A csoda bennünk van - író-olvasó találkozó Schäffer Erzsébettel

Рет қаралды 15,330

Vörösmarty Mihály Könyvtár

Күн бұрын

Пікірлер: 12

@gertrudfilippi8953 2 ай бұрын

Már annyiszor hallgattam,de amikor kell belekarolhatok a lelkèbe Erzsike,ez nekem a menyt jelenti!🌷 Köszönöm szépen.❤

@sandorneczimer1279 11 ай бұрын

Kb.3oéve a kedvencem! Nála emberibb írótól még nem olvastam! Nagyon köszönöm!

@Work-From-Home-Worldwide 11 ай бұрын

Drága Erzsébet! Nagyon köszönöm, nem lehet betelni ezekkel a jóízű történetekkel. További jó munkát és nagyon jó egészséget kívánok sok szeretettel ☺💝🙏💐

@andreaehmann5024 11 ай бұрын

Nagyon szeretem!! Gyüjtöm a könyveit, többször is újra olvasom öket.

@juditserger 11 ай бұрын

Boldog vagyok! Mamával, aki kilencven éves, egymás kezéből szedjük ki kedves Erzsébet könyveit, amelyeket nem csak egyszer olvasunk el. Tanítások ezek, amelyek emberibbé tesznek, és mi hálásak vagyunk az Embernek, aki papírra vetette a sorokat. Szívből jövő jókívánságom az írónőnek, és nagyon jó egészséget, boldogságot kívánok neki! 💝 ...és nagyon jó az a fénykép, szerintem semmit nem változott, ugyanolyan bájos szépség, és akinek szintén még csillognak a szemei. Van ennél fontosabb?

@liviaszecsenyi6959 11 ай бұрын

Igazán boldogság tölt el hogy a csillogó szempár mögött mennyi szívből jövő sugárzás van .Nagyon szeretnék a könyveiből egy csomóra valót venni de talán tavaszra sikerül majd .Jó egészséget kívánok Erzsikenek

@evakezdi8159 9 ай бұрын

A "fügés" az egyik kedvenc :) :) :). Apró történet, egyszer találkoztam Vele: "Egyik nyári délelőtt elmentem zenét hallgatni a a Műcsarnok elé. A büfében rendeltem egy capuccinót, mellettem egy hölgy gyümölcslevet kért, a hangjára figyeltem fel, de nem szerettem volna tolakodni, csak fél szemmel néztem rá, Schaffer Erzsébetre, egyik kedves írómra, Ő rám mosolygott, és a továbbiakban együtt, egy asztalnál hallgattuk a fúvósokat. Mondtam neki, hogy apám most boldog mosollyal tekint le ránk, hiszen ők leveleztek is, nagypapa imádta az írásait. Megölelgettük egymást a koncert végén, teljes természetességgel, és ezzel szebb lett a napom (sztem az övé is).