Рет қаралды 6,935
Kedves Nézőink!
A kommentelés új felületünkön keresztül lehetséges, eseményeinket is itt találjátok meg.
templom-ter.hu/
Köszönjük, hogy nézitek videóinkat!
Találkozzunk a Templom térben!
**********************************
Az életben rengeteg olyan helyzet van, amikor a gondolkodás nem elegendő.
A helyes megkülönböztetésre van szükségünk, nem pedig az ítéletekre és az elképzelésekre, és akkor jól tudunk működni.
A halál az egyik legnagyobb kérdés az életünkben.
Az igazi tanulás akkor következik be, amikor érintkezésbe kerülünk a dolgokkal és hagyjuk, hogy hassanak ránk, emberek, helyzetek, történések - és ehhez kell ez a jó látás.
Amikor gyakorlunk és elengedjük az illúzióinkat, illetőleg amikor az élet belevisz olyan helyzetbe, hogy el kell mindent engednünk, akkor megjelenik a lényeg - és a lényeg az, amibe kapaszkodhatunk.
A tantienhez hogy tudom levinni a figyelmet?
Az egyik mantra annyira beleült a fülembe, hogy háttér zajként még meditáció alatt is folyton ott zengett, próbáltam kiűzni, lehalkítani, de állandó jelenléte van, mióta hallottam - mit tudok kezdeni ezzel?
Nekem a fájdalom az, ami lefoglalja a kapacitásaim nagy részét, és hagyom, hogy legyen és koncentrálok arra, hogy az is az én részem, de a vezetés szimbolikájával ez olyan, mintha nyikorogna valami a kocsiban - vajon ez a fókuszt segíti-e vagy előbb-utóbb eljön az, hogy megszokom, hogy nyikorog és akkor is tudok vezetni?
A legújabb kori fizikai kutatási eredmények és a Dharma tanítások hogyan hozhatók párhuzamba?
Ha megvan a tiszta tantien fókusz, az azt is jelenti, hogy egy egységélményt érzek az embertársaimmal?
A lényeg az, hogy te belül szabad legyél és rendben legyél, és akkor tudsz mindenféle emberhez viszonyulni - ahhoz is, aki igazat mond, ahhoz is, aki nem.
Már Heraklétosz is azt mondta, hogy az ismerethalmaz nem egyenlő a bölcsességgel - és itt valójában már ezzel a zen gyakorlattal a bölcsesség után megyünk.
Gyakorlás közben a "Mi ez?" kérdésnek mi a célja?
a férjemmel egy kimondottan szép párkapcsolatban élünk és van egy nehézségünk, amin nagyon sokat dolgozunk - mindig eljutok ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan kell ebben jól lenni, és hogy lehet nem túlterhelődni?
Amikor gyakorlás közben különböző testérzeteink vannak, akkor az általában valami tudati tartalom, amit elfojtunk - örüljünk, amikor feljön valami ilyen, mert végre van mivel dolgozni és ne félj utánamenni, viszont az se csüggesszen el, ha ez nem két nap alatt megy.
Ha nem minősítek, akkor hogyan húzom meg a saját határaimat, hogy ez nekem most jó vagy nem jó?
A zen alapja a helyes helyzetfelismerés, a helyes kapcsolatteremtés a helyzettel vagy a másik emberrel, és aztán a helyes cselekvés, működés, beszéd - és a helyes az, ami nem gyárt szenvedést.
Nagyon sok akarat hogyan nem menjen át görcsbe?