12 V-os bemenet Vs. 21 V-os táp. Vajon melyik az erősebb?

[@azelektronikabarataibakail1185]

A tápegység amiből kispórolták az olvadó biztosítékot (ha csak az adapterben levő hőbiztosítékot nem számoljuk (de az meg nem elég gyors))!

[@borsidavid835]

kicsit fura hangod van (nem sértésnek számtam) de legalább teljesen érthető és felfogható amit mondasz!

[@gabiwoody]

A "G" hang billenytyű alatti javítással még az a gond lehet, hogy az ott máshogy fog szólni dinamikában. Ezeken a szintiken billentésérzékeny a klaviatúra, amit még a drágább hangszereken is úgy oldanak meg, hogy egy billenytyű leütés két kontaktust jelent, azonban a gumi érintkezők kialakítása miatt eltérő időpontban! Az egyik gumi kicsit magasabb mint a másik, így ott elöbb jön létre a kontakt, és a két érintkezés között eltelt időből számolja ki az algoritmus, hogy milyen erővel ütötték le az adott billenytyűt, ennek megfelelően változik a hang erőssége, komolyabb hangszerek esetén a hangszíne is. Hiszen pl. egy zongorán erősebben leütött hangnak sem csak az erőssége változik. Jelen esetben a javított érintkező kicsit magasabban van, így ott, ugyanakkora leütési erősséget feltételezve a többi hanghoz képest, elöbb jön létre a kontakt, így előfordulhat, hogy az a hang kicsit érzékenyebb lesz mindíg. Viszont még mindíg jobb annál, hogy meg se szólal, úgyhogy összességében, és ennél a hangszernél a "jó van az úgy!" kategóriába esik. 🙂 Bár köztözködtem, én azért irigylem Bakai Lajos tudását! 🙂

[@baladar1353]

Osztom a véleményed minden tekintetben. A 19:22 -nél látható "egy darab drót" anyaga és elkalapált részének vastagsága, felületeinek minősége sem mindegy. Nem illik ilyet tenni és emiatt elnézést is kérek, de nem a szénréteggel volt baj, csak az érintkezése a réz vezetőfóliával megszakadt. Erősebb nagyítás mellett a vezetősáv és a szénréteg érintkezésének javításával próbálkoztam volna, tisztelettel. Ameddig a szénrétegek be nem verődnek a drót elkalapált végétől, addig az érintkezés eredeti formája szerintem még javítható. Bár létezik elektronikus hangszer "bontó" is, biztosan vannak ehhez való alkatrészek forgalomban, hiszen a hangszer munkaeszköz, az adott alkatrész meg elektomechanikai voltából kifolyólag sérülékeny. Még egyszer elnézést kérek elsősorban Bakai Lajos úrtól, hogy belepofátlankodok, nem okoskodás a szándékom. Igazat adva Szabó Gábor úrnak is - aki ez esetben minimum érti, amiről ír - a cél a javítás volt és Bakai úr a videóban elmondta, hogy várja az észrevételeket, véleményeket.

[@azelektronikabarataibakail1185]

Erről a vezeték szénréteg javításról kicsit bővebben is írhatnál, mert nagyon érdekelne!

[@baladar1353]

@@azelektronikabarataibakail1185 A vezetőfólia és a szénréteg találkozásánál alaposan meg kell tisztítani a NYÁK-ot, hogy a fóliából 2-3 mm szabaddá váljon. Kaparással és vegyszerrel is megoldható, nekem az aceton vált be. Vörösréz finom porából és kétkomponensű epoxigyantából (epokitt nem jó) pasztát kell keverni úgy, hogy előbb összekeverjük az epoxi-t (nagyon kevés kell), majd adagoljuk hozzá a rézport. Úgy kell eljárni, hogy az epoxi-rézpor elegy formatartó legyen, ha egy szike élére felszedünk egy keveset, az ne csússzon és ne folyjon le. A lényeg, hogy a rézpor szemcséi összeérjenek, a paszta elektromosan vezető legyen. Amikor a paszta kész, az előzetesen megtisztított réz vezetősáv és szénréteg találkozásához egy injekciós tű hegyével vagy keskeny szikével felhordjuk a pasztát és méréssel ellenőrizzük, hogy a szénréteg és a vezetőfólia között az elektromos kapcsolat létrejött-e. Az ohmikus ellenállást a szénréteg és a paszta határfelületén injekciós tű hegyével történő óvatos kaparással lehet csökkenteni. Mikor az ellenállás már kellően alacsony (milliOhm vagy kisebb), a pasztát hagyjuk megkötni. Ellenőrizzük a vezetőképességet, majd ha minden klappol, epoxigyantával vagy színtelen körömlakkal szigetelhető a mű. Remélem tudtam segíteni, nekem sikerült infrás távirányítókat, számítógép-alaplapokat és egy midi-kontrollert is újraélesztenem ezzel a módszerrel. Érdemes kipróbálni először csak vezetőfólia-oxidáció vagy szakadás javításához, a kulcs a rézpor finomságában és az epoxigyanta arányában rejlik. Hadd fejezzem ki ezúton tiszteletemet és szimpátiámat, sok sikert kívánok a továbbiakban is.

[@injust2171]

Az első mondat folytatása , mi történik ha belepisilunk a konnektorba ?

[@laszloszepy]

Még tökéletesebb lenne a védelem a bemeneten egy 14-16-18 V-os, kétirányú szupresszor diódával. A gyári kapcsolás polaritáshelyesen ráadott 35V feletti feszültség esetén nem nyújt védelmet.

[@HA5SZL]

Sokkal élvezetesebb lenne ha a hang éjájjal autotunnal a Magyar Péter hangján szólna. Az alákommentekért érdemes idejönni. :-)

[@szist5222]

Jó lenne ha egyhavi fizetés 500 ezer lenne...még bruttóba se nagyon van annyi

[@Bodo_Richard]

13:56 Ohh, akkor Ön rádiózik ? Mondjuk nem lep meg ;-) Hívójel ? En csak CB és PMR

[@archiv_video_VHS]

A Roland japán cég.

[@zsoltbalatoni3241]

Az odagányolt vezetékdarab rövid időn belül le fogja koptatni a gumiból készült nyomógombról a vezető réteget.

[@karvak1492]

Ronaldo nem olasz. Brazil focista.

[@zsoltbalatoni3241]

Lallának mindegy. Beforrasztja őt is. A lényeg, hogy a gyantát rajtahagyhassa a panelon. Attól teljes a gányolás.

[@Lackooo84]

Portugál, de majdnem. :D

[@karvak1492]

@@Lackooo84 vagyis zenész. Mert szintetizátor. Az apját Roland nak hivták

[@laszloagoston5537]

Ez a karvak a kvantum fizikán is szerepel😎

[@karvak1492]

​@@laszloagoston5537 mikó összeomlik a szuperpoziciója, akkó a kvantumösszefonódássa tarti a kapcsolatot Alice val, aki töle 1 fényévre van. Azonna odaér az információ, mer az nem halad A bul B pontba, hanem ugyanabban az idöpontban VAN OTT JELEN. A kvantumösszefonódást nem lehet semmihez sem hasonlitani, mert az információ nincs soha jelen semmilyen formában A és B pontok között. Nem utazik.