A meder és a szonár (Halradar újratöltve) - 2. rész

Ebben a részben még a vízközti régióról van szó. A víz alatti objektumok, a felettük való áthaladáskor sarókénk ábrázolódnak a halradar/szonár kijezõjén. A képalkotás törvényszerûségeibôl levezethetô összefüggések kerülnek megbeszélésre. A folytatásban ezeknek a gyakoratban való alkalmazhatóságával kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani.
Hamaronan elérkezünk a sorozat fõ témájához a meder vizsgálatrához.

[@horvathpeter3333]

Köszönöm, azt gondolom sokunk nevében! Ismét szuper lett!

[@AndorSolymos]

Én is köszönöm!

[@BLaci-su2by]

Szia! Hát ez megint szuper lett! Mi van ha nem szimmetrikus a halsarló? Pl ha az egyik “szárnya” nyújtottabb, meredekebb, stb… az ad valami plusz infót a helyzetéről? Előre is köszi! Üdv

[@AndorSolymos]

Köszönöm szépen! Nos, éppen ezek azok a helyzetek, amikor bonyolódik a dolog. Amikor nem szimmetrikus a sarló, az pl lehet attól is, hogy mozog a hal, pl elugrik. Sajnos ilyenkor még inkább korlátozottak lesznek a lehetőségeink. A következő részben arról fogok beszélni, hogy ami most itt elhangzott, az igencsak elméleti elgondolás és nem feltétlenül lehet teljes egészében alkalmazni is a gyakorlatban, mégis hasznos lehet, szerintem. A következő részben néhány szonárképen próbálom alkalmazni az itt elhangzottakat. Amikor az egyik szárnya meredekebb, most legyen a képernyőn nézve a bal oldali, és a jobb oldali elnyújtottabb, akkor én arra gondolnék, hogy a hal lassan eltávolodott. Megváltozott a jeladótól való távolság, de még mindig érzékeli a masina. Pl úgy tudnám elképzelni, hogy a csónakkal együtt úszik, de oldalra halad, egyre távolodva. Azt a következtetést vontam le, hogy ha a jeladótól való távolság azonos, akkor a sarlók görbülete azonos, egymásra illeszthetőek, egyedül a képernyőn látható szélességükben van eltérés. Ha pl aszimmetrikus a sarló, de a görbülete nem torzul, akkor lehet, hogy úgy távolodott el oldalra, hogy a csónak által megtett útvonalhoz képest nagyjából állandó marad a távolsága. Aztán egyszer csak kikerült a látómezőből. Ekkor a jobb oldala lenne rövidebb. Viszont tegyük hozzá, hogy ezek mind nagyon speciális, idealizált helyzetek (pl a tökéletesen szabályos és szimmetrikus sarló), amelyek a való életben igen ritkán valósulnak meg. Ez pont olyan, mint a matek óra. Hogy bár tanultunk a tökéletesen szabályos négyzetről, körről, egyenlő oldalú háromszögről, a természetben ennyire szabályos alakzatok ritkán fordulnak elő, mégis általuk tudjuk megtanulni a geometria összefüggéseit, törvényeit. Az ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzuk. Itt is ez van. Egy csomó zavaró körülmény jelenik meg. Pl az, hogy a sarló széle sosem olyan éles, és kontrasztos. Miért? Mert a sugárnyaláb sem az a teljesen szabályos éles szélű kúp, mint a mi hasonlatunkban, hanem sokkal elmosódottabb. De ettől még a törvényszerűségek működnek. Számomra ezért volt érdekes. Lehet, hogy túlságosan is belementem a részletekbe, de talán nem haszontalanul. Meglátjuk… 🙂

[@BLaci-su2by]

@@AndorSolymos Köszönöm! Ha még fáraszthatlak egy kérdéssel, akkor megtenném…😁 A bemutatott elvek gondolom ugyanúgy érvényesek oldallátó módban is. A Tiszán szoktam süllőket keresgélni side scannel. Tudom hogy sokkal több süllő van benne, mint ahány pálcikát én találok. (Gyakran egyet sem találok) Ha egészen a fenéken lapulnak vagy a range szélén nem is annyira fenéken, akkor azt is a meder alá hozná nekem a képen, és azért nem látom? Köszi megint!