Az utolsó lépések a Holdon | #11 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Az Apollo 12 lett a NASA legpontosabb célbadobása, az Apollo 13 legénysége pedig majdnem odaveszett, de valóban saját magát jelölte parancsnoknak Alan Shepard az Apollo 14-re?
Az Apollo 15 legénysége madártollakat dobált a Hold felszínén, az Apollo 16 és az Apollo 17 küldetésein pedig több, mint 200 kilogramm holdmintát hoztak haza?
Mennyibe is került az egész Apollo Program, és ennyi pénzből hány Puskás Arénát tudnánk ma építeni?
Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul

[@3gaben]

Amúgy érdekességként érdemes megemlíteni Pavlics Ferenc nevét, ugyanis a holdautó speciálisan kivitelezett kereke az ő szabadalma.

[@DaT0nkee]

Igazság szerint az egész LRV-t ő és a csapata építette.

[@markoracz2327]

Nagy koponya volt!

[@Gpety3355]

Abból nagyon sok mindenki kivette a részét, de mikor szóba kerül mindenki magáénak vallja és nem is említi a másikat. Jó régen volt szerencsém a Good Year luxemburgi gyárában járni, ahol személyesen Tony Shakespeare vezetett minket körbe, (aki régről kíséri figyelemmel az F1-et tudja ki volt Ő ott, nekem olyan volt, mintha a Pápával találkoztam volna) és ő mondta, hogy a Good Year gyártotta az abroncsokat a holdjáróra, volt is ott róla egy hatalmas plakát. A magyarok egyébként sok helyen ott voltak az űrkutatásban, ennek simán lehetne egy hosszabb részt szentelni, pl. több professzor tanított azok közül, akik az űrkemencét tervezték Miskolcon, közülük pl. Fancsali József, aki egy igazi legenda gépész körökben, állítólag még bőven nyugdíj után is kézzel készített szobányi méretű műszaki rajzokat a padlón kiterítve, vagy Dr. Bárczy Pál, aki az anyagszerkezettan kiemelkedő professzora. Lenne mikről és kikről videoblogokat gyártani, mennyi mindennek lehet még magyar vonatkozása az űrkutatásban, amiről nem is hallottunk szélesebb körökben.

[@tomszebeni1090]

A teljes hold autot Pavlics Ferenc tervezte, nem csupan a kereket. Pavlics Ferenc Santa Barbaran el es 2019-ben forgattam vele az RTL Klub XXI. Szazad cimu musoraban. Harom kuldetes Apollo 15, 16, 17 vitt lunar rover autot es azota ott pihennek fent a Holdon.

[@korneltakacs4954]

M 😂z ii🎉iwk Ewrwnvivgmvvgm ikiz Z gmi e 😢t😂

[@tamasbeli2309]

Azt hiszem megtaláltam a legendásabb magyar tudományos csatornát. Egy normális világba , mát a közmédián csinálnál sorozatot ,

[@violkaibike6517]

Bizony és várom is!!!! Nálunk van a cseh csatorna...amelyik csak természeti és tudományos videokat kozvetit!! PRIMA ZOOM!! catorna !! Orulok ennek a magyar videonak:!!

[@norbertbeyer8348]

Nagyon tetszik, hogy nem csak a szaraz adatokkal, hanem sztorikkal is feldobod a videot! Egy kevesse ismert szorit en is hozzatennek ehhez1 Az Apollo-14 misszio szamara kifejlesztettek a MET-et. (Modular Equipment Transporter) Az volt a celjuk, hogy ne kezzel kelljen elvinni az ALSEP berendezes reszegysegeit, hanem egyfajta kezi szallitoeszkoz segitsegevel. Ez a konnyu femszerkezet, leginkabb egy zsurkocsira hasonlitott. Negy laba volt,ezek kozul ketton gumikerekek voltak, ketton pedig sima talp. Plusz volt egy karja, ami segitsegevel huzni lehetett az egyseget. A szerekezetre kulonbozo meromuszereket (magnetometer, kamerak) voltak felszerelve, es ket nagy zsebe is volt a holdkozetek szamara. Nos a MET totalis kudarc volt. Az urhajosok huztak-vontak a holdi regolitban, ahol az elakadt, es az urhajosok is tobb oxigent fogyasztottak mint rendesen. Soha tobbe nem vittek ilyen eszkozt magukkal. Ekkor hagyta el Alan Sephard szajat az a meltan hires mondat, ami majdnem olyan hires lett mint Armstrong elso mondata. >> Az anyja keservet annak a tokfilkonak, aki kepers volt ezt a marhasagot kitalalni!

[@heldeus8174]

NatGeo minőségű összefoglaló volt ez az űrkutatás kialakulásáról, az emberiség űrbéli sikereiről, kudarcairól! Mindig is foglalkoztatott ez a téma, de rengeteg olyan részletet, történetet sikerült belefoglalni a videókba, amikkel még sehol sem találkoztam! Köszönöm én is a belefektetett munkádat, valódi értéket képvisel a csatorna! Így tovább!

[@joepataki9659]

Én itt elek Amerikában és mindenről többször részletes sorozatokat láttam. Nos, nem kell várnunk sokat, 2024- ben a holdon leszünk megint, és kb, 2029- 34- ben a Marson fogunk landolni.

[@CuprAti]

Ugy nez ki Joe megis varnunk kell 1-2 evet meg!😅

[@davidpeter0101]

Nagyon szuper volt ez a történeti áttekintés a kezdetektől egészen idáig. Laikusként is érthető volt hála a sok ábrázolásnak, meg az egyszerű nyelvezetű magyarázatoknak. Szép, igényes munka. Köszönjük! Megyek is nézni a többi videót...

[@laszlozsoltnagyhazi6501]

Gratulálok!Nagyon érdekes,dokumentum film.

[@Taki747]

Gratulálok! Nem hittem, hogy sok újat tud mondani, de nagyon is sikerült. Csak igy tovább... Köszönöm!

[@_Betty.Ford_]

Pár napja találtam rá a csatornádra, miután a Holdban gyönyörködtem este a teraszon, majd kutakodni kezdtem a youtube-on. Azóta minden este elalvás elött megnézek egy részt. Nagyon érdekesek és annyira jó a hangod is👌🏼

[@attilabusa9500]

Hát basszus, sok információt találtam a holdraszállásokról, de így összefoglalva még nem. Nem semmi. Elismerésem. A tudás az tudás

[@Attila_Beke]

Ismét köszönöm a feltöltést. Olyan kár, hogy vége ennek a programnak. Tudom, az idő meghatározó tényező, de Pavlics Ferencet megemlíthetted volna. Kellene egy “SCE TO AUX” matrica 😀

[@danieljozsefbalogh7206]

Nemsokára jöhet ARTEMIS!!! :)

[@MrGruber0]

Örvendek, hogy felfedeztem ezt a csatornát! Örvendek a tartalomnak, kiváltképp azért is, mert arról bár mindenhonnan hallottam, hogy embert küldtek a holdra, azt már nem nagyon hiresztelték, hogy később még járt volna más is, így a fel nem tett kérdésemre megkaptam a választ az apollo 12-17 magyarázattal, őszintén köszönöm.

[@johnnyr82]

Ha még ha csak 1 holdraszállás lett volna, akkor mondhatnánk, hogy meg lehet rendezni. De ez egy sorozat. Hihetetlen teljesítmény. Én nagyon várom az új missziókat. Annyit változott a technologia, hogy biztosan mi is küldhetünk fel majd idővel valakit, aki ott kortyolgathatja a holdon a kőbányait a kemping székben. :))

[@christo161]

Akkor sem. Szovjetek elismerték. Meg azóta hány nagyhatalom jött a holdraszállástagadók érveivel?

[@csabaszilagyi4419]

Nagyon jó érdekes összeállítás. üdv.

[@HappyLordx]

Nagyon szuper videó, köszi!

[@mumtaz1977]

15:07 Azért annyit korrigálnék, hogy az üzemanyagcellák nagyon nem a vízből állítanak elő energiát. Pont, hogy a víz bontásához kellene elektromos energia. Az üzemanyagcellák pont fordítva működnek. Hidrogénből és oxigénből állítanak elő energiát és "melléktermékként" vizet is.

[@joepataki9659]

Ezek szerint , a nyelvi fordítás nem volt pontos.

[@mumtaz1977]

@@joepataki9659 valószínű.

[@gergely87]

Imádom avideókat és a csatornát és zseniálisan jó. De könyörgöm vedd ki vagy drasztikusan halkítsd le a jövöben az adóvevők sípjához hasonló hangokat mint itt is 7:34kor már többrdszerre. Iszonyúan fájdalmas a hangja. Köszönet érte előre is. Ha technikai segítségre lenne hozzá szükség, nagyon szívesen segítek a hangban. Nagyon nagy érték a csatornád :)

[@Benkeq]

24:22 Ne adj ötleteket az elvtársnak !!

[@zsoltd5116]

16:50-nél. Mikoján-Gurjevics (MiG17 vagy MiG19 ?) helyett egy amerikai vadászgép esetleg jobban illett volna. * Pavlics Ferencről: mindenki nézze meg a "Gépek a Holdon" (jutyub) vonatkozó részét, érdemes!

[@3gaben]

11:14 nél jobb alsó sarokban a kráterben az az alfa hold bázis? :D

Nagyon tetszik a sorozat. De áruld el, már végre, hogy mi a háttérzene címe? Légyszi Légyszi Légyszi !

[@urkutatasmagyarul]

Egyszer kiírom, csak találjam végre meg! :)

[@balint_szoke]

Ez is fantasztikusan érdekes adás volt! Nem tudod véletlenül Gergő, hogy amikor az Apollo-15 visszatérő kabinjának a 3 helyett csak 2 ernyője nyílt ki, ebben az esetben mekkora sebességgel csapódott be az óceánba a kabin? Előre köszönöm válaszod! Képzeld, a mai napon már elkezdtem a kislányaimnak bemutatni a sorozatot az első rész megnézésével, nagyon-nagyon élvezték, holnap folytatjuk a másodikkal, és így tovább... 😊

[@urkutatasmagyarul]

Nem volt vészes a különbség, 28-30 km/h helyett 33-35 km/h volt a csobbanás sebessége

[@balint_szoke]

Nagyon szépen köszönöm, tényleg nem nagy különbség! Hihetetlen, hogy mennyi mindent tudsz, pláne így összefogva, célirányosan!!! @@urkutatasmagyarul

[@urkutatasmagyarul]

Bevallom, erre most rá kellett keresnem! :)

[@balint_szoke]

@@urkutatasmagyarul Így is valószínűleg sokkal gyorsabb voltál, mint én lettem volna, szerintem én meg se találtam volna ezt az adatot, úgy hogy duplán köszönöm! Amúgy érdekes, hogy a 3. már csak ennyivel csökkentette a sebességet, de mondjuk logikus (nyilván 1 csökkenti legjobban a sebességet, a 2. már kevésbé és a 3. a legkevésbé, ugyanakkor ezek az egyre kisebb sebességcsökkenések is sokat számítanak az emberi test egészsége szempontjából, és nagyon jó látni azt, hogy még ezt az utolsó fázist is redundánsan csinálták meg az amerikaiak, azaz hogy ha egy nem nyílik ki 1, még akkor is épségben leérkeznek a pilóták a maradék kettővel, + az óceán is szépen tompítja a kapszula megérkezését a szárazföldhöz képest.)

[@karolypapp3564]

Megkérdezném hol tankoltak,mert állitólag 400kg holdkőzetet hoztak a főldre(megjegyzem hogy az űzemanyag 25-30dollár /kg.de hogy volt annyi űzemanyaguk hogy ezt megtegyék?

[@urkutatasmagyarul]

Az Apollo űrhajó szervizmoduljában volt az üzemanyag, de a holdkomp leszálló és felszálló egysége is meg volt tankolva

[@laszloszikra6320]

@@urkutatasmagyarul Te tényleg elhiszed, hogy ez az imbolyogva "felszálló " holdkomp dokkolt a Hold körül keringő űrhajón, majd elhagyták a Hold gravitációs mezejét? Hogy a faszba'?

[@urkutatasmagyarul]

Szerintem úgy, hogy iskolázattabbak voltak, mint egyesek! Pici fizika és máris minden világossá válik! ;)

[@robertbalogh3663]

Szia! Az lenne a kérdésem, hogy a Saturn rakéta a földkörüli pályáról amikor a Hold felé gyújtott az egyszeri gyújtás volt, vagy végig kellett égetnie a hajtóművet?

[@urkutatasmagyarul]

A TLI egy körülbelül 6 perces hajtóműgyújtás volt, amivel el tudtak szakadni az alacsony Föld körüli pályáról a Hold irányába.

[@robertbalogh3663]

@@urkutatasmagyarul Nagyon szépen köszönöm! Vagyis olyan sebességre gyorsította ha jól értem, ami utána már a megfelelő szögben gyorsította őket ahhoz, hogy Hold körüli pályára álljanak, ott pedig már a Hold gravitációja megoldotta, hogy pályán maradhassanak.

[@urkutatasmagyarul]

@@robertbalogh3663 Azért ez nem volt ilyen egyszerű, mert a három napos úton még kellett néhány pár másodperces korrekciót végezni, illetve a Hold körüli pályára állashoz is szükség volt egy néhány perces lassító mamőverre, de nagyvonalakban igen.

[@robertbalogh3663]

@@urkutatasmagyarul S ezen számítások vezetője a néni volt, akiről a film is készült pár éve? Egyszerűen felfoghatatlan, hogy valaki képes volt ezt kiszámolni, a számítógépet is ellenőrizve. Nem tudom mennyire igaz, vagy csak legenda, hogy az egyik űrhajós jobban bízott benne mint a számítógépben, és addig nem csinálta meg a pályamódosítást amíg a hölgy ki nem számolta.

[@urkutatasmagyarul]

Ez inkább a '60-as évek elejére volt jellemző, a '70-es évekre már azért többet tudott a számítógép is.

[@waltersobchak471]

18:24 - @Űrkutatás magyarul, erre az Al Shepard-ös holdkő-összekeverős sztorira van esetleg forrás? Már nem először hallom/olvasom, de mindig csak magyar nyelvű irományokban és videókban találkozom vele. Végignéztem az Apollo-14 fényképeit a NASA oldalán, meghallgattam a fontosabb Apollo-14 hangfelvételeket is (többek között, hogy az odaúton majdnem kudarcba fulladt az akció, mert a holdkomp és a CSM összekapcsolódott ugyan, de nem zártak össze hermetikusan), de nem hallottam róla sehol. Persze lehet, hogy csak pont elkerülte a figyelmemet. Az LRO képei 2009-ben amúgy kiderítették, hogy csak pár méterre tudta elütni a labdákat, nem pedig "mérföldekre", ahogy mondta :D.

[@jozsefsikar3639]

Jó lenne, gy olyan dicsőség tábla, amelyiken rajta van 12 holdra lépő űrhajós, az adataikkal, ki hanyadik, ki menyyi időt töltött az űr sétán? Dátuma, születése, kora? Az igazi hősök, igazi hőstettei.

[@joepataki9659]

Igen azok, de ezek az emberek nem a kitüntetésért dolgoztak. Nyilván , ha szovjetek lettek volna, száz kitüntetéssel a zakójukon, köztük sztahanovista kitüntetéssel . Lehet hogy rosszul írtam.

[@jozsefsikar3639]

@@joepataki9659 gondoltam. De jó lenne a neveket, mert kevesen vannak akik megtehették, hogy a holdon lépegettek. Amig nem érkeznek újabb holdra lépők addig ők a leg nagyobbak. Méltón jár nekik az ismerté válás!

[@_Betty.Ford_]

Sztem is jó ötlet👌🏼 Iszonyat szerencsések😌

[@gerdakodak]

1. Gratulálok! 2. Óriási melót végzel ezzel a sorozattal. 3. Köszönöm szépen! (egy kérdés: a szovjet Lunahod-programról nincs valami anyagod? Ők annó azzal büszkélkedtek, hogy technikailag nagyobb dobás volt, mint az Apolló-program...)

[@MrDxx7]

3:30 Sosem értettem miért fektetett nyolcas pályán halad az űrhajó. Két pont közt legrövidebb út mindig egyenes nem?

[@urkutatasmagyarul]

@@MrDxx7 Az űrben nincs egyenes vonal, a Föld forog, a Hold kering, az űrhajó pedig a gravitációs hatások miatt sodródik a végtelen űrben

[@MrDxx7]

@@urkutatasmagyarul Milyen igaz :)

[@Kolompár-e5z]

A hinta manőver miatt.Kevesebb üzemanyag kell

[@andrasdemeter6477]

Mellékesen a Nap sugárzását. hogyan kompenzálták. Mennyi kellene a Napsugárzás hárítására? 200 kg ólom?🤔

[@urkutatasmagyarul]

Nézd meg a sugárzás fajtáiról szóló epizódomat, választ kapsz rá

[@joules83a]

Az ördög ügyvédjeként kérdem, hogy a holdkomp felszállásakor ( 23:25 ) miért CSAK EZ ELSŐ másodpercben lehet látni a rakétahajtómű robbanását, tűzcsóváját? (Vagy lehet, hogy az csak a leválasztó piropatronok fénye volt!?) A Holdon kisebb a gravitáció, kisebb a szökési sebesség és a holdkomp se egy robusztus jármű, de akkor is egy lőket (egy farrba rúgás, egy kirobbantás) kicsit kevés lenne a felemelkedéshez.😈 Milyen üzemanyag az amelyik sötét/láthatatlan lánggal ég/oxidálódik?

[@urkutatasmagyarul]

Jól látod, az üzemanyagban kell keresni az okokat! A holdkomp hidrazint és dinitrogén-tetroxid keveréket használta a meghajtáshoz, ennek az égésterméke szinte teljesen átlátszó az oxigénmemtes környezetben.

[@gregor_man]

kzbin.info/www/bejne/b3m0l5SrfK-UitU 0:19-nél válik láthatóvá a hajtómű lángja. Egyetlen függőleges lökés nem is lehetne elég, mert Hold körüli pályára kellett állniuk, hogy összekapcsolódhassanak a keringő űrhajóval.

[@norbertbeyer8348]

A gáztűzhelyen is sokféleképpen láthatod a lángot. Ha sárga akkor tökéletlen az égés, ha kék akkor jó. Néha a Földről indított rakétáknál is alig látszik a hajtómű csóvája. Itt van a régi angol Black Arrow rakéták indításáról készült eredeti filmek: kzbin.info/www/bejne/g2XYiKyhpd2IjLs

[@spontanvideok246]

Egyszerűen nem értem, hogy maradt ki ez a rész nekem a megtekintésből. Csodálatos összetett, részletesen kidolgotott video minden elismerésem ezért is és az összes videóért. RENGETEGET, Tanultunk itt a Csillagászatról hála neked. Elképesztő, hogy Niel Amstrongék után még rengetegszer mentek a Holdra. A videó végén mondtad a reflektorokat miegymás azt egyébként innen a Földről egy komolyabb kamerával 1000-2000x-es Optikai ZOOM ráközelítéssel lehetne látni vagy legalább a kitűzött USA zászlót? Érdekelne nagyon.

[@urkutatasmagyarul]

Nem, sajnos földi távcsövekkel nem láthatóak, de a Hold körül keringő szondák képein lehet látni

[@joules83a]

9:23 Hogy nem lehetett megtalálni azt az önkioldót 3 nap odaút alatt egy kb. 3 telefonfülke méretű űrhajóban!?🤔 13:09 A legénység minden tagjának volt szkafanderre, tehát az egyik űrhajós nyugodtan kimehetett volna szemrevételezni a szerviz modult. De miért nem tették?

[@urkutatasmagyarul]

Az Apollo űrhajókon nem volt légzsilip, tehát egy űrsétánál ki kellett engedni a kabinból az összes levegőt. Ezen felül az űrséta során plusz rendszereket kellett volna bekapcsolni, melyeknek jelentős áramfelvételük volt. Na, ők pont oxigén és áram hiánytól szenvedtek, és semmivel sem lett volna jobb a helyzetük, ha tudják pontosan, hogy mi sérült meg.

[@joules83a]

@@urkutatasmagyarul A légzsilipként lehetett volna használni a holdkompot is, hisz annak kinyitása be volt tervezve az út során. Plusz rendszerként pedig ott voltak a holdrasszállásra tervezett köldökzsinór mentes szkafanderek. Egy kárfelmérés után talán a lett volna valami lehetőség, hogy a szervizmodul éppen maradt felét valahogy visszakapcsolják, "újradrótozzák".

[@urkutatasmagyarul]

@@joules83a A holdkompban sem volt felesleges levegő, ugyanúg, abból is ki kellett volna ereszteni a semmibe. A szervizmodult pedig használták, csak a hajtóművet nem.

[@norbertbeyer8348]

Az Apollo kabin elhagyására nem voltak felkészítve. Szerintem nem volt köldökzsinór a szkafanderekhez, és nem voltak olyan rögzítései pontok a parancsnoki modulon amit a karabinert be lehetett volna akasztani.

[@Rom512Marduk]

Szia! Ne haragudj de már 11 részen keresztül vagyok rajta a háttér zenén... 😁 Mi a szám címe? :)

[@damidami4058]

erre én is kiváncsi vagyok

[@havelock.vetinari]

Buzz Aldrin mesélte a holdraszállással kapcsolatban, hogy bár Neil volt az első ember aki a Holdra lépett, s ezzel megszerezte az elsőséget, mégis ő volt az első ember, aki a Holdon a nadrágjába vizelt... :D Nem semmi humora van az öregnek, azt kell mondanom.

[@joepataki9659]

Már, sajnos egyikük sem él. Az élet véges!

[@mumtaz1977]

@@joepataki9659 Buzz még él.

[@havelock.vetinari]

@@joepataki9659 De, de, él. Buzz hál'isten tökéletes egészségnek örvend a mai napig. :) Korai még temetni.

[@peterpiotr3740]

@@joepataki9659 Michael Collins távozott az élők sorából, és Armstrong.

[@RichardKovacs]

Emberek keptek a hold felszinere, es jol osszeszemeteltek :D

[@urkutatasmagyarul]

Kevesebb szemetet hagytak ott, mint amennyit te termelsz két hét alatt

[@RichardKovacs]

@urkutatasmagyarul ennek a valasznak semmilyen tudomanyos megalapozottsaga sincsen ellentetben az enyemmel XD amugy ez sokkal inkabb szimbolikus mint

[@tivcsiszlavitsek8281]

üdv 2024.06.05. Köszönet 🙏

[@merion297]

A történet, amelyhez képest minden más történet és esemény a Földön jelentéktelen… 😊

[@carvingskiponthu]

A következő az lesz,amikor életet találunk az univerzumban. Remélem megélem. 😀

[@carvingskiponthu]

@@merion297 Első linked nekem nem működik, nem nyit meg semmit, második jó, megtaláltam, tényleg érdekes valami. Kösz! Bár én nem hiszem, hogy ez mesterséges, persze bármi lehet, akkor is izgalmas dolog. A baktérium talán már a Marson is meglehet, persze az esetleg ugyanaz is lehet, mint a földi élet, ha valóban a Marsról fertőződött meg a Föld élettel. Az Európáról viszont már szinte biztosan nem, tehát ha ott találnának akkor az a miénktől független lenne. Ez is óriási lenne, mert ha egyetlen helyen is találunk, az azt jelentené, hogy az univerzum hemzseg az élettől. Hogy milyen,az már lényegtelen, csak idő és körülmények kérdése, hogy hol mennyire és milyenné fejlődött ki. Értelmes civilizációkkal való találkozásunk vagy kommunikációnk sajnos úgyis gyakorlatilag lehetetlen. Ahogy te is írod. Csak a féreglyuk lehet a megoldás, ha az egyáltalán létezik. Kicsit sok a "ha" a történetben... :-)

[@wernerreiner1343]

Nagyon nehezen tudom elhinni, sőt nem is hiszem, hogy két űrhajós elhatározza, hogy a Holdon időzített felvételt készít magáról, de amire odaérnek, nem tudják, hová is tették az időzítőt/távkioldót ..

[@urkutatasmagyarul]

Ez egy gyufásdoboz méretű kütyü, és nem emlékeztek pontosan hova rakták. Idejük nem volt keresgélni, pontos ütemterv szerint dolgoztak.

[@wernerreiner1343]

@@urkutatasmagyarul Akkor viszont nagyon trehányak voltak...mert más, ha hirtelen eszembe jut, hogy kimegyek a parkba piknikezni és mondjuk a csokis kekszet elfelejtem hova is tettem, meg már ha a Holdra készülök, hónapokkal de akár évekkel előre, és elhatározom azt is, hogy időzített felvételt készítek/készítenék...:)

[@merion297]

Talán nem ismered (tekintve, hogy nem használtad a videó elkészítésekor a holdi landolási helyekre való ráközelítésekkor), szóval talán érdekes lehet az ún. Quickmap, ami az LRO képeit jeleníti meg egy akár 3D-s Hold-modellen, és akár párméteres sziklák is láthatóvá válnak rajta, annyira rá lehet közelíteni a felszínre. Illetve már az egykori lávatavak megszilárdult redői is jól felismerhetőek, szóval ebből már tudhatjuk ugyebár, hogy csak nem volt szerencsénk az Apollo-program landolási helyeivel. Kutatható vele továbbá az Hold-felszín egy adott pontjáról készült összes LRO-fotó (mivel ugyebár egy adott pont fölött többször is elrepült már az űrszonda). Ezen a linken speciel az egyetlen olyan tárgy(csoport) látható, ami talán nem feltétlenül természetes eredetű: quickmap.lroc.asu.edu/query?extent=165.1681229,-21.6657559,165.2477087,-21.6289891&proj=7&layers=NrBsFYBoAZIRnpEBmZcAsjYIHYFcAbAyAbwF8BdJUTBbSfI0yq8iioA Ez kapcsolódik is a földönkívüliekkel kapcsolatos videóidhoz. Azért érdekes, mert a Hold valójában egy kiváló időgép. Egy esetleges előző földi fejlett civilizációnak, amennyiben legalább ilyen fejlett volt, el kellett látogatnia a Holdra, ebben az esetben pedig ott őrződhetett meg egyedül a nyoma. Ugyanígy ha földönkívüli látogatók mondjuk pármillió éve jártak a Földön, talán nyomot hagyhattak a Holdon, ebben az esetben pedig az jól megőrződhetett. Eddig persze semmi ilyen objektumot nem találtunk, tehát vagy nincs, vagy túl kis méretű, vagy azokon a területeken van valahol, amiket az LRO még nem fotózott le. DE ez a konkrét objektum ott akár még egy hajóroncs is lehet, kb. 70 méteres hosszúságú. Vagy csak egy fura szikla, persze. Akárhogy is, hatalmas potenciális jelentősége van. Minden más objektum, ami "Moon anomaly" kulcsszavakkal megtalálható a neten, vagy bullshit vagy Photoshop, nincs nyomuk. Egy videód akár szólhatna ennek az eszköznek a bemutatásáról is, képernyőfelvétellel. ;-)

[@foldvariistvanzoltan2607]

@Merion az LRO linkeden speciel elképzelhető hogy a feláramló bazalt kiemelte a mélyből ezeket a sziklákat. A kisebb, az árnyvetése alapján egy mély árok. Mindenképp egyedi leletek a Holdon.

[@merion297]

@@foldvariistvanzoltan2607 De szóval nem is gondoltam, hogy van ilyen folyamat. Nagyon jó lenne, ha egyszer arra tudna járni egy rover… Vagy legalább egy új LRO-szerű műhold jobb kamerával…

[@foldvariistvanzoltan2607]

@@merion297 mindenképp igen, kéne oda egy küldetés.

[@pantocsekistvanz7577]

A skylab-ről nem csinálsz egy kicsit részletesebb vidító, mert arról semmi nincs csak annyi l, hogy volt....

[@norbertbeyer8348]

Az engem is erdekelne, bar az egy kifejezetten balszerencses program volt.

[@lacikeri3102]

Mivel ez az Apolló programról szólt, talán ezért. De kívánságod már teljesült: kzbin.info/www/bejne/ppq1gYSeq7yEr5o

[@pantocsekistvanz7577]

@@lacikeri3102 Olvasd el légyszives hogy mit írtam!!!! Mielöt faszságot mondasz!

[@lacikeri3102]

@@pantocsekistvanz7577 A SkyLabról szóló részletesebb videót linkeltem, óhajodnak megfelelően.. Szóval jó lenne ha megnéznéd mit linkeltem mielőtt faszságot mondasz, te ostoba gyökér!

[@urkutatasmagyarul]

Srácok! Szükség van erre a hangnemre?

[@tivcsiszlavitsek8281]

Köszönet 2022.12.13.

[@gabrieltoth554]

Én úgy tudtam,hogy 16-an jártak a holdon és a negyede balkezes volt!Persze ezt lehet nem augusztus 13.-án kellett volna olvasnom. :-D

[@wasser168]

Holdjárónál meglehetett volna említeni a magyar tervezést :)

[@sandordrinoczi1181]

meg lehetett volna - így kell írni magyarul.

[@joepataki9659]

Magyar származású fickó, de nem Magyarország “ találmánya” A Tesla is alkalmaz fiatal magyar származású mérnököket. A NASA is így dolgozik, és dolgozott, sok japán, nemet és más nemzetiségűek is dolgoztak, dolgoznak nekik. Livermore ben ( California) élve , 1990-1998- ig a szomszédom egy NASA mérnök volt, sokat mesélt a belső munkákról.

[@joepataki9659]

Több mint fel évszázad után is, senki más ország fia, vagy lánya , nem volt rá képes, hogy a holdra tegye a lábát! Hogy is van ez? Így lesz a Marssal is !

[@attila1047]

Azóta az mondás tartja hogy Amerika Hold helyett a közel keletre jutott el. "Elvitte a demokráciát" címszóval.

[@aladin0095]

mivel rájöttek, hogy nincs ott semmi, ezért pénzkidobás lett volna újra oda küldeni egy csapatot

[@attila1047]

@@aladin0095 de azért háború helyett elkölthették volna űrkutatásra a pénz😠

[@pfeifferoz]

5:00. Csak szőrszálat hasogatok.... Ezek nem cabriók, targák... :D

[@leventekabok811]

19:16 kzbin.info/www/bejne/pYmbXnyOmaZ1q8U Ha esetleg valakit érdekelne az LM teljes felépítése

[@JaniMacala]

És persze azóta el telt 55 év és nem tudtunk embert juttatni a holdra vicces ugye

[@urkutatasmagyarul]

Te miért nem küldtél azóta?

[@roberttoth1415]

Szép napot. 18. 19. 20. Mostanra köztudottá vált. Akkori Szovjet kozmonautákal összefogva mentek Marsra !!!

[@urkutatasmagyarul]

Remek Sci-fi lehetett, mi volt a címe?

[@norbertbeyer8348]

Igen a Hihetetlen Magazinban is idéznek a filmből!

[@ohayomc1294]

Shepard egy farok volt.

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.04.10. Köszönet.

[@petranyi123]

Pavlics Ferenc -et meglehetett volna említeni mint a holdjáró főtervezőjét.

[@joepataki9659]

Ő csak egy ember volt,a 4 ezres gárdából, nem talált ő fel egyedűl semmit, minden csapat munka volt !

[@petranyi123]

@@joepataki9659 Ajánlom figyelmébe: kzbin.info?search_query=Pavlics+Ferenc hu.wikipedia.org/wiki/Pavlics_Ferenc en.wikipedia.org/wiki/Ferenc_Pavlics

[@sandordrinoczi1181]

meg lehetett volna - ezt meg így kell írni magyarul.

[@remixpizzazabalo]

Miért ugyan olyan mély minden kráter a holdon?

[@urkutatasmagyarul]

Nem ugyanolyanok, van ak kisebbek, vannak magyobbak, vannak ferdék, vannak magasak, vannak régiek, vannak újak

[@bagobago9438]

@@urkutatasmagyarul Lehet inkább úgy érti, hogy bizonyos mélységnél egyik kráter sem mélyebb.

[@gregor_man]

A japán holdszonda leszállás közben (helyett) bezuhant egy 5 km mély kráterbe, amelyet valahogy elfelejtettek figyelembe venni az út tervezésekor. Nem minden kráter ilyen mély. A kráterek mélysége attól is függ, hogy a talaj hogy viselkedik a meteor becsapódása után. Van olyan, hogy szétrepül, és van olyan is, hogy megolvad és feltölti a keletkezett gyűrűt. Van olyan, amelyiknek van központi kúpja, és sok olyan van, amelyiknek nincs. Nem egyformák, csak ránézésre, egy magasból készült képen hasonlóknak tűnnek.

[@norbertbeyer8348]

Szerintem ha gondolkozol, magad is rájössz!

[@p.i8459]

Ha az orosz is készített volna egy filmet a Marsra szallasrol, akkor most azt vallanak igaznak. Nem vagyok a konteok híve, csak érzékeltetni akarom ,hogy egy zavaros filmen és egy pár bennfentes nyilatkozasan alapszik , (vagy éppen nem) a holdra szállás hitelessége

[@urkutatasmagyarul]

EGY zavaros filmen? Több száz órányi dokumentáció, több száz kg holdkőzet, számos felszíni kísérlet, és leglább 3 nemzet űrszondája, melyek le is fényképezték a landoló egységeket a Hold felszínén. Én azt havaslom, hogy továbbra se legyél konteó hívő, hanem inkább járj utána a dolgoknak, mert ha szerinted, csupán egy zavaros film a bizonyíték, akkor megértem, hogy kételkedsz.

[@philipesz7105]

Oké nem kételkedem,deA fuck you-t nutató szakkálas pasi elég érdekes.A felelőtlen mozgás a hóld felszinén ami sérülést okozhat az ürruhán az milyen viselkedés.

[@urkutatasmagyarul]

Hol láttál ilyet?

[@philipesz7105]

@@urkutatasmagyarul 1.40 valamint 4.08-nál

[@akacsaman]

Mindjárt 7k! 10k nál kiírom, hogy ***** és ez azt jelenti, hogy ******** *=titok

[@sandordrinoczi1181]

mindjárt - így kell írni magyarul.

[@akacsaman]

@@sandordrinoczi1181 Köszönöm a jávítást! Komolyan mondom!

[@sandordrinoczi1181]

@@akacsaman Szivesen.

[@catpool]

kzbin.info/www/bejne/kIjGdJSFd8-Fga8 "Az üzemanyagcellák a vízből nyerték ki a energiát" Itt valami félrecsúszott a fordításban. Az üzemanyagcella hidrogén és oxigén egyesítésével termelt elektromos áramot és vizet. Tehát a víz a végtermék volt nem pedig a kiinduló anyag.

[@laszlom.3138]

Nos ez engem is tarkón vágott :) Inkább az lehetett a gond, hogy az üzemanyagcellák nem termeltek áramot és így vizet sem. A vízbül leginkább a zOxigént lehet kinyerni napelemmel előállított energián. Ettől még a csatorna zseniális, csak így tovább!

[@odanneloconnor6814]

Az Apollo 11 nem vétette el a kijelőlt leszállási zónát, ha nem bekapcsolták egy pillanatra újra a hajtóművet mert egyenesen belecsapódtak volna a kráter falába, s ez miadt landoltak távolabb.

[@spartacuc]

távolabb landoltak = elvétette vagy nem?

[@ggalfi]

Már abból is látszik, hogy nem a kijelölt helyen szálltak le, hogy krátert kellett kerülgetniük. A NASA küldetés-tervezői nem voltak hülyék, az első leszálláshoz az Apollo 8 és 10 felvételei alapján igyekeztek olyan helyre rábökni, ami a lehetőségekhez mérten a legsimább volt. Egyébként a navigációs hibát java részben még a holdkomp-anyaűrhajó durva szétválása által okozott félrekalibrálódás okozta. Az ebből fakadó hiba kb. 5km volt, és pont olyan irányban, hogy egy 150m átmérőjű kráter északi szélére célozta őket. Armstrongnak nem is a kráterrel volt baja (mert nem a belsejébe vitte volna őket a számítógép), hanem sokkal inkább a krátert övező törmelékmezővel. Mivel ezt kézi vezérléssel előrefele kerülték ki, az hozzátett még 1km-t a teljes eltéréshez, így jön ki a 6km. Amúgy a holdkomp hajtóművét nem kapcsolgatták ki-be, folyamatosan ment az egész lassítás-megközelítés során, inkább úgy kormányozták, mint egy helikoptert, ide-oda döntögetve a masinát.

[@odanneloconnor6814]

@@spartacuc és ebből a manőverből jött az egyik holdra szállás tagadók elmélete, ha landol, azaz folyamatosan csökkenti a sebességét miért gyorsul. :D

[@rikomagyar7850]

Udv...Ausztralia, Perth-bol....///

[@Optimistic7718]

Kár,hogy a holdjáróról nem beszéltél! Magyar találmány az utolsó csavarig☝️❤🇭🇺❤ Pavlics Ferenc találmánya és ő IS készítette a NASA-nak☝️

[@urkutatasmagyarul]

Nem magyar az utolsó csavarig, és nem Pavlics találmánya. Pontosabban: főmérnökként dolgozott rajta és a futóműveiért volt felelős. Az irányítási rendszert, az elektronikát, az tápellátást és a villanymotorokat is amerikaiak tervezték. Persze ez nem kisebbíti Pavlics munkájának fontosságát, de azt állítani, hogy magyar munka az utolsó csavarig egy cseppet megalomán gondolat.

[@joepataki9659]

Nem igaz, ő is egy munkatárs volt a 400 ezerből. A járgánynál több száz ember dolgozott, sok japán nemet spanyol stb.

[@akosvarga8412]

"Szörvivôr 3" Hàt nem éppen irodalmi az angolod...

[@urkutatasmagyarul]

Sikerült elkapnod a lényeget! :D Viszont annak nagyon örülök, hogy ez a legnagyobb problémád az epizóddal! ;)

[@karolypapp3564]

Az oroszok-ill szovjetek holdjárójáról senki nem tesz emlités ,pedig ők vvoltak ebben az elsők

[@bencetoth691]

Kicsit viccesen száll fel a Holdról a repülőegység. 😀😀

[@balagepeter]

Mi benne a vicces?

[@jozsefsikar3639]

Engem, igazából az érdekel, hogy miért hagyták abba, a hold missziót? Sokan, sokfélékt mondanak, de az igazi ok érdekelne!

[@urkutatasmagyarul]

Pénz

[@jozsefsikar3639]

@@urkutatasmagyarul értem, tehát a pénz hiánya volt a probléma. Remélem, a jövőben ez nem okoz gondot! Köszönöm a választ!

[@urkutatasmagyarul]

@@jozsefsikar3639 Még mindig ez a gond, egy ilyen küldetés nem hozhat bevételt, ezért a kiadást kell minimalizálni, persze úgy, hogy biztonságos legyen a projekt, és még kutatási haszna is legyen!

[@jozsefsikar3639]

@@urkutatasmagyarul szerintem, akkor lesz majd bevétel, ha meg lesz a hold bázis, és rendszeres lesz az űr turizmus. Pl; a hold sétás űrturizmus.

[@norbertbeyer8348]

Ma mar automata szondakkal sok mindent meg lehet csinalni - az emberes kuldetesekhez toredek aron.

[@mariatoth3293]

Azért elég balfax dolog, hogy egy földhözvágott tartályt beépítettek... Még egy poroltót is selejtezni illik, ha sérülés van rajta...

[@gregor_man]

Igazából nem a tartályt ejtették le, hanem azt a keretet, mindössze öt centiről, amelybe többek között ez a tartály is be volt szerelve. De a bajt nem ez okozta. Egyébként ez a tartály nem szimplán egy gömb, ennek belső fűtőszálai voltak, spéci hőszigetelése, beépített nyomás- és hőmérséklet-érzékelője, valamint egy keverőszerkezet volt benne, hogy a kásássá vált oxigént átmozgathassák. A tartályban volt egy termosztát, egy kis kapcsoló, amely kb. +30°C-nál önműködően megszakította a fűtőszál áramát. A -230 fokos folyékony oxigén felfűtésekor ez egy biztonsági lépcső volt. A termosztátot eredetileg 28 voltra méretezték, ennyi volt az űrhajó saját tápegységének feszültsége. A kilövőállásban használt generátorok viszont 65 voltot adtak. A fővállalkozó North American utasította a tartályt tervező Beech Aircraftot, hogy tervezze át a rendszert 65 voltra, ők meg is csinálták, de valamiért a kapcsolóról elfeledkeztek, és a hibát sem ők, sem a North American, sem a NASA nem vette észre a tervekben. Ezt a tartályt az Apollo-10-nél akarták használni, de új, módosított tartályokat dolgoztak ki, az került a hajóba, ezt a tartálykészletet pedig ki akarták emelni, hogy majd feljavítsák és egy másik úton felhasználják. A kiemelés nagyon körülményes dolog volt, és az egyik rögzítőszegecs nem jött ki teljesen. Amikor a daru megemelte, pár centiről visszazökkent. Semmi gond, jön a kötelező procedúra az ellenőrzéssel, rendben találták, betették az Apollo-13 műszaki egységébe. A tartályt egy próba során feltöltötték folyékony oxigénnel, majd amikor végeztek, ki akarták fújatni belőle a folyadékot. A két másik tartállyal nem volt gond, ezzel igen. Úgy gondolták, hogy a kifújáshoz használt csőcsonk mozdulhatott el, de az nem számít, repülés közben arra nincs is szükség. Megbeszélték Lovell-lel is, és elmondták neki, hogy a tartály cseréje 45 órát venne igénybe, plusz a tesztelési idő, összességében kifuthatnak az időből, és egy hónapot halasztani kell az indulást. Mivel a tartály egyébként teljesen jónak látszott, kitalálták, hogy felfűtik a benne levő oxigént, és az majd szépen kijön a csövön. Rákapcsolták a tartály fűtőszálát a 65 voltos áramforrásra, és a 28 voltra tervezett termosztátkapcsoló azonnal megsült. A fűtőszál rendben működött, az oxigén melegedett és jött ki a tartályból. Amikor a hőmérséklet elérte a 30 fokot, a kapcsolónak meg kellett szakítania a fűtőáramkört, de nem tette, mert már meg volt olvadva. Sebaj, van egy hőmérő is a tartályhoz kapcsolva, azt ellenőrizte egy technikus, és látta volna, ha a hőmérséklet a 30 fok fölé emelkedik. Azonban a hőmérő tervezői, tudván, hogy a 30 fok a megengedett maximum, csak 30 fokig jelezték a hőmérsékletet, annál magasabbat nem tudott mutatni. Szóval szépen fődögélt a tartálynyi oxigén, a technikus látta, hogy a hőmérséklet a gyengéd 30 fok, de a termosztát megsült, a hőmérő kiakadt, és valójában már 500 fok volt a tartályban. Órákon át. Az oxigén tényleg kijött, de a tartályban levő vezetékek teflon szigetelése leolvadt, maradtak a meztelen, megégett rézvezetékek. Aztán odafent Swigert bekapcsolta az oxigénnel töltött tartályban a keverőt, jött egy szikra, meggyújtotta a tefloncafatokat, és "Houston, we've had a problem". Hogy a tartály nyakának lerobbanása aztán hogy okozott még egy csomó járulékos kárt, az már külön mese.

[@jozsefantal4769]

A 13 szerencsétlen szám az űrben is. Nem szabad ilyen számot adni. Ki kell hagyni. Ingyen lett volna.

[@urkutatasmagyarul]

Szerinted, ha átszámozzák, nem robban fel a hibás O2 tartály?

[@jozsefantal4769]

@@urkutatasmagyarul Egyértelműen!

[@jozsefantal4769]

Az ember ha dolgozik akkor hibázik is. Még a NASA-nál is. Rosszul csiszólják a tükröt, belefúrnak az űrhajóba, stb...ezek kivédhetetlen és csakis szerencsén múló dolgok. Nagyon tetszik nekem milyen találó neveket adnak pl. a misszióknak! A történelem mindig ismétli önmagát és amit a görög istenek tettek a mítológiában az megjelenik az űrben is több ezer év múltán. Mekkora dolog!!!! A 13 vagy szerencsés vagy szerencsétlen szám az emberiség történelmében. Inkább szerencsétlen. Erre is vigyázhattak volna...adhatták volna egy kísérleti rakéraindításnak is ezt a számot de szerintem a legjobb ha kihagyják. A történelem megismételte önmagát: a 13-as misszió szerencsétlenséget hozott.

[@urkutatasmagyarul]

@@jozsefantal4769 Némi kiegészítés: nem a NASA csiszolta a tükröt és nem a NASA űrhajója lett tévesen kifúrva.

[@jozsefantal4769]

@@urkutatasmagyarul Teljesen mindegy. Hibáztak. Amúgy az ő feladatuk lett volna az esetleges hibák kiszűrése. A tükörnél a hibát maga a NASA generálta a sietséggel és megfeszített költségvetéssel. A szám eltörlése ingyen lett volna.

[@zsoltesz209]

nem a holdra repülünk ha nem a Marsra 😂

[@urkutatasmagyarul]

Ha te mondod! :)

[@zsoltesz209]

@@urkutatasmagyarul lehetne egy olyan videó hogyan állunk a Marsra szállással?

[@urkutatasmagyarul]

@@zsoltesz209 Igen, már folyamatban! ;)

[@zsoltesz209]

@@urkutatasmagyarul alig várom 😃

[@zsoltesz209]

@@urkutatasmagyarul nem gondoltam volna hogy fél 11 kor vissza válaszolsz 😂😂

[@tiborgodo8026]

Furcsának tartottam mindig hogy a holdon a háttér egy nagy feketeség sehol csillagok . 9:41 egynél nekem nagyon kép montázsnak tűnik. A hold felszín és a fekete háttér azt sugalja mintha valamit el akarnának takarni.

[@urkutatasmagyarul]

Nézd meg a 40. epizódot, választ kapsz a miértekre ;)

[@peterpiotr3740]

A felhasznált filmanyagok, a Hassablad kamerák beállításai miatt nincsenek csillagok az égen. Amúgy a NASA archívumaiban vannak képek ahol igenis látszanak csillagok, például a túloldalon fotózták a felkelő Nap holdi horizont fölé emelkedő koronáját. Ezeken ott vannak a csillagok. Mivel inkább tudományos célzatú fotók azok, a nagyközönség nem ismeri annyira ezeket.

[@peterpiotr3740]

Semmit nem akartak eltakarni.

[@foldvariistvanzoltan2607]

Dr. George Carruthers a NASA akkori egyik fizikusa volt. Tervezett egy kamerát mely a Holdon a csillagos eget is fotózta az Apollo 16 expedíció alkalmával Főbb feladata a Föld UV fényben fotózott környezete volt.

[@gregor_man]

A vakító napfényben egy fényesen csillogó holdkompot akartak lefényképezni, ehhez illő rövid expozíciós idővel. Képtelen vagyok megérteni, hogy a sok okos ember, akik ezt a saját telefonjukkal is kipróbálhatnák, hogy várhatják, hogy a ragyogó komp mellett fénylő csillagokat lásson. Este a tiszta ég alatt tarts fel valamit, világítsd meg a vakuddal, fényképezd le, aztán keresd meg a csillagokat a képen. Ha a csillagokat akarták volna lefényképezni, állványra kellett volna tenni a kamerát, majd több másodpercig exponálni, legalább. Öreg amatőrcsillagászok pontos adatokkal is szolgálhatnak, tapasztalatból. A képen a komp egyetlen fehér paca lenne, mögötte csillagokkal. Miért akartak volna ilyen képet lőni? Ők ott álltak a Holdon, nem gondolták, hogy utána egy csomó háborodott ebben fog kételkedni, vallásos hevülettel.

[@endrekiraly1619]

Na, de mi köze Galileinek a toll-kalapács ejtéshez? Ő sosem csinált ilyet.

[@urkutatasmagyarul]

Amikor Pissa-ban volta a Ferde-torony kövezetén volt egy kőbe vésett irat, miszerint ott dobálózott a radikális fiatal, de szinte biztos, hogy ez nem ott történt meg. De másol biztosan megtörtént. Igaz, ő nem tollat dobott kalapáccsal, hanem különböző tömegű, de azonos méretű golyókat.

[@joepataki9659]

Mert nem járt a holdon ő csak az elméletben gondolta hogy ez így dolgozik.

[@gregor_man]

Galilei írt egy elvi kísérletről, amelyben egy azonos méretű bronz- és egy fagömböt ejtett volna le nagy magasságból, például a pisai torony tetejéről, és azt mondta, hogy a két gömb egyszerre érne földet, az eltérő súlyuk ellenére. Az azonos mérettel és formával kiküszöbölte a légellenállás különbségét. (Ennek ellenére középiskolás fizikával kimutatható, hogy lett volna egy kicsi különbség a leérkezések között, mert a levegő ellenállása mégiscsak beleszólna.) A Holdon a kísérlet azt bizonyította, hogy ha _tényleg_ ki tudjuk iktatni a levegőt a kísérletből, akkor két azonos magasságból ejtett, bármilyen alakú és súlyú test mindig egyforma idő alatt esik le. Ez a tény már Newton óta a mozgástan alapjaihoz tartozik, de Galiei gondolatkísérlete úttörő volt, amit lejtőkön legurított golyókkal kísérletileg is igazolni tudott. Egyébként ez a felvétel önmagában is bizonyíték, mert ez az eredmény csak légüres térben jöhetett létre, márpedig kiszivattyúzni a levegőt egy egész tévéstúdióból nem lenne egyszerűbb annál, mint hogy elmegyünk a Holdra.

[@endrekiraly1619]

@@gregor_man Pont nem ezt írta le Galilei. Legalalábbis akkor, amikor még nem végzett kapcsolódó kísérleteket. Akkor még pont azt írta le, hogy a nehezebb golyó lassabban tud gyorsulni, ezért kezdetben a fagolyó leelőzi a vasgolyót, de aztán, mivel a vasgolyó mégiscsak nehezebb, utol fogja érni a fagolyót. Akkor még messze nem tudtak semmit a tehetetlen és súlyos tömeg ekvivalenciájáról, azt gondolták, hogy ez a kettő, a súly és a tehetetlenség, két külöböző jelenség. Hogy ez nem így van, azaz a kettő ekvivalens, csak sokkal később, Eötvös Loránd mérte ki, talán 11 tizedesjegy pontossággal. Amit azóta pár tizedesjeggyel már javítottak, de bizonyítva persze még most sincs.

[@gregor_man]

@@endrekiraly1619 "azt gondolták, hogy ez a kettő, a súly és a tehetetlenség, két külöböző jelenség." És milyen jól gondolták. Keversz te itt valamit, amondó vagyok. A tömegvonzás okát mindmáig nem tudták megfogalmazni, míg a tehetetlenségét igen, a híres Higgs-részecske alakjában.

[@tiborpolonyi116]

Tehát vegyük át, évi 1500 milliárd dolláros "űrprogram", de "egy korábban leejtett és hibásan javított oxigén tartály, zárlat miatt felrobbant" na most erre mit is lehet mondani, éghető oxigén, persze lehet, lemaradtam és már olyan is van, nem tudom.

[@gregor_man]

@mariatoth3293-nak leírtam a sztorit. Több hülyeség is kellett a katasztrófához, ahogy az lenni szokott. Az egyik hiba az volt, hogy a tartály cseréje ellenőrzéssel 3 napba is tellett volna, emiatt lemaradnak az indítási ablakról, jött volna egy hónap halasztás.

[@akosvarga8412]

Csak egy kérdésem volna : a hatvanas évek végén hol is volt a számítógépek technikai színvonala ? Mondjuk a béka segge alatt ?!? És azzal a gagyi trutyival csináltak hihetetlenül precíz számításokat, ami egy űrutazáskphoz elengedhetetlen ??? Na ne nevettess !!!

[@urkutatasmagyarul]

A számításokat bármelyik matametikai egyetemen végzett hallgató el tudja végezni csupán egy számológéppel. Az akkori számítógépek csupán az emberi sebességnél voltak jobbak. Az ideális röppályához kívánt módosításokat akár számító/számológép nélkül is végrehajtható lett volna, csak a számolási műveletekre kellett volna több időt hagyni.

[@akosvarga8412]

@@urkutatasmagyarul Tudod vicces gyerek vagy ! A videóban hihetetlenül precíz számításokról volt szó, a válaszodban pedig most meg arról, hogy egy kvázi nem hülyegyerek is el tudta végezni egy számológéppel... Nem érzed az ellentmondást ?!? Egyébként két eset lehetséges. 1 : Az egész űrutazás annó, egy hatalmas kamu volt. 2 : Az egész művelet úgy működött, hogy próba szerencse. És rengeteg halott volt. A berepülő-pilótáktól kezdve , a földi személyzeten át az asztronautákig...

[@urkutatasmagyarul]

A precízség abból áll, hogy sok tizedes jegy pontossággal kell megállapítani egy művelet végeredményét. Ehhez elengedhetetlen, hogy a bevitt adat (pozíció pontos ismerete) a lehető legpontosabb legyen. Nem a számítások voltak a legprecízebbek, inkább a pozícionálás, ahol egy szextáns segítségével a csillagok látszólagos helyzete alapján rendkívül precíz módon tudták behatárolni a helyzetüket. Ezután a kapott értékeket a kezdetleges számítógép sok tizedes pontossággal, az emberi képességeket felülmúló sebességgel dolgozta fel. ...egyébként valóban egy vicces gyerek vagyok.

[@norbertbeyer8348]

Tokeletes megjegyzes, Az az egy szo hianyzik belole hogy : >> szerintem

[@norbertbeyer8348]

@@urkutatasmagyarul Azert itt javitanam. Nem a csillagok alapjan tajekozodtak, az csak mint veszhelyzeti lehetoseg volt. Inercialis navigaciot hasznaltak valamennyi kuldetes soran.

[@latyim]

Az aláfestő zenét lehetne hanyagolni ? rendkívül bosszantó . gyakorlatilag.szamomra nézhetetlen így.

[@mindenttorok7016]

Nekem bejön a háttér zene pont így jó !

[@_Betty.Ford_]

Nekem viszont nagyon tetszik.

[@tiborpolonyi116]

382 kg kőért fementek a holdra legalábbis szerintük, ami viszont biztos, az adót fizetők pénze el lett lopva tudományos kutatás címen. Ez az egész olyan mint egy tudományos fantasztikus vígjáték, azért olyan, mert az is.

[@hanuscsakilles4810]

Igen Neil Amstrong nem járt a holdon és a föld is lapos. 😂

[@tiborpolonyi116]

@@hanuscsakilles4810 Jó válasz!

[@joepataki9659]

Tudatlan pesszimista buta vagy. Tanulj meg sokat.

[@gyaresz1973]

Ja. Magasztos tett mi? Odamentünk, majd rögvest otthagytunk egy csomó kacatot meg szemetet. valóban magasztos.

[@joepataki9659]

Menj oda és takaritsd össze.

[@joepataki9659]

Te sosem “ mentél” ne aggódj.

[@bagobago9438]

Nyugi, felsöpörték a műtermet forgatás után.

[@mopsz17]

nagyon zavaró a zene a háttérben, néha alig érteni mit mondassz

[@mr.nobody4868]

a stadionok mar epulnek.. ha orban marad akkor minden faluban lesz 2

[@chelokritika5524]

Én azt hittem csak egyszer jártunk a holdon!!!!!!! mit hazudnak

[@joepataki9659]

Mivel buta vagy megemlítem te sosem jártál ott. Ki hazudik? Istenem de buta vagy !

[@chelokritika5524]

@@joepataki9659 Mivel buta vagy megemlitem te sem jártál ott. Istenem de buta vagy te is

[@gregor_man]

Valóban, azóta a nagy Norbi is mondta, hogy "azóta sem mentünk vissza". De igen, még ötször.