Dávid Gyula: Szupernova, avagy a felrobbanó hűtőgép (Atomcsill, 2013.09.19.)

A sorozat egyik korábbi előadásában (2013. január 10.) arról volt szó, hogyan működik egy stacionárius (állandósult) állapotba került csillag, hogyan szabadítja fel és alakítja sugárzássá a magenergiát - évmilliárdokon át tartó, önszabályozó folyamatban. De mi történik, ha végül elfogy az üzemanyagként szolgáló hidrogén? Sőt, a fúzió hamuja, az üzemanyagként újból felhasznált hélium és a többi könnyű atommag is? Az üzem(anyag)- és időzavarba kerülő, önszabályozó rendszerét elvesztő kazán kétségbeesett küzdelembe kezd a mindent összeroppantó gravitációs erő ellen. A folyamat végeredményét ismerjük: szupernova-robbanás, ami nehéz elemek atommagjaival szennyezi be a csillagközi teret (ezzel később lehetővé teszi a bolygók és a fizikusok létrejöttét). De hogyan lesz az összeomlásból robbanás? Milyen részecskék viszik el a felszabaduló energia zömét? A robbanásig elvezető folyamat részletei számos termodinamikai érdekességet tartogatnak, melyek megismerése arra is rádöbbenthet, milyen magfizikai és csillagfizikai véletleneken múlik a szupernovák gigászi környezetszennyezése, a galaktikus reprocesszáló ciklus megindulása - és ezzel saját létezésünk is.
További infó: atomcsill.elte.hu/program/kivo...

[@Ceffeer]

Dávid Gyula egy zseni. Ennyire jó előadóval talán meg sosem találkoztam. Látszik, hogy teljesen érti azt, amiről beszél. Nagyon kevesen vannak, akik ilyen mértékig ismerik az univerzumot, és ennyire magától értetődően, már-már köznapian fogalmazva el tudják magyarázni a folyamatokat. Jó egészséget kívánok a további munkájához!

[@ivanimre8473]

Pontosan, jó, hogy köztünk él!

[@lakingerbelazsebcirkalo]

Azt hiszem, nekem az elmúlt években ez a legtöbbször újranézett videó. Kb. 30-40 alkalommal újranéztem. Most ismét. Olyan,.mint ha időutaznék: mire DGy kimondja, már tudom, mit fog mondani. Mégis újra és újra meghallgatom. Megúnhatatla előadás.

[@laszlomolnar7962]

Egy éve rákattantam. A 2% sem értem, de mindennap hallgatom.

[@koldulobaratx9859]

Úgj-úgj,mert super.!

[@deusexmachina_]

Dettó

[@rogeliovalentino3826]

you prolly dont care but does anyone know of a method to get back into an Instagram account..? I stupidly forgot the account password. I appreciate any tricks you can give me!

[@ZoltanNagy79]

Hogy lehet ebből csak 2%-ot megérteni, amikor a professzor úr láthatóan nagy erőfeszítést tesz azért, hogy lassan és érthetően magyarázzon, hasonlatokkal megtámogatva? Két százalék, komolyan?

[@msfunkenstein2335]

Izgalmasabb es szebb korulottem a vilag, amiota DGY eloadasait hallgatom :) Nagyon koszonom neki!

[@tamasjakub1509]

Óriási előadás, ... nagyon köszönöm

[@jozsefstefankovics]

...az egyik legjobb előadása - legalábbis számomra!

[@ZoltanNagy79]

A végén azért hozzátettem volna, hogy nem csak a bolygók alakulnak ki ezekből a nehéz anyagokból, hanem általuk mi magunk is: a vasatomok a vérünkben, a kalcium a csontunkban stb., tehát mi mind csillagporból vagyunk: ahogy Carl Sagan mondta. ❤ De fantasztikus előadás, eddig nem ismertem a szupernove-robbanás folyamatát ilyen részletességgel, köszönöm!

[@beataevasulyok3036]

Ez nagyon nagy! Imádom!! ❤

[@DenyCreep]

Köszönöm az érdekes előadást G. Nagyúrnak! :D

[@gyorgyszabo9341]

DGy előadásai valami eszméletlenek... Polarisos előadása óta vadászom a youtube-on a videóit :-)

[@karvakferenc]

+József György Szabó szerintem nagyon is eszméleténél van :)

[@tamasgardi1686]

Dgy a best a műfajban, 10 éve hallgatom, mostmár értem is amiről beszél

[@szonikuszuhany8643]

A fiam általános matek, fizika és kémia szakos tanáraival realtime végignézetném csak ezt az előadást. Amelyik utána el tudja mondani nekem, hogy egy jó magaviseletű elemei részecske az idők végén milyen atom alkotóeleme lesz, az osztályozhatja a fiam.

[@zoltansinka7521]

​@@szonikuszuhany8643Azóta megszületett az előadás, ami megmenti a matekfizikakémiatanarakat.

[@_papp4244]

Hálásan köszönöm!

[@gyulak2725]

Fergeteges eszelet ez😊

[@flycorvus]

Minden, a vasnál nehezebb elem ilyen szupernóva robbanások törmelékéből származik. A földi élet is ennek köszönheti a létezését. A mi kis naprendszerünk két, cirka hatmilliárd éve történt szupernóva robbanás káoszában keletkezett anyagok egyvelege.

[@elteatomcsill8013]

Igen. Épp ezért beszéltem a szupernóvákról, mert saját létezésünk szempontjából is fontos megérteni a működésük részleteit is. dgy

[@rbelatamas]

Fantorpikus eloadas, ittam minden szavat! Halas koszonet erte!

[@martonhegedus2684]

Csu'cs az elo"ado'..!!!

[@szonikuszuhany8643]

Az életünk kötelező műve.

[@fazorok]

20:07 :)

[@kekiir]

Nem találom az előző előadásokat :( valaki tudna linkelni?

[@szonikuszuhany8643]

kzbin.info/door/dTGUj9Py1UtLMz-SyxAI0gvideos?sort=dd&view=0&flow=grid és www.atomcsill.elte.hu/archivum

[@lakingerbelazsebcirkalo]

12:26 A hidogénatom (proton) neutronná alakuláskor keletkező pozitronnal mi történik később?

[@elteatomcsill8013]

Hamarosan találkozik a plazma egyik elektronjával, és szétsugárzódnak két gammafotonra. dgy

[@lakingerbelazsebcirkalo]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen. Aham... minden hélium atom létrejöttekor 4 gammafoton keletkezik. Ez félelmetes mennyiségű gamma sugárzást jelent. Azt érzem, a gamma sugarak egy nagy részével is történnie kell valaminek a Napban (csillagban), nem sugárzódik ki mindegyik a felszínén, mert érzésem szerint nem lenne a Földnek légköre (sem). Van esetleg Atomcsill-előadás e témában? - lehet, hogy csak nem emlékszem rá.

[@dgy137]

@@lakingerbelazsebcirkalo A pozitronokból származó gamma-fotonokkal ugyanaz történik, mint a magfúziós folyamat során felszabaduló energia miatt nagy sebességgel rohangáló magok fékezési sugárzása során keletkező gamma-fotonokkal: igen rövid idő és kis távolság megtétele után elnyeli őket egy másik töltött részecske (proton vagy elektron). Aztán ez újból kibocsát egy fotont, véletlenszerű irányba. Így a csillag magjából származó gamma-sugárzás (mindig újabb fotonok formájában) lassan átjárja a csillag testét, lassan szivárog a felszín felé. Közben egyre hidegebb és ritkább zónákon hatol át, ezért egyre kisebb energiájú, így nagyobb hullámhosszú lesz. Mire a csillag felszínére ér, már az ultraibolya vagy a látható tartományba konvertálódik. A felszínt elhagyva aztán már nem talál több töltött részecskét, nem nyelődik el, és akadálytalanul eljut sok millió fényév távolságba is. Vagy véletlenül belebotlik egy nyolc fénypercre levő szilárd objektumba, ott is egy furcsa komplex szervezettségű lény látószervének egyik fényérzékeny molekulájába, mire a lény felkiált: Süt a Nap! A Napnál esetében az a folyamat, amíg az energia a centrumból a felszínre ér, kb egymillió évig tart. Ezért a most látott napfény egymillió évvel ezelőtti magreakciók gamma-fotonjainak áttranszformált energiáját hordozza. Ha ma kikapcsolnák a Nap közepén a fúziós folyamatot, azt csak egymillió év múlva vennénk észre. (Voltak is olyan elméletek, melyek szerint a Nap tevékenységének ilyen ingadozása okozta a jégkorszakokat.) A lényeg az, hogy bár a csillagok közepén a nukleáris folyamatok gamma-sugárzást termelnek, a csillag anyaga ezt kevésbé veszélyes elektromágneses sugárzássá alakítja. dgy

[@relitzstreamhighlights3891]

Esetleg tudna valaki könyvet vagy bármit ajánlani amivel jobban megtudnám érteni ezeket a dolgokat? Szeretném jobban megérteni azokat a dolgokat amik itt,és a többi előadáson elhangzik.

[@elteatomcsill8013]

Ismertetterjesztő könyvek a témáról: Asimov, I: A robbanó napok, Kossuth 1987 Ducrocq, A: Az anyag regénye, Kossuth 1965 dgy

[@relitzstreamhighlights3891]

@@elteatomcsill8013 Köszönöm :)

[@ZoltanNagy79]

@@relitzstreamhighlights3891 …illetve a nagy alapmű: Stephen Hawking könyve, Az idő rövid története.

[@dgy137]

@@ZoltanNagy79 Hawking könyve nem a szupernóva-robbanás részleteiről szól. Az előadás és az ajánlott könyvek viszont igen. dgy

[@karvakferenc]

A gravitációt miért nem használjuk energiatermelésre? Hiszen nagyobb hatású a magreakcióknál is.

[@eardwaith6888]

Használjuk. Úgy hívják vízerőmű.

[@pekacszoltan]

@@eardwaith6888 Egyébiránt a négy alapvető kölcsönhatás közül a leggyengébb.

[@pekacszoltan]

Eard waith bocsi, ez karvakferenc-nek szólt

[@MorliHolect]

Árapályerőmű is létezik, ami közvetve a Hold gravitációját hasznosítja. Ha mondjuk sikerülne a közelbe hozni még néhány holdtömeget, az okozna akkora szökőárakat (meg gondolom a kőzetlemezekben földrengéseket) hogy lenne itt energia bőséggel, már csak azt kellene megoldani, hogy hasznos munkára fogjuk és ne az infrastruktúrát zúzza porrá :)

[@koldulobaratx9859]

DGy, 1 "űrrabbi" mindent tud, cs kérdezni kell, va még azt se. Azzal h rabbi, terméxetesen, a találékonyságára-svádájára- + gjőzőképességére-xámomra, korlátlan tudása-"tanítása" texi nagjsággá... RABBI.!!! TIXTELETEM D. GY. Ő emelte rangra - nálam- a csillagáxatot.

[@vortexsandro9236]

Jàj fèlųnk magfuzio nehogy berobsnyon

[@xaranxaratu4677]

nagyon gyenge, szinvonaltalan előadás, én szégyellem magam, hogy ez az ember diplomát kaphatott