Gravitációs lencse | #78 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL

Támogasd a munkámat a Patreon oldalán:
/ urkutatasmagyarul
Albert Einstein általános relativitás elmélete már a múlt század elején azt vetítette előre, hogy a nagy gravitációs mezővel rendelkező, óriási tömeggel bíró égitestek képesek lehetnek a fény útvonalát meggörbíteni.
Már pedig, ha meggörbítik az egyik irányba, akkor a tömeg mögött található fényforrás a tömeget megkerülve, minden oldalról meggörbült úton érhet a megfigyelőhöz.
A jelenség hatása épp olyan lehet, mintha egy lencsével nagyítanánk fel a vizsgálni kívánt égitest halvány fényét, ám az egészhez nem kell más, mint egy rendkívül nagy tömegű égitest, és egy megfelelő együttállás.
Ez az Űrkutatás magyarul KZbin csatorna #78 része, ami a gravitációs lencse-hatásról fog szólni.
Keress te is gravitácios lencséket:
www.zooniverse...
A videókban elhangzó muzsikák:
• Az Űrkutatás magyarul ...

[@angyalosib]

Kedves Gergő! Ismét lenyűgöző és magávalragadó módon dolgoztad fel, ezt az amúgy is lebilincselő témát! Hálás köszönet és hatalmas Respekt 🙌

[@spontanvideok246]

Komolyan mondom beszarás amit művelsz. És a legjobb értelemben😍. Kvizjátékokkal lepsz meg minket, valamint a Csilagászatos weboldallal amelyben égitestek képeit böngészve Ritkaságokat fedezhetünk fel amely friss képnek köszönhetően megvalósulhat.😍

[@v1l1k3]

11:20 ez egy csodálatos fotó. Kimerevítettem és vagy 10 percig néztem gyermek Univerzumunk egyik első szülöttjét. Szentimentalizmus kimaxolva. 😌

[@bottaster]

csak mert április 1 van: -mit kérsz vacsorára Józsi? -Gravitációslencse főzeléket

[@puffy6182]

Gratulálok az animációhoz🤗 és köszi a részletes videót ismént!

[@lewas91]

Érdekes, látványos és hasznos jelenség. Kíváncsi vagyok mit produkál a Webb teleszkóp majd a teljes kalibráció után - már most többet adott a vártnál :))

[@v1l1k3]

A lencsehatás általad említett időbeli eltérését arra is lehet használni, hogy ha egy szupernova felfénylik, akkor a későbbi képén meg lehet figyelni az elejétől kezdve, ami nagyon hasznos. Csak sajnos ritka.

[@atleticodebandi5259]

4:38 mikor azt mondod: " Nem akartam ennyire mélyen elmerülni a dologban.. " Pedig pont ezért szeretem ezt a csatornát mert mindenbe mélyen elmerülünk és mindent részletesen elmagyarázol. Natgeo dokufilm minőség sőt tán felül is múlja! Ismét köszi és várom a következő videót! 😉🙂

[@bottaster]

a fény útjai kifürkészhetetlenek 😏

[@zsicodigany]

Mellesleg a Heroes óta tudjuk, hogy a teljes napfogyatkozáskor a képességek is előjönnek.

[@spontanvideok246]

Áhh ez csodálatos video lett. Végre a Nap fogyatlozás is bekerült a témába. 4:38-nál jól tetted, hogy bele mélyedtél. Csodálatos volt anno 1999-ben Balatonszemesen, a Hattyú Campingben a Teljes Napfogyatkozást nézni😍😍😍. Egy örök jó érzés szép emlék és büszke vagyok rá, hogy ennek részese lehettem. 👌👍❤. Hiszen a Naprendszerben csak is a Föld, Hold és a Nap távolsága, valamint a Föld és a Hold bolygó méretének köszönhető, hogy ilyen csodálatos jelenségnek részese lehetünk. A Kvazárok fénye brutális pláne a B jelű ikertestvére mégis milyen erős a fénye.

[@Zish21]

Szia Gergő! Lehet csak nálam van hiba, de a kvíz oldalt nem hozza be a link. Azt írja, az oldal nem elérhető. De köszi a videot, ismét nagyon igényes és informatív lett! Pacsi!

[@urkutatasmagyarul]

Köszi, máris ránézek!

[@PeetZee]

Sziasztok.. Nálam sem működik. Regisztrációnál rákattintok a tovább gombra és nem csinál semmit. Nem kezd el tölteni nem lép tovább.

[@urkutatasmagyarul]

@@PeetZee Próbáld másik eszközről

[@gaborfeher741]

Egyből a fekete lyukak által létrehozott gravitációs lencsék jutottak ez eszembe.

[@gabor6259]

Ha a messzi galaxis "szétkenődik" a közeli galaxis körül, akkor tudják valahogy rekonstruálni, hogy valójában hogy néz ki a messzi galaxis? Ha igen, hogyan?

[@balint_szoke]

Már önmagában az fantasztikusan érdekes, hogy a gravitációs lencse létezik, hát még a hatása, és a segítség, amit ad az Univerzumunk megismeréséhez! Nagyon érdekes adás volt Gergő! Hamarosan megnézem a kvízjátékot is részletesen (ugye csak pár napja tudtam meg, hogy létezik, az egyes részek sorrendi nézésével), meg hogy mikor indul a következő, vagy záródik az aktuális.

[@ValterJákó]

-mit csinálna Chuck Noris, ha csillagász lenne? -a Holdat gravitációslencsézné!🤣

[@balint_szoke]

7:15-nél a téma miatt sejtettem, hogy ugyanarról a kvazárról van szó, de egész egyszerűen lenyűgöző az egész jelenség.

[@bbenio]

Micsoda időzítés! Épp ma cikkeztek a legtávolabbi csillagról, az Earendelről, amit a lencsehatás segítségével találtak meg!

[@urkutatasmagyarul]

Ma cikkeznek róla, pedig csatornatagoknak mát hétfő óta elérhető a videó! ;)

[@hummbonny7562]

Köszönjük szépen! Akár egy videót is lehetne csinálni a hold, napfogyatkozásról! :)

[@markpozsonyi5660]

Van egy jó ötletem (ha tetszik indíts szavazást mivel nem biztos, hogy másoknak tetszik). Ha feltennél egy sima (tehát nem kis okos vagy űrhír) videót azt még ne tedd ki. Várj egy napot és így gyűlnek a anapok késöbb pedig össze gyűlik annyi, hogy akár 2 videót is ki tudnál rakni egyszerre. Ilyenkor mondjuk hétvén a most (vagyis legutoljára elkészült) és még két videót ki tudsz rakni mondjuk pénteken, szombaton és vasárnap. Ezek nyilván azok a napok lennének amiket te akarsz, sőt akár több vidó is összegyülhet és akkor egy egész héten minden nap felteszel egy vidót. Légyszi gondold át mive nekem is tetszene ez, hogy mondjuk havonta 3 videót felteszel közel egyszerre.👍

[@urkutatasmagyarul]

Így is heti három videót rakok ki, ez nekem rengeteg munka, nem tudok még egy negyediket is elkészíteni talonba.

[@daniszanto5900]

3:44 4:28 kétszer is azt mondod, hogy "fatális véletlen" ami szerintem nagyon nem helyes ilyen formában és ahogy utána néztem sem igen stimmelt.

[@urkutatasmagyarul]

Mire gondolsz?

[@yushiroyuuki]

Szanto Dani Szerintem teljes mértékben érthető az a információ amit át szeretne adni ezzel a megfogalmazásal :/ És ha eljut ez az információ a nézökhöz akkor azzal nincs baj véleményem szerint.

[@daniszanto5900]

@@urkutatasmagyarul hát ahogy én tudom, meg amit az internet is mond, a "fatális" minden esetben végzeteset jelent, ami nem igazán értem hogy illik ide. Nem nagy baj, csak gondoltam szólok.

[@urkutatasmagyarul]

@@daniszanto5900 Ja, hogy nem a mondanivalóval van gond, hanem a szóhsználattal! Értem, köszi

[@alexgaal1317]

Nahát, én se használtam jól a szót akkor. Pedig a sok Mortal Kombat fatality után gyanús lehetett volna. 😃

[@torma993]

🚀

[@gezaszakacs2546]

Akkor a fekete lyukak is meghajlítják a fény látható útját .?!

[@urkutatasmagyarul]

Természetesen, igen.

[@yushiroyuuki]

A feketelyukakról szóló részben ugyemlékszem szó is volt róla :D

[@attilabalazs7348]

Természetesen, sőt minden tömeg meghajlitja, de nem minden tömeg által tet görbületet lehet kimutatni.. A fekete lyukak pedig a naptol minimum is sokkal több tömeggel rendelkeznek

[@attilabalazs7348]

Ami engem gondolkodtat, ha a galaxisok tömegét egységként észleljük, hogy lehetséges hogy megszökik a fény, pedig ekkora ősz tömeg (pl fekete lyukak) csapdába ejtik a fényt.

[@urkutatasmagyarul]

A gravitációs hatások a távolságtól épp úgy függnek, mint a tömegtől. A fekete lyuktól távolodva már nem képes a fényt magába zárni, csak a közvetlen közelében.

[@Gazsoka66]

a Jupiter holdjai szoktak teljes napfogyatkozási árnyékot vetni. legalábbis a közeli fotók tanúsága szerint. egyébként tök jó a csatid, sokat lehet tanulni a témáról! Gratula! és csak így tovább!

[@zsolajokersketer]

helo nem teted ki az oldal link jet amin lehet gravitacios lecsekt keresni ! :) (spase warsp )

[@urkutatasmagyarul]

Igazad van, máris hozom!

[@zsolajokersketer]

@@urkutatasmagyarul koszi :D

[@tivcsiszlavitsek8281]

Köszönet 2022.11.23.

[@fehercapa3804]

... És abban a (gyakoribb) esetben, amikor nem látszik az Einstein-gyűrű, mert a lencse hatást kiváltó nagy tömeg és a vizságlt objektum nincsenek egy vonalban, akkor - ahogy a videó is tárgyalja - minden esetben két (vagy több) különböző időpontban vizsgálható az objektum. A példában szereplő kvazár esetében a 417 napos különbség valószínűleg nem jelent semmilyen mérhető vagy értelmezhető különbséget a kvazár két állapota között, de amennyiben az időbeli különbözőség ennél (nagyságrendekkel) nagyobb is tud lenni, akkor már értelmezhető egy mögöttes csillag időbeli változása a két látott állapot között. Fényesség változás, spektrum változás, miegymás. Magyarán esély van pontosítani a csillagászati objektumok dinamikai tulajdonságait úgy, hogy mindez ténylegesen ugyanannak az objektumnak az időmúlásán keresztül értelmezhető és nem úgy - ahogy eddig - hogy számítással és a sok csillag felhasználásával, különböző korú csillagokat keresve próbáljuk felállítani (és igazolni) sztelláris struktúrák időbeli változásának szabályait... Persze pár bit adatot ehhez is majd tárolni kell, szóval lassan kezdene érdekelni egy előadás nem csak az észlelőrendszerek, hanem a feldolgozó rendszerek működéséről és az itt felhalmozott erőforrásokról (mert élek a gyanúperrel, hogy sok esetben egy adott csillagászati beruházásban, magának az eszkönek a megépítése csak a jéghegy csúcsa, a logikai struktúra méretét tekintve és akár még költségek terén is). Szuperszámítógépek, képfeldolgozás, mesterséges-intelligencia, az adatméret és az internet lassúsága. Van ott probléma dögivel, tán nagyobb is, mint ami az éterben olyan kézenfekvőnek tűnik. Ez egy nagyon jó előadás volt!

[@dominikcs.3558]

Még most is sok alatt vagyok, pedig már úgy fél órája néztem a videót. Már régen nyűgözött le ennyire az űr, de ez a csodálatos jelenség esküszöm, hogy szebb vagy inkább érdekesebb, mint az éppen mellettem ülő barátnőm akinek magyarázom éppen, hogy egy újabb olyan dolog miatt fel félnie, ami azt bizonyítja, hogy semmi sem az aminek hisszük, mert szegény egyetemista is kettő külön égitestet akart megfigyelni, de végig egy dolgot és mi a f@$z? Miért olyan szépek az Einstein-gyűrűk? És miért hasonlítanak egy feltekert (rágó)gumira-csak hogy a kicsik is értsék.😳

[@TheOriginalBear87]

5:18 hello , ez a rendkívül kifinomult animáció nagyon jó lett gratula ha nem vagy az animációs szakmában, gondolom volt vele molyolas

[@urkutatasmagyarul]

Ugyaan, az a pár másodperc animáció alig vett el három órát az életemből! :)

[@TheOriginalBear87]

@@urkutatasmagyarul valahogy sejtettem ilyen az hogy ha az ember nem ért hozzá. Gondolom akkor van szép PC is hozzá:) jó lett nagyon gratulálok:) és a csatornát is nagyon szeretem :) az egyetlen egy olyan magyar youtubos csatorna amiben nem csalodok.

[@dwat3r]

A Webb teleszkóp ma megjelent első képén láttam életemben először ilyen jelenséget, és rögtön rákerestem mi lehet ez. Annyira örülök, hogy te minden érdekességről csinálsz egy ilyen részletes videót, rengeteget tanulok belőlük! És nem mellesleg a stresszes munkanapok után megnyugtató videónak is nagyon jók :)

[@szilardolvedi4830]

Hogy néz ki egy nyers univerzum fotó? Mennyire tér el a valóságtól a megszerkeztett kép vagy animáció? Állítólag a napunk is fehér és nem sárga

[@BooBoRake]

Mi az, hogy állítólag? Ki mondta neked, hogy sárga?

[@zoltansinka7521]

Sőt, állítólag zöld.

[@TeslaElonSpaceXFan]

A te kezdetleges szemed azt látja, hogy az ég kék. Elhiszed azt amit látsz, a valóság viszont más. Ibolya/lila az ég. Ezt csak azért írom mert óvatosan kell bánni azzal, hogy mi a valóság mit látunk és mit tapasztalunk a Világból.

[@szilardolvedi4830]

@@BooBoRake mindenhol sárgán ábrázolják. Nem is ertem minek írtad ezt

[@BooBoRake]

@@szilardolvedi4830 Én meg nem értem, hogy merül fel egy tudományos csatornán ilyen, h sárga a nap. Talán egy művésszettörténeti videó alatt nem szóltam volna be, ha ábrázolásokról beszélsz.

[@csicso3d]

Imádom a videóidat, nagyon köszönjük! Gyors kérdés: Ezeket a torzított égitesteket "vissza" lehet torzítani valamilyen algoritmussal? Jól néz ki a gyűrűsen eltorzított galaxis, de vissza lehet fejteni hogy hogyan néz ki torzítás mentesen? Bár ha időben is mást mutat, akkor lehet nem is lehetséges veszteségek nélkül.

[@urkutatasmagyarul]

Nem is a kinézete árul el róla a legtöbbet, hanem a színképe, az pedig könnyen vizsgálható így is!

[@balintkemenczei]

Ha még néhány évet távolodik a Hold akkor már nem tekinthető meg a Napfogyatkozás. Mekkora véletlen, hogy éppen akkora távolodott annyit, hogy az emberiség láthassa ezt a csodát...

[@gregor_man]

Tényleg hátborzongató szerencse. Vagy lehet, hogy Isten mégiscsak a mi szórakoztatásunkra teremtette ezt az egészet? :-)

[@attilawagner7599]

A teljes napfogyatkozashoz nem nehany masodpercet akartal mondani, perc helyett? :) Egyre jobbak a videoid, igy tovabb!

[@urkutatasmagyarul]

Nem

[@istvanonodi5994]

Nagyon minőségi videó tényleg nagyon szép animáció na és hát a zene…..

[@jozsefzsikla249]

Anno a PlanteFour projectben segítettem be, lehet ebbe is beszállok.

[@drAndrew112]

9:40 a fekete lyukak körül nem pont ilyet lehet látni?

[@urkutatasmagyarul]

Nem. Csupán annyiban hasonlít, hogy az is korong alakú

[@m.laszlo9910]

"Fatális véletlen " , ez jó :)

[@peterhirku1748]

👏👏👏👍😉

[@peteragocs4810]

Csak nekem nem indul el a Trappist játék?

[@urkutatasmagyarul]

Nekem elindul

[@tivcsiszlavitsek8281]

2024.05.07. Köszönet.

[@barnabasilles3474]

arrébb - és nem alrébb...

[@JánosMolnár-o8m]

Egy másik műsorodban azt állítottad, hogy a fény útját semmiféle erő nem képes meggörbíteni (meg is leptél vele…), minden esetben és bármi ellenére egyenes irányban halad, aminek során még a feketelyukak is szóba kerültek… most pedig ennek az ellenkezőjét állítod! Kicsit összezavartál! A feketelyukak létezése amúgy, egy hipotézis ebben a percben is, konkrétan, egyetlen egyet sem találtak eddig még, amit vizsgálhattak volna, mégis, annyi mindent elmondtak róla már. Ja persze, kiszámították. A meggörbült tér (a meggörbült semmi…) egy másik misét megér. Egy kérdés: a nagyobb égitestek körül keringő kisebbek saját tengelykörüli forgása kifelé, vagy befelé jellemző inkább? Vagy még törvényszerű is. Lényeges! Tudod, mint az a csavartan elrúgott labda…

[@urkutatasmagyarul]

A fény a térben mindig egyenes úton halad. A gravitáció viszont képes meggörbíteni a teret (amiben egyenesen halad tovább a fény). Lehet, hogy kicsit bonyolult volt neked elsőre, nekem is az volt! A fekete lyukak nem elméleti égitestek, hanem mára már bizonyított tényként beszélhetünk róluk, vizsgáltunk már több százat, mértük a tulajdonságait, sőt párat már sikerült lefényképezni is! A bolygók forágsi iránya attól függ, hogy a bolygó-csíra alapanyagául szolgáló törmelékfelhő, milyen irányba húzódik össze a gravitáció hatására. De ezt más égitestek (például holdak) gravitációja is befolyásolhatja.

[@JánosMolnár-o8m]

@@urkutatasmagyarul Köszönöm! Az égitestek saját tengely körüli mozgásának iránya egy konkrét kérdésem okán érdekelt. A gravitációt, a meghajlított tér esetében úgy „szokás” látványosan szemléltetni ugyanis, amikor egy kifeszített lenvászon peremén egy golyót elgurítanak, és lám, így működik a gravitáció, a bemutató csattanójaként. Csakhogy, ez újabb kérdéseket vet fel. Elsőre… a nagyobb égitest miféle plusz erő hatásásra hajlítja meg a teret úgy, ahogy a lenvásznat a föld gravitációja a szemléltetés során? Kettő… a vásznon végiguruló golyó, a bemutatáskor minden esetben kifelé tartó forgó mozgást produkál, méghozzá, a fizika könnyen átlátható törvénye szerint. Ha a meghajlított tér valóban létezik, akkor annak egy hasonló falnak kell lennie, amin a gördülés során, csakis kifelé tartó forgómozgás lenne tapasztaló. Erről mi a véleményed? És most nem Alberthez intéztem a kérdésemet, ugye érted? Én igazán szeretem a videóidat, másképp rád sem írtam volna sohasem! Szívesen eltöltenék egy kávé mellett egy fél estét veled, „jól összevitatkozva…”, ezek a szóváltások számomra ezt jelentik, tehát, félre ne értsed!

[@urkutatasmagyarul]

@@JánosMolnár-o8m Nem értem. Mi köze a bolygó forgásának annak gravitációs hatásaihoz? A gravitációs süllyedés a szimulációban kizárólag a test tömegétől, és a tömegközéppontjától mért távolságtól függ. Az égitest alakja és mozgása azt nem befolyásolja.

[@JánosMolnár-o8m]

@@urkutatasmagyarul És mi az a kényszerítő erő kint a világűrben, ami a gravitációs süllyedést előidézi? Azután a tér meghajlik tőle... azután a meghajlított tér által kifejtett ellenállás tartja pályán a keringő égitesteket, állítólag. Az elmélet melyik részét értelmeztem rosszul? Millió animáció létezik, melyek mind úgy szemléltetik a jelenséget, hogy a meghajlított tér egy tölcsért formál, ami peremén halad a keringő égitest. Márpedig, ha a hajlott tér képes akkora ellenállásra, hogy gigászi tömegű égitesteket pályán tartson, akkor az a legkevesebb, hogy a saját tengelyük körüli forgás irányát kifelé kényszerítse, és csakis kifelé! A valóságban pedig nem így van...

[@urkutatasmagyarul]

@@JánosMolnár-o8m Nem, ahogy mondtam a forgása nincs hatással a gravitációra.

[@karakson]

Ez eszméletlen érdekes és vicces volt:DDD

[@DeeDee-is8de]

Sajnos nem tudok regisztralni mar vagy a 10. jelszot adom meg.....De nem baj, koszi a videot! Szuper vagy!

[@urkutatasmagyarul]

Magyar telefonszámmal próbálod? Ha igen, akkor próbáld egy másik eszközről!

[@DeeDee-is8de]

@@urkutatasmagyarul nem, brit telefonszám😔

[@urkutatasmagyarul]

@@DeeDee-is8de Az lesz a baj... Nincs egy magyar számmal rendelkező ismerősöd?

[@DeeDee-is8de]

@@urkutatasmagyarul de, igen van csak ő Magyarországon él ☺️ az nem baj?

[@urkutatasmagyarul]

Az nem baj, beszélj vele, találjatok ki valamit ;)

[@hlali123]

👍

[@lorincvik]

"fatális véletlen"........ :-D

[@istvanfarmerama5217]

Eme videó nézése közben újra felmerült bennem az a kérdés, hogy mi az univerzum, azaz, miből van? A benne levő szilárd égitesteket értem, de mi maga az üres univerzum annak fényében, hogy az általam szintén rejtélyes gravitáció eltudja hajlítani. A buksimban valami olyasmi van, hogy a gravitáció csak a tömeggel rendelkező dolgokat vonzza, mint például a fény, melyben a foton a tömeggel rendelkező objektum. De maga a tér is rendelkezik valamiféle tömeggel, hogy a gravitáció hatni tudjon rá, vagy valami más fizikai törvény az irányadó ebben az esetben?

[@laszlokuti6743]

Ismered Dávid Gyula fizikus videóit? Ez a téma is szerepel nála. Nem egyetemi előadások (bár olyat is tett fel), hanem alap fizika tudással is érhető ismeretterjesztő videók.

[@urkutatasmagyarul]

Ezek a legnehezebben megválaszolható kérdések! Az űr maga a tér, aminek nincs struktúrája, sem tömege, mégis hat rá a gravitáció.

[@istvanfarmerama5217]

@@laszlokuti6743 Igen, néha megnézem/hallgatom DGY előadásait. Ha megtudnád nevezni melyik az az előadás, mely ezzel a témával (is) foglakozik, szívesen megnézném. Kösz!:)

[@istvanfarmerama5217]

@@urkutatasmagyarul Ha nincs struktúrája, illetve tömege, akkor elképzelhető hogy pusztán energia? Vagy csak egy olyan struktúra, ami bizonyos (meghatározott?) mennyiségű dimenziónak ad kiterjedési lehetőséget, mint pl.: a vászon, amire "két dimenzióban" lehet festeni (nem feltétlenül jó hasonlat).

[@urkutatasmagyarul]

@@istvanfarmerama5217 Ha energia lenne, azt érzékelnénk, a fizikusok csak tér-időnek szokták nevezni

Tanárúr, ez benne lesz a vizsgában?

[@urkutatasmagyarul]

Természetesen, hétfőn érkezik a (9/2) forduló!

[@arpadsimon4246]

Mindez szép..... , de mire jó! Semmire.

[@urkutatasmagyarul]

Jaj, sajnálom, ha nem értetted amit mondtam, pedig próbáltam egyszerűen bemutatni a jelenséget. Szóval, ahogy a videóban is elhangzik a lencse-hatás segít a nagytömegű égitest tömegének meghatározásában, illetve a távoli objektum vizsgálatát is segítik. Legközelebb még egyszerűbben magyarázzak?

[@csicso3d]

@@urkutatasmagyarul De olcsóbb lesz tőle farhát? NEM! Naugye :D

[@tiborzolnai5367]

@@csicso3d mondjuk tőled se lesz occsóbbb - mégis írogatsz. Na látod... ( lesd inkább a TRV-t, vagy magadat a tükörbe.) Vagy alkoss valami értelmeset, oszt utána wau-wau.