A legegyszerűbb módja, hogy jót tegyél a kerteddel | kert TV

[@toth.emese.vagyok]

Említsük meg, mert nincs a köztudatban, a legjobb, legetikusabb megoldás a fa alatt hagyni a saját lombját, mert az a szerves anyag bizony a fáé és szüksége van rá.

[@KertTV]

Így van. Ezért is mondtam, hogy ahol nincs útban, ott érdemes otthagyni.

[@TheBetaloc]

Köszönöm , hogy megemlítetted az emberi vizeletet mert itthon úgy néztek rám mint aki a marsról jött .😮😂😂😂

[@istvanszabo8932]

Rám is! A gyereket szoktam kuldeni oda pisilni jo idoben!😂

[@irmadobi8584]

A vizelet tele van ásványi anyaggal, sőt olyan sokkal, tömény, hogy kiégeti a növényt..Azutcán , a lepisilt sarkokban mindig van növény..

[@zuzanacunova971]

Koszonom az értékes vídeót👏

[@bencetoth94]

Te vagy a modern Bálint gazda! :) Köszönjük a kiváló videókat. Csak így tovább 😁😁😁

Szuper vagy! Csináld tovább! Mindig inspiráló vagy! Kedvem van kimenni a kertbe ❤

[@marcsiszabone]

Nagyon köszönöm Márk! 🙏 Örülök, hogy megerősítetted az általunk is alkalmazott komposztálási módszert! 👍😊 Egyedüli "újdonság" a pisilés ilyenformán való hasznosítása! 🤣 👌

[@evamolnarnetarnoki402]

Köszönöm,nagyon tetszett, jo a stilusod, öröm volt meghallgatni. Eszembe jutott valami. Ez már nagyon régen volt, minden falusi udvar hatso sarkában volt egy hely, ahova leraktuk a konyhakertbol kihúzott gazt, a konyhai hulladekot, a hulott gyumolcsot, szüret után a kipréselt szőlőt, falevél, forgács a favágótusko mellől . Erdekes ez a rakás mindig ,,odabbment". Ezt mi szemétdombnak hivtuk, a végeredmény hasonló volt.

[@irmadobi8584]

Sőt a mosóvizet, mosogatóvízet is oda öntöttük, abban is volt, ami segítette a bomlást. A szabadba , kertbe engedtem a régi kerek mosógépből a vízet, ott egy burjánzó , zöld tömb , egység volt.. A ruháról lemosott testzsír, kosz, a mit a mosószer letakarított, jó tápanyag volt a növényekre..A kevés is fontos. még egy csepp víz is.. A komposztot is kell forgatni, időnként locsolni, hogy ne száradjon ki, alakuljon át a tartalom..

[@Ferrault]

Köszi a tippet a végén! Mostmár állandósítok egy sámlit a komposztáló mellé, hogy felérjem a művelet elvégzéséhez 😀

[@kittitech]

csak ne fából legyen az a sámli, mert hamar lebomlik :D

[@KertTV]

Helyes! 😁

[@friciworld]

Én pedig sosem figyelek semmilyen arányra. Megy a komposztba minden, ami keletkezik belevaló otthon. A barna karton is nagy mennyiségben és a fű is. Nem elemzem laborban az összetevőket. De még sosem hallottam a kertben egyik növényem sem panaszkodni, hogy nem ízlik a csemege.

[@ildikomakany3522]

Nagyon köszönöm, sokat segített!

[@ibolyapaloczi1396]

KÖSZÖNÖM SZÉPEN AZ ÉRTÉKES INFÓT VAN FA LEVÉL,-ÜNK,,-BŐVEN.🙂🙂.

[@krisztinagosi8826]

A komposztot lehet földként felhasználni? Mármint közvetlenül abba beültetni növényeket? Egy ideális komposztnak mennyi a ph értéke?

[@KertTV]

Lehet, igen, de az a tapasztalatom, hogy azért mégis jobb, ha inkább felesben van valamilyen jó minőségű földdel. Az ideális ph ebben az esetben is semleges, de attól függően, miből készült, sokféle lehet.

[@laszloherczeg1748]

Jó napot kívánok Kertes házban lakom, diófa levelet is lehet komposztálni, mert azt hallottam, h az semmire sem jó?

[@KertTV]

De, azt is lehet, csak picit több idő kell a lebomlashoz, ezért külön szoktak gyűjteni.

[@kovacsb001]

Mi alatta szoktuk hagyni (nincs útban,így nem is tudunk elcsúszni raja) és áprilisra szépen lebomlik,nyár elején már észre se venni,hogy ott volt. 🙂

[@jolanvass4377]

Én is szoktam komposzt osszerakni

[@TundedrSzasz]

A komposzt rétegek közé fahamut szórtam.Ez elfogadott?

[@TheWakerLion]

Igen 👍 Persze csak ha tényleg fa és nem osb-préselt lemezt éget. Vékonyan rétegelve mehet bele a hamu....is

[@arminsimon6192]

Tudom, itt a komposzt a lényeg és az, hogy az "utolsó csepp" is oda csurranjon 🙄. Na, de ☝! Az az Ewok kutya 0:55 az úgy beszökött? Vagy valójában ő a terület gazda, nem is te Márk? 🤔 Fain kis csősz! 👍🙂

[@istvanszabo8932]

Nagyon jo video

[@Lizi46]

A faleveleket a zöldségesre szórom, a zöldségmaradványokat meg a fák alá. Más gombakártevőik vannak. Persze, jut bőven a komposzta is. A diólevél külön kerül, azt csak a jövő nyártól kezdve használom pl. mulcsnak..

[@gyongyijonas8126]

Kedves Kisvakond! A gyümölcsfák levelein gyakran gombák vannak. Gombás, beteg leveleket is komposztálhatunk? Válaszodat köszönöm, meg a jó tanácsaidat is! Sokat segítesz. Üdvözlettel Rózsa

[@KertTV]

Ha egyértelműen gombás betegsége van a fáknak, akkor valóban nem célszerű azokat a leveleket komposztálni.

[@PaulusdeKenezy]

De ha valamilyen hiánya van a talajnak, ez azt pont nem pótolja, hiszen az ott élő növények nyesedékében is hiányzik az a kémiai elem. Szóval a komposztálás csak a pazarlást, a föld tápanyag-kirablását akadályozza meg, pluszt nem ad. Fűnyírásnál is kétféle módszer van (ebből a szempontból). Az egyik szerint eltávolítjuk a fűnyesedéket, a másik szerint visszaforgatjuk, otthagyjuk azt. Az utóbbi egy fenntartható, körforgó állapotot eredményez, az előbbi évek alatt kiüresíti, leéli a talajt, amit vegyszerekkel javítgatni kell. A komposzt használata ugyanaz, mint az utóbbi, fenntartható módszer. Tehát pluszt, ami talajjavításnak számíthat attól várhatunk, ha valamit kivülről hozunk a talajra, pl. tőzeget, humuszt vagy bármi mást oda hozatunk. A háztartásban keletkező kisebb adag szerves dolgok elenyészőek, katalizátorként működhetnek, mint a kávézacc, de mennyisége kémiai értelemben minimális. Az egzotikus gyümölcsök héjai pedig lehet, hogy többet ártanak, mint használnak.

[@KertTV]

Nincs teljesen igazad szerencsére. Egyrészt sok növény a legkorből is meg tud kötni anyagokat, így a lombjában jelen vannak a talajban nem található anyagok is. Ilyen pl a mézontófű, amit kifejezetten azért vetnek, mert megköti a nitrogént. És több olyan növény is van, ami nagyon mély rétegekbe hatol le a gyökereivel és onnan hoz fel anyagokat a felszínre. A természet pontosan ezzel a módszerrel tud megújítani sérült, kizsákmányolt területeket. Másrészt egy jó komposztban nem csak növények, hanem pl háztartási hulladék is van, amiben nagyon sok fontos összetevő megtalálható, így ezek is gazdagítják a komposztot. De tény, hogy a precíziós mezőgazdaságban, ahol nincs idő éveket várni, ott csinálnak olyan pontos méréseket, amik meghatározzák, hogy egy adott területen miből van hiány vagy éppen többlet, és ég alapján tápoznak. De otthoni körülmények között, ismételt komposzt használattal vagy mélymulcsozással mindent helyre lehet hozni idővel.

[@PaulusdeKenezy]

@@KertTV Igen, nitrogént, de ásványianyagokat, nyomelemeket és vitaminokat amikre éppen számítunk az adott növény elfogyasztása során, azt egyre kevesebb mértékben tartalmaznak zöldségeink, gyümölcseink. A monokultúrás ipar által erősen meghatározott nemesítés is inkább a kinézetet és hozamot helyezi előtérbe a tartalommal szemben. A gyomirtórezisztenciáról és durva glifozáttelítettségről nem is beszélve. Egy középkori gyümölcs valószínüleg a mainál sokszorta több vitamint és nyomelemet tartalmazott, egy kiló marhahús több és jobb fehérjét, zsiradékot, nem beszélve a kevesebb szennyeződésről, ami mára a források kilépésénél, az északi-sarki hóban is jelen van. Az erdők akkoriban valódi elegyes erdők voltak többszáz éves fákkal, kvázi külön élőlény, lápvidékekkel nagyságrendekkel nagyobb vízháztartással, ma meg könnyen betegedő, 20-30 éves fák ültetvénye. A folyószabákyozásokkal, az ipari forradalom szerteágazó hatásaival, majd a fogyasztói társadalom kizsákmányolásával és szemetével olyan károkat okoztunk a földnek, illetve környezetünknek, ami a legjobb választást, a háztáji gazdaságot is megmérgezte minden tekintetben (fizikai és szellemi szinten). Ennek következménye az úgynevezett civilizációs betegségek garmadája is. Szóval egyetértek veled, nagyon az efféle törekvés, de ne tápláljunk hiú reményeket. Az ideálistól egyre messzebb kerülünk - sajnos.

[@juditboth1015]

Még egy másik kérdésem is lenne. Elég sok komposzt anyagunk keletkezik, téli takarásnak is hozunk be falevelet, viszont kicsi a kertünk. Előző kertünkben is, már egészen megemelkedett az ágyásaink szintje a sok rákomposztálódott, vagy ráhordott anyagtól. Hogy kellene megoldani vajon, hogy ne legyenek nagyon magasak az ágyások, illetve, ne csorduljanak túl a magaságyások.

[@KertTV]

Ez a jobb eset, általában inkább azzal van a gond, hogy nagyon összetömorodik a talaj az ágyásokban. A ti esetetekben egyszerű a megoldás, le kell szedni valamennyit a tetejéből. Jó lesz az máshol is! 👍

[@timeaschlettnekiss3152]

11:08 😆

[@ilonaandlivia]

Köszi, mi komposztoljuk a leveleket, kivéve a diófa levelét. Bár nem vagyok biztos benne hogy lehet-e a diófa levelét komposztalni vagy sem?

[@z.gergoa.216]

Lehet, csak tovább tart. Semmi baj nincs a dió levelével. Az összes titok a dió levelével kapcsolatban annyi, hogy van benne egy olyan természetes biológiai fegyver, ami megakadályozza a magok csírázását. Szóval ha hagymát, palántát ültetsz a dió alá, akkor annak nem árt. De ha a diófáról lehulló leveleket minden nap összeszeded, akkor akár fűmagot is szórhatsz alá és ki fog kelni. Egyébként minden növényi hulladékot érdemes legalább 3 évig a komposzton hagyni, mert addigra tápanyaghiány miatt elhalnak benne azok a fertőző mikroorganizmusok, amik a kultúrnövények számára károsak lehetnek. Azt én egy nagy hülyeségnek tartom, hogy a gyümölcsfák alatt kell komposztálni a saját lombjukat, mert azzal az esetlegesen a leveleken lévő kártevőket csak szaporítjuk a meleg, párás, rothadó környezetben. Szóval a nyesedéket, hulladékot szedjük ki a növények alól, komposztáljuk őket külön, a növényeinktől távolabb és majd mikor humusszá értek, akkor tegyük vissza a szeretett növényeink töve köré.

[@KertTV]

Lehet a dió levelét is, de külön kupacba kell gyűjteni, mert jóval lassabban bomlik le.

[@meszarosvaleria374]

A dió levelet ne komposztáljuk? Köszi

[@KertTV]

De, csak külön, mert lassabban bomlik.

[@istvanprazsak1195]

Le kell fedni a tetejét, hogy ne áztassa eső? Vmennyi nedvesség kell a bomláshoz, de ha sok a viz, akkor nem kapnak elég oxigént a mikrobak?

[@TheWakerLion]

👍

[@CsezmiczeiJ]

Szia! Van a kertemben babérmeggy, aranyeső, vadszőlő és tűztövis is. Ha jól tudom ezek mérgező hatású növények, a kérdésem az lenne, hogy lehet ezeket is komposztálni, lebomlanak ezek a méreganyagok vagy inkább ne kísérletezzek vele?

[@KertTV]

A növények elég jelentős hányada mérgező - már ha megennénk őket, szóval erre nem kell rástresszelni. A komposztodat nem fogja befolyásolni, nyugodtan beteheted ezeket a leveleket is.

[@Dorax75]

Azt mondják a profik, hogy egy frissen lehullott lomb pontosan azt a szén, nitrogén arányt tartalmazza, amit el akarunk érni. Pár napos, kiszáradt levél már egyértelműen szén túlsúlyos.

[@Dorax75]

Meg is találtam, jól emlékeztem. Gyulai Iván. aki a mélymulcsos művelés mindentudőja itthon publikált egy irodalmat (google-lel meg lehet találni, melymulcs.pdf), ahol pontosan leírja az egyes alapanyagok nitrogén-szén arányát és valóban a lehullott lomb és a szalmás trágya az optimális aránnyal rendelkeznek. A komposztálásnál az eredmény pedig annál jobb minél többféle zöldhulladék belekerül. Nálunk a háztartási. konyhai zöldhulladék, tojáshéj, stb.. , falevelek, fű és veteményes kert zöldje kerül be, amit nyúlkakis faforgáccsal egyensúlyozok. Nyáron amikor kevés a zöld, akkor a forgácsot zsákban gyűjtöm és a zöldddel együtt adagolom, ügyelek az arányokra. A sok fűtől könnyen be tud rothadni, be kell forgatni ilyenkor. Az elhasznált virágföldet, kitermelt, kicserélt földet is visszaküldöm a komposztba és "felturbózva" veszem ki koratavasszal. :-)

[@kicsiati]

Nekem a gyümölcsfák levelei valamennyire gombásak. Némelyik elég pöttyös. Ezeket gondolom nem szabad komposztálni!?

[@TheWakerLion]

Lehet..... A komposzt tele van gombákkal, baktériumokkal stb.... ők bontják le az elhullot nővényeket

[@orsolyakoma7915]

Kedves Márk! Szabad még ilyenkor szarvasmarha trágya granulátumot kiszórnom a borókaim tövéhez? Szeretném a télre kicsit megerősíteni őket,mert sajnos volt a szezonban kártevő.Köszönöm.

[@KertTV]

Persze! Sőt, ilyenkor a legjobb, mert éppen tavaszra fog lealszivárogni a gyökerekhez! 👍

[@martaperenyinecsapo1983]

9:19

[@fabifabi3]

Ezentul tuti a komposztra fogok hugyozni

[@juditboth1015]

Kedves Márk! Nem érkezett meg a mikhoriza gomba az ültetéshez, mire a fak már igen, így mivel a fákat rögtön ültetni kellett, a gomba kimaradt. Ültettünk viszont öntöző csöveket, így vízben feloldva le tudnánk juttatni. Szerinted jó lenne így? 🥰

[@KertTV]

Sajnálom, hogy nem érkezett meg a Mikomax időben. De igen, lehet később beöntözessel is pótolni, csak célszerű többször megcsinalni, hogy nagyobb eséllyel találják meg a egymást a gombák és a friss gyökerek.

[@ildikonyikosnepeli6065]

Igy van de mink a diólevelet eltakarítjuk.Mérgező.

[@KertTV]

Ez egy általános tévhit. A diólevél nem mérgező, csíra gátló ún. allelopátiás hatása van csak, de a komposztálódás során az is elmúlik, szóval azt is lehet nyugodtan komposztálni, csak kicsit lassabban bomlik, ennyi.

[@BordRline]

Köszönöm a videót, nagyon hasznos volt. Aki szeretne még hasonló elveken alapuló tananyagot a kertészetről, annak bátran ajánlom Dr Gyulai Iván tanításait ❤ Még 1 gondolat: a lehulló levelekből hagyjunk ott sokat a fáknak, mert az az övéké, szükségük van rá.

[@Marcikutya88888]

Tényleg muszáj ennyit lafatyolni egy 2 percben elmondható dologról??? 😡Időre fizetnek ?

[@KertTV]

Lafatyolni? Egy új szót tanultam. 👍

[@EvaSzekeres]

👍