dolgozom ahol kb napi ezer tonna gumit dolgoznak fel és kb 50 ezer darab gumiabroncsot gyártanak. A kajáldában a szalvétaadagolora hatalmas zöld szöveggel ki van irva "környezetünk védelme érdekében csak anyi szalvétát használj amenyi feltétlenül szükséges" .
@gpekarovics Жыл бұрын
lol
@koncztom Жыл бұрын
Én a konyhában 3 külön szemetesbe gyűjtöm a kommunális, papír és műanyag (+sörös doboz) szelektív hulladékot. Ha mindenki így tesz, akkor a Danone és a Coca-Cola is könnyebben eléri majd a 25%-os újrahasznosítási céljait ;) Nagyon sok cég klímavédelembe burkolódzó hazugságokat szül, de a videó végén annak a 2 cégnek, a Danone-nak és Coca-Cola-nak a célkütűzése végül is megoldhatóak. Főként, hogy igen jó a hozzáállása a Coca-Cola-nak: Kiplakátolják, például, hogy ne is vásárolj Cola-t, ha nem gyűjtesz szelektíven ;)
@BardiZolika Жыл бұрын
Csinálunk problèmát, majd keresünk rá megoldást. De inkább problèmát se kellene csinálni