Elképesztően jó hangod van ehhez a témához. Hülyén hangzik de fontos szempont. Jó hallgatni. Az aláfestő zene is tökéletes választás. És nyilván arról nem is beszélve, hogy milyen összeszedettek a videóid és milyen érthetőek. Aki imádja a témát annak ez egy aranybánya
Magyar nyelven hiánypótló videó, és nagyon profin van összerakva, de van benne néhány pontatlanság, ami azért a elérhető igen részletes dokumentumokból tudható, hogy miként volt igazából. 1. Az egy Cernan viccelődéséből kiinduló legenda, hogy azért volt kevésbé megtankolva az LM, hogy nehogy megpróbálják a leszállást. Egyrészt fegyelmezett katonákról beszélünk, akiknek a repülési terv gyakorlatilag a Biblia volt. Másrészt ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen élve megúszni egy leszállási kísérletet, a küldetésirányítás (MCC) aktív segítsége volt szükséges, egy csomó adatot a holdkomp számítógépéhez csak ők tudtak kiszámolni és feltölteni. Az még persze az Apollo 10 küldetésének tervezése során opcióként felmerült, hogy megkapják az Apollo 11-re szánt "könnyűsúlyú" holdkompot a sajátjuk helyett, de végül a főnökök - beleértve Staffordot, a parancsnokot - úgy döntöttek, hogy annyi ismeretlen faktor van még, túlságosan kockázatos lenne bevállalni a leszállás megkísérlését is. És így visszatekintve nagyon is igazuk volt, adódott kalamajka a leszállás nélkül is (nem véletlenül engedett el Cernan egy SOB-t Hold körüli pályán, élő adásban), amúgy meg két nagyon fontos hónap ment bele még az Apollo 11-ig a holdkomp szoftverének a fejlesztésébe, és még az is milyen neccesre sikeredett. Az igazság az, hogy amiatt volt úgy megtankolva a holdkomp ahogy, mert ennyi kellett a reptervben szereplő feladatok, illetve az esetleges vészhelyzeti eljárások végrehajtásához. 2. Az Apollo 10 esetében pont nem úgy süllyedtek a hold közelébe, ahogy a filmen látszik, és ahogy elmeséled. Valójában úgy volt, hogy a Hold túloldalán, kb. 110km magasan végrehajtották a Descent Orbit Insertion (DOI) nevű, kb félperces égetést - ami egyébként az Apollo 11-en is része volt a leszállás előtti manővereknek - és ez egy olyan pályára rakta őket, aminek a közelpontja 15km magasan volt, de már az innenső oldalon, valahol a Nyugalom Tengere fölött. Szóval egyáltalán nem fogyasztották ki a leszálló egység hajtóanyagát, és amikor a mélypontot elérték, akkor bőven egy órányira jártak már minden hajtómű használattól. Itt, a közelpontnál történt meg a szétválás (mérsékelt sikerrel, lásd Cernan SOB-jét) és a felszálló fokozat begyújtása, de ha nem történt volna égetés, akkor is, a Newton törvények miatt, visszaemelkedtek volna szépen 110km magasra. 3. Amikor az Apollo 11 leszállása közben megjelent az első komputerhiba (1202), akkor az MCC-ben senki sem kezdett vad lapozgatásba. Jól felkészült mérnökcsapat volt ott, nem olyanok, akik a vizsga napján olvasgatják a tankönyvet. Jack Bales volt a számítógépért felelős irányító, ő megkérdezte a különteremben ülő csapatát, hogy most mi legyen, és ott Jack Garman-nek, egy 24 éves gurunak már be volt készítve egy darab papír, hogy milyen hibakódoknál milyen egyéb körülmények között lehet továbbengedni a leszállást. A 1201-1202-nél annyi volt a feltétel, hogy más komputer-problémákkal ne kapcsolódjon össze. Ezt meg is mondta Bales-nek, aki megmondta a CAPCOM-nak, aki meg szólt az űrhajósoknak, hogy "You're Go on that alarm". Az egész nem vett igénybe többet mint fél perc. Ami az érdekesség, hogy ez a hibakódos-továbbengedős szabálylista pár héttel az Apollo 11 felszállása előtt állt össze, tehát ha az Apollo 10 megpróbálta volna a leszállást, ott a 1202-re biztosan megszakítást rendelnek el. 4. Annak a sztorinak, hogy Aldrin okozta volna a 1202/1201 megjelenését, megint csak interjúbeli anekdotázás az eredete: Buzz mondta egyszer, hogy mivel ő az űrrandevúk megszállottja, és a beceneve is Dr. Rendezvous volt, ezért ragaszkodott hozzá, hogy a dokkoló radar (RR) bekapcsolva maradjon. Valójában a legénység - valószínűleg Armstrong, mert neki esett kézre az RR megszakítója - pontosan az ellenőrzőlista szerint járt el, és azért volt az RR bekapcsolva, hogy melegen tartsák a radart egy esetleges megszakítás esetére. Maga a számítógép leszállás közben semmit sem csinált volna vele, tehát nem is voltak ekkor ezzel kapcsolatos taszkjai. A valódi ok egyébként tervezési (pontosabban specifikációs) hiba volt, ami ilyen-olyan ok miatt a földi szimulációk során nem tudott megjelenni, csak a valódi hardveren, valódi leszállás végrehajtásakor. Ez a tervezési hiba azt okozta, hogy az RR folyamatosan update-elni akarta a szöghelyzetéről a számítógépet, másodpercenként kb. 13000-szer. Ezt, ha akarta sem tudta volna hátrébbsorolni a számítógép, mert nem letiltható megszakítások sorozata volt. De azért az a szoftver zsenialitása volt, hogy más, letilható taszkokat rangsorolni tudott, és a legkevésbbé fontosat - ami ebben az esetben egyes információk kijelzése volt - azt el tudta dobni. És igaz, hogy bizonyos fontos számokat nem láttak az űrhajósok, de cserébe a számítógép végezte tovább a navigációs és repülésvezérlési feladatait. 5. Amikor számolták vissza az űrhajósoknak a hátralevő másodperceket (60 seconds, 30 seconds), akkor a kötelező megszakításig hátralevő másodperceket mondták, vagyis nullánál még egy kövér gázzal fel tudtak volna emelkedni a leszállófokozat leválasztásához és a felszálló fokozat biztonságos begyújtásához. Mivel 17 másodpercnél érték el végül a felszínt, tehát még nem érték el a Point of No Return-t. Az más kérdés, hogy Armstrongot jól ismerők azt mondják, ha még "levegőben" lett volna a nulla másodperces jelzésnél, de már elegendő közelségben a felszínhez, akkor sem csap rá az ABORT-gombra, hanem megpróbálta volna végigvinni a leszállást. "Kocsiban is, ha nullát mutat az üzemanyagjelző, még mindig van egy vagy két gallon a tankban" - ezt azt hiszem, ő mondta.
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Nagyon köszönöm a pontos és precíz kiegészítéseidet!
@peterpiotr37403 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul köszönjük bizony! 👍👍👌👌
@gyulahodi60523 жыл бұрын
Taszk, specifikáció, megszakítás; csak nem rendszerprogramozó tetszik lenni? :-D
@TorpapoYT3 жыл бұрын
egy élet volt elolvasni, de megérte. nagyon érdekes
@ggalfi3 жыл бұрын
@@gyulahodi6052 Nem, sajnos. De azért laikusnál többet értek a dologhoz, emellett az Apollo Guidance Computer - ami a holdkompnak is, és az anyaűrhajónak is a lelke volt - annyira a digitális korszak hajnalán született, és ennek megfelelően a hardver-szoftver relatív egyszerű volt (mondjuk egy PDP-8-cal összevetve), hogy még a magamfajta műkedvelő is egész sokat meg tud belőle érteni.
@attilagabornagy73022 жыл бұрын
Szia! Nagyon érdekelne egy összefoglaló az orosz holdprogramról. Tudom, hogy ők küldtek elsőként szondát a holdhoz. Az amerikaiak mellett ők is próbáltak embert juttatni a holdra (még az ameriaiak előtt). J.F. Kennedy felajánlotta még 61-ben Hruscsov-nak, hogy közös küldetés legyen. Ez nem valósult meg mint tudjuk. Az oroszok pedig amikor az USA sikerrel járt, próbált minden bizonyítékot megsemmisíteni. Mondván, ők sosem akartak oda menni. Tudodm, hogy kevés az infó róla, de szerintem nagyon érdekes téma. Köszönöm, ha megfontolod! :)
@latyim4 жыл бұрын
A végén a csattanó a legjobb 😅👍
@stamas4 жыл бұрын
Jellemző... odaérünk vendégségbe aztán máris zsebre vágunk valamit😄
@mariatoth32934 жыл бұрын
És szemetelünk...
@rikomagyar78503 жыл бұрын
Humoros Vagy, de ki volt a vendeglato...?
@istvanonodi59943 жыл бұрын
Fantasztikus koszonet a munkaert a feltoltesert.
@sza29973 жыл бұрын
zsinórban lenyomtam 9 előadásodat.... nagyon nehezen bírom abbahagyni, pedig már éjfél elmúlt... valami brutál addikciós hatás telepedett rám :D
@lepenx4 жыл бұрын
Csinálhatnál Kerbal Space Program gamaplayt is. Én biztos hogy nézném.
@Attila_Beke4 жыл бұрын
Nagyon köszönöm a feltöltést. Nagyon tetszik, hogy megemlítetted az N1-et. Belső infó, hogy a második kilövésnél azért volt akkora katasztrófa, mert szinte mindenki atomrészeg volt. És ezt olyan mesélte, aki járt ott(psszt, egy magyar ex vadászpilóta). És ha megjegyezhetem, Scott nem volt zöldfülű, hisz’ Gemini veteránnak számított. Schweickartnak viszont tényleg ez volt az első repülése. Itt látszik a forgó rendszer, hisz Scott CM pilóta volt majd misszió parancsnok, Young a 10-en volt CM pilóta és lett misszió pk. Kiváncsi lettem volna, Collins mikor repült volna mint pk.
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Igazad van! Köszönöm az észrevételt! Gemini VIII, nem is akárki mellett ült a fülkében, nem is tudom, hogy ronthattam el a szöveget!
@PeffyTM4 жыл бұрын
Akit esetlegesen érdekel: Apollo-11 Holdkőzetminta-ajándék - nhmus.hu/en/node/1389
@peterivanits98344 жыл бұрын
Én nekem olyan kérdésem van, hogy miért nem mentünk vissza a Holdra a közelmúltban és mikor fogunk legközelebb a Holdra menni?
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Nézd meg az Artemis programról szóló epizódot, mindkét kérdésedre választ kapsz! ;)
@balazskovacs57514 жыл бұрын
Köszönöm a tartalmas információkat!
@Baluci12 жыл бұрын
Éppen az utolsó "szabad" napon készült ez a videó! :)) Másnap kezdődött az őrület...
Жыл бұрын
Üdv! Több kérdésem is van. Első: a sok szemét, amit a holdon hagytak, köztük a zászló, látható-e a földről bármilyen távcsővel? Második: ha jól sejtem, a videóban az eredeti felvételek voltak láthatóak. Bennem felmerült a kérdés, hogy ha innen a földről látjuk a csillagokat éjjel, amikor tiszta az ég, a Hold felszínéről (vagy egyébként bármilyen űrben készült felvételen) miért nem látszanak a csillagok?
@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
Nem, a Földről nem látható a legjobb távcsövekkel sem, de a Holdkörül keringő szondák látják őket. A csillagokra pedig ebben lesz a válasz: kzbin.info/www/bejne/iniXg4ywidypers
@johnygrande611 Жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul "a Holdkörül keringő szondák látják őket" Vannak errol képek valahol?
@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
@@johnygrande611 Természetesen! Ha rákesel nem csak az amerikai LRO felvételein, de a kínai és az indiai szondák is lefotózták őket!
@photogyulai4 жыл бұрын
Iszonyat jó videó! Hatalmas munka! Gratulálok! (a konteo hívőkkel meg nem kell foglalkozni, mi értelmes emberek nagyon nyitottak vagyunk a tudományos anyagokra)
@aranylaci-19624 жыл бұрын
Értelmes ember "konteó hívő". Maradék pedig agyhalott NASA-hívő. :)
@tamaspeter9700 Жыл бұрын
Tök jó ez a rész. Feltűnt, mennyit fejlődtél a narráció előadásában ennyi idő alatt. Itt még iskolásabb az előadásmód, mára már csaknem egy profi alámondást hallhatunk😊
@Zempleni_Adam_YT4 жыл бұрын
Nem is létezhet Holdra szállással kapcsolatos videó, hogy nem bukkanjon fel az a kötöznivaló bolond Arany Lacika és ne trollkodja szét az egészet a bicskanyitogató, lekezelő, arrogáns stílusában.
@MrGruber0 Жыл бұрын
Neil A. Armstrong - visszafele olvasva - Alien = "idegen" => A holdon egy idegen járt először 🤯
@laszlovszky1234 Жыл бұрын
Igazából a szovjet elsőségek sokkal inkább múltak azon, hogy nemigen foglalkoztak biztonsággal, tesztrepülésekkel. Később Komarov is ennek látta kárát egy új modell első emberes repülésén.
@rendszergazdanyh25373 жыл бұрын
Épp most találtam egy videót, miszerint a holdjáró fejlesztésében és építésében egy magyar mérnök is részt vett. Érdemes végig nézni a dokumentumfilmet. A filmen az illető az összecsukható holdjáró működő modelljét is bemutatja... Link.: kzbin.info/www/bejne/aH_PnWOIitGimqM A második videóban pedig a holdjáró valódi kerekét is megmutatja... Link.: kzbin.info/www/bejne/nnO7faOYg8yji6s Ha készül még Holdra szállásos rész, úgy gondolom feltétlen érdemes megemlíteni a magyar kapcsolatot, és a mérnök Pavlics Ferenc nevét is. (Csodálkoztam, hogy ez a te videóidból kimaradt.)
Űrverseny Szovjetunió: - első műhold az űrben - első kutya az űrben - első ember az űrben - első nő az űrben - első űrséta USA - első ember a Holdon: ÉN NYERTEM
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Pedig valahogy így volt! :)
@Zempleni_Adam_YT4 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul Pont azért ilyen vicces.
@norbertbeyer83484 жыл бұрын
Ezek kimaradtak: - elso teknos az urben - elso csimpanz az urben
@Zempleni_Adam_YT4 жыл бұрын
@@norbertbeyer8348 Azért a lényeg átment.
@_Davron4 жыл бұрын
A legjobb meg az hogy amit az USA csinált meg sem történt
@laszloenzsol4664 жыл бұрын
A zene a Gerendás Dani munkája? Az alap dallam egy másik zenéjében megtalálható.
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Nem, egy free licenszes adatbázisból szedtem
@manyokivazulfejedelem46234 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul magyarán Gerendás Dani mégsem akkora tálentum!!
@Muki20102 жыл бұрын
13:50 nél az ott kerbal space program?
@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
Az, bizony!
@kollbi10 ай бұрын
Hány fokot kelett kibirni a ruhájuknak lehet tudni hány fok volt a napos oldalon akkor ahol leszálltak?
@urkutatasmagyarul10 ай бұрын
+170 Celsius körül volt a talaj felső rétegének hőmérséklete
@kollbi10 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul Felfoghatatlan, hogy mennyire felkészültnek kelett lenniük ebben egy eselges elesést is belekalkulálva az öltözetnek birnia kelett a hőt mintha egy nagy kemence tetején mászkálnánk amin nincs hőszigetelés🤯 ami még nem egyertelmű a látó mező a fotókon itt a földön sikságban viszonylag messzire ellátunk ezt érzékeli is a szemünk a távolságot, visziont a holdfotókon azt látom nincs messzeség nincs távolság !
@kollbi10 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul Nézegettem a marsi képeket, ott látszódik a távolság akkor a holdon a légkör hiánya amitől ez nem érződik a fotókon vagy ez egy bonyolultabb kérdés?
@urkutatasmagyarul10 ай бұрын
@@kollbi A légkör hiánya a legfontosabb tényező. A Földön a légkör miatt látjuk halványabbnak a távoli hegyeket, de a Holdon ugyanolyan tiszta egy több km-re lévő domb, mint ami épp előtted van.
@joules83a Жыл бұрын
10:03 Ha akkor túl nehéz volt a Hold felé tartó szerelvény akkor miért nem három űrhajóval mentek két rakéta indítással!? A parancsnoki modul is ketté lett volna bontva. Elsőként indulna egy olyan parancsnoki modul (két fővel és a holdi útra szükséges mozgatható felszereléssel) amin ott van a nehéz hőpajzs, de az NEM megy Holdra, hanem a Föld körüli pályán maradt volna kb. 7-10 napig és visszatérésre szolgált volna. Ha ez sikerült akkor indul a hőpajzs nélküli ámde már a Holdra tartó két űrhajóból szerelvény (szintén két fővel) amin egy Föld körüli randevúval bővűlne három fős egységé, és ez meg a Holdra kisebb tömeggel. Mert a földi leszálláshoz szükséges tömeget nem kéne a Föld-Hold távolságon oda-vissza mozgatni azaz gyorsítani, lassítani amihez szintén üzemanyag kell. Visszatéréskor egy újabb Föld körüli randevúval mindenki átszálna a földi leszállásra tervezett robusztusabb űrhajóba. Apropó! Ha az első néhány holdraszállásnál számolgatni kellett a gramokat akkor az utolsó háromnál mégis hogyan fért bele a kb. 200 kg. holdauto? Annak súlya nem igényelt több energiát, több extra üzemanyagot leszálló hajtoműben?
@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
Az ötlet jó, de végül azért vetette el ezt a NASA, mert a két rakéta indítása sokkal költségesebb és kockázatosabb lett volna, mint egyet útnak engedni. A két rakétás megoldásnal nem két 50%-os méretet kellett volna bevetni, hanem a számítások szerint a Saturn-V rakéta 75-75 százalékát. Ráadásul ha az elsővel baj van, akkor a másikat már el sem indítják. Szóval így volt olcsóbb és kevésbbé rizikós. A holdkompot pedig folyamatosan fejlesztették és könnyítették. Így minden küldetésnél egyre nagyobb teherkapacitás állt a rendelkezésre.
@DaT0nkee4 жыл бұрын
Buzz Aldrin amúgy jelenleg a Marsutazás nagy támogatója, mindenhol a "Get your ass to Mars" pólójában jelenik meg.
@freniaskizo43693 жыл бұрын
kzbin.info/www/bejne/i6ekhoSEd56Dl6M alo Mars!
@istvandaku17524 жыл бұрын
Én eddig úgy tudtam, hogy a holdról majd 300kg kőzetmintát hoztak el. Nem emlékszem már pontosan honnan tudom ezt, de akkor most mi az igazság?💁
@norbertbeyer83484 жыл бұрын
A 6 Apollo misszio kb osszesen 380kg mintat hozott a Foldre.
@istvandaku17524 жыл бұрын
@@norbertbeyer8348 Ó értem. Köszönöm a felvilágosítást!😁
@malacshinobi4 жыл бұрын
Itt a válasz miért nem megyünk vissza! egy méterrel távolabb van!
@malacshinobi4 жыл бұрын
Nyugi tudok az artemis-ről.
@tivcsiszlavitsek8281 Жыл бұрын
Üdv ismét megnézve köszönet 2023.06.13.
@leslieshepherd6913 жыл бұрын
Hiába,, már a hozzászólások Tiszta lehetősége, sem a régi 😏 Talán
@maestrohun4 жыл бұрын
Mi az oka annak, hogy Föld, Hold egymás gravitációs vonzásában keringenek egymás körül, de mégis távolodnak egymástól? Ha már eleve a gravitáció közelítette és kerítette őket egymás vonzáskörzetébe, akkor nem csökkenie kellene a Föld-Hold távolságnak? Vagy a szomszédos bolygók és Nap, ami ennyire beleszól ebbe a távolságba?
@norbertbeyer83484 жыл бұрын
hu.wikipedia.org/wiki/Roche-hat%C3%A1r
@danieljozsefbalogh72063 жыл бұрын
Igazábol pont ezen a csatornán is találhatsz erre választ, az egyik videoban beszél erről a készítő kzbin.info/www/bejne/bGKodmyKhdyHh80 a 2. felében található
@gregor_man11 ай бұрын
Ahogy a Föld elfordul a lassan haladó Hold alatt, a dagálykúp vonzása egy icipicit meghúzza a Holdat előre. Ennek hatására a Hold sebessége nő, emiatt viszont magasabb keringési pályára emelkedik, megakadályozhatatlanul. A gyakorlatban jelentéktelenek ezek a változások, de amilyen pontossággal ma már mérni tudunk, ki tudjuk őket mutatni. Ugyanez a vonzás az oka annak, hogy a Föld forgása, hasonlóan apró nagyságrendben, de lassul.
@raikantopenibl.3 жыл бұрын
Én kíváncsi lennék arra hogy bár milyen fejlett technológia áll rendelkezésünkre, miért van az hogy nem volt többet ember a holdon?
@urkutatasmagyarul3 жыл бұрын
Egyszerű a válasz, drága és veszélyes.
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
Mar ezerszer megvalaszoltak, de 1001x is megkerdezi valaki.
@raikantopenibl.3 жыл бұрын
@@norbertbeyer8348 az hogy drága, valamint veszélyes nem elég ok, főleg ha azt nézzük mennyi minden más veszélyes dologba vág bele az ember, életet kockázatva. Azt szintén számításba kell venni hogy már egy annyi információval rendelkeznek hogy tudják mi vár rájuk odafent. Egy számomra kielégítő válaszra még nem sikerült bukkanom, mert minden válaszra újabb kérdésem lett. Ami pedig téged illet, ha nem tudsz rendes választ adni akkor a goromba megjegyzéseket is hanyagolhatnád. Köszönöm :)
@urkutatasmagyarul3 жыл бұрын
Szerintem már önmagában a miszió ára visszatartó erő. Te miért nem utazol minden évben Hawaii-ra? Egy holdutazás előkészítése, megtervezése, az eszközök legyártása kb 40-60 milliárd dollár, és szinte semennyi bevételt nem termel. Egy kisebb ország csődbe is menne, de egy nagyobbnak sem igazán érné meg.
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
@@raikantopenibl. a valaszokat valoszinuleg rossz helyen kerested, ha kerested egyaltalan.
@SigismundArt2 жыл бұрын
Nekem nagyon tetszek a tartalmak, de bocs ez a folyamatos zene az agyamra megy néha hangosabbnak érzem és idegesítőnek, félre ne ért nem rossz változtatni kellene egységenként, főleg fejhallgatónál ott a legrosszabb! végzetes rezgése van!
@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
Igazad van! Pont emiatt most már halkabb az aláfestő, és más zenéket is használok!
@pirosszirom89982 жыл бұрын
Neil Armstrong már a holdba sem tudott úgy leugrani, hogy ne rohanták volna meg autogram kérők. Ja, boltba. :)
@Gpety33553 жыл бұрын
Már máshol is olvastam erről a passzív reflektorról, de sosem értettem miként működhet, miként tudják lézer impulzusokkal meglőni ezt, ha a holdraszállás a Hold azon oldalán történt, amit a Földről sohasem látni.
@urkutatasmagyarul3 жыл бұрын
Ezt honnan vetted? Ha a túloldalon szálltak volna le, nem is tudtak volna kommunikálni a Földdel. Minden Apollo misszió ezen az oldalon történt.
@Gpety33553 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul Biztos így volt, de volt ahol a túloldalt említették, bennem ez maradt meg.
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
Valamennyi holdraszallas - a folyamatos radiokapcsolat miatt- a Hold Fold fele nezo oldalan tortent. Itt a leszallasi helyek pozicioi. en.wikipedia.org/wiki/Apollo_program#/media/File:Apollo_landing_sites.jpg Az Apollo 13 landolasi viszont hianyzik....
@urkutatasmagyarul3 жыл бұрын
Mivel az Apollo-13 nem tudott leszállni.
@gregor_man11 ай бұрын
@@Gpety3355 Természetesen látták a túloldalt, mivel megkerülték a Holdat. A túloldalról az első primitív képeket a szovjet Luna-3 készítette még 1959-ben, de az Apollo-8 személyzete látta először szabad szemmel 1968 karácsonyán. A túloldalon először a kínaiak szálltak le 2019. január 3-án a Csang-o-4 szondával. (Nem beszélve a nácikról, akiknek már régóta holdbázisa van a túloldalon. :-D )
@albimeola583810 ай бұрын
Szeretném jelezni, hogy a legújabb CT elmebaj az, hogy a D nap, a nagy partraszállás nem történt meg 1944- ben. Indoklás: mert azt lehetetlen kivitelezni.
@brendonapu44514 жыл бұрын
19:45! Láttátok! Egy fej van a holdfelszínen! Tudtam! Köztünk járnak!
@@urkutatasmagyarul Sajnos itt nem találtam semilyen bizonyitékot, de többet is az ellenkezöjére. Ha három nap késsésel ért oda az olyan mint ha este érnék a reggeli vonatra. Egy zárt térben is ha két tárgy mozog ha nem egyidöben lessznek egy helyen nem fognak találkozni. És én a gravitáciora kértem bizonyitékot mivel erre alapul az őssz számitás. Hogy egyszerübb legyen ha egy térben száll egy madár és rálővők ha gyorsabb a lővedék elé megy ha lassabb mögé. Ha nem találtam el lőhetek ujra és újra.
@laslolulic57819 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul 3 nap után 223 200km. volt a vélt találkozástol a hold. Ezt nem tudom hogy tudták korigálni?
@urkutatasmagyarul9 ай бұрын
Pontosítok, te egyáltalán nem a gravitációra kértél bizonyítékot, csak azt kérdezted, hogyan ellenőrizhet! Az Apollo programnál nálam, de még talán nálad is okosabb emberek dolgoztak, ezért nem a Hold irányába küldték az űrhajókat, hanem oda, ahol a Hold három nappal később volt várható!
@laslolulic57819 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul Ha elenörizhetem az nem bizonjiték?
@balazsgaszner4139 Жыл бұрын
22:41 Kísérteties a hasonlóság. 😅 kzbin.infosqnxT0DkESA?si=MEBpgd69g0HhV-oQ
@urkutatasmagyarul Жыл бұрын
Ikertornyok! :D
@tivcsiszlavitsek82815 ай бұрын
üdv 2024.06.01. Köszönet.🙏
@DaT0nkee4 жыл бұрын
Kerbal Space-es illusztrálás... :) Az oroszok nem nem mertek nagyobb hajtóművet tervezni, hanem nem tudtak. Az amcsik az áramlástanban és a rugalmas csövekben előrébb jártak. Ezért tudtak hatalmas gimbaling hajtóműveket építeni, az oroszok meg a mai napig maradtak a sok kis fix fúvókánál.
@pirosszirom89982 жыл бұрын
A holdraszálló egységet nem "pók"-nak hívták. "Sas"-nak. "A Sas leszállt".
@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
A szerkezetet mindenki póknak hívta, ám az egyes járműveket a legénység elnevezte. Az Apollo-11 a sajátját Sas-nak nevezte el.
@johnnyr823 жыл бұрын
No itt a tanulság: még egy öreg űrhajóssal sem érdemes szórakozni :)))))
@laslolulic57814 ай бұрын
Nos valoszinű nem értjük egymást. Pl: egy folyoban ereszkedsz az áramlattal 20m egy halacska szinten veled párhuzamossan biztos vagy benne hogy el fogod találni ha rálösz? Én nem.😃
@urkutatasmagyarul4 ай бұрын
@@laslolulic5781 De épp ez az! Nincs áramlás, vagy te érzed az 1000 km/h-ás szembeszelet? Kérlek, hagyd abba a trollkodást!
@nagylacc Жыл бұрын
Szia! Scott semmiképp sem számított zöldfülűnek az Apollo-9 legénységében, mert a Gemini-8 küldetés során már járt az űrben. Illetve az Apollo-9 páros űrsétája előtt még abban az évben Hrunov és Jeliszejev átszállt a Szojuz-5 fedélzetéről a Szojuz-4-re egy páros űrsétával. Nagyon jók a videóid, de egy hozzáértő harmadik féllel átnézetném a feltöltés előtt őket, mert mindenki vét hibákat és másokét könnyebb észrevenni. Továbbá ez a fellövés és kilövés kifejezés maradhatna a laikusoknak…
@laszloenzsol4664 жыл бұрын
A szektás nem az kérte, hogy arra esküdjön hogy nem volt a holdon, hanem arra kérte, hogy a Bibliára esküdjön, hogy jártak a holdon. De ahelyett, hogy ráhagyta volna (bolond lukból bolond szél) pofonnal válaszolt.
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Pedig ez nem vall Buzz-ra :(
@ggalfi4 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul Egyrészt nem szabad elfelejteni, hogy Buzz amellett, hogy űrhajós és a műszaki tudományok doktora volt, azért egy West Pointról kikerült katonatiszt is, aki vadászpilótként végiharcolta a koreai háborút (két légigyőzelmet aratott is közben), szóval higgadtság ide vagy oda, finoman szólva nem lehetett egy konfliktuskerülő alkat. Másrészt a pofon akkor csattant, amikor már bőven nem csak a Bibliával macerálta ez a bolond csávó, hanem csalónak és tolvajnak is nevezte, ami még egy magamfajta békés civilből sem váltana ki túl sok kedvességet, pláne egy katonából, akik azért hajlamosabbak az ilyen becsületbeli dolgokból élet-halál kérdést csinálni. De persze Armstrong reakciója volt a legelegánsabb - merthogy őt is megtalálta ez a bibliás ürge: ő csak annyit válaszolt a kissé erőszakos "felkérésre", hogy "Uram, ön nem érdemel válaszokat".
@leventekalocsai81134 жыл бұрын
Kaphatok róla egy linket?
@ggalfi4 жыл бұрын
@@leventekalocsai8113 kzbin.info/www/bejne/o5m3oqWJjZqBaq8 - ez magának a "szektásnak" a filmje, de annyiból egész korrekt, hogy nem csak az űrhajósok barátságosabb-durvább reakcióit mutatja meg, hanem azt is, hogy mivel sikerült felcseszni az agyukat (legtöbbször azért egész kitartó munka kellett hozzá).
@leventekalocsai81134 жыл бұрын
@@ggalfi kösz
@laslolulic57814 ай бұрын
Az lehet hogy okosnak érzed magad de nem gondolkodsz. Az egyenlitönél a föld mozgása 400m/s és délre vagy északra kilött 800m/s pont 200m csapodna a cél mellé. Ez valoban igy van? És dodj egy tégla helyett lufit , biztos hogy lefelé fog esni?😃
@urkutatasmagyarul4 ай бұрын
@@laslolulic5781 Ne butáskodj, ezek óvodás érvek, nyilván te sem gondolod őket komolyan! A légkör ugyanis a bolygóval együtt kering, különben 1600 km/h-ás szél fújna folyamatosan az egyenlítőnél. Tehát nem fog a tárgy máshova becsapódni. A lufira pedig a felhajtó erő hat, ami képes egy ideig a levegőben tartani a tárgyat, de ha kiveszed belőle a levegőt, így csökkentve a térfogatát (és vele együtt a felhajtó erőt), akkor a leeresztett lufi ugyanúgy a talaj irányába fog elindulni. Szívesen.
@urkutatasmagyarul4 ай бұрын
@@laslolulic5781 Ilyenkor azért felmerül bennem, hogy vajon melyikünk az, aki nem gondolkodott, biztos, hogy én lennék az?
@laslolulic57814 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul Persze hogy ovodás kérdések de nem válaszoltál. Ha a légkör forog a földel akkor a lövedék is nem egyenes irányban halad hanem bevág kb. 45fokos kanyart követve a célt. Viccnek jö de nem annyira hogy nevesek rajta. Probálj meg egy papirlapra egyenes vonalat huzni miközben oldal irányba mozgatod. Mig csak tartod a ceruzát ugyanaz az erö hat rá és a lapra , de ha ha ceruzára hat egy másek, valoban követi az elsöt? Ja , persze buta kérdés nem kell vlaszolni.
@urkutatasmagyarul4 ай бұрын
Te is forogsz a bolygóval, a legkör is, a pisztoly is és a lövedék is. Tehát a golyó számára állandó innercia rendszer szerint nem kell neki semmerre letérnie a pályáról. De most komolyan arról kell győzködnöm valakit, hogy a bolygónk forog a tengelye körül? Komolyan itt tartunk? Rém kellemetlen.
@laslolulic57814 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul Neked lehet kellemetlen, nekem nem. Nehéz elfogadnom dolgokat ami ellent mond a logikának. A lövedék legyözi a gravitácio erejét, de az inercioval nem kezd semmit. Szerintem meg minden energiának van kihatása a másikra. igaz ez csak személyes véleményem , nem egy asztrofizikusé.😃
@53Bartas3 жыл бұрын
Niel néhány évvel később a bélyeggyüjtőknek elsőnapi bélyegzésű bélyegeket árult, amelyekről azt állította, a holdon bélyegezte le őket, de azért nyugodjon békében.
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
Tevedes. Az nem Neil volt, sot meg csak nem is az Apollo-11 szemelyzetevel tortent. de teny volt ilyen belyeghamisitasi botrany. Azokat akik erintettek voltak benne kizartak a NASA hajozo allomanyabol.
@53Bartas3 жыл бұрын
@@norbertbeyer8348 Nem is a keresztnevére, Niel, hanem a vezetéknevére emlékszem Amstromg
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
@@53Bartas Az Louis Armstrong lehetett. De o trombitalt nem ment a Holdra.
@zalaba6173 жыл бұрын
persze szerintem meg a birodalom bázisa csak be lepte a por :p
@gaborvass5734 жыл бұрын
A magukkal vitt Hasselblad fényképezőgépet is otthagyták. Csak a filmet hozták vissza a Földre. Teljesen széria, mechanikus fényképezőgép volt.www.npr.org/2019/07/13/735314929/the-camera-that-went-to-the-moon-and-changed-how-we-see-it
@norbertbeyer83484 жыл бұрын
Azert nem teljesen! A kulonbsegek: 1. nagyobb meretu volt az exponalo gomb, 2. Fenyvissavero festest kapott a vaz, 3. 60mm-es perforalatlan film helyett, 70mm-es ketoldalon perforalt mozifilmmel dolgozott, (bizrosabb filmtovabbitas) 4. Reso uveget epitettek be a magazinokba, amely orkereszteket rafenykepezett a filmre. (meres lehetosege) 5. Nem volt benne kereso, a tukoraknat egy lemezzel lezartak. +1 egyedileg tervezett alacsony torzitasu 60mm-es lencse. (nem kerult kereskedelmi forgalomba)
@leslieshepherd6913 жыл бұрын
Haaat! Az első alkalommal már egy csomó szemetet hagytak a holdon,,,, Büszkén,, Felvállalva,,, hogy csak úgy tudtak fel szállni hogy szinte mindent hátra hagytak ami nem volt fontos! 😐😐😐😏😏
@rikomagyar78503 жыл бұрын
Udv....Ausztralia, Perth-bol.....///
@aprocskagaming16403 жыл бұрын
Buzz Aldrinról volt egy dokumentumfilm, nem tudom, mi a címe... Azt feszegették, hogy a Holdra szállás kamu volt... Nem tudom, mi az igazság, de a bácsi elvileg pap, nem szektás, bár nem tudom biztosra. És amennyire tudom, annyit mondott, hogyha valóban járt a Holdon, akkor tegye a kezét a Bibliára, és esküdjön meg rá... Erre kapott egy öklöst. Ezután azt nyilatkozta, hogyha valóban járt volna a Holdon, akkor kineveti, ráteszi a kezét a Bibliára, és a szemébe mondja, hogy járt a Holdon, nem így reagált volna erre... Gondolom az is hergelhette, hogy állandóan zaklatják. De hogy mi a valóság, jó kérdés. Nagyon sokan állítják azt, hogy meg volt rendezve az egész. Ez is egy érdekes téma :) Így a videó megtekintése után gondolom szerinted jártunk a Holdon :)
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
Igen, tenyleg erdemes tema lenne. De nem itt, Hanem a Hihetetlen Magazinban Dombovary Gabor tolmacsolasaban.
@ferencnorberttoth49913 жыл бұрын
Jézus sosem mondott olyat, hogy legyünk hülyék. Olyat mondott, hogy fordítsuk oda a mások orcánkat is,,,, De Jézus nem buta volt. Buzz jól tette, Jézus is kizavarta a kufárokat a templomból. Jézus annyit tett az emberiségért mint, Buzz, és az amerikai is tett annyt az emberiségért , mint Jézus.
@ttimbaogaben385229 күн бұрын
99,9... Nem "teljesítmény", hanem megbízhatósági valószínűség...
@tivcsiszlavitsek82817 ай бұрын
2024.04.10. Köszönet.
@TheSkulo Жыл бұрын
Buzz menő volt, hogy bezúzta a tard arcát!
@albimeola583810 ай бұрын
Meg még vagy 50 -nek (riporterek, beszológató lúzerek) nagyon kellett volna, de megőrizte a hidegvérét.
@laslolulic57819 ай бұрын
Aki elfogult az nem tud másik lehetöséget elfogadni igy saját magát korlátoza.😃
@urkutatasmagyarul9 ай бұрын
Ilyenkor érdemes megvizsgálni az elfogultság okát! Mert ha az egy bibliai jelenségre alapúl, akkor valóban van mitől félni, de ha például egy matematikai és fizikai úton bizonyított tudományos tézisen, akkor igazából nagy pofáraesésre nem kell számítani.
@rebekafarkas556410 ай бұрын
Jó az áll szene de az tuti hogy még ittál pár sört mikor ezt csináltad mert nem beszélsz tisztan 🤣😅
@endrenestumpf76202 жыл бұрын
Zavar a zenéd, nem tudok figyelni a szövegre. Pedig engem az érdekel, nem a zene.
@attilakaroly3367 Жыл бұрын
Napra pontosan 16 évvel a születésem előtt.
@laslolulic57819 ай бұрын
Nézzük már meg mit is mutatnak a fényképen lévö utasok. Ez a három majom aki nem hall , nem lát és nem beszél. Nekem is ez a véleményem a holdraszállásrol.😃
@urkutatasmagyarul9 ай бұрын
A fényképen lévő utasok? Miről is beszélünk?
@laslolulic57819 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul Meg kell nézni mi lett nyilvánosságra hozva és értékelni. A három űrutazo fényképe, nem néztem hanyadik percnél.
@urkutatasmagyarul9 ай бұрын
@@laslolulic5781 Körülbelü 7600 közös képet publikáltak a misszió után. Te találtál egyet, amibe sikerült valamit belemagyarázni? A többibe miért nem találtál semmit? Miért abba az egybe kapaszkodsz a több ezer másik helyett?
@laslolulic57819 ай бұрын
@@urkutatasmagyarul A töbiben is találtam hibákat, sajnos.
@urkutatasmagyarul9 ай бұрын
@@laslolulic5781 Na, de akkor mutasd, hadd lássuk mi is az igazszágot!
@arpadkrisztof45504 жыл бұрын
Egy korábbi részben a Hold évente 4 cm-t távolodik, míg ebben az epizódban évi 2 cm-ről van szó. Nem mintha horribilis mértékről lenne szó :) Ettől függetlenül minőségi tartalmakat gyártasz. Csak így tovább!
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Remek észrevétel, és az érdekesség, hogy mindkettő igaz! A Hold ellipszis pályan kering a Föld körül, azaz hol közelebb, hol távolabb van tőlünk. A legközelebbi pontján évente valamivel több, mint 2 centit távolodik, de a legtávolabbi pont valamivel több, mint 4 centit. Átlagolni 3 centinek szokták a távolodását, de közel 40 000 000 000 centi távolságnal ez közel elhanyagolható.
@torma9933 жыл бұрын
.
@peterpiotr37403 жыл бұрын
Ezt a blogot azoknak ajánlom, akik nem.hisznek a Holdraszállasban. aranyilacitudja.blogspot.com/?m=1
@norbertbeyer83483 жыл бұрын
Jo kis blog. :-)
@peterpiotr37403 жыл бұрын
@@norbertbeyer8348 ismerem a szerzőt. Ígérte folytatni fogja.
@norbertbeyer8348 Жыл бұрын
@@peterpiotr3740 Már nagyon várom!
@zoltanbaksa10162 жыл бұрын
Annyit azért jegyezzünk meg, hogy egy évtized nem a 9-es évvel, hanem a 0-ás évvel ér véget, vagyis Kennedy álma 1970-ben is megvalósulhatott volna. A 20. század 2000. december 31-ével ért véget, és a 21. század 2001. január 1-jével kezdődött meg. Ezt mindenkinek tudnia kellene. Neked meg pláne.
@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
Én is tudom
@zoltanbaksa10162 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul De ha tudod, akkor úgy is mondd, légy szíves! Nagyon-nagyon sokan tájékozódnának ám a videóidból. De mi lenne, ha arról is csinálnál egy videót? Mármint az időszámítás működéséről. Rengetegen rosszul tudják.
@gregor_man11 ай бұрын
Nem az a lényeg, hogy mi hogy gondoljuk, hanem az, hogy az amerikaiak hogy gondolkodtak róla. Egyébként az amerikaiaknál a hét is vasárnappal kezdődik.
@zoltanbaksa101611 ай бұрын
@@gregor_man Látom, hogy nem érted a lényeget. Nem baj.
@gregor_man11 ай бұрын
@@zoltanbaksa1016 A lényeg, hogy neked van igazad, eltaláltam?
@irenharsanyi75432 жыл бұрын
Ezek nem voltak a holdon csak egy.kis megtevesztes
@urkutatasmagyarul2 жыл бұрын
Ezt mire alapozod?
@TorpapoYT3 жыл бұрын
nekem 90 az átlag pulzusom
@laslolulic57819 ай бұрын
Akkor mire véljem ? A gravitácio hat a földön de a centrifugális erő nem. A centrifugális erőt mindenki elenőrizheti. A gravitáciot hogy?😃
@urkutatasmagyarul9 ай бұрын
A centrifugális erő is hat a földön, ahogy a gravitáció is ellenőrizhető.
@zoltansinka75214 ай бұрын
Hogyan ellenőrzöd a centrifugális erőt?
@laslolulic57814 ай бұрын
@@zoltansinka7521 Pl. egy sulyra kötsz egy zsinort másik végére egy rugos mérleget. Megnézed mit mutat es elkezded forgatni és mutatni fogja a forgásbol rá hato eröt. Mérheted a fordulat növelésével hogyan növekszik vagy a távolság nővelésével. Hasonlo modon mérik a pilotákra hato gyorsulási erőt.
@zoltansinka75214 ай бұрын
@@laslolulic5781 Parádés! Sajnos aszittem, a Föld forgásából származó centrifugális erőről beszélünk. A rugó jó módszer a gravitáció mérésére (is).
@laslolulic57814 ай бұрын
@@zoltansinka7521 Minden forgo testnek van centrifugális ereje csak épp a földnél mélyen halgatnak rólla.
@mr.nobody48683 жыл бұрын
kihagytad amikoor stenlie cubrick megrendezte az egeszet xd
3 жыл бұрын
De ő olyan precíz volt, hogy eredeti helyszínen forgatott :)
@gyorrgynepapp89224 жыл бұрын
............azok mondják, hogy nem igaz a holdra szállàs, akik azt mondják, hogy lapos a föld🤪🤪🤪
@aranylaci-19624 жыл бұрын
Kérem, olvassa el fenti hozzászólásom. Űrkatonai szakértőként bizonyára nagyobb rálátással rendelkezem a témára, mint ön, s talán jobban értek is hozzá. De íme a lehetőség, kérem éljen vele: mi is az Ön végzettsége pontosan?
@alcanthallas4 жыл бұрын
Pedig a föld banán alakú...ezt mindenki tudja! "...Bámulatos hol tart már a tudomány!" :D
@MrKopasz404 жыл бұрын
@@aranylaci-1962 Kedves László, biztos vagyok benne, hogy nagyon jó referenciákkal rendelkezik, de nem gondolja, hogy egy kissé túllő a célon ezzel az arroganciával? Az Ön helyében normális érvekkel próbálnám meggyőzni az embereket, nem pedig a végzettségével kérkedni! Higgye el, hogy sokkal többre menne egy barátságosabb hangvitellel. A szűkösebb ismeretségi körömben több magas végzettségű orvos, mérnök is van, de még egyik sem próbált kérkedni a diplomáival és egyéb végzettségeivel, hogy meggyőzzön a saját igazáról! Próbálja egyszer ki és meglátja, hogy a vitái nyugodtabb hangvitelűek lesznek. Szép napot kívánok! 🙂
@aranylaci-19624 жыл бұрын
@@MrKopasz40 Tényeket közlök. Ha Ön ezt "arroganciának" érzi, az az Ön problémája. Ha "kérkedésnek", az is. Csupán azért tettem egy jelentősen szűkített felsorolást, mert megkérdőjelezte szakmai kompetenciámat. Még az sem számítana "kérkedésnek", ha teljes listát megkapta volna. Szóval, nem nyafogni, hanem tessék utánam csinálni.
@mariatoth32933 жыл бұрын
@@alcanthallas És hogy lehet birkavesével földrengést megelőzni? :)
@rebekafarkas556410 ай бұрын
Bla Bla Bla alcohol Bla Bla alcohol
@jenolaczko92944 жыл бұрын
A magyar űrbiztos mikor repül már ? Nem, nem a Holdra !
@vondobrogi81964 жыл бұрын
Előre bocsájtom hogy nem vagyok NASA hívő, de nem vagyok szovjet hívő sem. A holdutazás hívőinek érvei nem hatnak meg, de a holdutazás tagadóinak érvei sem feltétlenül elfogadhatók. Szerintem mindkettő erősen kérdőjeles. Én csak egy dolgot mondanék amin érdemes elgondolkozni. Korunkban már annyi összeesküvés elméletről látható hogy nem is elmélet hanem inkább gyakorlat. Ezért azok a csoportok melyeknek jelentős érdeke fűződik az „összeesküvés elméletek” nevetségessé tétele erős kísértést érezhetnek úgymond hamis összeesküvés elméletek gyártására melyeket könnyedén leleplezhetnek…. Magyarul feldobják a labdát aztán ők maguk gúnykacaj közepette lecsapják. Akár ilyen is lehet a holdutaás megkérdőjelezése….Minden esetre azt az érvet hogy, a szovjetek úgyis leleplezték volna ha az amerikaiak nem mentek volna el a holdra, ezt nagyon is nevetségesnek érzem…Mert hát először is egy cég a kettő Szovjet/Oroszország = USA. A Szovjetúniót az USA bankárai hozták létre és tartották fenn... A saját farkába pedig a kígyó nem harap… A többi technikai részletben nem foglalnék állást mert nem vagyok szakértője a kérdésnek….Minden esetre a kérdőjelekfennmaradnak, annál is inkább hogy 50 éve nem mentek vissza a Holdra. Most újra reklámozzák a holdutazást és a Mars utazást…Meggyőződésem hogy ebből sem lesz semmi..Ezcsak fedő történet…Háborúk lesznek, járványok európa teljes elárasztása migránsokkal…Csak lebegtetik az úrutazásokat mint annak idején a vietnámi háború idején a világ szeme előtt…Mondanám hogy isten irgalmazzon nekünk, de sajna én istenben sem hiszek….
@DrGergo4 жыл бұрын
a gyíkembereket meg jól kihagytad az agymenésedből
@Zempleni_Adam_YT4 жыл бұрын
Jaja, a Szovjetuniót az amerikai bankárok hozták létre. Sokat nézted Bogár Laci bácsi videóit? Ő szokott minden baromságot összehordani a láthatatlan, világot irányító pénzügyi háttérhatalomról.
@istvanbabjak63524 жыл бұрын
A világegyetem és az emberi hülyeség határtalan. Bár a világegyetemmel kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek...
@MrMacska19694 жыл бұрын
Soha nem lepett ember a holdra!
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
Köszi a hasznos hozzászólást! Esetleg egy linket küldenél a bizonyítékokról? Vagy legalább egy lájkot nyomj, amivel nyomatékosítod a megállapításod! ;)
@444ocelot74 жыл бұрын
Hülyeséget beszélsz!
@viktormolnar4 жыл бұрын
Aki nem hiszi hogy ember járt a holdon bebizinyíthatja magának. Elhelyeztek ott egy tükröt. Egy megfelelő berendezéssel lézert irányítva rá a visszavert fényt láthatod. Sajnos az ott hagyott dolgokat nem láthatod mert a hold nagyon messze van. A legkissebb dolog amit látni lehetne a világ legjobb távcsövével az egy 250x250m méretű tárgy lenne. Mondjuk egy nagy épület. Ez a képen lenne egy pixel. Tehát semmi forma meg ilyesmi. Csak egy tűhegynyi pixel. Kb ennyit látnál a holdon egy piramisból innen. Magyarán a kráterek amiket látsz a képekeken iszonyat nagyok. Sok kilóméter még a legkissebb is.
@pepperwaldo36243 жыл бұрын
Lunar Reconnissance Orbiter... gondolom ez nem sokat mond neked. Ennek a szondának a nagyfelbontású képein látni lehet az egyes missziók során hátrahagyott eszközöket, sőt az ürhajósok és a holdjáró nyomait! Tudod mint amikor megtalálod a saját lábnyomodat a hóban🤣😜 Teccikétöni?
@viktormolnar3 жыл бұрын
@@pepperwaldo3624 Szia Na akkor most idézném magam:"Kb ennyit látnál a holdon egy piramisból innen" . Az innen az azt jelenti hogy innen a földről . A : Lunar Reconnissance Orbiter viszont honnan nézi a holdat??? Hold körüli pályáról. Talán 1 - 200 km ről vagy akár kevesebbről. A Hold innen az milyen messze van??? 384400 km re! Hát kurvára nem mindegy hogy 3804000 km ről vagy 100 - 200 km ről nézed a holdat. Persze hogy látja az otthagyott dolgokat. De innen a földről szart sem látsz a holdon. Csak azt ami kurva nagy. Nagy terep tárgyakat. A kráterek amiket látsz a távcsövekből rohadt nagyok. Teccikétöni???
@renatosarkozi51274 жыл бұрын
Milyen szar lehet az űrhajóban. Ha valamelyik űrhalyos fingik, akkor még az ablakot se lehet kinyitni hogy szellőztessenek.
@urkutatasmagyarul4 жыл бұрын
A Apollo program küldetései 6-9 naposak voltak. Egy légtérben (legnagyobb részben) hárman. Még a nagydolgukat sem tudták úgy végezni, hogy a többiek ne látnák/éreznék a dolgot...
@peterpiotr37403 жыл бұрын
@Renató Sárközi ez aztán a nívós komment a témához. Gratula.
@margitkaroly39953 жыл бұрын
A téma érdekes, de ez a gyatra narráció hallgathatatlan.
@urkutatasmagyarul3 жыл бұрын
Nyugodtan írhatod, hogy a téma is uncsi, nem vagyok sértődékeny fajta ;) Egyébként van ötleted, mivel tehetem jobbá a narrálást?
@peterpiotr37403 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul még jó hogy valaki veszi a fáradtsagot,s megszerkeszti ezeket a videókat, amiket nagyon köszönünk. 😉
@kistinka3 жыл бұрын
Maaaargit! Noooormális? Szerintem igen is jó! De várom a Te videód.
@_Betty.Ford_2 жыл бұрын
@@urkutatasmagyarul a narrálás tökéletes szerintem, nagyon kellemes a hangod.