S6E3 - Т-64 (T-64) [PÁNCÉLOS PAKLI]

A kevésbé ismert harckocsikat bemutató minivideó-sorozat 6. évadának 3. részében a Szovjetunió csúcstechnológiás páncélosa, a T-64-es jelentkezik.
Ahogy egy kedves néző felhívta rá a figyelmet, a típus kártyája hibás (valójában a T-64-es csak 4 fős legénységgel rendelkezett), emellett 15:02-nél 50 helyett 150 év hangzik el.
A félreértések elkerülése végett a T-64-es páncélzatának betét-rétege üveggyapotból készült, de ez nem azonos a szálasított hőszigetelő elemmel; a Steklotekstolit márkanevű anyag tömör, magas mechanikai szilárdságú lapokat takar.
0:00 - Előzmények és tervezés
4:40 - Konstrukció
10:06 - Gyártás, harctéri teljesítmény és változatok
16:00 - Értékelés
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php

[@zivatarkecske]

15:02 legyen csak fél évszázad. Picit máshogy nézne ki a világ, ha ilyenekkel szabadították volna fel a jobbágyokat.

[@Elfnethu]

Csak nyelvbotlás volt, de való igaz: javítottam a videó leírását.

[@attilatilistyak4185]

17:10-nél ott a Hetzer. Megismétlődik az:"A hidegháború konfliktusait"😂. Nagyon jó lett mint mindig! Csak így tovább!

[@verywell290]

Hát rossz volt a tippem😭 17:52 (Ezèrt a hideg háború konfliktusait) megismètlődik

[@csehadrian5632]

Hello! Tőled egy kissé szokatlan, az átlagodtól pontatlanabb videó lett, azonban továbbra is minőségi, magyar viszonylatban egyedülálló tartalom. Így tovább, köszi ezt a remek részt is :)

[@laszlocsapo3279]

Nagyon érdekes volt ez a rész is. Egy érdekes adalék - Az automata töltőrendszer egy lőszerbetöltő eleme egy egy irányba hajló, míg ellentétes irányban feszülő lánc volt. A rendszer elég karbantartásigényes volt. Nem megfelelő karbantartás esetén a lánc megszorult, megakadt - a hidraulika viszont elég erős volt, hogy az akadás estén is tovább tolja - majd szétrepült. A kezdeti időkben a meghibásodó töltőrendszer nagyon csúnya sérüléseket okozott a toronyban lévő személyzetnek.

[@krisztianhart8721]

Ez így van

[@Elfnethu]

Mindig tanul valami újat az ember - azt olvastam, hogy többen meg is haltak ("betöltötte őket a löveg"), de azt nem, hogy miért, bár egy rendkívül szűk, rázkódó harcjárműben egy nagy méretű , burkolat nélküli mechanikus szerkezetet működtetni nyilván nem életbiztosítás.

[@worldgamingmagyar8756]

Amúgy nagyon jó lett

[@krisztianhart8721]

Ezen típus új színt volt a szovjet páncélosok történetében amely hatását mai napig érezteti! A morzov iroda kiváló alkotott annak ellenére hogy maga a páncélos számtalan gyermek betegséggel küzdött. Ezen betegségek egy része a reletibe alacsony szovjet műszaki ipari háttérből adódott. Azonban ennek ellenére jelentős típus műszaki technológiai és ipari szempontból is. Ezen típus keretében jelent meg az első fejlett kompozit páncélzat valamint a valóban minden evő Morozov 5TdF 2 ütemű turbó feltöltőtt rés vezerelt motor amely jelenleg is a piacon van fejlesztett formában 6TdF néven 1200 le teljesítménnyel ezzel is jelentős bevételt generálva az ukrán gyártónak. A tovább fejlesztett típusai és szarmazekai jelenleg is hadrendben állnak kisebb nagyobb számban mint az ukrán mint pedig az orosz hadseregben.

[@peterfarkas257]

Szia! Lenne pár észrevételem a videód tartalmához: "A T-64-st új 125 mm-s löveggel fejlesztették." Az eredeti T-64-s is 115 mm-s löveggel volt szerelve, majd a későbbi T-64A és az erre a szintre átalakított T-64R harckocsik kaptak 125 mm-s löveget. "A nagy lőszer miatt automata töltőt alkalmaztak" Ez ennél összetettebb. A lőszer elfér a tankban, viszont ha kiveszel egy embert a toronygyűrűből és a másik kettőt leülteted akkor egy sokkal kisebb védendő felületed van. Ez kisebb és könnyebb tornyot és alacsonyabb harckocsit eredményez. Így bent lehet maradni a 38 tonnás súlykeretben. Mivel a személyzet ül és csak 2 fő van a toronyban ezért csak gépesítve lehetséges a töltés. Itt hozzá tenném, hogy a sofőr is félig fekvő helyzetben ül, azért, hogy a páncél teknő is alacsonyabb lehessen. "A T-64-s teljes értékű 37 lőszeres töltő rendszerrel rendelkezik" Ez nem igaz, de te magad tetted be a videóba a képet. 28 lőszeres , forgótáras automata töltője van. A többi lőszert máshol tárolják, így azok nem a rendszer részei, azok nem tűzkészek. "A páncél relatív vékony volt, a test frontrészén mindössze 80 mm-s" "A páncél lemezek között egy réteg üveggyapottal" "A torony front része 185 mm volt" A 80 mm az alsó páncél ívre igaz. A felső 80 mm RHA + 105 mm textolit + 20 mm RHA volt a T-64A-nál. Ez sok minden csak nem vékony! A torony esetén 120 mm öntött acél 300 mm textolit és 180 mm öntött acél alkotta a páncélzatot. Ez abban az időben extrém vastagnak számított! A textolit pedig nem üveggyapot hanem laminált üveg, üvegszál háló és bakelit kompozitja. " A T-64-ből egyetlen jelentősen modernizált változat létezett" T-64,T64A,T-64R,T-64B,T-64BV. Jelentős eltérések voltak! Pl. teknő felső ívének páncélzata: T-64/R/A: 80+105+20 (acél,textolit,acél) T-64B: 30+80+105+20 (HHS acél,acél,textolit,acél) T-64BV: 60+35+30+35+45 (acél,textolit,acél,textolit,acél) + reaktív páncél A torony páncélzat hasonlóan változott. Az eredetiben műanyag bélés volt, ez után jött az ipari zafír (korund) majd a BV-nél erre is a reaktív páncél. Közben vagy 5 tonnát hízott a tank. És ez csak a páncél. Fejlődött a tűzvezetés (lézer távmérő, éjjellátó) stb... Legalább 3 jelentősen eltérő nagy szériája volt a típusnak.

[@Elfnethu]

"A T-64-st új 125 mm-s löveggel fejlesztették." Ezen mások is fennakadtak, én azonban nem teljesen értem a problémát: a "Gyártás, teljesítmény és változatok" bekezdésben elhangzik, hogy az Objekt 430-ast eredetileg 100 mm-es löveggel tervezték, a 430U-t 122 mm-essel, a 432-est 115 mm-essel, a 434-est pedig 125 mm-essel, de a nagy sorozatú gyártás már 125 mm-es löveggel indult be. Ezek alapján a T-64-es vagy 100, vagy 125 mm-es löveggel rendelkezett (ez már nézőpont kérdése) "A nagy lőszer miatt automata töltőt alkalmaztak" Ez hol szerepel? (rákerestem a szövegben, de ilyet nem találtam). Természetesen egy harckocsi kifejlesztése bonyolult dolog, de a cél 10 percnél rövidebb videók készítése és jelen epizód majdnem 2-szer ilyen hosszú, ezért azt gondolom, röviden ilyen egyszerű. "A lőszer elfér a tankban, viszont ha kiveszel egy embert a toronygyűrűből és a másik kettőt leülteted akkor egy sokkal kisebb védendő felületed van. Ez kisebb és könnyebb tornyot és alacsonyabb harckocsit eredményez." A 3. fő a toronyban ezt hogyan akadályozza? Amennyiben mindhárom legénységi tag ül, a harckocsi magassága nem változik. "A T-64-s teljes értékű 37 lőszeres töltő rendszerrel rendelkezik" A mondás talán kissé félrevezető: értelemszerűen a 37 a teljes belső lőszerkészleté (28+9), ahogy egy modern harckocsinál (pl.: M1 "Abrams") is csak néhány lőszert tárolnak tűzkész állapotban a toronyban, a többit ezeknél is máshol (a testben) tárolják. "A 80 mm az alsó páncél ívre igaz." Ezt (az eltérő páncélvastagságot) milyen források támasztják alá? A több adat nagyon gyakori, pl.: az öntött páncélzatnál általában folyamatosan változó a vastagság, de mivel az adatoknál csak egyetlen érték szerepelhet, igyekszem a legtöbb forrás által használt egyetlen vastagságot feltüntetni. "A torony esetén 120 mm öntött acél 300 mm textolit és 180 mm öntött acél alkotta a páncélzatot." Szintén, ezt milyen forrás támasztja alá? 600 mm vastag páncélzat egy T-64-esen nekem messze túl soknak tűnik: az több, mint fél méter (a legénységnek ott már nem sok helye maradna). Emellett azt sem gondolnám, hogy a páncélzat textolitot tartalmazott volna, lévén az egy amerikai anyag. Természetesen ettől függetlenül elképzelhető, hogy ezt használták, de az általam olvasott források szerint a betétanyag Steklotekstolit volt, amely ezzel nem azonos. " A T-64-ből egyetlen jelentősen modernizált változat létezett" Ez nem lehet idézet, révén a videóban ilyen nem hangzik el. Helyesen: "A harckocsiból csak egyetlen jelentősen fejlesztett változatot gyártottak, T-64B jelzéssel..." A mellékelt felsorolás korábbi típusokat tartalmaz (pl.: az előszériás T-64-es és a fősorozat T-64A-t), kivéve a T-64R és T-64BV változatokat, ezek azonban nem új építésű, hanem átépített, modernizált változatok voltak. A videóban elhangzott a folyamatos modernizáció, de ahogy említettem, a hossz korlátozása érdekében nincs idő az összes altípus részletes bemutatására.

[@peterfarkas257]

@@Elfnethu Szia! Hát nem is tudom, hogy is kezdjem, de bele fogok :-) "Ezen mások is fennakadtak, én azonban nem teljesen értem a problémát: a "Gyártás, teljesítmény és változatok" bekezdésben elhangzik, hogy az Objekt 430-ast eredetileg 100 mm-es löveggel tervezték, a 430U-t 122 mm-essel, a 432-est 115 mm-essel, a 434-est pedig 125 mm-essel, de a nagy sorozatú gyártás már 125 mm-es löveggel indult be." Ez itt a baj. A 430-as az prototípus volt, 5 db készült belőle. A 432-s az maga a T-64 harckocsi. Laza 1200 db készült belőle 115 mm-s ágyúval. Ha ez nem sorozat gyártás akkor mi? (Forrás: V. V. Polikarpov , A T-64 tank létrehozása) "A 3. fő a toronyban ezt hogyan akadályozza? Amennyiben mindhárom legénységi tag ül, a harckocsi magassága nem változik." De a torony gyűrű mérete igen! E mellet mit csinál az üldögélő harmadik? Mert ülve tölteni nem tud. Ha álló helyet ülő emberek vannak a toronyban akkor kell az automata töltő és így fölösleges a 3. ember a toronyban. "A mondás talán kissé félrevezető: értelemszerűen a 37 a teljes belső lőszerkészleté (28+9), " De nem ezt mondtad és ez bizony félrevezető volt. "Ezt (az eltérő páncélvastagságot) milyen források támasztják alá? A több adat nagyon gyakori, pl.: az öntött páncélzatnál általában folyamatosan változó a vastagság, de mivel az adatoknál csak egyetlen érték szerepelhet, igyekszem a legtöbb forrás által használt egyetlen vastagságot feltüntetni. Szintén, ezt milyen forrás támasztja alá? 600 mm vastag páncélzat egy T-64-esen nekem messze túl soknak tűnik: az több, mint fél méter (a legénységnek ott már nem sok helye maradna). Emellett azt sem gondolnám, hogy a páncélzat textolitot tartalmazott volna, lévén az egy amerikai anyag." 1. Egyrészt nem létezik olyan, hogy amerikai anyag. 2. Az eredeti videóban üveggyapotról beszéltél. Az üveggyapot az nem üvegszálas kompozit. Milyen lövedéket tud megállítani egy üveggyapot tömb??? :-) 3. A forrásaid hibásak, vagy nem jól értelmezted őket. 4. A 600 mm-s páncélzat ezért tűnik neked soknak, mert eddig papír páncélzatú II. Vh-s tankokkal foglalkoztál :-) 5. Segítségként berakok pár képet, linkként: T-64 műszaki rajz: cdn-live.warthunder.com/uploads/7e/7f/2b/fa2a985b2b7634023762ff7932e0c7190d_mq/1431956590-t-64-armor-object-432.jpg T-64B toronypáncélzat: btvt.narod.ru/raznoe/bulat-leo2.files/image011.jpg Szovjet harckocsik tornyának metszeti vastagsága: i.imgur.com/nFqCsly.jpg Itt pedig a rajzzal megegyező valóság, avagy kilőtt T-64: lh5.googleusercontent.com/-j2fyPsuvH8I/VAYTu1Pc3mI/AAAAAAAAAmo/ruC8NlNO2R4/w1044-h490-no/wczesny%2BT-64AlubB.jpg Sok munkád van a videókban ezt becsülöm. Viszont lenne pár jó tanácsom: 1. A videó hossza sose legyen kifogás a pontosságra! 2. Mindig az adott harckocsi gyártóországának a nyelvén keresgessél elsődleges forrásokat. 3. Műszaki összefüggések megértése (pl. automata töltő--->harckocsi méret---->védendő felület és súly) 4. Anyagismeret. Tudni kell, hogy miért adott anyagból készült az adott tárgy. 5. Ha hidegháborús 2. generációs harckocsikkal akarsz foglalkozni akkor el kell felejteni a II. VH-s beidegződéseket. Itt mind a páncélzatnál mind a lövedékeknél, tűzvezetésnél nagyon komoly fejlődés ment végbe. Pl. Hiába 80 mm-s egy homogén acél páncél, nem árt tudni, hogy az 350 HB-s, 450 HB-s vagy 550 HB-s. Más az RHA egyenértékük. Vagy mire való a K formulában a textolit bélés anyag? Remélem hozzászólásaimmal tudtam neked segíteni! :-)

[@Elfnethu]

Igyekeztem mindenre tételesen válaszolni: ""A 430-as az prototípus volt, 5 db készült belőle. " A 432-s az maga a T-64 harckocsi. Laza 1200 db készült belőle 115 mm-s ágyúval. Ha ez nem sorozat gyártás akkor mi? (Forrás: V. V. Polikarpov , A T-64 tank létrehozása)" Ezzel több problémám is van, de először: mi az említett Polikarpov-könyv ISBN száma? Mert kerestem a Google-ben, de nem volt találat. Kerestem a Google könyvek között, de ott sem, az Amazon.com-on sem találtam sem ilyen című könyvet (vagy szerzőt), ahogy a BookFinder.com honlapon sem. Az egyetlen visszatérő, T-64-essel foglalkozó könyv Steven J. Zaloga: T-64 Battle Tank: The Cold War’s Most Secret Tank (New Vanguard Book 223) könyve volt (Osprey Publishing, 2015). A válaszhoz megvásároltam a könyvet; a továbbiakban ezekből (is) idézek. Az Objekt 432-ről a angol Wikipédia például a következő állítja: "T-64 or Ob'yekt 432 (1961) - Prototype with a D-68 115-mm gun, then initial production version with the same features, about 600 tanks produced." (~ Objekt 432; prototípus, 600 példány). Az egy jó kérdés, hogy az Objekt 432 prototípus-e: mások mellett a sorozatgyártású típusoktól eltérő anyagból készült a páncélzata, eltérő a páncélvastagsága és eltérő mind a löveg típusa, mind a kalibere, miközben például az összes későbbi T-64-es lövege 125 mm-es és az előszériás példányokat később ugyan modernizálták (ld. T-64R), de ekkor sem kapták meg sem a későbbi páncélzatot, sem a 125 mm-es löveget. Zaloga T-64-es könyvében mások mellett a következőket állítja az Objekt 432-esről: Hivatkozik a szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának 1965. április 16-ai ülésére, amelyet kifejezetten a kiemelt haditechnikai eszközökkel kapcsolatos problémák megvitatására hívtak össze és amelyben Dimitrij Usztinov, a szovjet hadiipar vezetője a következőt állította: (az alábbi szöveg parafrázis, lévén oroszból angolra, majd arról magyarra fordított szövegről van szó) "Annak ellenére bíztunk az új motorban, hogy számos hiányossága volt. Hittünk abban, hogy a hiányosságok és problémák megoldásra fognak kerülni, amikor a típus sorozatgyártása beindul. Mostanra több mint három év telt el, azonban a helyzet gyakorlatilag nem változott. Jelenleg az (Objekt 432) nem küldhető sorozatgyártásba és nem helyezhető szolgálatba a katonáknál" A könyv ezt követően megjegyzi, hogy az állam elvárta, hogy a harkovi tervezőirodából érkező T-64-es harckocsi-motorok élettartama 1965-ben érje el legalább a 300 üzemórát és 3000 km-t, 1966-ra pedig az 500 órát, illetve 5000 km-t, azonban az elkészült T-64-esek (Objekt 432-esek) csupán 89 órányi átlagos élettartammal rendelkeztek, a típus töltőrendszere átlagosan 3 lövésenként meghibásodott és más problémái is voltak, amelyek miatt még a személyzet átképzésére sem használható (utóbbi okból később az elkészült T-64A-k első sorozatát kiképzésre visszatartották). Számomra ezek mind arra utalnak, hogy az Objekt 432 egy prototípus volt, amely jelentős módosításokra szorul (amely meg is történt) és ezek a problémák a sorozatgyártású T-64A-kon már nem jelentkeztek. Emellett Zaloga megjegyzi, hogy a 115 mm-es D-68-as, illetve 122 mm-es D-83-as lövegeket csak ideiglenes főfegyvernek szánták, a 125 mm-es D-61-es és D-85-ös löveget megérkezéséig. ""A 3. fő a toronyban ezt hogyan akadályozza? Amennyiben mindhárom legénységi tag ül, a harckocsi magassága nem változik." De a torony gyűrű mérete igen! E mellet mit csinál az üldögélő harmadik? Mert ülve tölteni nem tud." Értelemszerűen ha három legénységi tag van a toronyban, akkor nincs automata töltő. A toronygyűrű átmérője a második világháborút követőn gyakorlatilag irreleváns (a korábbi korlátok már nem jelentkeznek). A nyugati országok minden további nélkül tudtak nagyobb toronygyűrűt gyártani (a szovjetek is a nehéz harckocsikon) és a T-64-es tornya a testhez képest relatív kis méretű, ezért hely is volt. Azzal nem értek egyet, hogy ülve ne lehetne tölteni: a videóban elhangzott, hogy jóformán lehetetlen volt tölteni, de a problémát az automata töltő okozta, nem az, hogy ültek. Az egyetlen probléma, hogy ülve kisebb erőt lehet kifejteni, de a T-64-es két elemű lőszere ezt a problémát is megoldotta. Természetesen állva kényelmesebb, de a szovjet harckocsik legendásan szűkösek. "A mondás talán kissé félrevezető: értelemszerűen a 37 a teljes belső lőszerkészleté (28+9)," De nem ezt mondtad és ez bizony félrevezető volt." Ahogy említettem, ez triviális: a T-44-122-nél például hasonlóképpen az említett 25 - más források szerint 24 - lőszer a teljes lőszerkészletet jelenti, amelybe a torony tűzkész lőszere mellett a testben található lőszer is beleértendő (ez minden más esetre is igaz, csak több mint 50 videó után a régi részekre már nem emlékszem). "1. Egyrészt nem létezik olyan, hogy amerikai anyag." Ha nem volt érthető, akkor átfogalmazom a mondatot: egy olyan anyag, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban dolgoztak ki és gyártottak, a Szovjetunióban viszont nem ismerték a pontos összetétel, nem gyártották és/vagy nem tudták gyártani. A hidegháború alatt elég sok "amerikai anyag" létezett (természetesen ugyanez visszafelé is igaz). Igény esetén példákat is tudok írni. "2. Az eredeti videóban üveggyapotról beszéltél. Az üveggyapot az nem üvegszálas kompozit. Milyen lövedéket tud megállítani egy üveggyapot tömb??? :-)" Ahogy a videó leírásában is szerepel, a Steklotekstolit magas mechanikai szilárdságú tömör lapokat takar, amely nem azonos az építészetben használt szálasított hőszigetelő elemmel. A "puha" páncél-betétek cél nem az, hogy a lövedéket megállítsák (ez a nagy szilárdságú komponensek feladata), hanem az, hogy a becsapódó lövedéket semlegesítsék. A modern brit Chobham típusú páncélzat például mások mellett tartalmaz egy réteg polimer és kerámia kompozit réteget (~ műanyagot), ez azonban nem azonos a csomagoló-iparban használt fröccsöntött polimerrel. A cél mindkét esetben az, hogy szétoszlassák a becsapódás energiáját, eltérítsék a kumulatív sugarat, illetve "elkanyarodjon" bennük a volfrám-karbinból készül nyíllövedék, amely ugyan rendkívül kemény, viszont törékeny, ezért könnyen eltörik. "3. A forrásaid hibásak, vagy nem jól értelmezted őket." A mellékelt forrást nem tudtam értelmezni, mert bár kértem őket, eddig nem kerültek feltüntetésre. cdn-live.warthunder.com/uploads/7e/7f/2b/fa2a985b2b7634023762ff7932e0c7190d_mq/1431956590-t-64-armor-object-432.jpg Azt hiszem értem, mi a félreértés oka. A képen a T-64-es lövegpajzsa látható, a videóban viszont minden esetben a homlokpáncél vastagsága szerepel. Ismét Zaloga T-64-es könyvéből idézve: Az Objekt 432 toronypáncélzata: 90+150+90 mm Az Objekt 434 toronypáncélzata: 150+150+40 mm A teljes felületen 600 mm-es toronypáncélzatnak nem is lenne értelme, révén a típus kumulatív találatokkal szembeni effektív páncélvédelme ~ 500 mm, leválóköpenyes nyíllövedékkel szemben forrástól függően 375-410 mm. Ha a szuper-páncél effektív védelme kisebb, mint azonos vastagságú homogén acél, akkor utóbbit használták volna. Emellett az 1950-es évek második felében (a T-64-essel párhuzamosan) fejlesztett amerikai T95-ös közel azonos páncélvédelmet 178 mm-es frontpáncélzattal ért el. A mellékelt grafikákat nem tudtam értelmezni, mert mindegyiken eltérő adatok szerepeltek, valamint a páncélzat alakjában is ellentmondtak egymásnak (az adatok drámai mértékben, 205-600 mm között változtak).

[@Elfnethu]

"1. A videó hossza sose legyen kifogás a pontosságra!" Ezt csak úgy tudom elfogadni, amennyiben a szükséges apparátus (minden nyelvhez kutató, fordító, legalább két szaklektor, stb.) fizetését, illetve folyamatos rendelkezésre állását tudja finanszírozni. Ahogy ugyanezen videó megjegyzései között (valaki remélhetőleg másnak) is írtam, azt gondolom, irreálisak az elvárások. Írtam hasonló cikkeket a Haditechnika című tudományos folyóiratnak is, de (az 1-2 éves átfutást nem számolva) egy ilyen cikk létrehozása kb. 3-4 hónap. Értelemszerűen egy hetente megjelenő, hobbiból készített videónál hasonló minőséget nem tudok produkálni. De senki más sem. "2. Mindig az adott harckocsi gyártóországának a nyelvén keresgessél elsődleges forrásokat." Ezzel két problémám is van. Egyrészt feltételezi, hogy az adott nyelven írt forrás mindenképpen jobb a Föld lakosságának több mint fele által beszélt angolnál (ami nem igaz), de a nagyobb probléma, hogy a sorozatban (ha nem tévedek) 21 nyelv szerepel (Észak- és Dél-Koreát, valamint az amerikaiakat, angolokat és briteket egybe számolva). A 21 nyelvből társalgási szinten 1,5-öt beszélek, ezért ez fizikailag nem kivitelezhető. "3. Műszaki összefüggések megértése (pl. automata töltő--->harckocsi méret---->védendő felület és súly)" Egyrészt ugyan a videóban elhangzott, hogy a T-64-es innovatív megoldásait, így az automata töltőt a harckocsi méretének korlátozása hívta életre (nem fordítva), de emellett a kisebb védendő felület nem kapcsolódik az automata töltőhöz, legalábbis túlzott egyszerűsítés: valójában utóbbi nem csak attól függ. "4. Anyagismeret. Tudni kell, hogy miért adott anyagból készült az adott tárgy." Ez ismét a vágyálmok kategóriája. Természetesen legszívesebben nekiesnék egy fűrésszel minden harckocsinak, majd szaladnék a legközelebbi spektroszkópiai laborba, de ahogy a sorozat egy korábbi epizódjában is elhangzott, a hidegháborús- és modern fő csataharckocsik páncélzatának pontos vastagsága, illetve anyagösszetétele hadititok, így csak abból tudok dolgozni, ami széles körben elérhető. '5. Ha hidegháborús 2. generációs harckocsikkal akarsz foglalkozni akkor el kell felejteni a II. VH-s beidegződéseket. " Ez ismét tévedés - ha már megtörtént eseményről van szó, akkor esetleg (nem túl magyarosan) úgy lehetne fogalmazni, hogy "el kellene felejteni". Szerencsére a második világháború alatt még nem éltem, ezért ott nem is szereztem elfelejtendő beidegződéseket. Másrészt kár lenne elfelejteni a 2. világháborús részeket, az a sorozat leghosszabb évada, áttételesen abban van a legtöbb munkám. "Pl. Hiába 80 mm-s egy homogén acél páncél, nem árt tudni, hogy az 350 HB-s, 450 HB-s vagy 550 HB-s. Más az RHA egyenértékük. Vagy mire való a K formulában a textolit bélés anyag? " Ismét: ha minden harckocsiról elérhetőek lennének könnyen hozzáférhető dokumentumok (akár magyarul is), sokkal könnyebb dolgom lenne, de sajnos nem így van. Az amerikai, szovjet vagy éppen kínai katonai archívumok szóba sem állnának velem. Egy-két évig bejárásom volt a MH Logisztikai Központjába, de csak addig jutottam, hogy néhány héttel a megjelenése előtt olvashattam a Haditechnika folyóiratban megjelenő, T-54-es éleslövészetről szóló cikket (de ott is csak fotók voltak, Brinell-keménységról szó sem volt, pedig egy már leselejtezett, 70 éves típusról volt szó. Források hiányában annyit feltételezek, hogy az 550 HB túl magas: ekkora értéke az üvegnek van. Hát azt nem tudom, ez mennyit segített nekem, de ha mást nem, vettem még egy harckocsis könyvet; az is valami.

[@peterfarkas257]

@@Elfnethu Szia! Gondoltam, hogy részletes választ írok, de úgy érzem fölösleges :-) Több rajzot és képet is linkeltem. Nem tudtad őket értelmezni. Nincs félre értés, egyszerűen csak nem érted amit látsz :-) Ha valamiből több száz db-ot gyártanak futószalagon az sorozatgyártás. Az ülve töltés próbáld ki otthon egy cementes zsákkal. A szék a tankkal ellentétben mozogni sem fog. A szovjet hidegháborús harckocsik pontos páncélzat összetétele, működése ma már nyilvános és ismert. Többnyire tudni kell hozzá oroszul :-) A 600 mm LOS vastagságú páncélzat ad 500 mm RHA védelmet az csak szerinted butaság. A megfejtés kulcsa a súly. Amúgy minden modern tank LOS értéke 500-1000 mm körüli érték. Ez se titkos infó :-) Az 500+ HB annyira nem túl magas, hogy a 80's évek óta velünk vannak az ilyen acélok. A páncél acélnál a trükk nem csak a HB hanem, hogy rugalmas is. Törékenyebb szerszám acéloknál 6-900 HB-s értékek is vannak. (hardox pl.) A HM-ben pedig semmilyen infót nem adnak ki, nem az a dolguk. Viszont a Zrínyi kiadó gondozásában temérdek PDF elérhető. Az angolszász dolgokat meg el kell engedni szovjet dolgokkal kapcsolatban. Sok sületlenséget hordanak össze: Fordítóval talán tudod olvasni: booksonline.com.ua/view.php?book=142697 Ha később videóznál T-72-ről vagy T-80-ról: thesovietarmourblog.blogspot.com/2015/05/t-72-soviet-progeny.html Utóbbi angolul van és hidd el, teljesen hiteles. UI.: A wikipedia a tudományos világ Blikkje :-) Vannak benne jó dolgok de érdemes azért jobban utána menni a dolgoknak.

[@worldgamingmagyar8756]

Csudálatos időzítés

[@pepperwaldo3624]

Külön like az orosz nyelvtörőért😉👍

[@23Drazse]

Na, ez már egy - mai szemmel nézve is - modern harckocsi.

[@irodaker]

17:02 Tudod!!!

[@Alexnagy850]

7:29 azaz instant ammo rack ha oldalba lövik... Szuper tervezès.

[@gaborpoppre5473]

Nagyon jó, ami hiányzott a motorról szóló részletesebb információk. Úgy tudom ebben volt ellendugattyús motor, ami nem egy megszokott típus, ( persze az Armata X motor sem egy kutya!) nem egy hagyományos V-8, V12 elrendezésű.

[@mozeskertesz6398]

Akkor ez egy 10 hengeres motornak felelne meg.

[@zsoltfekete3923]

Kedvenc harcjarmuvem meg a t72 is

[@azzeenn]

17:03

[@kurrogh]

az biza hátba támadja Őket :D

[@mozeskertesz6398]

@@kurrogh az biza át nem üti

[@rolandkiss5160]

@@mozeskertesz6398 Azt biza seggbe átütné, t-64 hátsó páncélja ~85mm effektív Pzgr. 40 meg 500 méteren belül 120mm. Ha így meg tudta volna lepni ami igazából eléggé esélytelen kivonhatta volna a forgalomból a motor elpusztítása által. 🙃

[@attilahalmos1261]

A T-72 a T-64 "tescos" változata, kisebb harcértékű harckocsi!

[@molnibalage83]

A hozzáértők szerint vannak problémák a videóval. forum.htka.hu/threads/t-64.845/page-10#post-843180 Azt én sem értettem, hogy miért tettél ellentmondó kijelentéseket. Pl. gyártásnál, Hogy aztán csak megengedték a gyártást. Azt kellett volna mondani, hogy csak ők fejleszthettek és csak azt gyárthatták a VSz tagok, amit engedtek nekik. A lövegnél is ilyen furcsán fogalmaztál.

[@Elfnethu]

Hozzáértők? :D Azt gondolom, mindenbe bele lehet kötni; egy korábbi videóban belekötöttem Magyarország egyik vezető harckocsi-ológusába (Dr. Turcsányi Károly nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár szaklektorált cikkébe, amely egy tudományos folyóiratban jelent meg), de lektoráltam Sárhidai Gyula által írt cikkeket is. Ha azokban voltak hibák, elképzelhető, hogy egy rövid KZbin-videóban is lesznek. Átfutottam a mellékelt linket és bár a többségével nem értek egyet, azt gondolom, talán túl magasak az elvárások a videókkal szemben. Természetesen nem veszem zokon, ha valaki rámutat egy vagy több problémára, de fontos hangsúlyozni, hogy nem ez a munkám: heti 15-20 percnyi videókat gyártani egyedül, lektorálás nélkül, hobbiból...sajnos ennél többre egyszerűen nincsen időm (írtam hasonló típusleírásokat a Haditechnika folyóiratnak is, de azzal a sebességgel évi 3-4 videó készülne). Nem engedték a gyártást, de aztán mégis: A második világháború után a szovjetek megtiltották az elfoglalt területeken harcjárművek gyártását (mások mellett a magyar Katonai Műszaki Intézet, későbbi Haditechnikai Intézet terveit is elvetették), később viszont realizálták, hogy kizárólag szovjet forrásból képtelenek a Varsói Szerződés összes tagállamának minden igényét ellátni, ezért beindult a helyi gépkarabély-gyártás és több ország, köztük a csehszlovákok, lengyelek, magyarok harcjárműveket (páncélautókat, lánctalpas csapatszállítókat, helikoptereket) is gyártottak.

[@irodaker]

@@Elfnethu T34/85-öt nem gyártották Lengyelországban?

[@Elfnethu]

@@irodaker De: az akkor már régen elavult T-34-eseket helyi használatra az 1950-es években rövid ideig Lengyelországban és Csehszlovákiában is összeszerelték).

[@sandorbalogh331]

Az elejét hányszor kellett felvenni? Egyébként a videó tök jó lett!

[@Elfnethu]

Nem volt olyan nehéz: volt segítségem, előtte elmondtam magamnak kb. 25-30-szor, majd egyszer felvettem (az első mondatot újra fel kellett vegyem, de csak azért, mert 3. rész helyett véletlenül 4. részt mondtam).

[@istvanpeterkovacs730]

Kiváncsi lennék egy fontos kérdésre. Mi az a legolcsóbb eszköz (feltételezem, hordozható páncéltörő rakéta vagy légi telepítésű tankelhárító akna/töltet) amivel hatásosan lehet küzdeni egy olyan képességű tank ellen, mint például ez a T64-es? Érthető a kérdés alapja, amit itt meg is említettél. Bármilyen kifinomult, hatékony egy eszköz, ha az ellene sikeresen alkalmazható másik eszköz ára, mennyiségi rendelkezésre állása, telepíthetősége az adott összehasonlító viszonylatban jobb annyival, amennyit az ellenfél könnyebben hadrendbe tud állítani, akkor már csak a “veszteség erkölcsi és idegi tűrőképessége” határozza meg a hosszabb távon és egy ország működése szempontjából sikeresebb alkalmazást. Remélem, érthető volt ez a bonyolult körmondat?!

[@GergelyPal.]

Hát, ha egy aknára fut, ami mozgásképtelenné teszi akkor az elég olcsó:)

[@istvanpeterkovacs730]

@@GergelyPal. Például. Nyilván ennél szélesebb a spektrum. Hordozható tankelhárító fegyverek sokasága, ma már a kezelő közvetlen jelenléte nélkül. Gondolom a hatvanas években is voltak hatékony és a tanknál sokszorosan olcsóbb elhárítási lehetőségek. Persze a harckocsizó alakulatoknak is terveztek légi fedezetet, illetve légi támogatást, de azon eszközök is leküzdhetők voltak olcsóbb és biztonságosabban üzemeltethető eszközökkel.

[@GergelyPal.]

@@istvanpeterkovacs730 Nyilván olcsó dolgokkal is le lehet küzdeni drágább dolgokat....de ettől még a leküzdendő fegyverek céljait azok nem váltják le. Attól még pl hogy egy tankelhárító rakéta el tud pusztítani egy tankot, még nem fogja tudni annak feladatát is ellátni.... ha így lenne a bunkónál komplikáltabb harceszközt nem találunk fel soha:)

[@istvanpeterkovacs730]

@@GergelyPal. Nem egészen erre gondoltam. A fejlődés fontos, de sokszor a megszokott doktrína rabjai a hadseregek. Bár, így sem pontos. Vannak haderők, amik ezt megtehetik, és vannak haderők, amiknek különösen fontos a “gazdaságos” hatékonyság. Azt hiszem példákkal kellene illusztrálnom, min is töprengtem. Maradjunk ennél a tanknál, valamint a T54/55 és T62-esnél. Azaz, a Varsói Szerződésnél és az “ellenfeleknél. Fontos, hogy terjedelmi okból nagyon le kell egyszerűsíteni. Mintha a fenyegetés elsősorban tankok formájában lenne jelen. Nem tudom, mennyire volt valós veszélye, hogy a Szovjetunió fegyveres konfliktussal akarja befolyási övezetévé tenni az európai NATO országokat? A történelem is azt mutatja, hogy kerülte a nyílt konfliktust. Szóval, vegyünk egy nagyon jó példát az asszimetrikus erősúlyra, ami egyben jó példa a “leszalámizás” technikára is. Ez egy jelentős félelme volt a NATO országoknak. Szóval, a Varsói Szerződés a hetvenes években úgy dönt megtámadja és elfoglalja Ausztriát. Ausztria nem kap közvetlen támogatást a NATO-tól (kaphatna, legalább is az 1955-ös négyhatalmi semlegességi egyezmény előtti zónákba bevonulhatnának az adott csapatok). Viszont titokban hírszerzési információkat és fegyvereket adnak át Ausztriának, csak nem egészen ingyen. Azt mondanák van ekkora hitelkeret, ezért szerezhettek be fegyvert. Atombombát és hasonlókat vegyük ki a pakliból! A VSZ felállít 10 000 harckocsit, amiből 1000 T64-es. Ausztriának meg vannak az elég pontos információi erről és a felvonulásról, már kellő idő el előbb (mondjuk, hónapok). Mit vegyen, hogy megállítsa a harckocsi armadát a lehető legkisebb területi veszteséggel és jó alkupozícióval? Vegyen, teszem azt 500 Leopard 1-est? Vehet esetleg valami Javelin féle fegyvert a hetvenes évekből, mondjuk azonos áron 20 000 darabot? Milyen módszer kecsegtet a legnagyobb sikerrel? Melyiket bírja el az osztrák gazdaság és társadalom? Szóval, ez a kérdéskör jutott eszembe a videó nézése közben.

[@szeteigergely2259]

@@istvanpeterkovacs730 Szia! Ez azért nem ilyen egyszerű. Önmagában egy harckocsi nem sok mindent ér. Egy háborúban mindig több fegyvernem van jelen, ezeknek a tökéletes összehangolása jelenti a sikert. Sokszor a gyengébb képességű haderő is győzedelmeskedhet egy jobb hadvezérnek köszönhetően. És nincs joker eszköz, ami mindig sikerre vezetne. A rövid válasz a kérdésedre: molotov koktél

[@martintusnovits7492]

10:18 kor azon a képen levő harckocsi csak szerintem hasonlíta a WOT-ba nem rég bekerült Obj. 274a-ra?

[@daniii_clips4826]

Miért raksz a képekre eldugva hetzereket?

[@kecsek3496]

Azt hiszem azért, mert a Hetzer a kedvence.

[@Qwer-012]

Bocsi, de mitől függ, hogy az a kör (7:33) piros, vagy zöld?

[@attilatilistyak4185]

Szerintem hogy fő fegyver-e vagy sem.

[@Qwer-012]

@@attilatilistyak4185 Lehet

[@mozeskertesz6398]

A színes mező az adott fegyver látóterét mutatja. Ha piros, akkor az ágyú, ha sárga, akkor gépágyú vagy nehézgéppuska, ha zöld, akkor sima géppuska.

[@Qwer-012]

@@mozeskertesz6398 Köszi

[@traktoros1922]

Ez Armored Warfarban elég jó tank.

[@beradan6060]

17:03🙂

[@engineermerasmus2810]

Nem 125Miliméteres löveg?

[@TheLordKROK]

17:52 egy kicsit megakadt a tű a lemezen :D

[@ussnewjersey1756]

1:33 meg több elvtársat

[@balboarocky6294]

Lesz majd videó az amerikai Sheridan-ről?

[@Elfnethu]

Ez néhány héten belül kiderül (jelenleg 1963-nál tartok, míg az említett típus 1969-ben állt hadrendbe, tehát ha lesz, akkor még a 6. évadban kell lennie - ha ekkor nem lesz, akkor később sem).

[@balboarocky6294]

@@Elfnethu én örülnék neki. A wot-ból ismerem és elég sok bosszúságot tud okozni amikor bemegy a Jagdtigerem mögé.

[@russianarmy4463]

@@balboarocky6294 nekem meg az E-100 mögé. :D

[@engineermerasmus2810]

Na mégis ez lett! De megint csak, szerintem ez egy viszonylag ismert típus

[@Elfnethu]

Nem nagyon volt választásom: vagy a T-64, vagy a T-62, de utóbbi gyakorlatilag egy továbbfejlesztett T-54-es volt.

[@engineermerasmus2810]

@@Elfnethu Utólag átgondolva igaz.... Maximum a BMP-1, bár nem ttudom az mikor készült....

[@Elfnethu]

@@engineermerasmus2810 A BMP-1 korra megfelel (1966), de nem harckocsi (IFV, azaz kb. lánctalpas csapatszállító).

[@engineermerasmus2810]

@@Elfnethu Jaaa, nem gondoltam erre...

[@cyberarchitect9280]

@@Elfnethu Viszont itt én korrigálnék. A z M113 is egy lánctalpas csapatszállító volt de mégis APC kategóriába sorolják. Az IFV (Infantry Fighting Vehicle) magyarra átfordítva Gyalogsági Harcjármű vagy hallom néha Lövész Pancélos ként is. Eltérés van a kettő között. Az APC-ken (Stryker, M113, HMMWV, BTR-80, Boxer, Pandur 2, VAB 6×6, Puma 4×4, Puma 6×6, Panhard VBL, BTR-4 stb.) általában egy könnyű vagy nehézgéppuska és/vagy egy gépágyú található. Ezek inkább csak védekezésre szolgálnak, érdemi tűztámogatást nem tudnak biztosítani. Míg az IFV-k (Bradley, Lynx, BMP-1, BMP-2, BMP-3) löveggel nehéz gépagyúval egyéb olyan nyalánkságokkal vannak felszerelve amivel érdemi tűztámogatást tudnak nyújtani akár még MBT-k ellen is az általuk szállított katonáknak. Ebben a kategóriában szinte mindegyik jármű lánctalpas. Egyik kategóriát se illik összekeverni a még viszonylag fiatal MRAP-ekkel (M20, ATF Dingo)

[@istvanszekely4842]

Az utód T-72-esen a lövedék és a hozzá tartozó indítótöltet is vízszintesen helyezkedik el.Valami nem stimmelt ezzel a konstrukcióval. A kihajtható oldalsó köténylemeznek ez idáig nem tudtam a funkcióját.Köszönöm a fejtágítást. Üveggyapot mint páncél?Ha abból indulok ki, ami nálunk a tetőt szigeteli, akkor azt kell mondjam, legfeljebb a kumulatív rézsugár ellen véd.:P 5hengerű motor? bashny.net/t/en/279453 Ja hogy ellendugattyús aha! Nem szóltál az aktív infráról. A legutóbbi kínai harckocsi tömegcsökkentésénél felvetett személyzet redukálási elképzelésemet ez és a későbbi orosz harckocsik igazolják. Persze utólag könnyű okosnak lenni. Érdekes, hogy a német Leopárdoknál ragaszkodtak a manuális töltéshez +1 fővel. A BAT-2-esről meg nem mondtam volna, hogy valaha harckocsinak tervezték.

[@GergelyPal.]

1. ha meghal a töltő a maródék 3 (4) ember még tud tölteni...az automatika halála ezt lehetetlenné teszi. 2. A töltő a személyzet részeként részt tud venni a harckocsi karbantartásában... 3. A töltő ha úgy adódik tud célozni és lőni, vezetni...a gép nem tud.

[@istvanszekely4842]

@@GergelyPal. Nincs több kérdésem.

[@mozeskertesz6398]

Mi az a BAT-2?

[@Elfnethu]

A T-64-es utódja a T-80-as; mindkettőnél a töltetet függőlegesen, a lőszert vízszintesen tárolják, míg a T-72 és T-90-es páncélosok ettől eltérő automata töltőt kaptak, ahol minden vízszintes. Az alábbi 13 másodperces videóban jól látható a különbség: kzbin.info/www/bejne/n6HGanV4pMmkeZo "Üveggyapot mint páncél?" Ahogy a videó leírásában is olvasható, a betét páncél nem azonos az otthonokban használt szálasított hőszigetelő elemmel (a T-64-esben alkalmazott anyag tömör, magas mechanikai szilárdságú anyag). A manuális-automata töltés fél évszázada háborúban áll, de jelenleg a manuális áll nyerésre: a legtöbb modern típus manuális töltésű, mert a jelentős komplexitás és a rugalmasság hiánya komoly hátrány, miközben az egyetlen igazi előny (kisebb méret) a gyakorlatban nem növeli a túlélő-képességet.

[@Elfnethu]

Mi a BAT-2? Ahogy a videóban is elhangzott, a T-64-esen alapuló nehéz műszaki mentő- és utászjármű: www.google.hu/search?q=bat-2&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwib35n3jI3vAhVkx4sKHVTFCloQ_AUoAXoECBIQAw&biw=1366&bih=598

[@selator0104]

15:03 "... több mint másfél évszázados kora ..." - Gondolom fél évszázadost (az 50 év) akartál mondani. :) Ha tényleg másfél évszázados lenne akkor 1870, azaz a Kiegyezés környékén tervezték volna az oroszok. ;)

[@mozeskertesz6398]

És akkoriban max kazánnal hajtották volna

[@Elfnethu]

Köszönöm, csak rosszul olvastam fel a szöveget, mindenesetre frissítettem a videó leírását a helyes információval.

[@balazscsepregi5625]

Csak jelezném, hogy mielőtt kártya születne belőle, a kezelőszemélyzet számát csökkenteni kellene!

[@Elfnethu]

A nyomtatott kártyák külön készülnek, de köszönöm az információt - frissítettem a videó leírását.

[@Kurucz1933]

T72 es csak azért érdekelne mert nálunk az van még

[@kecsek3496]

De lassacskán érkeznek azok a Leo-k is. :D

[@jakab7355]

@@kecsek3496 igen kB 40 sokat érünk el velük

[@kecsek3496]

@@jakab7355 Még mindig jobb, mint egy sem. A magyar gazdaság úgysem bírna többet.

[@jakab7355]

@@kecsek3496 40 tank dísznek jó még elretentésnek se jó inkáb másra költenék azt a pénzt sokal töb haszna lenne

[@kecsek3496]

@@jakab7355 Persze, kórházakra például, de ez már politika, abban meg nem vagyok okos.

[@orange8420]

Jó lenne a video ha nem basznad tele reklámokkal amúgy jó

[@JamesBond-fu3hx]

Ha nem tesz bele reklámot, megteszi helyette a szolgáltató, szóval nincs választási lehetősége. :(

[@molnibalage83]

Fizess elő prémiumra és csá. Ha meg adblockot is lusta vagy használni, akkor IJ. Amúgy a tartalom nem ingyé van. Ha nem fizetsz $-ra, akkor fizetsz az időddel.

[@Elfnethu]

E videó tartalmazza a problémát és a megoldást is: kzbin.info/www/bejne/jKKvfmOmoruea9U

[@arpadheizer7126]

Kommentazalgoritmusért.

[@istvanpapp9502]

A fő csata harckocsi, a main battle tank magyarítása? Csak az a baj, a VSZ nem így osztályzott. Utánna kellene nézni dolgoknak ez a videó tele van pontatlansaggal.

[@alatomalbeth3947]

Üveg gyapot ???🧐🧐😄😄😃🤣🤣🤣 Az aztán komoly védelem...

[@Marcus-ve4dn]

Anyag meg páncéltörő lőszerek ismerete kéne ahhoz, hogy az "Üveggyapotot" komolyan vegyék, mint páncélzati töltőanyag, mert ha úgy nézzük, a homogén öntött / hengerelt acél is önmagában elavult ...

[@yara.q]

Mindenki nyomjon a videóra 1 like ot,nem olyan nagy fáratság Kis lépés egy embernek Hatalmas a videónak

[@malac8860]

Tudtommal az oroszok is nagy cirill Т-vel írják a Т-64-et, nem kis т-vel.

[@Elfnethu]

Frissítettem a T-64-es és a T-10-es videók címeit.

[@sabosra]

t 72 nem moderneb

[@Elfnethu]

A T-64-es 1964-ben állt hadrendbe, a T-72-es 1973-ban.

[@cyberarchitect9280]

Ilyesztően hasonlít (bizonyos szinten) a T-72-esre...de hogy milyen gyorsan fejlődik a hadászat. Akkoriban a T-64 egy csúcsharckocsinak számított napjainkban már viszont utóda a T-72-es is egy elavult vasdarabnak. De ahogy elnéztem a harckocsi töltőrendszerét...ha az találatot kap...ott nem csak a hidraulika sérül meg. Ahogy egy újságíró mondta egy T-72-es tornyában ülve: "Egy igen erőteljes katapult van alattunk". Tehát valószínüleg ennél a típusnál alakult ki az orosz harckocsik elég nagy hibája. Súlyos találat esetén a torony egyszerűen lerobban. Mindenestre köszönöm szépen a videót, örülök hogy az első világégés lomha szárazföldi csatahajóitól eljutottunk a maguk koràban magasan fejlett technológiáú csúcspáncélosokig. Szép napot....😊😊

[@mozeskertesz6398]

Ez a masina, ha meglövik a toronygyűrűt egy keményfémmagvassal vagy egy kumulatívval, akkor a személyzet is hiába bozsemojozik.

[@cyberarchitect9280]

@@mozeskertesz6398 Erre világítottam rá...közismert tény...

[@Marcus-ve4dn]

@@cyberarchitect9280 T-72-esből az Öbölháborúban szándékosan és mélységesen visszabutított Exportverziókat lövöldöztek halomra, még az M60A3-as Patton-ök is, az Oroszok 1979-es T-72A-jai, az 1985-ös T-72B-jei és a Varsói Szerződés T-72M-jei a Külalakon kívül semmi közük az Iraki és hasonló Harmadik Világbeli Exportverzióhoz. Az Arabok is mélységesen Visszabutított verziót kapnak az Abrams-ből, az USA és az Ausztrálok bírnak teljes értékűekkel, a másik oldalról. Csecsenföldön ténylegesen tesztelték a T-72-eseket éles harcban, még a megöregedett A változatokat is, és Jól teljesítettek, és a Gyomorrekeszes lőszertároló meg egy olyan korszaknak a szüleménye, amikor Kezdetlegesek voltak az ATGM-ek, és nem kellett tartani a páncélzat Átütésétől, de mindennel haladni kell, a T-80UM2 Black Eagle, a T-84 Oplot és a T-72AG azok Toronyhátulban, csatolt, szeparált dobozban tárolják a Lőszert és Töltőmechanikát, azok nem fognak olyan Halálozásokat szenvedni, mint az Iraki T-72-es utánzatok, vagy néha - néha szerencsétlenül járt Orosz T-72-esek Groznijban.

[@cyberarchitect9280]

@@Marcus-ve4dn Ühm...nos...elég keményen bevédted a T-72-est. De be kell látnunk hogy ez egy 50 éve tervezett típus aminek mindösszesen két előnye van a nyugati harckocsikhoz képest: olcsóbb és gyorsabb az újratöltése. A Harmadik Világ (közép és dél amerika) nem egészen tudom hogy hogy jön ide mivel ott számottevő fegyveres konfliktus (ahol jelentősebb páncélos ütközett lett volna) nem volt, esetleg a Panamai háború. Az Öbölháburúban a közelkeleten már volt de ott az Iraki csapatokat lesöpörték az újabb Abrams-ek a csatatérről. Értem én hogy butított de mára az eredeti a szovjetek és a Varsói szerződés által hasznákt típusok kiöregedettek. Arról nem is beszélve hogy láttam videót arról hogy mi történik ha találatot kap a lőszer-rekesz. Lerobbant a torony. Arról nem is beszélve ha ez a csatatéren meghibásodik, a harckocsi harcképtelen! Persze nagyonsok keleti ország különböző fejlesztési csomagokkal vagy alapul véve a típust hadrendben tartja. Gondolok itt a mi T-72-eseinkre, a románok M-85-ösére vagy az oroszok T-90-esére. De azért mert nem nagyon volt más alternativa. Nem hiába volt az se hogy rendeltünk Leopard 2-eseket. De ne mindig a harckocsiban keressük a hibát. Jó lesz ha szemrevételezzük a szovjet hadidoktrinát. Miről is szólt? Röviden annyiról hogy nagyszámban gyártják le a harckocsikat és azzal egy tömeges rohamot hajtanak végre. Mindez semmit se ér ha kevesebb T-72-esed van mint nyugati harckocsi gondolok itt Magyarországra. Hozzáteszem véleményem szerint ha nagyon olcsón akarok hozzájutni harcjárművekhez akkor inkább tartanék igényt a japánok Type 16 MCV-jére ami egy gumikerekes páncélvadász. Mivel nagyából hasonló árban vannak sokkal egyszerűbb a futóműve és a gyártása is illetve fejlettebb mint a T-72-es. Arról nem is beszélve hogy városban előnyösebb is továbbá simán használhatja a közutakat, szállítása nem igényel se vasutat se harckocs trélert illetve a fogyasztása is kedvezőbb. De ez csak az én személyes véleményem. De bárhogy is csűröm csavarom a dolgot, a T-72 mára elavult. Nem veheti fel a versenyt a németek nagymacskájával (Leopard 2A7) sem a franciák lánctalpas halálosztóival (AMX-56 Leclerc), de szerintem te se szívesen támadnál meg egyet ezek közül egy T-72-esben ülve. Visszatérve az arabokhoz. Az arab államok nagyrésze továbbra is T-72-eseket illetve egyéb szovjet-orosz eredetű páncélosokat használ egy kivételről tudok az Egyesült Arab Emirátusokról aki a franciák AMX-56 Leclerc-eit használja. Abrams-ből nem exportálnak tekintve hogy legalább 20 éve nem épült semmilyen (se butított, se eredeti, semmilyen) Abrams. Csak felújítanak. A motorokat gyártó üzem például már nem is gyárt ilyen erőforrásokat. Egy típusról tudok aminek lehet köze az M1 Abrams-hez, a Dél-Kóreai K1-88-asnak de ahogy a róla készült képről elnéztem azt koppintották vagy megvették a liszenszet, nem tudom. De már asszem az sincs szolgálatban. Tehát M1 Abrams-et a világon egyetlen egy fegyveres erő használ: az Amerikai Egyesült Államok Hadserege.

[@Marcus-ve4dn]

@@cyberarchitect9280 A T-72-es, az a T-64-es módosított, tömeggyártásra előkészített és enyhén áttervezett változata, a T-72 / 90-esek és a T-80-asok mind a T-64-esen alapszanak, 1970 óta. A harckocsi Gyomrában tárolt lőszerrekesz az valóban nagy gond, egyrészt Átütő Találat esetén tényleg szétveti a harckocsit, és a másik, Korlátozza a Lőszer fejleszthetőségét, lásd az Egybeszerelt Amerikai és Osztott Orosz lőszereket, az M829-es és a 3BM15-ösök, azok még egálban voltak, de az M829A3 / A4 AKE teljesítményét a fejlesztgetett utódjai sem tudják megközelíteni. kepkuldes.com/image/QChczN kepkuldes.com/image/QChtLq De mint mindenre, erre is van Megoldás, a T-64-esen alapulók "egyszerű" felépítésű harckocsik, és azokból a jelzett T-80UM2 Black Eagle, a T-84-es Oplot, és a T-72-120-asok lett Toronyhátul Lőszertárolósakká átmódosítva, és felszámolva a Gyomorrekeszt, olyan "Sebezhetetlen", mint az Abrams. kepkuldes.com/image/QCh2nF kepkuldes.com/image/QChFs2 Túlélőképességileg a Leopárd 2-esek is Katasztrófák, Kevéske, 15 darab lőszer van Mindössze a Toronyhátulban, és a Nagyrésze meg Elől, a Sofőr mellett, az Alvázban, a Török Leó 2-esek berobbantak, és a Leó 2A7-eseknél sem voltak hajlandók a Rheinmetall-osok megszüntetni a Sofőr mellettit és a Toronyhátult újradizájnolni. kepkuldes.com/image/QBMwd4 kepkuldes.com/image/QDCG5Q Az Abrams-et exportálták, Nagyon régen NATO-s Belső használatra ajánlották azokat, de nem kellettek, helyettük Egyiptom, Szaúd-Arábia, Kuwait és Marokkó vett (visszabutított) minőségű Abrams-eket, és az Ausztráloknak van. Sorrendileg, hogy Műszakilag, Objektíve mik a legjobbak, a Következő sorrendet látom: 1. M1 Abrams, 2. T-80UM2 Black Eagle, T-84 Oplot és T-72-120 (1 orosz, 2 ukrán), 3. Merkavák, 4. Leclerc, 5. Challenger, 6. Leopárd 2-es, 7. T-90A / T-72B3 (Oroszoké ezek)