Extreme heatwaves | Climate change in Hungary 2. episode

Рет қаралды 8,299

Күн бұрын

Пікірлер: 39

@leventeferenczy6922 Жыл бұрын

Köszönjük ezt a részletes és hiánypótló dokumentációt. Szomorú, hogy a társadalom szélesebb köréhez nem jut el ez a videó.

@karvak1492 Жыл бұрын

Mert nem érdekli az embereket. Naivan, vakon mind elpusztulunk úgy, hogy észre sem veszik mitöl. Nemhogymég majd megakadályozzák az tudatosan. Almodj csak hüjegyerek.

@SzebellediGabor Жыл бұрын

Gyerekkoromban max augusztus végén szokott lenni max 35 fok,akkoris max egy hétig,aug. 20.án még 35 fok volt 21.én már majdnem pulóver kellett anyira lehült a levegő. Ma már nem ritka 40-41 fok se,de tartósan,ehez nem vagyunk hozzászokva,vagy alkalmoszkodunk vagy meghalunk,nem tudunk ilyen gyorsan mi se alkalmaszkodni.Gyerekkoromba a nyár nem volt melegebb 30 foknál,de már aztis nehezen viseltük.

@istvanpesti5758 Жыл бұрын

Ugye, mennyivel jobb volt a -30 C° tél ? Gyermekkoromban..

@hoestermeloe Жыл бұрын

A '70-es,'80-as években 30 fokos melegben a következő hírek voltak. Megteltek a strandok, a Balaton felé bedugult az M7-es, elfogyott a sör a boltokban. Ma meg bemondja a rádió: megjött a hidegfront, csökken a meleg, csak 30 fok várható.

@istvanpesti5758 3 ай бұрын

Széndioxid meg a marhafing! Bizonyára köze sincs a dolognak az idöjárás kísérletekhez :)

@janostrajer7390 2 ай бұрын

Nincs! A Co2 az élet alapja, 0,040% az aránya a légkörben (volt időszak amikor ennek a 20*-a is volt) az össz. kibocsájtásnak mindössze 3-4. %-a antropogén azaz emberi tevékenységre visszavezthető. A metán (marhafing) az iparosodás óta emelkedik, hozzáteszem az emberfing se smafu csak hát ma nem 500 millióan hanem 8 milliárdan élünk a bolygón. Még egy tévhit Nem a Co2 aránya miatt melegszik a Föld légköre, pont fordítva a melegedés miatt nő a Co2 mennyisége, de ehhez a melegedéshez pl. a Nap nevű csillagnak ezerszer több köze van mint a Co2-nek. Kezdjünk el alkudozni a Nappal😂!

@almaspite1234 Ай бұрын

a felhőfényesítés állítólag tényleg okozhat majd hőhullámokat nyugat európában pár év múlva, de a felmelegedés az egész bolygón érezhető és sokkal több co2-t rakunk a légkörbe mint sókristályt, nagyságrendekkel többet, és nem pár éve, hanem 150 éve növekvő ütemben. 1978as Exxon mobile kutatásban már szerepelt, ha eléri a 400ppm -et a CO2 ( 400 co2 molekula per 1 milló levegő molekula), akkor nagyon megindulhat felfelé a hőmérséklet. 2013-ban értük el.

@mikiszaki Жыл бұрын

Használjátok a klímaváltoztatás szót , hogy mindenki megértse !

@rolandbartucz5136 2 ай бұрын

Agenda 21

@krisztianbabli5169 Ай бұрын

Ki kell engedni a Tiszát az árterekre és nem kell vissza engedni. Vizmegtartás!☝️

@hedvigtoth9728 Жыл бұрын

Az autóutak mellett,aztópályák mellett nincsenek fák,,,,az aszfalt szinte forr,,,,telepítsenek fákat az utak mellé.! Nyáron locsolni kellene az utakat,mert a port is csökkentené,és hűtené az utakat...🌍🌏🌳🌳🌳🌳🚴🚴🚴🚴🚴🌞🌞🌞🌞🌞🌎💗🌎💗🌎💗

@istvanpesti5758 3 ай бұрын

A vízpára jobban megfogja a hösugarakat, mint a metán! Viszont a rövid távú hömérsékletet az utcák öntözésével valóban csökkenthetnék. Fényvisszaverés is segíthet rövid távon.

@istvanpesti5758 2 ай бұрын

Bennünket nem a 2-3 °C átlaghö emelkedés zavar, hanem az 5-10 °C csúcshö emelkedés. 30 helyett 40 °C.

@gezakobuki1356 Жыл бұрын

Ide is csak azt tudom írni, amit az első részhez: Az iparosodás kora előtt is tömegesen voltak száraz időszakok. Az egyik legjobban dokumentált a Nílus vízszintjének mérési adatsora, amely teljes egészében fennmaradt a 600-as évektől egészen az 1400-as évekig. Ebben a 700-as évek során volt egy 70-80 éves időszak, amikor a közel 8 méteres szintről szinte egyenletes csökkenéssel 1 m alá esett a vízszint. Akinek az élete ebbe az időszakba esett, haláláig azt hihette, hogy hamarosan kiszárad a Nílus. A középkori meleg időszakból is néhány példa: 1132-ben Elzész területén kiszáradtak a folyók (köztük a Rajna is!) és a források. 1152-ben olyan hőség volt Európában, hogy tojást lehetett sütni a homokban. 1260-ban IV. Béla seregét is tizedelte a hatalmas hőség. 1303-1304: a Szajnán, a Loire-on, a Rajnán, és a Dunán száraz lábbal át lehetett kelni. 1393-94-ben a termés felperzselődött, az állatok tömegesen pusztultak el. A kis-jégkorszak utáni felmelegedés során: 1556-ban Európa-szerte hatalmas aszály volt. 1646-ban 58 napon át elviselhetetlen hőség volt. 1718-ban áprilistől októberig nem volt eső, Párizsban a színházak bezárását rendelték el. Ahol öntözni tudtak, a gyümölcsfák kétszer virágoztak el. 45 fokos hőség uralkodott hosszú ideig. 1748, 1754, 1760, 1767, 1778, 1788: elviselhetetlen nyári hőség és aszály. Stb., stb. Miért gondoljuk, hogy ha a sokkal fejletlenebb(nek tekintett) középkori társadalmak mindezeket átvészelték, akkor a mai társadalmak nem tudnak alkalmazkodni mindehhez? És még valami: miért gondoljuk, hogy egy felfoghatalanul összetett rendszer, mint a klíma, olyan egyszerűen működik, ahogy azt állítják? Egy-két mumus gáz, és annyi? Nincs ennek propaganda szaga?! Mert a helyzet, hogy bizonyítva semmi sincs, a tudomány nem konszenzus kérdése! Kedvenc példám: a náci Németországban a tudósok elsöprő többsége elfogadta igaznak a fajelméletet. Akkor talán tekintsük bizonyítottnak?! Igazából sokkal több bizonyíték van a széndioxid nagyjából nulla hatására a felszíni hőmérsékletre.

@Pixx2266 Жыл бұрын

"Bizonyítva semmi sincs" te miről beszélsz ember? 5 másodperc google keresés után az összes kérdésedre megkapod a választ. A tudósok kivétel nélkül mind egyetértenek abban, hogy melegszik a Föld az emberi beavatkozásnak köszönhetően. Tagadhatod ahogy akarod, a tények makacs dolgok. Már megbocsáss, de a random szobafestő szava a tudósokéval szemben akik több évtizeden keresztül kutatják a problémát számomra teljesen hiteltelen.

@gezakobuki1356 Жыл бұрын

@@Pixx2266 5 másodperc google keresés után tömegével özönlenek a klímaváltozás narratíváját megdöntő tények és kutatási eredmények. Korántsincs egyetértés a tudósok között, ez egy tévhit, amit remekül propagálnak.

@hoestermeloe Жыл бұрын

Ezek tényleg megtörténtek, de nem annyi egymást követő évben és nem olyan folyamatos romló tendencia mellett, mint manapság. Nekem olyan szerencsém van/volt, hogy gyermekkoromban minden nyarat, jelenleg minden napot a természetben tölthetek. Zongorázni lehet a különbséget. 40 éve nyári 30 Celsius kánikulának és ritkaságnak számított. A kertet locsolni szinte sosem kellett. Az éjszakák kellemesen hűvösek voltak. A tavaszi esők után minden pocsolyában kétéltűek szaporodtak. Ma pedig a 35 fok mindennapos. Még a gyümölcsfák is szenvednek a vízhiánytól. Locsolás nélkül nincs konyhakert. Az éjjeli forróság megfelel a régi nappalinak. Évek óta nem láttunk tarajos gőtét, békákat is alig. És amit még észrevettem: csak azok beszélnek nemlétező klímakatasztrófáról, akik a településeken élnek. Aki földet művel vagy állatokat tenyészt, tisztán látja hogy valami nagyon nagy baj van.

@gezakobuki1356 Жыл бұрын

@@hoestermeloe Természetesen nem vitatom, hogy általában melegebb az időjárás, mint gyerekkorormban. Azt viszont igen, hogy a jelenlegi változások sebessége példátlan lenne. Újabb adalék, hogy nagyjából az 1980-as évek eleje óta a naprendszer tömegközéppont természetes mozgása miatt a teljes Földfelszínre jutó napsugárzás (kisebb ingadozásokkal 2000 körül) emelkedett, a trendforduló most októberben lesz, tehát most van a csúcson. Ezután 2100-ig valamivel több ingadozás mellett csökkenő tendenciájú lesz. Az előző (kettős) csúcs 1846-ban és 1856-ban volt, 1880-ban egy kisebb csúcs volt, utána 1957-ig csökkenő tendenciájú volt. Ezt csak a naprendszer égitesteinek keringése során az egymáshoz viszonyított helyzetük változása okozza, nyilván egyéb tényezők is befolyásolják a Nap sugárzási intenzitását, de ez nagyon pontosan előre és hátra számítható (pl. Voyager-2 pálya számítások során ezt is figyelembe kellett venni a külső bolygókkal való találkozás pontos kiszámításához). A Földet érő sugárzás változása a Nap helyzetének kisebb változásából adódik, kb. plusz-mínusz 1-2%-os nagyságrendben, ami azért már nem az elhanyagolható tartományba esik.

@lajosszarnyasi8222 2 ай бұрын

Mert az ember csak kényszer hatására kèpes alkalmazkodni. A modern nagy energiájú és anyagforgalmu ipari civilizációnk tömegesen képtelen lesz. Teller Ede bácsi mondta egyszer duhaj jó kedvèben, hogy az ipari civilizáció embereinek a vesztét az okozhatja, hogy sem érzelmileg sem pedig értelmileg nem fogja tudni az exponencialitàst értelmezni. Ráadásul közösségekben képtelen létezni elég régóta, mert ahol fizetés van ott sohasem lesz igazán jól működő, önzetlen közösség.

@Rejzigyerek 2 жыл бұрын

💯

@zsofiesik4709 2 жыл бұрын

👏👏👏

@danielbalogh6004 2 жыл бұрын

👌🏻👌🏻

@potykapapa 2 ай бұрын

Szerintem mar tulsagossan kesö. Majd imatkozok,mindig segit

@almaspite1234 Ай бұрын

szerintem leginkább akkor, ha hozzáteszed a te részedet, a cselevést is a kéréshez és egy erdőbe elvonulva teszed, ahol nem kapcsolsz villanyt, nem fűtesz, bogyókat eszel. Ismered a viccet?: "Egy ember minden nap fohászkodott Istenhez, hogy nyerjen a lottón. Ez így megy hónapokon keresztül, mikor egyszer leszól az Úr: -Az Isten szerelmére, legalább vegyél már egy lottószelvényt!"

@potykapapa Ай бұрын

@@almaspite1234 igen igy is lehet !

@rvarga9366 2 жыл бұрын

És ez csak rosszabb lesz majd. Megérdemli az emberiség 🤢. Amit főzött magának . Ég a müanyag, gumi, autófolyam,repülők, ipar,stb.

@istvanpesti5758 2 ай бұрын

Ukrán háború...

@martatanacs3975 Ай бұрын

Ez egy nagyon haszontalan videó semmit nem mond kapcsolják ki a Harpot azon kívül mindenki fesse fehére a házát vagy kaporral de a lényeg ha nincs víz elegendő főzés mosás fürdéshez se és még ennivaló is kellene mert bármily hőség van az ember éhes várjátok be ez a Kalahári sivatag csak idő kérdése hogy elmenek az emberek ez egy nulla amit itt elmondanak úgy nevezet szakértők !!!!!!

@lajosszarnyasi8222 2 ай бұрын

Entrópia törvényèvel nem sokan találkoztak.

@zsoltimrecze4238 2 ай бұрын

A klímaváltozásért az emberiség mindössze 2%-ban felelös illetve járul hozzá. Ez tény.

@almaspite1234 Ай бұрын

az is tény, hogy ez nem igaz. A normál stagnálás megszűnt, meredeken emelkedik. Az ipari forradalom óta 1.35 fokot emelkedett, ennek kb felét!!! 2000 után! Ezt hívod 2%-nak? az 1900-as évek óta 50%-ot emelkedett a co2 a légkörben. 1900-1950-ig 23 Gigatonna, onnan gyorsulva 2000-töl évente 25 Gigatonna, és most 35 Gigatonna az éves szennyezés, és még nő. 1900 óta összesen 1850.000.000.000 tonna CO2 a becsült emberi szennyezés a légkörben. + metán, freon stb. évente 18 billió köbméter co2. méghogy 2%.....