Az Androméda galaxis | #69 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Egy, a tejútnál kétszer nagyobb galaxis száguld közel félmillió km/h-ás sebességgel a bolygónk felé.
Az Androméda galaxisban körülbelül kétszer annyi csillag található, mint a miénkben, de ez mennyit is jelent valójában?
Valóban nekünk fog ütközni? Ha igen, mikor és mennyire lesz végzetes a találkozás?
Köszönet a lektorálásért a planetology.hu legénységének!
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@urkutatasmagyarul]

Helyesbítés a videó publikálása után: 09:23-nál az átváltás nem sikerült túl jól, a 3-as szám után "csak" 13 helyiérték van a publikált 16 helyett.

[@karolyllh1242]

Irgum burgum, Tessék máskor odafigyelni! :D

[@balint_szoke]

@@karolyllh1242 😄

[@balint_szoke]

Érdekes, mert én ennél a résznél automatikusan lehagytam a végéről a 100-at, vagyis az utolsó 3 számjegyet, és nem is értettem, hogy miért nem 13-at mondasz. 🙃

[@urkutatasmagyarul]

A tegnap publikált videóban több hiba is volt, köszönöm, hogy felhívtátok rájuk a figyelmemet! Mivel a hibák konkrét számokat érintettek, ezért nem elégedhettem meg annyival, hogy a videó leírásában feljegyzem a tévedésemet, így hát a videó hibás részeit újra vágtam. Ezzel minden statisztikám megy a levesbe, ahogy eltűnik az a több, mint 17 000 megtekintés is, amit az első este produkáltatok, sajnos az értékes megjegyzéseitekkel együtt. Viszont nem hagyhatom, hogy a későbbi, remélhetőleg szintén több tízezer megtekintő a hibás számokkal rendelkező verziót látogassa. Megértéseteket köszönöm!

[@Aticelestron]

Ettől vagy hiteles információ forrás. Csak így tovább, szuper a tartalom mint mindíg!

[@spontanvideok246]

Már 15.000-nél tart én vagyok a 15.001-ik megtekintő ennél a videónál. Alig 2-3nap és meg lesz a 20 ezres megtekintés.

[@attilaszabo5029]

Nincs baj, köszi a javítást, extra munkát :)

[@Boomerang79]

Ez teljesen korrekt és felelős hozzáállás... Köszönjük... 👍

[@attilaferencz5350]

Köszönjük a javítást! Még megnézem párszor ezt a részt is (nem csak azért hogy visszahozzam a statisztikádat, hanem annyira töményen dobálod az infókat, hogy nem elég egyszer végignézni :) )

[@csorvasitamas9251]

Megtisztelő, hogy ilyen minőségi tartalamat gyártasz! Köszönjük!

[@daviddeak7027]

A videókban a beszéd tiszta, érthető és kellemes hallgatni ami ritka! Az animációkkal és példákkal egybekötött magyarázatok könnyen megérthetőek. Már feliratkoztam és csak utána olvastam hogy inkább törölted az egyik videód mintsem hogy hibás információt ossz meg a nézőkkel. Köszönöm hogy ilyen lelkiismeretesen készíted őket! Biztos hogy ezentúl gyakran idelátogatok!!

[@urkutatasmagyarul]

Köszönöm az elismerő szavakat, igyekszem helytállni! ;)

[@loserock1]

Jó lett, alapos és érdekes! A galaxisok ütközéséhez egy apró lábjegyzet pluszban. Az igaz, hogy egymást alighanem nem fogják telibe trafálni a csillagok. Ami mégis lehet “kataklizmikus”, az az, hogy a tányérban lévő gáz és por viszont összesűrűsödhet, másrészt, mindkét galaxis közepén van egy szupermasszív feketelyuk, ami jelenleg “éhezik” az új anyagra. Azt mondják a modellek, hogy ezek a központi feketelyukak már a közelükben lévő port és gázt nagyrészt magukba szívták, ezért viszonylag nyugalomban vannak. De ha a két galaxis ”ütközik”, mindkettő újra felszívható anyagot foghat be a másik tányérjából. Egész pontosan újra felizzik majd az akréciós korongjuk, minek hatására arra jó esély van, hogy elkezdenek ismét nagyon erősen sugározni. Régi fényükben fognak felizzani a galaxisok magjai, ez pedig járhat akkora sugárzással (jelentős mértékben röntgen tartományban), ami könnyen eltörölheti az élet jelentős részét mindkét galaxisban. Természetesen az megjósolhatatlan, hogy pontosan mi várható. Van rá 3-4 milliárd év (a földi élet eddigi teljes fennállásának az ideje), hogy kitaláljuk. ;)

[@h734802]

Pont a hetekben akartam utánaszámolni, hogy mekkora a tértágulás földi viszonylatban. Köszi, megspóroltad nekem a munkát;) Ajánlom mindenkinek ezeket az arányokat, hogy ízlelgessék. Főleg a galaxisütközésnél az óriási számú csillag ellenére azok elhelyezkedési sűrűségének csekélységét, és így egymás sima elkerülését. Jó kis videó!

[@laszlomihalyi9577]

Iszom a szavaid köszi a csatorna minden részét!

[@istvanonodi5994]

Már nagyon vártam az Andromédát. Köszönet a munkádért, jó lenne hosszabban az Androméda de tudom hogy igy is hatalmas meló van benne. Minden elismerésem! 💪🥂🙏🏻

[@bencebaumgartner5540]

Köszi a videókat amiket csinálsz, nagyon hasznosak, nagyon jók lettek, csak így tovább :)

[@middr3ks106]

Köszönjük, ismét egy remek videó. ❤️

[@anonymus9570]

Nagyon tetszett a videó, jól elmagyaráztad, csak így tovább!

[@muveszno]

Olyan számokat mondtál, hogy megfájdult a fejem. :) Köszi a videót! Jó volt ez is!

[@benjaminbokonyi6627]

WOW EZ nagggyyyyon érdekes lett😍😍😍

[@sandorlascsik5462]

Fantasztikus, már, màr földönkívüli.okos vagy. Előtte szólhatnál !

[@zoltankovacs1274]

Nagyon szuper vagy! Köszönjük ezt az epizódot is! A családdal többször megnéztük :)

[@tamascsik4990]

meg is néztem ujra, ne vesszen el a megtekintés :)

[@torma993]

Akkor hagyjuk meg itt is az utókornak: IMÁDOOMMM! :)

[@szucsstewe9407]

még jó hogy vártam pár napot :)

[@stephenstrange8703]

Jó hogy szóltál, elkezdek csomagolni 😄

[@ianosescuion9218]

Gratulálok a háttérmunkához amit e videó elkészítésébe fektettél.Érthető és tartalmas. Bevezet a csillagászok gondolkodás módjába

[@zsoltszalai506]

11:30 ez igazán szemléletesen mutatja hogy mennyi égitest lehet az univerzumban. És ez csak a látható részének egy kis része...

[@belloq4506]

Nem kell aggódni. Megnézzük még egyszer. :)

[@zsoltmarki4051]

zseniális vagy!!!!!!!

[@Vid.186]

Már nagyon várom a találkozást az andromédaiakkal! Be is hűtök egy üveg pezsgőt, hátha akad csinos női egyed köztük! 😁 Ismét egy szuper videó lett, gratulálok! 👍

[@urkutatasmagyarul]

Én eddig azt gondoltam, ők inkább sörösek! Te tudsz valamit? :)

[@VarDom07]

A legjobbakkal is megesik, mind emberek vagyunk.🚀

[@lajoskovacs1052]

Zseniális :)

[@falusiistvan3744]

Nagyon örülök ennek a videónak. Már többször olvastam ezt a 70 km/másodperc megaparszekenként dolgot, hogy ilyen sebességgel tágul a világegyetem, de sose értettem hogy ez pontosan mit is jelent. Még az lenne a kérdésem, hogy ha a tér és az idő együtt alkotja a téridőt, és a tér tágul, akkor az idő is tágul? És ha igen, ezt hogy kell elképzelni?

[@falusiistvan3744]

?

[@urkutatasmagyarul]

A tér a benn foglalt testek gravitációs hatásával befolyásolja az időt, nem a tágulásával.

[@falusiistvan3744]

@@urkutatasmagyarul Értem. Tehát akkor a téridő nem tágul, csak a tér?

[@ismeretterjesztovideokelme2556]

Pont a napokban láttam meg először távcsővel az androméda galaxist.

[@chadrick.basedman]

Láttad Xandart?

[@ismeretterjesztovideokelme2556]

@@chadrick.basedman nem visont a triamgulum galaxist láttam. Bár a látótávolságom elég korlátozott, ugyanis 30x60 as távcsővel nézelődök.

[@chadrick.basedman]

@@ismeretterjesztovideokelme2556 Pff én ha akarok oda is teleportálhatok

[@csaszarileveltar]

"Ha a két hangya összeölelekezne..." Ez de kedves :)

[@kovbal95]

Ezek szerint, matematikailag lehetséges olyan keringési pálya két égitest között, aminél a gravitáció okozta közeledés megegyezik az univerzum tágulásával, és ezért egy teljesen stabil pályáról lenne szó, ami külső behatás nélkül sosem változna? Nagyon köszi a videót! Eddig nem értettem, hogy hogyan lehet az, hogy az univerzum tágulásától, valami egyre távolabb kerül tőlünk, ezzel szemben viszont vannak olyan dolgok, amik folyton közelednek felénk, és ez nem az irányuk és sebességük miatt van így. Egyre jobb ez a csatorna és úgy látom, sosem fogysz ki az alapanyagból és az ötletekből. Kívánom, hogy mindez minél tovább maradjon így! Kellemes videógyártást!

[@CsernyikTibor]

Ez most szomoru volt :) mintha a don't look up-ban a talking showt neztem volna a valosagban.

[@Stormbird.]

Közben megfogalmazódott bennem még egy kérdés. Egy ideje már tervezek venni égbolt vizsgáló távcsövet. Valami komolyabbat álvánnyal. Esetleg a közeljövőben nem tudnál egy videót csinálni ezekről? Tudom ez ilyen termék bemutatónak tünne. De még akár cégekkel is köthetsz valami jó kis dealt. Mondjuk ilyen begginer távcsőtől pár 10ezer forintostól az akár 1,5-2milliós változatig. Tudom hogy vannak ennél meg drágabbak is, de azért lakossági hobbi vizsgálódásra nem hiszem hogy a 10en milliós tétel bárkinek is opció lenne. Köszönöm megtisztelő válaszod!

[@urkutatasmagyarul]

Sokan kérik, de egyáltalán nem értek a teleszkópokhoz. Van facebook-on amatőr csillagász csoport, kedvesek és segítenek!

[@chrisp4028]

Szia! Szép munka! Kérdésem: Ha tágul a tér, viszont nem végeznek mozgást egymáshoz képest, de közöttük növekszik a tér.... Ha ezt veszem alapul, akkor a fényévnyire levő dolgok nem fényévekre vannak mert ma nem távolodnak egymástól, akkor kevesebb utat kell megtennünk odáig mint amit kiszámolnak. Szóval a távolságok nem akkorák mint aminek látjuk, mert ahol nem kapaszkodnak egymásba a hangyák, ott sokkal nagyobb távolságot tudunk megtenni mint amekkora sebességgel haladunk? Mert ugye a tér tágul, nem a tavolságok! Szép napot!

[@balint_szoke]

Azon gondolkoztam közben, mikor olyan rész volt, hogy nem kellett annyira figyelni😅 - tény, ami tény, jó kis agymunkás rész volt ez, de mondjuk az is igaz, hogy fél 4-kor feküdtem le 😅, hogy vajon eljutunk-e valaha arra a technológiai fejlettségi szintre a Mars expedíciók után (bízom benne, hogy min. 30 év még van az ember társadalomban, hogy legalább a Marson rendesen kiépíthessük a 2. bázisunkat, ami a bolygókat illeti, és talán a terraformálásra is jut egy kis idő, ha még 50-et évet ráteszünk), hogy egyszer csak elkezdhessük űrhajóval felfedezni a Tejútrendszerünket, a saját galaxisunkat. Térhajlítás nélkül ezt egyelőre nem tudom elképzelni, és talán a mágnesesség még az, amin keresztül valami úton-módon vezet az út a gyors hajózás felé, de képzeljétek csak elé, milyen nagyszerű lenne, ha szépen el tudnánk jutni más csillagokig, és ott bejárhatnánk annak bolygórendszerét, lakható bolygók és civilizációk után kutatva! PS: Amúgy kezdem már megszokni a csillagászati léptéteket számokban, egészen tűrhetően kezdek már tudni számolni vele, elhelyezni egymástól a holdakat, bolygókat, csillagunkat, és tovább, egészen a galaxis méretekig, meg a 100 000 000 000 x 100 000 000 000 csillag, meg hogy az Androméda galaxisban 2x annyi, kb 200 000 000 000 csillag van, 100 000 fényév a Tejútrendszerünk átmérője, 3,26 fényév = 1 parszek, bár ez utóbbit nem szeretem, sokkal közelebb áll hozzám a fényév távolság, mivel eleve tudom, hogy 300 000 km/s a fény sebessége, és 1 év = 365,25 nap x 24 x 3600 sec (ezt a mondatot tényleg fejből, és 2 perc alatt írtam le, de persze lehet, valahol elrontottam).

[@starenharkon4265]

Nagyon jól elmagyaráztad. köszi a tartalmat.Bár , szerintem ez a 70/km per sec. nem mindenhol ugyanilyen állandó,tekintve hogy a sötét anyag/energia eloszlása is egyenettlen az Univerzumban..meg nem úgy volt hogy gyorsulva tágul? akkor viszont megint nem lehet állandó ezen érték..na mindegy.

[@spontanvideok246]

Elképesztő ehy video. Ga azt a Megparsec-et nem magyaráztad volna el sose értettem volna meg azt a Szög perces tavolsági mértékegységet. Állati lett ez a videó. Az Androméda Galaxys az M31 hihetetlen. Melyik az M28-as? Hihetetlen hogy az InterCity😂😂😂 1101, az IC 1101 az egyik legnagyobb Galaxys. Már nagyon várom a NAP Helioszférájáról a részletgazdag videódat.😊

[@peterbertalan1529]

Ez komoly..Èrthető elmagyarázás 💪

[@henriettnemeth281]

Nekem az lenne a kérdésem hogy a Tejútrendszer a több milliárd éves történelme során kebelezett e be más kisebb galaxist?

[@jozsefszabo2798]

én úgy tudom hogy igen :)

[@urkutatasmagyarul]

Ahogy a videóban is elhangzik, szinte biztos, hogy már több törpegalaxis magába olvasztott.

[@tibbit8525]

Úgy kábé ,hárommilliárd év múlva, ötszáz ezer kilométer per óra ,sebességgel, rohan egymásba, a Tejút és az andromèda , az égen szupernóva robbanás ❤️

[@janosfut]

Nagyon szeretem videóidat, kicsit kizökkentenek a hétköznapokból és ha felnézek az égre talán másként tekintek az ott látható csillagokra..........

[@istvanpaulik]

8:54-nél Te Állsz háttal Gergő? Szívesen megnéznénk hogy nézel ki. :) Jó a hangodat hallgatni és jó lenne arcot is párosítani hozzá. :)

[@wearetheborg]

tudsz linket adni hogy hogy mertek meg azt hogy a ter tagul? (hogy bizonyitottak be)

[@urkutatasmagyarul]

www.google.com/search?q=hogyan+m%C3%A9rt%C3%A9k+meg%2C+hogy+t%C3%A1gul+az+univerzum%3F&rlz=1C1BNSD_huHU987HU987&sxsrf=APq-WBvgocorUqLepc0J9RAZlo6aBC3-LA%3A1643567100362&ei=_Nf2Yf6pFd2U9u8Pms-nWA&ved=0ahUKEwj-l7nJjNr1AhVdiv0HHZrnCQsQ4dUDCA4&uact=5&oq=hogyan+m%C3%A9rt%C3%A9k+meg%2C+hogy+t%C3%A1gul+az+univerzum%3F&gs_lcp=Cgdnd3Mtd2l6EAM6BwgAEEcQsANKBAhBGABKBAhGGABQsQVYsQVg8QZoAXACeACAAaMBiAGjAZIBAzAuMZgBAKABAcgBBMABAQ&sclient=gws-wiz

[@ernogaborgodo]

...a Nap nagy sebességgel mozog - halad a Tejútrendszerben a többi csillaggal együtt...a gravitációs hatásával, vonszolja a naprendszer bolygóit... együtt mozognak, haladnak a kozmikus térben

[@imrekiss3221]

Egy megemlítést megért volna hogy a galaxisok találkozásakor csillagkeletkezési hullám söpör végig, tehát megújul a keletkező galaxis, mindkettő "szülő" galaxis összetalálkozó porfelhőiből.

[@Cornflakes1111]

Nem tudom mennyire kell messze lennie tőlünk az Andromédának, hogy valóban szemkápráztató látványt nyújtson, mert a miénk sem szemkápráztató pedig benne vagyunk.. Pedig szép lenne élénk fényben úszó égi objektumokat nézegetni jó nagyban, szabad szemmel.

[@biztosanhelyesenirtambeane9317]

Sziasztok! Látható világ egyetem kapcsán, hogy kell értelmezni a térképeket? Földtől minden irányban 13,8 milliárd fényévet látunk, azaz a Föld "ellenlábas" pontok esetében 27,6 milliárd a széleség amivel lehet számolni a videóban elhangzottakat? Elnézést, ha nagyon mellé kérdeztem. Választ előre is köszönöm!

[@urkutatasmagyarul]

Ennek közel a duplájáról beszélhetünk, ugyanis az ősrobbanás óta a tér folyamatosan tágult.

[@zoltansinka7521]

Mindenki 13.8mrd fényév sugarú gömböt lát, és annak a közepén csücsül. 'A' látja 'B'+'C'-t, 'B' 'A'+'C'-t, 'C' 'A'+'B'-t. Nincs értelme a hármat egy egyenesre fűzni, és az egyenest kicentizni. Az egész csak annyira szemléletes és valósághű, mint a gravitációs gumilepedő.

[@danielkardos1231]

Szia! Arról hol lehet többet megtudni, mikor azt mondod, hogy a galaxis gyorsabb ütemben tagul mint a fenysebesseg? Azt hangzott el, hogy olyan mintha ures teret tenne valaki a galaxisok koze? Nagyon erdekesnek hangzik. Koszi elore is.

[@skysonar111]

A tér tágulása az elméletek közt egy brutális tévedés !!! A vörös eltolódást nem a Doppler jelenség okozza, hanem a Sándor-effektus ! Ez alapján a görbült téren áthaladó hullám nyúlik. Ezt kimutatták a Nap mellett elhaladó fény esetében is. ST

[@feklandhd2]

Hmmm akkor ütközés helyett talán jobban leírja a jenenséget az "összekeveredés"... galaxis mix! ;D

[@flycorvus]

Perfekt. Egyedül vagyunk? Ha statisztikából indulunk ki: ha galaxisonként csak egyetlen egy olyan lakott bolygó van, mint a miénk, az máris százmilliárd civilizációt jelent az Univerzumban.

[@jozsefferenczi6376]

Amelyik irányban(mondjuk a földről nézve) nagyobb az aránya azoknak az objektumoknak, amelyek gyorsabban távolodnak tőlünk, akkor lehet, hogy abban az irányban lehet a világegyetem közepe? Feltéve, ha a világegyetem közepe táján nagyobb a tágulás üteme. Illetve a minél távolabbi objektumokról érkező fotonok észlelése nem teszik lehetetlenné az erre vonatkozó számításokat.

[@urkutatasmagyarul]

A feltetelezés jó, de azt tapasztaljuk, hogy bámerre nézünk ugyanolyan arányban távolodik minden. Ez azt az önző képet alkothatná, hogy épp a Föld helyén történt az ősrobbanás, de ez a tér tágulásával magyarázható jelenség

[@ferencgobor749]

Szóval akkor Han Solo 12 parseces vagánykodása melyik naprendszerben számít igazán soknak? :) És a messzi-messzi galaxisban megállapított parsec mekkora a miénkhez képest? Van-e értelme egyáltalán az ilyen parsecméregetésnek, hogy kié mekkora?

[@urkutatasmagyarul]

A parszek távolság, a SW-ban időegységként használják

[@Anghkor]

Én úgy tudom, hogy legutóbbi mérések alapján 150 000 - 200 000 fényév átmérőjű körüli lehet a galaxisunk, míg az Andromeda 220 000 fényév átmérőjű. A legrosszabb eset kifejezés ugyan nem állja meg a helyét, de abban az esetben is másfélszer nagyobb a galaxis-szomszédunk. Bár, ahogy fejlődnek a mérőeszközeink, úgy ez a szám még változhat. Mondjuk már az is érdekes volt, mikor kiderült, hogy jóval nagyobb a galaxisunk mint ahogy hitték.

[@40GabrielBreak]

Hát ezek után, a hangyák ölelkezésére is másképp fogok tekinteni 😊

[@alatomalbeth3947]

Én azt az összeütközést még megvárom az Andromédával…,kíváncsi vagyok hogy zajlik le egy ilyen esemény…🧐🧐🧐🤔🤔🤔

[@Inspactah1]

Arról van leírás, hogy a galaxismagokban lévő szuper nagy tömegű feketelyukak az összeolvadás következtében újra aktivak lesznek, azaz kvazárokká válnak? Vagy a kvazárok ideje pár milliárd éve lejárt és már nincs is létező aktív galaxismag csak a fényüket látjuk?

[@rivaj]

6:07 Nem újdonság a téma, de a kérdés most vetődött fel bennem. Tulajdonképpen a gravitáció által összezárt objektumok alatt "csúszik" az űr szövete?

[@urkutatasmagyarul]

Így is felfogható, igen

[@laszlohegedus4038]

Nagyon várom a mostanában fellőtt Webb teleszkóp adatait, mert ez állítólag olyan messzire ellát az infravöröstartományban, az Ősrobbanás utáni 200 millió évre, amikor még nem voltak galaxisok. Persze ha a Webb galaxisokat fog látni ebben a messzeségben, akkor az egész Ősrobbanás elmélet mehet a kukába.

[@urkutatasmagyarul]

Kicsit pontosítanék; az ősrobbanás után 200-300 millió évre, és akkor már meszülettek a legelső galaxisok

[@laszlohegedus4038]

@@urkutatasmagyarul Néztem egy ismertetőt a Webb teleszkópról, és pont az a lényege az egésznek projektnek, hogy azt az időszakot akarják vizsgálni, amikor még nem születtek meg a galaxisok.

[@urkutatasmagyarul]

@@laszlohegedus4038 Vagy félreértettél valmit, vagy valótlant állítottak

[@k.viktor3661]

Abban a kis fenyes porban a van egy kis bolygo! A mi foldunk! Ott van egy youtube nevu internetes video megoszto! Ez nem nagy dolog... De hogy van egy ilyen csatorna..... Na az már valami!! Tobb nyelven is nezek hasonlo tartalmakat, de messze a legjobb az URKUTATAS MAGYARUL csatorna! Ilyenkor orulok hogy magyar vagyok! Lenyugozo temakat hozol! 👏🏻👏🏻👏🏻👏🏻👏🏻👏🏻

[@p.i8459]

Meg azt sem tudjuk pontosan előre látni hogy holnap lesz- e eső vagy nem, de szeretunk nagyokat mondani milliárd évekre előre.

[@dddka1]

Nekem a videóban említett 0,000034 mm/s értékkel van gondom. Nekem 1db nullával kevesebb jön ki: (150 000 000 * 70) / (1 000 000 * 3.26 * 365 * 24 * 3600 * 300 000) = 3.4 * 10^(-10) km/s = 3.4 * 10^(-4) mm/s = 0,00034 mm/s Hol rontom el a számolást?

[@Anonymous-jh4nr]

meglett a válasz azóta?

[@dddka1]

@@Anonymous-jh4nr nem lett meg ...

[@zoltansinka7521]

Számláló: 1.05×10^10 Nevező: 3.08×10^20 1.05/3.08~3.4×10^-1 10^10/10^20=10^-10 Az utolsó két sor szorzata 3.4×10^-11, neked -10 a kitevő.

[@johngood8742]

Igazán precíz vagy!

[@agostongogl3529]

Meg lehet különböztetni az Andromeda egyes csillagait egymástól? Léteznek már nevesített extragalaktikus csillagok?

[@urkutatasmagyarul]

Persze

[@53Bartas]

Aki megéri a Tejút ütközését más galaxissal, . Feltétlenül írja meg commentben az élményeit! Kiváncsian várom.

[@Magyarblez]

Jó hát akkor ezt is likeolom, meg ide is kommentelek!

[@tivcsiszlavitsek8281]

Köszönet 2022.11.19.

[@Szanto87]

Szerintem az összeütközés nem lesz látványosabb a földről nézve mint most ahogyan a tejútat látjuk. Persze ha lesz még megfigyelő.

[@chadrick.basedman]

12:10 Ott van Xandar

[@malterkaroly9075]

Ezt én vagy láttam tegnap, vagy megőrültem, és olyan de ja vu-m van, hogy mindenre tisztán emlékszem....(?)

[@urkutatasmagyarul]

Olavasd el az első kommentet a videó alatt ;)

[@malterkaroly9075]

@@urkutatasmagyarul ja, igen, bocs, nem olvastam kommenteket. :D

[@janyjozsef]

Szia! Valamit akkor nem értek. (Na jó nem csak ezt) Ha az Androméda kb 1 parszekre van tőlünk, akkor ott már érvényesül a taszító hatás. Vagy nem? Akkor hol is érvényesül? Vagy az 1 parszek még mindig a hangya esete? Akkor milyen messze kell legyen valami, hogy érvényesüljön a hatás? És ha a meghatározás 1 parszekre vonatkozik, és a matek alapján ott van távolodás, akkor távolodik, de közben közeledik? És mi van azzal, hogy nem mozognak egyik test sem a másikhoz képest mégis távolodnak? Akkor erő hat minimum az egyikre ami távolítja. De ha tudjuk hogy távolodik, akkor mozog. Pláne ha taszító erő hat rá. Hiszen a vörös eltolódással lehet ezt kimutatni. Ha nem távolodna, akkor nem lenne vörös eltolódás. De ha van vörös eltolódás, akkor távolodik, vagyis mozog a megfigyelőhöz képest. És mi van ha a vörös eltolódás abból adódik, hogy van valami az űrben ami a magasabb frekit megszűri? Minél nagyobb a távolság annál nagyobb ez a szűrő hatás. És ezért látni a messzebb levő galaxisokat vörösebbnek.

[@urkutatasmagyarul]

A tágulás mindenhol ugyanannyi, mindegy hogy hány parszekre van egy test a másiktól. Ez csak a tágulás mértékének bemutatásához kell. A gravitációs hatás viszont felülírja ezt a tágulást, az Andromeda az egyik hanyga, a Tejútrendszer pedig a másik. Összekapaszkodva hiába fújják a lufit, a két galaxis nem távolodik egymástól, sőt. A vonzás miatt közelednek. A vörös eltolódás nem azt jelenti, hogy a színkép egy oldala hiányzik, azaz leszűri valami a kékes színeket, hanem, hogy az egész spektrális színkép elmozdul. Tehát nem kevesebb fény jut el hozzánk, hanem eltolt színkép.

[@janyjozsef]

@@urkutatasmagyarul Ok. Akkor viszont mi a helyzet a többi galaxissal? Azok miként jutottak egymástól olyan távol, hogy ott már nem a gravitáció az úr hanem a tágulás? Mert ha jól értem ahhoz hogy távolodjanak nagyon messze kell leniük egymástól. Az elméletek szerint viszont valamikor minden nagyon közel volt egymáshoz.

[@mfiers]

@@janyjozsefAhhoz, hogy a gravitációt "legyőzzük", sebesség kell. Az pedig kezdetben megvolt. Remélem jól látom.

[@janyjozsef]

@@mfiers Ok. Akkor volt a sebesség. Azonban, ha akkora volt a sebesség, akkor a csillagok és galaxisok hogyan tudtak összeállni? Vagy előbb összeálltak aztán lett a sebesség? Ki volt előbb? A vonzás vagy a taszítás?

Azt honnan tudták megmondani, hogy az a színkép amit látnak a távolodás miatt olyan amilyen, vagy éppen álló helyzetben annak okyan színképe?

[@urkutatasmagyarul]

A csillagoknak a benne lévő anygok miatt jellegzetes színképük van, mivel ismerjük, hogy hol vannak árnyékok a színképben, ezért tudjuk, hogy a minták miként csúsznak el a vörös szín irányába.

@@urkutatasmagyarul Ezek szerint a csillagok anyagi összetétele "szentírás" ,és tuti, hogy mindegyik ugyanolyan összetételű?

[@urkutatasmagyarul]

@ Az összetételük azonos, csak az arányok mások. A csillagok tömegének legalább 90 százaléka hidrogén és hélium, a többi nehezebb elem csak elvétve található meg bennük, azok is a általában a mélyebb rétegeikben

[@kutyautokis9608]

Igen, kb 1 milliárd év múlva lesz az ütközés és addigra már rég nem lesz élőlény, mert a Nap gyengül és jégbolygó leszünk. A sokkal nagyobb Andromeda "felszippantja", szétlöki és -bombázza (ütközések) a Tejútrendszert, mely megszűnik ekkor, azaz a két galaxis kvázi összeolvad...

[@urkutatasmagyarul]

A Nap nem gyengül, ellenkezőleg

[@kutyautokis9608]

@@urkutatasmagyarul Akkor úgy eltávolodunk tőle addigra, hogy lehűlünk... de nyilván nembiztos,nem vagyok szakértő,lényeg,hogy élet már nem tud lenni a Földön régóta, a mikor összeér a galaxisunk az Andromédával...nemde?

[@csager7250]

Akkor a Millennium Falcon 12 parseces Kessel run "ideje" is kamu? Mintha azt mondanák, hogy nem létezik a Mikulás! :(

[@windowsorsos6674]

De akkor kiszámolható az is, hogy mekkora az a távolság ahonnan már a fénynem tud ide eljutni? Mert elméletileg akkor van egy olyan távolság ami alatt az űr gyorsabban tágul, mint ahogy a fény halad és így az sose ér el ide

[@urkutatasmagyarul]

Nem csak elvileg, hanem gyakorlatilag is! Van olyan távoli terület, ami épp emiatt sosem lesz már vizsgálható

[@windowsorsos6674]

@@urkutatasmagyarul erről egyébként tarthatnál egy kisokos rész is, ha lehet. Nem nagy téma de szerintem párpercben lehetne róla elég érdekes dolgokat mondani.

[@romualdpelcsinszki5436]

Nagyon tetszik a csatorna tartalma, de a háttérzene lehetne változatosabb mert már esküszöm hogy amiatt nem nézek meg minden videót... Ennyi videó után már tökre irritáló. Vajon csak én vagyok így ezzel!?

[@mihalytoth1904]

Csak az a baj, hogy a galaxisokat soha, de soha nem fogjuk ilyen fényesnek látni a saját szemünkkel. Hiszen benne vagyunk a saját galaxisunkban. Ennél közelebb már nem is lehetnénk. Mégis, ha felnézünk az éjszakai égboltra, akkor csak halványan pislákoló csillagokat látunk. Ezek hosszú expozíciós felvételek. Ha ilyen fényesnek látnánk egy galaxist a saját szemünkkel, akkor az olyan brutális sugárzást jelentene, amitől azonnal elpusztulnánk.

[@zoltanm6034]

11:29 Androméda közeledik...

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.04. Köszönet.

[@full3nzo]

Remélem, hogy az Androméda galaxis egyik "szegletében" egy Naprendszerünkhöz hasonló helyen a Tiédhez hasonló műsort néznek az ottani emberszerű lények, és éppen azt taglalják, hogy egy fele akkora galaxis száguld feléjük mint az övék..., mindenestere a Földi adás kizárólag a Te érdemed. 🚀Köszönöm!

[@urkutatasmagyarul]

:)

[@nandorv.8876]

13:29 a föld fényei egy kicsit.... furák.

[@urkutatasmagyarul]

Mintha máshonnan sütne? :)

[@Stormbird.]

Majd feldobom instára mikor ütközünk az andromédával, szóval nyugodtak lehettek nem maradtok le semmiről:D Viccet félre téve! Engem az érdekelne illetve tesz kíváncsivá hogy, ugye a jelenlegi állás szerint, volt egy nagy ős robbanás. Ennek a helye beazonosítható? Ha igen kb milyen messze vagyunk onnan? Illetve ha ugye felrobban egy-egy bolygó mert gondolom akkor az ős robbanásban is egy méretileg elképzelhetetlen bolygó lehetett. Szóval ennek a helyén akkor nem egy istentelenül nagy feketelyuknak kellene lennie? Totál laikus vagyok. Köszi a videót ismét tanultam valamit.

[@lacikeri3102]

Nem mert nem anyag robbant, hanem maga a tér robbant. Vagyis az ősrobbanásnak nincs egy konkrét helye, mivel az univerzum minden pontján történt. Illetve a robbanás ebben az elméletben nem is helyes kifejezés. Inflációs elméletnek nevezik (robbanás szerű felfújódás, nem az amit a kormány csinál :) A kezdetén fénysebességnél jóval gyorsabban kellett tágulnia. A feketelyukak képesek elnyelni a fénysebességgel mozgó dolgokat, de ha gyorsabban tágul a tér akkor szétszakadnak. Másik tényező, hogy olyan magas energiasűrűsége volt az univerzumnak, hogy nem létezett anyag. Az csak később alakult ki az energiából, amikor lehűlt egy adott szintre. Akkor meg már nem volt olyan sűrű hogy egyből minden összeroskadjon egy fekete lyukba. Noha szerintem voltak azért ilyen csomópontok, és ezekből alakultak ki a szuper nagy tömegű feketelyukak amik, a galaxisok magját alkotják. Az első anyag megjelenését tudjuk detektálni. Ez a "kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás" Az inflációs elmélet is ebből fakad, mivel bármerre nézünk az univerzumban, elképesztően homogén és egyforma a hőmérséklete már az anyag kialakulásának pillanatában is. Ez pedig nem lehetséges máshogy jelen tudásunk szerint. Megjegyzem, ha a mi univerzumunk egy magasan fejlett számítógép memóriájában futó szimuláció, az is megmagyarázná ezt és sok minden mást is, de ez tudományos szempontból nem magyarázat, és egyenértékű azzal a magyarázattal, hogy Isten teremtette a világot. Tehát amíg ezt nem tudjuk igazolni tudományos módon, addig célszerűbb csak a saját univerzumunk törvényszerűségeit kutatni, akár szimulált világ, akár nem.

[@urkutatasmagyarul]

Király vagy Laci, minden pont úgy, ahogy leírtad! ;)

[@Stormbird.]

@@lacikeri3102 Köszönöm a kimerítő választ. Próbálom feldolgozni az információkat. Egyelőre ott tartok hogy, tulajdonképpen a semmiből lett a valami!? ha egyszerűen akarnám leírni. Márha a teret azt semminek gondolnám bár ilyenkor már inkább a Besenyő Pista bá jut eszembe a semmiről szóló rész.

[@lacikeri3102]

@@Stormbird. Nos elismerem hogy Besenyő Pistabácsi sincs sokkal távolabb a megoldástól mint a legnagyobb tudósok :D Valóban nem egyszerű, de a kíváncsiság jó kezdet a megértéshez. Igen. A kvantum fizika, jelenlegi ismereteink szerint, lehetővé teszi, hogy a semmiből valami legyen. De hogy ebből hogy lett az egész univerzumunk, az egy tucat Nobel díjat érne meg. Ha érdekel Stephen Hawking nagyközönségnek írt könyvei is nagyon jók. De akár Einstein könyveivel is lehet kezdeni, ő is nagyon szemléletesen tudott magyarázni, nem kell zseninek lenni hogy megértsük. De YT-on is lehet találni jó dokufilmeket a témában. kzbin.info/www/bejne/pYCtYpmhd8d_e5o kzbin.info/www/bejne/n3amqqKniL6ld5I kzbin.info/www/bejne/noKrfqyuismeoq8 kzbin.info/www/bejne/oH3OYYFmebhrjKM

[@bencedobos5439]

Honnan szedted ezt a lufis-hangyás hasonlatot? 😂

[@urkutatasmagyarul]

A lufis hasonlatot sokszor használják, a hangyákat én adtam hozzá ;)

[@vinterpeter]

Ha az Androméda több 2x akkora mint mi, akkor nem mi tartunk felé?

[@urkutatasmagyarul]

Ha egy kamion és egy személyautó egymás felé halad, akkor mindkettőhöz képest közeledik a másik. A méret nem számít a mozgásnál.

[@vinterpeter]

@@urkutatasmagyarul Itt a mozgást a gravitáció okozza, ha jól értem, és mivel a nagyobb tárgy nagyobb gravitációs hatást fejt ki, így, bár mindegyik halad a másik felé, azért a kicsi fog jobban elmozdulni egy külső megfigyelő számára. Persze minden inerciarendszer kérdése, mert ha úgy nézzük akkor minden körülötünk kering és közeledik vagy távolodik tőlünk. Ha leesek a 10-dikről akkor mondhatom hogy a föld száguld felém, de egy külső megfigyelő azért nem ezt tapasztalja.

[@sandorgera5570]

🥴

[@copy08]

Milkyway+Andromeda=Milkomeda.

[@pirosszirom8998]

Ha az Androméda két-és-fél millió fényév távolságra van tőlünk, vagyis mi most a két-és-fél millió évvel ezelőtti helyzetét látjuk, az azt jelenti, hogy már itt van. :) :)

[@urkutatasmagyarul]

Nem figyeltél eléggé? 2-3 milliárd év mire ideér.

[@pirosszirom8998]

@@urkutatasmagyarul Ja, bocs. Az jutott még eszembe, (poénkodók kíméljenek) :) hogy ha elég nagy teljesítményű űrteleszkópot készítenénk, akkor végül megláthatnánk az ősrobbanást. Az viszonylag eléggé nagy pofon lenne a kételkedőknek. :)

[@akacsaman]

@@pirosszirom8998 Asszem van valami hasonló cél

[@tamasvari7015]

Rohadtul nem értem ezt a parsec kiszámítást 😂

[@urkutatasmagyarul]

Akkor érezd! ;)

[@Brotase]

Sziasztok! Engem érdekelne az a nézőpont is, hogy lesznek-e korábban fekete lyukká váló vagy vörös törpeként elpusztuló Napok, amik nem fogják az összeütközéseket befolyásolni?

[@urkutatasmagyarul]

Ezt nem igazán értem

[@Brotase]

@@urkutatasmagyarul van rá lehetőség hogy még mielőtt összeütközne a két galaxis, addig egyes napok elpusztulása befolyással lenne az összeütközésre?

[@urkutatasmagyarul]

@@Brotase Nem, ha meg is halnak, a tömegük ugyanakkora marad

[@Brotase]

Ez hogyan lehetséges? Tehát nem pusztulnak el teljesen?

[@urkutatasmagyarul]

@@Brotase Ha te meghalsz, az atomjaid ugynúgy megmaradnak, akkor is ha test lebomlik. A csillagoknál hasonló a helyzet, arányaiban csak minimális mennyiség alakul energiává, a többi atom megmarad, csak szétszóródik.

[@DaT0nkee]

Minmeghalunk! Még mielőtt láthatnánk.

[@zoltanarpadhalmi6327]

Az előadás elég szines, tartalmas,de engem zavar a 3 milliárd év ütközési idő, amit távolság osztva a sebességgel alapon kaphatunk meg,,,- senki nem számol gyorsulással,ami akár100- szorosára, vagy még nagyobbra is nőhet idővel, két ilyen galxis ha egymáshoz mind közelebb ér akkor az egymásra ható gravitáció egyre nagyobb hatást fog kifejteni, ami folytonos gyorsuláshoz vezet majd,ezt még fokozhatja hogy addig akár mindkét galaxis ütközhet törpegalaxisokkal ami a tömegük növekedéséhez vezet,,,,Persze mit számit,hogy 3 milliárd év,vagy mondjuk 300millió év,mert mi már akkor nem leszünk, talán földünk se,,,,

[@urkutatasmagyarul]

Természetesen a csillagászok számolnak a gravitációs gyursulással is

[@snipazz.]

Egyébként már a folyamat megkezdődött. Egy galaxis nem akkora amit látunk...

[@Keiichii83]

69 :D

[@h_gabor]

Nah mostmár a hangyák se nőnek a lufin :D

[@urkutatasmagyarul]

Ha már hozzányúltam, ezt is megcsináltam! Köszi, hogy mégegyszer megnézted! ;)

[@colders9937]

az űr kutatás magyarul youtube csatórna :D ? vagy csak félre értettem mert mingyárt el alszom itt a gép elött xd ?

[@colders9937]

amugy meg csak igy tovább szeretjűk a vidiket miket csinálsz :D

[@_Betty.Ford_]

Magyar persze😌

[@torma993]

.

[@davidnagy2894]

Nem mindenhol tágul egyformán az univerzum.

[@urkutatasmagyarul]

Ez aztán a velős, határozott és tényekkel alátámasztott megállapítás! Jah, nem. -_-

[@davidnagy2894]

@@urkutatasmagyarul Ez még várat magára.

[@davidnagy2894]

@@urkutatasmagyarul Ez még várat magára.

[@urkutatasmagyarul]

@@davidnagy2894 Addig viszont ez nem más mint egy dacos hétéves felvetése. Sebaj, én jól kijövök a kölkökkel! ;)

[@davidnagy2894]

@@urkutatasmagyarul Nyugalom nem tartozom a lapos föld hívei közé.

[@HTibor]

Az ember mint olyan,nem valószínű,hogy megéli a "nagy bulit".De az általa létre hozni kívánt mesterséges intelligencia,mint egy egyetemes utazó,akár a szemtanúja is lehet.

[@joseffarkas7460]

Akkora nagy hülyeség h képesek vagyunk megfigyelni valamit ami több milliárd fényévre van tőlünk ✋🏼😂😂😂

[@urkutatasmagyarul]

Igen, a tanulatlan, ismeretekkel nem rendelkező, sekély fantáziával élő embereknek ez bizony kemény dió ;)

[@joseffarkas7460]

​@@urkutatasmagyarul hát igen,szimplán olyan,mintha egy mikrónak magyaráznád hogy kell kutyátsétáltatni ;)

[@Naplap840]

30 856 775 806 663 100 km = ~30 Em