Bioreaktor - a komposztáló, amit nem kell forgatni | kert TV

[@lajossprincsics9381]

Évek óta használok pvc csövet a komposztálóba, de úgy, hogy egy 18 cm átmérőjű csövön rengeteg lyukat fúrok és ezt állítom középre! Így kap llevegőt és folyamatosan tölthető!! Kiválóan működik!

[@istvantarjanyi2002]

Esetleg néha vizzel nem szoktad feltölteni a csöveket, hogy rakat teljes magasságban öntözhető legyen?

[@lajossprincsics9381]

@@istvantarjanyi2002 Évente kétszer mozgatom májusban és szeptemberben! Ilyenkor átszitálás után a megmaradt anyaghoz teszek műtrágyát, hogy a nitrogént pótoljam és a rétegeket beöntözöm !

[@ubul8616]

@@lajossprincsics9381 Műtrágyát a komposztba???? Margit, nóóórmááális???

[@dimehr]

@@lajossprincsics9381 A műtrágyával az a baj, hogy sok élő organizmust megöl a talajban... :/ A nitrogén pótlását pont NEM ÍGY kell csinálni a komposztáláskor...

[@katalincsiszar5770]

Igen a csövek lyuggatása itt kimaradt, nem értem miért, ennek így teliben nem sok értelme, semmi levegő nem jut az anyagba...?

[@FenrirVarg]

A sztorit tessék kicsit továbbgondolni. Nekem pl. a fóliasátram alapját magaságyások adják. Ennek középső rétege frissen bekevert komposztálható anyag, benne légáteresztő járatképző elemekkel. Ez korábban nálam is összefurkált cső volt, később kerítésháló (a merevebbik fajta), mostanában karton. A csövek alsó vége a padlónál szívja a hideg levegőt, felső vége pedig nyomja a tetején ki a meleget. Ezzel a téli fűtésrásegítés meg is van oldva. Enyhe teleknél pl. egyéb fűtés nem is nagyon kell (van még napkollektor is) . A járatképző elemek túllocsolás ellen dréncsőként is tudnak üzemelni, így plusz védelmet adnak. Nyárra a komposzt kb. végzett is a teendőjével, így a hőmérleg átfordul és a nedves kartoncsöveken átszívott meleg levegő lehűl, ezzel kellemesen klimatizálva a fóliasátrat. Nyár végére a kartoncsövek természetesen megadják magukat. A rendszer kicsit macerásabb, mert a nyári turnus végével ki kell termelni az érett komposztot és a középső réteget újra kell építeni. Részben a karton csövek, részben pedig, mert a bomló növényi részek kb. 3 hónapon keresztül adják le a legtöbb hőt. Utána inkább csak elvannak. Ahogy látható az időzítés is fontos, így célszerű a zöld részeket (nyírt fű, konyhai hulladék, stb.) silózni, míg a barna részeket (szalma, avar, stb.) szárítóban tárolni. Október végén, november elején pedig feltölteni a magaságyást. Kicsit macerásabb így, de ennek köszönhetően szinte folyamatosan gazdálkodhatunk :)

[@asociatiaimpreunaegymasert5251]

egy gyors fejszámolás után, arra jutottam, hogy több a költsége és eco lábnyomata az elkészült komposztnak, mintha évente megvenném azt az 2-3 zsákkal, ami egy ilyenbe esetleg termelődik. Imádom és várom a videóidat, nagyon tanulságosak, de ez most sok volt. Jó munkát továbbra is.

[@aliceunicorne2536]

viszont csak egyszer kell beszerezni a kellékeket hozzá, s mint említette, más minöségü komposztot lehet vele elérni. ( egyébként mit tudhatunk a "gyárilag" készített termék "lábnyomárol" ? Nekem kifejezetten tetszik, tuti, hogy kiprobálom!

[@roseferi]

Akkor mit kezdünk a zöldhulladékkal, hogyha vásároljuk komposztot.

[@ferencagardi1756]

ez nem emeletes házi lakásba való ;) kertesház konyha és kerti hulladékához való örökké

[@flyingtigerfromhungary]

Király! Ezt én is kipróbálom tavasszal! ;)

[@solinvictus6587]

Tetszik, hogy kísérletezel, de ez nem győzött meg. Nagyon megbonyolítja az amúgy elég egyszerű komposztálási műveletet. Két nap után ott hever a kertben öt pvc-cső feleslegesen. Ráadásul ha jól értem, miután kihúzom a csöveket, nem lehet rá újabb adag zöldhulladékot dobni.

[@KertTV]

Köszi, de mint a videóban is elmondtam ez nem az én kiserletem. A Johnson Su bioreaktor egy évek óta használt módszer, nagyon komoly tudományos háttér anyaggal. www.csuchico.edu/regenerativeagriculture/bioreactor/index.shtml Ettől függetlenül persze lehet fejleszteni (sőt, mindenkit erre buzditanék), alakítani. Diego Footer, akit a videóban meg is jelöltem például pont egy drothálós verziót készített: kzbin.info/www/bejne/oZ7PZYWBj9B2aKc Ami pedig az utántöltést illeti, vissza lehet tenni a csöveket, és úgy rátölteni. Ami pedig PVC a csöveket illeti, azokat évekig lehet majd használni ugyanerre.

[@solinvictus6587]

@@KertTV Úgy értettem a kísérletezést, hogy látsz valamit és te is kipróbálod, és meg is osztod :) A többivel nem vitatkozom, mármint a tudományos háttérrel (még jó, hiszen nem vagyok szakember), egyszerűen csak macerásabb, én meg lustább.

[@KertTV]

@@solinvictus6587 igen, macerás egy kicsit az elején, de utána viszont semmi dolgod vele egy évig, a sima komposzttal viszont van dolog, ráadásul ezzel a módszerrel elvileg sokkal magasabb minőségű komposzt készíthető. 👍

[@tamasbk]

Nagyon érdekes megoldás, lehet kipróbáljuk. Csak az nem tiszta, hogy hogyan lehet több komposztálni valót hozzáadni később, hogy a pvc csövek helyét ne tömjék el. Nem lehetne lyukakat fúrni a pvc-re és ott hagyni őket?

[@fuckinpirateintheass]

ezt szerintem ugy lehet egyszeruen megoldani, hogy visszadugod a pvc csoveket es megintcsak bent hagyod 1-2 napig amig osszeall a cucc,majd kiveszed és igy tovabb; a lyukakrol a pvc csoveken en azt gondolom,nem tudsz akkorakat kivagni, amin mar megfeleloen szellozik de meg nem rohad be..vagy Mark is csak ovatos volt

[@KertTV]

Pontosan ezt akartam írni. 😉

[@gaborvargahu]

@@fuckinpirateintheass És ha hetente nyírom a füvet, akkor szombaton csővisszatétel, fűráöntés. majd hétfőn csőkivétel, szombaton meg kezdem újra... háááát én biztos nem.

[@drbaboka]

Én lyukas PVC csővel fogom kipróbálni. Máshol is láttam, hogy azt tettek bele. 🤷

[@eros_edit]

Milyen lett benne a komposzt? 😊

[@simoncseperkalo2370]

Tökéletes rendszer :-)

[@Peter-lt9ie]

ha amit bedarálok, már száraz, az is működhet?

[@_mrp]

Érdekes, de nem tetszik ez a pvc csöves megoldás. Inkább valamilyen hálóból lenne érdemes ezeket a csöveket megcsinálni, azok bent is maradhatnának és lehetne tölteni gond nélkül.

[@zb1065]

A Gyulai Iván-féle mélymulcs 60 cm (azaz 2X30 cm!) mély főleg szalma és lótrágya keverék, mégis lebomlik, forgatás nélkül. (Köztudott, hogy Iván nem forgatja/ássa a földet. Felmerül bennem a kérdés, hogy ha lehet egyszerűen is komposztálni, akkor minek elbonyolítani ilyen szerkezetekkel? Nem is beszélve arról, hogy a természetben is ott komposztálódik el a szerves anyag, ahol éppen van. Nincs kupacba hordva... Tehát: nem lenne egyszerűbb egyenesen a termőföldre szórni a szerves anyagot, ami ezáltal mulcsként is szolgálna addig amíg el nem bomlik?

[@KertTV]

De egyszerűbb, és ha valaki tudja, csinálja úgy. Egyik módszer nem zárja ki a másikat. Ez egy alternatíva. Ha valaki nem tud vagy akar táblásmulcsot alkalmazni, mert mondjuk nagy tömegű anyagot akar komposztálni egy helyen.

[@attilahorvath7874]

Sziasztok, nagyon jó anyag! A többiekhez csatlakozva nem lehetne valami (akár durvább) hálóval megoldani a csövek helyét, és folyamatosan etetni? Így a fűnyírási nyesedék is belemehetne, ami hetente keletkezik... Vagy akkor gondot okoz, hogy nincsen meg az egy év érési idő?

[@KertTV]

kzbin.info/www/bejne/oZ7PZYWBj9B2aKc

[@attilahorvath7874]

@@KertTV Köszönöm, nagyon hasznos videó!

[@ilonaangelabajo7673]

Én is csináltam ilyet, de nem szedtem ki a csöveket, főleg hogy félig sincs még pár hónap alatt a komposztálo. A csöveken lyukakat furtam , kb 10 centire egymástol lentröl fentig körben, így a levegő is jár ha akar.

[@jozsefcsiszar1794]

Továbbgondolásra ajánlom, hogy a pvc csöveken bizonyos sűrűséggel (hogy a stabilitást ne veszélyztesse) 2-3 cm-es lyukakat fúrva nem kellene kiemelni, és folyamatosan lehetne tölteni.

[@KertTV]

Igen, ez is lehet megoldás, vagy ha valaki nem akar műanyagot, az csinalhat csirkehálóból is csöveket. De azért ennek a rendszernek az is az egyik lényegi része, hogy egységként, egyszerre érik. Tehát célszerűbb egyszer csurig tölteni és állni hagyni 10-12 hónapig.

[@dimehr]

@@KertTV Johnsonéknak is perforáltak a csövek. És kényelmesebb is, mint állandóan ki-berakosgatni a csöveket ;)

[@KertTV]

@@dimehrperforáltak, de nem hagyják bent őket, 24 óra múlva kiszedik. Nem dőlnek be a járatok, mert a gombafonalak összefogjak. Épp ez a lényeg benne. Nálam is lassan fél éve áll, és ugyanolyan stabilak a járatok.

[@dimehr]

@@KertTV Köszi :)

[@agnesodor1666]

Szia! Esetleg csirkehálóból csövet készíteni, arra szúnyogháló és akkor ki se kellene venni meg szellőzni is tudna? Szerinted ez így jó lenne?

[@KertTV]

Igen, működhet úgy is. Én is gondolkodtam már hasonlón. Kisérletezni kell, úgy lesz egyre jobb a rendszer. 👍

[@czibu]

A betonvasas/hálós megoldás talán a legolcsóbb. Ez a pár fröccsöntött műanyag vicces áron van. Tulajdonképpen bárhová be dugdosod ezeket a csöveket/légcsatornákat. Na de honnan lesz pont ilyen gomba fajtám?

[@KertTV]

Bármiből meg lehet csinálni, a lényeg, hogy még legyen a 30 centi. A gomba pedig magától jelenik meg a komposztban. Ha egy fát ott hagysz korhadni a kertben, akkor sem kell (szerencsére) beoltani lebontó gombával. 😉 Ajánlom a Fantastic Fungi című filmet a Netflixen, abban többek közt erről is szó van.

[@adammedveczki4358]

Szia Márk! Télen is kell öntözni?

[@KertTV]

Ha nincs nagy hideg, akkor néha. Lényeg, hogy ne száradjon ki, de azért a hidegben sokkal lassabbak a folyamatok.

[@maxm.3821]

Akkor ha jól értem, és készítek egy hosszúkás (akár több méter) komposztálót, ami nem szélesebb mint 50-60cm, és oldalt teljes hosszában tud szellőzni, akkor hasonló eredményeket érhetek el vele?

[@KertTV]

Igen. Az elgondolás alapján működhet. Az egyik amerikai csatorna, amit követek (Diego Footer) készített is egy ilyet csirkehálóból, csak nem hosszúkásat, hanem köralakút, aminek a közepén volt egy nagy kör. Mint egy fánk. Bármilyen eredmény érdekelne, ha megcsinálod.

[@kiss.izolda]

Mekkora a műanyag csövek átmérője?

[@KertTV]

110-es azt hiszem.

[@kolidave]

Kedves Márk! Mi a tapasztalat egy év után, van értelme befektetni. Lesz Róla videó esetleg?

[@KertTV]

Nem hogy lesz, de már van!! 😉 Kéte hete tettem ki pont: kzbin.info/www/bejne/i3qZZ3ltoayYpc0

[@kolidave]

@@KertTV Köszönöm elkerülte a figyelmem. Én csak a tavalyi felültöltős részt találtam

[@katalincsiszar5770]

A csöveket nem kellett volna lyukasra fúrni, hogy tényleg eljusson a levegő a komposzthoz....? Mert így csak plusz felület, nem?

[@KertTV]

Nem, mert nem maradnak bent csak egy napig.

[@TheSorosedit]

borzalom. Aki komposztál, talán elég környezettudatos, és nem vesz meg egy ilyen műa. kacatot (még ha lebomló műa. akkor sem). Egy raklapból összebuherált komposztáló is tudja ezt, és az mégis kinéz valahogy. A 30 cm-enkénti levegőztetés megoldható, ha szalmát rétegezünk a zöld növényi részek közé. A szalmaszár levegős, szépen együtt elkorhadnak, tavaszra beültethető. Még külön komposztáló sem kell, a tavasszal beültetendő kertre rétegezzünk zöld növényi aprítékot, trágyát, ha van, erre szalmát. Imádják a növények

[@adriennenagy4758]

Sajnos nincs mindenhol trágya és szalma. (Budapest)

[@Szahali]

Szia! Egy apró kéréds, mert itt külön kihangsúlyozod, hogy ne érintkezzen a földel akompozst, egy korábbi videódba pont az ellenkezőjét mondod, hogy nagyon fontoshogy az élő földel érinkezzen a komposzt, mert onnan mennek be a megfelelő mikróbák, gombák stb. Most akkor ez hogy is van, kell , nem kell? vagy csak ajánlott?

[@KertTV]

Szia! Itt is azt mondom, hogy "meg van az a hátránya, hogy raklapra kell rakni és ezért nem érintkezik a földdel..." kzbin.info/www/bejne/iKbKhYCcaZqai6c Tehát, továbbra is azt mondom, hogy az a jó, ha érintkezik a talajjal, de ebben a konstrukcióban ez nem megoldható.

[@danielerdei2121]

Márk! Ugyan ilyen aprítógépem van ( a hatásodra kezdtem el ryobi gépeket vásárolni, teljes megelégedettséggel), nagyon erősen ajánlott hozzá fülvédő használata, szerintem 5 perc után instant halláskárosodás, illetve védőszemüveg sem árt :D f

[@KertTV]

Jogos! 😎 Örülök, hogy elégedett vagy vele.

[@KertTV]

Látta a kommented a Ryobi. Ha küldesz nekem privát üzenetben egy címet, küldenek neked egy védőszemüveget. 👍

[@roseferi]

Én az igen apró gallyakat elintézem a fünyiróval, keresztül kasul járva rajta.

[@friciworld]

kzbin.info/www/bejne/e6W9aoB5rJ6bkM0 Én úgy vélem, az agyonklórozott csapvíz helyett esővíz vagy kútvíz jó bármilyen öntözéshez. Nekem is van csepegtető öntözőrendszerem. Kútból. Persze hátránya, hogy magasra kell tenni a tartályt, mindig csak lefelé folyik.

[@AtkoSeventyNine]

Márk ok, hogy ez egy "hirdetés" volt, de műűűűűűűanyag. Kérlek ne hirdess műűűűűűanyagot. Radiocafé óta követlek, neked köszönhetően vettem rá embereket, hogy építsenek fából (!) magaságyást, erre jössz egy ilyen megoldással. Ennyi pénzből, mint amennyibe ez a karsai cucc kerül, bramac- vagy tetőlécekbő is össze lehet állítani egy ilyet, ok kell hozzá egy darab fűrész, és mondjuk 10 évente elkorhad, de na bumm. És jobban is néz ki. Továbbá a belsejébe ne pvc csövet rakj, hanem hajtogass össze csirkehálót több rétegben. és akkor az benne is maradhat. Szerintem. :)

[@KertTV]

Szia! Szeretnék tisztázni egy félreértést - szerintem legalábbis az. Nem a műanyag a rossz, hanem az, ahogy használjuk. Nagyon fontos lenne különbséget tenni egyszerhasználatos és tartós műanyag között. Teljesen jogosan van egy komoly ellenszenv a műanyagokkal szemben, de az igazság, hogy tartós műanyagok nélkül nagyon nagy gondban lennénk. Gondolj csak bele, hogy mennyi ezközünk, alkatrészünk készül belőle, a klaviatúrán át, amint most ezt írom, a széken keresztül, amin ülök, a vízvezetékig, amin az ivóvizem érkezik. Ha mindent megpróbálnánk kiváltani, amihez műanyagot használunk mondjuk valamilyen szerves bázisú anyaggal (pl kukorica keményítő) akkor minden termesztési kapacitásunkat ez vinnél el. Vagy ha mindent fából csinálnánk, ami most műanyag (mondjuk vízvezetéket nehéz lenne), akkor nem sok erdő maradna. A műanyag viszont könnyen előállítható és nagyon tartós anyag - és ez a fontos -viszonylag könnyen újrahasznosítható. A problémát az okozza, hogy az új műanyag túl olcsó ezért "nem éri meg" a gyártóknak újrahasznosítani. De ha ugyanolyan kategórába kerülne (és remélem hamarosan fog), mint a fémek, akkor remekül bekerülhetne a körforgásba. Tehát itt sem a "cancel plastic" a megoldás, hanem az, hogy újragondoljuk, hogy miként is kéne használnunk. És például egy komposztáló esetében az nem feltétlenül rosszabb, ha 20-30 évig egyben marad és utána újrahasznosításra kerül, mint az, hogy 5 évente fából csinálunk egyet (mert egy jó komposztáló ennyi idő alatt megeszi a fát). Nekem amúgy van ez is, az is. A PVC csöveket valóban ki lehet váltani hálóval, ez egy jó ötlet, Diego Footer valami hasonlót csinált is már. Ebben a új információs világban éppen az a jó, hogy lehet egymás ötleteit továbbfejleszteni. Én is biztos fogom még fejleszteni ezt, és remélem lesz, aki pedig továbbfejleszti, amit én mutattam most. De most a klasszikus Johnson-Su bioreaktor elvet akartam bemutatni. A PVC csöveket meg szépen elteszem és jövőre újrahasználom vagy máshol használom. Van barátod. ;)

[@zoltanlukatsovics5845]

A PVC csövek falán nem megy át a levegő! Ki kéne őket furkálni ezer helyen, vagy inkább perforált csövet használni. Így semmi értelme a mutatványnak, egyszerűbb forgatni a komposztot és műanyag hulladékot se termelünk.

[@zebiapu01]

Zoltán, mondd, hogy végignézted a videót és ezután kommenteltél. :)

[@KertTV]

Kedves Zoltán! Célszerű lenne végignézned a videót. Kritika megfogalmazása előtt különösen! 😜

[@zoltanlukatsovics5845]

@@KertTV Bocsi, ha kiszeded a csöveket, az úgy már jó lehet. Ha nincs elég komposztod, be kell gyűjteni a kitett komposztos zsákokat..

[@ubul8616]

Elhiszem, hogy ez jó, de akkor sincs semmi értelme. A komposztálás ennél sokkal egyszerűbb. Mi közösségi komposztálót üzemeltetünk. A száraz - nyers anyagok keveredésére kell figyelni, és akkor mindent elintéz a természet. 1 évig hagyjuk érni az anyagot. Kb fél év idején forgatjuk. Minden lebomlik hókuszpókusz nélkül.

[@roseferi]

Egyetértek.

[@AzenNevem]

Az a PIA sapka 😆

[@LL-wl3sy]

Deci jobb lenne?

[@mariak1978]

Ez mekkora marhasag, mar bocsanat. Rettenetesen tul van bonyolitva es draga is. Ha jol van megrakva a komposztalnivalo es jo a szemcsemeret, akkor nem kell azt forgatni, kap eleg levegot. Legjobb, ha egy jo nagy godorben csinaljuk.

[@janosmagyar697]

Rettenet ez a sook műanyag cső. Kezdek kételkedni, hogy hű vagy önmagadhoz. Ez a bohóckodás túl mutat a kísérletezés szintjén. Maradnál meg videóidban az egyszerű, kézenfekvő megoldásoknál, amit használsz. Mennyiség minőség rovására??? Ugyan, ugyan, ennél mindenki jobban informált, ha hiszed, ha nem ;-)

[@zoltankiraly8363]

:-)))))) Amikor valaki feltalálja a spanyolviaszt 😀 kzbin.info/www/bejne/fHWVhaGvn8R0nqM. Márk nem rád értettem, hanem Jonésztyúra 😀

[@KertTV]

Ez nem spanyol viasz feltalálás, hanem emberi kooperáció; ugyanarra a problémára keressünk jobb vagy legalábbis különböző megoldásokat. Ez viszi előre az emberiséget. Ez nem verseny, hogy ki volt az, aki először kitalálta. Tegye hozzá mindenki, amit tud.

[@LL-wl3sy]

Nejlonszatyrok, mint óvszerek? Illene tanácsot is adni, hogy melyik vált be! A Tescos jó? Nem szeretne itt sok fiatal fiú idejekorán fiatal szülő lenni szerintem már azért sem, mert otthonra naponta akár más és mást hazavivén, a csajokat ezzel kezdi el kőkeményen DURROGTATNI!🤣😂😅

[@kiss.izolda]

Ha már használtad az óvszert a komposztálóhoz másra már ne haszáld. Szívesen.

[@budaizoran9996]

Csak forgssátok aszt a komposztot, csak 5 perc. Ne bonyolitsátok az életeteket hüjeségekkel