Köszönöm szépen! Nos, éppen ezek azok a helyzetek, amikor bonyolódik a dolog. Amikor nem szimmetrikus a sarló, az pl lehet attól is, hogy mozog a hal, pl elugrik. Sajnos ilyenkor még inkább korlátozottak lesznek a lehetőségeink. A következő részben arról fogok beszélni, hogy ami most itt elhangzott, az igencsak elméleti elgondolás és nem feltétlenül lehet teljes egészében alkalmazni is a gyakorlatban, mégis hasznos lehet, szerintem. A következő részben néhány szonárképen próbálom alkalmazni az itt elhangzottakat. Amikor az egyik szárnya meredekebb, most legyen a képernyőn nézve a bal oldali, és a jobb oldali elnyújtottabb, akkor én arra gondolnék, hogy a hal lassan eltávolodott. Megváltozott a jeladótól való távolság, de még mindig érzékeli a masina. Pl úgy tudnám elképzelni, hogy a csónakkal együtt úszik, de oldalra halad, egyre távolodva. Azt a következtetést vontam le, hogy ha a jeladótól való távolság azonos, akkor a sarlók görbülete azonos, egymásra illeszthetőek, egyedül a képernyőn látható szélességükben van eltérés. Ha pl aszimmetrikus a sarló, de a görbülete nem torzul, akkor lehet, hogy úgy távolodott el oldalra, hogy a csónak által megtett útvonalhoz képest nagyjából állandó marad a távolsága. Aztán egyszer csak kikerült a látómezőből. Ekkor a jobb oldala lenne rövidebb. Viszont tegyük hozzá, hogy ezek mind nagyon speciális, idealizált helyzetek (pl a tökéletesen szabályos és szimmetrikus sarló), amelyek a való életben igen ritkán valósulnak meg. Ez pont olyan, mint a matek óra. Hogy bár tanultunk a tökéletesen szabályos négyzetről, körről, egyenlő oldalú háromszögről, a természetben ennyire szabályos alakzatok ritkán fordulnak elő, mégis általuk tudjuk megtanulni a geometria összefüggéseit, törvényeit. Az ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzuk. Itt is ez van. Egy csomó zavaró körülmény jelenik meg. Pl az, hogy a sarló széle sosem olyan éles, és kontrasztos. Miért? Mert a sugárnyaláb sem az a teljesen szabályos éles szélű kúp, mint a mi hasonlatunkban, hanem sokkal elmosódottabb. De ettől még a törvényszerűségek működnek. Számomra ezért volt érdekes. Lehet, hogy túlságosan is belementem a részletekbe, de talán nem haszontalanul. Meglátjuk… 🙂

@@AndorSolymos Köszönöm! Ha még fáraszthatlak egy kérdéssel, akkor megtenném…😁 A bemutatott elvek gondolom ugyanúgy érvényesek oldallátó módban is. A Tiszán szoktam süllőket keresgélni side scannel. Tudom hogy sokkal több süllő van benne, mint ahány pálcikát én találok. (Gyakran egyet sem találok) Ha egészen a fenéken lapulnak vagy a range szélén nem is annyira fenéken, akkor azt is a meder alá hozná nekem a képen, és azért nem látom? Köszi megint!

Én is köszönöm!

Hamarosan megjelenik az a video, ahol ilyesmiről is lesz szó. A jel elvileg kúp alakban terjed, de ez soha sem egy jól definiált alakzat. A jel szóródik is, ezért itt nincsenek pontos számok. Azért tud megjelenni minden egyszerre, mert a jel hangsebességgel terjed, ami a vízben 1500 m/s. Ez bődületesen nagy szám, ahhoz képest, ahogy a szonár kijelzője frissíti az adatokat. Tehát minden olyan gyorsan történik, hogy a teljes képernyőn nem érzékeljük a különbséget. A legkorábban beérkező adat és a legkésőbb beérkező adat is a pillanat tört része alatt befut. A fenékkel való érintkezésről. A garmin készülékek real-time ablakában, alul szerepel egy szám. Az éppen azt mutatja meg, hogy milyen széles a nyaláb a fenékkel való érintkezésnél, az adott mélységben, pontosabban a szonár által jelzett mélyégben. Ezt számításokkal is ellenőrizni lehet. A látószöget ismerjük. Annak vesszük a felét. A mélységet megszorozzuk a szög felének tangensével, majd ezt még kettővel megszorozzuk. Tehát egy 22 fokos látószögnél, 5 méteres mélységnél, a nyaláb talpának az átmérőjét megkapjuk, ha az 5 métert megszorozzuk 11 tangensével és az egészet még kettővel megszorozzuk. Ez 1,94 méternek adódik. Valami hasonlót fog kiírni a szonár is.

Én is köszönöm!

Szia! Én mindig a legnagyobb kijelzősebességet választom. Hamarosan lesz erről is video. Ott szó lesz erről részletesen.

Kedves Bence! Köszönöm szépen a kedves visszajelzést. Nagyon sokan szeretik fartükörre erősíteni a jeladót, aminek sok előnye is van. Például így gyorsabban lehet haladni. Teljesen jó a mederviszonyok feltérképezésére, de akár halkeresésre is. Én magam még sosem erősítettem oda. Megmondom, hogy miért. Ott ülök hátul a motornál, a vertikális botom kb 2 méter hosszú. És ugye az tényleg fontos, hogy a csalit lehetőség szerint minél jobban a jeladó közvetlen közelében engedjük le. Ezt pedig úgy lehet kényelmesen megoldani, ha a jeladó a csónak oldalához van fogatva. Én így csinálom. De persze sok út vezet Rómába. 🙂

Szia! Most nincs a közelemben a készülék, de elvileg Belállítások -> Mértékegységek.

Ska det komma? 😎

Szerinted lesz? 😎 A címében benne van, hogy 1. rész. Ez feltételez minimum egy 2. rész. Igaz-e? 😎🤓

@@AndorSolymos 🥳🥳🥳🥳

@@krisztianfekete3277 Szerintem minimum 4. rész lesz.

Nem! Sajnos le vagyok maradva, mint a borravaló! Úgyhogy visszanyúltunk a régi múltba. 😜 Igyexem magam utolérni. 😊

Köszönöm! Lesznek majd általános megfontolások, alapelvek. De én ilyenben nem tudok tanácsot adni, hogy ki konkrétan milyen készüléket vásároljon. Azt tudom elmondani, hogy mire érdemes figyelni, mit kell megfontolni. Az oldallátó üzemmódban a Lowrance a legjobb. A Humminbird Helix sorozat újabb modelljei is kiválóak.

@@AndorSolymos a helix7 megaton aljatak de mit kell konkretan rajta bealitani,max 10m mélység és nékem 25m jobbra és balra elég. Az ön tanácsát kérem hogyan alicsam be hogy jól működjön. Előre is köszönöm. Szép napot kívánok

@@gyorgyfaur3847 konkrétan jó néhány dolgot be kell rajta állítani. De ugye azt nem tetszik komolyan gondolni, hogy ön feltesz két kérdést, én pedig látatlanban válaszolok valamit, és akkor minden működik, mint az óramű, és akkor meg is van a tuti recept. Ugye nem? Ráfordított idő, próbálkozások, kudarcok, végigizzadt, végigkáromkodott tanulóidőszak, türelem, vízen töltött órák nélkül nincs eredmény. Hiába is mondaná meg XY, hogy mit hogyan kell állítani. Egyrészt nincsenek minden alkalomra megfelelő örök érvényű beállítások, mert folyamatosan változnak a körülmények, ennek megfelelően célszerű megtanulni, hogyan tudjuk ezeket állítani a saját készülékünkön. Ez másképp sajnos nem megy. Nincs recept. Javaslom, nézze meg a Garmin Striker Plus 9sv beállításáról készült videómat. Ott végigmegyek a fontosabb beállításokon. Függetlenül attól, hogy milyen készülékünk van, a főbb beállítandó paraméterek mindenhol hasonlóak. Ha egy készülék beállításait megértjük, hogy mit hogyan és miért állítunk, akkor elboldogulunk egy másikkal is. Ezeken a kezdeti nehézségeken mindenkinek át kell vergődnie magát. Másképpen nem sok értelme van. Annyit tudok felajánlani, hogy a soron következő részekben kitérek majd a beállításokra is. De nem ismerek minden készüléket. Általános útmutatást tudok adni. Ha áttanulmányozza a fent említett anyagot, akkor annak alapján más készülékek beállításai is könnyebben érthetővé válnak. Az oldallátó üzemmódról is lesz hasonló anyag, de az nem holnap lesz. Arra még kicsit várni kell. Remélem, tudtam segíteni.

Köszönöm szépen a segítséget meg értettem. Szép napot kívánok onek

Sajnos nem lesz. Legalábbis nem tervezek ilyet.

Nagyon szépen köszönöm, kedves Viktor! Egy kedves sporttársnak már sikerült megfejtenie. Majd a következő részben elmondom, miért az jutott eszembe, ami…

Húha ez azért elég meredek… 😂

Szonár és a fekete lyukak? Azért erre a filmre vennék jegyet. Viccet félretéve, odáig nem kell elmenni.

Akkor a relativitáselmélet lesz a válasz. 😁

@@peterjuhasz9748ugye? Nekem is ez jutott eszembe. Te a fekete lyukakkal kicsit tovább mentél. De határeset, elfogadom! 😜🥇🏆

A vevőből kell több, akkor lehet valami kép szerűbbet kiszámolni.

Az a “baj”, hogy az ember 2 dimenzióban lát, de 3D-ben gondolkodik. Van már 3D-s képalkotás, pl Lowrance Structure Scan 3D. Tehát minden megvan, ami kell. A kérdés csak az, hogy kell-e. A kijelző is 2D képet ad. A jelenlegi jeladókkal már minden feltétel adott. A szoftveres feldolgozásban lehet még sok fantázia.

@@AndorSolymos nekem 2 szemem van. valamennyire térben látom a dolgokat. okos buksim a 2 eltéréséből már ki tudja számolni, hogy milyen messze lehet kb. mi.

Örülök, ha hasznos is volt.

Piezo. Egy z-vel. Igen, valószínűleg nem megy tönkre egy viszonylag rövid idő alatt. De nem is használ neki, az biztos. Ezen teljesen felesleges vitatkozni. Miért? Hő keletkezik. Ha vízben van, a víz hűti. Ha nincs, túlmelegedhet. Vagyis igen, rosszul tudod. Olyan meg nincs, hogy valami soha nem megy tönkre. A klasszikus jeladók 5-7 éven belül elfáradnak. Néha nem is kell 5 év. Az újabbak elképzelhető, hogy már tovább bírják.

Köszi a választ. Kérlek mutass egy olyan leírást vagy használati utasítást (manualt) ahol erre felhívják a figyelmünket. Nekem van fent 3 jeladó is és soha nem kapcsolgattam ki mert nem írta egyik manualja sem. Köszönöm@@AndorSolymos

Szia kedves Máté! Készül erről a video. Kérem a türelmedet. Ha sürgős, akkor keress privátban.

Tack för dina ord! Skitfiske på Gotland!

Szia! A kaJak pontos típusa Native Titan Propel 13,5.

Én is köszönöm! 🤗

Tusen tack för dina fina ord! 🤗

Szia! Köszönöm szépen! 😊 Szerintem a Deeper egy nagyon jó dolog. Még sosem használtam de vannak kedves ismerőseim, akik használják. Megvan a maga felhasználási területe.

Szia! Köszönöm szépen! Már vannak eredmények, még ha egyelőre szerények is. 😜 A pelagic spinnel még nincs tapasztalatom, de a klasszikus süllős vertic módszeremmel fogtam már 3-4 kilós harcsát. Tervezem folytatni. Kuttyogatni szoktam mostanában. 😊

Köszönöm szépen, kedves Ferenc! Elnézésedet kérem a késői válaszért. A 16” kijelző már elég nagy. Szerintem elég. Természetesen megoldható. Ha pl GPSMAP készüléked van, akkor azon van két db ethernet bemenet. Tehát van helyed a LiveScope-nak és a Panoptixnak is külön. Emellett még tudod a klasszikus tradicionális jeladót is csatlakoztatni.

😘😘😘

Köszönöm a kedves szavakat. Sajnos egyelőre se feleségem, se gyermekeim nincsenek. 😜 Talán ez is magyarázza, hogy néha van ilyesmire is időm.

Köszönöm szépen! Arra a célra, amiről írsz, ez a modell teljesen megfelel, bár oldalképben a Huminbird Helix-ek és a Lowrance szerintem jobb.

​@@AndorSolymosköszönöm. Esetleg van tapasztalat a Lowrance Hook szériával? Melyik lehet a jobb választás? Illetve gyakorlati szempontból mennyire "macera" hogy nyomógombosak? Peca közben gondolom azért kell néha ezt-azt nyomogatni.

@@virb534​​⁠sajnos nincs tapasztalatom a Lowrance legújabb készülékeivel, de szívesen barátkoznék velük. Igen, a nyomógomb néha kicsit fura annak, aki hozzászokott már ez érintőképernyőhöz. De szerintem nincs vele baj…

Megtisztelve érzem magam… 🙂 És hogy sikerült feltöltened? Úgy értem, hogyhogy nálad működött? Ez valami rendszerhiba lehet akkor jelenleg.

@@AndorSolymos hát ez az amit nem tudok. Nyár elején simán feltöltötte, azóta akartam bővíteni, de nem jeleníti meg.

Szia! Nem az a gond. Hanem az, hogy ha nem találod el a megfelelő frekvenciát, akkor nem fogadja el. Teljesen felesleges ez a beállítás, mert helyette a látószög állításával a frekvenciát is állítod. Úgy sokkal egyszerűbb, és célszerűbb is. 😉

Nagyon köszönöm a kedves szavakat! 🤗

Ajjaj! Most el is pirultam! Ezért a kedves kommentért már érdemes volt belevágni ebbe. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm szépen. Ez a video elég nyögvenyelősen készült el. Tehát valóban sok vele a munka. Viszont a következő anyag készítését nagyon élvezem. Pár héten belül fel is szeretném tölteni. Cserébe a C&R népszerűsítést kérem! 😂 csak viccelek. Viszont, ha rajtam múlna, akkor a horgászrendet megváltoztatnám és naponta csak egy, azaz egy darab nemes halat lehetne elvinni. Mert azt gondolom, hogy a halradarral/szonárral kicsit/nagyon előnybe kerülünk uszonyos barátainkkal szemben.

@@AndorSolymos Hosszú éveket töltöttem a bojlis pontyhorgászattal, ahol mára már talán kimondható, hogy aki ezt az ágát műveli a pontyozásnak, javarészt követi a C&R-t, ezzel a tettel kompenzálva bojlival történő csalizást, és az egyéb modern eszközök meglétét. A pergetésben még első elemis tanuló vagyok, de én azt látom, hogy aki a horgászat ezen ágában igazán ügyes, sikeres, elsősorban az élvezetért horgászik és nem a halhúsért. Persze sok kivétel is van, de nagy általánosságban egy pergető horgász visszaengedi a halat, és évente csak néhány darabot tart meg. Magam is a fonyódi régióban horgászom és a Balatonon jelenleg is érvényben lévő rendszerrel nagy vonalakban egyet értek. A kvótarendszert jónak tartom és az elvihető nemes hal felső súlykorlátozását is. Jelenleg a felnőtt horgászok esetében az alábbi szabály az érvényes: "A felnőtt horgász az év során összesen 100 db darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg, amelyből ragadozó hal legfeljebb 60 db, ezen belül az 5 kg-ot elérő vagy meghaladó fogassüllő legfeljebb 10 db lehet!" Az irány szerintem nagyon jó, bár én tovább szigorítanám! Az évi 100 db nemes hal nagyon sok, én felezném, ragadozóból legfeljebb 30 db-ot engednék és 4 kg feletti süllőt EGYÁLTALÁN nem engednék hazavinni.

@@danielnovak2165 úgy érzem, egy hullámhosszon vagyunk. Ezért is mertem megpendíteni a C&R szálat. Én sem azt mondom, nem is mondtam soha, hogy ne vihetnénk el halat. De tegyük ezt mértékkel. A halradar használat nem kis felelősséget is ró ránk.

@@danielnovak2165nem? 🙂

@@AndorSolymos huh ez most nem vágom! ezt mivel kapcsolatban kérdezed?

Köszönöm a kedves visszajelzést. 🙂😊

Én is köszönöm. Igen, én is úgy gondolom, hogy csak a méretben van különbség.

@@AndorSolymos Tényleg nagyon szépen köszönöm holnap élesben be is állítom végre. Eddig csak bohóckodás volt.. bár korábbi videók alapján probalgattam

@@zoltanparazso8766 Örülök, ha segített.

Én is köszönöm a kedves visszajelzést. Ezek szerint nem hiába izzadtam vele. 😃

Nagyon köszönöm. Ezek szerint érdemes volt dolgozni vele. Igazad van, nem kevés munka volt vele. Már három éve készen kellett volna lennie. A könyvet már más is javasolta, érdemes elgondolkodnom rajta. 🤗

Szia! Persze, érdekel! Jó hallani felőled, Suomesta! 😊

A Biltema-ban vásároltam ezt a csatlakozót

Majd kérlek írj rám privátban. Mondanék valamit, amit nem akarok leírni. A látott képpel az a helyzet, hogy az izzadó, homlok- vagy fejbúbvakargatós pillanatokat nem lehet megúszni. Egy alapelv van. Ha érted, hogy működik az adott szonár/radar nézet, akkor utána tudod, hogy mit keress a képen. A többi dolog utána lesz érdekes. Nagyon sokszor egyébként az embernek sűrű segédhelyettesi halvány sejtése sincs arról, hogy mik vannak még a képen. Ha megvannak az alapok, utána már érdemes lehet az “ínyencségekről” beszélgetni. Ettől függetlenül izgalmas lenne egy elemzős video. Ha vannak érdekesebb felvételeid, szívesen veszem őket.

Köszönöm a kedves szavakat! 🙂

Egyelőre nem terveztem, de ha postàn elküldöd a masinát…. Ki tudja? Csak viccelek… de amúgy nagyon szívesen készítek arról is egy videót, ha kicsit bele tudnék nézni. Nekem nincs most ilyenem. 😜

@@AndorSolymos Ha esetleg elviszem személyesen???😁 ha itt vagy a balaton közelében szívesen. Vendégül látlak egy közös horgászatra nekem Balatonkenesén van az elektromos kishajóm.😉

@@gyorgyvida8687hát ez valami szuperságos lenne. Rövidebben fogalmazva: benne vagyok. Pm üzenetben egyeztethetünk, ha gondolod.

Köszönöm szépen a kedves visszajelzést.

Rendben! Megbeszéltük! 😉 Köszönöm. A következő anyaggal meg leszel elégedve. Ebben biztos vagyok.

Ezzel is NAGYON meg voltam elégedve és tényleg hálás vagyok, hogy ilyen erős benned a segítő szándék és ennyi időt áldozol arra, hogy segítsd a kezdőket !Azért kértem a továbbiakat mert hiába nézem jó beállítások mellett a radar képét ha nem vagyok benne biztos mit látok.Pl.a Side Vü esetében a középső mezőben megjelenő jelek, stb.@@AndorSolymos

@@peterrabai8551 rendben! Izgalmasan hangzik. Ha vannak érdekes képernyőfelvételeid, küldd el nekem őket. De a lényeg igazából az, hogy először ismernem kell a masinát, értenem kell, hogy az adott képet hogyan állítja elő, utána azt kell tudom, hogy mit is keresek. Nagyon sok zaj, műtermék, furcsaság tud néha megjelenni, melyről néha az embernek halovány segédhelyettesi sejtése sincs. A halradar/szonár egy izgalmas játékszer. Sokat kell játszani, kísérletezni vele. Rengeteget lehet tanulni általa. Ezeket az órákat nem lehet és nem is érdemes megúszni. A legértékesebb és legstabilabb tudás a saját tapasztalat. Persze egymástól is rengeteget tanulunk. Könnyebb az “ez így fog kinézni a kijelzőn” megközelítés, mint a fordítottja: “ez most itt vajon mi lehet”. De a videokészítés mindig izgalmas, főleg, ha mások elégedettségére is szolgál. Lesznek még ehhez hasonló tartalmak. Csak több időm lenne…