A Proxima Centauri és a parallaxis módszer | #88 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

[@janospuskas82]

Nagyon jó lett ez a videó is, gratulálok! Bennem mindig megmozgat valamit ott hátul, hogy mikor lesz az emberiségnek olyan technológiája "ha egyáltalán lesz" , hogy ilyen távolságokba eljusson. A mai világot szemlélve elszomorító, hogy a legfejlettebb technológiát a hadsereg használja.... Pedig azok a milliárdos fejlesztések akár a tudományos oldalt is szolgálhatnák, nem pedig az értelmetlen mészárlást! De ez már politika. Szerény véleményem, hogy az emberiség nem fogja elérni azt a technológiai fejlettséget, hogy egy másik naprendszert meglátogasson. És nem azért mert pár száz, esetleg pár ezer év múlva nem érnénk el azt a szintet, hanem az emberiség egy ilyen úthoz túlságosan gyermeteg, tisztelet a kivételnek. A technológiai szintje az emberiségnek eléggé magas és mire használja? Öldöklésre és csücsörítős selfie-re! Erről lehetne 300 oldalt írni, de nem lenne nagy hatása. Amíg a raszt-kaszt-vallás háromszög nem szűnik meg, addig szerintem egy ilyen utazás "akár emberes, akár ember nélküli" elképzelhetetlen! Tisztelettel egy kárpátaljai kőműves, aki kicsit többet lát a falra felfanglizott malternél........

[@lacam7807]

Ezt nagyon jól leírtad. Sajnos én is hasonlóképp látom. Addíg, míg a technológiát egymás leigázására használjuk, szemernyi esélyünk sem lesz távolabb tekinteni. Amíg nincs egy közös cél, egy közös érdek, addíg sansztalan. Erre most egy általam nemsokra tartott film jutott eszembe példaképp, a Függetlenség napja 2. Mindenki hangyaként dolgozik egy cél érdekében, a támadók ellen. Ez ugye egy buta film, de bemutatja azt a mentalitást, ami jelenleg valósnak tűnik, hogy ha nincs közös érdek, nincs kiugró fejlődés. Majd lesz! Kimerülő erőforrások, véges élelmiszer készletek, neadj ég valami globális esemény...csak aztán a közös érdekek felismerése nehogy túl késői legyen.

[@joejohn346]

Egyelőre még a holdra sem tudnak visszamenni, a marson meg gombát találtak...

[@MarkGodo-pn6pv]

...rassz - kaszt - vallási nézet a világra, alapjában nem tudományos... A bibi ott van, a tudomány nem tud elszakadni a korlátozott földi ,,látásmódjától"... ...csakis információt lehet képes az emberiség az univerzumban utaztatni 😏🤔... energia kell hozzá a legegyszerű -,,bináris számrendszerében ,,0-1" logikailag érthető módon feltöltött állapotban"... Lényeg a végtelennek tűnő kiterjedésének az, - nincsen koordináta rendszert követő megjelenítés az univerzumban, mert minden részlete (pixele) ,,középponti" megnyilvánulás... Bárhol bármerre a középpontjában Vagy...😊! Ezzel írj le koordináta rendszert kezdő ,,0" ponttal! És nemcsak 3D-s Euklidesz-i (Descartes-i xyz) kiterjedésben - térben - vagy, hanem magasabb tér dimenziókat is meg kell határozni hozzá, hogy egyáltalán tudják felfogni a galaktikus Tejút -,,földi" helyét kívülről betájolni... Einstein-i téridővel pláne... ... hogyan tapad a malter a falra, ahhoz nemcsak anyag kell! Főleg ,,tudatos" energiák összhangja!...🙋

[@alexgaal1317]

Jaj, én mindig k-val ejtettem. 🥲 A csillagos, bolygós videók a kedvenceim, ez is nagyon jó volt.

[@gregor_man]

Igen, ez az ejtés-ügy nem nyilvánvaló. A név eredete, mint annyi más esetben, a görögben keresendő, Kentaurosz, amit a rómaiak Centaurus alakban írtak át, mert nekik nincs K betűjük, de ká-val mondták. Aztán valamikor a középkorban újlatin hatásra cé-vel kezdték ezeket a szavakat mondani, az ismert szabályok szerint. A Magyar Csillagászati Egyesület kb. tíz éve egy publikált ajánlásban kimondta, hogy a csillagképek és holdak neveit, többek között, az újlatin alakban írjuk és ejtjük. Nekünk egyébként egyszerű dolgunk van, mert nekünk a görög és a latin szavak sem okoznak kiejtési gondokat, köszönhetően a széles körű alapműveltségnek, és most ezt nem viccnek szántam. Szemben például az angolokkal, akik képtelenek tisztességesen kiejteni egy latin szót, kell egy kis gyakorlat ahhoz, hogy felismerjük, mit mondanak. Érdekesség: a bolygók nevét magyarosan írjuk, de a törpebolygókat és kisbolygókat nem, ezért a Plútó ma már Pluto.

[@laszlovszky1234]

Apró megjegyzés az evolúciós témához: a két szemnek nem oka, hanem következménye a térlátás lehetősége abban az esetben, ha a szemek látótere átfedő (ezt említed is később), illetve a fej két oldalán ülő szemnél a nagy látószög. A két szem megjelenésének oka leginkább az, hogy a Bilateralia, azaz a kétoldali részarányos állatok körében alakult ki a szem. Mire egyáltalán a látószög és a térlátás kérdése felmerül, addigra a két szem kialakult már, és éppenséggel hátrányos, hogy csak kettő van belőle. Ez mindenesetre kis korrekció, és ennek semmi köze ahhoz, hogy a csillagászati rész ismét kiváló.

[@v1l1k3]

3:53-kor ment a like 😉. Annyit tennék csak hozzá, hogy a szögmérést nagyon pontosan kell kivitelezni. A Föld felszínéről csak a közeli csillagokat lehet így megmérni. Ezért építették a Hipparkhosz, majd a Gaia műholdakat. Ezek nagyon precíz időmérő eszközök, amiket koordinátákra áttranszformálnak. Így a fél galaxist már meg tudják mérni.

[@TheDeathGhxst.]

70 000 FELIRATKOZÓ!!! Most vettem észre és persze nagyon gratulálok, már nagyon érett ez és ez a videó méltó megkoronázása volt szerintem.

[@urkutatasmagyarul]

Pár perce értem el, köszi! :)

[@gregor_man]

@@urkutatasmagyarul Az ebben az érdekes, hogy még mindig bukkannak fel új emberek, akiket a műsoraiddal megnyersz magadnak, pedig már hihetnénk, hogy akit érdekel, az már látott téged. Hát nem. Esetleg gondolkozz el azon, hogy egy tartalomjegyzéket nem akarsz-e valahogy elérhetővé tenni - akár egy ingyenes, primitív, reklámos weboldalon - azok kedvéért, akik szeretnék végignézni a korábbi videókat, vagy esetleg csak visszakeresni szeretnének egy adott témájú, de fejből már nem felidézhető című epizódot.

[@brokernagy9038]

Nana

[@markmatedioszegi402]

Imádnám, ha még több Naprendszeren kívüli csillagokat és bolygókat mutatnál be. Remélem a James Webb ebben hamarosan segítségedre lesz. Kiváló videó lett, köszönjük!

[@danieljozsefbalogh7206]

ehhez nagyon nagy plusz +1

[@jakabzsolt]

Egyszer szívesen megnéznék egy videót a csillagokról nagyságuk szerinti besorolásban. Annyira hihetetlen nagy méretűek vannak, hogy egy nagyon érdesek videó keletkezhetne belőle. Tudom tudom van erről angol nyelvű zenes videó, de jó lenne egyszer az adatokat hangal magyarúl és érdekességekkel hallani látni.

[@gamersx55]

Ez a videó is nagyon informatív és tartalmas lett köszönöm! Most jutott eszembe hogy már lassan itt a 100. rész

[@marinanagy4125]

Szuper és érdekes videó volt -mint mindig!🤗

[@TheDeathGhxst.]

Nagyon jó és érdekes videó lett és még csak annyi, hogy most van ez a Beraktrought Starshot Intiatives amely egy fényvitorlával felszerelt "csillagcsip"-et akar a fénysebesség 1/5-ére gyorsítani vagyis 60 000 km/sec-re és 20 év alatt odaérni és 24 év alatt képeket küldeni onnan. Témaként még majd lehetne esetleg egy multiverzumos videó.

[@kibernanit]

A multiverzum csak egy teória, és semmi köze az űrkutatáshoz, egyáltalán nem illik a csatorna tematikájába. De ha rákeresel a YT-on, akkor több magyar videót is fogsz találni róla.

[@gyurivarga2781]

Egyre erősebb távcsöveket építenek, lehet, hogy egyszer majd átlátunk egy másik univerzumba, ami akár antianyagból is lehet.

[@TheDeathGhxst.]

@@gyurivarga2781 Ez nem lehetséges mivel az Univerzum gyorsabban tágul mint a fénysebesség és emiatt tud elkülönülni a látható/megfigyyelhető Univerzum és az az utáni ami kb. a tökéletes semmi és ezeket a részecskehorizont választja el ami az a határ ahova egy részecske maximum eljuthatott az ősrobbanás óta de emiatt is nem juthatna be az Univerzumunkba egy "kívülről" érkező foton és ezért nem juthat ki a minékből se bármi az Univerzum határán, kicsit olyan ez mint az "Achilleus és a teknős paradoxon".

[@TheDeathGhxst.]

@@kibernanit Igaz is, köszi.

[@gyurivarga2781]

@@TheDeathGhxst. Értem. Tehát a fény nem juthat ki az univerzumokból, már ha létezik több univerzum is, köszönöm a felvilágosítást. De talán az univerzumok egybeolvadhatnak, miként a galaxisok is. Ki kell várni egy ilyen jelenséget, s akkor majd többet tudunk erről is.

[@spontanvideok246]

Fennséges lett ez a video. Végre egy másik részletes magyar Videó készült az egyik kedvenc Csillagomról a NAP után a Proxima Centaury Csillagról. Érdekes, hogy C-vel mondod te is a Proxima Centauryt ahogy egy csodálatos narrátor hölgy is ami videót láttam. Én K-nak mondtam mindig mert sokkal jobban hangzik. Könnyebb megjegyezi megragad az ember agyában. A Proxima Centaury Csillag mivel Vöröstörpe, és videóban említed, hogy évmilliárdok múlva fehér törpe lesz belőle akkor létezik, hogy olyan fényes és forró lesz, mint a NAPUNK? Mert akkor biztosan kialakul az élet azon a két Föld típusú bolygón. Kiváló lett ez a kis Oktató videó a legközelebbi Csillagról. De jó lenne ha egy videót készítenél az olvadt forró magmával rendelkező bolygókról Illetve, hogy milyen lenne átlátni egy másik Univerzumba ha valóban léteznek Multi Univerzumok.

[@ferenctolmacsi3626]

Köszönjük!

[@mr_keksz02]

Jó, őszinte leszek, még csak most jutottam el odáig, hogy ténylegesen meg tudjam nézni Hihetetlen, hogy az ember bármelyik időszakot nézzük, mindig találékony volt. Külön lenyűgöző - bár ez érthető is -, hogy a csillagászat már hosszú idők óta foglalkoztatja az emberiséget. Továbbra sem bántam meg támogatását, várjuk a további színvonalas tartalmakat!

[@f1mark568]

A jövőbéli még meg sem született űrtelepeseknek sok sikert a terraformáláshoz és a sikeres letelepedéshez innen 2022-ből. A videó hozta a szokásos minőséget. Csak így tovább! 🚀

[@TheBaan]

Lehet, hogy már megszülettek! 😉

[@TheBaan]

Lehet, hogy már megszülettünk! 😁

[@brokernagy9038]

Tul kicsi a mars gravitációja..

[@darumisi]

Remek volt! 👏 Köszönjük!

[@kalmankiss5849]

Köszönjuk szépen! Érdekes videó volt ez! 😁

[@ÁronBeňadik]

Megint egy érdekes videó! Köszönjük!

[@gyurivarga2781]

Nagyon tetszett a videó, köszönöm!

[@VodkaFanClub]

Hat.. ez egy ujabb, a szokasos modon sikerult kis oktato anyag: kozertheto eloadas, logikusan felepitett szerkezet, csak a megszokott csucsminoseg. Koszonjuk es le a kalappal! Udv: Gergo

[@bodizy1]

Köszönjük szépen!😍

[@rikkancs1689]

imádjuk a csatid a családdal

[@estelles8709]

Nagyon tetszett, köszönöm a videót!:)

[@C.h.r.i.s.t.m.a.s]

Köszönöm a videót, jó lett és érdekes! Remélem egyszer megérjük, hogy más naprendszer, és galaxisok között utazunk. Csak abban reménykedek, hogy akkor már a szuper ember formában leszünk, és nem ez a mostani.

[@jozsefkincses9877]

3:51 Yep. :)

[@epsuni]

Mintha Tom Hanks (alias Jim Lovell) is ezzel a hüvelykujjas módszerrel nézegette volna a Holdat az Apollo 13 -ban. De lehet, hogy ott csak a távolságból adódó kitakarással szórakozott. :) Mindenesetre remek összefüggésbe hozás ez az ismét nagyon informatív videóban.

[@Throrma]

Örülök, hogy erről is lett ilyen magas színvonalú oktatóvideó Kíváncsi leszek még más meghatározási módszerre, milyen technikákat használnak Mint pl. a súlytalanság állapotában a tömeg meghatározása videó is tök jó volt, meg most ez is. Habár ezt már tudtam, de kíváncsi lennék még arra is, hogy mi alapján határozzák meg, hogy egy bolygó kötött pályán mozog-e vagy sem Egy kérdés még: ugye úgy határozzák meg sok esetben, hogy van-e bolygó egy csillag körül, hogy nézik a csillag apró kimozdulásait. Az elképzelhető, hogy két bolygó ugyan akkora gravitációs hatással van egy csillagra két ellentétes oldalon, így kioltják egymás a csillagra gyakorolt gravitációs húzását, így a csillag nem mozdul, ezért nem detektálható a két bolygó? Vagy ennek kiszűrésére használnak más módszert is, mint pl hogy amikor a bolygó elhalad a csillag előtt, kitakar valamennyit a fényéből?

[@urkutatasmagyarul]

Matematikailag létezhet ilyen, de fizikaila ez nem lenne stabil rendszer, hamar megborulna az egyensúly.

[@Throrma]

@@urkutatasmagyarul erre voltam kíváncsi, köszi!

[@janoshaasz5219]

6:20. "Living in a slideshow." :-D

[@VarDom07]

10:26 A közös csillagrendszert úgy kell érteni hogy egymás körül keringenek? A másik kérdésem az lenne, hogy egy kötött pályás égitest létrejöttének mekkora az esélye? Mitől lesz pont akkora a forgási sebessége? Logika (én saját logikám) alapján erre kicsi esélynek kellene hogy legyen, de a holdunk is ilyen valamiért.

[@urkutatasmagyarul]

Mindkető jó felvetés egy-egy KisOkos részhez! ;)

[@VarDom07]

@@urkutatasmagyarul Akkor adott a feladat🙂

[@vizelek9986]

Üdv, a stephenson 2-18ról vagy a quasi starról készítesz majd videót? nem lehet ezekről magyar nyelvű anyagot találni, pedig nagyon érdekes témák

[@peterhirku1748]

👏👏👏👍😉 szuper lett mint mindig!

[@kicsialex83]

Köszönjük.

[@zz9poti]

Amennyiben pedig valakit érdekel hogy melyik a domináns szeme (sörétes koronglövéskor pl. hasznos tudni), akkor formázzatok egy rombuszt a két nagy és két mutató ujjatok összeérintésével. Ezután irányítsátok úgy a kezeteket, hogy a rombusz közepén keresztül lássátok egy tárgyat. Csukjátok be az egyik szemeteket. Ha a tárgy középen marad, akkor a domináns szemetek van nyitva. Ha kitakarja a tenyeretek valamennyi részét vagy kimozdul a középpontból, akkor a másik. Nyilván a domináns szemhez emelve a puskát, a korong lövésére jobb esély van. 😉

[@urkutatasmagyarul]

Nem tudtam, kipróbáltam, király! :)

[@zz9poti]

@@urkutatasmagyarul ha egy kis lyukat vágsz egy papírlapra és távolról az arcod felé húzod úgy hogy közben a lyukon keresztül nézel mindkét szemmel, akkor is automatikusan a domináns szemedhez fogod odahúzni végül. 😉

[@gregor_man]

Pár éve egyszer két különböző nagyítású céltávcsővel néztem valamit egyidejűleg, egy-egy szemmel. Tudjuk szabályozni, hogy melyik kép az, amit dominánsként érzékelünk. Felfigyeltem arra, hogy az ezek közötti váltás egyfajta koncentrációt igényel egy tört másodpercig, mintha a fejemben vagy a szememben átállítanék valami kapcsolót, ami igazából nem is létezik. Nem tudom, valójában mit csinálunk ilyenkor, de ki lehet próbálni, valamit csinálunk.

[@zz9poti]

@@gregor_man a szem dominanciája nem változik ebben az esetben sem. Igen kb. mint egy kapcsoló, ahol váltasz és valamelyik szemedre helyezed a fókuszt. Viszont mivel két külön távcsővel figyeltél egyszerre ezt amiatt tudtad megtenni mivel az agyad két külön képnek fogta fel a látottakat és külön nagyitásként kezelte, onnantól már nem volt zavaró tényező. Olyasmi mint azok az oprikai játékok ahol a lépcső iránya változik időnként. Ott is hasonlóan vált az agy. A lövés esetében ahol repül a korong ott az elé lövés mértéke nagyban függ attól hogy valójában hol érzékeljük azt. Lehet a nem domináns szemre is edzeni, mert pl ritkán de előfordul, ha jobb kezes az ember de a bal szeme a domináns. Egyébként a legjobb amikor az ember elkapja a technikát és már két szemmel nézi a galambot, és nem csukja be az egyiket. Na ott igazán jó a távolság felvétele. 😊

[@gyenesbalazs1977]

Tesztik proxima centrune jó videó Zoltán űrkutatás magyarul tudásra csillagközi

[@balint_szoke]

Nagyon érdekes belegondolni "távoli" csillagrendszerek csillagainak, bolygóinak milyenségébe és az ott feltételezett élőlények utáni keresésbe, valaminek a megtalálásába. Most erről eszembe jutott a Star Trek szlogene, de sajnos néhány részt láttam csak belőle, azt is elég későn, úgyhogy nem mondhatom el magamról, hogy egy fan voltam, de az a néhány rész érdekes volt, néha viszont egy bugyuta, és ez idegesített a filmben.

[@torma993]

👍

[@Dymon32]

6:31 Őszintén, mennyiszer botlott meg a nyelved mire sikerült összevágni ezt a minőségi tartalmat (és kimondani ennyiszer, hogy parallaxis) ? Év végén lesz bakiparádé? 😅

[@johnnyr82]

Nagyon szuper. De hogy mérjük meg vagy számoljuk ki egy ismeretlen csillagnak az átmérőjét, tömegét? Ehhez nincs egy epizód? 😊

[@urkutatasmagyarul]

Legyen? :)

[@johnnyr82]

@@urkutatasmagyarul Hát nem tudom hogy van e kívánság-péntek, de ha nincs ilyen epizód, akkor jó lenne. Előre is köszi :)

[@balint_szoke]

Jut eszembe utólag, mert hogy akartam neked írni Gergő, nagyon tetszett az általad választott csinos, jó alakú, szép nyakú, barna hajú nő a parallaxis jelenség magyarázatához! 🙃😊

[@urkutatasmagyarul]

Talán az egész pályafutásom legfontosabb döntése volt, hogy milyen rajzot alkalmazzak! :)

[@balint_szoke]

@@urkutatasmagyarul 😄

[@TheTibiua]

Szia,azt szeretném megérdeklődni,hogy tudnál egy kis videót csinálni a Betelgúz vörös óriásról? Ugyebár már várható hogy felrobban SuperNóva lesz belőle és szabad szemmel is lehetlesz látni az Orion csillagképben. Köszönöm szépen,csak így tovább!!!

[@gregor_man]

Mivel kicsivel előrébb már írtam a kiejtésről, megjegyzem itt, hogy ezt az összetett arab szót így kell helyesen mondani: Bet-el-geuze. Bet-al-gauzi alakban is mondják állítólag, nyelvjárástól függően.

[@ghostassassin38]

Nagyon jók a videóid, örülök, hogy ráleltem a csatornádra. Viszont kérnék mindenkit aki olvassa válaszoljon. Ha az univerzumról van szó, mindíg eszembe jut, hogy mivan ha , ez az egész, mi és minden más. Egy felsöbb létforma dunsztosüvege , amit bent felejtettek a spájzban, régen(nekik pár év) és mi vagyunk a dunsztos üvegben a penész... furán hangzik nagyon? Másnak nem fordult meg ugyanez a fejében?

[@urkutatasmagyarul]

Ha így lenne, akkor tapasztalnánk a mellettünk lévő dunsztos üvegek gravitációját, fényét, infra sugárzását. De semmi ilyen külső hatást nem mértünk soha.

[@andraskeresztes9561]

Szia, mágnesességről, mágneses mezőkről lesz videó?

[@Csuhi]

Lehet-e lakhatóvá tenni egy ilyen forró és hideg bolygót valami folyadék/ víz áramoltatásával egyik oldalról másikra oda-vissza?

[@urkutatasmagyarul]

Talán igen. Érdemes? Nem hiszem.

Trappist - 1 rendszer sokkal vonzóbb, legalábbis számomra. Például a Proxima esetében is, azt olyan technológiával kellene elérünk ami kb pár percet, sőt még annyit se vesz igénybe. Ha még a galaxisból szeretnénk kilépni, még kevesebb idővel kellene ezt megtenni. Borzasztó sok minden van odakint, nagy távolságok..

[@rbelatamas]

❤❤❤

[@vilmosistvankoszper4249]

Olvastam, hogy az úgy nevezett nyíl csillag, vagy Barnard csillag is igen közel jön a Naphoz. (Talán valamelyikkel azonos az említett közeledő csillagok közül?)

[@csabamolnar-No.1]

❤

[@petermai6920]

Tetszetős videó, de hemzseg a tárgyi tévedésektől. A legfontosabb: az első csillag, aminek megmérték a távolságát (egyébként valóban a parallaxis-módszerrel) az a 61 Cygni, a mérést 1838-ban Friedrich Bessel végezte el.

[@urkutatasmagyarul]

Én nem állítottam, hogy más volt az első.

[@sandorfarkas7898]

Borzasztóan sajnálom még mindig nem tartunk ott maga a Csillagközi űrutazás Viszont az emberi fantázia maga az elme mindig születtek olyan kiválóságok mostani technológia tudomány még mindig ezekre csodálatos emberekre és azokból indul ki Én biztos nem élem meg hogy létrejöjjön egy Csillagközi űrutazás nagyon sok sikert kívánok hogy az ember eljut a meggyet fényévre van szerint a világon az emberek nagyon sokan akarják ezt meg embernek lenni A világ legcsodálatosabb mostani világban Csodálatos lenne az emberiség fent maradna

[@gregor_man]

A parallaxis nem is olyan egyszerűen elmagyarázható dolog a teljesen járatlanoknak, de te szépen levezetted. Lesz folytatás a távolságmérésről, színképvonalak, Hubble-állandó, Ia szupernova stb.? Gazdag téma, és igényli a gondos magyarázatot.

[@gregor_man]

@@zsoltbiro3580 Rajzolni kell hozzá. Vegyél elő egy darabka papírt. Rajzolj fel rajta valahol a szélén egy pontot, ez lesz a megfigyelendő csillag. Most rajzolj fel tőle távol egy kisebb vonalszakaszt, úgy, hogy jelentős szöget zárjon be a csillag irányával. A szakasz végpontjai azokat a helyeket mutatják, ahol a megfigyelő meg tudja mérni a csillag iránya és a szakasz által bezárt szöget. Lehet például olyan, hogy a megfigyelő megméri az objektum irányát, majd odébbsétál, és megint megméri. Nagyon távoli, csillagászati objektumnál ennek az odébbsétálásnak tekintélyes távolságnak kell lennie, például úgy, hogy a megfigyelő végez egy mérést, majd órákon át továbbfordul vele a Föld, és akkor megint elvégzi a szögmérést, a két megfigyelési pont távolsága már ezer kilométerekben lesz mérhető. Ha ez is kevés, akkor csináltak már olyat, hogy végeztek egy mérést, majd a Föld a Nap körül továbbhaladt, és fél év múlva megint elvégezték a mérést. Ez a szakasz, amely az utóbbi módszerrel százmillió kilométeres nagyságrendűvé tehető, a parallaxismérés ún. alapvonala. Most kösd össze a szakasz végpontjait a csillaggal, és egy nagyon elnyújtott, keskeny háromszöget kapsz. A csillagászok ebből a háromszögből ismerik a szakasz, az alapvonal hosszát, valamint a szakasz végpontjainál megmért szögeket. A hosszú oldalak hossza geometriával kiszámítható, a szögek nagyon pontos értékeinek felhasználásával, mondjuk, a szinusztétellel.

[@Anonimusz-rg8pq]

​@@gregor_manKöszönöm a szemléletes válaszát!! A videóban sokkal hasznosabb ês érthetőbb lett volna a csillagoggal bemutatni ezt a módszert mint a fákkal , úgy, hogy a fáknál is hiányzott éppen a lényeg!! Az oldalra lépés távolságának a szemléltetése és a bezáró szögek kivitelezése! Ês az ezekből kiszámítható tavolság értéke!

[@adika8060]

Szia, majd nem szeretnék a Apophis kisbolygó és a föld közelségéről valamelyik videódban megemlíteni

[@janyjozsef]

Vajon az elmozdulást jól számolják ki? Hiszen a Nap is mozog ill a megfigyelendő tárgy is. Vagyis ha mindenki elmozdul, akkor a parallaxis módszer hogyan használható?

[@urkutatasmagyarul]

Rendkívül pontos műsezerekkel

[@behanyferenc249]

Van még egy vörös törpecsillag ami közelít 140km/h sebességgel a Barnard-csillag.Most kb 6 fényév távolságban van. Kb 9678 év múlva lesz kb 3,8 fényév távolságra.

[@brokernagy9038]

6 ezer vagy millió fény év!! Helyesen írd oda már !! 6 fény évre a mars van talan

[@urkutatasmagyarul]

Broker, szerintem nagyon el vagy tévedve

[@akacsaman]

@@brokernagy9038 szerintem te Csillagászati egységben gondolkodsz

[@akacsaman]

@@brokernagy9038 de még így is tévedsz. Nem is keveset

[@lacischeitz4598]

A csillagközi utazás előtt szerintem már több nagyobb méretű űrállomás fog létezni a Naprendszer különböző pontjain. Ezeken az űrállomásokon akár több száz vagy több ezer ember is élhet, saját jogszabályokkal, közigazgatással, mezőgazdasággal, kultúrával stb... Kereskednek majd egymással, illetve a Földdel, Marssal, Holddal stb... Ebben a korban fog sor kerülni a csillagközi utazásra, melyben nem egy pár személyes űrhajó fog nekivágni a hosszú útnak, hanem az egyik nagyobb űrállomás a teljes kolóniájával a fedélzeten. Még ha több száz évig is tart az út, egy jól működő kolóniának nem lesz nagy probléma fenntartania magát, akár 10-12 generáció is leélheti az életét útközben, mire az ük-ük-ükunokák célhoz érnek, de a lényeg, hogy az "emberiség" végül eljut a szomszéd csillagokhoz. Szerintem ez a legracionálisabb forgatókönyv a csillagközi utazásra.

[@urkutatasmagyarul]

Ezt találom logikusnak én is

[@Bonewerkz]

Jo tudni,hogy ilyen optimista emberek is elnek meg,de szerintem az emberiseg nem jut el idaig.

[@lacikardos4941]

Majd a sugárzás " eldönti" ki ér oda. Ha egyáltalán.

[@Bonewerkz]

@@lacikardos4941 egy Alcubierre buborekba sztem nem sok sugarzas jutna be...

[@brokernagy9038]

Mesének jó.

[@zsoltgal4747]

"A bolygó biztosan kötöttpályás keringést végez..." Miért biztosan?

[@urkutatasmagyarul]

A távolságuk és a tömegük függvénye

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.11. Köszönet.

[@darkinvisiblepower]

Amúgy most jövök rá! ha mindig ugyan azokat a csillagokat látjuk az elmúlt 10, 20 évben, akkor a tejútrendszerünk egy helyben áll az űrben, ez ezt jelentené vajon?

[@urkutatasmagyarul]

Az űrben minden mozog, de egy emberöltő kevés, hogy ezt érzékeljük

[@sifre2]

Egy térlátással kapcsolatos érdekesség: a macskánknál abból lett gyanús hogy az egyik szemére nem lát, hogy ugrás előtt mindig oldalra mozgatta a fejét. Hihetetlen hogy a diónyi agyával rá tudott jönni erre.

[@Bonewerkz]

Miert ilyen suru a Proxima Centauri? Csak nincs veletlenul egy nehez elemekbol,femekbol allo magja?

[@gregor_man]

Kiöregedett csillag összetömörödött maradéka, vörös törpe.

[@csabasaghegyi6083]

A parallaxis módszer mekkora távolságig alkalmazható? Annak mérőhatárán túl pedig mi alapján tippelik meg egy objektum távolságát?

[@urkutatasmagyarul]

Párszor tíz fényév, utána már rendkívül csökken a pontosság

[@stefant5166]

...ha majd ideér a trisolarisi flotta megtudjuk...:D

[@TheBaan]

Itt vagyunk már rég... 🤣

[@hegedustibor4787]

@@TheBaan Sokak szerin mi is, a Vénuszról jött alakváltók! 😀

[@Keiichii83]

A hétfői nap megmentője!

[@szalaa_]

A többi közeli csillagról/naprendszerről(pl. Barnard csillag, Wolf 359, Szíriusz, Ross 248, Procyon stb.) szerzett már annyi információt az emberiség, hogy egy emlitésre méltó videót lehessen róluk alkotni? Ha igen, akkor Te fogsz csinálni a jövőben?

[@sandorsajtos5250]

Köszönöm ezt is. Miután megnéztem, munka közben mobilról, lezárt kijelzővel újra meg szoktam hallgatni, de van hogy nem működik csak aktív kijelzőnél és csak úgy, hogy előtérben van. Más videók működnek. Néhány ŰM videónál tapasztalom ezt. KZbin prémiumom van. Mi a gond? Mit tudok tenni? Köszi

[@urkutatasmagyarul]

Azoknál a tartalmaknál, amiket csak a tagok látnak, nem működik a háttérben való lejátszás.

[@sandorsajtos5250]

@@urkutatasmagyarul ez gyors volt. Köszi.

[@TheBaan]

@@urkutatasmagyarul Ezt honnan tudod? Azért kérdem, mert nekem csak erre az egy csatornára érdemes feliratkozni, neked, mint a csatorna készítőjének, vajon mire érdemes? 😁

[@urkutatasmagyarul]

@@TheBaan Hidd el, van jó pár! De egyébként nekem is Premium-om van, és én sem tudom lerakni ilyenkor a saját videómat sem a háttérbe.

[@TheBaan]

@@urkutatasmagyarul ja.. tagságot akartam írni! Igen van, ezért mondtam, hogy nekem. 🙂 Amúgy kb 120 csatornára vagyok feliratkozva, és abból kb 100 fizika és csillagászat és egyéb term.tud. csatorna. Jó, hogy létezik a tied és ráadásul magyarul!

[@kumisz2]

9:17 Nem gondoltam hogy innen tudom meg, hogy Törpapa a legfiatalabb törp a Hupikék Törpikékben!

[@l0m3xIA]

Annyi hozzászólásom lenne, hogy aki világéletében térlátás nélkül, pl 1 szemmel élt is meg tudja határozni a távolságokat mozgás nélkül is. Ez csak amolyan érdekesség képpen. Pl.: amikor tudatosan kezdtem ezzel foglalkozni, akkor olyanokat vettem észre, hogy az a csempe 33cm, az előttem álló ember 10cm-el kissebb mint Én, stb. Nem tudatosan, szerintem az agy megtanúlja ezeket gyerekkorban. Más a módszer. Amúgy gratula :)

[@brokernagy9038]

Mert az agyban van a terlatas a szem csak olvassa az informacioz..

[@JánosMolnár-o8m]

A Proxima Centauri csillag tehát 4,24 fényév, ami azért nem semmi, akkor is, ha a tőlünk legközelebbi… mit jelent mindez? Ha a saját csillagunkat lezsugorítanánk egy porszem méretére, a körülötte keringő föld, szabadszemmel nem is lenne látható már. A Proxima Centauri a másik porszem, méghozzá, méretarányosan ebben az esetben kb. 7 km-re tőlünk. Ez egy csillagász szájából hangzott el. Szerinted, főleg belső bolygóként… a csillagunk egyik azután másik oldalán elvégzett mérések miféle eltéréseket mutathatnak? Hozzáteszem, az összes többi csillag tőlünk nagyságrendekkel távolabbra esik, amikor nem 4,23, hanem száz és ezer fényévekről beszélünk már, vagy sokkalta többről is még. A másik problémám ott, a mező közepén adódott, mindjárt a videó legelején. Ha a háttérben látható fák valamivel közelebb vagy távolabb lennének, gondolom, más mérési eredményt is generálnának értelemszerűen. Ami fák távolságát amúgy, nem is ismerjük… Azt el tudom fogadni [bizonyos határokon belül] talán… hogy egyik vagy másik csillag közül melyik eshet távolabb a mért ponttól, de hogy tőlünk mért pontos távolságokról beszéljünk, ahhoz jó nagy bátorságra van szükség már, az említett körülmények és tények okán! Errefelé senki sem szkeptikus e dolgok hallatán, legalább egy kicsikét? Úgy beszélnek a kutatók ezekről az „eredményekről”, mintha a saját kis falujuk határairól esne szó. És sohasem feltételes módban… itt máris minden kőbe van vésve, nem tudom miért. A hallgatóság pedig térdre rogy áhítattal, minden esetben kérdések nélkül, ezt látom, és nem nagyon értem miért… Az elkövetkező néhány ezer évben pedig a csillagközi utazás helyett azt kell megtalálnunk, hogyan élhetnénk emberként végre, ezt az égitestet és minden lakóját kellőképp megbecsülve. Az emberiségnek fel kellene nőnie végre már!

[@laszlotanko5462]

Én mindig is tudtam hogy kettös látásom van,mertha el takarom a balszememet látok,vagy ha eltakarom a jobbszememet akkor is látok.Ha nem takarom el egyiket sem,akkor már hármas látásom van.Pláne ha elfogyasztok egy fél üveg vodkát.🥴😂

[@Andy-zh1fo]

Számomra még mindig nem világos, honnan tudom meg egy csillagról, hogy hat fényévre van, ha fél évente ránézek.

[@urkutatasmagyarul]

Az elmozdulás mértékéből szögfüggvények segítségével kiszámítható

[@brokernagy9038]

Amit latunk fényt sok ezer vagy millió éves...

[@Andy-zh1fo]

@@brokernagy9038 Az meg van.

[@stefanrafa1348]

Az alpha centauri A csilagnal lehet bolgyok esztet miert nem veszik eszre.

[@urkutatasmagyarul]

Pedig észrevették, és erről beszélek is az epizódban. Esztet miért nem vetted észre? :)

[@denespeter3928]

Remelem egy paran,akik "terraformalasrol" almodoznak,most elgondolkoznak ezen a 40.000 even!

[@lesliew67]

Nem fognak, mert a fantáziájuk nagyobb, mint a csillagászati/fizikai tudásuk.

[@kheopsz81]

200 éve hetekig tartott az út Ausztráliába. Ez most 1 nap. A 80 nap alatt a Föld körül 150 éve alig kivitelezhető volt, most 80 óra. Gondolj az okos mobilokra. 20 éve miit tudott egy teló és most mit tud. Nem tudhatjuk, mit fognak feltalálni a következő 100 évben.

[@kibernanit]

@@lesliew67 Minden fantáziaként, elképzelésként, elméletként indul. Amit régebben csak a tudományos fantasztikum műfajában láthattál, az ma már a valóság. Pont hogy te vagy túl földhözragadt, ha csak a jelennel számolsz.

[@lesliew67]

@@kheopsz81 Valamit kihagysz a számításodból. Amit a Föld nevű bolygón vagy a Naprendszerben hellyel közzel meg lehet tenni, azt onnan kilépve már nem. Az emberiség örökre a Naprendszerbe van zárva.

[@kheopsz81]

@@lesliew67 az örökre nagyon hosszú szó. És mi nem tudhatjuk biztosan. 2 db 45 éve felküldött eszköz már túl van a Plútó pályáján...

[@barnakalo9055]

hú, gyerekek, nincs más, aki ezt prezentálni tudná?

[@urkutatasmagyarul]

Dehogynem, tele van a KZbin, biztos találsz magadnak olyat, amivel meg leszel elégedve

[@flaviustitus2401]

A mindenható univerzum irgalmazzon a csillagoknak az ember ellen….

[@urkutatasmagyarul]

Hát az ember elég kínosan tud viselkedni olykor, de egy csillagban kárt tenni?!

[@akacsaman]

@@urkutatasmagyarul + mire eljutunk oda az ember már rég nem így vislekedne