3 fázisú inverter házilag, ami frekvenciaváltó előnyeit is felhasználja. 4Watt az 1000Wattos motorra

Inverterek ott vannak mindenütt a napelemes rendszerekben, elektromos autókban, klímákban stb. Ezek a készülékek energia hatékonnyá tudják varázsolni a világunkat.
A minőség nagyon fontos, mert ha elromlik, akkor nem valószínű, hogy a javítását megoldja.
Így akár a rezsicsökkentésre vásárolt készülékek pár év alatt nagyon drága irányba viheti el a háztartásunkat.
ordasigabor.we...

[@elecking]

Nagyon jó kis bevezető ez a témába. Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok 20 évvel fiatalabb (azaz 20 éves). Ha most lennék a pályám elején, akkor nagyon jó kis (oktató)videókat találnék a neten kvázi "amatőröktől" (tehát akik nem professzionális előadók, de természetesen tudják, hogy miről beszélnek), akik érthető nyelven magyaráznak el alapdolgokat, és nem kéne vért hugyozva, drága alkatrészek százait a másvilágra küldve megvilágosodnom. :D További sikereket!

[@ordasigabor]

Ez a kód: #include int Output1 = 8; int Output2 = 9; int Output3 = 11; float A = 0; float B = PI / 30; int U = 0; int V = 0; int W = 0; float Phase1 = 2 * PI / 3; float Phase2 = 4 * PI / 3; float Phase3 = 2 * PI; void setup() { pinMode(Output1, OUTPUT); pinMode(Output2, OUTPUT); pinMode(Output3, OUTPUT); } void loop() { A += B; analogWrite(Output1, 128 + U); analogWrite(Output2, 128 + V); analogWrite(Output3, 128 + W); U = 126 * sin(A + Phase1); V = 126 * sin(A + Phase2); W = 126 * sin(A + Phase3); if (A >= 2 * PI) { A = 0; } delayMicroseconds(2000); }

[@ispapp]

Először nem akartam megnézni, de aztán győzött a kíváncsiságom, vajon hogy oldottad meg. Ismét egy jól magyarázó videó Mennyire lenne nehéz pár kapcsolót (start, stop, jobbra, balra), illetve egy potit (frekvenciaszabályzás) lekezelni szoftveresen? (sajnos a szoftveres részhez nem értek), jó lenne demonstrációs vagy akár tesztelési célra is

[@zsoltzombory8553]

Ezért jók a 3 fázisú motorok. Lépteti motorok is nagyon jó hatásfokkal dolgoznak, pár watt teljesítménnyel alig lehet kézzel lefogni

Nagyon jó demonstráció! Annyit tennék hozzá a videóhoz, hogy nem minden 3 fázisú motort lehet inverterrel üzemeltetni, mert a kényszerhűtésű (a tengely másik végén lévő ventilátor) nem biztos, hogy alacsony frekvencián kielégítő hűtést ad.

[@ordasigabor]

vettem az adást, kösz!

[@csabaszabo3983]

Szia, szuper a video, köszi szépen! Miért szükséges a float a fázisoknak, miért nem elég az integer?

[@zsoltzombory8553]

Akiről rendelni erosaramú felvezetőket rizikós, nagyon sok a hibás, ill nem tesztelik le , úgy adják el. Volt 16A- es triakok, mond rossz volt. 60n60 igbt durrogtsk el. Tudom, nagy az ár különbség , kockázatos, van hogy bejön. Ja és nagy kapacitású kondik is dőlnek kifelé idő elott

[@Logan880121]

Szia, nagyon szépen köszönjük a videót. Jól látom, hogy az ir2111 elé tranzisztort raktál? Az adatlapja szerint 3.3 voltról is megy. Nagyobb fordulatszámot is elő tudsz állítani vagy a sok float-os műveletet már nem bírja az arduino?

[@ordasigabor]

nagyobb fordulatbígy nem megy? mert a pwm periféria ledobj a "láncot". Lesz nemsokára 3procis megoldás, ott a freki nem lesz 50Hz körül limitálva.

[@Logan880121]

@@ordasigabor Szerintem, elég a zero bőven, próbáltad már lookup táblával? Sok példa van rá a neten és még nagy segítség a chatgpt, ha mondod neki, hogy tegye gyorsabbá a kódod regiszterek és bitshift használatával, nagyon felgyorsulnak a dolgok.

[@gabor12800]

hasonló inverterekkel foglalkozok, csak azok pár száz Ampert kapcsolnak.

[@ordasigabor]

IGBT-vel?

[@gabor12800]

@@ordasigabor azzal

[@bedi5604]

Szia! Nagyon informatívnak, illetve hasznosnak találtam a videót, nagyon tetszett! Épp ezért lenne pár kérdésem a videóval kapcsolatban: Az Arduino Zero helyett, ami fejlettebb, lehet-e az egyszerűbb Aduino Uno-t használni, és ugyanúgy működik-e vele? Mondtad, hogy lehet szoftveresen változtatni az irányát a motornak, es hadd kérdezzem meg, hogy hogyan? És az utolsó kérdésem, bár ez kevésbé idevágó, viszont lehet-e potméterrel változtatni a frekvenciát? Kíváncsi, lennék, hogy lehetséges-e.

[@ordasigabor]

szia Uno számítási teljesítmény nokedli a Zero-hoz képest, így Uno ebben a formában nem lenne jó helyette. A forgásirányt úgy kell megváltoztatni, h a sin() zárójeles részéhez tetszőleges helyen 120 fokot hozzá kell adni, radiánba átszámolva

[@ordasigabor]

analóg potival frekit állítani nem lehet, mert ahhoz lassú az ADC peréria

[@bedi5604]

Köszönöm a válaszokat!

[@bedi5604]

Szia Gábor! Hagy kérdezzem meg, hogy az inverternek az Arduino utáni részét el tudnád magyarázni? Tehát amin vannak a gate driver-ek, a kondik és a tranzisztorok.

[@ordasigabor]

Szia, el tudnám magyarázni. Viszont aki ért az elektronikához, annak s táblámon lévő elég hozzá. Az a helyzet, h ha nem világos, akkor inkább ne fogj bele egy magyarázat alapján, mert apóságok is számítanak, amire ha valaki nem ügyel, akkor abból jókora probléma kerekedhet. Szóval, inkább azt javaslom egyszerűbb dologgal kezdj és ha az már megy akkor építs invertert....

[@109ha287]

Kedves Gábor! Miért jobb gerjesztés helyett, az állandó mágnes , a szuzi generátorba? 🤔

[@ordasigabor]

nem jobb, csak nem kell a gerjesztéssre energiát pazarolni. Minden más szempontbó hátrány a mágnes, pl fesz szabályozás

[@Villiavereb]

Nagyon szépen köszönjük a videót és a kódot is. Volna két kérdésem? E-mailben feltehetem?

[@ordasigabor]

google kihozza az e-mail címemet, egy vitorlázás témában lévő honlap alapján

[@nandorszelei4581]

Hello Egy kicsit eltérnék 1100W. 1440 rpm Egyfázis Motor csavaró nyomatéka ? Köszi a választ

[@simi2]

A 36V-os(3*12V) elektromos kerékpárom vezérlésére jó lehet ez Gábor?

[@ordasigabor]

A kefe mentes kerékpár motorokhoz kell az áram információ is, azaz mérnie kell a vezérlőnek az ársmot, nélküle gyenge lenne a motor www.google.hu/shopping/product/8112318097731856757?q=36v+350w+vez%C3%A9rl%C5%91&client=safari&sa=X&channel=iphone_bm&biw=375&bih=625&tbs=vw:l&prmd=isvn&sxsrf=APwXEdcsnLTY4MyM7UrMWAxcJW6KHCnkIA:1682157241538&prds=eto:10193360920772260598_0,cdl:1,prmr:1,pid:4851284274654836757,cs:1&ved=0ahUKEwizutmGnL3-AhXGi_0HHfuIDSQQgTYIzAk

[@simi2]

@@ordasigabor Nekem ajándékoztak egy ilyet, de elfüstölt a vezérlője. Valóban ez kell hozzá, szuper vagy hogy megkerested! Köszönöm Gábor!

[@miklosnyiri9766]

Forràskódot esetleg meg lehetne kapni? 😊 Arduino Unora is le lehet fordítani? Illetve melyik paramétert kell változtatni a frekvencia vàltoztatàshoz?

[@ordasigabor]

uno nem bírná, kell a számítási teljesítmény. Kódot elérhetővé teszem estére

[@miklosnyiri9766]

@@ordasigabor Köszönöm szépen! Mega esetleg? :)

[@ordasigabor]

A Mega is 16MHz-es órjellel jár az is kevés. Ezekkel megy: Arduino MRK100 Arduino Zero és ESP8266 is elbírná. A perifériákat gyorsan el kell érni és körben még a szinuszt folyamatosan számolni kell. #include int Output1 = 8; int Output2 = 9; int Output3 = 11; float A = 0; float B = PI / 30; int U = 0; int V = 0; int W = 0; float Phase1 = 2 * PI / 3; float Phase2 = 4 * PI / 3; float Phase3 = 2 * PI; void setup() { pinMode(Output1, OUTPUT); pinMode(Output2, OUTPUT); pinMode(Output3, OUTPUT); } void loop() { A += B; analogWrite(Output1, 128 + U); analogWrite(Output2, 128 + V); analogWrite(Output3, 128 + W); U = 126 * sin(A + Phase1); V = 126 * sin(A + Phase2); W = 126 * sin(A + Phase3); if (A >= 2 * PI) { A = 0; } delayMicroseconds(2000); }

[@miklosnyiri9766]

@@ordasigabor Nagyon köszönöm! 😁 A delaymicroseconds a frekvencia kulcsa ?

[@csabalorincz837]

A sin() számítást ki lehet kerülni egy táblázattal. Ha jól látom, itt egy fordulat 60 részre van osztva, így egy 60 elemű táblázatra lenne szükség. Lehet ezzel a megoldással lassabb Arduinoval is működne. Egy kis kód bonyolítással akár 30 elemű táblázattal is megoldható.

[@tvamos73]

Erdekes video volt! Azert az Aliexpress-es MOSFET-ekre nem bizanm az eletem, vettem amr ott sok fake cuccot. (Meg e-bay-en is.)

[@borsidavid835]

10:00 meg szegény motor melegszik tőle

[@belamiezaszar5878]

Most már, hogy tudom hogy működik az inverter, felmerült bennem a kérdés, hogy miért nem használnak inkább DC motort a különböző hálózati eszközökben is?😀Akkor nem lenne szükség az inverterre, olcsóbb lenne a gyártás, a vezérlés meg így is úgy is DC alapú, szóval az maradhatna. A DC motorok drágábbak, vagy rosszabb a hatásfokuk vagy mi az oka hogy inkább az inverter + AC kombó terjedt el?

[@gaba1231000]

Szia. Ha jól tudom DC motoroknál a pólusszámmal vagy a feszültséggel lehet fordulatszámot változtatni, de ezzel együtt a teljesítmény is változik. AC motoroknál a frekvencia változtatásával lehet fordulatszámot változtatni, állandó teljesítmény mellett.

[@83kaszas]

a DC aram borzaszto veszelyes,azert hasznalunk AC mindenhol,konyebb szalitani a drotokon hosszu tavra es biztonsagosabb.

[@istvantorok4819]

DC motor olyan alkatrészeket tartalmaz, amik nagy mértékben amortizálódnak. Csúszó érintkező vagy szénkefe. A háztartási kis gépek konstrukciójához hasonlók. A háztartási gépek, vagy barkácsgépek nem működnek folyamatosan, ezért lassabban kopik a szénkeféjük, mintha folyamatos üzemben mennének, mert ilyen esetben nagyon sűrűn le kellene állítani, és cserélni a keféket. Ehhez képest az aszinkron motorok nem tartalmaznak ilyesmit, az egyetlen kopó elem a csapágy (ami van a DC motorban is). Egyetlen hátránya az aszinkron motornak, hogy u.a. teljesítmény leadásához jóval nagyobb motor kell, de ez a hátrány eltörpül ahhoz képest, hogy sokáig képesek menni leállás nélkül, karbantartási költségük meg minimális.

[@belamiezaszar5878]

@@istvantorok4819 köszi, így már érthető. De mi a helyzet a kefe nélküli DC motorokkal? Azok meg túl drágák?

[@zsoltsebo3158]

Dc halózaton nagy a veszteség nagy távolságokon. Konyhában is van pár fogyasztó ahol semmi se indokolja a dc motort mégis az van.

[@user-vj9rl6tb9b]

Kedves Gábor!! A tápfeszültséget mi emeli meg?

[@ordasigabor]

a tápfeszültséget az tápon lévő gomb állítja jelen esetben....

[@user-vj9rl6tb9b]

@@ordasigabor Nem éppen erre gondoltam,. hanem, hogyan lesz a labortáp feszültségéből a fogyasztói feszültség?

[@Teawaykukac]

@@user-vj9rl6tb9b A labortáp fekete vezetéke megy a pufferkondi-csomag (-) pontjára, ami a rajzon a föld (a 3 db híd földje), a piros vezeték pedig a pufferkondi-csomag (+) pontjára, ami a rajzon a tápfeszültség (a 3 db híd tetején ez kis kék háromszöggel van jelölve)

[@user-vj9rl6tb9b]

@@Teawaykukac Nem értjük egymást. Megpróbálom másképpen megközelíteni a kérdést. A labortáp kimeneti feszültsége megegyezik a fogyasztóra jutó feszültséggel?

[@simi2]

@@user-vj9rl6tb9b ha végignézted a videót, ez számodra is egyértelmi kell legyen. A 3 x2 db sorba kötött FET tranzisztor kapja a videóban a 11-30 V-ot. Ezt az ARDUINO úgy vezérli meg a példában másodpercenként 800x, hogy az 3 db egymáshoz képest 1/3-ad időtényezővel eltolt "kvázi" szinuszjelet állít elő(PWM modulált négyszögjel) Ezt nagy kapacítású kondenzátorokkal próbálja lesímitani a Gábor. Sajnos ennek a hatásfoka nem túl jó, vannak valódi színuszjelet előállító cél-áramkörök, amit az arduino helyére beépítve ugyanez sokkal nagyobb hatékonysággal működik. Pl: www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=132505

[@janosnagy8254]

0v

[@infinitum2884]

Szervusz! Hol tudnék személyesen kérdezni elektromotor és szabályzó ügyben..?

[@ordasigabor]

szia ebben én nem tudok segíteni

[@infinitum2884]

@@ordasigabor Alacsony fordulatszámú motort szeretnék, ha lehet szabályozható típust... 3-4 órán keresztül tudjon forgatni kb.5 kg.. Tudsz valami keresési kiindulási pontot ajánlani nekem....? Köszönöm szépen!