Két hajtóművel az óceán felett: 16-18 órás ultrahosszú járatok (Ep. 282)

10-11 óra az óceán felett, kéthajtóműves gépekkel. A 300 fős utasszállító környezetében pedig semmi más nincs, csak a nagy víz. A legközelebbi kitérőrepülőtér akár 3-4 órányi távolságra is lehet.
Hogyan tervezik az Ausztrália és Észak-Amerika közötti járatokat keresztbe, a Csendes-óceán felett, vagy a poláris repüléseket az Északi-sark érintésével? Mi szavatolja a biztonságot ezeken a speciális útvonalakon?
Milyen szigorú követelményeket támasztanak a hatóságok a hajtóműgyártó cégek és a légitársaságok felé? Mit jelent a sok repülőgépen olvasható ETOPS-felirat? Hogyan tudnak megszakítás nélkül 18-19 órát a levegőben tölteni, és ez alatt 15-16 ezer kilométert megtenni a világ legmodernebb utasszállítói? Milyen útvonalakon jelenhetnek meg a jövőben a Boeing 787-es Dreamlinerek és az Airbus A350-esek?
Ha támogatnád az Aeroparkban látható repülőgépek újjászületését:
- Adomány utalással: 10101360-03379200-01003004 Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (Kérjük, a megjegyzés rovatba a következőt írd: adomány)
- További adatok itt: aeropark.hu/
00:00-03:32 Járatok az óceán felett
03:33-05:08 "A hajtóművek járnak, vagy úsznak az utasok" - ETOPS
05:09-08:08 Airbus A350 brutális hatótávolságokkal
08:09-10:18 Qantas: új, 22 órás járatok a levegőben
10:19-14:35 Megbízható hatóművek
14:36-18:13 Óceánrepülés a léghajóktól a jetekig
18:14-23:32 Két hajtóművel a nagy víz felett
23:33-30:41 Vészhelyzet: leáll az egyik hajtómű

[@attiladano3368]

Ismét egy fantasztikus összeállítás, a szakértő magyarázat is mindig tiszta, érthető, és élvezet hallgatni

[@sonajrilhav]

Tisztan beszelo remek eloadok , elvezettel hallgattam oket. Bar a televizioknal is elernek ezt a szinvonalat. Gratulalok a sorozathoz, mindig nagyon erdekes.

[@freekickshooter]

Zseniális videó, az ETOPS-ról órákat tudnék még nézni az előadásotokban, köszönöm a minőségi munkátokat!

[@zsp1995]

Na ez!!! Ez igen. . Még több ilyen témát!!!!

[@tihanyi_attila]

Kiemelkedő minőségi tartalom a magyar YTB-on !

[@marvanyos]

Szuper videó, remek összeállítás! 👍✈

[@viktorszecsenyi119]

Nagyon várom a következő részt. Imádom a repülőket.

[@allroad22]

Zseniális , remek . Köszönet az élményért.

[@trialhorvath1194]

Köszönöm szépen a profi videót!Nagyon szuper!!!❤

[@lajosbraunmuller3807]

Nagyon jó a csatorna, remek, közérthető magyarázatokkal, csodálatos felvételekkel. Csak így tovább!

[@evaszilagyi-biro2974]

Imádom ezt hallgatni!!! ❤️✈️ Nagyon remélem, hogy fogok repülni egy ilyen nagy géppel! 🥰

[@zoltanvarga1967]

Nagyon szepen koszonom ezt a kivalo musort a Balazsnak es a Somogyi-Toth urnak!

[@miklosnagy7806]

Ezt szeretem mikor sok sok infó jön. Kiváló minőségű videó volt. Köszönöm

[@erikamiklos7411]

Köszönöm ismét a videót!

[@kiraly_kommandos]

You mean köszönjük!

[@sandormegyesi8435]

Minden téren roppant profi minden videótok! Ehhez, mint "szakmabeli" őszintén gratulálok! Egyszer, ha úgy hozza az élet, szívesen részt is vennék a készítésben. :)

[@laszlopapp5713]

Nagyon érdekes volt ez a videó .Még több ilyen témát!

[@andreahelle2245]

Ismét egy informatív videó. Köszönöm!

[@evabalazs2101]

Hihetetlenül tetszett!!!!!!!!!!

[@foravar]

Lányomnak idén volt egy NYC->LA->Auckland útja majd visszafordult a vulkáánkitörés miatt és újzélandról LA->Tokió volt 10 napra rá. Februárban pedig Tokió-LA-SaltLake City után másnap SLC-NYC-London...majd Párizsból azért az USA felé ment Tokióba vissza mert a másik irányba ha lekési a csatlakozását nincs az ügynökségnek szállása...Idén szerintem majdnem eljutott a Holdra :)

[@renatorenato884]

köszönjük 🔥🔥⚡

[@edinagaspar722]

Szuper video!!!

[@nyikto1]

A korábbi hatalmas felháborodást kiváltó bírálatomat most örömteli dicséretre válthatom, mert a videó minden szereplője nagyon tisztán beszél! Nyoma sincsen a mikrofonra szabadultak sáskajárásának élőnyelvünket végletesen lerontó "slamposmagyarnak"! Hálásan köszönöm!!!

[@MiklosGrof]

Érdekes, izgalmas és informatív videó, öröm volt látni. Több műszaki részletnek azonban méginkább örültem volna, a szerkesztés nem rossz, sőt remek, de lehetett volna jóval feszesebb is, kicsit szerteágazó a vonalvezetés. Darida Tamás viszont szenzációs, örömmel hallgattam volna tovább is. Összességében szokás szerint nagyszerű "Kránitz-minőség", maga a téma pedig állandóan érdekes. Eljött az ideje, hogy ezek a remek anyagok kilépjenek a "budapesti interjú+archívok" világából és önálló forgatócsoportot kapjanak, mely az Aeropark stábjaként teljesen saját repüléssel kapcsolatos tartalmakat állít elő.(akár Le Bourget-ről, a dubai vagy szingapúri airshow-ról, ha végre normális lesz a világ, a MAKS-ról, a nagy repülőmúzeumokról, repülőgép tervezőkről, mérnökökről, stb,stb.) Ebben a témában - a két hajtóműves üzemelésben - pl. az feltétlen megérne egy önállóan leforgatott misét, hogy hogyan terveznek meg egy ilyen megbízhatóságú hajtóművet, milyen eljárásokkal, anyagtechnikával, milyen minőségellenőrzéssel, milyen kohászati és egyéb módszerekkel jutnak el odáig, hogy ez a megbízhatóság létrejön. Melyek egy ilyen hajtómű megismerhető műszaki titkai - pl. a lángzónában lévő lapátsor hűtése és ilyesmik - , hogyan tesztelik a legszélsőségesebb körülmények között, milyen eljárások vonatkoznak ezekre a tesztekre, milyen buktatókkal küzdöttek meg a hajtóműfejlesztések során - pl,. napjainkban a légszennyezettség okozta váratlan korrózió a lapátsorokon és ilyenek - , egyáltalán hogyan méreteznek egy ilyen hajtóművet, hogy néz ki a vezérlés, milyen az erőátvitel, stb,stb. Nyilván nagyon kényes a dolog, de hatalmas fegyvertény lenne az Aeropark részéről, ha a GE vagy a Rolls-Royce fejlesztő mérnökei közül valakivel sikerülne részletesen beszélgetni erről és a lehetséges határokig bemutatni azt, nem sértve az ipari titkokat: mi a műszaki háttere annak a nyugalomnak, amikor az ember békés nyugalomban narancslét kortyolgat 11 km magasan az Atlanti-óceán felett kellemes 24 fokban, miközben a futóáramlással alaposan megtolt Air France B 777-300ER gépünk olykor 1145-tel száguldott Párizs felé Vancouverből a -56 fokos jeges sötétségben (mint történt az velem 2019 márciusának végén az éjszaka közepén Izland alatt ezer valahányszáz km-re) és a lent, a holdfényben játszó hullámok borzolta víztükröt néha el-el takarta a GE90-115B-ből épp az ablakom előtt (41.sor) kezdődő kondenzcsík. Életem nagy élményei az óceánrepülések ( összesen kettő, B767-200 ER Malév 1993 és 2019 Delta A330-300, vissza AF 777-300ER), örömmel tudnék meg mindent amit csak lehet arról a két nagyszerű eszközről, mely életben maradásunk első és egyik legfontosabb záloga volt: a hajtóművekről.

[@kola7392]

Ez a rész baromi jó volt 3 szor néztem meg eddig.

[@laszlogombos457]

Még, még sok ilyen nagyszerű videót!!! Köszönjük!

[@Deam0007]

Profi videó lett ;)

[@Feketemark]

Elképesztő, profi munka! Köszönjük

[@tamasgathi314]

(Ismét) zseniális videó 🙂 Boldog Karácsonyt! ✈️🌲

[@csakmert8883]

Nagyon nagy köszönet ezért a kitűnő videóért. 👍

[@GergoBOV]

Szuper, A+++ 👍👍👍

[@jozsefkovacs2096]

Super! Mikor és hol lehet ilyenről hallgatni?

[@zoltanmucsi9083]

Super

[@jutkatemesvarinevago863]

szenzációs volt ez a film is! gyönyörűek ezek az "EZÜSTMADARAK!"soha nem volt lehetőségem, hogy repüjek repülőgépen! de ez csodálatos látvány! 2022.december 18.

[@lacam7807]

Fuh, de jó videó volt ez is. Nagyon sokat hallgatnám még ezeket a technikai infókat, marha érdekes. Amitől még most is kiráz a hideg, az a tudat, hogy egy ilyen egy hajtóműves haladás során a függőleges vezérsík kitérítésekor az mekkora erőknek van kitéve. Böhöm tömeggel, sokszáz km/h ("csomó-nyelven" ez nincs meg fejben 🤣) a levegő ellen dolgozva, a fordulás akadályozása érdekében hatalmasak az erőhatások, ehhez azért anyag kell a szerkezetbe. Soksok órát flightsim-ezve, poén szinten rengeteget "csóváltam" a pixelgép farát, de élőben ez azért izzasztó repülési periódus lehet, ráadásul órák hosszat kitérítve tartva. Megnemnevezett tv csatornán, megnemnevezett dokumentumfilm sorozat egyik epizódjában láttam anno, hogy előfordult, hogy nem is bírta ezt a szerkezet. Szóval elképesztőnek tartom, hogy megy ez a hosszú táv pusztán 2 erőforrással. Mérnöki csoda! Köszönöm a videót! 👍

[@zoli108videok]

Még csak a reklám indult el,de már ment is a like!🙂

[@TheLordKROK]

17:26 bitang jók ezek az animációk! :)

[@peterstamler8921]

Vajon mikor lesz a pushback traktorokról egy epizód?

[@andrastamasmagyar3731]

Kibaszott jó videó! Köszönjük a feltöltést, rengetes hasznos infó!

[@tibsyy895]

A London-Sydney jaratot en 1x megcsinaltam! :)

[@balint_szoke]

Nagyon-nagyon érdekes rész volt, köszönjük! Szívesen vennénk olyan részt, ahol ezekről a 14-18 órás utakról hallunk/látunk konkrétumokat az utasokról, hogy mit csinálnak, hogy élik meg ezeket az utakat, mennyivel jobb nekik ez az út a régi át/leszállásos utakhoz képest, illetve mégis mennyire fárasztó az ilyen út egyetlen gép belsejében (sétálnak-e, van-e társalgó szoba, külön büfé rész etc.) Szerintem ezeket nagyon érdekes látni, mert majdnem 😊a fél Földet utazzuk át 1 repüléssel (félnél többet nem is kell, mert akkor inkább elindul a gép az ellenkező irányba 😊, és így a 3/5 helyett csak 2/5 lesz), ami azért valljuk be, fantasztikus! /Ennél fantasztikusabb az emberes Mars utazások lesznek. /

[@bati67]

Szia! Én októberben repültem a LOT-tal New York-ba (787-es Dreamliner-rel). Sajnos már nem Pestről indult, hanem Varsóból. 😞Az út nagyon kényelmes volt és gyorsan eltelt: kétszer kaptunk enni, a repülőgép végében állandóan volt nasi (sós-édes) és üdítő/ásványvíz. Lehetett filmeket nézni és közben szunyókálni... Szóval én kellemesen csalódtam! 🙂

[@hond654]

Pár ora üles után a vénás trombozis esélye jelentősen nő alacsony oxigen szinten. 16-18 ora ülés nagyon sok. Erdekes lesz a trombozis esetszámokra néhány év után ránézni. Masszázsfotelek biztos lesznek de kérdés hogy mennyi és ingyen vagy csak első osztályon. Egy tanulmány: We included 964 passengers returning from long-haul flights (flight duration, > or =8 hours) and 1213 nontraveling control subjects. We diagnosed venous thrombotic events in 27 passengers (2.8%) Az nem is kevés.

[@freekickshooter]

Én 3 hete utaztam Budapestről Aucklandbe 2 átszállással (Szöul és Sydney), két 11.5 órás repülés után a SYD-AKL-t már meg sem éreztem (bár átraktak Premium Economyra szóval szerencsém volt). Szerintem kibírható, az alvás is elég könnyen ment. Szerintem, ha rendszeresen felállsz mozogni, van szemfedőd + füldugód, valamint el tudod foglalni magad pár órát egy könyvvel, vagy valamivel akkor nem vészes az ilyen hosszú út sem. Illetve minden ULR járatot üzemeltető cég a komfort növelésére törekszik, az Air New Zealand is a Quantashoz hasonló terméket (ággyá alakítható economy ülések, stb.) árul a repjegyeken.

[@cppguy16]

Évente megjárom a San Francisco - Európa útvonalat, 1999 óta minden évben, kivéve a COVID alatt. Európában mindenképp át kell szállni. Az óceáni járat 10 és fél - 11 és fél óra körül van (pl. SFO-FRA). Amerikába visszajönni legalább fél órával hosszabb a szembeszél miatt, de akár 13 óra is lehet a 11 helyett. Két átszállással a teljes utazási idő 4 órával hosszabb, de egyszerre kevesebbet kell a levegőben tölteni. A modern composite gépeken érezhetően kellemesebb, nagyobb a légnyomás és pára, jóval kisebb a zaj. A 2+4+2 ülés (pl. 767, 787) sokkal kényelmesebb mint a 3+4+3 (777) vagy 3+5+3 (747). A középső ülések érezhetően fárasztóbbak mint a folyosó. Felszállás után 1 órával és leszállás előtt 1 órával van nagyobb étkezés, közben csak csemege, jégkrém, víz. Érdemes mozgatni a lábat, járkálni is, aludni vagy szunyizni legalább. Borzasztó hosszú, a 12 óra az másfél munkanap. 2 mozifilmet megnézel és még iszonyú messze vagy a felétől is. Nyakpárna, altató, lábtorna nem árt, de ülés közben az öveket be kell csatolni mert turbulencia bármikor jöhet. Vizet muszáj inni. Megviseli a szervezetet. Európába érkezés után egy hétig is tarthat a fáradtság, haza Amerikába alig észrevehető, 1-2 nap alatt rendbe tudok jönni, mert éjszakai bagoly vagyok, érkezés után pedig reggeli pacsirta leszek. Én nem repülnék 18 órát semmiképp, akkor inkább szünet közben. Ha a Transz Atlanti gépet lekésed akkor szálloda lesz, ha a kis gépet késed le akkor van másik. A hajnali Budapest gépet nehezebb lekésni mint egy délutánit. Ha egy 787 járatot törölnek, sokkal könnyebb másikat találni mintha egy A380 / 777 járatot. Minden út más, sosem ugyanolyan.

[@foravar]

lányom rendszeresen utazik mint model. ő pl úgy védi magát a jet léag ellen hogy alszik. délelőtt délután és este 3- 4 részre bontja az alvását. és így nem üti meg, bárhol is jár mert az alvása mindegy mikor éri...érdemes kipróbálni. én majd 10 éve így alszok, ezért nem zavar hogy 02:30-kor kelek a munkábajáráshoz és 23-kor fekszek, de délelőtt és délután is alszok 1-1.5 órát

[@irihangodi]

Ez nagyon erdekes resz volt, elhallgatna orakig, de olyan sok kerdes maradt bennem. Nem lehetne esetleg egy 2. reszt is elkesziteni erröl a temarol? Pl. mi törtenik, ha veletlenül mindket hajtomü leall, illetve mivel ezek hosszutavu repülesek, es elöre megtervezettek, mi törtenik, ha a kiterö repülöteren rossz idö lesz, leszallasra alkalmatlan. Az utasok es a szemelyzet hogyan birjak ezeket a hosszu tavokat. Van-e lehetöseg valodi pihenesre, nemcsak az ülesben pihenni. en voltam Uj Zelandon- Budapest-Amsterdam-Söul-Auckland vonalon, de mar a Söull Auckland vonal alatt azt sem tudtam merre vagyok arccal. Azon a reszen oda is,vissza is eleg sok turbulencia volt, de a faradtsagtol szinte közönyösse valik az ember, es meg az is nehezere esik, hogy megmozduljon, pedig muszaj volt a lab megmozgatasa. Visszafelé jobb a helyzet, egy ejszaka szalloda van Söulban, aki akar nem muszaj a repter közeleben levö szallodban maradni, hanem bevisznek kb. egy oras utra, azalatt is lat valamit az ember, es meg arra is van idö, hogy a szalloda környeken masnap 2-3 orat eltöltsön az ember. Majd Praga, es kisgeppel mar nem tudom Böing hanyas Budapest.

[@szanatibi]

Mindig is érdekelt, hogy milyen távolságon belül tudnak komunikálni egymással 2 gép vagy a reptéren dolgozó irányító?

[@dzsimbodzsimbo926]

Ez megint elképesztően jó lett. Ezer köszönet érte. 👍🏼👍🏼👍🏼🛫✈️🛬

[@zoltanjuhasz451]

Imádom!!! Szavakkal nem kifejezhető Profizmus! Köszönjük! Kellemes Ünnepeket! 👍

[@utalomAlibbantakat]

érdekes videó volt ez is lesz ismertető videó a helikopter daruról? örülnék neki 🙂

[@B2BWide]

+1 a javasolt témára! ;)

[@rescsikzoltan3636]

Nagyon szeretem hogy érthetően magyarázzák el a repülés működését. 😊. Mit jelent az A350 1000 jelzés? ( Típus - szállítható személyek??)

[@ecchstore2939]

Elsősorban hosszban van különbség a 800,900 és 1000 valtozatok között

[@zoltankorcsmaros6383]

Ez igen!

[@tombombadil9534]

Sokszor utaztam már hosszabb járatokon, 9-10-11 órákat, és ezért úgy gondolom, a nagyon hosszú repülések borzalmasak lesznek. Egyszerűen nem tudják olyan kényelmesre készíteni a képeket, amivel egy 14-16-18 óra elviselhető lenne.

[@zoltanvarga1967]

Az az igaszsag hogy a 2ik vilaghaboruban a Pan-am pilotak es navigatorok tanitottak a katonasag pilotait a repulesre. Mert ok a Pan-am pilotak voltak a leggyakorlottabbak es ismertek a Pacific utakat a tenger fellett.

[@bve3asmetro684]

Ki a narrátor? Egyszerűen Zseniális!

[@aeroparkbudapest]

Kránitz Balázs :)

[@jozsefzelenak1078]

A380 asok repulnek uj ezlandra?

[@torjekgyula7242]

Hát igen,ha nekem is így lefordítanák a gép mellett hogy repülsz, vagy úszol,lehet én is inkább gyalog mennék.Ez is nagyon jó videó lett.

[@haewien]

Hát azért a London-Singapur útvonal sem volt egyszerű... A Bécs-Melbourne még jobb lehet leszállás nélkül 380assal.

[@djtj85trance]

Az igaz amúgy hogy egy 777-es vagy 350-es egy hajtóművel is simán át tudna menni a csendes óceán felett?

[@user-wk6yg1gu2w]

5800 km ..33,5 óra egy légcsavar 1 motor , 223hp Wright J-5C vajon mennyi lehet Lindbergh Spirit of st Louis ának ETOPS száma.

[@istvankalaszi4438]

P137 mi az a ETOPS?

[@istvankalaszi4438]

Már elolvastam. Bocsi.

[@rocko44444444]

lesz olyan esetekről is videó, amikor a repülőgép leszállni tudott, de utána felszállni már nem?

[@karolyllh1242]

Erről szól a légi katasztófák története, amikor igy vagy úgy a földreszállt a gép de felszállni már soha többé.

[@Gabor1995]

Nekem erős víziszonyom az óceán felett repülni. Pszihológus ezen mennyire tud segíteni? : D felejtsem el a repülést ha így parázok?

[@pradaparis2011]

Szuper lett a videó!! 👌🏻 Gyönyörű gép az Airbus A350, nekem a legszebb. 🤩 Lesz erről a típusról is külön videó? Szerintem sokaknak tetszene.

[@TheLordKROK]

6:41 vajon miért repül olyan magasan is nyitott futóval??

[@laszlosill8033]

És mi történik ha mindkét hajtómű leáll?

[@sorenschmidt2118]

Budapest- Bangkok volt a leghosszabb repuloutam Oszi vezetesevel, ami ha jol emlekszem 11, 5 ora volt. Nem alltunk meg kozben. Super elmeny volt. Akkor meg MALEV volt, 97.ben.

[@B2BWide]

Nem akarom a többieket ismételni, de muszáj: elképesztően jó minőségű videó lett, mind az anyag, mind az előadásmód bőven veri a mostanában dívó ismeret-erjesztő (sic!) tévéműsorok szintjét. A videó végén a felkészülésről szólva eszembe jutott egy olyan téma, amiről még sehol nem találkoztam beszámolóval: a vészhelyzetekre hogyan készülnek fel a légiutaskísérők? Nekik is vannak szimulációk, feltételezem én, de milyen körülmények között? Statiszta utasokkal, fent a levegőben? Van utastér-szimulátor esetleg? Vagy gondoljak olyasmire, mint amikor (a 80-as években) az autóvezetés tanfolyam elsősegély-nyújtási képzése volt? :) Erről is izgalmas lenne egy videó. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a légiutaskísérők fő szerepe a biztonság biztosítása, ha jól tévedek. :)

[@82attilatoth]

10:48 Mielőtt valaki félreérti, hangsúlyozzuk ki, hogy ezek az üzemórák csupán elméleti számok. A valóságban sokkal gyakrabban vizsgálják át és tartják karban a hajtóműveket. Csupán annyit jelentenek, hogy több, mint X üzemóránként várható egy meghibásodás.

[@Vid.186]

👍👍👍

[@danielpolak5969]

Oke, èrtem én, hogy 100 000 óra alatt 1 meghibásodás lehet, de ezt ki próbálta le ès mikor? Nemhiszem, hogy volt hajtómű ami 100 000 órát egyhúzomba működött, hogy lepróbálják.

[@laszloenzsol466]

Ez a rész is nagyon tetszett, de nem kaptam arra választ, hogy miért nincs közvetlen repülő járat DélAmerika és Ausztrália között a Déli féltekén hisz ha csak a gömb formát vesszük alapul, akkor sokkal kisebb az út arra, minthogy DélAmerika Európa Ausztrália útvonal. Nézem Flightradar-t és nem találok ilyen járatot. Miért kerülnek ekkorát a gépek? Mi lehet ennek az üzemanyag pazarlásnak az oka? Nagyon sokszor nem az egyenes utat választják a pilóták ugyan miért?

[@freekickshooter]

Nincs meg a megfelelő kereslet rá egész egyszerűen, amelyik repülőgépet pedig gazdadágosan tudnák üzemeltetni (értsd: eladnának minden jegyet kb.), annak pedig pont nincsen meg a megfelelő ETOPS engedélye. Bár ez a hatékonyság növelésével majd biztosan változni fog, lesznek még transzatlanti A320-as járatok valószínűleg. Van 1-2 járat egyébként: Santiago - Sydney, Auckland, Johannesburg - Buenos Aires, Sydney, Auckland Még talán Rio de Janeiro, ahol lenne rá kereslet.

[@cppguy16]

Nincs alternatív repülőtér New Zealand és Dél Amerika között. Észak Amerika irányában ott van Fiji, Papeete, Hawaii. Míg az Északi Sark fölött át lehet repülni, mert ott van Izland, Grönland, Labrador, a Déli Sark fölött nem mehetnek kereskedelmi járatok, nincs kitérő egy esetleges hajtómű leállás esetén.

[@B2BWide]

Az előző válaszok mellé még annyit tennék, hogy a déli félteke kevésbé tagolt mint az északi, ezért az óceánok felett gyakoribbak a komolyabb viharok. A 40-es és 50-es szélességi körök ezért kapták az "üvöltő negyvenes" és "dühöngő ötvenes" elnevezést (bár amilyen a formám, valószínűleg pont fordítva van :D ) A polgári repülésben, főleg a közforgalmi repülésben azért kedvelik nyugisabb, kevesebb turbulenciával járó időjárást... ;) Így érthető talán, hogy a kisebb igény mellett kevesebb arra a járat.

[@haewien]

De mondjuk azért durva belegondolni abba, hogy pár évtizede még 5 nap volt az ausztrál-angol útvonal. Most meg tizenpár óra.

[@ZsoltPinters]

Valóban, és még nincs vége. Ha Musknak sikerül, akkor ez fél óra lesz a spacex-szel egy parittya úttal.

[@zoltanzoltan275]

@@ZsoltPinters aztán meg jön a teleport :) vagy a virtuális világban átlépés a mátrixban, ki tudja. De akkor már nem lesznek repülők sem :)

[@mihalyterhes8857]

@@ZsoltPinters csak győzd kivárni… 😉

[@haewien]

Az még durvább, hogy a Wrighték első repülése után bő 50 évvel már 3 machhal ment az SR71

[@zoltantalmacsi3361]

👍

[@mihalygyerik3252]

Tobbszor utaztam a Budapest-Doha 6 ora es Doha-Melbourne(Ausztralia) 14 ora jaratokon oda es vissza. A 14 oras repules az borzalom foleg az ulesek kozti helykinalat miatt.

[@georgezemp]

Pont aktuális a téma, mert nem jutott el egy gép Los Angeles-ből Sydney-be karácsony után, le kellett szállniuk egy kis szigeten, ahol szerencsére volt katonai reptér.

[@Atoths1]

Akkor ezért lettek ilyen hangosak mostanság a gépek?

[@4dMiNi5Tr4t0r]

Ettől pont halkabbak, minél több levegő megy a hajtóművön kívül annál halkabb a gép. WizzAir A320 NEO-ján a fedélzeten is észlelhető, hogy egy nagyságrenddel halkabbak.

[@danielkovacs9007]

Azért egy London - Sydney útvonal igencsak embert próbáló. Persze látványos az utazás de végig ülni nem egyszerű, főleg az utolsó órákban. Ja meg a többszöri turbulencia az óceán felett. Mert az is van.

[@valakividekrol]

A felvételeket nézve észrevettem ,hogy a próbarepülések során többször is kiengedett futóművel repülnek a gépek,. Még nagyobb magasságban is. Miért? Ez más videókban is láttam.

[@aeroparkbudapest]

Az első tesztrepüléseket általában így hajtják végre, hogy futó kint. Ez régen is így volt.

[@PaulusdeKenezy]

@@aeroparkbudapest Mennyi körülbelüli fogyasztástöbbletet jelent az, ha egész úton kint van a futómű illetve van-e még hátránya? (Manőverezés, stabilitás?)

[@4RP1]

@@aeroparkbudapest Nem emlékszem, hogy volt-e már téma a rengeteg videó között, de talán pont ezek a tesztrepülések is érdekesek lehetnek: mi minden történik a tervezéstől az első menetrendszerinti repülésig?! A mostani videó is nagyon érdekes és látványos lett, köszönjük!

[@valakividekrol]

@@aeroparkbudapest ok. De miért? Mi a lényege? Mit vizsgálnak ilyenkor? Talán félnek, hogy leszálláskor nem nyílik ki? ( Bár ezt nem hiszem)

[@komorszabi]

@@valakividekrol De, pedig pont emiatt van, hogy az első repülésnél nem húzzák be!

[@wasser168]

Én már egy ETOPS-os autónak is örülnék :D

[@szefiphoto]

Ismét egy remek doku! Furcsa, de én úgy emlékszem a Qatar volt az A350-nek első üzemeltetője, nem a Qantas.

[@barbarabencsik8938]

A cataniai vulkánkitörésről reptérlezárásról szívesen néznék egy anyagot. Másnap utaztam és akkor is méltatlankodtak az utasok, hogy kèstünk, mert gépet kellett cserélni.Pedig a hajtoművet ellepte a vulkáni hamu.Inkább ez mint anno a British Airways leálló hajtóművekkel...

[@zoltanzoltan275]

Jók a videók, jó lenne katonai repülőkről is hasonló videók

[@kovacspeter5149]

Nagyon szeretem a repülőket,helikoptereket,igaz még soha nem repültem de kipróbálnám. Azért egy kis para van bennem.😁

[@miaoni]

Pedig olyan még nem volt, hogy fent maradt volna a levegőben.

[@gaborsipka6386]

🥰✌🤝🙏👍

[@norbertszokolai5712]

Tök jó volt,csupán egy dologról nem esett szó ……. Mi van ha mind2 leáll !!!??? Valószínűleg úszunk,de miért nem lehet ezt kimondani? Igazan informatív és érdekes az lett volna,hogy ekkor mi történik,mennyi időnk van….stb…

[@denespeter3928]

Jo-jo,de en pl.csak 50 m-t tudok uszni,optimalis korulmenyek kozott(hullam-es capamentes vizben,szelcsendben,20-25 C-os vizben)...

[@karakasdavid7141]

Megint hihetetlen minőségű videót lett. Ezen a ponton érdemes lehet elgondolkozni egy Patreon oldal létrehozásán. Szerintem sokan támogatnánk extra tartalmakat egy előfizetéses rendszerben. Ezzel is támogatnánk a csatorna sorsát, illetve az jövőbeli fejlődést.

[@orsolyadarago7583]

!

[@bondjames8479]

4 hajtòmű kell mert 2 meghibasodik 2 vel még hazamegy..2 ből 1 leáll mennek òceán fenekére

[@aeroparkbudapest]

Pont erről szól a film, hogy a 80-as (!) évek óta miért nem szükségeltetik a négy hajtómű, és miért olyan biztonságos a két hajtóműves repülés.

[@djtj85trance]

Én úgy olvastam hogy egy 777-es vagy 350-es biza 1 hajtóművel is lazán átrepül a csendes óceán felett.

[@lacifrank1755]

A bácsi nagyon ért hozzá de olyan unalmasan adja elő hogy mindig áttekerem...Elnézést kérek tőle.

[@csabaerdelyi4425]

Brávó

[@zsoltegri]

Tomi bácsi Te egy két lábon járo lexikon vagy

[@Ateszika]

a repülők tudnak repülni

[@zsoltmaros1475]

Mindegy, hogy tenger felett két hajtóművel, bátran bíznak benne.

[@boneym7828]

Tényleg annyira életszerű hogy egy utas a 18órás út után, hulla fáradtan, mikor legszívesebben már a kerítésen keresztül is kirohanna a reptérről, még elolvas egy kb 30-40cm-es feliratot, sőt még faggatja a kiszolgáló személyzetet (oda se mehet hozzájuk) és csak ezután lép be a checking kontrollba (ahová egyébként már mindenki normál esetben öles léptekkel megy, hogy ne legyen sor) és csak azután veszi fel a bőröndjeit. Ne nézzetek már ennyire ostobának.

[@aeroparkbudapest]

Senki nem mondta, hogy Darida Tamás ismerőse egy 18 órás út után érdeklődött az ETOPS-feliratról. Előfordul, hogy épp 3-5 órás járatokat teljesítő gépeken is ott van az ETOPS, mert épp azt forgatták be az adott járatra. És az a reptérlátogatáson is rendszeresen látható, hogy az utasok egy része azért nem rohan kiszálláskor fejvesztve a terminál felé, mint akit üldöznek.

[@Cosso009]

Természetesen akit nem érdekel a repülés az simán kisétál leszállás után. Én miután mindenki kiszállt, még maradtam! 😃

[@LaciDoszka]

Buszozásos leszállásnál elsők között voltam, aki elhagyta a repülőt, de utolsóként szálltam fel a buszra :)

[@tataraaaa]

Két hajtómű leállás esetéről nem esett szó. 😅

[@georgezemp]

A légikatasztrófák sorozatban választ kapsz rá. Akkor csak a vitorlázás marad, ha nincs szerencséjük nincs a közelben repülőtér, le kell szállni a vízre ha sikerül.

[@orsolyadarago7583]

Te valamikor mentem új zélandra majd nem le zuhant a repülő

[@szecseiotto5505]

Szuper video !!!!