A csillagok természete: fényesség, színkép és kapcsolódó jellemzők

[@torma993]

Köszönjük!

[@mariafarkas9962]

Tisztelt Kiss László!Szeretném kérni a segítségét. Hetek óta próbálom hogy meg találjak egy fimet, de nem sikerül sajnos.Láttam egy filmet ami arról szólt,hogy nem csak a föld forog a nap körül. A nap is forog a galaxisban?(Kozmoszban ebben nem vagyok biztos). A lényeg: hogy a galaxis is utazik az univerzumban,vagy a kozmoszban? Sok idő kell amíg meg tesz egy kört,és újra kezdi. annyira emlékszem még,hogy veszélyes helyeken jár a föld. ennél többet sajnos nem tudok. Abban bízok hogy önnek sikerül rá jönnie hogy melyik film lehet. Még annyira emlékszem hogy másfél órás lehet a film.Előre is elnézését kérem ha hülyeséget írtam.Nagyon szeretem a csillagászattal kapcsolatos filmeket,dokumentum filmeket.Már annyi mindent próbáltam ,több verziót is beírni,de sajnos semmi.Előre is köszönöm a türelmét! Tisztelettel:Farkas Mária

[@ZsírosKenyér-u9y]

Tisztelt Kiss László!Nekem az a kérdésem lenne,hogy maga szerint is párhuzamos univerzum létezik?Miért létezik valami a semmi helyett?A Kvantumingadosások is mindig léteztek?Az Everett féle értelmezés szerint belőlünk is több létezik egy másik univerzumban?Maga szerint a vak véletlen miatt létezünk,vagy hisz valami transzcendes lényben?Mi a véleménye az anropikus elvről?Van e erről a témáról videója?Válaszát előre is köszönöm

[@Patreides9]

Az interferometria valahogy nem tehető teljesen digitálissá a jövőben? Ha rögzíteni lehetne az egyidőben beeső fény tulajdonságait a két helyen, és utána digitálisan létrehozni az interferenciaképet... Mondjuk a hologram létrehozásánál használt referencia fénysugár itt egy olyan lézersugár lenne, amit könnyen szétosztanak két távoli távcső között (azután az erősségét nyilván a csillag fényéhez kellene csökkenteni), ahol is a csillagből jövő fénnyel összehozva precízen egyidejű hologramszerű (interferenciakép) felvétel készülne, digitális adatokká alakítva, és a két "hologramot" (a két, kissé különböző interferenciaképet, vagyis az azt leíró digitális adatokat) összehozva készülne el a csillag interferenciaképe. Holografikus térbeli tévékhez létrehoztak már rendkívüli felbontásra képes térbeli fénymodulátorokat, és kísérleteznek hologramok előállításával digitális adatokból is. Bár a nagyon kevés, gyenge fény, ami a csillagból érkezik, eléggé megnehezít mindent. De ez a baromi precíz mechanikus tükörtologatás többszáz méterre levő távcsövek között... ez annyira tizenkilencedik századi a XXI. században... ha a megoldása és a vezérlése hipermodern is...

[@Kiss.Laszlo.csillagasz]

A rádiócsillagászok évtizedek óta digitális korrelátorokat használnak. A rádióantennákkal tudnak amplitúdót és fázist is mérni, bedigitalizálják, aztán szuperszámítógépekkel digitális interferenciát elemeznek. Az Event Horizon Telescope fekete lyukas rádiótérképei is így készültek. A fénnyel ezt még láthatólag nem tudjuk megcsinálni.

[@jozsefgyorgykiss352]

A koherenciával hasonló, de mégis más. Az Olbers paradoxonon gondolkodván, hol tartalmazzák a fényhullámok interferenciáit, amiktől már egyik spektrális sávban sem jelenhetnek meg (azonos hullámhossz és ellentétes fázisúak), eltűnnek., (amikből számtalan lehet). Amivé átalakulnak, ez lehet a sötétenergia? Hiszen az energia nem vész el, csak láthatatlanná válik. Tisztelettel, válaszát köszönve. K.J. Gy.

[@TeslaElonSpaceXFan]

❤

[@Patreides9]

Na, most életemben először elgondolkodtam a prizmás fénytörés jelenségén, és megértettem, miért van. :) Eddig csak a szabványszöveg volt a fejemben, hogy hát persze, a fény belép egy sűrűbb közegbe, ahol kisebb a fény sebessége, és a fénytörés... de hogy miért, azon úgy átsiklottam. Pedig csak egyszerű geomatria, belépési időpontok, sebesség és megtett út.

[@gasparmatyaspeterffy6332]

1:05:30 A fenti animáció nem jó. A csillagnak és a bolygónak ellentétes irányban kellene mozogniuk...

[@Kiss.Laszlo.csillagasz]

Ja, van egy ilyen 20 éve használt animgifem, ahol rossz a fázis. Hát, legalább aki figyel és ért, észreveszi... :-)

[@loveisthekey]

Nem lehetne egy működőképes űrhajót sokkal olcsóban összerakni, mint a köztudatban van? Egy sima légballon is felszáll, ezt lehetne talán kombinálni meghajtó fúvókákkal. Valami olcsó anyag borítás kéne még a kapszulára és mehetnénk is a Holda. Műszer nem kell bele, vizuálisan is lehet navigálni a Hold felé s visszafelé is látszik a Föld

[@gyorgyrajz2449]

nem, csak korlátozott magasságig száll fel. Aztán szétpukkan amikor a külső nyomás lecsökken. Jellemzően az összes ballon a földön végzi, visszaesik.

[@csaty100]

Nem lehetne . Hidd el az űrhajók ma is a legolcsóbb lehetséges változatban készülnek a ráforított anyagi támogatás szűkössége miatt . Nincs az űrkutatásban ereszd el a gyeplőt költségvetés ma . Nem lehet hőlégvalonnal megszökni a gravitációtól, és nem lehet olcsó cseréppel borítva visszazuhanni a Földre . Ez nem a kerti budi, hogy megcsináljuk okosba . Egy kis spórlás miatt több évtizednyi munka füstölhet el a kilövésnél .

[@zsoltd5116]

Dehogynem. Már Verne Gyula is megírta: "Utazás a Holdba" c. regényében. Egy kellő méretű ágyugolyó, benne a zűrhajósok. Tökéletesen működött is.

[@zsoltd5116]

Továbbá amit említesz, épp ilyen űrhajót használt Mézga Aladár is. Az ágya alatt tartotta titokban összehajtva. Éjjelente előszedte, a teraszon szépen felfújta, s máris tudott vele a csillagokba repülni. Hasonlót felfújhatót épített a Nemzetközi Űrállomáshoz az amerikai Bigelow vállalat is. De kevesen rendeltek tőlük felfújható űrházat, s csődbementek.

[@TeslaElonSpaceXFan]

A SpaceX csinál olcsó, működőképes űrhajókat. Ezt kerested eddig: SpaceX Elon Musk egyik nagyon fontos cége.