Dr. Horváth Dezső: A Világ keletkezése: ősrobbanás és/vagy teremtés

  Рет қаралды 28,580

Gulyáságyú Média

Gulyáságyú Média

Күн бұрын

Пікірлер: 93
@nagygabor4188
@nagygabor4188 6 жыл бұрын
A tudós megtudja mondani mi volt 14 milliárd éve, és azt is, hogy mi lesz 1-2 millió év múlva, - de azt már nem, hogy mit fog csinálni a következő ködös vasárnap délután.
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Vannak Makro és Mikro események. És vannak bonyolultak mint az időjárás.
@ivangaborige8623
@ivangaborige8623 Жыл бұрын
“Úgy tűnik, helytálló az az elv, miszerint ha egy fizikai elmélet szingularitást tételez fel, akkor ez annak a jele, hogy az elmélet összeomlott.”
@doktorovicsdoki9971
@doktorovicsdoki9971 4 жыл бұрын
"01:27:20" .... akkor most a "szupermasszív feketelyuk" rendelkezik egy galaxissall vs. a galaxisoknak van közpoti (nem geometriai) fekete lyukja? Azaz létezhet galaxis (ma) közponi szupemasszív-fekete_lyuk NÉLKÜL?
@tesz-vesz1985
@tesz-vesz1985 6 жыл бұрын
ősrobbanás van a címben de nincs szó róla lényegében. kit érdekelnek a primitív vallások? miért nem lehet arról pofázni, ami a cím?
@belapasthy7812
@belapasthy7812 6 жыл бұрын
Mert magáról a 0 időpontról nem tudhatunk semmit és nem is fogunk tudni, mert lehet egyre és egyre közelebb jutni hozzá, de átlépni rajta nem lehet.
@janosnetudki6728
@janosnetudki6728 6 жыл бұрын
A cím a következő: "A Világ keletkezése: ősrobbanás és/vagy teremtés" Pofázni meg te szoktál, olyasmibe, amit nem értessz.
@tesz-vesz1985
@tesz-vesz1985 6 жыл бұрын
de lehet , ne legyél degenerált már
@tesz-vesz1985
@tesz-vesz1985 6 жыл бұрын
az ősrobbanásról kb semmi szó nem esett prolikám
@janosnetudki6728
@janosnetudki6728 6 жыл бұрын
F=m*a, Ez előbb tanuld meg paraszt, a vallásokhoz meg életedben nem lesz közöd, mert ahhoz intelligencia kell.
@karvak1492
@karvak1492 7 жыл бұрын
Sohasem lehetett ösrobbanás. Mi a fenét magyaráz akkor 44 percen át?
@kovacsimre4870
@kovacsimre4870 6 жыл бұрын
Karvák Ferenc Hüjje.
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Csak a feltételezett robbanásról ( inkább fénysebességnél gyorsabb kiterjedésről) próbál eszmecserét folytatni.
@lackoficko2242
@lackoficko2242 2 жыл бұрын
Plasma neno ,mágneses és vonzôerõ egybe.Nincs õsrobbanás csak a mi fejeinben
@ervinfilemon2858
@ervinfilemon2858 4 жыл бұрын
Be kell vallanom , hogy " kedvelem " ezt az előadót ! - kimért , logikus és követhető gondolataiért .....és ha már itt tartunk : meghallgatom és értem én többek között Dávid Gyula előadásait is , bár csapongó " HAPLATYOLÁSAI " időnként nem varázsolnak el ....és milyen igaza van itt és most az előadónak : a természetben MINDEN ENERGIAFOLYAMAT VALÓJÁBAN EXPONENCIÁLIS JELLEGŰ és ha nagyon közelről nézzúk , akkor látszódhatnak időben és térben LINEÁRISNAK ! netán egy másik exponenciális energetikai kölcsönhatás tünteti el a tényleges folyamat " másik oldalát " ?
@DenyCreep
@DenyCreep 6 жыл бұрын
Vajon két szembe haladó nagyon erős gravitációs hullám esetén, ha erősítő kölcsönhatás jön létre köztük (már ha lehet), történhet vajon valami makroszkopikus esemény, ha elképzelhetetlen nagy energiák vannak? Pl kialakul egy fekete lyukra hasonlító jelenség, csak vonalszerű repedés a téridőn ami több fényév hosszú is lehet???? :D
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
A híd csak akkor szakad le ha két azonos irányból, azonos amlitúdóval érkező erő hullám erősíti egymást.
@retrobudapest
@retrobudapest 4 жыл бұрын
A g hullámok közt nem jön létre semmilyen kcshatás mivel nem hatnak egymásra . Kcsnhatás csak anyagokban jöhet létre , leszakad a híd.
@Patreides9
@Patreides9 2 жыл бұрын
@@retrobudapest Azt állítod, hogy gravitációs hullámok esetén nem létezik az interferencia jelensége??
@retrobudapest
@retrobudapest 2 жыл бұрын
@@Patreides9 Nem. Azt állítottam hogy köcsnhatás tehát interferencia is csak anyagokban jöhet létre. Tehát a téridő szövete nem tud széthasadni meghasadni felrobbanni megkukulni mert ez a fogalom nem takar semmiféle anyagot ,basszus ez egy matematikai fogalom ami azért lett kitalálva mert az általános relativitás elmélet (sőt a specrel szerint is) a tér és az idő fogalmát nem kezelhetjük külön (úgy ahogy egyébként földi használatra az autók km/h berendezései használják) . Itt a lényeg nem is ez csak hogy megértsétek nem léteznek ilyen dolgok hogy térszövet . Gondolj bele , láttál már kilómétert ,vagy órát? És itt most nem a vekkerre gondolok amin forog egy mutató mert az nem az idő hanem egy szerkezet ami mozog és te ebből tanulságokat vonsz le. Sajnos a laikus nézők nem értik hogy az űrben vákum van ,a tér fogalmára mindenképp el akarnak képzelni valami lepedőt ami megnyúlik meg összemegy ,sajnos mivel a tudósok is csak ezekkel a szavakkal tudják körülírni a dolgot. De ezt nem kell szó szerint venni. Ott nincs semmi ezért nem tud meghasadni . Ezért rettentő idegesítő azt hallgatni ahogy laikusok állandóan úgy képzelik el a féreglyukat hogy a tér szövete kilyukad és ott be lehet bújni. A hidas kérdésre a válasz egyébként igaz ,le tud szakadni g hullám interferencia vagy csak egy nagy lökés hatására de akkor annak a hídnak jó nagynak kell lennie kb Föld Hold távolságúnak ,mert amint a példa is bizonyítja nem valószínű hogy a természetben előforduljon emberi léptékűen rövid hullámhosszú g lökéshullám. De ez amiről beszélek a g hullám intenzitásának burkológörbéje volt. Az elemi hullám frekvenciája a kvantumok keletkezésének szintjén lehet ,olyan pici hullámhossz és olyan nagy frekvencia tartozik hozzá amit anyagból készült mérőberendezéssel (tehát semmivel) nem lehet detektálni. A virgo interferométerek tehát nem az elemi g hullámoktól mozdulnak be hanem csupán az intenzitás változást mérik . A Földet folyamatosan érő random g hullámok zaja egy állandó szint amire a tükrök nem mozdulnak be ,de hogy összeolvadt az a két feketelyuk ,hirtelen akkorát mozdult a két tömeg egymás felé és olyan gyorsan hogy egy g lökéshullám indult meg a Föld felé ami a tehát a minket érő intenzitásban növekvő kiugrást eredményezett. Ez történt. Itt is az a lényeg hogy nem interferált az űrben semmi mert ott nincs semmi ami interferálhatna. Bármi ami interferál vagy bemozdul az anyagból kell legyen , ilyen a két tükör a virgóban (és az egész Föld de most a mérőműszer az érdekes mert az mutatja hogy történt valami ) .
@Patreides9
@Patreides9 2 жыл бұрын
@@retrobudapest Szerintem pedig azok a gravitációs hullámok, amelyek anyag közbeiktatása nélkül képesek terjedni, képesek kellenek legyenek interferálni is egymással anyag nélkül, mert hullámok. Hogy minek a hullámai, lényegtelen, két azonos jellegű, terjedő hullám, ha találkozik, interferál, mert ez a hullám alaptulajdonsága.
@istvanando3643
@istvanando3643 7 жыл бұрын
A teremtés témája felettébb érdekes, de itt nem helyén való erről értekezni, ez nem fizikai, de nem is mai filozófiai kérdés, hanem dogmatikus teológiai. Egy állandó mágnes erővonalaiban nem virtuális részecskék mozognak, egy elektron sem az - bár vannak közelítő egyenletek, amelyek az egyes eseményt rendkívülien gyorsan történő, a közvetítő részecskék általi kölcsönhatás eredményeként írják le az elektront (is!). Az ősrobbanás Planck-érték közeli pontból, annak felrobbanása által következik be, ezt vessük össze egy szabad elektron "robbanásával". Illetve az ősrobbanás utána bekövetkező tágulás szerintem olyan valóságos energetikai pontok (imaginárius lyukak!) kölcsönös taszítása által létezik - ez az elemi pont taszító potenciáljából is következik, amit nagyban az elektrosztatikus taszító hatás is igazol bizonyos fokig - amelyek teljes egészében kitöltik a Világegyetemet. Az áramtermeléskor színre lépő elektron megelőzően egy imaginárius lyuk volt, amely folyton sugárzó (a háttér sugárzás fenntartásában is szerepe van és közvetíti a gravitációs hullámot is), de gerjesztés vagy kölcsönhatás nélküli állapotában e rendkívülien kicsi sugárzás nem mérhető (a fény fotonja már kölcsön hatás eredménye), mert az a Planck által kimért legnagyobb frekvencián túl van. Azaz saját erőteret alkotva érvényesül az imaginárius lyuk. A tágulás az Univerzum teljes kihűléséig tart, amikor a korábban hő formájában szétsugárzott energia ismételten pontokba záródik vissza, s akkor e pontok - a kvantumgravitáció egyetlen érvényesülése okán - összezuhannak! A Világegyetem ciklikus "életű", hőhaláltól hőhalálig tart. Isten a mi fejünkben létezik csak, máshol nincs helye.
@janosnetudki6728
@janosnetudki6728 6 жыл бұрын
Kedves István! Dögöljek meg, hogyha értem, amit leírt, de félek, hogy Ön sem érti. A világegyetem pulzálására sincs semmi bizonyíték, sőt inkább a gyorsulva tágulásra van, ami a teljes szétszóródás felé mutat. A háttérsugárzás soha nem lesz nulla csak ha a tér végtelen lesz, ami egyszerűen belátható, hogy nem lesz, csak a véges mennyiségű anyag végtelen méretűvé tágulásakor. Az áramtermelés előtti elektron is elektron volt, azzal az égvilágon semmi nem történik "áramtermeléskor".
@zsoltszloboda2831
@zsoltszloboda2831 5 жыл бұрын
"Mit is jelent Arp felfedezése? A vöröseltolódás nem a távolságnak, hanem az anyag korának indikátora A kvazárok nem szuper tömegű és hatalmas energiájú objektumok Nem ismerjük az Univerzum korát Nem ismerjük a legtöbb csillagászati objektum távolságát Nem látunk el olyan messzire, ahogy gondoljuk A Világegyetem szinte biztosan nem tágul Nem volt Ősrobbanás A kvazárok fiatal galaxisok Új kvazárok/galaxisok folyamatosan képződnek Az elektron, proton, stb. tömege változik az idővel Nincs szükség általános relativitás elméletre A Hubble állandó a Tejút korát jelzi
@attilazuh7138
@attilazuh7138 4 жыл бұрын
De bizony letezik isten,mert ha isten,a teremto nem lenne,mi se lenenk.Ahogy irja a biblia,minden haznak van epitoje,aki pedig mindent alkotott isten az,.Szerintem logikus
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Ami még ma neked dogmatikus teológiának hangzik, mint a Római pápának az hogy a föld gömbű, holnap az unokád dolga lesz beilleszteni a tudomány tárgykörébe a titokzatos távolba hatás fizikai magyarázatát.
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Az ősrobbanás olyan mint a tűzijáték. Valahonnan indítom, valamennyit repül és robban. Soha sem derül ki hogy honnan indítottam el. Hogy miért robban fel, az már az indítás pillanatában elvolt döntve.
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Mi a robbanást atomos kémiai eseményként értelmezzük. A Big-Bang rosszul lett fordítva Magyarra. Nem robbanás, inkább Ős Pukkanás.
@ervinfilemon2858
@ervinfilemon2858 4 жыл бұрын
Ha egy pontból " pukkant " volna szét a kozmikus világ , akkor vajon mi a szar fogta vagy préselte össze azt a " semmit " / ? / , ami addig abban a bizonyos egy pontban volt ? ? ?
@sakkmatt
@sakkmatt 3 жыл бұрын
@@ervinfilemon2858 Képzeld úgy, mint egy tüzijátékot. Valahonnan kilőtték és itt pukkant a mi univerzumunkban. Vagy önmagáért szükségszerü.Kell hogy legyen és lőn. Vannak dolgok amik ember számára csak filozófiai értelemben léteznek, fizikai értelemben nem. Nem volt egy pont, nemfogta öszze semmi mert nem is akarta szészakítani semmi.A világban a rendet sem isteni előrelátás tervezte, az belülrőr szükségszerü hogy fennmaradhasson.
@zsoltszloboda2831
@zsoltszloboda2831 5 жыл бұрын
Problémák a relativitáselmélet körül van Boeven Mi az amit biztosan lehet tudni? 1. A tér egy matematikai fogalom, geometriai konstrukció amelyet a gondolkodó ember hozott létre, fizikailag nem létezik 2. A tér nem görbíthető mert tér nem létezik 3. Görbült tér így nem okozhat és nem okoz gravitációt 4. A tér nem tudott keletkezni az Ősrobbanással mert tér most sem létezik, csak a gondolatainkban. Az idő szintúgy. 5. A tér nem tud felfúvódni mert tér nem létezik. A nemlétező térnek nyilván nincsen semmiféle "szövete". 6. A tér mint fogalom végtelen
@retrobudapest
@retrobudapest 5 жыл бұрын
Ne haragudj de a problémák nálad vannak mert félreértelmezed ami oda van írva. Te magad írod le hogy a tér egy matematikai fogalom ami szerint görbül ,tágul stb. Márpedig mint matematikai fogalom ezeket megteheti. Azon sem akadunk fent hogy az euklideszi geometriában xyz egymásra merőleges síkokon ábrázoljuk a távolságokat miközben a valóságban nem léteznek mértani egyenesek . Minden egyenes görbül a gravitációs "teret" követve ,de tök mindegy hogy fogalmazunk , a gravitációs erő vonzó hatására is hivatkozhatnánk és akkor nem kell fennakadnod a nemlétező tér fogalmán. Ez a tér fogalom olyan mint az SI rendszer , megállapodás alapján ezt használja a fizikus és akkor megérti a másik fizikus is mit beszél.
@zsoltszloboda2831
@zsoltszloboda2831 5 жыл бұрын
@@retrobudapest "Mit is jelent Arp felfedezése? A vöröseltolódás nem a távolságnak, hanem az anyag korának indikátora A kvazárok nem szuper tömegű és hatalmas energiájú objektumok Nem ismerjük az Univerzum korát Nem ismerjük a legtöbb csillagászati objektum távolságát Nem látunk el olyan messzire, ahogy gondoljuk A Világegyetem szinte biztosan nem tágul Nem volt Ősrobbanás A kvazárok fiatal galaxisok Új kvazárok/galaxisok folyamatosan képződnek Az elektron, proton, stb. tömege változik az idővel Nincs szükség általános relativitás elméletre A Hubble állandó a Tejút korát jelzi
@retrobudapest
@retrobudapest 5 жыл бұрын
@@zsoltszloboda2831 Ennyi hülyeséget nem fáj összehordanod . A vöröseltolódás szerinted a csillagok korát jelöli aztán két mondat múlva már nem ismerjük az univerzum korát. Mi az hogy szinte biztosan nem tágul . Miért nem volt ősrobbanás. Mi az hogy nincs szükség ált rel re? Az nem ahoz kell hogy a csillagkokat bámuljad . Az egy alkalmazott tudomány baszki ne csinálj már magadból nagyobb bohócot mint ami.
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Egy dolgot biztosan tudunk. A fizikai ismereteink percről-percre bővülnek, hogy legyen mit később átértékelni.
@ervinfilemon2858
@ervinfilemon2858 4 жыл бұрын
Einstein a kozmikus téranyag /éter/ fundamentális tagadásával LÉNYEGÉBEN A KOZMIKUS TÖMEG ÉS TÉRKAPCSOLATOT , ----A HATÁS - ELLENHATÁS TÖRVÉNYÉT TAGADTA MEG ....a világegyetem energiaháztartását illrtően ! .......és eléggé nem elítélhető módon ennek a fizikátlan baromságnak ült fel a tudománypolitika .......no persze görcsös presztizsvédelemmel a mai napig MELLÉHAZUDOZIK a dolgoknak és igyekszik megvédeni a mundér becsületét ! .......A napjaink gravitációs kutatásait illetően is Einsteinnek tapsolnak , és tulajdonítanak olyan dolgokat , ami egyáltalán nem következik az Ő gondolataiból ...
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
A fizika törvényei atomokra vonatkoznak! A semmi az amit még nem ismerünk. Semmi aminek térbeni kiterjedése van vagy energia amivel számolni tudnánk. Na mi van a fejemben? Semmi?
@ervinfilemon2858
@ervinfilemon2858 4 жыл бұрын
ne nagyon keseredjél azért el , mert ha a fejedben " semmi " nincsen még mindíg jobb , mintha EINSTEIN SZÉLSŐSÉGES FIZIKÁTLAN BAROMSÁGAIVAL VOLNA TELI ! - olyanokkal , mint a kozmikus téranyag , illetve tömeg nélküli ENERGIA , ILLETVE A " FÉNYSEBESSÉG " TOTÁLIS KOZMIKUS RANGRA / HATÁRSEBESSÉGRE / EMELÉSE ! .....és a tudományos közvélemény esztelen beetetése , hogy az elektromágneses haladóhullámok terjedési sebességét a TÖMEG ELTŰNÉSE KORLÁTOZZA LE ! ! ! ? ? ? ----ezekután a fény is csak annyi , hogy fut a + semmi " a " semmiben " ....RÖHEJ !
@ritatasnadi
@ritatasnadi 6 жыл бұрын
Borzalmas
@zoltanszilagyi7779
@zoltanszilagyi7779 7 жыл бұрын
800 meg 10000 naptömeg OMG, vannak gondok, egy ilyen előadás nem illik egy egyetemhez, inkább egy kocsmába 2 sör mellett. Megértem hogy részecskefizikus de ilyen alap dolgokat kéne tudnia, mivel pontosan a részecskefizikából is ki lehet számolni mekkora lehet egy csillag. Túl laikus volt, pedig én amatőr vagyok, ennél bármelyik dokumentum film több és pontosabb információt tud adni az ősrobbanás elméletéről. Inkább azt nézze meg akit érdekel a téma, mert ez nagyon gyenge volt, és hibás.
@joejoe43200
@joejoe43200 6 жыл бұрын
Hozzád hasonló idióták hogy keverednek ide xd
@janosnetudki6728
@janosnetudki6728 6 жыл бұрын
Igen , ezen én is meglepődtem, mert eddig úgy tudtam, hogy kvázi egyforma tömegűek (egy nagyságrend eltéréssel) a csillagok, (nem tévesztendő össze a térfogattal, mert ott ez igaz, sőt...) Amúgy, szerinten nem volt rossz előadás, bár a cím nem teljesen fedte a mondanivalót.
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
Ha az egyetemen csak arról szabad vitázni amit már tudunk, az összes többit a kocsmában kell kitalálni akkor minden tudós előbb-utóbb alkoholista lesz.
@Patreides9
@Patreides9 2 жыл бұрын
@@janosnetudki6728 A csillagok még véletlenül sem kvázi egyforma tömegűek, még a megfigyelések szerint is kb. 2000-szeres különbség lehet a legkisebb (vörös törpék - 0,08 naptömeg) és a legnagyobb (szuperóriások - 150 naptömeg ) csillagok között. Elméletileg, pontosabban egyes elméletek szerint, lehetne egészen 1000 naptömegig valamennyire stabil csillag, de ez a mostani csillagközi anyagból már nem jöhet létre, és 150 naptömeg feletti tömegű csillagokat még nem találtak.. Aminek az egyik magyarázata lehet az, hogy ilyen nem is jöhetett létre az Univerzum fiatal korában sem, a másik magyarázata meg az, hogy ugyan létrejöhetett, de annyira rövid életű volt (pont a nagy tömege és a gyors energiakibocsátása miatt), hogy mára ilyenek már nem maradtak.
@Patreides9
@Patreides9 2 жыл бұрын
​@@janosnetudki6728 Ha esetleg a Chandrasekhar-határra gondoltál, az akkor számít, amikor a csillagban egy adott szint alá csökken az energiatermelés, és itt dől el, hogy barna törpe, neutroncsillag, vagy fekete lyuk lesz a végén, illetve az 1A típusú szupernovák születésénél, amikor a fehér törpe folyamatosan anyagot szív el a vörös óriás kísérőjétől, és - azonos, alacsony energiatermelés mellett - amikor így gyarapodva a törpe tömege eléri a Chandrasekhar-határt (1,2-1,4 naptömeg), először összeomlásnak indul, majd szupernovaként felrobban, és ennek a robbanásnak az energiája (a szupernova fényessége) így közel állandó (amit felhasználhatnak nagy léptékú távolságmérésre, illetve az Univerzum tágulási sebessége változásának a meghatározására).
@sakkmatt
@sakkmatt 4 жыл бұрын
A fizika törvényei atomokra vonatkoznak! A semmi az amit még nem ismerünk. Semmi aminek nincs térbeli kiterjedése vagy energia amivel számolni tudnánk. Na mi van a fejemben? Semmi?
Cat mode and a glass of water #family #humor #fun
00:22
Kotiki_Z
Рет қаралды 42 МЛН
10 éves lett a Higgs-bozon
2:38:22
MTA 1825
Рет қаралды 3,7 М.
Harmadik Kor Egyeteme - Mérő László: A csodák logikája
1:34:40
Karrierközpont ELTE
Рет қаралды 49 М.
Dávid Gyula: A fekete fény (Atomcsill, 2015.09.10.)
1:23:39
ELTE Atomcsill
Рет қаралды 81 М.
Holdbázis tervek - Bihari Gábor  |  Spacejunkie élő beszélgetés 14. adás
3:03:11
Dávid Gyula: Határtalan (?) Világegyetem (Atomcsill, 2019.01.17.)
1:31:59