A halradar - 4. rész

[@sulyokpisti]

Ez nagyon komoly oktatófilm lett halradar témában. Hihetetlen jó minőségű képek és videók, jól érthető magyarázó szöveg. Profi munka!

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen a kedves és elismerő szavakat!

[@renegatcsavargo5667]

Köszönöm

[@AndorSolymos]

Egészség!

[@tamassardi275]

Szívből gratulálok a videókhoz és köszönöm szépen!

[@AndorSolymos]

Én is köszönöm!

[@bsanya4422]

Nagyon super az előző részekhez híven, köszönöm a sok munkát mindenki nevében!

[@AndorSolymos]

Én is köszönöm a kedves szavakat!

[@surfacedriller111]

még keresem az állkapcsomat... a radaron se látszik úgy leesett. Köszönet az önzetlen profi ismeretterjesztésért, szegény halak...

[@AndorSolymos]

Köszönöm a kedves szavakat és a visszajelzést!

[@angler69hu]

Úgy látom, elsőként gratulálhatok az újabb remek bemutatóhoz. Ez is szuper lett! Köszönöm, hogy elkészítetted. Korábban már láttam a témában készült videóidat a gyönyörű fogásokról, de nehezen tudtam értelmezni a halradar képeit. Most sokminden világossá vált, de be kell vallanom, még meg kell néznem párszor... :-)

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen a visszajelzést! 🤗

[@istvanmozgo414]

Köszönöm. Most kezdek megvilágosodni. Kár hogy nagyjaink csak csepegtetik az infókat a témában, és bemutatóik nem érnek semmit, ellenben a te oktató filmeddel. Mégegyszer köszönöm azt a sok munkát amitt filmjeidbe fektettél.

[@AndorSolymos]

Én köszönöm a kedves visszajelzést! Örülök, ha hasznosnak bizonyult! 🤗

[@zoltanigert5098]

Köszi Andor! Ez egy igen jól átgondolt, összerakott sorozat lett. Nem tudtam abbahagyni, a 4 részt egymás után néztem meg. Köszi.

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen! Örülök, ha hasznos volt. ☺️

[@csaba5229]

Az összes videód profi munka. Kötelezővé tenném az összes halradart áruló űzletben dolgozó eladók számára!

[@AndorSolymos]

Nagyon aranyos vagy! Köszönöm szépen! Már ezért megérte elkészíteni. 😘 Jó ilyet olvasni!

[@imrevamosi345]

Többet tudtam meg ezekből a videókból rövid idő alatt mint az eddigi életemben😲(párszor még megnézem) Igazán remek munka! Köszönjük szépen a fáradtságot és gratulálok hozzá!

[@AndorSolymos]

Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat. Igazán nagy öröm számomra, ha hasznosnak bizonyult! 🙂

[@tiborszekeres8199]

Köszönöm a halradar sorozat eddigi részeit! Nagyon jó és hiánypótló munka!

[@AndorSolymos]

Én is köszönöm a kedves visszajelzést!

[@andorsolymos7717]

Köszönetet szeretnék mondani ezért a videóért. Olvasva az elismerő kommenteket, boldog vagyok, mert láthatóan bebizonyosodott:- ezt a tárgyszerű , és kézzel fogható Ismertetést csak kevesen adják át!Mint a szerző édesapja, szeretnék minden elfogultság és túlzó megnyilatkozástól távol lenni. Egyszerűen bámulatos az a kitartás, és alaposság amit ide befektettek👍! Csak Gratulálni tudok ! Biztos vagyok abban , hogy ami a jövőt illetően ebben a témában a szerzőtől megjelenik( mert láthatóan igény van rá) kedvező fogadtatásra talál. Maximalista munka! Profi gondolatmenetek... ahogy ezt mint Apa megszoktam👍

[@AndorSolymos]

Én meg köszönöm a sok támogatást és hasznos tanácsot, építő jellegű kritikát, az előzetes verziók, részletek véleményezését. Nagyon sokat segített! 😘😘😘

[@tiborrakonczai8120]

Sziasztok! Csatlakozom az előttem szólókhoz! Ebből a négy videóból többet tanultam, mint amiért fizettem egy ismert előadónak!

[@AndorSolymos]

Köszönöm! Jó ezt olvasni! 😊

[@WOLFY666100]

Gratulálok a szép és összetett munkádhoz ,valamint a gyönyörű halakhoz !

[@zoltankardos5296]

Ez hasonlóan nagyszerű volt mint eddig! Köszönöm, és köszönjük, hogy vagy! A livesight-ra mindenképpen kíváncsi lennék személy szerint, azt még nem sikerült kipróbálnom!

[@AndorSolymos]

Nagyon szépen köszönöm a kedves visszajelzést! A LiveSight-ot én sem próbáltam még, de láttam már video-t róla. Szerintem még senki nem bánta meg, aki kipróbálta.

[@zoltanpalkardos6609]

Csak tudnám hogy nálunk miért ilyen drága a livesight maga. (300-330 eur-al drágább Mo.-n)

[@frank3831]

Szia Andor Nagyon jók a videóid és profi módon magyarázod el a dolgokat. Az lenne a kérdésem hogy elég egy kijelzö a két jeladóhoz? Illetve rá lehet köttni mindent pélldául egy 16” kijelzöre A livescope és a panoptixra gondolok Üdv Ferenc

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen, kedves Ferenc! Elnézésedet kérem a késői válaszért. A 16” kijelző már elég nagy. Szerintem elég. Természetesen megoldható. Ha pl GPSMAP készüléked van, akkor azon van két db ethernet bemenet. Tehát van helyed a LiveScope-nak és a Panoptixnak is külön. Emellett még tudod a klasszikus tradicionális jeladót is csatlakoztatni.

[@becsitibi]

Köszönöm szépen!

[@samikgyulafaburkolat]

Kedves Andor. Nagyon sokat megtudtam ebből a 4 videóból, amit idáig ennyire érthetően, még senki nem tudott átadni számomra. Én ugyan pontyozok, de ez óriási segítség. Végre tudom, hogy mit látok a radar képernyőjén. 😊 Az elkövetkező évekhez nagyon sokat hozzá tettel nekem, nagyon köszönöm. Sikerekben, és élményekben gazdag pecákat kívánok. Örök hálám. Üdvözlettel: Sámik Gyula

[@AndorSolymos]

Nagyon szépen köszönöm, kedves Gyula! Készülőben van egy anyag, amely inkább a pontyozóknak szól! 🙂

[@laszloborcsok6649]

gratulálok érthető és világos. még néhányszor megfogom nézni, hogy semmi részlet ne maradjon észrevétlen részemről.

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen! Örülök, ha hasznos volt. 😊

[@istvan_david]

Kedves Andor! Hálás köszönet ezért a sorozatért! Most értem a végére a 4 résznek, igazán pazar alaposság, érthetőség, tényleg csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, nagyon köszönöm még egyszer! Ami számomra még teljesen kezdőként, a szonárokkal való ismerkedést épp csak elkezdve segíthetne mint esetlegesen egy jövőbeni videó témája, az az alapbeállítások magyarázata. Sokat említi, hogy mindennek az alfája az, hogy a képernyő sebessége, a csónak sebességével és más további paraméterekkel összhangban, megfelelően legyen beállítva. Teljesen kezdőknek biztosan nagyon hasznos lenne erről egy videó. Még egyszer hálás köszönet!

[@AndorSolymos]

Nagyon köszönöm a kedves visszajelzést! Valóban mindenképpen hasznos lenne egy olyan video, ami inkább az alapbeállításokra helyezi a hangsúlyt. Viszont az is igaz (és ez volt az én gondolatom is), hogy érdemes kísérletezni, és megkeresni az optimális beállítást. Tehát hogy addig játszadozunk a beállításokkal, amíg olyan képet kapunk, amilyet látni szeretnénk. De ettől függetlenül, mindenképpen előkészülök egy ilyen jellegű összeállításra. Azt is fontos tudni, hogy a radar mindig elvégzi a munkát. A hardware részét a legtöbb készüléknél nem tudjuk befolyásolni. Viszont a megjelenített képet annál inkább. Amit mindenképpen érdemes megtenni, hogy kihelyezünk néhány tárgyat lebegtetve, kibójázva különböző mélységekkel és azokat megkeressük radarral. Én magam rendkívül sokat tanultam vele. Szó szerint forradalmasította a horgászatomat.

[@istvan_david]

@@AndorSolymos Köszönöm a választ és a tippet is, mindenképp ki fogom próbálni. Abszolút egyetértek avval az elvvel is, hogy kísérletezzünk, csináljuk, ne akarjuk megúszni a szükséges energia befektetését, magam is ezt az utat járom a horgászattal úgy általában. Egy dolog ami viszont kezdőként fontos és egy profi már sokszor nem nagyon emlékszik vissza az elejére. Amikor azt említi, hogy addig játszadozzunk amíg olyan képet kapunk amilyet látni szeretnénk Kezdőként nem tudjuk még elképzelni sem, hogy mi lehet az a kép az adott eszközön amit ki lehet belőle hozni, hol van a teteje, hol van az, hogy már kezdjünk inkább pecázni ahelyett, hogy tovább tekergetnénk a szonárt? A kérdésem inkább költői, köszönöm újfent a rengeteg befektetett energiát, így is hónapokat spóroltam magamnak ennek az anyagnak a megnézésével. Örömmel iratkoztam fel és nézem majd az újabb remek alkotásokat, sok csodás süllőt kívánok!

[@laju8724]

Csúcs lett ez a videó is! Köszi!A live scope fejhez használt csuklót hol lehet beszerezni?

[@kovacsjanos58]

E

[@matesipos]

Kedves Andor! Szeretnék gratulálni ehhez a sorozathoz! Nagyon informatív, összeszedett és érthető volt mind a 4 video. Sokat lehet tanulni belőle. Viszont még mindig zöldfülű vagyok ebben a témában és ha nem gond szeretném segítségül kérni a tapasztalatát! Van egy radarom de eddig csak bohóckodtam vele😅 és szeretnék váltani. Tiszán horgászok csónakból. Elsősorba kuttyogatáshoz és halkereséshez szeretném használni. Nagyon tetszett az oldallátó hatékonysága és ahogyan elmagyarázta. Izgalmasnak találom a meder feltérképezését. Melyik márkát, tipust és felszereltségűt érdemes választani ami azért már hoz valami színvonalat a radarozásba? A keret az 300 és 400 ezer között lenne de nem ragaszkodom az új vásárlásához. Esetleg olyan készülék is szóba jöhet amit később lehet fejleszteni vagy tudja a livescope-ot, mega live-ot kezelni. A humminbird helix 8 vagy 9-el szemezgettem de ha van Ön szerint jobb akkor szívesen meghallgatnám. Előre köszönöm a segítségét.

[@AndorSolymos]

Elnézést kérek a késői válaszért. Először is nagyon szépen köszönöm a kedves és elismerő szavakat. Annyit tudok mondani, hogy amennyiben a meder feltérképezésére, halkeresésre szeretné használni a készüléket, akkor a Humminbird Helix tökéletes választás. Sajnos ugyan kicsit drágább, de érdemes minél nagyobb képernyőt választani. A Garmin Striker Plus 9sv is hasonló árkategória. Erről a modellről készülőben van egy hosszabb, eléggé átfogó áttekintés. Néhány héten belül megjelenik. Viszont a Humminbird Helixet jobbnak tartom.

[@robertrigo4360]

Helló! Pontosan milyen típusú a Garmin halradar ami a filmben van? Előre is köszi. Üdv:Róbert

[@AndorSolymos]

Szia! Garmin 8412 és 8410 xsv.

[@davidgrof3800]

Heló, nagyon jó az oktató videód! Tengeri horgászathoz milyen modellt ajánlanál? 50-100m mélységű radarozáshoz?

[@AndorSolymos]

Köszönöm a kedves szavakat! Nehéz dolgot kérdeztél. Igazából a legtöbb radar elboldogul ilyen mélyéggel, de szerintem mindenképpen olyat érdemes választani, amelyeken alacsonyabb frekvencia is (pl 60-80 kHz) használható és beállítható.

[@tamasgyenes548]

Kedves Andor! Köszönöm a kiváló oktatást. Aszt szeretném megkérdezni, ön meik típusú és gyártmányú készüléket vásárolná meg első radarként. A Tisza tavon, élő Tiszán, és a Dunán horgászom. Nem szeretnék fölösleges funkciókkal ellátott készüléket, ugyanakkor egy esetleg elavult technológiát sem. Tudna Tanácsot adni? Nehéz a választás Üdvözlettel: Gyenes Tamás

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen, Kedves Tamás! Minden attól függ, hogy egészen pontosan milyen módszerhez szeretné használni a masinát, és hogy utána szeretné-e esetleg bővíteni. Érdeklik ezek a live rendszerek, mint Panoptix PS30 (Garmin) vagy LiveScope (Garmin) vagy LiveSight (Lowrance) vagy Active Target (Lowrance)?

[@benceujvarifishing]

Kedves Andor! Fantasztikus volt mind a 4 rész! Kár, hogy nem láttam sokkal korábban... Brutálisan sok összeszedett tudást sikerült átadnia amiért nagyon hálás vagyok! Ha esetleg lehet, akkor lenne pár speciális kérdésem. Horgászbaráti üdvözlettel: Újvári Bence

[@AndorSolymos]

Kedves Bence! Köszönöm kedves sorait! Keressen nyugodtan! Várom szeretettel.

[@pozsi1964]

Először is gratulálok az eddigi munkáidhoz nagyon hasznosak voltak számomra. Szeretném megkérdezni hogy az itthoni vizeken pl. Tisza ahol nem ilyen tiszta a víz illetve az áradások is befolyásolják az átláthatóságot mennyire befolyásolják a radar működését ? Előző adásaidban említetted hogy a kinti vízterületek nem nagyon tartanak nagytestű békés halakat ellenben a Tiszával ez mennyire befolyásolja az itthoni halkeresést? A kérdéseket a Garmin livescope rendszerére értem. Ha nem vertikálisan horgászom tudom e hagyományos pergetésnél is kihasználni az előnyeit a fenti radarnak? És még egy fontos dolog , mennyire bonyolult a fenti radar kezelése beállítása egy átlag felhasználónak? Előre is köszönöm a válaszaidat remélem a többi követőidet is érdekelni fogja.

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen a kedves szavakat és a kérdéseket is. Megpróbálom egyenként megválaszolni őket. - A víz tisztasága természetesen komoly befolyással van a radaron látható képre. Ezt szinte mindig lehet korrigálni, ha zavarosabb vízben kissé növeljük az érzékenységet. A radar mindig ugyanúgy működik, viszont az érzékenység állításával szabályozni tudjuk, hogy a készülék a feldolgozás során mennyire szűrje a visszaérkező jeleket. Tehát a megoldás az érzékenység növelése lehet. - A békés halak otthon egyértelműen megnehezítik a dolgunkat. Tapasztalataim szerint a ragadozó halak sem teljesen ugyanúgy viselkednek. Persze ebben a LiveScope segíthet, hiszen ha valamivel, akkor ezzel meg lehet jobban vizsgálni a hal alakját, így könnyebben azonosíthatjuk őket. A hazai vizeken azt tapasztalom, hogy a ragadozó hal vagy a fenéken lapul, amit nem mindig könnyű észrevenni; vagy pedig aktívan mozog. Így a vízközti vertikális horgászat nem annyira tűnik aktuálisnak. De hangsúlyozni szeretném, hogy ezzel még mindig csak kevés tapasztalatom van. Igyekszem minél többet gyakorolni otthon is. Azt gondolom, működni fog, még ha nem is teljesen ugyanúgy. Az tényleg eléggé megnehezíti az otthoni horgászatot, hogy egy nagyobb echo a radaron megfelelhet pontynak, amúrnak, busának is. - Természetesen a hagyományos pergetésben is nagy segítség lehet a LiveScope. Ebben a részben pont erre is látunk példát a vége felé. 32:01. Működik mind a forward, mind a perspective mode estén. Meglátjuk a halat a Livescope-on, megnézzük, milyen irányban áll a fej, aztán úgy dobjuk el a műcsalit, hogy az a LiveScope nyalábjába essen, jóval a hal mögé, majd megkeressük a képernyőn, és elhúzzuk a hal felett, és figyeljük, hogy mi történik. De ha nem is pont így csináljuk, akkor is segíthet olyan területet találni, ahol eredményesen pergethetünk. Ebben nagyon hatékony lehet az év eleje óta elérhető Perspective Mode. 3-4 méteres vagy annál sekélyebb vízben kiválóan működik. - A LiveScope kezelése nem nehéz. Tudjuk állítani a színpalettát, az érzékenységet, egyéb szűrőket, valamint az előre mutató távolságot és a mélységet. Azt gondolom, nagyon hamar meg lehet tanulni, akár már az első használat során is.

[@pozsi1964]

@@AndorSolymos köszönöm szépen a választ

[@AndorSolymos]

@@pozsi1964 nagyon szívesen! 🙂

[@pozsi1964]

@@AndorSolymos Szia Andor! Vásároltam egy GARMIN ECHOMAP ULTRA10" GT56UHD + LIVESCOPE készüléket a napokban. A Tiszán szeretném használni csorgós partdobálós pergetésre ill. Süllő kősüllő horgászatra. 1.A célhal Balin és kb 15 métere szoktunk csorogni a parttal párhuzamosan és woblereket dobálunk. 2. Kősüllő a másik célhal melyet jigelve álló csónakból szeretnénk horgászni. A kérdésem a fentiekkel kapcsolatban hogy melyik technikához melyik halkeresési nézetet ajánlanád?

[@AndorSolymos]

@@pozsi1964 ha mélyebb a víz, és a halak is inkább lent tartózkodnak, akkor inkább LiveScope Forward, de egyébként nagyon jól működhet a Perspective mode is, főleg sekélyebb vízben, de érdemes kísérletezni mindkettővel.

[@robertvarga4039]

Rendkívül informatív, hiánypótló videósorozat. Le a kalappal! Arról van netán infó, hogy az egyes frekvenciaspektrumok kezdő és befejező értékének változtatása milyen hatással van a képalkotásra? Erről alig találni videót a neten.

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen! Amennyire én tudom, a frekvencia nem változtatható sem a Panoptix sem a LiveScope estében. Ez nyilván drasztikusan befolyásolná a képalkotást.

[@robertvarga4039]

Kedves Andor! Köszönöm a választ! Konkrétabban, adott egy HB Helix Mega Chirp SI+ G3 szonár. A Chirp frekvencia mindhárom spektruma (455 kHz, 800 kHz, Mega) DI és SI esetén is változtatható. Pl. Mega SI esetén a kibocsátott frekvenciatartomány kezdő és végső értéke 1 és 1,3 MHz között tetszőlegesen változtatható. Állíthatom a teljes 1-1,3 MHz-re, vagy akár 1,153-1,214 MHz-re, de sokan az 1,15-1,275 MHz-es tartományt használják. Lehetséges valamiféle ajánlás az értékekre vonatkozóan, hogyan függhet össze a képalkotással?

[@AndorSolymos]

@@robertvarga4039 na, így már jobban értem. Azt hittem először, hogy a Livescope és Panoptix kapcsán kérdezed. De már látom, hogy a Humminbird Helix képalkotása a kérdés. Nos, minél magasabb a frekvencia (chirp esetén frekvenciatartomány), annál szebb, kontrasztosabb a kép. Minél szélesebb a chirp spektruma, annál erősebb a chirp hatás, vagyis a jelek szeparációja. Ezekkel érdemes kisérletezni. A legerősebb chirp effektust akkor érhetjük el, ha 1-1,3 MHz-re állítjuk, hiszen akkor a legszélesebb a tartomány, amin a jel mozog. Túl nagy különbség nem hiszem, hogy lenne ezek között. Jómagam halkereséshez csak a 455 kHz-es chirpelt jelet használom. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a legjobb a halkeresés esetén. Viszont ha struktúrát, víz alatti tereptárgyakat keresek, akkor feljebb emelem a frekvenciát. Minél magasabb a frekvencia, annál részletgazdagabb képet kapunk. Én főleg a nyílt vízen keresem a nagyobb halakat, így nekem nem szükséges a nagy felbontás. A 455 kHz-cel nagyjából 180 fokban, 90+ 90 fokban látok oldalra. Ha emelem a frekvenciát, akkor bár szinte fotominőségű képet kaphatok az aljzatról, de nem biztos, hogy ugyanolyan jól mutatná például a vízfelszínhez közelebb tartózkodó halakat. Tehát halkereséshez a 455 kHz-et ajánlom, chirp-pel vagy anélkül. Ha a mederfenék struktúrái állnak a fókuszban, akkor minél magasabb frekvencia javasolt. Még akkor is, ha ezzel valamelyest veszítünk a teljes 180 fokból.