A TRAPPIST-1 bolygói | #77 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

[@gyorki99]

Hú, ez bazi érdekes! Köszönöm szépen a részt! Kíváncsi vagyok, hogy vajon még az én életemben találunk-e más bolygón életet, mint olyat.

[@instrobe7597]

Inkább az a kérdés, hogy közhírré teszik-e

[@burkasanya83]

Először el kellene jutnia bárhova embernek a Holdon kívül. Amíg a naprendszer elhagyásához is kb 40 év kell akkor ilyenekről ne is álmodjunk!

[@spontanvideok246]

3:08 szerintem az összes videód hangminősége mindig is Kristály tiszta volt. Ez a video elképesztő lett. Érdekelne nagyon az a vörös törpe Csillag es a körülötte keringő 7 bolygó, hogy milyen lehetne.❤❤👍👍

[@TheVoyager3301]

Az én véleményem szerint az Alpha Centauri rendszer után ez a legérdekesebb a közelünkben. Ez a videó zseniális lett, így tovább!

[@publo643]

tetszik az új háttér zene, sejtelmes

[@Daikini0]

Kimaradt egy fontos dolog: a légkör megmaradásában nagyon fontos szerepet játszik a bolygó vasmagja, és az általa generált mágneses tér. Egy kötött keringésű bolygón pedig hamarabb szilárdulhat meg ez a mag, ezzel elveszítve a védelmét.

[@MrPyroMaster]

Ez így igaz! Ezért tettem fel a kérdést én is, hogy a pályák közelsége, mennyire befolyásolják a kötött keringés kialakulását.

[@Daikini0]

@@MrPyroMaster eléggé. Főleg, ha a bolygó egyenletlenebb súlyeloszlású, akkor könnyebben beragad a kötött pályába

[@MrPyroMaster]

A bolygók egymáshoz viszonyítva közeli pályái nem csökkentik a kötött keringés kialakulásának lehetőségét? Ahogy a Hold a Föld esetében teszi?

[@Daikini0]

@@MrPyroMaster ahhoz nincsenek elég közel. Ha valamelyiknek van egy combosabb holdja, az könnyebben eltér ettől. Ezt a rendszert úgy érdemes elképzelni, mint egy felskálázott Jupiter rendszert.

[@ungergabor]

Ha jól emlékszem egy nagy hold jelenléte segít meggátolni a mag megszilárdulását.

[@h734802]

Ez király volt! Meg merem kockáztatni, hogy igazi hiánypótló ismeretterjesztő videó ebben az altémában. A videó végén már vizionáltam, hogy ha egyszer a felszínén kutatunk már a bolygóknak, milyen fényképeket lehetne onnan csinálni.

[@zoltankeszler6821]

Ismét egy lenyűgöző videó és igen nagyon sokat fejlődött a hangminőség is! Remélem a későbbiekben a légköri összetevőkről is nézhetünk videót! Az ilyenekkel indul jól a hét!

[@BK-qk8uu]

Woooooow pont ehhez a rendszerhez írom a könyvemet!!! Ezt nem hittem volna :D most meglepett!! Wooow

[@megyeriek]

Üdv! A "Nem méretarányos", a "Művészi ábrázolás" és hasonló kiírásokból is látható, hogy odafigyeléssel szerkeszted a videókat. Köszönjük!

[@PrencsovszkyBarna]

Lett volna bennuk humorerzek, 1-es helyett A betuvel jeloltek volna :D Ha már van az égen tejút, legyen Trappist-A is :D

[@robertbodog5213]

Jó helyen kacsingatsz, mert eredetileg is Trappist, a trappista :D Tehát ugyanott vagy :D

[@vilmosistvankoszper4249]

A csillag előtti áthaladás idejéből állapítják meg a bolygó pályájának méretét. Ezt értem. De hogyan következtetnek ebből a tömegére? A csillag körül azonos pályán bármekkora tömegű test ugyanakkora kerületi sebességgel (vagy szögsebességgel) halad, Feltéve persze, hogy a tömege nem összevethető a csillag tömegével.

[@Zsolti__]

11:53 szépen megváltozott a hangod 😂 Amúgy érdekes videó lett!

[@ShadowGame-Gyuri]

Remélem még jó sokáig itt leszel velünk és a csatornád. Gyermekkorom óta szeretem az ilyen jellegű videókat.

[@Csak_Tomi]

Újabb szuper videó! Kitűnő hangminőség! Köszönjük!

[@zoli5643]

Istenem de vártam már erről egy videót!!!! Hatalmas nagy király vagy! Csak így tovább!!!

[@orkenyiistvan3597]

Úristen, a mostani hangminőség nagyon jó! Én nagy hangszórón halgatom a videóidat és régebbi videóknál mindig volt egy kis zizegés amikor beszéltél, és ez most eltűnt! Köszönöm! ❤

[@drashjones]

Lakhatósági zóna ide, vagy oda... Igen masszív földrengések lehetnek ezeken a bolygókon, amiért ennyire közel keringenek egymáshoz, szóval ha van is rajta értelmes élet, az nem lehet valami nyugodt.

[@jimraynor1223]

​@@machzoli4882jah! Lehet hogy zselé borítja a felszínt és akkor nincs para mert elnyeli a rezgéseket... 😮😂

[@PETER.075]

@@machzoli4882 onnan hogy a kőzetbolygóknál ha van élő tektonika ergó nincs kihűlve a magja kell hogy legyen tektonikai aktivitás és mozgás

[@bogilaci]

Schobert Norbi egy szavadat se hiszi! 😃

[@davidkiss6624]

Mivel idős és stabil csillagról van szó szerintem egy körülötte készülő Dyson-gömbre nagyobb esély van mint máshol!

[@balint65]

Klassz lenne egy JWST update így 1 év után, kíváncsi vagyok miket találtak, bár biztos sok adat fog majd még jönni. Mondjuk úgy ámblokk egy JWST eddigi findings összefoglaló videóit is imádnék :D

[@attilagroman7738]

Nagyon remek összeállítás, ismét! 👍 Tetszett a Föld adataival való összehasonlítás, de nekem hiányzott az átlaghőmérséklet földi értéke, mint referencia, ami kb. +15 C fok (esetleg elkerülte a figyelmem?). Ha csak 40 fényév a távolság, gondolom fejlett, értelmes civilizáció jeleit már foghattuk volna, feltéve ha használnak rádió jeleket, viszont a légkör elemzésekre kíváncsi leszek. 😃

[@sanci1218]

Hidd el, ha kicsit is értelmesek szóba se állnak velünk Na de viccet félretéve, mi van ha nem nyelvekkel kommunikálnak hanem telepatiaval, vagy mint a siket némák, jelbeszeddel. Vagy a számukra használt nyelv hangok rezgéséből áll. (Lehet a dubstep űrlények üzenetei csak mi táncolunk rá?) A kutyák ugatnak. Bizonyos frekvencián tudják értelmezni a kommunikációjukat. És mi van ha nem rádióhullámokat használnak hanem egy számunkra idegen, egyáltalán nem mérhető "valamit"?

[@gergelitszoltan940]

Ez nagyon érdekes, jó volt ilyet is megismerni. Gratulálok, csak így tovább. Köszönjük.

[@bishopsm]

ez a kedvenc csatornám, az egyik legérdekesebb itt a youtube-on

[@Watercolour96]

WOW! Már nagyon vártam ezeket a témákat! 😇 Mi az új zene címe a videó alatt? A "A videókban elhangzó muzsikák" videóban nem találtam.

[@urkutatasmagyarul]

Pedig ott van, Lepahin Péter szerzeménye

[@frankfiala6930]

Én is a cd lemezzel próbáltam ezt megmagyarázni a munkatársaimmak. Na jó, mi csak sima Földönfutók vagyunk 😉 Köszi ezt is!!!

[@gaborfeher741]

Hali, most jöttem vissza szabadságról, a TRAPPIST-1 D, bolygoról. Az ott élők nagyon jó fejek voltak és nagyon izélt nekik a Magyar barack pálinka🙂. Mondták, hogy látták a Pogány Madonna című filmet és célul tűzték ki, hogy ók is Barack Pálinkát fognak fogyasztani így köszönik a mintát. Már csak egy bajuk van, hogy nem él meg náluk a barackfa, de próbálkoznak 🙂 Vagy ha nem jön össze, akkor szeretnék ha a Space X, szállítaná nekik évente néhány literecskét.

[@urkutatasmagyarul]

:)

[@akosrudolf3977]

Annyira kíváncsi vagyok rá, hogy hogy fog kinézni, mikor a JWST egy ilyen viszonylag közeli exobolygóra néz majd.

[@jonisandor]

60 cm-es átmérőjű obszervatórium. Jót mosolyogtam. De semmi gond értettem miről van szó. Szép estét.

[@ladislavvalent6791]

Már töltömis a jelntkező ívet, a követ.életemben vhol ott szeretnék szoknyára vadászni,élni. A videó jó🤗😉🙏

[@v.k-k8410]

Nagyon jó lett a videó, csak így tovább!!! (téti 9,5 éves)

[@TheDeathGhxst.]

Nagyon érdekes és de várom már a JWST-t. NASA Exoplanet Eye's oldalán a TRAPPIST-1 rendszere de az oldal is egyébként is nagyon érdekes.

[@lewas91]

Ez jó volt, köszi, hogy bemutattad ezt a "társaságot" :) érdekes belegondolni azért, hogy - bár zöld emberkék biztosan nem - létezhet élet (extremofil mikrobák szintjén), ami talán épp egy "evolúciós robbanásra" vár.. de ki tudja hol leszünk addigra már :O

Ezt nem tudhatjuk a jelenlegi tudásunk alapján (zöld ember). Ugyan akkora esélyel akár kis zöld emberkék is lehetnek rajtuk, mint hogy nem lehetnek. Szerintem, négy éve tarották a TRAPPIST-1 D-n az első modernkori olimpiát, amit természetesen az azt nemsokkal megelőzően feltalált TV-n is közvetitettek a bólygó lakóinak. Csak hát ennek a jeleit majd csak 36 év múlva fogjuk csak először érzékelni. :-)

[@krisztianmercz2655]

Csak egy gondolat, de ezek a bolygók nincsenek sokkal jobban kitéve aszteroidáknak és üstökösöknek? Gondolok itt arra, hogy nincsenek a rendszerben Jupiter ,vagy Szaturnusz méretű bolygók, amik jórészt eltérítenék vagy felfognák ezeket. Egyébként elképesztően jó videót kaptunk ismét, köszönjük!

[@Gazsoka66]

Az első mondatokban csillagrendszert említesz, bolygórendszer helyett. Amúgy jó vidi! Még több ilyet!

[@markpozsonyi5660]

Láttam egy pár hibát, hogy nem stimmel a szöveg és az írás. Amit láttam kiírtam neked neked😉. 10:17 az van írva: 4%-kal tér el azt mondtad:4%-kal több 11:51 az van írva: amit az anyabolygón azt mondtad: amit a földön 12:50 az van írva: vélhetően nincs folyékony víz azt mondtad: csak jég formályában lehet jelen a víz 16:05 az van írva: késszen áll arra azt mondtad: késszen állhat arra Egyébként megnéztem a 2évvel ezelötti vieód és nem ismertem fel a hangod. (Találtam közben mégegyet 12:40 az van írva: földi értéknél azt mondtad a föld értékénél) (Na javítottam)

[@balint_szoke]

Mégiscsak igaz a mondás, hogy sajtból van, pontosabban trappistából van..., és még csak nem is a Hold, hanem a bolygók is! 😅🧀🌔🌏 Nagyon szerettem kisgyerek koromban azt a sajtos egeres, űrutazós mese sorozatot a TV-ben, aminek a címe nem jut eszembe. ? Klassz volt ez a rész, igazán érdekes elképzelni, hogy egy távoli csillagnál ( jelenlegi technikánkkal egyelőre minden csillag távol van tőlünk, holott valójában nincsenek is olyan távol, ha a világegyetem méreteit nézzük, ebből is sejthető, hogy kell hogy létezzen, gyorsabb, hatékony utazási mód, mint a jelenlegi ismereteink ) milyen intelligens állatok, életformák és növények léteznek, de szerintem ezen csillagrendszerben pont nincsenek a csillag törpe volta => a bolygók közelisége, ennek következtében gyors keringésük miatt.

[@hofierick]

Nagyon jó videó! J.W. teleszkóp fog életre utaló jeleket találni,de értelmes civilizáció nagyon ritka. Piszok nagy mázli kellene hozzá,hogy az itt legyen pár tucat fényévre.

[@balintrezner1928]

Ez az eddigi legjobb rész.

[@MrPyroMaster]

Nagyszerű videó lett! Egy pár kérdés: A bolygók egymáshoz közeli pályái, mennyire befolyásolhatják a kötött pályás keringés kialakulását, illetve a csillaghoz való közelség milyen árapályerőket hozhat létre? Ezekről van valahol információ? Nagyon tetszik az új betétzene, ami a háttérben hallható. A régi már nagyon uncsi volt! :)

[@szkelyd545]

Hétfőim legjobb része az új videó

[@Platschu]

Azt nem értem, hogy egy kis vörös törpének nem kellett volna előtte felfúvódnia mielőtt összezsugorodott volna a mi Napunkhoz hasonló életciklust feltételezve? Hogyan maradhattak meg körülötte a bolygók anélkül, hogy beolvadtak volna? Vagy a bolygók mérete illetve keringési távolsága igazolja, hogy ez a folyamat nem következett be?

[@csabapajer9544]

Több dolog is lehetséges: a csillag már születésekor is épp csak átlépte a csillagképződéshez minimálisan szükséges tömeget, azaz sosem érte el a mi Napunkhoz hasonló méretet, így az összeomlása is kevésbé lehetett drasztikus. Vagy az is lehetséges, hogy a kisebb de sűrűbb tömeg gravitációs hatása "berántotta" a bolygókat egy távolabbi pályáról (a közelebbieket, ha voltak, pedig elnyelte). Vagy ezek együttese.

[@csabatakacs749]

Megint egy jó video! Gratulálok. Ha már földszerű bolygók, mi a helyzet a Kepler 186f-el ?

[@joseantoniobuitragominano3820]

SZÁNDÉKOS vagyok AZ ASZTROFIZIKÁBAN ÉS IMÁDOM HALLGATNI A VÉGTELEN UNIVERZUM TISZTAIT A CSODÁLATOS ÉS GYÖNYÖRŰ MAGYAR NYELVEN, AMELY NAGYON EGYSZERŰ, SEMMI NEHÉZ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

[@_Betty.Ford_]

❤️

[@belamiezaszar5878]

Ez nagyon érdekes volt és a videónak köszönhetően felmerült bennem egy kérdés. Mi a földszerű bolygókat tekintjük életre alkalmas bolygóknak, de nem lehet, hogy más életformák is léteznek? Pl. aminek nem víz, oxigén vagy mágneses mező kell az élethez, hanem mondjuk radióaktív sugárzás, metán, több ezer báros nyomás és 300-400 fokos átlaghőmérséklet?

[@urkutatasmagyarul]

Nem kizárt

[@norbeartist]

Iszonyú jó videó lett ez is, Gratula hozzá! Esetleg nincs véletlenül infó róla, hogy a JWST mikor fogja vizsgálni ezeket?

[@urkutatasmagyarul]

Júniusban kezdheti meg a tudományos munkát, de arról nincs pontos infó, hogy ezeket a planétákat mikor fogja vizsgálni

[@tibord9213]

Zseniális vagy, köszönjük szépen :)

[@sandorgalaczi947]

köszönöm az új lyab videót elkèszi ted is mèt köszi 🌏🌎🌏🌎🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎🌏🌎

[@zoltankuhajda8181]

Elképesztő lenne egy tényleges igazi bolygó kutató misszió! Amikor már az van hogy úton vagyunk oda. Mély altatásba vagy nem is tudom hogy mondjam. Hát meg részt venni benne. Az meg felfoghatatlan dolog lenne. De sajnos még csak lesekszünk! Pedig ha úgy veszük ideje lenne már fizikailag ki dolgozni az utazás részleteit és opcióit. Ugyan is nem kevés intő jel van hogy sok már amit mi müvelünk és mi is sokan vagyunk már. A videóra ki térve szokás szerint jár a 👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏👏-s! 😉

[@Shazeen82]

Trappist? Akkor az a galaxis a Sajtútrendszer?

[@szucsstewe9407]

megint egy szuper videó , köszönöm :)

[@elektrosokkk]

Na végre! Már mióta vártam ezt a videót.😃

[@zoli124mb]

Nem véletlen ez az egyetlen csatorna, amelynek támogatója vagyok

[@urkutatasmagyarul]

Megtisztelő! :)

[@Throrma]

Tök jó lett! Habár én elég szkeptikus vagyok az exobolygókkal kapcsolatban... De amúgy külön kiemelve tetszett az, hogy kiírtad majdnem mindenhova, hogy illusztráció meg animáció, de a kommenteket olvasva még ez sem volt elég 😆😆 de ha be is mondanád, szerintem akkor is lenne, aki azt hiszi ezek tényleg így néznek ki

[@Audiopra]

Kirázott a hideg! Köszönöm ezt a részt!

[@zombipingvin8257]

Nagyon jó téma mindig csak egy kérdés..... ha találunk is életet... van értelme? Akkora távolságok vannak amiket nemtudunk át ugrani.....örök élet meg nincs.... testünknek is vannak határai..... robotokat küldeni messzire mindig kockázatom..... nehogy transzformerszekként térjenek vissza.....

[@andrasgyorfi-batori1436]

Köszi, nagyon jó volt ez is, mint mindig :) Az utóbbi időkben több elméleti lehetőségekről is csináltál videót, mint pl. az űrlift, vagy a parittya (utóbbi tudom kevésbé elméleti). Engem nagyon érdekelne a mesterséges gravitációval (űreszköz megforgatása) való próbálkozások/nehézségek/ötletek. Egyik korábbi videóban kitértél rá pár percre, de úgy gondolom erről lehetne hosszabban is beszélni. Tervezel ilyen videót csinálni? :)

[@gabormayer1327]

Remélem bármit :) De elég érdekes hogy egyes bolygók ilyen közel keringenek egymáshoz. Lehet az új föld születik majd meg ott valamikor a nem túl közeli jövőben. :) Lehet pont a saját csillagunkat láthatjuk és annak el rendezését ahogy ki alakult. :D Mert szerintem ott két bolygó egymásba ér a végén :D

[@karakson]

Nagyon érdekes, köszönjük!:D

[@hungarianmelsachannel9189]

Szia! Nagyon érdekesnek találtam ezt a videódat. A jövőben sok más csillagrendszert is bemutathatnál, úgy mint például a Kepler 22 vagy Proxima Centauri rendszereket.

[@annabolcova8933]

Kōszi mindent!

[@0balitron0]

Várom a JW felfedezèseit, remèlem szentelsz egy részt majd neki.

[@balint65]

Nagyon várom már a James Webb felfedezéseit, ha fogadni kéne, akkor én arra tennék, hogy biztosan találunk mikrobiológiai életet ezeken a bolygókon.

[@rellapu]

Ugye, a háttér zenét úgy is lehet hogy a szöveget nem zavarja. Ez ritka, inkább a túl hangos a szöveg kárára,idegesítő, ízléstelen zenék a jellemzőek. Szép érthető beszéd.Gratula!

[@pirosszirom8998]

Csak az a gond, hogy a mostan kedvező (közeli) helyzetben lévő bolygókat a vörös törpe, amikor még nap volt, felégette. Élet nyomait leginkább a most távoli, de már fagyott bolygókon lehetne találni.

[@pacsyka]

Sziasztok! Azt bizonyíthatja az űrtávcső, hogy van-e élet a bolygón. A légkörben található gázok alapján.

[@stefanrafa1348]

Szerintem a transit method eleg jo,csak az a helyzet hogy ezek az egi testek feny evnyire vannak tolunk es ezert szerintem nem olyan preciz lehet a meghatarozas, Az lenne a legjobb ha egy urtavcsovel a jovoben meg lehet ne nezni a bolygot mint a mai napokban a Mars bolygot de majd meg lasuk a James Webb urtavcsovel.

[@miklosgabor5786]

a 4 edik perc utan ugy fel idegesitett a hosszu sok reklam hogy ki is kapcsolom az egesz gepet,legkozelebb le is iratkozom

[@urkutatasmagyarul]

Sajnálom, ha megbántottalak ezzel, de ahogy mondani szokás, valamit valamiért! Egyebként ha csatlakozol a csatornatagokhoz (havi 199 forinttól), akkor nem csak reklámmentesen, de három nappal előbb is megnézheted az új epizódokat! ;)

[@_Betty.Ford_]

Nekem nem is volt benne reklám.

[@miklosgabor5786]

@@_Betty.Ford_ jó neked akkor

[@spontanvideok246]

Sajnos egy dologt nagyon sérelmezek. Meg pedig azt,hogy eme video alatt nem a megszokott csodálatos ZENE megy. De jó lenne ha megycsinálnád ugyam ezt a videot azzal a zenével. Mert ehhez a témához az illik a legjobban és NAGYON eltaláltad. A video maga Brutálisan tetszett.🙂🙂🙂👍👌👌. A következő rész remélem a megszokott zenével lesz a video teljes ideje alatt. Szerintem ezzel mások is így lesznek.

[@_Betty.Ford_]

Igen, egyetértek. Bár engem ez most annyira lebilincselt, h észre sem vettem.

[@arpadszeiff]

11:56 Volt egy kis hangminőség lépcső. Kicsit olyan hatás volt, ahogy a vasúti pályaudvar számítógépe felvett mondatrészekből állítja össze a bemondott anyagot.😀 Nem von le semmit a minőségből. Nagyon érdekes volt. Viszont valami beugrott a keringési sík témával kapcsolatban. A nap bolygói mennyire keringenek egy síkon? Merkúr vagy Vénusz okozta napfogyatkozásról nem hallottam. De ez lehet az én tanulatlanságom.

[@urkutatasmagyarul]

Nagyjából egy síkban haladnak a bolygók nálunk is

[@tibornogradi3432]

A Merkúr, és a Vénusz is áthalad - a Földről nézve(!) - időnként a Nap előtt. Nagyon kicsit takarnak ki belőle. Ha jól tudom, csak távcsővel látható pici fekete pöttyként jelennek meg a Nap testén. Azaz alig okoznak napfogyatkozást. :) (Természetesen a távcső elé olyan szűrő kell, hogy ne égesse szét a retinát, vagy a fotólemezt, vagy a ccd-t a Nap fényözöne. Másik megoldás, ha a Nap képét speciális távcsővel kivetítik. Ezt az eszközt "cölosztátnak" nevezik... ) Egyébként a fentiekből is látszik micsoda technikai bravúr a "fogyatkozásos" módszerrel való bolygókeresés. A Nap 8 fénypercre(!) van a Földtől, a Trappist-1 40 fényévre(!!). Ráadásul még ennél távolabbi csillagoknál is sikerült ilyen módszerrel "földtípusú" bolygókat találni. :) Ja, amúgy nagyon kedvelem az "Űrkutatás magyarul"-t... :) Mindig megy a pacsi... :D Hogy mennyire egy síkban keringenek a Naprendszer bolygói? Egyszerű válasz: Nagyon. De azért van pár fok eltérés a keringési síkok között. A Plútó lógott ki legjobban, de "őt" már nem tekintik "bolygónak". A másik a Merkúr, amelynek a keringési síkja - ha jól tudom - 4° (fokkal) tér el a Föld keringési síkjától. A Vénuszé is van akkora azért, hogy csak kb. 100 évente van - de akkor 8 év eltéréssel kettő is - "Vénusz átvonulás" a Nap előtt. Bocsánat, ha hosszadalmas voltam, de így is éppen csak érintettem a témát. :D

[@gregor_man]

Vénusz-átvonulásra sajnos 2117-ig kell várniuk a dédunokáinknak. 2004-ben és 2012-ben volt utoljára, a 2004-est itthon is megfigyelhettük. Szűrőn keresztül távcső nélkül is határozottan látható volt a Vénusz pici foltja. Merkúr-átvonulás gyakrabban van, de távcső nélkül az már nem látható. A Wikipédia Bolygóátvonulás szócikke mutat képeket.

[@arpadszeiff]

@@gregor_man Köszönöm az infókat.

Ez egy nagyon jó meglátás. Pontosan emiatt is nem tudhatjuk, hogy egy rendszer pontosan hány égitestet tartalmaz. A TRAPPIST-1 rendszerbe biztosan van 7 nagyobb égitest, (ezeket már felfedeztük) de mellettük lehet akár további tíz másik is, (helyileg, akár az eddig felfedezetek között is) csak az inklinációjuk ezeknek a feltételezett égitesteknek jelentősen eltér a mi néző síkunktól. Ez esetben a fedési módszerrel a büdös életben nem fedezhetjük fel őket.

[@tamasfenyo8450]

Köszönjük az újabb videot! :) Milyen érdekes a D,E és az F-nél már lehet látni a Földre hasonlító felhö rendszert. Egyébként a D-nek miért száradt ki a fele (a képekről ugy nézki)? Továbbá a G-nek milyen ásvány vagy anyag adja ezt a zöldes színt?

[@urkutatasmagyarul]

Ezek csak illusztrációk, nem biztos, hogy így néznek ki.

[@technofobcsincsilla5095]

Szerintem ha a távcső bizonyítja,hogy van sör,akkor lesz ott élet is☺️🍺

[@baloghattilatorda3504]

Szerintem jobb volt háttérzenének a Fortress Europa. Amugy jó videó 😁!

[@anacat4880]

A lakhatósági zónának csak a földi élet szempontjából van jelentősége. Lehet, hogy ott 40 fényévnyire -100 fokos metán tengerben alakult ki az élet. Szóval a lakhatósági zónának csak akkor van értelme, ha oda akarnánk költözni, az élet kutatás szempontjából szerintem irreleváns. Amúgy hogyan tudják, hogy körpályán mozognak a bolygók, ha keringés síkjából látunk rájuk, és kb. akkor észlelik a bolygót, ha pont kitakar a csillagból? Illetve honnan lehet tudni, hogy az egyik bolygó kötött keringésű?

[@urkutatasmagyarul]

Az áthaladás alatt gyűjtött információkból

[@gregor_man]

@@urkutatasmagyarul A kötött keringés nekem is megütötte a fülemet. Nem tudom elképzelni, hogyan tudnak ilyesmit megfigyelni 40 fényévről, bár az is tény, hogy mostanában már nem csak egyetlen pixel minden csillag, ahogy régebben volt, köszönhetően a kapcsolt interferometrikus távcsöveknek.

[@urkutatasmagyarul]

Ezek matematikai számítasokon alpuló megállapítások. Ha tudjuk a bolygó tömegét, akkor tudjuk, hogy bizonyos távolságon belül kötött pályán fog keringeni

[@88MTomka]

Jó lenne egy Voyager szondát oda küldeni. Ha a teleszkópos felderítés pozitívabb adatokat küld egy lehetséges élet formától. Szerintem az e jelzésű a legérdekesebb, de az átlag hömérsékletröl nem mondtál semmit.

[@88MTomka]

Jaja de ha ion hajtó művel vagy még pluszba napvitorlával felszerelve egy magassab sebességet elérve talán röviden lenne az oda vezető útja. De talán az üzenet a fontos az hogy HEllO valahol a távolban él egy intelligens faj akik magukat embereknek hívják és ez tök mindegy mikor ér oda én vagy te úgyse fogolyuk megélni de jövő nemzedékének lehet hogy fontos lenne. Mert szinte az összes űrkutatás a jövő nemzedékének szól.

[@etakincsem]

🤗Üdv!Nagyon izgi,videó lett....😘👍!

[@felicianszarka3723]

Köszönöm, most már tudom, hogy nem csak a Hold van sajtból, hanem konkrétan egy egész Naprendszer 🤣

[@gyulajakab3522]

A Trappist-1 tömege biztos 1%-a a Nap tömegének? Az nem kb 10 Jupiter lenne, ami kevés csillagnak?

[@urkutatasmagyarul]

Még kevesebb is, valójában 0,89%. Születésekor nagyobb tömeggel bírt

[@gyulajakab3522]

@@urkutatasmagyarul Most már ránéztem a wikipedián, ott 0,089 naptömeget ír. Az nem 9%? Vagy ha 1%, akkor az eredeti "csillagkompatibilis" tömegének majdnem 90%-át elvesztette? Vagy mit értek félre? (És persze szuperek a videók, köszönjük szépen!)

[@urkutatasmagyarul]

@@gyulajakab3522 Utánanézek!

[@urkutatasmagyarul]

Neked van igazad, egy tizedest elnéztem, kiírom a javítást a leírásba! Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet!

[@gyulajakab3522]

@@urkutatasmagyarul Én köszönöm a jó videókat!

[@Vid.186]

Nah én le is foglalok egy telket azon a bolygón, ahol mindig nappal és nyár van! 😎🏖️

[@sabolcht.3355]

És még ami érdekes lehet, hogy van e ezeknek a bolygóknak holdjaik? Mert ha a bolygókon nem is, még a holdakon is lehet akár élet. Már az is nagy eredmény lenne ha sikerülne találni egy bolygót jelentős mennyiségű oxigénnel a légkörében

[@gregor_man]

A szabad légköri oxigén állítólag el is döntené a kérdést, mert a szakértők jó eséllyel fotoszintézishez, azaz élethez köthetőnek tartják. Szerencsés lesz az az ember, aki megéri, hogy a tudósok kimondják valamilyen helyről, hogy ott biztosan biológiai élet van vagy volt. A tudomány egész történetének kivételes napja lesz.

[@urkutatasmagyarul]

Ez nem ilyen egyszerű, a videóban is elhangzik, hogy a csillagból eredő sugárzás a felszíni vizet oxigénre és hidrogénre bontja. Az oxigéngáz tehát az élettől függetlenül, természetes módon is jelen lehet a planétákon

[@falusiistvan3744]

Olvastad Andy Weir könyveit?

[@etelkaolah2621]

Csodálatos nagyon jól fel sorolta csak ember ne menjen oda az is ki hal mint a föld

[@akacsaman]

🤣

[@zoltankuhajda8181]

Amúgy szerintem ha filmekben gondolkodunk mint bolygó kutató missio ami szerintem a legjobban demonstrálja ezt az a Pandorum . Ez ügyben arra értem ami el romolhat elméletben. De még ott van mint példa az Utazók és a Csillagok közt is.

[@henriettnemeth281]

Szia az lenne a kérdésem hogy a trapist 1 D nek az illusztráción az egyik oldala kőzet a másik pedig víz erre van különösebb tudományos magyarázat vagy csak művészi elképzelés válaszodat előre is köszi

[@urkutatasmagyarul]

Kötött keringést végez, azaz az egyik fele folyamatosan a csillag felé néz. Ezért a kétoldali különbség, de persze a kép csak egy lehetséges elképzelés

[@sandorfarkas7898]

Én úgy gondolom hogy egy pár hónapon belül tulajdonképpen meg tudjuk hogy melyik az a bolygó ahol kialakulhat az élet És tulajdonképpen az lakható zónában van

[@endretolgyesi5984]

Készített e már képeket az új űrteleszkóp erről?

[@urkutatasmagyarul]

MÉG nem ;)

[@endretolgyesi5984]

Már nagyon várom, az új infokat, ha majd lesznek kepek/infok, akkor arról lehetne esetleg egy video, ha lesz hozzá kedved

[@urkutatasmagyarul]

@@endretolgyesi5984 Mindenképp!

[@jeffbig9731]

Ez az a csatorna amiben nem lehet csalódni, hogy az ember ne okuljon, halljon új és érdekes dolgokat, témákat :D

Lesz még olyan, hogy a fizikaórán a tanár bekapcsolja ezeket a videókat és boldogan nézi a csillogó-szemű gyerekekkel együtt.

[@zoltanszabo3021]

E bolygók közül végül is, hánynak kötött a keringése, és melyeknek? Mert ott nem valószínű az élet.

[@urkutatasmagyarul]

A kötött keringésű bolygóknál a planéta egyik fele túl nagy hőt kap, a másik fele túl keveset. Ám a két terület átmeneténél megfelelő lehet a hőmérséklet, ahol nyugodtan létrejöhet és fenn is maradhat az élet.

[@macewindu74]

Jó lenn egy videó a nagyobb teleszkópokról is, amikkel a földről vizsgálják az univerzumot. Belefér egy ilyen videó az idei tervekbe? Év elején annyi mindent soroltál fel, hogy az két évadra elegendő.

[@alivemoon]

Mikor néztem eszembe jutott egy kérdés: Kitudják deríteni, hogy az exobolygóknak mekkora mágneses pajzsa van? Elég komolyan befolyásolta, hogy létezhetünk.

[@urkutatasmagyarul]

Valóban fontos infó, de ez nem megállapítható az otpikai megfigyelésknél. Maximum akkor következtethetünk a mágneses tér jelenlétére, ha a bolygó nagy sűrséggel rendelkezik, amit okozhat a belsejében felgyülemlett vas.

[@rellapu]

@@urkutatasmagyarul J.W ha a sarki fényeket látná, a mágneses térre abból is lehetne következtetni. Nem?

[@bazdmeg123]

Elnézést amiért ezt firtatom - de az aláfestő zene nem az Eve-online-ból van?

[@urkutatasmagyarul]

Nem

[@_Betty.Ford_]

Annyira lebilincselt a videó, h észre sem vettem, h megváltozott az alapzene🙄

[@attilaszathmari1413]

Sziasztok!!! Azt valaki meg tudná mondani, hogy miért mindig egy csillag van középen, és az körül kering a többi bolygó? Tehát olyan rendszer nem is létezik, ahol a központi égitest egy hatalmas bolygó, és körülötte pedig esetleg keringhet csillag is?

[@urkutatasmagyarul]

Mindig a tömeg számít. Mivel a csillagok sokkal nehezebbek a bolygóknál, ezért ő van középen.

[@attilaszathmari1413]

@@urkutatasmagyarul köszönöm a választ

[@ungergabor]

Fura, hogy egyáltalán nincs gázóriás a rendszerben.(Mégha maga a rendszer pici a naprendszerhez képest.) Az segítene kitakarítani az aszteroidákat és megvédeni a kisebb bolygókat.

[@goloncseristvan2256]

Bennem felmerült az a kérdés, hogy a bolygók és csillagok tömegét milyen mértékegységben lehet megadni, tekintve, hogy hatalmas tömegekről van szó?

[@urkutatasmagyarul]

A bolygók tömegét általában Föld-tömegben, a csillagok tömegét pedig Nap-tömegben adják meg.

[@goloncseristvan2256]

@@urkutatasmagyarul köszönöm a választ 😊

[@wiktorvarga7917]

Kedves @Űrkutatás magyarul, TRAPPIST-1-e esetében kimaradt a felszíni átlaghőmérséklet: Meg tudnád mondani? (Gondolom a TRAPPIST-1-d és TRAPPIST-1-f szomszédjainak 15°C és -60°C között lehet.) Ezt már @Tamás Magyara is megkérdezte, de ott még nem volt válasz. Előre is köszi!

[@urkutatasmagyarul]

-27 Celsius

[@wiktorvarga7917]

@@urkutatasmagyarul , Köszönöm! (Akkor inkább maradok itt...) ":D

[@zsoltgal4747]

Miért nincs "a" jelű bolygó?

[@urkutatasmagyarul]

Az általános vélekedes szerit az 'A' égitet a csillag, és utána jönnek a bolygók

[@ibolyaszucs3406]

Mit fedezett fel az űrteleszkóp?

[@urkutatasmagyarul]

Nézd meg magad! kzbin.info/www/bejne/aXXZmGmddt6Yars

[@ibolyaszucs3406]

@@urkutatasmagyarul Csak konkrétan a Trappist-1 bolygóira gondoltam de akkor arról még nincsenek új adatok

[@urkutatasmagyarul]

@@ibolyaszucs3406 Még nincs, de biztosan vizsgálni fogja a rendszert pár hónapon belül!

[@csongormolnar2909]

Semmit nem bizonyíthat mert már rég föl is robbanhatottXD

[@gerberuus]

"Mr. Sulu, irány a Trappist 1e!"

[@balintkemenczei]

De ha nem lehet látni a bolygókat a csillag fényétől, akkor a James Webb hogy fogja a légkört is vizsgálni? Furcsának tűnik.

[@urkutatasmagyarul]

A csillag fényének színképét ismerjük, amikor egy bolygó halad át rajta, akkor azt a fényt kell vizsgálni, ami áthalad a bolygó légkörén. Ez nem bonyolult, ugyanis csak azokra a fénysugarakra kell fókuszálni, ami eltér a többitől. A légkörön áthaladó fény spektruma pedig változni fog aszerint, hogy milyen gázokon haladt át. Ebből pedig megállapítható, hogy milyen kémiai elemek találhatóak a bolygó légkörében.

[@balintkemenczei]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm. Gondolom, nem lehet, hogy magáról a bolygóról készítünk felvételt, még akármilyen kemény high tech távcsővel is nézünk rá, mert Jó gyorsan mozognak.