Paksi NAPerőmű

[@Handras]

Szeretnétek hosszú beszélgetős videót? Azt hiszem lenne jópár téma ötlet. :)

[@leventelevente06]

Én szeretnék!!

[@Spirit_81]

Igen!

[@egyresztmasreszt4292]

Thevr Pisti elég faxan részletezte ,igaz mezőgazdasági de attól még zöld

[@eriksarkozi9341]

Persze

[@abeltoth83]

Igen

[@NR-HUN]

A mérnök úr olyan volt, mint egy oktató robot mesterséges intelligenciával. :) Darabra vágja a napelemeket, dobozokat, az egész rendszert és mindent hitelesített adatként közöl. Tök jó volt. Köszönjük neki és Andrásnak a riportot és várjuk a folytatást!

[@Nickker4]

Jo azert 8:25 korul szerintem 22 Megawatt akart az lenni.. legalabbis ugy szamoltam hogy kb 21Mw-nek kene lenni, ennyi napelemmel. Javitsatok ha tevedek!

[@abencze73]

András, ez igen nagyon jó és szakmai videó! Atom + napelem, én is mint kutató fizikus ebben a kombinációban hiszek. És jöhet a hosszú beszélgetés!

[@rockjano]

Biztos sokkal jobban értesz hozzá mint én laikus és amúgy teljesen értem hogy az atomerőmű nagyon jó mint alaperőmű ami kiváltja azokat az időszakokat amikor a megújjulók éppen nem mennek, csak sajnos nem tudok attól elvonatkoztatni hogy az atomerőmű azért játék a tűzzel és akármennyire is biztonságosak a maiak azért ez mindenképpen egy veszélyes történet... és a felépítés költsége is mindig el szokott szállni ...illetve nem tudom hogy a majdani lebontás költsége hogy van beleszámolva az egész történetbe, mert ugye az sem egyszerű dolog. Illetve azért azt nem. kéne elfelejteni hogy igazán nincs megoldva a maradék sugárzó hulladék tárolása mert több ezer évre semmit nem lehet megoldani... szóval értem én az atomerőmű pártiakat de részemről ha lehet nem építenék többet (és akkor a dolog gazdasági és pilitikai vonatkozásait nem is említettük pedig van neki bőven)

[@katti205]

@@rockjano Fúziós erőmű okés szerintem. Majdcsak megcsinálják végre. Elon egyébként pont olyan tárolót épített, ami a nap és szélerőművek ingadozását simítja. Érdemes mindig frissíteni a tudást, mert ami 10-15 éve evidencia volt, mára már nem biztos hogy az. A GE 10 éve tán tolt egy pályáztot, most meg nem tudnám mondani hogy ki nyert - én nem, sajna -, de mintha legalábbis dobogós helyen végzett volna egy okos grid alapú megoldás. Máshol nem most kezdtek ezen morfondírozni. Mindenesetre hajrá.

[@tomtyi]

@@rockjano Az „amikor a megújjulók éppen nem mennek” Magyarországon úgy néz ki, hogy egy év legjobb esetben is kevesebb, mint harmadában (8760-ból 2700-ban) van napsütés, de még ez is úgy oszlik el, hogy pl. a december 744 órából 40-50-ben van valamilyen napsütés. Tehát decemberben a „maradék” 690-704 órában vagy gázt égetünk vagy inkább használjuk, sőt, növeljük Paks méretét. Ugyanis nálunk még a szélenergia sem igazán használható, mivel a mindig példaként felhozott németek optimális lehetőségeihez képest (Északi-tenger) sokkal rövidebb ideig sokkal gyengébben fúj a szél, lényegében nincs szél, ahogy az egy EU-s tanulmányból is elég jól kivehető. www.eea.europa.eu/publications/europes-onshore-and-offshore-wind-energy-potential Map 2.2: átlagos szélsebesség; Map 3.2: maximális szélerősségű órák száma; Map 3.3: energiasűrűség/km^2; Map 6.1, 6.2, 6.3: költség/kWh

[@tomtyi]

@@katti205 Ahogy a videóban is elhangzik: ha csak a megtermelendő áram mennyiségét veszed, akkor napelemek esetében a beépített termelőkapacitás nyolc-kilencszerese Paksénak. Már ez drágább, mint Paks. Csakhogy eleve az év 70%-a ellátására tárolókapacitást kell építeni, hiszen ebben a 70%-ban nincs napfény. De ez a 70% sem minden napra egyenletesen oszlik el, hiszen az október-márciusi fél évben van, hogy napokig egyáltalán nincs napfény, aztán egy-két óra, aztán megint semmi, mint egyel fentebb látod, a decemberi 744 órából 694-704 órában átlagban.

[@kard734]

@Attila Bencze Elég szomorú szakemberektől is hallani ezt a "megújuló" meg "szén-dioxid"és nagyon-nagyon zöld vagyok maszlagot. Elhangzott, hogy Magyarország földrajzi adottságával 11% hatásfokkal működik ez a naperőmű és az sem folyamatosan, hanem ugye ahogy süt a nap. Szeretném látni azt a tanulmányt, amelyik ezt a hektikusan létrejövő 11%-ot, mind villamoshálózat, mind gazdaságosság szempontjából pozitívan hozza ki. Pl. Kalifornia déli részén kb. kétszer akkora az éves átlagos napos órák száma, mint nálunk (tehát a szűretlen felhőtlen napsütés). Ott a senki földjén, a terméketlen sivatagban van értelme napelemes erőműveket telepíteni, és az éves átlagos hatásfok is jóval 20% felett van. Kizárólag atom+napelem kombináció nem nagyon lehet működőképes, mert ugyan az éjszaka kiszámítható, de mit csinálsz, ha nyáron nappal hirtelen beborul a fél ország felett, ami nem is olyan ritka. Tudtommal még a modern atomerőművek teljesítményét sem lehet ilyen gyorsan állítgatni. A telet meg nem is értem hogy gondolod ezzel a kombinációval.

[@armin1N]

András, nem baj az, hogy 20 percnél több a videó. A nézőid nagy része értelmes ember szerintem, akik nem vagy csak nagyon ritkán kommentelnek. Biztos vagyok benne, hogy sokat agyaltál rajta, hogy mi kerüljön bele a videóba, hogy ne legyen nagy a terjedelme. Aki fogékony a témára a 40 perceset is megnézi. Lehet például 2 részes 2x20 perc... A kimaradt érdekes jelenetekre gondoltam :) Köszönjük

[@Handras]

De baj. Sokszor elmondtam, bele se kattintanak a legtobben, ha 15 perc felett van.

[@feca1983]

Andras Horvath látom a címet és nem is érdekel a Hossza.... vagyis de... menet közben többször ránéztem hol tartok, hogy nehogy hamar vége legyen. Aki azért nem néz meg egy videót mert 20 perc ( de különben érdekelné ) azt igazából mégsem érdekli és te pedig nem is nekik akarsz videót csinálni ....

[@donjoee]

@@Handras Akik már feliratkoztak, azok kb. sejtik, hogy mire iratkoztak fel: hosszabb lélegzetvételű, informatívabb videókra, melyeket néha szőke meg lila parókában felvett inzertek szakítanak meg. :)

[@laszlosimo788]

@@Handras Ne todom másoknak mikor van idejük videót nézni. .. Én a haza felé menet nézem (buszba) és sokszor félbe kel hagynom ... több okból. Ha hoszabb nem baj (de a statisztika nem okolja meg mért nem nézzem végig egy darabból ) amugy nem probléma nekem hogy újra indítom míg végére érek .

[@palenikz]

"kimaradt erdekes jelenetek" bocs, de ez a tema nem az a kategoria :)

[@aszandek]

Szia András, Nagyon jó, csak így tovább. Arra figyelj, hogy az egész beszélgetés stílusa kicsit még természetesebb legyen. Köszi! Hajrá!

[@UjviBali]

Érdekel a beszélgetés, kiváló gondolat! Hajrá András!

[@tiborkovacs52]

Minőségi, tanulságos tartalom. Köszönjük!

[@djmiki87]

Szakmailag korrekt videó! Ebben az iparágban dolgozom, de azért megtudtam pár ínyencséget, pl. hogy a naperőmű a paksi 120 kV-os külső sínre táplál rá. A 17:12-nél látható segédüzemi transzformátor minden MVM-es erőműben így van elhelyezve, amit nem értek, hogy miért van. Esztétikusabb és biztonságosabb lenne azt is betonházba tenni. A videóban elhangzik az elektromos autók energiatárolóként való alkalmazása, ami szépen hangzik, viszont véleményem szerint bukásra van ítélve. Minden autótulajdonos azt szeretné, ha feltöltés után rendelkezésre állna a 100%-os kapacitás, ezért nem hiszem, hogy fogják hagyni, hogy a feltöltött autóból később kiszipkázzák az energiát. Elég kellemetlen lehet abban a hitben elindulni a garázs felé, hogy fel van töltve az autó, majd beszállva kiderül, hogy hoppá, csak mondjuk félig. Én biztos hülyét kapnék tőle. Ezért célszerűbb lesz 100%-nál lekapcsolni a hálózatról (kihúzni), vagy kikapcsolni az energiatároló funkciót. Az energiatárolást, primer szabályozást inkább az alállomásokon és az erőművek területén kellene megoldani akkumulátoros energiatárolókkal, mint pl. amilyet az Infoware épített Soroksárra. Az autóknál jobban hiszek a vezérelt töltésben: egy vezérlő jel alapján a hálózat aktuális terheléséhez igazítva lehetne feltölteni a járművet, pl nappal a naperőművek termelési csúcsában, vagy éjjel a mélyvölgyi időszakban, ezzel simítva a terhelési görbét.

[@balinttorok4955]

Én paksi vagyok és gondoltam már rá hogy milyen jó videó lehetne ha egyszer eljönnék megnézni az erőművet. És valóra vált 🤩

[@norberttoth547]

Nagyon okos ember jo volt hallgatni koszi Andras ! Like

[@zoltanszabo4314]

Szia András! Nagyon örülnék egy hosszabb videónak egy ilyen szakértővel! További sok sikert neked!

[@devaldmano]

Én is napelemes cégnél dolgozok. Mi most Orosháza mellet építünk 1.5MW parkot. 🙄 Illetve Pakson is voltam bent. Jó élmény ❤

[@gergo_salamon]

Az kemény. Én is, de az én eddigi best-em 100kWp visszwattos volt. 60 cellásokkal. Amit furcsálltam a videóban, hogy itt is azok vannak és nem 72 cellások. Ti melyikkel dolgotok 1,5MW esetén?

[@devaldmano]

@@gergo_salamon ugyan úgy 60 cellás 352 wattos/panel ugyan így huawei inverter.

[@archrodney]

És Orosháza melyik részén építitek? Merre lehet megtalálni? Csak kíváncsiságból, mert Orosházán lakom :-)

[@devaldmano]

@@archrodney Remélem ha úgy írom hogy üveg gyár mögött a 6-os homokbánya felé. Február 3. Án lesz átadás.

[@devaldmano]

@@gergo_salamon hazudtam. Bocsi. 72 cellás napelemek vannak.

[@grafithuszar]

Az egyik legjobb videód szerintem a megújuló energia témában. Jöhetne egy hosszabb részletesebb videó is. Én mindenképp megnézném.

[@gindarka]

Üdv.!Végre egy normális videó a témával kapcsolatban!!Folytatás jöhet mindenképp!!Várom a mihamarabbi folytatást!További minden jót!!

[@laszlonimrodbuday4849]

Andris! Remek videó lett! Színvonalas műszaki tartalommal fűszerezve. Így sok mindent megértettem, az egyik kedvenc területemről, az energetikáról. Köszönet érte!

[@norbertrigo1621]

Mérnök informatikát tanulok egyetemen, volt pár elektronikás tárgyam, de most esküszöm kedvet kaptam ezzel (is) foglalkozni!! :)

[@norbertrigo1621]

@@rowan2655 Huh, hát hol is kezdjem. Nem tudom milyen máshol az oktatás, de szerintem nem veszítesz sokat vele. Mondjuk az másik kérdés hogy a jövőbeli munkáltatód különbséget tesz-e, vagy egyáltalán különbséget tud e tenni? Ezt sajnos még nem tudom. A mérnökinformatika ahol én vagyok nagyon kemény a matek, meg a fizika, de programozásból nem lehet nagyon fejlődni ami érdekes, minden tanár úgy készül hogy ezt már úgyis tudod... Szerintem egy OKJ után érdemes csak idejönni, vagy ha már autodidakta módon tudsz egy csomó mindent... Rengeteg villamosmérnökös, gépészmérnökös óránk volt, illetve lesz is, Pl Autocad-ot is kellet tanulnunk amit WTF nekünk... Ha érdekel több info akkor kérdezz nyugodtan, Facebookon is: facebook.com/norbert.rigo.92 Az egyetemet csak végig kell szenvedni és eddig úgy érzem máshol is ugyan ez a helyzet! :)

[@lacafaca70]

Végre...erre ment a lájk, kérlek ezeket a videókat csináld, ezt szeretjük tőled!👌

[@rgboy3509]

Egy újabb videó a napenergia népszerűsítésére,tevékenységeim közé tartozik a napelemek felszerelése ..meglehetősen egyszerűen könnyű felszerelni a tartóbakokat ,és bekötni a napelemcellákat. Még egy infó,hogy leginkább ami drága az az inverter hozzá. 😁 Jó videó András 👌

[@kissn8888]

Légy szíves ha már a napi munkád része tudd hogy a bak az egy k, ahogy helytelen a heggeszt, bakkancs szó is. Kimondva és leírva is borzalmas ezekkel találkozni.

[@kisstomi1991]

Eddigi talán legjobb ismeretterjesztő jellegű videód. Köszi! Még, még ilyet! :)

[@40GabrielBreak]

Igen szerintem is kiváló gondolat! Én is várom azt a hosszabb beszélgetést :)

[@Tibci]

Ez egy nagyon jó és hasznos videó lett !

[@attilatorok4022]

Ez érdekes volt, kellenek az ilyen videók.!

[@fhrptr]

Ez egy remek videó lett. Jó a téma, Ferenc előadásmódja kiváló, tetszett, hogy beszélgetés közben sétáltatok, így kevésbé volt statikus a videó. VÁRJUK AZ 1 ÓRÁS BESZÉLGETÉST FERENCCEL! (egyébként jöhetnek hosszabb, podcast jellegű beszélgetések másokkal is, pl. Fridays for Future-től, Extinction Rebelliontól is hívhatnál fiatalokat) hajrá hajrá , így tovább!:)

[@denesbarabas3529]

András! Szuper volt a videó. Két kérdés fogalmazódott meg bennem az egy órás beszélgetéshez: 1. A napelemek miért nem forgathatók? 2. Egy (talán) Magyar tanulmány szerint, ha 5 méter magason lennének az elemek még gazdálkodásra is alkalmas lenne a terület? Már nagyon várom a folytatást!

[@Handras]

Nem eri meg. Sokkal dragabb lenne.

[@bbalumanX]

Szerintem nagyon hasznos lenne, ha részletesebben szó esne arról is, hogy miért nem lehet csak úgy kiváltani alaperőműveket is megújulókkal, miért nem állítanak le csak úgy minden atom- és szénerőművet és építenek nap- és szélerőműveket. A kulcsmondatok szerencsére elhangoztak, de ezt érdemes lenne kifenteni. :) Várom én is a hosszú beszélgetős videót!

[@norbertszell4627]

lehetne hosszabb is, főleg ilyen beszélgetőpartnerrel... ismét remek videó...

[@andraskocsis]

Idén ez volt a legjobb videód.

[@laszloenzsol9096]

Kivételesen "minta állampolgár" vagyok. Persze csak energiában. Lassan 3 éve kiválóan működik a 4 KW os rendszerem. 12 panel. A beszélt kétszázezer háztartásban már benne vagyok. Persze megoldva a hőcserés fűtés hűtés......Csak így tovább András!

[@rovergabor]

+1

[@laszloenzsol9096]

@E erisen Szia. Nem tolakodás, teljesen nyílt adatok. Nekem az új kondenzációs gáz rendszerre kéménnyel és mindennel együtt 1,2 M árajánlatot adtak. A 4 KW-os rendszerem 1,3 M került. Itt volt + 300 e Ft mert én egy külön fa építményt készíttettem, mert így még két autónyi garázst tudtam be egyúttal. Éves szinten közel 200 e Ft meg tudok spórolni. Ebben az esztendőben 12.000 Ft/év volt a gáz számla. Ez persze a készenléti díj. Most hogy hőcserélős klímákat szereltettem be így már nem elektromos olajradiátorral fűtünk hanem ezzel a klímával hűtünk fűtünk. Remélem a következő esztendőben már tudok egy e autót is venni és akkor már le sz@rom a gáz és üzemanyag emelést. Persze tudom hogy az emelés azért más módon gyűrűzik, de alapban már nem izgat hogy ép ki és miért emeli a hordozók árát. A megtérülés 6-7 év. Egyébként már két és fél éve működik a rendszerem. Természetesen ezeket a kütyüket már mobillal wifi-n keresztül bárhonnan tudom kezelni.....

[@laszloenzsol9096]

@@rovergabor UA a válaszom, mint fent. Nekem már az is megérte, hogy nem izgulok a gázáremelkedés miatt. Nem is beszélve az 1000 Ft-os gázszámla.

[@djmiki87]

​@@laszloenzsol9096 Ha most építenék, akkor gázt egyáltalán nem vezetnék be. Drága a készenléti díj, sok a macera vele (felülvizsgálatok stb) és adott esetben még veszélyes is lehet (CO). Kandallós fatüzelést és napelemes rendszert építenék hagyományos vizes fűtéssel (radiátor + padló), elektromos kazánnal. A vizes rendszerhez lenne egy vegyes tüzelésű kazán is. (ez jelenleg is így van, de az elektromos kazán helyett gázkazán van) Klímát, hőszivattyút nem telepítenék a folyamatos zaj miatt, az infra panelek és a falfűtések pedig nagyon nem nyerték el a tetszésemet. (Munkahelyen van és szabályosan rosszul vagyok tőle.)

[@laszloenzsol9096]

@@djmiki87 Kedves Miki! Mindenkinek a saját igénye szerint. Teljesen korrekt az elgondolásod. Jól működik a napelemes rendszer. Így kevésbé függsz a politikusok jó vagy rossz döntéseitől. Viszonylagosan nagyobb szabadságban élsz úgy, hogy a környezetedet sem szennyezed. Egyébként az én klímám már szinte zajmentes, viszont ha az éjszakai üzemben használom akkor nem is hallom az üzemelését. Továbbá szeretem amikor a meleg levegő simogat.

[@SzabolcsBozzay]

Nagyon jó és érdekes epizód lett. Gratulálok hozzá! ;)

[@ZollerPrivat]

1:00 - milyen menő antennát kapott a Tesla🤩🤪

[@mHonfy]

Figyeltünk a kompozícióra ;)

[@AttilaSVK]

Kb két és fél éve voltam egy ennél ugyan kisebb, de felépítésre nagyon hasonló naperőműben a szlovákiai Ógyalla (Hurbanovo) határában. Akkor egy helyi vezeték nélküli netszolgáltatónál dolgoztam, és bár alapjában véve a telefonos ügyfélszolgálaton dolgoztam, néha előfordult, hogy bonyolultabb problémákhoz én mentem ki, meg akkor is, ha nem volt elég technikusunk, vagy garantált vonalról volt szó és nagyon gyorsan kellett cselekedni. Na, akkor láttam egy ilyet, és ha már ott voltam, megkértem a személyzetet, hogy vezessen körbe :) (persze csak miután kész volt a meló :D)

[@tamasskobrak349]

Jók a naperőművek, de a szélerőmű kérdés nagyon hamar le lett söpörve az asztalról, pedig a szél bár az sem állandó, de ellentétben a naperőművekkel, éjszaka és télen is termel. Nálunk mégis rendeletileg ki van zárva, illetve annyira körül van szabályozva, hogy milyen szélerőmű létesíthető, mintha meg lenne adva a beruházó személyi száma.

[@tamaspeternemeth]

Üdv András! Már . egy ideje hallgatom, olvasom, hogy mennyi vita van a klímaváltozással kapcsolatban. Kislányom nemrég kezembe nyomott egy könyvet, ami a Föld-ről szól, annak kialakulásáról stb. Megláttam benne egy grafikont, ami nagyon jól mutatja, hogy földünknek hogy alakult a klímája (átlaghőmérséklete) az elmúlt évmilliók alatt. Bizony, ott is voltak hírtelen kiugrások fel és le. Nyílván, hiszen sok gáz termelődött régen a sok vulkánkitörés által, meg ki tudja mi által, pedig akkor még ember nem élt ezen a Földön. Most nagyon jó volt hallani egy ilyen okos ember megfogalmazását ezzel kapcsolatban. Egy apróságot azért megkérdeznék. Az OK, hogy a szélerőmű nem annyira mérvadó hazánkban, a napelemparkot is meg lehetne jobban építeni, ha mozgathatóak lennének az állványok, hogy mindig a nap felé nézzenek, de mivan a folyóinkkal? A vízerőmű miért nem működhet nálunk? Nagymaroson próbálkoztak vele, aztán hamar le is állították, mert sok vizet duzzasztana fel, és bizony elárasztottunk volna településeket, de akkor teljes mértékben el van vetve ennek a lehetősége? Nagyon jó videó lett! Gratulálok!

[@lajosbanka6978]

Van olyan módszer, hogy a mederfenékre telepítik a turbinákat. Ekkor sem a hajózást sem az ökoszisztémát nem zavarná különösebben. Bár lehet, hogy a hatásfoka nem ugyanaz mint a duzzasztósnak, de ezt a darabszámmal növelni lehetne. Egyébként nincsenek nagy hozamú folyóink, mint pl. Norvégiának, tán ezért a mellőzés.

[@RestasPeter]

Jöjjön a hosszabb beszélgetés!

[@jukaszokni]

Ferenc nagyon hitelesen beszélt, remélem összejön a hosszabb beszélgetés.

[@Surmoka]

Jó videó. Végre rájöhet mindenki arra, hogy a willamos energetika egy mérnöki szakma, és aki nem ért hozzá, az ne okoskodjon bele nagy arccal, hogy ilyen meg olyan megújuló kellene erőművek helyett.

[@adam_dorner]

Nagyon jó adás :) Nyugodtan jöhet hosszabb videó is

[@draghlaszlo]

A hosszú beszélgetésben szivesen hallanánk a saját napelem/autó töltés anyagi és technikai vonatkozásairól. Hány elemmel érdemes egyáltalán kezdeni? A megtermelt egyenáramot érdemes-e inverterrel váltóárammá alakítani, hogy aztán az autó töltő visszaalakítsa egyenárammá? Hatásfok optimalizálás? stb.

[@Handras]

Lesz errol is video.

[@norasomogyi88]

Szuper lett 👍 várom a folytatást

[@lorantmeszarosl]

Boldog Új évet🎉🎉🎉🎉🎉🎉🎉🎉🎉🎉🎉

[@pvpstudio]

Arra kérnék adatot, mennyi a többletköltsége kilowattóránként annak a villanynak, amelyet akkumulátorból kapok. Megéri-e, pontosabban mennyiért éri meg a házi 4 kWos napelem rendszerhez 30-40 kW óra kapacitású tárolót beépíteni akkor ha arra nem az áramszünetek miatt van szükség. A másik kérdésem, vizsgálták-e azt, mennyi CO2-t kötne le, egy az erőmű közeli sík területre telepített fóliasátras kertészet, amelyet az erőmű hulladékhőjének elenyésző részével lehetne üzemeltetni?

[@tlaci60]

Itt egy számítás: aszodiattila.blog.hu/2016/10/24/hazi_akkumulatorok_avagy_az_onellato_napelemes_lakohazak_mitosza

[@Marcikutyaful]

Kicsit számolgattam. Egy autó 100kWh. Egy m2 napelem maximális teljesítménye 100W. Ahhoz, hogy egy óra alatt feltöltsünk egy autót, 1000 m2 napelem kell, hogy 10 óra alatt, ahhoz csak 100. Mivel az autót éjszaka töltjük, az energiát tárolni kell ennek a hatásfoka 50% lehet. Mivel a napelem kihozatala a most hallottak alapján 11%, ezért 2000 (kétezer) négyzetméter felület kell egy autóhoz. Sajnos nem annyira járható az út. A forgatás alatt a teljesítmény 1 MW volt. Ezzel kb. 10 Tesla gyorstöltő menne el.

[@zajzzzz]

Születtél volna inkább bölcsésznek!

[@Marcikutyaful]

@@zajzzzz Könnyebb lenne az életem, nem számolgatnék folyton, hanem ellentmondást nem tűrő módon kijelenteném, hogy MEGÚJULÓ, meg ZÖLD energia. kell. Aki meg nem ért velem egyet, az maródi, avíttas, klerikális gondolkodású. :-) De ezt egy bölcsész is ki tudná számolni, én sem gépészmérnök vagyok.

[@virsli100]

A számítás ott hibádzik, hogy te nem egy kis személyes töltőt hozol így létre, hanem egy farmot, hiszen ezzel a kapacitással 10 óránként tudnál újra és újra feltöltetni egy 100KWh-s Teslát. Ehelyett a valóságban, ha egyszer feltöltötted azzal napokig, hetekig elvagy újratöltés nélkül. A méret innentől kezdve pl teljesen egyéni és használatfüggő. Pl ha vki évi 20.000km-t közlekedik akkor 500km-es hatótávval számolva évente csak 40-szer kell újratöltenie az autót. A te számításod szerint 10óránkénti töltéssel 24/10*365=876-szor tudnál feltölteni egy évben. Azaz 22-esen túltervezted. Ennek alapján helyese 2000/22=91 nm2 felület is elég 1 kocsi használatához, ami már elférhet egy családi ház tetején. Emellett esetlieg ott vannak a nyilvános töltők is ha vki több autót vagy évente több km-ert közlekedne, vagy a kertjében is még felállít még egy kevés napelemet a tetőn kívül

[@Marcikutyaful]

@@virsli100 Horváth András ábrándozott el róla, hogy akár saját napelemekkel is tölthetné a Tesláját. Ha 91 m2 napelemfelületet tervezel, akkor annak a csúcsteljesítménye 91*100=9,1kW, a legerősebb napsütésben. Tételezzük fel, hogy András csak éjszaka használja az autóját és nappal tölti, akkor 10 óra alatt megy tele az autó, De mivel egész nap nem csúcsteljesítményen süt a Nap, ezért két napba is beletelhet a teletankolás. Ha akkucsomagokba gyűjti az energiát, akkor a hatásfokveszteség miatt 50%-kal nyugodtan lehet számolni, így már 4 nap kell a teljes feltöltéshez. Ha a 11%-os átlagos éves teljesítménykihasználtsággal számolsz (ez a videóban hangzott el), akkor a 9,1 kW rögtön 1 kW lesz, akkumulátoros tárolásnál 500W, ez egy év alatt 4.380.000 Wh. Ebből egy év alatt 44-szer lehet feltölteni az autót, úgy hogy nyáron négynaponta tudod teletölteni az autót a termelt árammal, télen lehet három hetente. De nem arra kell törekedni, hogy önellátó legyen az autó töltése, Ha a nappali termelést átveszi az MVM, éjszaka meg megvesszük tőlük, akkor nem kell tárolni, a hatásfok rögtön kétszeres lesz. Így 1 kW a teljesítmény az év minden órájában. Ez sem rossz, ha mondjuk 23-43Ft/kWh-val számolunk, akkor az 200-376 ezerFt évente. De egy autó töltését a 91m2-re alapozni nem lehet.

[@csababoncser6908]

Az akkumulátoros tárolás jellemző hatásfoka 80%. Tesla powerwall 90%. 50%-al nem lehet számolni, legalábbis nem nyugodtan. Az energia tárolás mint ipar akkor fog ösztön igazán fejlődésnek indulni, ha a megújulók miatti ingadozások kiegyenlítése már jelentős hasznot hoz az energia kereskedőknek, mint pl MVM partner. Az is erős túlzás, hogy az autót éjszaka töltik. Az autó tulajok nagy része munkába jutáshoz használ autót. Keveset utazik, munkaidőben tölt. Illetve ez lesz a jövő, hogy a mélygarázsban tölt. Láttam már ilyet. Amúgy jó hogy számolsz, csak pontosítani kell. És kerülni kell a szélsőséges példákat.

[@farkar2713]

András, kiváncsian várjuk azt az 1 órás interjúdat Molnár Ferenc mérnök úrral! :-)

[@tiborstingel6728]

Husz éve csak elvétve volt egy két ingatlanban klima.mára minden masodik ingatlanban van .ez is megoldodott. Az elektromos auto nem fog gondot jelenteni az energia ellátásban .

[@palenikz]

Picit mas fogyasztasrol beszelunk Tibor. Ne keverjuk almat a kortevel.

[@berci792146]

pz Ez nem alma a körtével, teljesen jogos felvetés

[@tiborstingel6728]

@@berci792146 köszönöm

[@Nickker4]

@@palenikz azert a klimaval mostmar futunk is. Nyilvan kevesebbet vusz mint egy hajszarito, de azert na.. :D

[@latresenta7672]

Ez nem naperőmű hanem napelem park. A naperőműben nincsenek napelemek csak tükrök amikkel 1 pontra fókuszálják a napfényt aminek az energiáját egy sóoldat nyeli el, az így eltárolt energia lesz felhasználva gőz előállítása amivel meghajtják a turbinát.

[@taylorszaboattila7703]

Na ez egy objektiv beszelgetes volt! Ezt jo volt latni!

[@zsembesvagyokhanemtudnadhe]

Szuper videó :) Engem még az is érdekelne, hogy a föld alatt lévő geotermikus energiát nem tudnánk-e hasznosítani valahogyan.

[@harvyhun]

Főleg hogy itt a gödörben élve nálunk sokkal vékonyabb a földkéreg mint Európa többi részén (leszamitva ha valaki a Vezuvon lakik) hamarabb van melegebb.

[@adamnagy1439]

De lehet, csak itthon nem lenne túl kifizetődő, mert drágábban termel mint például Paks. Legalábbis tudomásom szerint.

[@belakelemen4578]

Sajnos nem. A gőztermeléshez alacsony a hőmérséklet (turbinának az kéne). A visszasajtolás miatt drága a technológia.

[@bojtoszsolt9961]

Szuper, hogy van ilyen erőművünk de jobban örülnék ha a lakossági fogyasztókat vonnának be inkább a termelésbe (több HMKE nyugat-európai mértékű támogatással). Előnye: nem kellene beáldozni hasznos földterületeket az erőművi kapacitás bővítéséhez. A riportban említett 40.000Ha terület úgy gondolom, hogy hasznosítatlan tetőfelületként adott. (tetőn még a gyom se nő, így azzal sem kellene foglalkozni :) Tehát az mellett, hogy zöld még BIO is.

[@gergo_salamon]

Jó gondolat Zsolt, viszont sajnos ott a magántőke, és a befektetői hajlandóság, tájékozottság ami nagyon kevés. Ha csak HMKE-vel akarnánk operálni (hidd el nekem tudom, ebben dolgozom), akkor már rég sivatag lenne Magyarországon, mire elérnénk a kívánt hatást. Sajnos ez egy megkerülhetetlen dolog. MÉG! Lásd németek, akik alatta már művelik a földet.

[@bojtoszsolt9961]

@@gergo_salamon Reszben egyetertek veled, bar a velemenyem az, hogy ettol hatekonyabb modon is lehetne osztonozni a lakossagi eromuvek terjedeset. Lasd Nyugat-Europa. Ma amikor az lenne a feladatunk, hogy oly modon alakitsuk at az energia szektorunkat, hogy azzal nem generalunk ujabb problemakat, ehhez kepest ertekes foldteruleteket vonunk ki az okoszferabol. Ultethettunk volna oda fakat is, ezzel kompenzalva a lignites eromuvunk CO2 kibocsatasat. Ez csak a jeghegy csucsa. Lakhelyemen 16,5Mw teljesitmenyu napelemparkot hoztak letre, melyhez 33Ha teruletet vontak ki a muveles alol, elotte szanto volt. Itt a beruhazo oriasi kormanyzati tamogatast kapott. Jo magam 6. eve uzemeltetek napelemes rendszert. Onerobol valosult meg a beruhazas, mert nalunk nem jart ra tamogatas, mint ahogy most sem. . Sajnos meg most is gyerekcipoben jar az egesz. Ugy latom a kormanynak nem erdeke a lakossagi eromuvek terjedese.

[@gergo_salamon]

@@bojtoszsolt9961 Az utolsó félmondattal fogtad meg a dolog lényegét. De nem is a kormány, inkább az elosztói engedélyes. De érthető a problémájuk. Sok kicsi decentralizált, nehezen kontrollálható termelő. Ez mind-mind egy bizonytalanságot ad a hálózatnak. Erre már létezik műszaki megoldás, a virtuális erőmű, de még egyelőre gyerekcipőben jár. 2024-től a szaldós elszámolást meg is fogják szüntetni például. Természetesen Te és én, és mindenki, akinek addig napeleme lesz a háztetőn (ja igen, nekem is van), maradunk szaldóban.

[@gergo_salamon]

@@bojtoszsolt9961 Mindemellett viszont az erőművekre általános érvényű szabály a bigger is better. A nagysággal nő a hatásfok is. Igaz itt inkább a szabályozhatóság a kulcs. ÉS jogos, hogy termőterületeket vonnak ki és én is inkább a faültetést preferálnám. De azt is vedd számításba, hogy van egy EU-s vállalásunk, amit időre teljesíteni kell és emiatt elég blőd dolgokat is meg tudunk csinálni. (Pl pécsi biomassza erőműbe sok 10 km-ről behordani a szar fűtőértékű szalmát.)

[@nagymesterb111]

@@gergo_salamon Erről hol lehet olvasni, hogy mi lesz 24-től?

[@andraspap5964]

Nagy gratuláció András!

[@hajdara87]

Ez nagyon klassz volt! Még ilyet!

[@balintnagymusic]

Ez Az Úriember úgy tűnik rendkívül nagy tudással rendelkezik nagyon jól magyaráz mindemellett kellően laza és igazán intelligens jöhet az interjú RESPECT Neked ezért az interjúért kiváló videóért MOST ez a kedvencem Tőled Handras🙏🤲

[@gergo_salamon]

Na, ez egy nagyon jó vidi volt! Ilyen jöhet még sokkal több. A bácsi tök jó, hogy okleveles villamosmérnök. Én meg okleveles energetika mérnök. A különbség csak annyi, hogy mi tanultunk róla, mi a Mátrai erőmű rendeltetése. Volt ott egy kis pontatlanság: menetrend-tartó erőműnek hívják. Magyarországon egyetlen egy alaperőmű van, Paks. Ezen a kettőn kívül vannak még a csúcserőművek, amik kihasználtságukkal kb megegyeznek a megújulókkal. Ezek hivatottak a rendszer NEM tervezett ingadozásait kiegyenlíteni. Ilyen pl Gönyű vagy Litér gázturbinás erőművek. A menetrendtartók a rendszer tervezett ingását szolgálják ki. Viszont arra a 2 GW, amit Paks megtermel, szinte folyamatosan szüksége van a hálózatnak. (A MAVIR honlapján egyébként gyönyörűen monitorozzák a 400kV-os rendszer mozgását.)

[@rettegen1]

Gergő Salamon igy van, a gazturbinasokkal lehet a leggyorsabban reagalni az ingadozasokra

[@gergo_salamon]

@@rettegen1 SAJNOS, pedig lehetőség lenne más alternatívára. Tanultunk róla, hogy a kimerült gázlelőhelyeken sűrített levegős energiatárolás megoldható lenne. Hálózati völgy esetén besűrítés kompresszorral, hálózati csúcs esetén turbinára engedve a nyomást. Nem olyan jó hatásfokú, mint a szivattyús-tározós vízerőmű, de nekünk ez jutott. :)

[@andrasbiro3007]

@@gergo_salamon villanyautosok.hu/2019/08/27/csucseromuvek-helyett-tesla-megapack-et-ajanl-musk/

[@gergo_salamon]

@@andrasbiro3007 Jogos a link. Az akkumulátoros energiatárolás még a legjobb alternatíva, ha a magyar adottságokat nézzük. Viszont fajlagos költséget tekintve brutálisan drága (legalábbis amikor tanultam az volt, hogy most mennyi passz), és nagy az önfogyasztása, ezzel rontja az eredő hatásfokot, plusz a töltés és a kisütés/áramátalakítás is ront rajta. Természetesen, ahogy a kolléga is elmondta a videóban, tökmindegy milyen megoldás, ha megoldás, akkor meg kell ragadni. Legalábbis meg kellene, ha nem akarunk megdögleni. Kár hogy ezt így egymás között beszélgetjük és nem olvassák politikusok is! :D

[@djmiki87]

A Mátrai erőmű eredeti célja alaperőmű, amit jelenleg menetrendtartóként üzemeltetnek. (Lassan "menetrend borítónak" is lehet nevezni, mert egyre több az üzemzavar.) Anno Százhalombatta az olajos blokkjaival szintén alaperőmű volt, de Paks belépése után menetrendtartóvá vált. A gázturbinás rekonstrukció után pedig eleve menetrendtartó erőműnek épült újjá. Tehát jelenleg valóban egy darab klasszikus alaperőművünk van, Paks személyében. A biogázos kiserőművek nagy többsége is kvázi alaperőmű, mert a gáz folyamatosan keletkezik és ahol nincs megoldva a tárolás, ott azonnal fel kell használni.

[@sutamsteve]

Köszönjük a videót, nagyon jó volt! Tudom, nem könnyű oldottnak lenni kamera előtt, különösen olyan embereknek, akiknek nem ez a szakmája, ezért még inkább köszönjük, hogy Ferenc vállalta a média megjelenést. Nagyon jó lenne a hosszú beszélgetés is, ha nem haragszol meg, leírok pár kérdést, ha tetszenek, mazsolázz belőlük: 1: országos termelés esetén mi a véleménye a fotovoltaikus napelem erőművek kontra a vizet gőzzé alakítő és azt turbinában felhasználó napkollektoros "nap erőművek" kapcsán? Az előbbi elavulttá tette az utóbbit, vagy lehet előnye a napkollektoros technikának is? 2: említette, hogy a phd témája az energetikai rendszerbiztonság kérdésköre megújuló energiatermelés esetén - izgalmas kérdés, hogy milyen kockázatokat lát, amikkel foglalkozni kell? Ezek a kockázatok hogyan kezelhetők? 3: szóba kerültek a gázerőművek, ezek között - ha jól tudom - van gázturbinás és gázos belsőégésű motoros változat is, tök éredekes lehet, hogy miben jobb az egyik fajta generátor hajtás, és miben a másik fajta? Illetve az, hogy egyáltalán van-e jövője a gázerőműveknek? (szerintem ezek is baromi izgalmas technikák, csak kár hogy szennyeznek) 4: lát-e jövőt hőerőgépes fronton? CNG gázmotorok, hidrogén, stb.? 5: említette, hogy a forgógépek egyfajta többlet stabilitást adnak az áramtermelési rendszernek (szerintem félreérthetted, mire gondolt Ferenc ezalatt, szerintem itt a váltakozó áram fázis stabilitására gondolhatott - de nem biztos, nem vagyok villanyász), tök érdekes lehet ezt is kifejteni, szerintem érdekes lehet 6: szerinte mennyire van jövője a forgógépes áramtermelésnek kisebb erőművek szintjén, vagy a kémiai megoldások idővel leuralják a terepet? 7: mit gondol az ITER-ről? Köszönöm ha felteszed ezeket a kérdéseket is, és rettenetesen várom az atomerőműves részt is, biztos baromi izgalmas lesz! :)

[@plezerm]

Tetszett a videó, viszont azon gondolkodtam, hogy a nap energiának miért csak ezt a kitermelési folyamatát használjuk erőltetjük? Ott vannak a só kristályos/nap tornyok. (kzbin.info/www/bejne/rZiaoalsj6eXm7M&feature=emb_title) Ezek éjjel is termelnek, komolyabb hatásfokkal működnek. Jó lenne megtudni, miért nem ez az irány lett? Nekem szimpatikus ez a lehetőség.

[@gergoovari5801]

Ez kérdés engem is foglalkoztat. Lehetne ez az egyik pontja a hosszabb beszélgetésnek. Illetve támogatom azokat a felvetéseket hogy a hosszabb beszélgetést/beszélgetéseket több epizódra bontva és azokat jól struktúrátlan megtervezve készüljenek el. Továbbá engem. mint BSc-s mérnökpalántát érdekelnek a szárazabb műszaki adatok és a technológiák mélységeikben is. Ha nem is tervezel Te ilyen videókat készíteni akkor add át ezt a kérést légyszíves az MVM kommunikációs munkatársainak. Kérünk ilyen és ehhez hasonló videós anyagot még! ;)

[@andrasbiro3007]

Az sokkal nagyobb beruházás, a napelem táblákat meg egyesével is le lehet rakni.

[@gergo_salamon]

Itt a probléma nem a nagyságban van, ahogy az előttem válaszoló állítja. Sokkal inkább a napsütés intenzitásában. Sóolvadék-tárolós naphőerőműveket inkább sivatagokban szokás telepíteni, ahol nincs időjárás és évszakok. Nálunk nem működne sajnos elég hatékonyan.

[@plezerm]

@@gergo_salamon Sajnos akkor nem elég hatékony még pl az Alföldön sem. Lehet, hogy idővel a felmelegedés megoldja a kérdést. De szerintem ennek is majd javul a hatásfoka idővel. Meglátásom szerint hosszú távon a megújulóknál is a folyamatos üzeműekre kellene koncentrálni (fejlesztés és telepítés) és inkább azokból sok akár kisebb hatékonyságút az otthonokban meg tök jók a napcellák szerintem visszatáplálással, tárolással kiegészítve.

[@andrasbiro3007]

@@plezerm A napenergia sosem lesz folyamatos üzemű, legfeljebb űrbe telepített napelemekkel. A megújulókból egyedül a víz az, ami viszonylag megbízható és szabályozható, de ennek komoly ára van és nem is lehet akárhova építeni. Sokkal jobb megoldás az energia tárolás, illetve a különböző megoldások kombinálása. Ha meg mindenképp kell egy megbízható alaperőmű, arra az atomenergia az ideális.

[@csababoncser6908]

A lakossági áram termelés helyi tárolással kombinálva sokat spórol az államnak. Import függőség és infrastruktúra terén is. Ellenben tudtommal jelen árak mellett nem térül meg egy ilyen beruházás a várható élettartam alatt. Ezért fontos lenne az állami szerepvállalás. Áfa mentesség pl.

[@jazzbeez1]

...igen, de azt is valaki megfizeti.... vagy nem folyik be a pénz ... csodák nincsenek.

[@csababoncser6908]

@@jazzbeez1 valóban. Ráadásul a legnehezebb úgy támogatni valamit, hogy a kereskedők ne nyúlják le azonnal.

[@jazzbeez1]

@@csababoncser6908 ..pontosan ...

[@kaieisberg2435]

A videó nagyon jó lett, köszönjük! Tényleg nem trollkodás, de egy kis észrevétel azért lenne. Bocsánat az idézetért, de lehet, hogy rosszul értem: "A magyar energiapolitika azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra legalább 200000 (kettőszázezer) háztartásnak legyen saját, legalább 4kW-os kis napelemes erőműve." Ha ez tényleg így van, akkor miért nem támogatják a magáncélú napelemes rendszerek létesítését??? Semmiféle pályázat, vagy egyéb támogatás nem igényelhető. Kivéve az "ingyen" hitelt, ami nem ingyen van, egyébként meg máris kimerült a forrás... Az én rendszerem 4,05kW-os, teljesen hitelmentesen, saját megtakarított pénzből épült, a "magyar energiapolitika" támogatása NÉLKÜL.

[@Handras]

Tamogatjak. Van rola videom. De egyebkent a szaldo elszamolas is tamogatas.

Támogatják. Nézz utána...

[@kaieisberg2435]

@ Utánanéztem. Magánszemélyeknek nincs semmi. Csak vállalkozásoknak.

[@kaieisberg2435]

@@Handras Melyik videód? Amúgy a szaldós elszámolás a szolgáltatónak is nagyon előnyös. Csak így van beállítva, hogy ők mennyire önzetlenek. Gondolod, engednék, ha nem lenne nyereség rajta? A PROFIT mindenekelőtt! :-(

[@sandorterpak9733]

Sziasztok,valaki el magyarázhatná ezt a Co dolgot.Tanulmányok bizonyítják,sok sok napelem és vagy szélerőmű több kárt okozhat a klímában,mint pl a Co. Nem szeretnék senkit untatni,bővebben Miskolci Ferenc előadásaiban is halhatunk a témáról. Ne csak egy nézőpontból vizsgáljuk a dolgokat,mert az elfogultság érzetét kelti,

[@DSPeti]

18:20 -nál a házad építésének egy szösszenetét a fülünkbe ültetted ami kérdések sorozatos robbanását idézte elő sok követőd fejében. Kérlek csinálj nekünk arról is egy kissebb videót mert biztosan sokunkat érdekelne a ház projekt stádiuma és az utolsó bejelentkezés óta mi mindennel sikerült előrehaladni. Köszönjük. 🙂👍

[@Handras]

Keszul. :)

[@ninana-27]

kzbin.info/www/bejne/oJCbg6ukoLaXoLs tessék :)

[@DSPeti]

Köszönjük 😃😁🙂👍

[@ecchstore2939]

Én abból a szempontból vagyok háztetőn elhelyezett napelem párti, mert a házak már elvettek területet a természetből. Máshonnan nem kéne már.. Elég baj, hogy Kecskemét mellett fekete termőtalajra építettek pl. gyárat , irgalmatlan hektárokon.

[@johnnycs1288]

Ez igy van.Először a háztetőket kéne befedni napelemmel nem pedig a termeszetbe telepiteni oket.

[@johnnycs1288]

@@kingattartis9608 egyreszt nem nagyon kell karbantartani.Masresz mukodik a visszataplalas rendszere.Harmadreszt boven van tobb szazezer haztato ami jo iranyba all es tokeltesen hasznalhato.

[@istvankovacs3176]

Egyetértek. A termőföld védelme hol marad?

[@johnnycs1288]

@@kingattartis9608 abszolult hozza nem erto.Igen en is szeretem mikor gondolkodni keptelen emberek csak dogmatikusan tudnak egy dolgot fujni. Igen abban igazad van hogy dragabb de szerinted az emberek maguknak szerelik a napelemet? Nem baszki hanem megbiznak egy ceget akiknek van szakemberuk es akiknak van alvanyuk (hu mekkora akadaly harult el) es kijonnek es felrakjak granciaval a napelemet.Es mindezt egy tamogatott kamatmentes hitellel megfinanszirozva.Ami az allamnak nem kerul semmibe.A maganember havonta annyit fizet amennyi az arama lenne kb.Es ebben benne van az inverter meg minden.Amire lehet nem tudunk eleg napelemet kotni de talan nem kene minden fillert megbaszni es inkabb a termeszetbol elvenni hektarokat.Inkabb egy kicsit tobbett fizetni a dolgokert cserebe a kornyezetunkert. Vagy szerinted nem eri meg kicsit tobb penzt fektetni bele hogy tobb termeszet maradjon? Szomoru lenne ha nem igy gondolnad...

[@johnnycs1288]

@@kingattartis9608 jah es meseld mar el hol vannak millio hektarok kihasznalatlanul?

[@Totya64]

Szia András! Nagyon jó téma, és jó a videó is Gratulálok! Azért az megjegyezhetted volna, hogy a drónos videók az Ongai hasonló nagyságú Napelemparkról készültek. :)

[@hansapils222]

Kérdeztem egyik haveromtól,hogy van-e klíma szorongása? Mondta,hogy a kondi teremben van klíma de amúgy nem tud ehhez hozzá szólni! :)))

[@balintbense7545]

Annyira király a csávó kimért stílusa😂

[@nagyjanos2935]

Ez nagyon jó téma. De számomra egy fontos kérdés elmaradt, mi lesz az atomhulladékkal?

[@brodvely2992]

Én értem elektromos autó meg minden fasza is de ha tönkre megy benne az aksi az hova megy újra hasznosítható ? 50 év múlva nem roncs telepek lesznek akkumulátor temetők..

[@Handras]

Ujra lehet hasznositani.

[@brodvely2992]

@@Handras na akkor az úgy nem rosz de akkor is lesznek akkumulátor temetők és az akkumulátorok veszélyes hulladékok között vannak ez az 1 hátránya lesz a rengeteg elektromos autóknak szerintem .. (a számtalan előnyei mellett)

[@bacalaoporto]

Kár, hogy a geotermikus energiáról, mint potens forrásról szó sem esett a táblázatokban/adatokban. Az állami szektorban(!!!) ez tabu téma (hisz a Paks II-re érkező orosz hitelből még egy utolsó nagyot kaszálni akarnak...), de elég ciki, ha potenciális forrásként elő sem kerül a szakember szájából, miközben olyan adottságaink vannak, amikért kvázi a világ 60%-a sírva hálálkodna... Készült a témában egy alapos egyetemi tanulmány (kaptam egy példányt belőle én is), aminek jól láthatóan annyi volt a valódi célja, hogy igazolja, a geotermikus beruházások nem térülnek meg 9 éven belül. (mint ahogyan pl. a napelemes sem) De ha "extrán megemelkedett" költségeket veszünk alapul és uram bocsá' 15 év lenne 1-1 geotermikus erőmű megtérülési ideje, az számomra még mindig életszerűbb, mint a paksi orosz hitelből következő SOHA!!! Ráadásul a geotermikus erőművekből lehetne több kisebb és nem egy központi rendszer, tehát biztonságosabb és skálázható (az atom ilyet nem ismer) ráadásul a veszélyes anyag kezelésük is gond nélkül megoldható, szemben a fűtőelemek tárolása jelentette veszélyekkel. (pl. ugye az amerikaiaknál a felmelegedés = olvadás jelentette potenciális nyűgökkel az egyik tárolóban ott fent, Északon...) Az egyetlen "valódi hátrány", hogy nem lehet eleget lenyúlni az ilyen projektekből, mert abszurd módon más nagyságrend, mint a paksi. De mint írtam, ez tehát tabu és különösen állami alkalmazottól nem várható őszinte válasz. Olyan végképp nem, amelyik érdemben megcáfolná (milyen ironikus) a "megrendelésre írt" egyetemi tanulmányt is. :))

[@pclandhu1]

Mitől potens a geotermikus? A tanulmányokkal nehéz áramot előállítani, max ha elégeted. Remélem a szélerőműről végleg lebeszélt a video.

[@lajosbanka6978]

@@pclandhu1 A geotermikussal elsősorban a fűtés és meleg víz ellátást lehetne megoldani. A rezsiköltség nagy részét ez teszi ki. Ha mondjuk a házszigetelések és nyílászárócserék helyett erre menne a pénz akkor lehet, hogy jobban járnánk. Vagy ugyanott lennénk de legalább ez is egy választható megoldás lenne. Ki ne örülne annak, ha akár csak 40 fokos termálvízhőt ki tudna nyerni a földjéről fűtésnek vagy rásegítésnek? Természetesen ott ahol ez megoldható.

[@attilamatis5168]

Vártam azt a kérdést,hogy a hetven pár ezer napelem előállításának mekkora "ökológiai lábnyoma" lehet,de ezek a kérdések valahogy mindig elmaradnak. Esetleg a későbbiekben felkereshetnél egy napelemgyártó (nem forgalmazó) céget is ahol az első kapavágástól a háztetőre kerülésig nyomon követhető lenne a napelemek gyártása. Kicsit okosabbak lehetnénk,hogy mennyire zöld is az a zöld.

[@Handras]

Nem nagy, keress ra. De lesz rola szo egyebkent.

[@andrasbiro3007]

Tessék : en.wikipedia.org/wiki/Life-cycle_greenhouse-gas_emissions_of_energy_sources

[@laszlopapp1269]

Ahhoz Kínába kéne utaznia.

[@zekeee07]

Szia András! Legfontosabb kérdésem, hogy a naperőművek területén, ha erdőt telepítenénk, vagy bármilyen zöld mezőt (amit a napelem leárnyékol), akkor mekkora mennyiségű széndioxidot tudnánk "eltávolítani a levegőből"? Nincs negatív szándékom, sőt! (Saját házunkon is február óta 3kW maximális teljesítményű napelem dolgozik) Viszont hallottam egy olyan sztorit, hogy egy kis település (Komáromtól délre fekvő) melletti termőföldeket szeretett volna egy polgármesterjelölt "napelemesíteni", de hosszútávú megtérülés számításban az lett az eredmény, hogy veszteséges. Nem tudom, mekkora teljesítményről beszélünk ebben az esetben. Szerény véleményem szerint, nem a napelemparkok létesítése lenne a megfelelő megoldás, sokkalinkább minden háztetőre ingyen (!!!) kellene telepíteni az adott felületre maximális teljesítményű napelemeket, persze amelyik tető alkalmas rá. Így nem csak a felhasználó járna jól, viszont óriási felhasználatlan terület (sőt még a házak szigetelésén is némiképp javítana) lenne értelmes mód kihasználva. Elsőre lehet hogy hülyeségnek hangzik (ezt befoglaló törvényekkel egyáltalán nem vagyok tisztában), de ha kiszámolnánk hogy egy település összes úgymond feleslegesen hagyott (víz és némiképp hővédelmet ellátó) háztetőt alakítanánk villamosenergiát szolgáltató területté, meg lenne oldva az energia probléma. A naperőművek által felhasznált területen pedig élelmet tudnánk termelni. Remélem nem írtam nagy hülyeséget. Üdv.: Viktor

[@erospista6012]

Remek észrevétel, meglepődnék, ha kapnál rá egy számokkal alátámasztott alapos választ... Ugyanilyen bullshit a "bio"etanol-mizéria: rengeteg gázolajjal túrják a földet, szórják ki a műtrágyát (ami szintén szénhidrogén), permeteznek, szállítanak, hogy végül "zöld" üzemanyag komponensként végezze a kukoricából nyert alkohol. De, ha valaki a teljes folyamat költségét és ökolábnyomát (hisz a benne részt vevő gépek is kopnak-elhasználódnak) hozzászámolja, menten agyvérzést kap... Számomra nyilvánvaló, hogy a civilizáció által elhódított területeket szabadna csak napelemekkel beburkolni (háztetők, üzem területek, parkolók, csarnokok teteje, esetleg részlegesen utcák lefedése, stb.). Én ezt építési szabályzatban rögzíteném. Sőt, már a tetőszerkezetek tájolásánál és alakjánál is megkövetelném a napelem-kompatibilis kialakítást!

[@aron68on_etoro95]

@@erospista6012 Sok mindennel egyetértek, illetve még kiegészíteném azzal, hogy ha úgy akarnád tájolni a házad, hogy ideális legyen a napfény befogására, akkor lennének igazán nehézségeid a jóváhagyásnál! Miért is ragaszkodunk a megszokott sátor vagy nyereg tetőhöz? A telek alapja általában adott, és legtöbbször téglalap. Innen adódik, hogy a ház alapja is nagyjából téglalap lesz. Felfele tehát egy téglalap alapú hasábbal indul. Miért nem lehet ezt egy síkkal elvágni, melynek nagyjából 45 fok a hajlásszöge, pontosabban normálisa a Föld-Nap irányában lenne déli 12-kor a leghosszabb napon? Az első felvetésedre visszatérek: valahol azt olvastam, hogy többnyire olyan területeken adnak engedélyt napelem park létesítésére, ahol a föld nem igazán alkalmas mezőgazdasági termelésre. Paks lehet, hogy kivétel a jó betáplálási lehetőség, meg a PR miatt. Amúgy bennem is felmerül a kérdés, hogy ha egyszerűen hagynánk a növényeket tenni a dolgukat egy akár rossz minőségű földön, nem kötnének-e meg több szén-dioxidot, mint amennyinek a kibocsátását ezek a napelemek kiváltanak?

[@Hespiota]

Wow. Ez jó lett, köszönjük.

[@LiSmith518]

Szia Andras ! Elegendő energia ( megtermelt energia ) lesz az nem kérdés , szerintem az a kérdés h lesz e megfelelően kiépített hálózat ami elbírja a fogyasztókat (pl. a sok elektromos autó) ! Tehát ezt is fejleszteni kell!

[@tamasgeiger2172]

Még, még...ez egy hatalmas fazon, úgy beszél, hogy teljessen érthető!

[@Niko-dc1wp]

Tehát hogyha megcsinálják "Paks 2"-t akkor az atom energia 80%-át fogja kitenni Magyar ország energiatermelés ének?

[@FrodoTEST]

Munkálatok 0%, pénzt pedig már lehívták és a szerződéseket újból titkosították

[@Handras]

Nem. Paks 2, a régi blokkokat váltja.

[@Niko-dc1wp]

Nyeh akkor az nem olyan jo

[@andrasbiro3007]

@@Handras A régi erőműben még van majdnem 20 év, az új pedig úgy tudom 10 éven belül készülne el, szóval simán lehet, hogy egy ideig mind a kettő menni fog. Baj nem lenne, legfeljebb exportálunk egy kicsit.

[@djmiki87]

Eredeti terv szerint néhány évig együtt menne a régi és az új.

[@laszloblue3611]

Egy apró észrevétel. Kíváncsi vagyok, szakember véleményére. Az erőmű épület tetején, és északi oldalának kivételével, miért nincs beboritva? Nem vesz el mezőt, erdőt, védi az épületet, és mivel a falak merőlegesek, így télen kiváló lenne az elhelyezkedése, mivel a napelem téli optimuma 65-70° de akár 80 felett is lehet. Tehát a 90, vagy konzolokkal 75-80° körül, elképesztően sokat számítana! De ezt minden ipari épületre, minden benzinkút tetejére, és minden bevásárló központ tetejére vonatkozhatna. Én pl kerítést is ebből kívánok megoldani. 40e 190cm 435w panelokkal, nem is olyan drága.

[@szentagostonka]

Az új volt nekem, hogy ilyen sok áramot kell importálni. A másik, hogy vajon mekkora bukás volt nekünk a Bős-Nagymaros vízerőműből kilépni.

[@vadaszmate1400]

vill. szer. tanulo vagyok, az egyik tanarom szerint elegge nagy bukta volt nekunk penz ugyileg.

[@mpulay]

Én Bakter vagyok, viszont ezt még mi is tanultuk (vagy inkább hallottunk róla) a váltókezelő tanfolyamon.. :D Na és, hogy ez mégis hogy jön a vasúthoz?? Hát jól gondolod, sehogy, viszont, mint sok minden képzésnek, ennek is volt, egy ilyen kötelező jellegű körny, védelmi néhány órás, modulja is.. Na ott beszélt nekünk, Bős-Nagymarosról a tanár... :V És ő is azt mondta hogy, igen, elég nagy Bukta volt..

[@Zsolt0917]

- Főnök! Ma nem megyek be dolgozni! - Miért? - Nem süt a nap, a villanyautómat nem tudom feltölteni. - Kapcsold a szélre! - A szél sem fúj. - Akkor mikor jössz melózni? - Pataki Zita azt mondta, holnap napsütés, holnapután szeles idő. Vagy-vagy.

[@imre9497]

Ez egy nagyon érdekes videó! Pont ezeket a grafikonokat tanuljuk kémián! Nemsokára nekünk is lessz napelemünk! Hogy sikerült összekoszolni a teslát? Egyszer csináltam olyan hogy biciklit tekertem és feltöltött a telefonom! (6 óra volt)

[@vezerandras426]

A videó király volt, de klasszikusokat csak pontosan idézzünk: "nem jó, de nem is tragikus" :-)

[@Tibi_77]

kzbin.info/www/bejne/pKfcYmCQbdt0bJI

[@n4gy4rc21]

Tanár úr ön is látta talán a sorozatott?

[@vezerandras426]

@@n4gy4rc21 Természetesen. Kár kihagyni.

[@resziga]

Nagyon szeretném ha lenne folytatása ennek a videónak. :)

[@kristofszabo1357]

Nagyon jo lenne 1 oras beszelgetes,es az eromu bemutato is,viszont azert energia biztonsag szempontjabol az atom nem eppen a fuggetlenseget erositi,co mentes de nem tiszta

[@karcsi20071]

Kíváncsi lennék a zöldek dumájára,hogy ha mindenhol napelem lenne élelmiszert hol a bánatba termelnénk?

[@Handras]

Elég lenne a tetőkre rakni...

[@istvan368]

Ha jol emlekszem, akkor a nuklearis energiara is azt mondta, h az tiszta, es szerintem nem annyira az. Arra majd kerdezz ra legyszi, h a nuklearis hulladekkal mit kezdenek, illetve h honnan szerzik a nuklearis anyagot, mert szerintem nem Magyarorszagrol van. :)

[@SOAD0219]

Jó volt, és én is támogatom a hosszabb társalgást. Illetve lenne egy eléggé off észrevételem is. Elöljáróban leszögezném, hogy nem fikázásnak szánom, csak egy tipp öltözködéssel kapcsolatban. Észrevettem, hogy a beszélgetőpartner az inge alatt fehér, környakas pólót viselt. Ing alá ildomosabb V nyakú pólót, abból is direkt ingekhez való testszínű passzos, testhez simulós pólót felvenni. V nyakút, hogy kigombolt nyakú ingnél ne látszódjon ki a póló, mint, ahogy, ebben a videóban is látható. Testszínűnek pedig, akkor van haszna, ha világos színű, főleg fehér inget visel az ember. Mert, ha fehér ing alá fehér pólót, trikót vesz fel az ember, akkor az áttűnik az ingen. Itt egy cikk, ami erről az ing alá póló témáról szól. Igazából mindig érdemes lehet felvenni pólót, hidegebb időben plusz egy réteg, nyáron meg felfogja az izzadságot, és ezáltal az ingen kevésbé, vagy egyáltalán nem lesz izzadságfolt. Itt a cikk: player.hu/fashion_style/kell-e-polo-venni-az-ing-ala-vagy-sem/ Itt egy ilyen póló, direkt inghez: www.olymp.hu/termek.php?product=olymp_0801_12_24_olymp_level_five_body_fit_test_szinu_polo És nem, nincs közöm, ehhez a webshophoz. :) Itt van egy másik, igaz kicsit drágább, de lehet jobb is: www.otto.hu/p/mey-v-nyaku-polo-gyorsan-szarado-pamutbol-hatul-kicsit-hosszabra-szabott-mint-elol-964390747?artnr=29145750-270

[@monkii4929]

szél energiával kapcsolatos kérdésekkel tessék bombázni az MVM -et ők nem írták alá azokat a bizonyos szerzsődéseket... ;)

[@30zSamu]

Nekem lenne egy kérdésem. Az elektromos kocsikra tényleg muszáj Casco-t kötni?

[@Handras]

Nem.

[@30zSamu]

@@Handras Köszi! :)

[@galantaithomas5540]

Borzasztó zöldek vagyunk! Nagyon tiszták! Ezt természetesen luxus autóval kell prezentáljuk. Az atomhulladékot a Tesla egyszerüen elvarázsolja. Úgy 10-éven belül rengeteg e autó lesz! Az addigra milliónyi tönkrement akucsomagot is elvarázsolja egy luxusverda. Egy Tesla (vagy bármely más) autó legyártása úgy 25 tonna co2. Semmi gond, már csak annyi kérdés maradt hátra, hogy mennyi co2 úgy 75-ezer napelem legyártása? Nem kérdés, hogy 8-milliárd ember menthetetlenül tönkretesz mindent, de ez az elektromos autó elvakultság is vicces lett. Nyilván kedvezöbb mint a belsö égésü motor, de a fogyasztói társadalmak Teslával is hazavágják a Földet. A Tesla éppen a beteg kapitalizmus, luxus szimboluma. Handrás! Nem Luxus autóval leszel zöld, hanem kerékpárral...

[@Handras]

Mindent ujra lehet hasznositani, gyartas lehet co2 semleges. Edukald magad egy kicsit, van vagy 20 videom a temarol.

[@galantaithomas5540]

Andras Horvath Kedves kiedukált Handras! Veled értelmes diskurzust addig nehéz folytatni, amíg az atom hulladékot újra akarod hasznosítani. Mindent újra lehet hasznosítani? Facepalm apám! Bele fogsz halni haver! A luxus pedig nem zöld. Amiben élsz ugye... Ami itt zöld, az a sok kapitalista balgaság, amit összehordassz. A fogyasztói társadalom soha nem lehet zöld! Ez az alapvetö tévedéded. A felszinen kapirgàlsz a Teslával. Tény, hogy az emberiség önpusztító úton halad. Nem ezt vitatom. Amit nem értesz, az pont a lényeg! A Tesláddal éppen ezen az úton haladsz tovább! Foglalkozz a textil iparral, az sokkal sújosabb probléma mint a belsöégédö motorok.

[@galantaithomas5540]

Andras Horvath A Tesla egy szuper autó! Nem erröl van szó. De nem ettöl zöldül ki az emberiség. Ha szerinted 50-100 ezer Euros autoktól lesz zöldebb az emberiség, nincs miröl beszélgetni veled.

[@laszlosimandi6655]

Hát igen. Ez mind szép és jó. Viszont: a videó engem sajnos annak pont az ellenkezőjéről győzött meg, amit mindannyian szeretnénk. Itt van most 2022. A Föld nevű bolygón él hétmilliárd ember. Megnövekedett villamosenergia igényünk nem lineárisan, hanem hatványozottan növekszik (lásd villanyüzemű autók is). Európa szerte zárják be az atomerőműveket. A németek már felét bezárták, a többit jövőre fogják. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk, mennyire szar a helyzet. Nézz rá a kördiagramra 11:43 32% importfüggőség+40% Paks=72%. A gázt és a szenet azt ugye fokozatosan megszüntetik: -20%. Ezekkel áll szemben az a környezettudatos nyomorult 8%. Ha leülünk egy kicsit matekozni és azt a tényt, hogy az a cél, hogy a Mo.-on futó autóparkot cseréljük le 100%-ban elektromosra, egyszerűen kivitelezhetetlen. Ja, hogy a Nap sem süt mindig és a szél sem fúj. Épp oly politikai lobbinak gondolom az egészet, mint hogy pl. most pedig mindenkit beoltunk. Ezért zsákutca a villanyautó. (sajnos)

[@thomwell3973]

Criterion-os olvasó (beléptető) befigyel 17:25

[@lakatosmilan608]

Még legyen ilyen videó horvát andrás

[@Marcikutyaful]

A napelemnek ott van leginkább jelentősége, ahol az egyes eszközöknek az elektromos hálózat kiépítése és fenntartása aránytalan nagy költségekkel járna. Pl. gyalogosátkelőhelyek biztosítása, jegykiadó- és parkolóautomaták, jegykiadók, közvilágítás parkokban (de csak nyaranta éjfélig), zsebszámológépekben, túrázóknak a mobil töltési szintjét biztosítani. Így kiegészítő energiaforrásnak nagyon gyér, amellett, hogy minden csepp energiát fel kell fogni.

[@fpeter2003]

Jó, aláírom hogy az atomerőmű nem termel CO²-t, de arról miért nem beszél hogy mi lesz a visszamaradó sugárzó hulladékkal?

[@Handras]

Lesz róla szó.

[@fpeter2003]

@@Handras Köszönöm 😃

[@domjoco]

Péter Farkas A kiégett fűtőelem kazetták feldolgozhatóak, amiből kinyerik az uránizotópokat és a plutóniumot és az úgynevezett 4. generációs gyors szaporító reaktoroknál üzemanyagként tudják majd felhasználni. De ezek a reaktorok még fejlesztés alatt állnak. :D

[@andrasbiro3007]

@@MrBanano007 És mi van, ha felrobban a rakéta? Sokkal egyszerűbb és biztonságosabb elásni egy megfelelő helyen.

[@gaborkorcsmaros8855]

@@MrBanano007 Nem lőjük ki, úgy már drágább lenne, mint bármilyen energia termelés. Ki kellene számolni hány dollár 1 kg-ot kilőni a Napba, és megnézni, hogy ezt hánnyal kell beszorozni. Régen megnéztem, sok volt...

[@danimcflour]

Jó lenne egy hosszabb beszélgetős adás, valamelyik hosszabb ünnep előtt közvetlenül. Programpontnak még ajánlanám azt, amit Magyarósi Csaba mutatott meg Franciaországban alaperőművet épülő formájában, amit ITER-nek neveznek. Ez egy magfúziós erőmű lesz majd az elkészülte után, ami előbb-utóbb az Urán helyébe léphet.

[@Handras]

Ha sikerül 40 év múlva.

[@danimcflour]

@@Handras Az is valami, akkor a 80-as éveimet fogom majd taposni.

[@tvamos73]

Jo volt a video, koszi szepen! Fulem kicsit zavarta a "valto aram" a szakembertol.

[@adamradocz2069]

Ha az energiamixben csak 10%-ot tesz hozzá a szénerőmű, és közben a CO2 50%-áért felel, akkor miért nem váltják ki? Óriási az energia/károsanyag kibocsájtás aránya.

[@istvankapus801]

Imádom a rack szekrényeket, nekem is van egy, csak az a baj hogy nagyon drágák a cuccok bele

[@kristofsule]

Szia Andràs, most így újra vègig nèztem ezt a videódat ès említetted hogy szeretnèl menni az atomerőműbe. Rà kerestem hogy 2 èv alatt sikerült-e el jutni de làtom sajnos nem. Vàrható esetleg valamikor?

[@Handras]

Nem sajnos, túl érzékeny téma lett Paks. :(

[@kristofsule]

@@Handras Értem, köszi a választ :)

[@boteszxd]

Remélem jártál itt nálunk Szekszárdon! :)

[@djmiki87]

Szekszárd közvetlen környéke különösen alkalmas lenne egy 5-15 MW-os park telepítésére. A vidéki (szabadvezetékes) hálózatot ellátó transzformátor jócskán meg van pakolva napelemparkokkal, de a várost ellátó transzformátoron és a 22 kV-os kábelhálózaton csak a fűtőmű gázmotor van, más kiserőmű nincs, így bőven bírna a rendszer egy nagyobb parkot.

[@boteszxd]

@@djmiki87 De van, nem tudom mennyire jártál Szekszárdon, ha kifele mész a Palánki hegy fele, a Decsi leágazás elött van egy kisseb ilyen naperőmű.

[@djmiki87]

Igen, azt ismerem. Az a vidéki, szabadvezetékes hálózatra táplál.

[@bencebenei1245]

A napelemek hatékonyságàt lehet nevelni? Mert ha nem akkor a hely lesz a baj..

[@kristofagocs4756]

Te vagy a legjobb

[@Napelemescsatorna]

Tök jó látni, hogy végre hozzá értő emberek beszélnek a témáról! Mivel eddig ez nem volt jellemző, épp nemrég indítottam egy csatornát, ahol pár perces (könnyen emészthető) videókban fogunk eljutni az alapoktól, a háztartási méretű kiserőműveken (HMKE) át, egészen egy ilyen erőmű méretéig! Az első videómban röviden pár szót ejtek arról, hogy ki vagyok a szakmában, és mi alapján merem járatni a számat: kzbin.info/www/bejne/aH-ynJttgaaAnpo Most még csak pár videó van fent, de érdemes lesz követni, mert lépésenként haladva, heti rendszerességgel jönnek majd a videók! :)

[@istvankurunczi6898]

Evel a sok napelemel menyi parkolot kerékpár utat vagyvasuti megálot lehetne lefödni . És akor töb feladatot látnának el egyszere!

[@jazzbeez1]

...na igen!! ..

[@becsiszelet7992]

A kollégan hol van sapka hol nincs.. amikor belépnek az agy-ba. 17:35 től.😶